Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-27 / 225. szám

Í950 SZEPTEMBER 27 HSPL 6 S A pécsi Járás doSg^osö parasztjai elvetették az előirányzott ősziárpát A megye több községében befelezték a rossvetést is Nép mint nap érkezik jelentés arról, hogy az egyes községek, a uciácsválasztas tiszteletére indított lelkes verseny nyomán befejezték az ősziórpa és a rozs vetését. A mecsekpölöskel dolgozó parasztok elsőnek Rákosi elvtársat értesítet­ték táviratban arról, hogy közsé­gükben maradéktalanul elvégezték az ősziárpa vetését. ,,Kedves Rákosi elvtárs! Mecsek- pölöske dolgozó parasztjai örömmel jelentjük — szól a távirat —, hogy szeptember 25-ére befejeztük az ösziárpa vetését. Elhatároztuk, hogy a tanácsválcLSztátok napjára, októ­ber 22-re az összes őszieket elvet­jük. Időben elvégzett jó munkánk­kal fejezzük ki szeretetünket Pár­tunk és Rákosi elvtárs iránt, abból az alkalomból, hogy október 22-én még szélesebb alapokra helyezzük a dolgozók hatalmát." Gerényes is-ni» véli a* Ősziárpa rcíésterüleiét A sásdi járásin a gerényesi dol­gozó parasztok mutatnak példát a többi községeknek. Az ősziárpa ve­tésre előirányzott területet már több nappal ezelőtt elvetették, de úgy határoztak, hogy ennél többet vet­nek. A tavaszi árpa vetésterületé­nek rovására már eddig is több hol­dat vetettek el, a terven felül. Arinál gyengébb azonban a sásdi dolgozó parasztok eredménye, akik 30 százalékban vetették el elő­irányzatukat. Mindez annak ered­ménye, hogy a pártszervezet rosszul szervezte meg a vasárnapi kis- gyűlésekét. Kern tudták jói. össze- UöMt a kőt legfontosabb kérdést, a tanácsválasztások előkészítését és az őszi munkákat s ez rányomja bé­lyegét, az eddigi eredményeikre. A vázsnoki dolgozó parasztok sem ér­zik eléggé ót annak jelentőségét, hogy mit jelent a korai vetés. Ed­dig alig néhány dolgozó paraszt kezdett az ősziórpa vetéséhez, a rozsét még meg sem indították. Ugyanez a helyzet Vargán is, ahol csak 18 holdat vetettek és Baranya- jenőn is, ahol azzal védekeznek a pártszervezetben, hogy' a tagosítás miatt nem tudtak vetni. Ez azt bi­zonyítja, hogy a pártszervezet |cm látja tisztán feladatát, azt, hogy a dolgozó parasztoknak kiadott földön azonnal meg kell kezdeni a vetést. A népnevelőknek kell tudatosítani hogy a dolgozó parasztok, amikor megtudják, hol lesz a földjük, min­den késlekedés nélkül indítsák' meg a vetsét. Ugyanezt a hibát követ­ték el Gödrén is, ahol az előirány­zott 60 holdból csak 20 holdat ve­tettek el eddig. A silány eredmények természete­sen a sásdi járásban sem általá­nosak. A sásdi járásban is — mint a többiben — számos községben fe­jeztei! be az ősziárpa és a rozs ve­tését. Ezek közé tartozik: Vásáros- donabó, Jágónak, Meződ, Tarrós, Oroszló, Kaposszekcső, Csikóstöttös, ahol már teljes egészében készen vannak az árpa vetésével. Felső- egerszeg dolgozó parasztsága is lel­kesen végzi munkáját, mióta el­hangzott a felhívás és ennek ered­ményeképp 95 százalékra állnak a vetéssel. Az ősziárpavetéssel egyidöben megindult a rozs vetése is. Tormá­son, Bakócán, Kisbesztercén, Szó- gyón, Hetvehelyen, Okorvölgyön, Szentkatallnon teljesen elvetették az előirányzatot. üc kelt hozni a lemaradást a rozsvetésben Ennek ellenére a rozsvetésben komoly lemaradás mutatkozik me- gyeszerte. Az előirányzatnak eddig mintegy 20 százalékát vetették el. A járások között a legutolsó, helyen a villányi járás áll, ahol az előirány­zatból alig 4 százalékot vetettek el. De nem sokkal van előtte a siklósi és a mohácsi járás sem, ahol 7, il­letve 10 százalékos az eredmény. 'A pécsi járásban komoly sikert értek el az ősziárpavetésben. A já­rások között elsőnek, 24-én ae elő­irányzat minden holdját elvetették. Ezzel példát mutattak a többi já­rásoknak, ahol még v§tn bőven tennivaló, ha cl akarják érni íket. Különösen abban, hogy a kuláko- kat kíméletlenül leplezzék le, mert azok-minden alkalmat megragad­nak, hogy ártsanak dolgozó pa­rasztságunknál!. így volt az Felsőmindszenten is, ahol Nagy József kulák szétszedte vetőgépéi, csak hogy ( késleltesse a vetést. A felszólítás ellenére sem volt hajlandó rendbotenni a gépet, azzal, hogy a fogaskerekét kell megjavítani. Amikor a gépet meg­vizsgálták, kiderült, hogy azon minden rendes állapotban van és lehet vele dolgozni. Ez csal! egyik fogása a liulákságnak termésünk szabotálására és a többi szabotázs és a számos „jó tanács” leleplezése a kommunistákra és az öntudatos dolgozó parasztokra vár. Emellett az őszi munkákban még mindig fennálló viszonylagos lemaradást fokozott népnevelő munkával, szün­telen háziagitációval és a verseny kiszélesítésével kell pártszerveze­teinknek kiküszöfoölnlök. Á Pefőfi-akrta szakszervezeti vezetői kapcsolják be az aktívákat is a munkába, mert lemaradnak az üzemek között folyó versenyben Kagy ünnepre készül dolgozó né­pünk. Október 22, m tanácsválasztá­sok napja uj nagy győzelme lesz a magyar dolgozó népnek. A munká­sok többtenne! őssel, a dolgozó pa­rasztok az őszi munkák időoiotti »ikeroe elvégzésével készülnek erre * nagy napra. Lelkes készülődé« nyomait lehet megtalálni a vasa«! PetőfPaknán is. Az itt dolgozók ie munkaversennyel köszöntik a tanácsválasztásokat, amelyben többek között vállalták, hogy „Október 22-ig nem lesz egy dolgozó sem, aki 100 százalékon oka teljesít''. Ezt a pontot a Dohány­gyár által indított versenykihívás alapján feladatul tűzte maga elé úgy », párt,, mint a szakszervezet, hogy Jó munkaracgszorvezéssel, a munka- módszerátadás megjavításával ezt a ■vállalást teljesítik. Ezenkívül a csat­lakozásban szerepolt még az ie, hogy jó felvilágosító munkával elérik: „Megnövelik a, hosszúlejáratú ver- sstnyszerződést kötő dolgozók, számát.“ Ragács Józeef és Tóth József (20) Uzakezervezcti hannadtitkáTbk, mun- V aholvről.munkahelyro járva, lent a bányában végeztek felvilágosító mun­kái és meggyőzték « dolgozókat a knsseúlr.járutu vertenynenődésköiés jelentőségéről. Munkájuk credménvo az volt, hogy egy hét alatt 13 bányász kötötte meg a verseny szerződését. Volt, olyan dolgozó fe ezek között nem egy, aki megújította a már meg­lövő szerződését, mint, _ például Xrémmer János sztahanovista vájár és vállalta, hogy mindon hónapban feljesíti ógy tervelőirányzatát, hogy JÖVŐ évi tervét június 15-re befejezi. Ezek az eredményok eddig a va_ s«sl szakszervezet munkájában. Töb­bet <t verseny szervezésé, tudatost, tilsa terén, sem lent a bányában, sem pedig fent a napszinten nem lehet irdal ni. Miért? Azért, mert rossz és szervezetlen a szakszervezet munká­ja Petőfi-aknán. Csak a két harmad- bizottsági titkár dolgozik. Rajtuk kívül úgyszólván senki eopi segít a munkában. 'A népnevelő hálózat „kiépítve" ott bever az íróasztal fiókban. A bizal­mi hálózat hasonló helyzetben van. !Alig egy-két ember dolgozik a szak. szervezetben. A'többi olyan, mintha semmi nem történt volna. Ilyen a helyzet a műhelyben is, ahol pedig 3 szakszervezeti funkcionárius van. Egyik Kiefer Antal normás, a másik Ladubek Ernő, aki a MESZHART köz­ponti szakszervezetének is vezetőségi tagja, a harmadik Kari Ferenc. Ők nem tesznek semmit, azért, hogy a műhely dolgozói megkössék, hosszú- lejáratú versenyszerzödéseiket és ők maguk sem mutatnak példát, A harmadtitkárok e téren adtak feladatokat is számukra, ezeket azon­ban nem hajtják végre. Ez a helyzet a legtöbb helyen. Ennek két oka van. Egyik, hogy a harmadtitkárok nem támaszkodtak a széles tömegekre, nem mozgósították kellően őket jó agitációvál, hanem ehelyett mindent maguk akarnak elvégezni. Ez pedig helytelen. Hiba az js, hogy csak fel­adatokat adnak, de arra már nem világítanak rá, hogy miért kelj azt végrehajtani. Úgy gondolják, ketten mindent el tudnak végezni. Amint a példák is mutatják, erre nem képesek. A másik hiba az, hogy gyenge az ellenőrző munka, nem el­lenőrzik le állandóan, hogy végrehaj. toiták-e a sza.kszervezct aktívái azo­kat a feladatokat, amit számukra ad­tak. Ezeket a hiányosságokat úgy látszik eddig nem ismerték fel és azért állítják azt, „hogy Petőfi-aknán senki nem dolgozik". Hát ^persze, hogy nem dolgozik A term.előcsoportok fejlesztéséért néhány napig Berenfcnden végeztem felvilágosító munkát Kocsis elv- társsal, a bcremendl szövetkezet termelési felelősével. Mindenütt kedvesen fogadtál: és elbeszéigettek velünk egy szebb és biztosabb jövő. rőt, amely mindenki számára el­érhető, ha a szövetkezeti tár sas gaz­dálkodás útjára lép. En, mint pa. rasztküldött saját szememmel lát­tam a nagy Szovjetunióban, hogy mennyivel különb az élete egy kol­hozparasztnők, mennyivel könnyeb­ben él és mennyivel könnyebben dolgozik, mint nálunk az egyénileg dolgozó parasztok. A szocializmus országában a leg­nagyobb értéket, az embert, meg­kímélik a technika és a tudomány minden vívmányával. Ezáltal sokkal több ideje jut a szórakozásra, nyu­godt és biztos az élete, mert a szorgalmas munka elvégzéséért bíz­senki, ha nem látja jelentőségét. Ra­gács és Tóth elvtársaknak szakítani kell azzal a nézettel, hogy majd ők megcsinálják. így nem érnek el soha megfelelő eredméuyt. Ha pedfg vannak olyanok, akik tény­leg nem akarnak dolgozni, váltsák le őket és vannak nyomukban tizek és százak, akik szívesen dolgoznak a munkaverseny sikeréért.. Ne nézzék el, és ne alkudjanak meg, ne hagy. ják annyiban: „Az illető nem dolgo­zik", váltsák le őket. Nem végzi jól feladatát a Petőfi- akna szakszervezete. Ha így folytat­ják, akkor a két harmadbizoítsági titkár tönkre megy a sok munkában, a többiek pedig pihennek. De emel­lett, elmaradnak a többi aknák és üzemek között a munkaversenyben, ami nem lesz dicsőség a vasas! bá­nyászok számára. De •adjon ehhez a munkához több segítséget a pártszer­vezet is és ne hagyja magára a szak. szervezetet. Kapcsolják be a szakszervezet ak­tíváit a munkába a Petőfi-akna szak- szervezeti titkárai és javítsák meg a tudatosító munkát, hogy behozhassák a lemaradásukat tositja ezt neki a kolhoz. Ma már nálunk is sok dolgozó paraszt ha­lad a biztos úton a 'félemelkedés felé. . Az életszínvonalunk a mainál is magasabbra emelkedik a termelő- csoportban. Beremenden felvilágosító mán­iáink nyomán, melyet a helm párt- szervezet is támogatott, a boldogu­lás, a biztos élet útjára lépett 38 család, amely megalakította a „Dózsa" termelőcsoportot. A cso­portnak 61 tagja 253 katasztrálís hold földet adott össze. Azonban ez még nem végleges eredmény, még mindig vannak újabbnál-újabb je­lentkezők a csoportba való felvétel­re. Beremend dolgozó parasztjainak egy része rálépett arra az útra, amely boldoggá teszi a rajta járók éleiéi. Varga Kálmán Szovjetunióban járt paraszt küldött. A biztos élet útjára lépett Beremenden is harmincnyolc család TANULJUNK A NÉPNEVELŐK TAPASZTALATAIBÓL EGYES HELYEKEN NÉPNEVELŐ­INK már teljesen elfeledték a napok­ban ünnepélyesen lezajlott Icrvköl- csön-sorsolást. Erre vall a kozűrmis- lényi népnevelők példája, akik felvi­lágosító munkájukban meg sem emlí­tik a sorsolás jelentőségét, nem ma­gyarázzák meg a dolgozóknak, hogy az még csak az első sorsolás volt és félévenként még kilenc alkalommal ismét hasonló méretű sorsolások kö­vetik az elsőt. A kozármislényi népne­velők haladéktalanul vegyék figyelem­be felvilágosító munkájuknál a terv- kölcsön-sorsolás jelentőségét és párt- szervezetük mielőbb orvosolja ezt a hiányosságot VEGYENEK PÉLDÁT népnevelőink a lippól népnevelőktől, akik igen eredményes agitaciós szempontként vetik fel a tervknlcslm-sorsoíás jelen­tőségét. Mészáros elvtársnő, az egyik uépncvclö iiihbck közt Tóth Ferenc középparuszlnúl is megmagyarázla ■ sorsolás, jelentőségért. Elmondta, hogy falujukban Sárkány Ferenc 8 holdas dolgozó paraszt Is nyert 300 forintot a sorsoláson. Majd elsorolta azok ne­vét, akik még ölvén forintos jegyzés­sel Is 60—70 forintot nyertek vissza. Alapos, konkrét felvilágosító munká­ját igazolja Tóth Ferenc néhány, sza­va, mellyel elbúcsúzott a népnevelők­től: „Ha tudtam volna, hogy ennyi mindent kapunk n tervtől, ilyen hasz­nos a ml beruházásunk, mégegyszer annyit jegyeztem volna tavaly ősszel!“ DE A UPPÓt PÁRTSZERVEZET is tökéletesítheti még népnevelő mun­kájút. Az egyénileg dolgozó paraszt­ságra egyszerűen kitelték a szenten­ciái; „kulákhefolyás alatt állanak Ezzel meg is okolják, miért nem von­ták be őket a népnevelő mankóba. A lippói pártszervezet tartsa elsőrendű (eladóidnak, hogy az egyénileg dolgozó parasztokat — még ha csak 10 család­ról van is szó —, leválassza a kttláh- ság oldaláról. Megállapításuk azonban nem leket százszázalékos. Nem lehel­nek teljesen a kulákság befolyása alatt akkor, amikor BCzedekef versenyre hív­ták és vállalták, hogy október 15-ig bo. fejezik az őszi munkákat. Valamennyi pártszervezel fordítson nagyobb gon­dol az egyénileg dolgozó parasztságra. A NÉPNEVELÖMUNKA eddigi ta­pasztalata az-t mutatja, hogy népneve­lőink sok esetben úgy megrohanják érveikkel a dolgozókat, hogy azok nem jutnak szóhoz. Ez helytelen. Ve­gyenek arra irányt népnevelőink, hogy felvilágosító munkájuk bensőséges el­beszélgetéssé váljon. Vagyis: engedjék, hogy a dolgozók is részletesen kifejt­sék a maguk ügyes-bajos meglátásai­kat. Engedjék, hogy azok is elbeszél­gessenek. Csakis így ismerhetik meg népnevelőink egészen közelről & dol­gozó népet, fgy válik még megbecsül­tebbé a népnevelő és így tndnak való­ban eredményes felvilágosító munkál kifejteni. ü íesfanlosabli Mimit irtom, hogy erősítsem a fizikai Hiésaü és Bistali érieiiiiiségiek tíiitd tosaialot —. mondja Rapp Tamás vegyészmérnök, tanácstajgelőlt A pécsi műszaki értelmiség egyik lanácsiagjclöltjc Rapp Tamás elv­társ, a Kokszművel! kiváló munkás vegyészmérnök e. — Nem számítottam rá, meglepe­tés, hogy engem is jelöltei! erre a rendkívül megtisztelő és felelősség- teljes feladatra — mondja —. Igaz, tagja vágyóik az ideiglenes tanács­nak s boldog öröm tölt el, hogy to­vábbra kitüntet a Népfrontba tömö­rült dolgozóink bizalma. Rapp Tamás elvtárs műszáki ér­telmiségünk legjavához tartozik. Mint a tervosztály vezetője, ő ké­szítette el üzeme terveit. Ezért a jólvógzett munkáért kapta meg idén a „kiváló munkás” kitünte­tést. — A tanácsban legfontosabb fel­adatomnak azt tartom, hogy erősít­sem a fizikai munkások és a mű­szaki értelmiségiek közötti kapcso­latot. Ezt a kapcsolatot építőmun­kánk során olyan szorosra kell fűz­ni, mint nagy példaképünknél, a Szovjetunióban teszik. Úgy telik meg élettel kapcsolatunk, ha köl­csönösen segítjük, támogatjuk •egy­mást. A dolgozóknak temérdek jó ötletük, javaslatuk, újításuk van. Ezeket. nekünk, műszaki értelmiség gieknek a. legszélesebb mértékbe» támogatnunk kell. — Nekünk, néphez hű műsza­kiaknak, minden új gyár, üzem­rész, gép, fejlődésünk legnagyobb vagy log kisebb eredménye is két-, szeres öröm. Iparunk öt év alatt az 1938-as év kétszeresére ugrott. És ez még csak a kezdet! Nagyszerűek eredményeink, de sok még ti hiba is termelésünkben. Még van bőven hiányosság, még van bőven ellenség is» akik ellen harcolnunk kell fog­gal és körömmel is békénk, építé­sünk érdekében. 1946-ban lettem mérnök így ha nem Is tapasztalat­ból, de kollégáim elbeszéléséből tu­dom, hogy a mérnökök és a többi értelmiségiek is legnagyobbrészt fct- ♦ zsákmányoltak voltak. — Minden erőmmel meg alkarok felelni annak a nagy megtisztelte­tésnek, amiben a dolgozó nép álla­mában részesültem. Ä tanács való­ban a népé, a népakarat kifejezője lesz _ mondja búcsúzóul. Ujafoíj Iiéf árnrejiévetőt vett őrizetbe a rendőrség Az Államvédelmi Hatóság és a pécsi rendőrfőkp.pitányság tovább folytatja a hadjáratot gazdasági életünk hiénái, az áru rejtegetek és ámlinimozók fel­kutatására. Erek a dolgozó nép gyű­lő-, t ellenségei mindent elkövetnek, hogy gaztetteikkel aláássák népi demo­kráciánk erejét, veszélyeztessék a szo­cializmus építését. Az emberiség ezen szemetjei háborúra úszítanak és spe­kulálnak hogy újból meggazdagodja­nak. Ilyen kártevő Papp Ferenc pécsi srik- vUtryáros, lakásának különböző helyein 150 tojást, 3 mázsa nullás és kenyéT. lisztet, 6 vég vásznat, 10 méter finom férfi gyapjúszövetet, 10 méter női vásznat, 35 pár új férfizoknit, 14 új zsebkendőt., 65 .pipereszappant- X tu­bus fogkrémet, K> csomag gyufát, 28 darab mosószappant, 21 orsó cérnái. 10 kiló rizsát rejtegetett. Ezeken kí­vül találtak egy nagy ládára való fasiszta könyvet, amit dédelgetve rej­tegetett. A munkásnyúzó Papp Ferenc, belemerte, hogy háborúra speku­lált és azért rejtette el a rengeteg árul. Hasonló munkásnyúzó Krisztovics Sándor pécsi kulák bolgárkertész, A készül határban lévő több holdas ker­tészetből jutott hatalmas dáridókra is, amiket a legdrágáb helyeken rendezett. Hogy dologlalan, léha «delét folytatni tudja, elhatározta; kivonja a hagymát a forgalomból és akkor veszi elő, amikor a hagyma ára hatalmasan fel- emelkedett. Ezért 30 mázsa hagymái rejtett el a Bajcsy Zsillnszky-utcai Javos-féle vendéglő padlásán. . Nem kisebb kártevő Krisztovics István sem, Krisztovics Sándor fia, a Basamalom-úti kertész, ö is a Javos- féle vendéglő padlásán rejtett el 20 mázsa hagymát. Az utóbbi időben ezért rttm rá • hegyma n pécsi piacokról. Szegő József villányi béllstás Jegy­ző úgy akart bosszút állni a dolgozó népen, hogy 147 kiló rézgálicot, 35 kiló sót és 200 doboz gyufát rejtett el lakása melletti mellékhelységben. A rendőrség előtt beismerte, hogy háborúra számított és az elrejtett áru­kat a háború alatt akarta, méreg­drága áron, értékesíteni. Ismert reakciós volt a környéken Miklósi József püspök lak] kulák kereskedő, akinek a klerikális re­akcióval volt szoros kapcsolata- Lakásának egyik zugában 120 kCŐ lisztet, 60 kiló zsírt, 15 mázsa kuko­ricát, 55 küó sót, fél kiló magyar- borsot, 3 kiló grízt, 1 kiló paprikái* 27 pipereszappant, 4 borotvaszappaní, 100 doboz gyufát, 7 kiló vágott do­hányt, 14 doboz Táncsis szivart, 4000 cigarettát, 70 csomag dohányt, vala­mint egy ládára való fasiszta köny. vet találtak. Sziegl Ödön kisbudmórt kulák sem tagadta meg önmagát. Fivére taná­csára, aki Düsseldorfban a Karthauzi szerzetesrend tagja, lakásában 45 mé­ter flanellt, 72 méter inganyagot, 20 méter női ruhaanyagot, 8 méter nőt szövetet és 2 mázsa finomlisztet rej­tett el. Ezenkívül a falba befalazva 409 darab ezüst ötforintost találtak. Lippó községben Kasanin Szlarko kulák 60 kiló zsírt, 60 kiló cukrot, 17 méter pargettanyagot cs többszázméfer háziszőttest rejtett , el pincéjében. Jugoszláviában élő kulák rokonai tanácsára. A rendőrség valamennyiüket őri­zetbe vette és átadta a pécsi állam- ügyészségnek, ahol soronkivül állít­ják őket a büntetőtanács elé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents