Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-26 / 224. szám

SZEPTEMBER 25 sí m v is 6 Messsmueh és Ss&aholesMuk is új há&ak&t ad a Terv, a békés építSmunka Q ebesen gördül a szabolcsi országút mellett a lejtőn egy magd- nyos csille, megrakva földdel, mögötte áll a fékező, azután még­em csille csattog a síneken meg m égagy. Földet szállítanak a már kész bányászházak elé, feltöltik a kerteket, teraszosra építik ki a házak előtti térséget. Csend van erre, napsütéses délelőtt. A kék autóbuszok megrakott kosaras bányászasszonyokkal robognak Szabolcs irányában és az autóbuszban mindenki balra, az új házak felé néz, pedig már takszor látták, megcsodáltak azokat. Ott áll a tizenhét ház egy kődobásnyira az úttól és mindegyik kü­lön is szép, külön is barátságos. Cs end van erre, mert a házak már ké­szen állnak és csak új lakóikat, a bányászokat várják, hogy azután Viár közel sem legyen ilyen csend, hanem vidám gyerekkacaj, har­mincnégy család sok apróságának zsivaja verje fel a meszesi új utcák, ’tftj házainak csendjét. Robog az autóbusz Szabolcs felé fis amikar elmaradoznak az új ha­sak, hirtelen fatomyak nőnek ki a tőidből és körülöttük újabb - építke­zés nyüzsgő képe tárul az utasok Kié. Itt már duruzsolnak a beton­keverő gépek. , Talán jelkép Is ez, az öléves terv jelképe. JJftn-dig szebbet, mindig többet és nagyobbat építünk, a munka nem Ml meg. A földszintes házak után most a kétemeletesek következnek. Állnak már a liftaknák és mé­lyülnek a házalapok. Jönnek majd Me — aszánt szükség lesz rájuk — f«»éS«ámmal gépek, mert amint ! Máz az, hon többet és szebbet épí­tünk, úgy igaz ax is, hogy jobban építünk» Építőiparunk is fejlődik és ; Igjekrazlk megfelelni hatalmas tel- • 4fccfeßtai!Qßfeu Széles út vezet az épülő házak «lőtt, kesfeenyvégányú vasút az út (Jobboldalán és szánté .kis építkezési várost emeltek a baloldalon. Fel- ! épült a pártszervezet, a szakszerve­zet, az építésvezetőség helyisége. Szép szobákban dolgoznak a műsza­kiak is. Raktárak, öltözők állnak már készen és rövidesen elkészül az új, nagy étkező is. Ez lesz egy- , ben az építkezés politikai és kultu- jrális központja is. Az építkezések í területe egyre inkább hasonlóvá vá- I Zik egy építőipari gyár jellegéhez. I Ezentúl az építőmunkásdk is egyre Inkább élvezhetik azokat a jogokat [éc előnyöket, amelyeket az „ál lan- *46” gyárak dolgozói éávernek. Dél vara, ebédszünet. zésével készítik elő az általuk olyan nagyon akart háborút. ilyenkor zúgnak az emberek és nem egyszer bizony nem szalonképes az, amit az amerikaiakra és titóékra mondattak. Bizony meggondolnák ezek az „urak” magukat százszor is, ha hal­lanák hogy itt Meszesen hogy véle kedünk róluk. — Annál vígabb volt a hangulat a tervkölcsönsorsolás idején és ál­talában kiértékeltük a tervkölcsön egy évét. Még aki nem nyert, az is azt mondta, hogy majd nyer leg­közelebb, de ha nem is húzzák ki, akkor is jő befektetés volt, mert magunknak adtunk kölcsön, hogy több legyen a munkaalkalom, több gyár, több lakóház épüljön. Itt van rá a legjobb példa, — a mi esetünk, léién is dolgozhatunk a* épsfiői iparban. — Erre azután én elmondtam, hogy ez sem véletlen, hanem ezt is a Szovjetuniótól tanultuk, ahol jó­magam is dolgoztam Miasz városá­ban, ahol 1945-ben egy autógyáron kívül csak 15—20 ház volt, azután pedig gombamódra új város épült, gyermekotthonnal, mozival, négy- emeletes iskolával, tanácsházza], kórházzal és mindez vígan épült akkor is, ha 30 fok hideg volt. Fél egy van. Vége az ebédszünet­nek. Jól töltötték el, ment egyben tanultak is. Most mindenki igyek­szik vissza a munkájához, mert ismét bővült a terv. Meszesen most egyszerre nem négy kétemeletes ház épül fél, hanem hét. A holnapi ebédszünetben majd ezt is megvitatják és biztos, hogy rájönnek arra, hogy az ilyen há­romházas ráadás mindig a békés építőmunka, az ötéves terv és Pár­tunk újabb győzelme. TANULJUNK A NÉPNEVELŐK TAPASZTALATAIBÓL tz áradat az ebédlő felé. Szaporán csorr ennek a kanalak, mdjd egyre ritkább lesz a hang­juk. Egypáran felállnak és közelebb »mennek ' ahhoz az asztalhoz, ahol már szorosan ülnek az emberek. Most következik az újságolvasás. Barta Antal átképzőé kiteríti ;«naga előtt az újságot, lesimítja a •jEjürödéseket éa olvasni kezd. Két hónappal ezelőtt olvasott fel flUfezör így egy részletet az újság­ból és amikor látta, hogy mennyire figyelnek, milyen nagy az érdefclő- attól kezdve mindig bement a Ijpárttítkártooz és elkérte az újságot. — Persze nincs idő az egész ujsá- itt&t elolvasni — mondja Barta elv- í társ —, hanem kialakult már az, í bogy md érdekli a dolgozókat első­sorban. Mindig el kell olvasni az ■ Htéves tervről, a koreai események- j föl, a békeharcról és persze az épit- ; Idézésről szóló cikkeket, de ugyan­olyan nagy figyelemmel hallgatják, i twnit az első tanácsválasztásról ír '-az újság — Bizony sokszor átforrósodott a } levegő egy-egy cikk után. így volt • «z, amikor megjelent a mániszter- I tanács határozata a földalatti i gyorsvasairól. Ezt még kiegészítettem m. moszkvai Metro ismertetésével, mert a?g>i büszkélkedhetem, hogy láttam a moszkvai Metrót, amikor «ntrrt jé munkát végző hadifogoly hathónapos antifasiszta iskolára ke­rültem. 1 _ AmSkor « tanácsválasztásról ol vastam, ismét a-zt tudtam felhoz­ni, amit a Szovjetunióban láttam, i azt hogy egyszerű emberek munká- í sok, parasztok irányítják a közigaz- i gaJtást. j — Volt fs gzépszáimnal hozzászo­■ tás és örömmel beszélték a társaim I arról, hogy amíg azelőtt kalapíor- 1 gatva kellett állni a hivatalok előtt, addig ma mi kerülünk be ti Tc*eíésbc. Volt azután egy idős kőműves, aki bizonytalankodott, hogy meg- állják-e a dolgozók a helyüket ilyen poszton, de erre azután Hoffer Já­nos kőműves elvtárs jól megvála­szolta. hogy igenis megállják, mert hiszen már minisztereink is van­nak, mert sokkal biztosabb kezek­ben van a vezetés a dolgozók ke­zében. , — Amikor arról olvasunk, amit az imperialisták művelnek Koreá­ban, meg ahogy világszerte fegy­verkezéssel és a békét akarók üldö­A Magyar-Szovjet Társaság pécsi alapszervezeteinek Uj Világ-aktívái! megtartották .első „Uj Világ' -hónap alőkészftö aktíva-órtekezletüket. Az értekezlet első napirendi pontjaként Szabó Gyula elvtárs rövid előadás­ban beszámolt, a Szovjetunió népi tanácsainak jelentőségéről. Különö. sen hangsúlyozta a helyi szovjetek nagy szerepét a belső és külső ellen­ség ellen folytatott harcban, a béke megvédésében és a szocializmus épí. tésében. A mi október 28-án életbe­lépő tanácsainknak ezeket a felada­tokat kell teljesítenie dolgozó né­pünk érdekében. A beszámoló után Fábián Béla elv­társ ismertette az „Uj Világ"_hónap célkitűzéseit, melyek egyrészt a bé­keharc fokozását és az október 22-i tanácsválasztások sikerét akarják biztosítani, másrészt a december hó­napban megtartásra kerülő első Or­szágos MSZT Kongresszust készítik elő. A tanácsválasztások előkészítésébe az MSZT-tagok is aktívan bekapcso­lódnak. A Kongresszusra az MSZT Központja célul tűzte ki az alap­szervezet. megerősítését, új tagok be­szervezését és 100.000 „Uj Világ'' előfizető gyűjtését. Az értekezleten résztvevő aktívák lelkesedéssel vették tudomásul a ki­tűzött feladatokat és sikeres végre­hajtásuk érdekében számos verseny­kihívás történt. így a keszíyűgyári MSZT-alapszervezet a Délsajt alap­szervezetét, a Siklósi szervezet a Bu­dai II. szervezetet, a Rendőrség a Sörgyárat,, az Élelmiszer a KISOSZ-t, a Szigeti alapszervezet az egyetemi dolgozók alapszervét, Pécsújhegy a Bőrgyárat, a Fém. és Lakatosárugyár a Sopiana gépgyárat, Erzsébettelep Borbálatelepet, Pécsbányatelep pedig Erasébettelepet hívta ki versenyre. Ezek a versenykihívások azt bizo­nyítják, hogy a pécsi MSZT alap­szervezetek „Uj Világ" aktívái lát­ják, milyen szorosan összefügg a ta­nácsválasztások sikerével s hogy az előfizetésért folytatott agitációt az előttünk álló politikai feladatokkal kell összekapcsolni, hogy eredményes munkát végezhessenek. NÉPNEVELŐINK VASÁRNAP álta­lában véve. jó munkát végeztek. Fel- világosító munkájuk nyomán már az első nap ezrek és ezrek ismerték meg közelebbről a tanácsok jelentőségéi. Ahol jó munkát végeztek népneve­lőink, ott megértették a dolgozók azt is, hogy a tanács választások sikeréért harcolni kell, de felismerték azonnal feladatukat is ebben a harcban. Vala­mennyi népnevelőnknek ilyen módon kell tökéletesítenie felkészültségét. Az alapos felvilágosító munkához azonban elengedhetetlen a pártszerve­zet vezetőségének, de elsősorban a párttitkárnak közvetlen szervező, irá- nvíló munkája. KÖKÉNY KÖZSÉG PAKTTITKAKA- NAK, Pablovics éh-társnak munkája semmiesetre sem segíti elő a népneve­lők magassEÍnronalú célravezető felvilágosító munkáját. Teljesen lebe­csülj a népnevelőmunka fontosságát. A népucvelőe.soportok megszervezését kézlegyintéssel intézte cl. Ez súlyos hiba. Talán azt hiszi Pablovics clvlárs, hogy egyedül is képes lesz, a népne­velők. az egész község népének bevo- uása nélkül győzelemre vinni a ta- náesválasztások ügyét? Ezt a hatal­mas munkát a széles néprétegek bevo­nása nélkül egyetlen pártvezetőség sem végezheti el. Pablovies elvtárs maga­tartását élesen elítéljük, a maga te­rületén veszélyezteti a tanáesválasztá- sok sikerét Haladéktalanul vegye ke­zébe a népnevelőmnnka irányítását és pótolja az elmulasztottakat ÁLTALÁBAN MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy pártszervezeteink * tanácstagok jelölése mellett másodrangú kérdés­ként kezelik a népnevelömunka irá­nyítását. Ilyen formában egyes szerve­zeteknél — így Becel'án is — nem el­lenőrzik párttitkár elvlársaink az esti agilációs_ tanfolyamokat és nem javít­ják ki már ott az agitáció hiányossá­”AP£LDAKÉNT ÁLLÍTHATJUK va­lamennyi pártszervezet, valamennyi népnevelő csoport elé a vasasi párt- szervezet hasznos módszerét. Itt Uranka Jenő és Kiss Jenő szeminá­riumvezető elvtors a következő mód­szert vezette be. A népnevelőket pá­rokba osztják be. Az egyik népnevelő „gyakorlati népnevelő", aki igyekszik megmagyarázni a tanácsválasztások és az ezzel kapcsolatos feladatok jelen­tőségét. A másik népnevelő egy pár- tonkívüli dolgozó szerepét viszi 0 a piépncvclt" aki a legkülönbözőbb kérdé­sekre kér választ• Még ellensé­ges hangokat is megüt. így teszi próbára népnevelőtársa felkészültségét. Amennyiben a „gyakorlati népnevelőé' nem nyújt kielégítő választ, a többi népnevelő egymásután kiegészíti vála­szát ás elmondja, ö hogyan válaszolt volna erre a kérdésre. A „népneveit" állandóan más és más réteget „képvi­sel". Hol kisparaszt, hol középparaszt, vagy kisiparos, értelmiségi, stb. A népnevelők felkészültsége ilyen alapot munka után valóban gyakorlati, min­den bizonnnyal konkrét, lesz, nem hát­rálnak meg semilyen kérdés elől, az ellenség érveit visszalorditják, le­szerelik — és mindemellett meg­találják a megfelelő agitációt hangol minden réteg fe,é. A vasast népneve­lők módszeréi hasznosítsa valamennyi pártszervezet. A RÓZSAFÁI NÉPNEVELŐK kiváló agiEációs érvet hagynak parlagon. Ró­zsafa határában a kulákság így véle­kedik a tanácstagokról: „Ezek a kó­dunk, ezek a kölöncök Irányítják majd a falu sorsál“. Népnevelőink for­dítsák ezt az ellenséges „érvet“ azon­nal az ellenség, a kulákság ellen. A kulákság hangját szereljék le saját „érveivel“ Igen! Ma már ások Irá­nyítják saját sorsakat, akiket a fel* szabadulás előtt „kódlsoknab“, „ko- loncoknak“ tekintenek. Akiket annyi­ra sem becsültek hogy nevén szólít­sák. Akiket állati sorban tartottak, akiket koldusbotra juttattak az árve­résekkel, a féktelen kizsákmányolás­sal. A rabságból felszabadult, nép ve­szi kezébe saját sorsának irányítását és úgy kormányozza jövőjét, tervét hogy minél több gépállomás, minél több traktor, kultúrház, egészségház emelje hatalmasan életszínvonalát Népnevelőink keressenek kézségükből érveik alátámasztására konkrét példá­kat. fjé Ismételten kérjük népnevelőinket: segítsék a megyei pártsajtó népnevelő rovatát. Írják meg hasznos tapaszta­lataikat, a jó agilációs módszereket. De közöljék velünk a hiányosságokat is, hogy minél tökéletesebbé legyük a tanácsválasztások előkészületeit. A pécsi népnevelők keressék fel ebben a kérdésben szerkesztőségünket. Számos új élők észítőbizottság alakult a megyében Pártszcrrexeteinkiiek nagyobb támogatást kell aániok munkájukhoz A tennelőcsoportofc fejlesztése az elmúlt hét folyamán tovább folyta­tódott és ahol megértették azt, hogy a csoportokat tovább kell fejlesz­tenünk, mert még mindig nagy A helyi tanácsok teljesítik választóik megbízásait A Izrasznodari vidék északnyugati részében, a taganrogi öbölben szét­szórtan felessenek a limanszki kerü­let kozák tanyái és települései. A szovjet rendszer évei óta a mocsarak­tól karccal elvett és a szigetek sok tízezer hektárnyi termékeny föld­jein gazdag szőlő- és dohányüUctvc- nyek nőttek ki és nagykit erjedési/ szénakaszálók, gabona- és ipari nö­vények nagy táblái terülnek el. A kerületben 16 földműves-, 3 halász- kolhoz és 2 állami gépállomás van. Minden tanyán és településen műkö­dik alap- és középfokú iskola, kór­ház, ambulancia, Jtlub, falusi olvasó­szoba. A limanomkt kerület adminisz­tratív központját az „Ejszkoe- IJJcreplénie“ nevű település képezi. A tanyák és • települések egész gaz. dasági- és kulturális életét a falusi tanácsok vezetik. Ezek munkájáért a dolgozók küldöttei kerületi taná­csának felelősek. Ivan Alekseenko, a limanszki ke­rületi tanács elnöke elmondta ne­künk: — 1947 december 21-én kerületűn dolgozói a? államhatalom, helyi szer­vezetébe megválasztották 117 legjobb képviselőjüket. Soraikban egyszerű kolhozparasztok, tanítók, orvosok gazdászok foglalnak helyet. A választók a helyi, tanács új kill, dőlteinek sok kívánságot, megbízást adtak: a termelékenység emelésére, törekedni, az állattenyésztést fejlesz­teni. utakat, hidakat, új iskolákat, kórházakat, klubokul építeni, És mi a hfilyi tanácsok ülésein, a küldőitek tanácsánál: idősszakán meg vitat jak., hogyan teljesítjük a választók által adott megbízásukat, hasonló céllal összehívjál: a tanyai és települési gyűlési, (diót a küldöttek beszámol­nak választóik előtt. Egg vasárnap az „E/szkoeUkreple- nie'l klubjába•» összegyűlt mintegy 300 választó. .1 választók megbízásai­nah a település tanácsa által való teljesítéséről a települési tanács el-1 nőké, Andrej Seljhidin adott beszá­molót. Beszélt a települési tanács múlt évi munkájáról. A településen villamos erőmű, fürdő, napköziotthon, artézikút, tó, jól berendezett piac épüflt, új parkot telepítettek, helyre- álUtóttál: a sajtgyárai. A gyűlésen sóit válasstó ólait fel. Helyeselték a települési tanács munkáját, sok javaslatot tet­tek. Követelték a tanácstól, hogy ja­vítsa meg a település külső részeinek világítását, ráirányították a küldöt­tek figyelmét az új üzletek és áru- dák szervezésének szükségességére, ajánlották a tanácsnál:, hogy fordul­jon beadvánnyal a kerületi egészség, védelmi kirendeltséghez, hogy -az ambulancián röntgenfülkét létesítse­nek. A dolgozók küldötteinek kerületi tanácsa végrehajtó bizottsága rend­szeresen meghallgat ja ülésein a ftöz ségtartpesok képviselőinek beszúrna lóját a választók által adott megbí­zások teljesítéséről. A kerületi ta­nács küldöttei együttesen a falusi aktívával személyesen ellenőrzik helyi tanácsok tevékenységét. .1 muH év decemberében lefolytatott ellenőr, zések munkája egynéhány tanácsnak megmutatta, hogy a választók meg bízásainál: meg valósításáért folytatott állhatatos kHz delem érceiményckénl gyorsabb ütemben épül újjá cs fej­lődik a tanyák és települései: gaz­dasága és lenit lírája. 1048-ban Eka- terinovka, (llafirnvka, Sabalsz és Nikolaevszk tanyákon Kijavították az utakat, hidakat, falusi olvasószobá­kat. fürdőket építettek, ttibbttse.r gyümölcs, és díszfát ültettek. A bő­séges és állandó árulásért folytatott küzdelem és a kolhozók távolabbi gazdasági és szervezeti megerősítése műidig n helyi tanácsok figyelmén- köz punt jóban áll. .1 kerületi tanács értekezletet tartott as állami gép- áH-omásolc mechanizútorai részére. A kolhozuk vezetőivel együttesen meg­vitatták a köztulajdonban levő föl­dek megmunkálásának megjavítására vonatkozó legfontosabb kérdéseket. Sok limanaxki kerülethez tartozó kolhoz nemcsak elérte, de túl is haladta a háborúelőtti szín­vonalat a gazdaság minden ágazatá­ban. Az „Iljics“ kolhoz mezőgazda­sági termelőszövetkezete, amit a ke. riileti tanács küldötte, Nikoláj Kudrjasev vezet, a mvlt évben hek- táronkint átlagosan 22 mázsa téli búzát aratott. A kolhoz a kötelező szállítás felett mintegy 7 ezer mázsa gabonát adott el az államnak. A „Bugyonnij“ mezőgazdasági termelő szövetkezet, ahol Emeljen Csertoy az elnök, n kerületi tanács küldötte, terv fölött több, mint 8 ezer mázsa búzát adott el az államnak. Minden termelőszövetkezetnek van 5—ti ál lat-tenyésztő gazdasága. Az építő bri ■t/ádok új istállókat, juhaklokat és disznóólukat építenek. A kerület kol­hozai- saját vállalatot létesítenek tégla, cserép és mész termelése cél jából. Évről.évre mind jobbam fejlődik c kerület gazdasági helyzete és kultú­rája, a tanyák és települések bérén d< zk.edn,ck., a termelőszövetkezetek gazdagodnak és ezzel együtt nő u kolhoztagok jólété. A választó megbízásait a helyi tanácsok még nein teljesítették száz száztdékig — mondja Alekszenko.— Da az, amit eddig lettek, észreve­hetően megváltoztatta a kerület ar­culatát,. Előttünk még sok tenni való van. És a sikerben mi nem ke tclkedünk. Teljesítve a választók aka rutát, küldöttein/: állandóan érzik támogatásukat és legaktívabb rész ve Ildiiket a közös munkában. Ebben rejlik a: államhatalom falusi hely ..ervei tevékenységénél: sikere. számban vannak érdeklődő dolgozó parasztok, ott értek is el szép ered­ményeket. így jelentős fejlődés ál­lott be a berkeséi csoportnál, ahol számos új tag jelentette be belépé­séit. Ugyancsak több dolgozó pa­raszt család lépett még be a vóká- nyi tcrxnelőcsopontiba te. Legtöbb termelőcsoportunfcnál azonban teljesen leálltak a fe’.vilá- sftó munkával és befejezettnek te­kintik a csoportfejlesztést. , A megyében több helyen alakul­tak az elmúlt napok folyamán újabb előkészítőfcizottságok. A sásdi ; árasban például az új csoportok mellett Helvehelycn, Kaposszek- csőn, Vásárosdomb ón, Felsőeger- szegen, Gödreszenitmártonon, Efflt- házasbéren működik előkészítő- bizottság 8—10—12 családdal. A pécsváradi járásban pedig N-aoypai- lon és Zengövárkonyban alakult előkészítőbizottság 8. illetve 13 csa­láddal. Több előkészítő bizottság alakult a siklósi járásban is, többek között Curvban, Óidon, Adorjdson, Kásádon. Tcrehegyen a mohácsi já­rásban Somberekén, Versenden, Hercegszabaron. Ennek az utóbbi­nak máris 32 családból áll a tag­sága, de továbbra is folyik a dol­gozó parasztok belépése. Számos előkészítőbizottság dolgozik a sely- lyei és a pécsi járásban is. Van azonban több olyan elő- készí,tőbizottság főleg a pécsi, sely- lyei és a siklósi járásban, melyek már régebben megalakultak, de még mindig nem történhetett meg a csoport megalakulása, mert a csa­ládok száma nem éri el a 15-öt, Ezek az előkészítőbizottságók egy helyben topognak, mert nem kap- nak megfelelő tämograläst sem » járási, sem a községi pártszerveze­tektől és így nem tudnak elég erő­vel harcolni az alakítást meghiú­sítani akaró kulákokkal. Járási bizottságainknak feltétlenül fel kell figyelniök erre a jelenségre, több támogatást kell adniok az elő­készítő bizottságoknak és gondos- kodniok kell arról is, hogy a köz­ségi pártszervezetek is minden tá­mogatást megadjanak az ú] é‘ct felé induló dolgozó parasztoknak. Az MSZT alapszervezetek versenyre hívták ki egymást az Űj Világ hónap sikeréért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents