Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

8 NAPLÓ TOO SZEPTEMBER 21 TAPASZTALATCSERE Két Széchenyi-aknai bányász portalanító-késsiiléke Fa^alkoaott már lapunk a Pécseit működ/! tarrazö intézet munkájával és megbírálta több -építkezéssel kapcso­latban a tervezésüket. Most a tervező irodát átszervezték önálló vállalattá. Munkaköre jóval megnagyobbodott, mert eddig csak kisebb építkezések ter­vezését látta el, de a jövőben minden déldunántúli építkezés tervezését itt végzik. Még ebben az évben az iroda dolgo­zóinak a létszámát megkétszerez'k, de még azután is állandóan újabb és újabb ’műszaki dolgozókat állítanak be. hogy az ötéves terv hatalmas építkezési pro­gramjának Baranyára, Tolnára és So- inogyra eső részét folyamatosan és időben végrehajthassák. Az új vállalat új igazgatót is kapott Zoltán László elvtárs személyében, aki az alábbi levélben számol be a Pécsi Tervező Iroda megalakulásáról „Az ötéves terv hatalmas építkezési beruházásainak műszaki irányítói a RÍ€Z VALI cs BOCIÄTHY I. »zepfember 27-én fellépnek a Nádor Éliernsbei tervező irodák. Ahogy építőiparunk alig egy-két év leforgása alatt a kez­detleges kézműiparból modern és az egyik legjelentékenyebb iparággá fejlő­dött, ugyanígy a tervező irodák is ro­hamosan fejlődtek, hogy a beruházások egyre növekvő ütemének megfelelően irányítsák és tervekkel ellássák a ma­gas- és mélyépítőipart. A földalatti gyorsvasut, a stadion, a diósgyőri új egyetemi város, az OTI rendelők, a gépállomások és a többi, már felépült létesítmények sokasága az építőmunkások dicsősége mellett a tervezőirodák nagyjelentőségű munká­jának bizonyítékai. A haladó értelmiség Pártunk foko­zott megbecsülését élvezi. Ennek szám­talan bizonyítékát látjuk. Mátrai Gyula mérnök a nagygyárcsarnokok gyors fel­építési módszerének kidolgozásáért Kossuth-díjat kapott. A budapesti ter­vező irodák többmilliós költséggel új, modern. székházakat építettek maguk­nak. Rámutatott Pártunk az irodák hibái­ra is. Az építőiparról szóló miniszter- tanácsi határozat keményen bírálta őket és megmutatta a további fejlődés útját. Az ötéves terv célkitűzéseinek meg­felelően városunk műszaki' vonatkozás­ban is vidéki centrummá válik. Az építésügyi minisztérium „Pécsi Tervező Iroda" néven önálló állami vállalattá szervezte át az eddig nálunk „Város­építési T ervező Iroda Pécsi Fiókja“ néven működő intézményi. Az új Pécsi Tervező Irodához kerül sok kitűnő fővárosi műszaki szakem­ber. Építészek, statikusmérnökök, gé­pészmérnökök. A műszaki káderekkel való megerősítés természetesen azért történik, mert az irodára nagyobb je­lentőségű feladatokat is bízott terv- gazdálkodásunk. Többek között a kom­lói beruházások tervezését is a Pécsi Tervező Iroda veszi át. A városi tanács végrehajtó bizottsága már megfelelő helyiséget is biztosított a tervezőknek és részükre a Kossuth Lajos-út 5. számú épület két emelet­sorát utalta ki, hogy ezzel is előmoz­dítsa azt a céltudatos és eredményes munkát, amellyel Pártunk az ország­építés ügyét iranytija. Ehhez a levélhez még hozzá kell fűznünk az.t. ahhoz, hogy a Pécsi Ter­vező Iroda valóban jó munkát végez­zen és betöltse feladatát, feltétlenül szükséges, hogy kiküszöböljük a VÁTI legfőbb hibáját, azt. hogy teljesen el­hanyagolták a politikai munkál. A feladat az, hogy a tervező intézet­nél élővé tegyék a pártéietet és a szakszervezeti munkát, megindítsák a rendszeres politikai oktatást, azért, hogy a tervezőintézet legjobb dolgozói tényleg elmondhassák magukról, hogy a haladó értelmiség soraiba tartoznak és együtt építik a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal a szocialista országot. Mai számunkban Franck István műaknász és Suhajda Antal vájár, a Széchenyi.akna dolgozóinak újítását ismertetjük. Sok esetben felvetődött tnár a kérdés, hogyan lehelne a szén- fejtésekben kiküszöbölni az emberi egészségre ártalmas, nagy mennyi­ségben felszálló szénport és hogyan lehetne segíteni azon, hogy a fúrási munkáknál végelvessenek a bányá­szaink egyik legnagyobb ellenségé­nek, a fúráskor keletkező kőpornak, ami a szilikózis betegség okozója. A szénpor (főleg a poros fejtés­ben) olyan nagy mértékben fordul elő, hogy alig lehet tőle látni a lám­pafénynél. A látási zavarok sok eset. ben voltak már a balesetek okozói. Franck István és Suhajda Antal ezeknek a nehézségieknek és első. sorban a szilikózis leküzdésére meg­szerkesztették a portalanító készülé­ket. Az első kísérletek jól beváltak. Az újításnak nagy előnye az, hogy a készülék kis helyet foglal el és könnyen szállítható. (Ahol a készlet vágódik és különösen nagymennyi­ségű por keletkezük, ott több készük léket is lehet alkalmazni.) Egy.egy lejtésben két-három géppel meg le­het oldani a felszálló por lekötését. Különösen nagy a jelentősége aa újításnak a feltárásoknál, az előváj jási és fúrási munkáiknál, ahol leköti a nagymennyiségű kőport és így bá­nyászaink nincsenek kitéve a szi­likózisnak. Eddig is portalanították a lejtétf, azonban kevés eredménnyel. Ez úgy történt, hogy az alapvágatról egy háromszáz literes vizestankból a vi­zet a sűrített levegő nyomására « gumitömlőn keresztül a fejtésbe nyomták, miáltal a fejtésben nyir­kosság keletkezett. Ennek a nagy hátránya az volt, hogy közel sem volt tökéletes a por lekötése és így a munkamenetet megnehezítette. Az új készülékkel már dolgoznak a Széchenyi-akna nyugati bányame­zőjén Glück Antal csapatánál. Ezctv* kívül még két másik készülék is eU készült. Az egyiket felviszik az or­szágos újítókiállításra, Budapestre. A határ megmutatja, hal héssülneh méltóan a tanácsrálasistásoh ünnepére Uj győzelem van születőben falun. Járások, községek dolgozó népe versenyben lát neki jövőévi kenyerünk biztosítanának. S ez a ver­seny a dolgozó parasztok hatalmas lelkesedése közepette folyik nem kevesebbért, mint a tanácsváJasztár.ok sikeres előkészítéséért. Ezért léptek párosversenyre a mozsgói és a szigetvári dolgozó parasztok is. De ez a verseny nem mind a két községben folyik egyforma sikerrel. Mozsgó Esteledik, a juhok és a marha- . csorda békésen ballag hazafelé. A malom dohogása, telt szekerek nyi­korgása arra vall.hogy jóelőremeg- . őrletük a télire valót. A párttitkárt keressük, Kiss elvtársat, majd együtt megyünk a párthelyiségbe, ahol éppen értekezletre jöttek ösz- sze a népnevelők. Míg odaérünk, addig is sok min­denről esik szó. Többen várakoz­nak már, beszélgetnek és kérdé­sünkre örömmel • újságolják: az ősziárpa egy szemig a földben van • már és a rozs 50°/o-át, a búza 10 %-át is elvetették már. Jó ered­mények ezek s azt igazolják, hogy a pártszervezet jó munkát végzett s ez így is volt: a 10-i gyűlés után 22 népnevelő vette nyakába a fa­lut, hogy Mozsgó elsőnek teljesítse a tervet A korai vetés mellett, Jó magot is tettek a földbe, a régit kicserél­ték bőventermő nemesített maggal, a többit meg is szelektorozták, csá­vázták Is. Kovács János, Horváth János, Saokola József, Groti István, Sípos Ferenc és a többiek, tudják. mH jelent a jó nemesített vetőmag. De látszik a változás más tekin­tetben Is. Kovács Jámosné is tisz­tában van azzal, hogy mit jelent nekünk a Párt — a fia Pécsen gép­ipari gimnáziumba jár, a három­éves tervben új bekötő utat kapott a felu, az ötéves terv sorún pedig már villany is lesz és egy hónap vauim megalakul a tanács is a köz­ségben. A tanácsválasztások napjára így készül Mozsgó íeSkasen, lendülettel vállalása teljesítéséért Mindenki érzi, hogy sorsa elválaszthatatlan a nagy közösség sorsától. Együtt él, együtt érez Mozsgó parasztsága, az akna mélyén dolgozó bányásszal, az acélt olvasztó vasmunkással, — tudják, hogy a föld mélyében s az olvasztókemencék mellett, hatalmas érő dolgozik az ötéves Terv sike­réért, a békefront győzelméért. Ennek a hatalmas országépítő mun­kának egy kicsi része Mozsgón is megtalálható, A földeken, a baráz- dákban ott van egy része az ország jCvftévi kenyerének. Lemaradni szé­gyen volna, a mi országunkat épít­jük, kenyér kell a bányászoknak, ‘ akik szenet fejtenek, hogy olvad- - jóin az acél, kenyér kell az öntő­nek, aki muhkaversenyben van s minden percért harcol, hogy több gépünk és traktorunk legyen, hogy az ötéves tervben Mozsgón is ki­gyúrjon a fényt árasztó villany, el­tüntetve a régi peróieumlámpa vak­iöfát. » ' .Safnctvái1 6.1*1 Szigetváron, ahol komoly lemara­dás mutatkozik, már az elejében hibát követtek el a pártszervezet­ben és a DEFOSZ-ban is. Habár tudtak arról, hogy a mozsgóiak át­jönnek hozzájuk, még sem tettek semmit, hogy a dolgozó parasztok tudomást szerezzenek róla. így a gyűlésen alig voltak 30-an a köz­ség dolgozó parasztjai közül. A kezdeti hiányosság rányomta bélyegét a további munkára is. Elsősorban a pártszervezet a hibás, mert a népnevelő munkával telje­sen leálltak a dolgozó parasztok felé. S mindez azért van, mert a pártszervezet megfeledkezett arról, hogy Szigetváron nemcsak ipari dolgozóik vannak, hanem többség­ben dolgozó parasztok lakják. Ke­vés a dolgozó paraszt a pártszerve­zetben s így bizony nem is lehet szakszerű, konkrét érvekkel magya­rázni a gyors, korai vetés előnyét s ezt összekötni ötéves tervünk ered­ményeivel, a tanácsok megalakulá­sával. Persze nam lehet azt mondani, hogy csak hibák vannak, mert ta­lálunk eredményeket is. Kurucz József, Radics Ádám már elvetették az árpát, s köztük van Hosszú Fe­renc is ,aki a rozsot is földbe tette és a napokban akarja vetni a bú­zát. De ezek csak kezdeményezé­sek, melyeket nem népszerűsítenek, s mint a többiek, spontán lelkese­désből fakad. Mint ahogy abból fa­kadt az is, aminek eredményekép­pen Gál István 9 holdas dolgozó paraszt földjén már meg lehet számlálni a sorokat az árpavetés­ben, vagy hogy Pécsi István és Szűcs József már egy-egy hold bú­zát is vetett. A dolgozó parasztok közül keve­sen ismerik —• a népnevelő munka hijján — hogy miért folyik seré­nyen országszerte az őszi munka. Pedig lehetne miről beszélni: gép­állomást, artézi kutat, állatkórhá­zat, mesterséges megtermékenyítő állomást kaptak már eddig az öt­éves terv során. És nem ismerik annak jelentőségét, amit majd 22-én kapnak: községi tanácsot. Java­részük nem tudja, hogy a község, a dolgozó parasztok életében új fejezet nyílik: hegy méginká'bb ők veszik kezükbe ügyük, sorsuk és életük intézését, azt, hogy végleg lekerülnek nyakukról azok, akik nem is tartoznak a dolgozó néphez és közigazgatásunk új, forradalmi szellemű lesz, amely könyörtelenül felszámolja a bürokráciát. A pártszervezetnek, a DÉFOSZ- nak, de valamennyi tömegszerve- zetnak az a feladata, hogy nép­nevelő munkával gyorsítsák az őszi munkát, ismertessék a dolgozó pa­rasztok előtt a tanácsválaszitás, az ötéves terv, a békeharc jelentőségét és leplezzék le a kulákok és a kle­rikális reakció .mesterkedéseit. A további feladat pedig az, hogy a pártszervezet a legjobb dolgozó pa­rasztokkal, akik becsületesen el­végzik a munkájukat, erősítse a Pártot. Akkor könnyebben felveszik majd a versenyt Mozsgóval. Természetludományos előadássorozat indul üzemeinkben, a gépállomásokon, állami gazdaságokban és a íszcs-kben üzemeink munkásai, állami gazda­ságaink és termelőszövetkezeti cso­portjaink dolgozói, arra kérték Pár­tunkat, hogy rendezzenek számukra természettudományos előadásokat, hogy pótolhassák azokat az ismere­teket, amelyeket a kapitalista rend­szer, a Horthy-fasizmus elzárt elő­lük. A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottsága örömmel -tett eleget a ké­résnek és újjászervezett előadógér- dával még október folyamán megin­dítja előadássorozatát. Az előadáso­kat a SZOT, ÁMG és MEZOSZ üte­mezi be és előreláthatólag minden harmadik héten kerül sor egy-egy előadásra. Huszonhét pécsi és baranyai üzemben, 3 gépállomáson, 11 állami gazdaságban és 15 tszcs-ben rende­zik meg az előadássorozatot, hogy szocialista szektorunk dolgozóinak minél szélesebb rétegét ismertessük meg a természettudományok leg­újabb eredményeivel, hogy felvértez­zük őket az ellenség, a klerikális re­akció támadásai ellen. Az üzemi előadások közül az első: Kik voltak és kik ma a tudomány ellenségei. Ezt követik: Az atom szerkezete és az atomenergia békés célokra való felhasználása; A világ, amelyben élünk; Miért van tél, nyár, nappal és éjszaka; Az élet keletke­zése és fejlődésé; Az ember szárma­zása; A szocialista ember átalakítja a természetet; Pavlov és munkássá­ga; Vas, szén, olaj, gépek, története. A falu előadásai: Harc a babonák ellen; A betegségek megelőzése; A világ, amelyben élünk; Az élet ke­letkezése és fejlődése; Az ember származása; A micsurini biológia; A talaj élete; Küzdelem az aszály el­len; Kik voltak és kik ma a tudo­mány ellenségei. Ez a program magában foglalja azokat a kérdéseket, melyek iránt a legnagyobb érdeklődés tapasztal­ható dolgozóink körében. • Ezek az előadások alapot nyújtanak a dolgo. zóknak arra, hogy magukat tovább­képezhessék, hogy megismerjék a bennünket körülvevő világot, a kö­rülöttünk lezajló jelenségeket. Fel­ismerik az előadások hallgatása után az ellenséget, amely a tudománytalan, ellenséges világnézet hangján szól hozzájuk, sót ngmesak felismerik, hanem azonnal, ott helyben meg is tudják cáfolni az orvul támadó re­akciót, békénk, építő munkánk min­denre elszánt ellenségeit. Déldunántúi minden középítkezésének tervét a Pécsi Tervező Iroda készíti el A fenti ábra tökéletesen megmu­tatja az újítás működését. A készü­lék kisméretű. Elkészítése még a 100 forint költséget sem haladja meg. A portalanitókiészülék összeszerelése és beállítása pillanatok alatt történik. A készülékre két-három folyóméter vékony tömlőt szerelnek, amelyet bekapcsolnak a sűrített levegő veze­tékébe. A víz porlasztása a szabá­lyozó beállításával történik, ami ál­tal a kívánt mennyiségű levegőt en­gedik a fúvókára. A fúvóka finom, ködszerű párás levegőt fuval ki, amely szétterjed a fetjésben és a fel­szálló szénport leköti. A készülék nemcsak a port köti le, hanem a le-. vegét is kellemessé teszi és megvédi bányászaink egészségét. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER A vörhenyről A gyermekkor jól ismert megbete­gedése a vörheny, más néven sarlach, .skarlatina. Ez a fertőző megbetegedés az egész világom elterjedt, hol itt — hol ott megtaláljuk járványok, vagy elszórt megbetegedések formájában. Kórokozói ieggyakrabban a torok- giaraton át, ritkábban a bőrsebzéseken, keresztül jutnak a szervezetbe. A fer­tőzés kiinduló pontja a vörheny- beteg torok-garatváladéka, mely köz­vetlenül: csók, rákőhögés, stb. vagy közvetve: pohár, evőeszközök, stb. útján fertőz. A vörheny azon szövőd­ményei, melyek élményednek, szin­tén fertőznek, mert a geny bőven tartalmazza kórokozóit. Ellenben a vörhenyes bőrhámlások, ha ilyen genyel nincsenek szennyezve, nem fer­tőznek. Lappangást ideje pár órától 8—9 napig is elhúzódhat. Legtöbb esetben első tünete a hányás, melyet maga* láz kísér. A foghúson és « nyelven szürkésfehér, törmelékes, könnyen le­kaparható lepedőket találunk. A ga- ratmandlulák megduzzadnak és pár nap alatt kialakul egy tüszös mandu- lagyulladás. A kezdeti tünetek után hamarosan megjelennek a bőrkiütések, melyekre jellegzetes, hogy felülről le­felé terjednek. A kitüsek: vörösszínü, szabályos kerek foltok, melyek egy­mással összeolvadnak, köze/pük kissé duzzadt és ezért a bőr felszíne érdes tapintató. Jellemző, hogy a bőrredők­ben: hónalj, ágyék, stb. a kiütések élénkebb színűek és sűrűbbek. A ki­ütések teljes kivirágzása kb. 2—3 na­pig tart, mely idő alatt állandóan 39—40 C’-os láz szokott lenni. , A bőrkiütések kivfrágzási idején * nyelvről a szélétől kiindulva a szür- késifehér lepedők letisztul és a nyelv duzzadt, piros, ú. n. vörhenyes málna nyelv lesz. A bőrkiütések megjelené­sétől számított 4—5 nap múlva a ki­ütések elhalványulnak és 2—3 nap alatt eltűnnek. Ezzel együtt a láz fo­kozatosan leesik és a garaímandulák genyes gyulladása visszafejlődik. A, bőrről lassan megindul a hám I ás, mely eleinte kogpádzó, majd lemezes­sé válik, pl. a tenyerek és talpak bőre gyakran egészben szokott lelökődni. A betegség kezdetétől számított 3—4 hét múlva — ha nincsenek szövőd­mények — a torrok, garatváladékból a kórokozók eltűnnek és fgy « beteget egészségesnek mondhatjuk. A sima lefolyású és jól gyógyuló vörhenymegbetegedéseket gyakran szövődmények súlyosbítják. Ezek kö­zül leginkább a középfülgyulladás fordul elő, mely esetleg maradandó , következménnyel: haUáscsökkesiés — gyógyul. Szövődmények m6g* veso- betegség, szívbolhártyagyulladás, szív- betegségek, szeptikus torokfolyamatok Mivel a vörheny fertőző és szöVöd- ményei súlyossá tehetik, ajánlatos a kórházi kezelés, otthon csak megfele­lő, szakszerű ápolás és elkülönítés esetében gyógykezelhető. Általában az elkülönítés ideje 5—6 hét. Az újabban kötelezővé tett vör- hcnyelleni védoltásral a vörheny meg­betegedések száma erősen lecsökkent, vagy megbetegedések esetében oly enyhe lefolyásó, hogy sokszor a beteg „lábon hordja’' a betegségét. A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat ezúton értesíti a vásárló közönséget, hogy a Kossuth Lajos-nt 8. sr. alatti 5.SZ. üvegszaküzletünket megnyílóitok és az a dolgozók rendelkezésére áll, ahol üvegek, porcellánok, díszmű­áruk, táblaüvegck, képkeretek, gyönyörű csillárok és asztali lámpák nagy választékban várják a dolgozókat! Üvcgvágást, képkerelezést üzemeknek is. Boltunkban vételkényszer nincs! Tekintse meg Ön is.

Next

/
Thumbnails
Contents