Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

4 195C SZEPTEMBER 24 A Irajrzsoá negyedek kaptak Inast, a dolgozóknak nem jrato&t Draíkóciy táLaílg-atúsa után a tanú­vallomásokra kérőit *or. Az első tanú Józaa Tibor hentes és niészárossegéd. aki Hizsnyaj Pál által vezetett árudában dolgozott. El­mondotté, hogy & környező hentesek és vendéglő- tulajdonosok hetenként 5—6 má­zsa húst vittek el titokban az üzletből, ugyanakkor, amikor a dolgozók nem kaptak húst, ÍWeinacht Imre' főellenőr arról val­lott, hogy tudomása, van arról, hogy a Huséitnél jobboldali szociáldemo­krata k'xkk alakult tó.. Somlai László, a Kizárt igazgató-* 1 helyettese elmondotta, hogy a burzsoá negyedeket jól ellátták hússal, a perem-negyedeknek viszont nem jutott. Minősé­gi áru nem került a munkásnegye­dekbe. Juhász János szakértői véleménye során elmondotta, hogy Husért NV árudavezetői 1949 utolsó negyedétől 1950 szeptember 1-ig 7 millió 800 ezer forintot sfihkásztdtták. Az árudák jelentős számban a mér­leget hamison állították be. A csalá­sok révén szerzett árut az üzemből elvonták, é« a feketepiacon magasabb áron értékesítették. A vádlottak kivétel nélkül dolgozó népünk uíjas ellensége* Ezután dr Gönczi György mondta el vódbeazédék Hangsúlyozta, hogy a le­tárgyalt bűnügy során kétségtelenül bebizonyosodott a vádlottak bűnössége. A vádlottak kivétel nélkül dr' gő­zé népünk aljas ellenségei r— mondotta. — Ezek a vádlottak a legválogatot- tabb fnrfanggal vontak el a dolgozó nép rendelkezésére álló kőzellátásból több, mint 500 ezer kg húst és millió vásárlót loptak meg közvetlenül. Nine« agy mm a vádlottak közül, aki nem' adott, vagy fogadott oi vesztegetési pénzeket. Ennek a pernek « aorác b<r lizonycwodott, hogy az ország minden­nel «1 van látva, amiről a nyugati ál­lamokban a dolgozók álmodni eern mernek, azonban bizonyítást nyert az tat hogy elvetemült burasoá és fasiszta elemek, volt nagyvágób ét üzlet- tulajdonosok, rovottáultú speku­lánsok, jobboldali sxocláldemcdrra- J ták, levttézlett nyilasok meg­találták a rést, ahol befurakod- Litnak ^közeliétnstmk vezető he­lyeire. A vádlottak magatartáséban élesen megnyilatkozik ádáz munkásgyűlöletük — gyűlöletük a dolgozó néppel szem­ben. A tárgyalás adatai alapján kétség­telenül megbizonyosodott, hogy a Husért vezérigazgatója: Szita Pál vád­lott fasiszta ellenség. Felmerültek itt, a tárgyaláson Szita Pállal kapcsolat­ban közismert nevek ia, köztük Becht- ler Péter, Reit* Móric, Böhm Arthur ás Vészi Sándor neve. Ismeretes nevek ezek: jellegzetes képviselői a jobbol­dali.. szociáldemokráciának. Klikkjük­nek volt egyik tagja Szita Pál vád­lott áa. A megkárosított milliók elkese­redett gyűlölettel emlegetik; Szi- # ta Pál nevét, aki gonosztevő, a ’ dolgozó nép elensége: ilyen ítéle­tet érdemel. Az ügyész azután Iinreh János éa a " fcöbbi vádlott tevékenységét jellemezte. ■atrfállapltoüa, hogy Hizenyai Pál kö­vetkezetesen feketézőit éa lopta a nála vásárló dolgozókat. Solti Pál feketé- sett, csalt ás korrumpálta a dolgozók­tól lopott pénzzel a Husért vezetőit és így tett a többi vádlott is. A bíróságnak könyöríele- ntil le keli ánjianiia hk elvctciitcll ellenségre Majd így folytatta az államügyész: . ,<f~ Tisztelt mtmkásbírőság, A bűn- per, amelynek adatai joggal és méltán háborították fel az egész ország dol- líazó népét, a végére jár. Most a bíróság feladata, hogy ítéletével könyörtelenül lesújtson a dolgozó népnek ezekre az el­vetemült ellenségeire. *— A magyar munkásosztályt képvi­selő munkásbíróság tanítsa dolgozó népünket arra, hogy az ítéletben is ismerje meg ellenségeit. Tanulja meg izzó gyűlölettel megvetni és megsem­misíteni őket. Azókat, akik arra törtek, hogy megzavarják az építő munkát. — A jmmk/.sosrtély Ítélete irgalom nélkül, elrettentőén sújtson le a. vád­lottakra. A törvény legsúlyosabb bün­tetését szabja ki a munkásbíróság! — fejezte bt: vádbeszédét dr Gönczy György államügyész. Ezután a védbeszédre került a sor. A védőbeszédek elhangzása után a vádlottak szólaltak fel az utolsó szó jogán. A munkásbíróság tanácskozásra vo­nult vissza, majd Ölti Vilmos tanács­elnök kihirdette az Ítéletet. A budapesti munkákat résig Szita Pál &s hét tárna elleni bűnügyben a kővetkező jogerős Ítéletet hoztál Szita Pált és Imrék Jánost fca­j Iáira Ítélte» a többi vádlottak kő­I zűl Hizsnyai Pált és Sipos Józse­fet 15—15 évi, Koncz Józsefet 13 évi, Solti Istvánt 12 évi, Márta Andrást és Draskóczy Lászlót pedig 10—10 évi fegyházra ítélte. A munkásbíróság az ö'szes vádlot­takkal szemben teljes vagyonelkob­zást mondott ki. A fegyházbüntetésre ítélt vádlotta­kat tízévi hivatalvesztésre és politi­kai jogaik gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésre is ítélte. Büntetésük kitöltése utáni időre Bu­dapest területéről öt évre kitiltotta őket. A ítélet indokolásában a bíróság rámutatott arra, hogy a társadalomnak azok az itt rekedt, gyökeret verni nem tudó elemei, akik annyira megátalko­dottak és annyira elvetemültek, hogy sem a szép szó, sem a nevelés, sem a jóindulatú figyelmeztetés nem fog rajtuk, rettenjenek meg a dolgozó nép öklétől, amely lesújt és össze­zúzza szocialista jövőjére törő, minden formájában jelentkező eL • lene ég ót. Végrehajíoltáüi « fcakálos síéieíett A budapesti munkásbíróság által halálra ítélt Szita Pálon és Imreit Já­noson. az ítéletet szombaton ««te vég­rehajtották. A napokban zajlott íe a három imperialista külügyminiszter ta­nácskozása. Bevín és Sctuman, Anglia és Franciaország külügy­miniszterei eleinte megpróbálkoztak néhány gyenge módosítást fel­vetni a nád hadsereg újjászervezése ellen, de aztán beadták dere-' kukat Achesonnak. Az ang&l és francia nép aljas h&zaámlói tudo-í másul vették a Wall Street parancsát, — Hitler tábornokai munká­hoz láthatnak- Az imperialistáknak úgy látszik kevés volt egy sztálingrádi, kurszkí, — berlini csata 1 Az ENSZ fő bizottsága napirendre tűzte a Szovjetunió panaszát a Kína elleni támadás ügyében Az ENSZ közgyűlésének főbizottsága szeptember 22-én reggel folytatta a vitát azoknak a kérdéseknek napi­rendre (ülése felett; amelyeket illetően szeptember 21-én nem határozlak. Csen Tin-Fu, a Kuomintang képvi­selőjének kérésére a bizottság elha­lasztotta „Fomioza kérdésé“-nek meg­vizsgálását.. A bizottság ezután megszavaz­ta ■ szovjet küldöttség által elő- terjesztett ké: 'is napirendbe ik­tatását. A kérdés napirendre tűzése mellett ti­zenegyen szavaztak. A Kuomintang el­lene szavazott, Hollandia és Thaiföld tartózkodott a szavazástól. J, A. Malik ehtárs, a Szovjetunió képviselője fej-körte a főbizottságot, utalja a politikai bizottság elé a Kína elleni amerikai agresszió miatt emelt panaszt, amelyet a szovjet küldöttség javaslatára a főbizottság már napi­rendre tűzött. A főbizottság elfogadta J. A. Malik javaslatát. Az indítvány .elten csupán a Kuomin- tang-klikk képviselője szólott. A főbizottság a különleges politika.; bizottság elé utalt több kérdést. „Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszt eJetbentartása Bulgáriában, Ma­gyarországon és Romániában“ kérdés el ót erjesztésénél « Szovjetunió tartóz­kodott- a szavazástól. Mint ismeretes, szeptember 21 -ért a Szovjetunió e kérdés napirendbe iktatása el!.',, sza­vazott A Keresi Népi Bemokratikus Köztársaság áüasnfsríiai Szíjaiba érkeztek és 2 legelső vonalból vezetik a városvédőiméi A Baranya megyei Tanács versenyre hívja a Somogyinegyei Tanácsot az őszi munkák határidő előtti, jóminőségű elvégzésére A Pravda közli Szergej Bocxenko koreai tudósítását, «melyben a tudó­sító * Szöulért folytatott kemény harcokról számol be. Szöul milliós -Lakosságé egy ember­ként segít a néphadsereg csapatainak. A védelmi vonalaik építésére felhasz­nálják a villamossíneket, gerendákat ás köveket. A Népi Demokratikus Köztársa­ság állam férfi ai i legelső vonalak­ban vezetik a védelmi munkála­tokat. Az amerikaiak köny&rteneül ostromol­ják a várost és készek romhalmazt elfoglalni a virágzó város helyett. — Mindezzel azonban nem törték meg á város lakóinak, szellemét. A koreai" nép együtt harcol hadse.- regével. Ha egy katonát megölnek, helyette egy tisztviselő, vagy egy tnnukás folytatja a harcot. Korea népe minden erejével vé­delmezi Szöult. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága szeptember 22 én este kő. zölte: A népi hadsereg egységei vala­mennyi arcvonalon folytatják a ke­mény harcot a* ellenség ellen. A szeptember 22-i állapotnak meg­felelően a népi hadsereg egységei vé­delmezve Kémia (Tónin) térségét, Szőni és Kemin (Tónin) térsége la­kosságának hazafias, önfeláldozó tá­mogatásával feltartóztatják a szám­beli fölényben lévő ellenség támadá­sát és kemény harcot vívnak, védel­mezve minden talpalatnyi földet. Amerikai repülők Teguíól északra megöltek 150 brit katonát' A Korea délkeleti részében, Tegu- tól északra harcoló brit 26. dandárt ismeretlen nemzetiségű repülőgépek bombázták. 150 brit katona meghalt — jelenti az AFP. A későbbiek során — mint a londoni rádió tudósítója megállapítja — kiderült, hogy amerikai repülő­gépek bombázták és géppuskái­tok az angol csapatokat, mert a pilóták nem tudtak különb­séget , tenni „barát és ellenség (kö­zött“. Megnyílt a bukaresti magyar kiállítás Szombaton délben ünnepélyes ke­retek között megnyílt a bukaresti magyar kiállítás. A kiállítás megnyi­tásán megjelent Petru Groza, a Ro­mán Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke, Teohari Georgescu belügyminiszter, Szenkovics Sándor könnyűipari miniszter, Miron. Con- stantinescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, I. Kaf- taradze, szovjet nagykövei, a Romá­niában tartózkodó magyar küldött­ség, élén Jóború Magda közoktatás- ügyi államtitkárral, Kalló lalván ma. gyár követ, valamint a román köz. élet számos vezető személyisége, a diplomáciai testület több tagja és sok élmunkás. A kiállítás megnyitása során Szen­kovics Sándor, a Román Népköztár­saság könnyűipari minisztere mondott beszédet. — A most megnyíló kiállítás — mondotta —, újabb szerencsés alka­lom arra, hogy megismerjük a Ma­gyar Népköztársaság munkásainak, technikusainak és mérnökeinek ered­ményét. Kiss Árpád, a Magyar Népköztár­saság könnyűipari minisztere meg­nyitó beszéde során beszámolt azok. ról1 a hatalmas eredményekről, ame­lyeket a magyar dolgozó nép a nagy Szovjetunió állandó támogatásával a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás vezetésével a. hároméves terv során és az ötéves terv első hónap­jaiban elért. A beszédek elhangzása után a ven­dégek megtérítették a kiállítást. A kiállítás iráni a dolgozó román nép részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg. — A prémiumon felül jutalmat is kapnak a legjobb traktorosok A földmüveléeügyi miniszter ren­deletét adott ki, amely szerint azt a traktoristát, aki az őszi talajmunká­latok során a számára előírt ,mcny- nyiségtorv túlteljesítése mellett ki­vi! y minőségű munkát végez, a kol­lektiv szerződés értelmében járó tervi úlUljesttési prémiumon felül 200 forintig terjedő jutalomban . kell ré­szesíteni. Az olyan traktorista részére, aki a mennyiségi tervet túlteljesítette ugyan, de végzett munkája minősége kifogás alá esik, a, kollektív szerző­dés alapján tervtúlteljesitési pré­miumot kifizetni nem lehet. A gépállomások által végzett őszi talajmunkák minőségének ellenőrzése az ÁMG szerveinek és a helyi taná­csoknak a feladata. A Baranyamegyoi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága a következő felhívást in­tézte a Somogyinegyei Tanács Végre­hajtó Bizottságához: „A Bárányair.cgyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága megyénk állami gaz­daságai, termelőcsoportjai és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztjai ne­vében versenyre hívja a Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottságán keresz­tül a megye állami gazdaságait, ter­melőszövetkezeti csoportjait és egyé­nileg dolgozó parasztjait, a kővetkező pontok alapján: , A betakarítási munkák során vállal­juk, hogy a kukorica törését, állami gazdaságokban október 20-ig, terme­lőszövetkezeti csoportoknál október 21-ig, az egyénileg gazdálkodóknál pe­dig október 22-ig marad ék talaruil el­végezzük. A napraforgó szedését és a szárvágást állami gazdaságokban szep­tember 10-ig, a termelőszövetkezeti csoportoknál szeptember 15-ig és az egyéni dolgozó parasztoknál szeptem­ber 20-ig teljesen befejezzük. Ugyan­így a burgonyaszedésnél is vállaljuk, hogy az állami gazdaságokban szep­tember 16-ig, a termelőszövetkezeti csoportoknál szeptember 20-ig, az egyénileg dolgozó parasztoknál pedig szeptember 25-re mindezzel készen le­szünk. A vetési munkák során, a mínwzter- tanácai határozat ez emelőtt tartásával vállaljuk, hogy az összes vetésre ke­rülő őszieknek hatvan százalékát sze­lektorral megtisztítjuk, bogy a gyom­magvak, a törött léhaszemek ne ve­szélyeztessék jövő évi —, az ideinél is bőségesebb termésünket. Vállaljuk, hogy az állami gazdaságainkat, terme­lőszövetkezeti csoportjainkat minőségi vetőmaggal látjuk el. De az egyénileg dolgozó parasztokat sem hanyagoljuk el o azok részére 154 vágón minőségi búzavetőmagot juttatunk cserébe. Ez lehetővé teszi, hogy ez évben a beve­tésre kerülő búzaterületünk 14 száza­lékán nemesített, minőségi vetőmagot vessünk. A gépi munka minél nagyobbfokú alkalmazása érdekében vállaljuk, hogy ez év őszén a felszántásra kerülő terü­let. 30 százalékán gépiszántást végzünk, hogy ezen keresztül is emeljük a föld terméshozamát. A vetőszántás 30 szá­zalékát is géppel szénijük, hogy a ta­laj beéretteégét elősegítsük s ezeket a munkákat a vetési határidők előtt 10 nappal elvégezzük, A vetőmag tisztítása után minden körülmény közölt elvégezzük a csává­zási. Az összes ősziárpa és búzavető­magot, mielőtt az a földbe kerülne, hi­ganyos csávázószerrel (Higosáu), illetve rézgálicos oldattal fcecaávázzuk. A he­lyes, szakszerű csávázási módszer mi­nél szélesebbkörű ismertetésére járá­sonként legalább két helyen csávázási bmnutatót tartunk, szakemberek bevo­násával. Itt bemutatjuk dolgozó pa­rasztságunk számára, hogyan végezze a csávázási, hogy az eredményes is le­gyen. Ezeknek a szempontoknak figye­lembevételével határozzuk el, hogy a minisztertanács által megállapított vetési határidőket következőképp módosítjuk. Vállaljuk, hogy az árpa vetését állami gazdaságokban szep­tember 10-ig, termelőszövetkezeti csoportoknál szeptember 20-ra, egyé­nileg dolgozó parasztoknál szeptem­ber 26-ra befejezzük. A rozs vetésé­nél is vállaljuk, hogy az áilami gaz­daságoknál szeptember 26-ra, a ter­melőszövetkezeti csoportoknál októ­ber 5-re, az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál pedig október 10-ro ma­radéktalanul elvetjük. Ezzel egyidő- ben vállaljuk azt is, hogy a búza­vetést a tanácsválasztás napjának méltó megünneplésére, állami gazda. Ságoknál október li re, a termelő­szövetkezeti csoportoknál október 20-ra, az egyénileg dolgozó parasz­toknál 22-ére, a tttvúcs választ ások napjára befejezzük. Vállaljuk, hogy az őszi mélyszán­tást állami gazdaságokban november 25-ig, termelőszövetkezeti csoport­jainkban november 80-ig, míg egyé­nileg dolgozó parasztságunk decem­ber 2-ig elvégzik. Mindezen feladatok megvalósítása érdekében kifejlesztjük széles körben a versenymozgalmat. Az összes őszi munkák idejében történő elvégzésé­nek ellenőrzését, a községi népfront bizottságokon túl azzal is biztosít­juk, hogy minden községben a Párt irányítása mellett megszervezzük a békevédelmi bizottságokat. Ezeknek ogyik főfeladatát az őszi mezőgazda- sági munkák sikeres megvalósításá­nak biztosítása fogja képezni, akik éberen őrködnek a kulák és minden ellenséges megmozdulással szemben s azokat' csírájában elfojtják, lelep­lezik és azon keresztül biztosítják az őszi munkák sikeres elvégzését. Vállaljuk még, hogy minden hét csütörtökjén táviratilag értesítjük a Somogymegyei Tanácsot, megyénk­ben elért eredményekről. A versenyfelhívással és a vállalt feladatokkal azt akarjuk elérni, hogy a megye dolgozó parasztsága, — az ipari munkásság példája nyo­mán — harcos lendülettel vegye ki részét a tanácsválasztások sikerei lőkészítésébol. Varga Jenő Baranyamcgy. i Tanács elnöke. Gyen-" jol.v m. g. i .vezető. Sírnék Árpád VB titkára. Magyar-lengyel á mcsereibrgaími megállapodás Magyar és lengyel kereskedelmi delegációk Budapesten 1950. augusz­tus 25-e és szeptember 16-a között tárgyalásokat folytattak. A' tárgya­lások eredményeként aláírták az 1951. évre árucsere forgalmi meg­állapodást, a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Köztársaság kö­zött, amely húsz százalékkal etn-cti az áruforgalmat a két ország kö­zött az 1949. nov. 15-én á^áírt és az 1950. évre szóló árupserefor- gulmi megállapodáshoz viszonyítva. ) Magyarország a következő cikkeket szállítja Lengyelországnak: gép- és gyári berendezések, autóbuszok, aluminium, gyógyszer, műszer, or­vosi berendezések, villamos- 6* híradástechnikai cikkek. A lengyel export legfontosabb cikkei: koksz, szén, horgany, fa féleségek és vegyi anyagok. A tárgyalások a barátság és köl­csönös megértés szellemében foly­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents