Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-23 / 222. szám
»50 SZEPTEMBER 73 R FIO Jelentősek mezSga&dasáfffí eredményeink, de hogy ezeket tovább fokozhassuk gyorsítani kell az őszi munkák ütemét Gyenge Károly elvtárs beszámolója a megyei tanács nyilvános ülésen Ä Baranyamegyei Tanács csütörtöki nyilvános első ülésén Gyenge Károly elvtárs. a mezőgazdasági ösítály vezetője ádott számot a mezőgazdaság terén elvégzett eddigi munkáról, megjelölve az őszi munkákkal .kapcsolatiján előttünk álló feladatokat. Gyenge Károly elvtárs beszámolójában először is ré:z!etrsen foglalkozott a nyári munkákkal. Megállapította, hogy az aratást, cséplést és begyűjtést az idén már lényegesek ha- .jnarabb végeztük cl, mint az előző esztendőkben és a Párt irányító, szervező munkája mellett ebben jelentős része volt a megyei és járási tanácsoknak. Az őszi munkákkal kapcsolatban eddig végzett és ezután elvégzendő feladatok ismertetésénél a miniszter, tanács határozatából indul ki Gyenge elvtárs, megállapítva, hogy az, hogy megyénk dolgozó parasztsága általában betartotta ít minisztertanács határozatát, megmutatkozott a terméseredményekben, amelyek a kalászosoknál áltálában 14 százalékkal magasabbak az elmúlt 10 év állagánál. Sürgős a knkorientörés és a szár vágás kell A taríóbántás' sikeres elvégzéséről anifékézett meg ezután Gyenge elvtárs.- majd rátért az őszi munkák Ismertetésére. Ezek közül elsősorban a kapásnövények letakarílásával foglalkozott. — Ez igen nagyfonto:ságú feladat — mondotta —, mert a kapások helyébe kerül őszi vetéseink mintegy 30 százaléka. Ebből következik az, hogy amennyiben nem végezzük el időre az ősziek letakarflását, úgy késést szenvednek a vetési munkák is. Legfontosabb a kukoricatörés és a ízárvágás. Ezt a munkát, hogy a vetést ne késleltesse, úgy keil elvégeznünk, hogy október 7-ig legalább 70 százalékban kész legyünk és a további munkát js elvégezzük legkésőbb október 21-ig. Ezért gyanítanunk kell a munka ütemét, tekintve, hogy jelenleg a törést 30, a szárvágást pedig mindössze 17 százalékban hajtottuk végre. De sürgői ez a munka azért is, mert a tengerlszár, ha időben letakart tjük, rétiszéna értékével megegyező takarmányt jelent, míg ha kÖekedünlc vele, nem ér többet, mint a szalma, A napraforgó betakarítása jól halad * megyében — állapította meg ezután Gyenge elvtárs. majd leszögezte, hogy a burgonyaszedést gyorsítani kel1!, mért szeptember 30-ig be kell fejeznünk ezt a munkát. Megemlékezett a továbbiakban a gyapot betakarításáré! :Sa. 80 Tagon tiszta gyapot ~ Ebben az. évben már másfélezer homon termeltünk gyapotot — mondottá — a tavalyi 75 holddal szem. bepu.és a várható eredményünk 20 vagon tiszta gyapot. Ez a gyakorlatba« azt jelenti, hogy megyénkben a gyapottermelés második évében mintegy 1,200.000 ing előállításához szükséges nyers- . anyagot termeltünk meg! 195.000 holdon kell elvégeznünk • 4’ttőszántást — folytatta beszámolóját Gyenge elvtárs. Ezen a vonalon az jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy biztösflsók a szántás minőségét, hogy « vetés alá átlag IS centiméteres mélységben történjen a szántás, mely^ a legkedvezőbb a növény további fejlődése szempontjából. — A jóminőségü szántás azonban msgábanvéve nem elégséges ahhoz, hogy tovább fokozzuk termésátlagainkat és megvalósítsuk a minisztertanács határozata állal elénk tűzött célokat. Gondoskodnunk kell arról is. hogy tisztított vetőmag kerüljön a l földbe. A vetőmag szelektorozása oz egész megyében folyik* de »ind a szelchtorozás, mind a gHSrőzés ütemét gyorsítani kell, & [y dolgozó parasztságunknak fében rendelkezésére álljon a tisztított vetőmag. — Ugyancsak gyorsítani kell a esá*dzás ütemét — folytatta Gyenge HÜvtárs, — annál is inkább, mert ezen • a téren igen komoly leirmradás mutatkozik, hiszen például ősziárpából % legutóbbi jelentésekig, mindössze iooo mázsát csáváztak meg. Ennek •ka a csávázásra mozgósító fe.viláÍ ásító munka gyengesége mellett az I, hogy egyes földművesszövetkezetek nem gondoskodtak ideiében csáváző- szerrői Ss nein tudják ellátni vele községük dolgtiző parasztságát. Ezt a lőldmüvesszövctkeze tőinknek surgő*cn pótolniok kell. Nemesijeit Tctőmncrot ' Tessenek a gtixtlák 'Gyenge elvtárs ezután beszámolt arról, hogy a dolgozók állama nagymennyiségű nemesitett vetőmagot biztosított megyénk dolgozó parasztsága részére, melyet * dolgozó parasztságnak fel is használnia, hisz az elsősorban a saját érdeke. — Legdöntőbb feladatur.fr inast — folytatta Gyenge clvtárs, hogy minél előbb elvessük az ösziárpát. melyét az idén a megyében 12.000 holddal nagyobb területen termelünk, mint tavaly. Az ősziárpa terület feleme’ése a dolgozó parasztság érdeket szolgálja elsősorban, hisze kimutatható, hogy megyénkben az 1937—1948-ig terjedő tíz év átlagában 2—2 és fél mázsával volt maga.abb az ősziárpa átlagtermés, mint a tavaszi. De az idei eredmények még inkább igazolják azt, hogy helyesebb ösziárpát vetni, hisz az idén a megyében 10 és iél mázsa volt az átlagtermés őszi- árpából, msg tavasziból alig értük el a 6 és léi mázsát. — Hogy a felemelt vetésterületen az ösziárpa vetést idejében elvégezzük, igen nagy mértékben gyorsítanunk kell a munkák ütemét és ehhez elsősorban vissza kell vernünk a ktilákok támádá-. sát, akik előbb a szárazságot hózták fel a vetés ellen, most pedig a*t mond-' ják, hogy az eső miatt sem lehet vetni. Ugyanekkor le kell lepleznünk a vetést szabotáló kulákokat és gondoskodnunk keli arról, hog yeinyerjék méltó büntetésüket, mint a dolgozó nép kenyerének ellenségei, mint a béke ellenségei. Meg kell javítani földművessieővetkezeleink munkáját — De meg kell javítani ezen a vonalon is földmű vessző vétke zet cink munkáját. Nem szabad, hogy a földmű vesszövetkezetek késieked jenek a lermelőcsoportok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok árpavelö- magjának kiosztásával. És közelebbről meg kell néznünk a Tcrnevál munkáját is. melyben igen sok biba volt tapasztalható, melyekről joggal feltehető. hogy az ellenség keze van bennük. Ezután arról beszélt Gyenge elvtárs. hogy az ősziárpa vetése melleit meg kell kezdeni a rozs cs búza vetését is, majd hangsúlyozta, hogy szigorúan ügyelni kell arra, hogy ne adminisztratív intézkedésekkel, hanem meggyőzéssel érjük el azt, hogy nagyobb lendülettel folyjanak az őszi munkák. Nagy leise ő egeink vannak még a lszcs-k fejlesztésére Az őszi munkákkal kapcsolatos feladatok ismertetése után azt a fejlődést vázolta Gyenge clvtárs, ami a ter- melőcsopcrtck építésében végbement. Hangsúlyozta- hogy igen jelentős eredményeket értünk el ezen a téren, de még nagyobb lehetőségeink vannak a csoportok további fejlesztésére, melyeket eddig nem használtunk ki. — Sok még az érdeklődő dolgozó paraszt a megyében —• mondotta —, akiket meggyőző munkával ró tudunk vezetni a társas gazdálkodás, a szebb, boldegabb élet úr jóra. Gyenge Károly elvtárs nagy tapssal fogadott beszámolója után elsőnek Czcgény József elvtárs, a DÉFOSZ megyei titkára szólott a beszámolóhoz. Elmondotta, hogy az eredmények még nagyobbak lehettek volna, ha a tanács mezőgazdasági osztályának szorosabb lett volna a kapcsolata a DÉFOSZ-szervezetekkel, mert a tanács mezőgazdasági osztálya a helybeli DÉFOSZ-szervezetelten keresztül tudja legjobban kiépíteni kapcsolatait, a dolgozó tömegekkel. A továbbiakban kifogásolta, hogy egyes jegyzők* hanyagságból, vagy félrevezetés: szándékkal, barnás, vagy nem kielégítő adatokat jelentenek. A gépállomásokra is befurakodtak a jobboldali SY.ociáfdcmokralák / A következő felszólaló Győré Lajos elvtárs, a Baranyamegyei Gépállomások Alközpontjának politikai vezetője volt, aki beszédében elmondotta, hogy a gépállomások munkáját igyekeznek megzavarni az oda befurakodott jobboldali szociáldemokraták, akik eddig is komoly károkat okoztak. A gépállomásokra befurakodott ellenség leleplezésére kéri a tanácstagok segítségét. Ezután Varga Jenő clvtárs válaszolt a felszólalásokra. ■ Ennek csak örülni lehet — mondotta —. mert / a bírálatok azt mutatják, hogy a tanács tagjai foglalkoznak a tanács munkájával és ismerik a dol- t „ ,. í°*ók prob'émáit. Továbbiakban a felmerüli panaszokra cs hiányosságokra válaszolva Varga Jenő elvtárs ígéretet tett arra hogy ezeket a hibákat, a szélesebb és fokozott ellenőrzéssel kijavítják. — A további nehéz és felelősségteljes munka közben erősítsen mindany- nyiunkat az a tudat, hogy mögöttünk áll győzelmeink szervezője, a nagy Pártunk cs dolgozó népűnk szeretett vezére Rákost Mátyás elvtárs — fejezte ts: válaszadását Varga Jenő efvtárs. Kihirdették a MESZHART-aknák mu!thavi munkaversenyének eredményét A vándorzászló a szabolcsi kerületben marad, a körletek közötti versenyt a Ferenc-aknai Kincses-aknai körlet nyerte, a legjobb csapat a vasast Wéber Bálint csapata A MESZIIART-aknák munkaversenyének kiértékelését csütörtökön este tartották meg a mecsekszabolcsi szakszervezeti székházban. A kerületi vándorzászló ismét a szabolcsi kerületben maradt, mivel \ kerületek között folyó munkaverseny elbírálását, ezentúl csak negyedévenként tartják meg. A JtERZlIÁÍlT kerületben a körletek közti mnnkaversenyben a Fe- renc-aknai 2-os számú Kincses József körlet került ki győztesen. A Kincses-körtet dolgozói a múlt havi előirányzatukat 118.6 szózatéivá teljesítették és 64.29 százalékos munka, erőellátottsríg mellett 183.5 százalékos teljesítményt értei; el. 1.1 százalékkal csökkentve a palatartalmat. A második helyezést a Széchenyi-aknai 1-es számú Dénes-körlet érte el, mely tervét 100.52 százalékra teljesítette, 0.4 százalékkal csökkentve a hamutartalmat és 74.00 százalék munkaeröellátottsáp: mellett 146.33 százalékra teljesítette az előirányzatát. Harmadik lett a vasast Kitt. csár-ktirhrt 112.7 százalékos teljesítményével. A körlet 1.4 százalékkal csökkentette a palát ós 75 százalékos munkaeröellátottsáp mellett 147 százalékra teljesítette augusztus hónapban tervelőirányzatát, A csapatversenyből a vasast 33-as Weber Bálint csajxtta került az élre, mert a tervét 151 százalékra, teljem sítette, 0.34 százalékkal csökkentve a hamutartalmát, 3.46 százalékkal a palatartalmat és 64.2 százalékos munkaerővel 230 százalékra teljesítette az előirányzatát. Második a Ferenc- aknai 7-e8 számú Pecenip Károly csapata lett, amely előirányzatát 156.7 százalékra teljesítette, 1.33 százalékkal csökkentve a hamui ártalmat, 2.64 százalékkal a palát, A Pecsnip csapatnál ki kel! hangsúlyozni azt, hogy a csapat azért tudott ilyen szép eredményt elérni, mert a csapaton belül egyetlenegy igazolatlan műszalanulasztás sem történt a múlt hónapban. A csapatversenyben harmadik helyre került a Széchcnyl- aknai Beck Antal fejtési csapata, mely tervét 113 százalékra teljesítette és 80.06 százalékos munkaerőéi látott* ág mellett 141.5 százalékra teljesítette anpusztusban tervelőirányzatát. Jeudtfik a Zs-oltiaty-tytyfr’i&avv, idl a iefyyz&it zvá-v és &záotexzc f&Uhtos k&iuUcuz&s Egy éve annak, hogy a Zsolnay- gyárban is tcrvkölcsönt jegyeztek. Sorra írták jel és diktálták be az összegeket. — 450 forint — mondta Mártónosi Lajosné a korongos műhelyből. — Ennyit jegyzek. — 450 forint — mondta Mucsi Imre korongos is és a felesége is jegyzett kétszázat. 400-at írt be Kerti Hen- rikné, ötszázat Garzó Emil és gyűltek a százasok, gyűltek az' ezresek. A Zsolnay-gyáriak kölcsönt adtak az államnak. Nemcsak úgy „homályosan” kölcsönt, — hanem a tervre, az ötéves tervre. Világos volt már akkor is mindenki előtt aki józanul gondolkodott, hogy ez a kölcsön még sokféleképpen visszatérni, fejlődik ezzel a gyár, fejlődik vele a város, az ország, az utca, ahol lakik, az iskola ahová a gi/ereke jár. mert a Párt mondta azt, hogy a kölcsönt visszafizetik. * Axóta mr/flörtént na ellő terv- kölcsönsorsolás és volt, akinek kihúzták a számát, volt akinek nem, de olyan egy sem akadt, aki ne nyert volna valamikép a tervköl- csönön. Papírt, ceruzát kell permi és számolni. Millió és millió forint jön ki eredményűi, hiszen a Zsolnay-gyár egy év alatt rengeteget fejlődött. Most szervezik át egészen, korszerűsítik a gyártást. Sorra készülnek a hatalmas, új gázkemencék, ucton- keverőgép dolgozik az udvaron és állványok „bölcsőjében” megszületik a Tetv újabb gyereke, egy hatalmas, korszerű laboratórium. A gyár minden részébe került valami új és így könnyen ki lehet számolni, hogy a beruházott sokmillió forintból minden munkásra jut párezer. Egész éven át tartott tulajdonképpen a tervkölcsön visszafizetése, de azután a sorsoláson mégiscsak voltak külön is szerencsés nyertesek. * Mnrőmníí I.ajonné most a sajtóiéban dolgozik, ő is nyert örült neki nagyon és jól is jött a nyereség költőpénznek. — Amikor jegyeztük a tervköl- csönt — mondja Martonosiné ■— elmondták a népnevelők azt, hogy sorsolás lesz, milyen nyeremények lesznek, elmagyarázták, hogy aki. mégsem nyerne, az is visszakapja a befizetett összeget, — de most nem azért mondom, mert nyertem — már akkor is biztos voltam benne, hogy jó helyen van a pénzünk. — Azt is tudtam, hogy rajtunk is múlik a tervkölcsön sikere, a jó munkánkon is múlik. — Pár hét óta dolgozom itt a sajtolóban és még nem tudtam begyakorolni a mozdulatokat. Sokféle munkadarab van itt, ran amikor túlteljesítem a . százsZázalékat, de mint kezdő ebben a munkában, az állagom csak 85 százalék. — A tervkölcsönnyeremény arra kötelez, hogy minél hamarabb átlagosan is túlteljesítsem a száz százalékot. Marionos i elvtársnővel szemben dolgozik Mucsi Imréné. — Én most még nem nyertem — mondja —'de van még vissza elég sorsolás, nyerhetek még én is. * Ahol Mneni Imréné ti 1. onnét éppen odalátni az újonan felépült műhelyrészre, az új gázkemencére. Amikor 1936-ban a gyár mázolóműhelyében munkához kezdett, ott nem voll ilyen biztató látvány. A sajtolótói távolabb, a korongos műhelyben dolgozik Kerti Henrikné Egy ölven forintos kötvényét ezer forintos nyereménnyel húzták ki, mellette készíti a tányérokat Garzó Emil, ő ötszáz forintot jegyzett, de még nem sorsolták ki a számát. Ili készülnek a tányérok, kézi munkával. Iletven tányér egy órára a norma, de Garzó elvtárs megcsinál kilencvenet is. Ma. Holnaptól, vagy holnaputántól 300 tányér készül egy órában. Már ott kint állnak a folyosón az új külföldi automata gépek egész sorozatok, tányér és csésze korongoíó autómaták. Megszűnik itt Is a fizikai munka, « korongosok átkerülnek a szigetelő. gyártáshoz. *. Őrömmel, holHovan beszélnek az új gépekről, tudják, hogy köny- nyebb munkájuk lesz és többet termel a gyár is. — Mennyibe kerülhetlek ezek « gépek? — kérdi valaicl. Innen is-onnan is válaszolnak. — 100 ezer forintba. — Százötvenezerbe. Még többe, mint a tervkölcsön főnyereménye és a Zsolnay-gyár korongos műhelyének ezt sorsolta ki az új országot, új gyárakat, új városokat építő ötéves terv. Egy évvel azután, hogy ugyanebben a műhelyben azt mondta Msrtonosl Lajosné. — 450 forintot jegyzek! — £n is jegyzek .450 forintot! — szólt Mucsi Imre és 500-at mondod Garzó Emil, de sorra jöttek mind a többiek is, megvették már ezelőtt egy évvel maguknak, az új gázkemencét, a laboratóriumot és az automata gépeket. Jó, hasznos befektetés nőit. Vasárnap délelőtt ismét beszámolót tartanak parasztküldöttoink Para-sztkttldöttevftlk beszámolói hyo. mán már eddig is nagyszámú dolgozó para;zt győződött meg Baranyában, hogy helyes, az az út, melyen a szovjet parasztok járnak, fl. hogy ezen az úton kell haladnia a mi dolgozó parasztságunknak is, ha olyan napsugaras, gazdag életet akar, amilyen a szovjet parasztok élete. Szovjetuniót járt küldötteink tapasztalatai nyomán számos dolgozó paratzt határozta el, hogy belép a termclőcsoportba. így volt ez többek között' Vókányban is, ahol a beszámolót követő napokban 15—16 dolgozó paraszt lépett be naponta « tszcsbe. De így volt ez a többi köz. Kéglién, ahol csak megfordultak pa- rasztküldötteink. Ép ezért rendkívül1! érdeklődéssé' várják a községekben parasztküldötteket és számos községből kérik a dolgozó parasztok, hogy hozzájuk is látogasson el valamelyik parasztküt- dött. Küldötteink rendszeresen eleget tesznek ezeknek a kéréseknek és vasárnap is hét helyen számolnak b« a dolgozó parasztságnak azokról a ta. pasztalatokról, melyeket 4 hetes ta- mrmányútjuk alatt szereztek. A vasárnapi gyűlések rendje a kivetkező: Szárász: Mándi Magda. Kátoly: Béres Sándor. Magyartelek: Varga Kálmán. Siklósnagyfalu: Mezei Jöz»c{, Dunaszekcső: Csömör János, Bicsérd: Sarbak. Béla, Tőttős: Máder Györgyné. Valamennyi gyűlés délelőtt lö óm. kor kezdődik. A szigetvári és sellyei járás élen jár. a mohácsi villanyi és siklósi járás lemaradt az ős2Íárpa vetésben Az őszi munkák során legdöntőbb feladatúnk most az ősziárpa elvetése. Ebben, a munkában azonban még mindig komoly lemaradás muialko- zik megyeszene. Ez alól csak a sely- lyci és a szigetvári járás kivételek, melyekben nagy lendülettel folyik az árpavetés és már mindkét járásban több, mint felél elvetélték az előirányzóit területnek. Különösen örvendetes ez az eredmény a szigalvári járásban, mely a nyári munkák idején, mindig az utolsó helyen kullogott. A szigetvári járás esete példa arra, hogy a jó politika; munka hamarosan meghozza az eredményt. De arra is van példa a megyét)«« hogy az elbizakodottság hamar meg bosszulja magát. Ez történt a villányi mohácsi és a siklósi járásban, me lyek jó eredményeket értek el nyáron, de most. a legutolsó helyei állanak. Ezekben a járásokban első sorban pártszervezeteinknek, d DÉFOSZ, DTSZ. MNDSZ szervezete inknek és a földmüvesszövetkezetek nek, valamint, a békebizottságoknal minden erejükkel oda kell hatniok hogy hamarosan elvégezzék az őszt árpa vetését. Ugyanez a feladat : többi járásokban is, ahol szintén k* moly lemaradás mutatkozik.
