Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-22 / 221. szám

1950 SZEPTEMBER 22 m a p l o 5 Qy.e*d$ Simon István págiűnkwuU paMwzloí lanácsia^Mdc id&Mk Kw község- Erzsébet. Házaival a. kékeedi domboldal aljában húzódik meg. A távolból idclátezik a Zengő nyúlványa, kékesszürke ködben úsz­va. Ilyenkor a községben azt szok­ták mondani, hogy eső less, mert füstöl a hegy. Gyenis Simon István is sietősen nógatja két, tehenét, amint befordul a szélesre tárt kapun. A fenyersssénát hozta be a készülő eső elöl Ennek előtte a testvér bátyjá­nak volt segíteni, le-sziiretelni a ne­héz szőlőfürtöket. És ha a naptárt vktazafeíé lapoznánk, mindenegyes lapra jutna valami. Vetés, szántás, kukoricát«rés, knimpliezedéa és így tovább. SSinüJer szereit® a BraaSát, de wxkJiOffy sokkál nagyobb oda­adással, örömmel végzi azóta, hogy a nutlt napok egyikén a falakon megjelent a plakát as október 22-1 tanácsválasztásról. Vastag, kövér betűi — szinte úgy érezte — azt mondták neki: ezután teljesen a dol­gozó nép veszi kézbe a maga ügyei intézését. Amikor a plakátot olvasta, azt gondolta, hogy majd azokat kül­dik be e tanácsfia, akiket Jegmél- tóbbnah tartanak erre a megtisztelő friedatra. Akkor még álmodni nem mert ar­ról, hogy talán ő is aaok közéit lesz, akik megezcníélyesttü a »ép hatal­mát Bár iátte, hogy nagyot fordult a világ, még jól emlékszik a. múltra — Mit akar ez ä senkiházi az elöljáróságban — -mondták neki 1943- ban gőgös hangon a kuiákok, ami­kor megválasztották eekiSdtnek a szegény, óe középparasztok. Hát per­sze, hogy nem tetszett nekik Gye­nis Simon István a maga kilenc holdjával, meg az olyan emberek, akik beleütötték az ő dolgukba az orrukat Ki is tartók maguk közül, mihelyt mód adódott rá. Bizony nagy öröm volt a számára. amikor bárom napja megtudta, hogy a falu dolgozó népe bizalommal van hozzá s ezért a tanácsba jelölte. De miért? — ez foglalkoztatja mostaná­ban, mert tudja, hogy nagy meg­tiszteltetés az, ha valaki kiérdemli dolgozó társainak bizalmát. Ha valaki. Gyenis Simon István után érdeklődik a faluban, mindenki meg tudja mondani, hogy hol lakik. Ismeri még a. legkisebb gyerek is. A dolgozó parasztok úgy beszélnek róla, hogy amikor a Gyenis Pista nekilát a szántás-vetésnek, akkor ők is megkezdhetik. Most szeptember derekán járunk már, de az ő földje — mivel hallgat a Párti-«, — nagy- részben már rendben van. Megszán­ta tta a gépállomás traktora, mert a kért tehenet nőm akarja erősen igáz- ni. Egy holdat számított őexiárpával 8lvetni ée es már a múlt napokban a földbe került. Nem is lesz hiba a termésben, mert a mag három ©rán­tásba került és utána műtrágyával szórta be a vetéet. Ugyanígy készíti most a rozs és a búza-alá is a föl­det A búzaföldet is háromszor szánt­ja, és ebből már elvégezte a keverő­szántást. A kukoricát nagyrészben letörte, a szárt levágta és ennek a földnek egyik részébe vetette az árpát A másik felébe, ahova a rozsot számít­ja vetni, ott most szedik a kukori­cát Amellett, i hogy a magáéi végzi, idő jut arra is, hagy másokkal it beszéljem erről. Legtáhhet n«rezl lézseffcl. Gál Józseffel és Szilágyi Miklóssal vitatkozik és nógatja őket, hogy mcujenek már szántani meg vetni. — Tavaly is időben vetettem el a búzát — mondta nekik — és 11 má­zsás termésem lett, akik meg későn vetettek, azok 8—9 mázsát takarí­tottak be. Kitágult látókörét, azt, hogy a körülötte fejlődő világ 6ok minden­re megtanította, mi sem bizonyítja jobban, mint a begyűjtésben való példamutatása. Legelső volt, aki ara­tott a községben, és azok között is, akik gabonájukat a magtárba vit­ték. A jó termésből arra is jutott, hogy ß mázsa 20 kilót „C" jegyre adjon be. Példamutatása és felvilá­gosító munkája nyomán a község .dolgozó parasztjai sok mázsa gabo­nát adtak az államnak, az ötéves terv sikeréhez. Szép pénzt ie kap­tak érte és nagy volt a vásárlás a szövetkezet, boltjában. Nemrég még szövetkezeti bolt sem volt a községben. Amikor Gyenis Simon István felvetette, hogy jó len­ne, ha <? szövetkezet boltot nyitna, mindjárt szembe találta magái a ka­lákákkal. Ábel János, Bah József ellenezték azzal, hogy arra ráfize­tünk. fi® a í*árt BearlíSégrév©! mégis kiharcolta ás közben a kuláktáreaságot is eltávolították & szövetkezetből. Ma már havi ÍO.OOO ‘forintot forgal­maz e bolt s a dolgozó parasztok olcsón és mindent bőségesen talál­nak. A falu csendjét nem zavarja más, mint as elhaladó Bzekerek kereké­nek nyikorgása. Hordják a kukorica­szárat Gyenis Simon István, felesé­gével az udvaron állnak. A ház, az udvar takaros, minden rendben a helyén vau, még egy szalmászálat sem lehetne keresztbe tanai. Ezért is mondják a faluban, hogy biztosan jó teát tanácstagnak, mert rendes a hávatája, földje a így raoúbea fogja majd tartani a község, a dolgozók ügyét is. Gyenis Simon Istvánnak, ahogy elgondolkozik, maga és a világ meg­változott soráról az jut eszébe, hogy még nem is tagja a Pártnak, pedig talán kiérdemelte eddigi munkájával a tagjelöltségek Eddig is eszébe ju­tott, de akkor az volt a véleménye, hogy majd... Majd ha jobban ki­érdemli. .Tudja, hogy most itt az alkalom. Ha megválasztják tanács­tagnak, még többet tehet a dolgozók ügyében, akkor majd ő is kiérdemli, hogy tagja legyen a Pártnak, amely vezeti a dolgozó népet,, segíti -a fa­luját és annyiszor segített már neki Három ösztöndíjas a sokezer közöl, akik tudják, hogy mit vár főluk Pártunk és dolgozó népünk ' avjjJsCsíiixoaxúgaaak Síén S0 millió forintét töröli ösztöndíjakra. Sze- £!őójün!- nyomába a nagy fontosságú hitnek, mely dolgozóink sokezer gyanú ekének életében olyan hatalmas 'változási jelent Ez az ötven millió forint zavartalan megélhetéssé, tanulássá, és csakhamar tudássá válik. Ez itz ötven millió forint úgy jött létre, hogy 1944-ben felszabadultunk, hogy fokozatosan megszüntetjük a kizsákmányolást, hogy hároméves tervünket 2 és i (3 érv alatt megvalósítottuk s egészen közelről: hogy dolgozóink • tavaly hát és fél százmillió forintnyi tervfcőlcsőnt Jegyeztek ötéves tér. ; vünk |megalapozásra. Ax ösztöndíjéi 50 millió forintja csak egy Ma rész .-siodaHzmosunk Bpítésébeqv. De J$j«a Jelentő» összeg azokban a havi iöbbszfc fo~ üfostakbsn, melyeket ifjúságunk legjobbjai kapnak. A rokezer közfa b- i merjünk meg bánost ösztöndíja* tana lóink közül. fgy gossdo&oxlk Svábé Andrste, így harcol « mega és m egész snagyar nép jövőjéért Szabó A7uirás ; ! rA Pécsett tanuló ötszáz sxakérettsé- I ghrő kőiá] való. Recski ércbányász Yott ázsióit — ma Uzika-matema- J Oka sca,. os általános Iskolai tanár- ; nak készül. 23 éves, családja, g-yer- ; mshe is ran már. PártonkhrülL — Azelőtt nem tarzulhdott, hiába sze­retett volna. Pedig minden vágya az volt, hogy egytzer tanár lehessen, ta- taalhasaon. 1059-ben, az ötéves tsrv elad évében as a sokáig dédelgetett vágya, régi terve is valóra vált. Nem , mintha nem akarta volna az ellenség őf Is lebeszélni tervéről. ‘Az ellenség nála egy jobboldali szociáldemokrata képében jelentkezett, aki ezt mondta »ekl: Jla és mtt csinálsz, te hires, ha megfordul a helyzeti Ml l-sz, ha főmnek as ameztkakrül" De Szabó András férfil nőt válaszoljon. Nenn, hf&bc volt Kínt a Szovfetmtlóban, nemhiába dolgozott a Úairytoertc- destcs egyik bányájában. Látta azt a nagyarányú gépesítést, látta a szov­jet emberok munkáját, boldog életét, látta a szocializmust Szabó András eljött, jelentkezett a szakérettséglzö tanfolyamra mert hitt a Pártnak, meri szereti, nagyon szereti osztályát,- dol­gozó népét, szocializmust építő hazá­ját. Bs iíJ nemcsak ingyenes tanköny­vet, ellátást kapott, hanem a napok­ban kezébe leszámolva a havi 350 fo­rintos ösztöndíjat te. , 1 — Nem éj tudom, hogyan köszön­jem meg a Pártnak, hogy ideküldött s hogy társaimmal együtt így gon­doskodik rólam. Azaz, mégis tudom- Úgy, hogy nagyon, de nagyon sokát, tanulok, meri jó tanár akarok lenni. De nemcsak jói tanulok hanem az ellenség próbálkozásai ellen Is ké­ményen harcolok, akárhol is tapasz­taljam. A béke megvédése nekem is személy szerint kötelességem. Érzem, hogy milyen nagy felelősséget jeleni ez. Hálámat pedig október 22-én kü­lön Is úgy rovom le, hogy a magam területén lelkesen dolgosom a válasz­tás sikeréért. | Szentiványi István fUtíaLetbb nála, de 6 már tavaly végzett a Szakérettségizők Kollé­giumában és most az egyetem első­éves orvostmhaHgatója. Nemhiába Párttag, megmutatta az augusztusi érettségin, ormikor minden tan­tárgyból kitűnően végzett, hogy méltó a p&vStagságrc- Egy évvel ezelőtt még a Hungária-Jacquards szövőgyár villanyszerelője volt — ma 350 forintos ösztöndíjjal, ki­tűnő érettségi bizonyítvánnyal az első évfolyam tanulmányi felelőse. Gyermekkorában nem járhatott is­kolába — kőművesek mellett dolgo­zott, a vásárcsarnokban csomagokat hordott ét c csepeli szcbadkikdtő- ben segített e rakodóknak. Ma őrs vostanhallgató és nincs többé éhe­zés, mindennap kitűnő ebéddel vár­ja a diákszálló. | , ’A békéért, tastsdáséri, fővénkért úgy harcol, hogy megszervezi a tanulóköröket, tanulópárokat év­folyamán, a tanulásban, a tamf egye­lem megerősítésében maga is példá­val jár elől, minden órán ott van, és szabad idejében még a szak­érettségis utódait is meglátogatja, segíti leendő munkásszármazású or­vosainkat. — Először veszek részt választá­son. Nagy élmény ez nekem. Tu­dom, hogy mivel tartozom a Szov­jetuniónak, Pártomnak, egész dol­gozó népemnek. Ha nincs a Szov­jetunió — ma is ott dpekedent a hapttaRgtáknak, ha nines a Párt, akinek új Setemet köszönhetem, sohasem lesz belőlem orvot, még ma te csak álmodozhatnék róla, — fia a népfrontra szavazok, s béliére szavazok — mondja később. De Szemüvángl elvtárs tudja, hopp ha nem küzd őérte is Korea hős népe, vagy ha az auchell bár ng&ssbk nem töltették volna 32 na­pot a bánya móipán, ha a világ rtfcaicdsosztáiya nem harcol edgan szívóéra « háború, kiterjesztése et­te», ekücor 6 október 22-én nem választhatna, akkor itt sem lenne az egyetemen. Éppen ezért nem- cade rmaücájáixU harcol a békéért, hanem a hazaszeretet dmélyitésé- vel, az ellenség elleni fokozott küzr délemmel, választási agUádóvcl. A Szabadságharcos mozgalomba való bekapcsolódással te hitet tesz a Párt és a haza építése, jövőnk meg­védése mellett. Szabó Hona etsőéves fogiurUcutó szintén SSO fo­rintos ösztöndíjban részesült. A vasmegyei Csérvye 8 holdas dolgozó parasztjának ötödik gyermeke, tag­jelölt a Pártban. Ez az ösztöndíj teszi számára te lehetővé, hogy az ötéves terv végére közigazgatásunk egyik felelős helyén kapjon beosz­tást, talán éppen valamelyik tanács­nál. Ezért készül ő te fokozottan a választásra, ö Is választ már az idén, ezenkívül felvilágosító mun- kájával, jó tanulással, a tanfegye­lem megerősítésével, fokozott éber­séggel, páyt- és DISZ-mimkájával is szavaz, és a béke, a szocializmus mellett szavaz. • így keit gondolkoznia minden ösztövdtjasmriknak és azoknak is, akik még nem kaptak ösztöndíjat. Ne feledjék el egy pillanatra sem: hogy tanulhatnak, hogy mind bol­dogabb és boldogabb életet építhet­nek, hogy ők a jövő reménységei, ezt mind Pártunknak, a Szovjet­uniónak és a békét védő népeknek köszönhetik. Behrits miniszter sajtófogadása A Szovjetunióban a termelékenységért folyó harc élenjáró katonái a termelési aktívák. A pártszervezők és a termelési aktívák között folytatott megbeszélések nagy lépésekkel viszik előre a termelést. Képünkön Grigoríj Ivanovics Lakijev (jobbról az első) a sztálingrádi traktorgyár pártszervezője megbeszélést folytat a termelési aktívák­kal. Lakijev, aki hősiesen harcolt a sztálingrádi csatában, most a termelés frontján küzd a béke megvédéséért. Bebrits Lajos elvlárs, közlekedés- és postaügyi miniszter szerdán este a sajtó meghívott képviselői előtt is­mertette a minisztertanács határozata értelmében épülő földalatti gyors­vasát jelentőségét, az építkezés előké­születeit és a vasút építésével kap­csolatos további terveket, feladatokat. Űj cementgyárak és a kiszélesedő munka­verseny biztosítják a földalatti gyorsvasát felépítéséhez szükséges cementmennyiség előállítását A beóepavti földalatti gyorsvasát építkezésének méreteit mutatja, hogy a aoktizezer tonen önöitvaa, gömbva«, kanóca is «gyéfc anyagok mellett 150.000 tonna cementet is beépítenek a budapesti gyorsvasát alagátjaiba, feljáróiba és állomásaiba. Ez 4 mennyiség több, mint a ma­gyar cementipar 1946-os évi egész termés*. Az ötéves terv keretében több korszerű cementgyár épül, ame­lyek a gyorvasút építésének befejező munkálataihoz már szállítani fogják a megfelelő kötőanyagot. Nagy segít­séget jelent a cement-termelés meny­nyiaégének emelésében és a minőség megjavításában a szovjet tapasztala­tok felhasználása i*. Az ötéves terv építkezéséül ez és ezen belül a földalatti vasát építésé­hez szükséges kötőanyagot munkaver­senyben állítják elő a tatabányai, bélapátfalvai és a többi cementgyári dolgozók. 25 okleveles sztahlnövista, csaknem kétszer annyi élmunkás, sok brigád és komplex brigád küzd egy­mással versenyezve a cementtermclést emeléséért, az önköltségcsökkentésért, amely eddig i* szép eredményeket hozott. Tapasztalatcsere-értekezletet tartotta k a mezőgazdasági kísérleti telepek vezetői A. nagytétényi állami kísérleti tan­gazdaság telepén tapasztalatcsere-ér­tekezletre gyűltek össze a mezőgaz­dasági kutatásokkal foglalkozó szak­emberek és a kísérleti állami gazda­ságok vezetői. Barka Míklöa, srz agrártudományi egyetem tanársegéde „A füves vetés­forgó «zenepe a kertészetben“ címmel tartott előadást. Angcli Lambert tenárségéd elmon­dottam a paradicsom öntözésénél meg­állapították, hogy még igen kevés vízmennyiség is elegendő ahhoz, hogy a terméseredmény nagyobb legyen. Az 1948—49-es évben az őntözetlen terület 197 q átlagával szemben az öntözött paradicsomparcella holdan­ként 255 q átlagtermést adott. A növények fejlődésük stádiumá­ban különböző vízmennyiséget igényel­nek. A kellő vízmennyiségek megál­lapítása a növényekre haló környe­zeti tényezők (talaj, időjárás) ponto» kiértékelése alapján a jövő feladata lesz. A paprika öntözési kísérletei köz­ben megállapították, hogy az öntözött és az őntözetlen parcellák között a terméskülönbség csaknem 100Yo-aS. Az eddigi eredmények azt is mutat­ják, hogy a paprikát csak akkor sza­bad öntözni, ha a hőmérséklet átlag­ban 20 fok fölé emelkedik. „Az őszi forgalom legjobb dolgozója4* címért folyó verseny jelenlegi állása A vasutas dolgozók mintegy 85%-a csatlakozott már eddig Lengyel József sztaháaovista mozdonyvezető verseny- felhívásához. 33 szolgálati ág dolgozói kapcsolódtak be az ,iőszi forgalom legljabb dolgozója“ címért indított versenybe. A verseny jelenlegi állása a. következő: A járműjavítók közül az Új nor­mát legmagasabb százalékban Bottyán János műszerész (északi járműjavító ü. v.) teljesíti túl, 272%-ot ért el, ugyanitt Lukács István esztergályos 254, Gulla István esztergályos pedig 208% -ot teljesített. A Landler Jenő járóműjavító ü, v. legjobb dolgozója Mucs András gépformázó 215% -kai. A dunakeszi járóműjavító ü. v.-ben Német József fényező 222%-os telje­sítményével üzeme legjobb dolgozója. A vidéki járómüjavítók közül a szol­noki járóműjavító ü. v.-ben Bujáfci János tengelyjavító teljesítménye 188%. A forgalmisták közül jelenleg Török Endre jászberényi állomásfelvigyázó az első, aki tervét 300/'-ra teljesíti, A legjobb váltókezelő Beke László (Devecser), 199%-os teljesítményével. A kocsimesferek közül Sárkány Pál (Szerencs) az első 250%-os tervtelje­sítésével, a vonatkísérők közül Szom­bathelyi József (Celldömölk), aki 35.3 kilométer átlagsebeséggel vezette irányvonalait. A pályafenntartási szolgálat legjobb eredményt elért dolgozói: Mózet Györgv 290%, Tárcsái János vágány- szabályozó 190%, Farkas Mihály fa- csapkészítő 127%. A vontási szolgálat dolgozói kö­zül Jancsi István ha'tvani mozdony­lakatos 272%-ot, Biroda Ferenc és Korina Dezső szénszerelö 240% -ot, Kovács IV. István miskoci fűt# 176%-ot ért el. „A kereskedelmi szolgálat legjobb dolgozója“ jelenleg Nagy József át- menesztő, a budapesti dunaparli te­herpályaudvar dolgozója 500% os eredménnyel. A Máv. Hidépilö legjobb eredményt elért dolgozója Lengyel József máza- ló 154% -kai.

Next

/
Thumbnails
Contents