Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-19 / 218. szám
y £959 SZEPTEMBER W m i p i d 5 Tisztelik, becsülik a faluban, számos dolgozó parasztot vezetett a csoport útjára, kéményén harcolt a huiakoft ellen, ------------------------------------------------ • ez ért jelölték tanácstagnak Tiborcz Györgyöt Nagyárpádon Dószőr akkor hallott róla, amikor Borooek Jánosné egyik délután elment a portájára. Tiborcz elvtárs — mondta neki Boroznék Jánosné — azért jöttem, hogy tudassam veled: a Népfront bizottság érdemesnek talált és téged is jelölt az október 22-én megválasztásra kerülő községi tanácsba. Hogy örült, azt nem is lohet elmondani. Halott már eddig is arról, hogy 22-én választják meg a községi tanácsokat is s akkor elgondolkozott. „Most már aztán véglegesen a mi kezünkbe lesz a hatalom s ezt nem fogja kivenni senki soha — gondolta jóleső érzéssel —, amikor tudomást szerzett a választásról. De akkor még nem gondolta, hogy őt is jelölik tanácstagnak, a dolgozók hatalmának megszemélyesítőjének .Tudta, hogy a tanácsba a legjobb dolgozókat jelölik, «sokat, akik munkájukkal, életükkel példát mutatnak a község többi dol- gjoxó parasztja előtt Amikor Boromekné magára hagyta az állatokkal újból gondolkodóba esett. Az jutott az eszébe, hogy mi Tolt az, amivel kiérdemelte a íaluja dolgozó népétől ezt a megtisztelő bizalmai. Az járt a fejében — miközben tett-vett az istállóba és az udvaron a kocsi körül — hogy mennyire megváltozott a világ sora a felszabadulás óta. S ahogy így tanakodott magáiban egyre jobban eléje tárul küzdelmes élete, munkája s szinte szem dóri volta a lezajlott események szépen sorjában. Cseléd volt Tiborcz Ferenc élet« nagyrészóben. Ott dolgozott ő is, ahol apja és többi elődjei — a meszesi pusztán. A város urai, Viánya Ernők és hozzábasonlók diktálták élete folyását. Dolgozott látástól- vakulásig, eseben-hóba, hogy családját •Itartaa. Munkájáért annyit kapott, mint a többi társa s éppen, hogy tengődött belőle a család. De, amikor emiatt szólni, mert kirúgással fenyegették. Megtehették, mert akkor ők voltak a hatalmon és a Tiborcz Fe- remeoknek „hallgass, dolgozz“ volt a neve. 1945-öt írtak ,egy szép májusi nap ▼olt, amikor Nagyárpádra került. Akkor már szabad volt s úgy érezte, mintha a börtön homályából került volna a napfényre. Földet kapott, házat adott náci — a Párt, a demokrácia. Igaz, hogy akkor még nem volt mivel megdolgozni a főidét. Az egyik nap a Vörös Hadsereg egy osztaga ment át á községen, s azoktól kapott egy lovat. Nem volt valami jó erőben, de látszott rajta, hogy előtte a jobbak közé tartozott. Ezzel az egy lóval elsőnek kezdte meg a munkát a faluban. Már akkor ts példát mutatott a tőbbt dolgozó parasztnak. Még nem. volt akkoriban nagyon ismerős a községben. Nem volt senki akivel beszélgethetett volna, különösen arról, amit nagyon szeretett volna már látni. Pártszervezetet kellene alakítani — vetődött fel benne a gondolat. Akkor még nem tudta, hogy Boronek József, felesége és Zang Péter is erre gondol. Egyszer aztán, hogy, hogy sem összetalálkoztak s megérlelődött bennük az elhatározás. Megalakították a pártszervezetét s ezzel nj élet kezdődött a faluban, Ide egyben új harc is. Esténként a falut járta, beszélt a dolgozó parasztokkal. Kevesen voltak, nem sokat tudtak még fonni, d'e már így is látszott, van erejük a kommu- ! lustáknak. Napközben a munkáját végezte, hol a mező egyik, hol a másik részében. A kevéske föld vagy húsz helyen volt, s bizony sokat kellett járkálni. Sokat dolgozott éjt nappallá tett, de előteremtett mindent. Földje legszebb volt a községben, példásan megmunkálva, mint egy veteményes kert. Termett is benne jóformán és évről-évre mindig több. Az egy lóhoz már tudott venni párt is. tehenet és egy üszőt is hozott a becsületesen : megdolgozott föld. Esténként egyre vidámabban ment a pártszervezetbe, társai közé. Ha egy kissé fáradt volt, még akkor is. Szerették is a faluban q dolgozó parasztok, s egymásután választották be kü- lömbözö bizottságokba. Az ellenség persze gyűlölte. Bállá János és Po- moti András kulákok legszívesebben földet húztak volna rá. De Krabencfel- ler Mátyás is, akit rémhírterjesztés közben leplezett le. De a többi kulákok se nézték jó szemmel, amikor sorban kipellengérezte őket a faluban. Itt egy pillanatra megszakad a gon. dokttmenet és ugrik egyet. Az ország. a község megváltozott sora jut eszébe, mely a dolgozók harca, munkája közben született. A hároméves és az öt- éves terv' során új arcot kapott a köz ség. Először villanyt, majd telefont vezették be a községbe. Most nváv nem keli a petróleumlámpa fényénél vakos- k'Odni, s a telefon is ott csilingel a szövetkezeti boltban, a községházán Bekötőutat és vele autóbuszjáratot is (kaptak. A falu új arcát alakítja a termelőcsoportot is. Első volt a községben, aki kezdeményezte, majd Ba logh Istvánnal, Barics Józseffel és Er- dősi Józseffel megalakította. — Ha Tiborcz belép, akkor mi is — mondták a faluban s ennek nyomán a község határából 218 holdat már ők művelnek idén ősszel. A kozármislenyi gépállomás traktorai a csendes délutáni napokon ott pöfögnek a határban — először vet a termelőcsoport. Élete most még nyugodta-bb, gondtalanabb, vidám, mint még soha azelőtt. Kis részletek ezek abból, ami Tiborcz György fejében megfordult, ahogy Boronekné munkája közben ott hagyla. A község és maga életének, munkájának egy mozaikja jutott esze. be, s ezek során egyre jobban bizonyos lett, hogy ezért a kitartó becsületes munkájáért, a dolgozó nép iránt tanúsított szere-tetéért érte „ megtisztelés. Ezért látták a falu dolgozói méltónak hogy ő is egy legyen, aki vezeti a községet, a további eredmények, a boldogabb élőt felé. Többezer méter textilárut és nagymennyiségű élelmiszercikket rejtegetett egy hőgyészi textilkereskedő A hőgyészi óe környékbeli dolgozók felháborodottan tárgyalják Bel- vancaik Vendel és Belvancsik Vendciné hőgyészi textilkereskedök merényletét a dolgozó nép ellen, amelyet a pécsi rendőrfőkapitányság bűnügyi osztálya leplezett le. A rendőrség értesült arról, hogy Belvancsik Vendel gazdag hőgyészi textilkereskedő nagymennyiségű textilárut ée élelmiszercikket rejteget lakásán. A házkutatás során az egyik szekrény rejtett fiókjában 12117 méter különböző mintájú finom gyapjúszövetet, a lakás másik szobájának szekrényében 900 méter különböző színű damaszt vászont találtak. Bel- vanosik Vendel és felesége, dolgozó népünk ellenségei, azoban nem elégedtek meg a textiláruk elrejtésével — amit háború esetére tartalékoltak — hanem még többet akartak koreenL Ezért a padláson 13 zsák lisztet, 60 kiló szappant, 600 kiló babot, 600 dared) kaszakövet és egyéb közszükségleti cikkeket rejtettek el a dolgozók elől. A rendőrség nyomozói elmentek Belvancsik Vendel másik házába is. ahol egy vagyonkorlátozott sváb ku- lák lakik, Beívancsik lakójával ösz- i+zejátszva, a nem használt nyárikonyha kéményébe 1.100 méter különböző színű és minőségű pamutárut rejtett el a legfurfangosabb módon. Belvancsik Vendel és felesége azonban nemcsak árurejtegetéssel foglalkoztak. Hogy jövedelmüket még fokozzák, a hivatalos árucédulákat meghamisították. így például a 90.40 forintos ágyterítő árát 99.40 forintra javították ki, Így magasabb áron hozták forgalomba. A vizsgálat megállapította, hogy Belvancsik üzletében minden árcédula ki volt javítva a megállapított árnál magasabbra. Kiderült az is, hogy gazdasági életünk két kártevője árürejtegetésen és árdrágításon kívül árukapcsolással is foglalkozott. Például pamutárut csak úgy adtak a dolgozóknak, ha azok selymet is vásároltak. A vizsgálat megállapítása szerint. Belvancsikék piszkos üzelrneiket már régebb idő óta űzték és a dolgozók megkárosításával, hatalmas nyereségre tettek szert. Belvancsik Vendel és felesége ku- lák családból származnak és a környék leggazdagabb emberei. A jóforgalmú üzleten kívül több házuk is van, amit a dolgozók kizsákmányolásából és becsapásából szereztek. Jutott a dolgozók becsapásából szerzett pénzből házidáridókra is, amelyekre hivatalosak voltak a hőgyészi kulákok is, akikket együtt szőtték sötét terveiket a dolgozók ellen és együtt uszítottak háborúra. A Belvancsik házaspárt a rendőrség őrizetbe vette és átadta a szekszárdi államügyészségnek, ahol közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény, árdrágítás és csalás bűntettének elkövetése miatt soronkívül állítják a megyei, bíróság büntetőtanácsa elé. A spekulánsok, árurejtegetők, árdrágítók, háborús uszítok, dolgozó népünk halálos ellenségei, akik nap, mint- nap újabb támadást indítanak békénk, ötéves tervünk, jólétünk ellen. Ezért a bíróságnak minden esetben olyan példás ítéletet kell hozni, hogy a gazdasági életünk kártevőinak elmenjen a kedvük hasonló bűncselekmények elkövetésétől. Ünnepélyesen felavatták a Sopiana dolgozói az üzem új irodaépületét és mosdó-öltözőjét Szombaton este avatták fel a Sopiana gépgyár dolgozói az új öltöző- fürdő és egyben irodaépületüket. Nagyon nagy fejlődést jelent ennek az' épületnek a felépítése az üzem számára. A Scpianában eddig csak a tő- kéSvilágból maradi hátra egy mosdóhelyiség. Ez az ablaktalan, piszkos, kicsiny és hozzáférhetetlen kamra beszédes emléke a féktelen kizsákmányolásnak, annak a világnak, amikor a gyár nem második otthona volt a munkásnak, hanem ellensége. Három évvel ezelőtt tűz pusztított a gépgyárban és a lángok elhamvasztották a régi irodahelyiségeket és azóta az irodák fcszerszerü kis házikóban voltak. Mindez ma már a múlté. A gyárudvaron olt áll egy hatalmas épület, a békés építömunka újabb győzelme, a tervgazdálkodás újabb eredménye, a gépgyár fürdő- öltöző és irodaépülete. Húsz nagy ablaka van az öltöző- teremnek és világos, szép irodák sora az emeleten. Minden dolgozó külön öltözőszekrényt kap és a fürdőhelyiségben hideg-melegvizü zuhanyokon kívül körmedencéknél is lehet mosakodni. Az épület elkészültével a gyár főbejárata átkerül a Regős-utcába, ahol üvegfalú portásfülkékből elektromos úton nyitják a kaput. Mindez után érthető, hogy még a szombati szakadó eső ellenére is szi- nültig megtelt az új épület földszinti nagyterme a gyár dolgozóival és azok hozzátartozóival. Az új tulajdonosok eljöttek átvenni új vagyonukat, mert minden becsületes dolgozó magáénak érzi és vallja, ami ebben a gyárban, ebben az országban épül. Az ő munkájukat segíti a már felépült, világos, egészséges szerelőcsarnok, az ö munkájukat könnyítik meg a nagyszerű szovjet gépek és mindez csak töredéke, mindez csak kezdete annak a hatalmas fejlődésnek. ami még a gyár, az ország előtt Összegyűltek tehát, hogy egy jókedvű. vidám estére megálljának és ünnepeljenek. — Alig egy éve avattuk fel új gyár- csarnokunkat — mondta az ünnepségen Halabrin Gábor elvtárs, volt vállalatvezető, aki az Általános Gépipari Központ vezérigazgatója lett — és az akkori avatáson megígértük, hogy 25 százalékkal emeljük a termelést, da ehelyett a gyár termelése 100 százalékkal emelkedett azért, mert felismertük, hogy ez az út a felemelkedés útja. — Hogyan lehet az, hogy harminc cv alatt együttvéve nem fejlődött úgy ez a gyár, mint a felszabadulás óta eltelt időben? Ügy, hogy a felszabadulás előtt nem törődtek azzal, hogyan élnek, hogyan végzik munkáinkat a dolgozók és azt, hogy mindé« a dolgozók érdekében történik, annak köszönhetjük, hogy hazánkat a Szovjetunió szabadította fel és hogy Pártunk vezet bennünket a szocializmus útján. Felzúg a taps, felzúg az „Élj«« Sztálin, Éljen Rákosi!" — Éppen ezért —■ mondotta befejezésül Halabrin elvtár® — ezen ax ópületavatáson elhatároztuk, hogy még többet, még jobban termelünk és ezévi tervünket október 22-re, arra a napra, amikor a legjobb dolgozókból először választunk tanácsokat, befa- jezzük, méghozzá úgy, hogy az önköltséget 7 százalékkal csökkentjük. Ezután megkezdődött a színvonalas és gyorsan pergő kultúrműsor, majd a műsor után vidám hangulatban meg sokáig együttmaradtak az üzem dolgozói. Megtisztítjuk a Délsajt Vállalat irodáját a fasisztáktól A Délsajt vezetőségének válasza bírálatunkra A Dunántúli napló f. hó 13-i számában írt cildfc, amelyet a Délsajt V-ről közöltek, megvilágította azt az utat, amelyben járnunk kelL Mi, a Délsajt V vezetői önkritikát gyakorolunk, be kell vallanunk hogy nem fagottunk lépést a fejlődéssel, hanem egy bizonyos mértékig lemaradtunk és nem láttuk meg közöttünk az ellenséget. Mivel a Délsajt V a tejipari Vállalatok közt országos viszonylatban, majdnem az első helyet foglalja el gazdasági szempontból, tényleg azt hittük hogy nálunk minden a legna. gyobb rendben van. Dacára annak, hogy tudjuk azt, hogy a központi irodákban több Horthy tiszt tanyázik, akik szivvel-lélekkel. kiszolgálták a Nagy feladatok várnak a szülői munkaközösségek új vezetőségeire Iskoláinkba szeptember első napjaiban újra eleven élei (költözött. De meg. mozdultak az idei beiskolázás gvőzel mének fonlos harcostársai, a szülők is. Soha azelőtt nem volt olyan erős, eleven kapcsolat nevelő és szülő között, mint a felszabadulás után, s különösen a legutóbbi két évben. Ekkor alakultak meg a szülői munkaközösségek s c rövid idő alatt Js igen nagy fejlődésről tettek tanúságot. Itt Baranyában és Pécsett is egyre szorosabb és népesebb gyűrűként vették körül iskoláinkat, növekvő segítségükre voltak nevelőinknek. Az egyik legnagyobb és legfontosabb munkát Pártunk Központi Vezetősége határozatának végrehajtása: a gyermekek továbbtaníttatásáért ésa beiskolázás sikeréért vívott bare jelentette a szülői munkaközösségek számára. Ebben a harcban többnyire jól megálltak helyüket a szülők. Nem egy helyen, mint például a pécsi bányaipari -és az építőipari technikum eredményes beiskolázásában a szülök házról-házra járó ágit á c lójának, felvilágosít á s-á n a k k ö - szön'betik elsősorban a szép eredményeket. De a többi munkában rts — akár az iskola rendbehozataláról, mű sorok, rendezvénvek megtartásáról volt szó — nagy segítséget nyújtóit a szülőknek az iskola köré fonódó. — gyermekeik minél boldogabb, gondtalanabb tanulását biztositó — közössége. \7, ú' liJiiőv metrn.vi tilsa után éij vezetők választása várt a szülői munkaközösségekre. Szükségessé vált, bogy a megnövekedői! feladatokra leg tettrekész.ehb, az ikola ügyét legjobban szívén viselő anyákat és apákat állítsanak az iskolaigazgatók és tanárok mellé segítőtársakul, Olyn.n vezetőkre — elnökökre és alelnökökrc van szükség, akik mozgósítani tudják az összes szülőt, hogy mind fokozottabban bekapcsolódjanak az iskola életébe A feladatok kibővült körébe tartozik a beaisko hízásért folytatott harc továbbvitele. A szülői munkaközösségeknek állandóan segíteniük kell az igazgatót, hogy a lemorzsolódásokat megakadályozzák. Ellenőrizniük kell a hiányzásokat és az igazolatlan mulasztásokat felvilágosító munkával ki kell küszöbölniük. További feladat a tanulmányi színvonal emeléséért, a jó tanulási eredményekért folytatott munka. A szülök ellenőrizzék a tanulószobák rendjét, gondoskodjanak fenníarlásulkról, visdljenek gondol a könyvtárakra és a szertárakra, az „iskola épületének, felszerelésének karbantartására. Segítsék a nevelőkéi fon tos munkájukban, a minél jobb és alaposabb. a marxiz.mus-lcnin.izmus! tükröző tanításban és nevelésben. Foníns szerepet töltenek majd be az iskolabizottságok, inelvek a szülői munkaközösség elnökéből, a pedagógiai szakszervezet bizalmijából és az iskolai vagy a helyi DlSZ-megbízo-tt- ból áll. Ezenkívül államié) meghívott résztvevője a Pált megbízottja és az iskolaigazgató. Az . iskolabizottság ív vnslathozó szerv, mely a helyi tan' •« egyik legfőbb segítője lesz. A kibővült feladatkörbe tartozik a diákotthonok ellenőrzése. Egy-egy szii- lő két'bárom diákotthonban lakó gyermeket patronál majd s fenntart ja vidéki szüleivel a kapcsolatot. A 17-i és 18'i «ülői munkaközösségi választásokra a .város és a megye ösz_ szés 'köiép-yés általános iskolájában felkészültei,: A megyei tanács oktatási osztályának szakelőadója bárom hét •alatt megszervezte a járási felelősök beállítását. Eddig ugyanis a kilenc já- rás köziií csak kettőben volt járási szülői munkaközösségi felelős. A gondos előkészítéseknek nem egy helyen kiváló példái akadtak. Szigetváron például rendszeres népnevelői munkával, házi agitációval dolgozfltk a szülők. A falusi iskolák sikeres választógyűléseinek első eredményei közé tartozik Pel- lérd példája is, ahol a7 általános iskola szülői munkaközösségének három- negyedrésze jelen volt és mind a fel. adatok ismertetése, mind a lelkes választás sikere nagy mozgósító hatás! ért cl. Vásárnál» és hé:ifin Pécsett .'12, Baranyában ped:>; 392 közép- és általános iskolában tartották meg a szülői munkaközösségek vezetőségválasztását. Az iskolai választások mindenütt lelkes részvétel nrellrtt történtek. Az iskolaigazgatók és szülők felszólalásaikban kiemelték az általános tanács- választások jelentőségét és kijelentették, hogy az új vezetöségválasztások- Icát is hazánk október 22-én történő nagy eseményét készítik elő. A szülök nek sémi lehel közömbös, hogy ezekbe a vezet (bégekbe kik kerülnek, mint ahogy az nem közömbös gyermekeik tanulása, fejlődése, boldog jövője sem. I régi fasiszta rendszert azt hittük, hogy mi munkáskáderek elegen vagyunk arra, hogy ezt a kétes elemekből álló társaságot , polilikaüag is féken tudjuk tartani és vigyázni tudunk rájuk. Ezért történt meg az, hogy központunkban nem történt semmilyen személyi változás. Megyei viszonylatban egyes telepek vezetőinek már tettünk új munkás-kádereket és azt hittük, hogy szocialista fejlődés vonalán ezzel eleget is tettünk. Itt tévedtünk a legjobban, mert ha valahol tisztogatni kell, legelső sorban ott kell tisztogatni, ahonnan irányítják a vállalatot, tehát a közpon. tunkban. És ezért köszönetét kell mondani a Pártnak és a Megyei Bizottság sajtójának hogy rámutatott hibáinkra és hogy hibáinkból a tapasztalatot leszűrve, hozzáláthattunk az elkövetett hibák kiküszöböléséhez. Ennek eredményeképpen hibáinkat felismerve hozzálát! unk vállalatunk megtisztításához a nem odavaló elemektől. így 4 nap alatt eltávolítot- tuk a vállalattól Péter Károly anyag- beszerzői, Váradi Lajos gépkocsielőadót, és Varga József könyvelőt, volt aktív Horthy-katonatiszSeket. Ellávolitottuk üzemünkből Véri Mátyás üzemvezetőt, aki másfél éven keresztül becsapta a Pártot^ félrevezette a személyzeti vezetőnket és félrevezette a Tejipari Központ személyzeti vezetőjét is avval, hogy önéletrajzában nem írta meg, hogy tényleges repülőömjester volt. így mint munkáskáder került Budapestre 7 hónapos tejipari iskolárá, aminek eredményeképpen üzemvezető lett., Ezzel megtört a jég a Délsajt .V-nél is. És ezzel nyílt ki a mi szemünk is jobban hogy az éberséget nálunk is jobban fokozni kell. Tehát a Párt és a pártsajtó kemény, de helyes bírálalával újabb csapást mérünk ellenségeinkre, akik mindenáron meg akarják akadályozni munkánkat a szocializmus építésében. Mindezek után mégegyszer köszönjük Pártunknak és pártsajtónknak bírálatát, amellyel rávezettek bennünket a helyes útra és a-jövőben igyek. szünik harcos kommunista szellemben ezen az úton járni. Pécs. 1950. szeptember hó 18-án. Jegenyefii Mária párt titkár Kirchner András vállalatvezető ttrich Antal ÜB titkár. ö/.v. Török György** iRtno. vezető
