Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-19 / 218. szám

WS8 SZEPTEMBER J9 NAPLÓ Ötezer dolgozó paraszt fogadta meg Villányban, ffiogy a termelőcsoportok fejlesztésével^ a fe&savetés t&nácsváiasztások napjára való befejezésével karcol a békéért Csoportalakítással, versenykihívásokkal válaszolt a villányi, mohácsi és siklósi járás dolgozó parasztsága Dögéi Imre elvtárs, Szovjetuniót járt parasztküldött beszámolójára Mapok óta készült már a vilid nyi járás valamennyi községe, a ’ siklósi és mohácsi járás több községe Dögéi Imre elvtárs va­sárnapi villányi nagygyűlésére. Es napok óta készült maga Villány is. Mindez meg is látszik. Különösen Villányon. Az összes házak ki­díszítve, felvirágozva, jellobogózva várják messze környék, dolgozó pa­rasztjait. Az állami gazdaság épüle te vörös drapériákba öltözve néz le a hatalmas gyülekező ■tömegre. A kocsik, kerékpárosok, a dübö rgő vontatók, a*gyalogosok áradata szűnni nem akaró sorokban hullámzik a tér felé. Egymásután jönnek a villányi járás szocialista falvainak szövetkezeti gazdái. Elsők kö­zött érkeznek meg az ivánbattyániak, a járás első szocialista községé­nek dolgozói, az őszi tanácsválasztási verseny elindítói. Felvonul a má­sik szocialista község Kislijypó, és megérkeznek a lippóiak is. Alig pár család van már ebben a községben is-kívül a csoporton. Aztán a ma- gyarbólylak kanyarodnak a tér jelé jeldíszített kocsikon. Itt is naponta újabb és újabb tagok belépése erősíti a máris 1000 holdon jelüli cso­portot és vele együtt a béke táborát. Lelkes felvonulás Szinte véget érni nem akaró a kocsisor s bármilyen borús, esős is az idő, számos községből itt van minden dolgozó paraszt, hogy meg­hallgassa Dögéi Imre elvtárs, or­szággyűlési képviselő, a SZÖVOSZ elnöke beszámolóját a parasz{kül­döttség útjáról. Jönnek az ivándár- daiak, a megye begyűjtésben leg­jobb eredményt elérd községének dolgozó parasztjai, az ivándárdai felálló termel őszövetkezet tagjai, a kiskassaiak, akik a tengeriszállítási szerződések kötésében elért 270 szá­zalékos eredményűikkel bizonyítot­ták be, hogy hűségesen állnak őrt a határmentén. Itt vannak az il- 1 ócskáink, a lapáncsaiak, a szocia­lista község felé haladó nagybud- méri dolgozó parasztok, a kisbud- mériak, ahol már számos felvidéki dolgozó paraszt is belépett a cso­portba, jön a gépállomások tanács- választási versenyét elindító újpet- rei gépállomás valamennyi dolgo­zója, a takarmánybeadásban 154 százalékos eredményt elért bezedeki dolgozó parasztok, akik már az őszi- árpa előirányzat felét elvetették. Hatalmas tömeg sorakozik fel a téren, de még egyre érkeznek ko­csikkal, gyalogosan, kerékpárral vókányiak. kislippóiak, nagyharsá- nyiak és beremendiek, nagynyárá- diak és pécsdevecseriek, a káról y- majori, püspökbólyi, idamajoxi ál­lami gazdaság, a villányi állami szőlőoltvány telepeit dolgozói, hatal­mas számban mindenfelől a villányi járás valamennyi, a siklósi és mo­hácsi járás számos községéből, ter­mel {(csoportokból, állami gazdasá­gokból. Dögéi eivtárs beszéde ír Bora László elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja villányi járási bi­zottságának titkára nyitja meg a gyűlést, melyre ekkor már mintegy ötezer dolgozó paraszt sorakozott jel. A megnyitó után nagy taps közepette lép a mikrofon elé Dögéi Imre elvtárs, hogy megtartsa beszá­molóját a Szovjetuniót járt paraszt­küldöttség útjáról. Dögéi elvtárs bevezetőjében fog­lalkozott azzal a hatalmas segítség­gel, amit a Szovjetunió nyújtott a magyar dolgozó parasztságnak az­zal, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs kérésére lehetővé tette az idei ta­nulmányutat, majd elmondotta, hogy ez az őszinte segíteni akarás künn a Szovjetunióban is lópten- nyoroon megnyilvánult. — Ennek eredménye az — mon­dotta — hogy mindent megnézhet­tünk, hogy nem volt ölj/an kérés, amit ne teljesítettek volna, olyan kérdés, amire választ ne kaptunk volna. Ezért mondhatjuk el nyu­godtan, hogy ha aránylag rövid is volt a négy hét, alapos bepillan­tást nyertünk a kolhozok, a szovjet parasztok életébe és mindenről sa­ját szemünkkel győződhettünk meg. . Hataimasarányú gépesítés a Kolhozokban Dögéi elvtárs ezután a szovjet mezőgazdaság hatalmas gépesített- cégéről adott képet a nagygyűlés hallgatóinak. — A kolhozok és szovhozok rend­ezőre lehetővé teszt — mondotta — « legkülönbözőbb mezőgazdasági gépek alkalmazását, mely révén a szovjet jxzrasztok munkája sokkal eredményesebb és ugyanakkor sok­kal könnyebb lesz. A Szovjetunió­ban _ folytatta — a szántás-vetés munkáját csalói cm száz százalékban géppel végzik. De géppel végzik a «övényápolásl munkák túlnyomó »észt Is és gépesítve van a növé­nyi kártevők elleni védekezés is, melyhez egyre inkább felhasznál­nak repülőgépeiét is. Ugyancsak géppel végzik a betakarítás munká­' iának 00 százalékát — Láttunk olyan kultivAtort — mondotta —, mely öt és félméteres területen 12 sor cukorrépát művelt *neg, és melynek 10 óra alatt 35 ho)d a teljesítménye. De nemcsak a ■ kapálást, hanem a cukorrépa fel­szedését is géppel végzik. Az a ■ cufcorrépaszedő gép, amit mi lát­tunk, 3 sor répát szed fel egyszer­ié, a répát megtisztítja a földtől, levágja a koronáját, és 80 kilo­grammos kupacokba rakja le. Ez a gép 10 óra alatt 5 holdról takarítja le a répát. — De i&ttunk olyan traktort is — folytatta Dögéi Imre elvtárs — mely • darab 21 soros vetőgépet, húzott. Ezzel 18 holdat vetettek el órán­ként. Láttuk a kombájnokat, me­lyek 40—45 hold termését takarít­ják be, azaz aratják és csépelik el egyszerre. Es láttunk burgonyatöl­tögető, burgony^szedő gépeket, mely utóbbit például \ ember kezel, de 110 ember munkáját végzi el, mfg a gyapotszedő gép 40 ember, a gyá- potfejtő gép pedig 120 ember mun­káját helyettesíti. Dögéi elvtárs ezután" a nagygyű­lés rendkívüli érdeklődése mellett részletesen ismertette a villany- traktor munkáját, majd így foly­tatta: — Mindez a hatalmas gépesítés bizonyítja egyúttal azt is, hogy a Szovjetunióban valóban a legfőbb érték az ember, akit a szovjet ál­lam, a Bolsevik Párt vezetésével igyekszik megkímélni a nehéz testi munkáktól, hogy szebb, könnyebb legyen az élete. _ Ugyanezt a célt, az eredmé­nyek fokozását, az emberek munká­jának megkönnyítését szolgálja a tudomány vívmányainak nagymér­tékű alkalmazása is — mondotta Dogéi elvtárs, majd rátért arra, hogy ezeknek köszönhetők elsősor­ban azok a hatalmas eredmények melyeket a szovjet parasztom elér­nek és melye,; évről évre növek­szenek, növelve egyúttal a kolho- zislák jólétét, gazdagságát Hogy ezek az eredmények milyen hatalmasok, annak megvilágítására elmondotta, hogy a Szovjetunióban búzából sehol se terem 16 mázsá­nál kevesebb holdanként, kukoricá­ból 20 mázsa, napraforgóból 12, cu­korrépából pedig 200 mázsa a leg­kisebb termés. De a legtöbb kolhoz­ban ennél sokkal magasabb átlago­kat érnek el. — Jártunk például Kiev mellett a mironovkai körzetben a Sztálin­ról elnevezett kolhozban — foljdat- ta Dögéi elvtárs —, ahol már hosz- szabb idő óta füves vetésforgóra tértek át. Itt azelőtt 10—12 mázsa volt az átlagtermés búzából. Az elmúlt években 17 és 22 mázsa kö­zött mozgott már az átlagtermés, sőt az idén már elérte a 24 mázsái holdanként. Hasonló eredményeket tapasztaltunk a többi kolhozokban is, de a te. mb ovi kerület Lcnin-kol- hozában volt 250 mázsás termés káposztából, • 600 mázsa burgonyá­ból, 40 mázsa búzából és 500 mázsa cukorrépából egy holdon. — A termésátlagok hatalmas ará­nyú emelkedése mellett meggyőződ­tünk arról is, hogy a tehenészet terén is óriási eredményeket értek el a kolhozok. — Dögéi elvtárs el­mondotta ezután, hogy Kirgiziában láttak több olyan. tehenet, amely évi 6—7000 liter tejet ad, sőt látták a világ legjobban tejelő tehenét, mely évi 17.000 liter tejet adott Kolhozparaszíok napsugaras élele Ezután beszámolt Dögéi elvtárs arról, hogy ezek az eredmények hatalmas mértékben emelik a szov­jetparasztok életszínvonalát. Elmon­dotta például, hogy Kirgiziában az egyik kolhozban beszélgettek egy Miszeboseva nevű kolhozista nővel, aki a 630 munkaegysége után 6.500 rubel készpénzt, 7 mázsa cuk­rot, 32 mázsa búzát, 2 mázsa húst, nagymennyiségű gyümölcsöt és fő­zelékfélét, továbbá a jó eredmé­nyeiért még külön ezer rubel jutal­mat kapott. — így aztán nem csoda — állapí­totta meg Dögéi elvtárs a hallgatóság nagy tetszésnyilvánítása mellett —, hogy számos kolhozparasztnak van „Pőbjeda" aulája, melyek közül én is többen ültem, hisz egyik kolhozból a másikba rendszerint saját Pobjedáján rítt át valamelyik kolhozparaszt. Ezután a nők, fiatalok, öregek hely­zetéről beszélt, kiemelve azt, hogy mi­lyen messzemenőiig gondoskodik a kolhozrendszer a nőkről, akiket szülés előtt és után cgy-cgy hónap szabad­ság illet meg s okik ezalatt a 12 hónap átlagos egyhavi munkaegységét kap­ják, minden munka nélkül. Beszámolt arról, hogy az öregek ellátása tökéle­tesen biztosítva van, mert a kolhoz évi jövedelmének 2 százalékát félreteszi az öregek eltartása. — Utunk alatt tökéletesen meggyő­ződtünk — mondotta Dögéi eivtárs —, hogy a kolhozok útja, a társas nagy­üzemi gazdálkodás útja az egyetlen út, melyen a dolgozó parasztság biz­tos, gazdag élethez juthat el. Éa itt­hon is nap, mint nap tapasztalhatjuk, hogy egyre több azoknak _ a dolgozó parasztoknak a száma, Rkik meggyő­ződnek erről ős követik á szovjet pa­rasztok példáját, belépnek a csoportba. És a belépőit között egyre több ma már a középprarasztok száma is. Van­nak még olyan községek, ahol alacsony a belépő középparasztok száma. Ezek­nek a közápparasztoknak meg kell ma­gyaráznunk hogy tudásukat, szakértel­müket, évtizedes tapasztalataikat ki­válóan kamatoztathatják a csoportban és így emelhetik a csoport gazdaságát, de ugyanakkor a mostaninál sokkal gazdagabb, biztosabb, szebb életet te­remthetnek a maguk számára. Október 22-re, a tanácsválasztások napjára fejezzük be a vetést Végezetül az őszi munkákkal foglal­kozott Dögéi Imre elvtárs. — Az idei betakarításnál bebizonyosodott ■— mon­dotta —, hogy aki tavaly ősszel és a tavasszal hallgatott nagy Pártunkra és megfogadta a kommunisták tanácsát, az jól járt, mert sokkal bőségesebb termést takarított be mint az, aki késlekedett a munkákkal és nem a minisztertanács határozata szerint vé­gezte el. — Biztos vagyok benne -— mondotta befejezésül Dögéi elvtárs —, hogy Ba­ranya dolgozó parasztjai az idén vala­mennyien hallgatni fognak Pártunkra, követni fogják az élenjárók példáját és valamennyien a búzavetés befejezé­sével fogják ünnepelni a tanácsválasz­tásokat, mely a dolgozó nép hatalmá­nak elmélyítését, további kiterjesztését jelenti, mely révén a dolgozó paraszt­ság még nagyobb részt kap saját és az ország sorsának irányításából. Mind­ezek érdekében, hogy termelőcsoport­jainkat tovább fejlesszük, hogy az őszi munkákat a tanácsválasztások napjá­ra, október 22-re befejezzük, kemény harcokat kell vívnunk az osztályellen- séggel, a kulákokkal, akik ezután még fokozottabban megkísérlik majd, hogy elgáncsolják a dolgozó parasztság tö­rekvéseit, de nagy Pártunk, szeretett, bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs veze­tésével diadalra visszük ezt a harcot is — fejezte be beszédét az összegyűlt dolgozó parasztok dübörgő tapsa kö­zepette Dögéi Imre eivtárs. „Mi fa megalakítjuk a csoportot4' Dögéi elvtárs beszéde után Ráhel János 13 holdas pelerdi középparaszt kért szót. — Rendkívüli hatással volt ránk az, amit ezen a beszámolón Dögé: Imre elvtárstól hallottunk — kezdte felszó­lalását. — És már itt, a gyűlésen töb­ben mondtuk egymásnak falubeliek, hagy hazamenet nekünk is meg^ kellene alakítani a termelöcsoportot Én Ut a gyűlésen ígéretet teszek a villányi já­rás dolgozó parasztságának, hogy egy héten belül minálunk is megalakít juk a csoportot. Annál nagyobb lelkese­déssel (esszük ezt, mert itt a gyűlésen értesültünk róla, hogy ma már a mi községünk az egyetlen a járásban, ahol még nincs termelőcsoport. lompos János 15 holdas villányi dolgozó paraszt kért ezután szót. Fel­szólalásában párosversenyre hívta Vincze József dolgozó parasztot az őszi munkákra, vállalva, hogy október 22-re, a tanácsválasztások napjára el­végzi a búzavetést, az ösziárpát azon­nal. a rozsot pedig október 12dg a földbe teszi. Vincze József elfogadta a kihívást, majd a villányi Vörös Csil­lag termelőcsoport hívta ki a magyar- bólyi Tartós Béke termelőszövetkeze­tet. Mindkét csoport képviselői vállal­tait, hogy a rozsot szeptember 20-ig, a búzát pedig október 16-ig elvetik. Hasonló versenyszerződést kötött ez­után a németmároki Vörös Hajnal és a virágosi Vörös Május tszcs. Végül Bors László elvtárs, a Magyar Dqlgo- zók Pártja villányi járást titkára a villányi járás dolgozó parasztsága ne­vében versenyre hívta a mohácsi járás dolgozó parasztságát a búzave lés ok­tóber 22-i befejezésére, __ Tá vira! Rákosi Mátyás elvtársnak Ezután javasolja, hogy a kővetkező táviratot intézze a nagygyűlés Rákosi elvtárshoz: „Mi, a villányi járás dolgozó pa­rasztjai forró szeretettel üdvözöljük drága Rákosi elvtársunkat a villányi nagygyűlésről, ahol Dögéi Imre elv­társ beszámolója alapján megismertük a Szovjetunió szocialista mezőgazdasá­gának csodálatos fejlettségét. Ezen a gyűlésen meggyőződtünk arról, hogy a szovjet parasztok útja az egyetlen út, melyen nekünk is járni kell. Ezért a gyűlésen a nagypeterdi dolgozó pa­rasztok is be jelenteitek, hogy megala­kítják csoportjukat és így mosimár já­rásunk minden községében lesz ferme- lőcsoport, melyek területé meghaladja a járás szánt óícrületének 35 százalé­kát. Ma már az állami gazdaságok te­rületével együtt járásunk szántóterü­letének több, mint fele szocialista szek­torhoz tartozik. .Gyűlésünkön megfogadjuk és velünk együtt megfogadja a siklósi és mohácsi járás Itt megjelent dolgozó parasztsá­ga—, akik szintén szilárdan helyt ál­lanak a békefront határrr.-en'i őrhelyén és velünk együtt visszautasítják a Tito- banda minden aljas támadását —, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs iránymuta­tását megfogadva, fokozott erővel har­colunk tovább termelöcsoportjaink fej­lesztéséért, hogy minél több dolgoz» paraszt megtalálja a virágzó, boldog élethez vezető utat. Megfogadjuk, hogy a tanács választá­sok ünnepére, amikor azoknak a harr coknak eredményeképpen, melyeket Pártunk vezetésével vívtunk, még to­vább szélesítjük a dolgozó nép hatal­mát, 100 százalékban befejezzük a búza vetését.” — Elfogadja a nagygyűlés a javas­latot? — kérdezi Bors László eivtárs. ötezer villányi, síül ősi és mohácsi já­rási dolgozó paraszt keze repül a le­vegőbe. Ötezer dolgozó paraszt fogad­ja meg, hogy a csoport fejlesztésével karcol a békéért, hogy október 22-re, a tcnácsválasztások napjára befejezi a vetést. Aztán ötezer dolgozó paraszt ajkán csendül fel az Internacionálé, ^gét je­lezve a villányi nagygyűlésnek, melyen ismét számos dolgozó paraszt győző­dött meg a szovjet parasztok példáján a nagyüzemi gazdálkodás helyességé­ről és határozta el, hogy hazamenve a csoportba való belépéssel, az őszi munkáik határidő előtti elvégzésével harcol a dolgozó parasztság felemelke­déséért, országunk erősödéséért, a bé­kéért. A Bárány amegy el Tanács csütörtökön tartja első nyilvános beszámoló-ülését A B arany amegy ei Tanács 1950. szeptember 21-én, csütörtökön déP "elött 10 órakor tartja első nyilvános tanácsülését a megyeháza második emeleti nagytermében.A nyilvános tanácsülésen két napirendi pont szere­pel. 1. Beszámoló a végrehajtó bizottság munkájáról. Előadó: Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnöke. 2. Őszi mezőgazdasági munkálatok. Elő­adó: Gyenge Károly elvtárs. végrehajtó bizottsági tag, mezőgazdasági o&ztnlyvezető. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az első nyilvános tanácsülésére a meghívottakon kívül minden érdeklődőt szívesen lát­t liplódi ál'aitii gazdaság dolgozói teljesítik a Mcsválasziás tiszteletére leit felajánlásaikat Nagy visszhangja volt az összes állami gazdaságokban a liptódi ál­lami gazdaság versenykihívásának a tanácsválasztások tiszteletére. A kihívást másnap megtárgyalták a lány csőki állami gazdaság dolgozói is és elhatározták, hogy hasonló alapon versenyre hívják a hímes- házai gazdaságot A hímesházaiak elfogadták a versenyt és vállalták, hogy a Hptódiak által megjelölt határidőkre ők is elvégzik a mun­kákat. A versenyt elindító liptócfi gaz­daságban nagy lendülettel láttak hozzá a dolgozóit, hogy megvalósít­sák vállalásukat. A gyűlés alkalmá­val a szántóföldi brigádok 120 szá­zalékos teljesítést vállalták. Az első és második brigád márts túlteljesí­tette vállalását, az 1. számú brigád 127, a 2. számú brigád .126 száza­lékra teljesítette a normát tengert- törésben. A traktorosok is lelkesen fogtak hozzá vállalásaik • megvalósításához, így Ripszám Boldizsár, alti a ta­nácsválasztások tiszteletére 150 szá­zalékos teljesítést vállalt, már az első napon 157 százalékot ért el. De lelkesen harcolnak a gazda­ság többi dolgozói is azért, hogy a tanácsválasztások tiszteletére tett* vállalásaikat becsülettel teljesítsék. Ennél; során Löbllng István vetés­utáni fogasolásban 203 százalékot teljesített Újabb üzemek csatlakoztak a dohánygyári dolgozók versenyfelhívásához Ä Dohánygyár dolgozóinak ver­senyfelhívására nap mint nap ér­keznek csatlakozások. Sorra jelen­tik megyénk többi üzemeinek dol­gozói: Mi is csatlakozunk a dohány­gyári dolgozók versenykihívásához, mert mi is munkaversennyel akar­juk ünnepelni október 22, a tanács- választások napját és Rákosi Má­tyás eivtárs kiszabadulásának 10. évfordulóját. A hétfői napon a í" Pécsi Bőrgyár dolgozói jelentették: „Úgy határoz­tunk, hogy a versenykihívást el­fogadjuk.” Leírták a versenyponto- kat is, amelyet a dohánygyári fel­hívásnak megfelelően foglaltak össze. Az első pontban vállcdták, hogy üzemükben a dolgozók ofctó- ben 22-ig legalább 100 százalékban teljesítik új normájukat. A második pontban vállalták, hogy az egyéni versenyzők számát 20 százalékkal felemelik, míg a harmadikban 1 százalékos önköltségcsökkentésre és a munkafegyelem teljes megszilár­dítására tettek vállalást. A negye­dik pontban az időbérben elszámolt órái; 30 százalékai való csökkenté­sét vállalták. A Mohácsi Bőrgyárban hétfőn délután tartottak röpgyülést a dolgozók, ahol megvitatták a do­hánygyáriak versenykihívását. A röpgyűlésen úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a versenykihíváshoz az alábbi versenypontok alapján: 1. Október 22-ig munkamódszer­átadással elérjük, hogy a jelenlegi 92 százalékról 100 százalékra emel­jük az üzenuitlagot az új normák teljesítésében. 2. A hosszúlejáratú versenyszerződéseket átírjuk az új normákra, az egyéni versenyzők számát 20 százalékkal emeljük. 3. Az előirányzott önköltséget 1 száza­lékkal csökkentjük, a munkafegyel­met 100 százalékban megszilárdít­juk. v A Pécsi Sertéshízlaló tr vállalat dolgozói is jelentették csat­lakozásukat a versenykihíváshoz. „A dohánygyári dolgozók verseny­kihívását elfogadjuk és magunkévá tesszük” —■ írják a csatlakozásuk­ban, amelyben vállalták, hogy a takarmányértékesítési százalékot 18 százalékról 20 százalékra emelik, a kiesési százalékot 0.8-ról 0.5 szá­zalékra csökkentik. Az egy sertésre cső jelenlegi 14 kilós súlygyarapo­dást (súlyrarakást) 15 kilóra eme­lik.

Next

/
Thumbnails
Contents