Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

w» sznPTPT^nrPT? fr VS R T* T. 6 GYŐZELMI JELENTÉS Szeretnék győzelmi jelentést írni arról, ami az elmúlt hat hét alatt Vókányban történt. Győzelmi jelen­tést küldeni a Pártnak, Rákosi elv­társnak, aki megvilágította az utat. Szeretnék győzelmi jelentést küldeni a szovjet parasztoknak, hadd lássák, példájuk nyomán milyen győzelem született Vókányban. Győzelmi jelen­tési szeretnék érni, hadd tudja meg barát és ellenség egyaránt, hogy erősödünk, hogy erősítjük a béke tá­borát. Igen, nemcsak barátnak, ellen­ségnek is elküldöm a győzelmi jelen­tést, arról, hogy harcolnak ellenük, a háború készítői ellen, harcolnak ellenük Vókányban és szerte min­denütt az országban. Hogf mit tartslinaüaa e* a jelenté«? Elmondaná, mindenekelőtt, hogy Vókányban tavaly októberben alakult meg a csoport 24 taggal. Ta­vaszra 10 taggal szaporodtak, akkor már 34 dolgozó paraszt járta az új élet eleinte göröngyös útját. Dolgoz­tak keményen, a győzelemért meg kellett harcolni. Érte őket nem egy­ezer kisebb vereség is. De nem csüg­gedtek el, nem vonultak viesza, ha­nem újabb támadást indítottak. A kulák ellen, az elhanyagolt, rossz földek ellen, az előítéletek, a közöm­bösség ellen. Aztán elővenném a győzelem ok­mányait. A 111 belépési nyilatkoza­tot. Ezekből pontosan kitűnik, ho­gyan ezületett a vókányi győzelem. Ezeken pontosan lehet látni, hogyan zajlott le a csata. 1950 augusztus 6. Ez volt az Ütkö­zet első napja. Egy belépés történt ezen a napon, de ez az egy belépés nagy erőgyarapodást jelentett a cso­portnak, hatalmas biztatást a kívül­állóknak. Szécsi László elvtárs, a községi párttitkár volt az első, aki kitöltötte a belépési nyilatkozatot. A csoport azonban ekkor még maga sem látta tisztán,* hogy milyen harc vár rá. A front egyik _ távoli szakaszáról kellett jönnie_ a biztatás­nak, hogy a vókányiak is megindít­sák a harcot csoportjuk fejlesztésé­ért, a dolgozó parasztok új életre vezetéséért. Erről tanúskodnak a 13-i belépési nyilatkozatok. ekkor még nem tudták, hogy ha iga­zán csatát akarnak nyerni, akkor egy pillanatra sem szabad abba­hagytok a felvilágosító munkát. Azt hitték, hogy most már maguktól jönnek majd a dolgozó parasztok. És ekkor vereség érte őket. Mert amint pihenőbe vonultak vissza, azonnal támadott az ellenség. El­kezdődött a kulákagitáció: „Min­dent be kell vinni, nem maradhat semmi se kink' — fújták szerte a faluban. Egy belépés történt mind­össze ezen a héten. És az elmulasz­tott hetet nem bírták a következő vasárnap se pótolni a vókányiak, pedig ekkor már megmagyarázták a csoport tagjai, hogy mindenkinek lehet háztáji gazdasága tehénnel, disznóval, baromfiakkal, fól vagy háromnegyed hold földdel. Augusztus 20-án ismét támadtak a vókányiak, de nem valami nagy eredménnyel. Négy belépési nyilat­kozat hordja magán mindössze az augusztus 20-as dátumot, nem sike­rült a frontáttörés. A. kővetkező héten is kisebb csatározások folynak és csak a hót vége felé sikerül nagyobb eredményt elérni. Augusztus 2ő-dn, szombaton 7 dolgozó paraszt lép be, vasárnap nyolcán Írják alá a belépési nyilat, kozatot. De még mindig sokan ma­radnak kívül az érdeklődőkből. Ekkor ül össze a vezérkar. A párt­szervezet megtárgyalja a fejlesztés kérdését. Határozatot hoznak, hogy folyamatosan, nagyobb lendülettel kell folytatni a felvilágosító munkát. 28-án újabb belópések jelzik az eredményt. Aztán már mindennapra esik jónéliány belépés. 28-tól 8-ig ötödiké az egyetlen nap, mikor nem lép be senki. Ezekben a napok­ban a csoport tagjai nap, mint nart újra és újra ismertetik a félévi el­számolás eredményeit és újabb, egy­re újabb dolgozó parasztok tépnek be. — De azért még mindig nem sike­rült áttörnünk, a frontot — mondja Major elvtárs, az üzemi pártszerve­zet titkára, a szeptember 8-i csoport­értekezleten. Ekkor azonban már tudják, hogy nehéztüzérséget, hatal­mas segítséget kapnali a Párttól, a szovjet parasztoktól. Másnap paraszt­küldött tart beszámolót a faluban. Szeptember 9. Zsúfolva a kultúr- ház, lehetnek benn vagy 309-an és kint az ajtóknál, ablakoknál is vagy ötvenen. Mcifi József parasztkültUSu beszól a szovjet tapasztalatokról. Virágzó, gazdag, napsugaras élet ké­pe bontakozik ki a hallgatók előtt Szeptember 10. Belépési nyilatko­zatokkal járják a falut a csoport tagjai. Este tizet hoznak be aláírva. 11- én. Újabb hat dolgozó paraszt lép be, követve a szovjet parasztok példáját, hogy olyan boldog napsu­garáé életet biztosítson magának, amilyen eddig csak a kolhozok népé­nek jutott 12- én. Ismét belépnek hárman. Köztük németajkú dolgozó parasztok is. Számos felvidéki középparaszt is van már a csoportban. 13- án., 15 dolgozó paraszttal erősö­dik a csoport, hogy több dolgos kézzel, nagyobb földön, sokkal na­gyobb eredményeket tudjanak elér­ni 14- én. 12 újabb belépés. 12 dolgo­zó paraszt belépése erősíti ezen a napon Vókányban a béketábort. 15- én. 18 új aláírt belépési nyilat­kozat Özóolenek be a csoportba a dolgozó parasztok. Igen. El lehet mondani. A nehéztüzérség hatalmas rést vágott az ellenséges agitáció, a kételkedés, a bizonytalankodás front­ján. Nem tudom befejezni a győzelmi jelentést A harc még folyik. A leg­utolsó összesítő jelentések 145 tag­ról, 1040 hold földterületről számol­nak be. De a harc még folyik. Az összes vókányi dolgozó paraszt ezebb életéért, a békéért, Vókányért: a szocialista faluért Békés József Arurejtegetésért letartóztattak két pécsváradi kereskedőt Ha jó termést akarunk, minél előbb vessük e! az ősziárpáf KÉPEK A TERYKŐLCSŐN ELSŐ NYEREMÉNYSORSOLÁSÁRÓL Angnszlns 13-án indnUnk el a nagyszónásiak egésznapoe felvi­lágosító munkára, s velük együtt az ország valamennyi csoportjának tag­jai A vókányiak is. 13 belépési nyi­latkozat jelzi az első komoly ütközet eredményese^ .ét 13 dolgozó paraszt fordított hátat ezen a napon a régi­nek és választotta az újat, melyről meggyőződött, hogy jobb annál, ami volt.' Nyíri István, Márta János, Gombos János és a többiek, legna­gyobb részt szabolcsi és bihari tele­pesek. De van már köztük felvidéki középparaszt is: Pálkovics János is aláírta ezen a napon a belépési nyi­latkozatot A vókányi csoport tagjai azonban — ötletnapot tartottak a Termény- forgalmi NV-nél. Az ötletnapon a vállalat dolgozói számos hasznos, megvalósító ötletet vetettek fel, me­lyek jutalmazására összesen 500 fo­rintot osztottak szét az értekezlet atán. — Elveszett egy barna kézitáska 'te Deák és Ferenciek-utca közötti út­vonalon. iratokkal együtt. A becsüle­tes megtaláló adja le jutalom ellené­iben lapunk kiadóhivatalába. Gazdasági életünk két kártevőjét leplezte le a pécsváradi rendőrség. Anschau László vegyeskereskedő ismert alakja a pécsváradi reakciós köröknek. Amerikabarát érzelmeit nem Is titkolta. Hogy üzlete for­galmát fellendítse, áruhalmozásra bíztatta vevőkörét Ennek az lett az eredménye, hogy Pécsváradon való­ságos vásárlási láz keletkezett, ami­ből Anschau László bőséges hasznot húzott. Ö maga is fizletébó'l kivont nagyobbmennyi- ségií cérnát, pamutot, dohányt, cigarettát, magyarborsot és egyéb közszükségleti cikkeket. amelyeket lakása egyik félreeső ré­szében rejtett el. A rendőrség a házkutatás alkalmával megtalálta az elrejtett árukat, amit elkoboz­tál: és átadtak a földművesszövet­kezetnek, míg Anschau László a pécsi államügyészségre került. A másik kártevő Fricán János pécsváradi vegyeskereskedő, -’akit mindenki úgy ismer a környéken, mint a dolgozó nép ellenségét. Szin­tén háborúra uszított és rémhíre­ket terjesztett azzal a szándékkal, hogy vásárlási lázt idézzen elő. Ugyanakkor ő maga is nagyobb­memnyiségű árut vont ki üzletéből, amit háborúra tartogatott így 20 kiló cukor, 55 kiló lakk és különböző festék került fel a padlásra a lim-lomok közé. Ezenkívül sok vasárut dugott el a dolgozók elől. A rendőrség előtt Fricán János beismerte, hogy azért rejtette el a nagymennyiségű árut, hogy háború esetén legyen mivel feketézni. Kihallgatása után 5 is az ál 1 amügyészségre került. A két áruhalmozó még ezen a héten a megyei bíróság büntető- tanácsa elé kerül. A bíróságnak olyan példás ítéletet kell hoznia, hogy mindenkinek emenjen a kedve az áruk rejtegetésétől. A földművelésügyi minisztérium ál­lal megküldött megyei vetéstervet já­rásokra és községekre széjjelbontot­tuk. Megállapítható azonban, hogy a tervek szétbontása óta a tudatosító munka a dolgozó parasztság körében nem megy kielégítő mértékben. így egyes községekben nemcsak, hogy a tudatosító munka nem folyt, hanem még a vetésterv sincs kijiiggeiztvc. Minden jel arra mutat, hogy a köz­igazgatási szervek, megfeledkeznek ar­ról, hogy az őszi szántási-vetési mun­kaszakasz az osztályharc kiélesedett viszonyai között folyik le s ennek kö vetkeztében eredményeink elsősorban attól függnek, hogy mennyiben tekint­jük harci feladatnak az ő%jri mező- gazdasági munkák elvégzését, A gon­dolkodásra sok idő sincs, mert hiszen itt az ősziárpa vetésének ideje, Állami Gazdaságaink dolgozói most is mint már korábban is Pártunk út­mutatásai szerinl az őszi mezőgazdasá­gi munkákban élenjárnak. Termelöszö. vetkezeti csoportjaink felcsatlakozó­ban vannak, az egyénileg termelő dol­gozó parasztságnál még azonban sok fele a kulák agitáció érezteti hatását. Máris jelentkeznek ugyanis azok a hangok, melyek az elmúlt esztendőben az őszi vetés idején jelentkeztek. A kulákság most is álíudományos nézetekkel igyekszik félrevezetni dol­gozó parasztságunkat, és több köz­ségiben dolgozó parasztságunk körében az esővárás hangulata lett úrrá. Ha dolgozó parasztjaink visszagondolnak Hifujíjdk a dktéfyiti&knak / az elmúlt esztendőnek hasonló idő­szakára, akkor eszükbe kell jutni azoknak a nehézségeknek, amelyeken keresztül Pártunk útmulatásával a dolgozó nép végrehajtotta a szántás és vetési tervet. Azok, akik hallgattak Pártunk szavára és nem az es övárok csoportjába tartoztak, idén a cséplés- nél sok telt zsákot hordhattak a pad­lásukra, mert az időben elveteti ga­bona az ősz folyamán kellőképpen megtud erősödni s igy az esetleges hosszú tél viszonttagságait sokkal könnyebben viseli el. A korai vetéssel hosszabb tenyészidőt biztosítunk nö­vényeinknek a hosszabb tenyészidö pe­dig alapjaiban befolyásolja i növény fejlődését. A földművelésügyi minisztérium vár­megyénkben az ösziárpa vetésterületét nagymértékben felemelte. Ennek az az cka, hogy az ősziárpa éppen azért, mert hosszabb a tenyészídeje, mint a tavaszi árpának magasabb termésho­zamot biztosít a gazdának. Az idei esztendő tapasztalatai . szerint nem egy, hanem igen sok gazdának 18—20 mázsás ősziájpa termése volt kh- ként. Ettől eltekintve vármegyénkben azért is indokolt az ösziárpa vetés­területének felemelése, mert a mi ég­hajlatunk és íalajviszonyaiiik között tavasziárpa csak takarmány árpa minő­séget ad, tehát ipari célokra azaz sör­gyártás céljára nem megfelelő minősé­gű. Ha tehát a tavasziárpís termeszté­se iparunk ellátása céljából nem in­dokolt. mert csak takarmányozásra használható, akkor sokkal helyesebb, ha a magasabb terméshozamú értéke­sebb ösziárpát termesztjük Kormányzatunk a felemelt terület­hez viszonyítva gondoskodott a vető A budapesti utcán a Zeneakadémia, előtt százával állnak a dolgozók és jegyzik a megafonon bejelentett, nyerőszámokat,. mag ellátásról is. Amellett a rendel­kezésre álló minőségi árpakészlctbpl csereakció formájában is biztosított vetőmagot a dolgozó parasztság részé­re. Azonban ahhoz, hogy az ősziárpá­nál is a jó terméseredményeket biz­tosítsuk a jól talajelőkészítés mellett nem szabad megfeledkezni a csávázáS- ról sem. Az elmúlt esztendőben őszi­árpa termésátlagunk ánnak ellenére, hogy igen jó volt, még több lehetett volna, ha csávázást a gazdák végre­hajtották volna. Nem egy gazdánál az üszög az árpatermésnek 30— 40% -át vitte el. i i"' Az árpaüszög ellen higozánnal csá­vázzunk azért, mert a rézgáliccal való csávázás, melyet a búzánál haszná­lunk, az árpacsíraképcsségét rontja. Higozán minden l’öldmívcsszövetkezct- ben kapható. Használati utasítás a zacskón rajta van. Az elmondottakból kitűnik, hojjy Pártunk és kormányzatunk minden fel- iételét biztosította a jó munkának, csak dolgozó parasztjainkon a sor, hogy azt a lemaradást, amely eddig elsősorban az ösziárpa vetésében mu­tatkozik ezen a héten jó munkaszerve­zéssel és szorgalommal behozzák. Margittal László M. T. mezögazd. oszt. A harmadik keréknél... A Ids át tőrő leány kAiAm» a nyeremény* összeget tartalmazó ezámlalevélké t Jobboldalon űl Tóth lIL Jána* elvtárs. Kossá th-dfja* mozdonyvezető. Margóczi István. KoesuÜi-díjaa ol vasztár, Tóth III. János, Kossuth- díjas mozdonyvezető, Kies Erzsébet traktorista és Paprika László tszcs-tag, a sorsolási bizottság tagjai az elnökségben. Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti elő az Anyag és aéalszolgáííalás rendszere* olvasása

Next

/
Thumbnails
Contents