Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-15 / 188. szám

mo AUGUSZTUS 15 NAPLÓ ^MáwlL (Jidia elüidrsMa mzqfk&Lz&nl az cdlkúímdagnak... At elmúlt pénteken volt az első fizetés a Zsolnay.gyárban az új nor­mák alapján. Még javában tartott-a kifizetés, amikor megszólaltak a gyári hangszórók. Egy fiatal női. hang be­szélt, okosan, bátran, lelkesen: ver­senyre hívta társait az Alkotmány ünnepének méltó megünneplésére és munkaielajánlást tett maga is. Mára1 Júlia elvtársnó ott állt a párt. iroda mikrofonja előtt és ahogy be­szélt szőke haja a homlokára hullt és szinte észrevétlenül megremegett ke­zében a papiros. | Mert leírta előre amit monda. ni akart, hiszen soha nem beszélt még megafonon keresztül, de mégis eljött ide, önként, hívás nélkül. — Miért? — Márai Júlia elvtársnő válaszolt erre, mint ahogy válaszolt azoknak is —, mert olyanok is voltak egv-ketten —, akik versenykihívása után azt mondták: „Teljesítsen többet az, aki tud." Márai elvtársnó kétszer válaszolt ezeknek. Egyszer, amikor megmagya­rázta, hogy igenis túl lehet teljesíteni az új normákat és aki Így beszél az felült az ellenség rágalmainak. Máso. dik válasza az volt, hogy nemcsak ' az új normáját, hanem vállalását is túlteljesítette. 102 százalékot ajánlott lel és volt olyan nap, amikor 113 szá­zalékot is elért. Miért? Mert 1943-ban, amikor a gyárban kezdett dolgozni 4 pengő volt a heti fizetése és most 130. Ezért. A Koreai Héten 104 százalékot aján­lott fel és ezt teljesítette is. Miért? A koreai nép szabadságáért, a magyar nép szabadságáért, válaszul az imperialista háborús gyújtogatok- i nak. Megmondta nékik ezzel, hogy Lacikát nem hagyja. Lacikát, a fiát aki hat hetes kora óta mindennapos vendég a gyári bölcsödében és. aki kétéves korára dundi vasgyúró és ha felnő bármi jehet belőle, nincs előtte akadály és sorompó, mert ez az or­szág a munkások és dolgozó parasz. tok állama. Márai Júlia állama és La­cika állama. Lacikáé, aki az apja nevét viseli és ugyanolyan egyenrangú állampol­gár, mint minden más kétéves apró­ság ebben az országban és mindig is egyenrangú lesz. A „törvénytelen gyermek" fogalma a múlté és nem jön vissza soha többé, akár a múlt. Talán már válaszolt is Márai Júlia azzal hogy mindezt elmondta arra a kérdésre, hogy miért indult el a saj­toló műhelyből, ahol szálvezelőket ké. szített, a pártiroda felé, hogy a mik­rofon elé álljon. Azonban megmond­ja ő egész pontosan is, hogy miéri ünnepli jobb és több munkával az Alkotmányunkat. Ott áll a rassé gép mellett — most Itt dolgozik — balkezével anyagot szór a gép alá, jobb kezével pedig meghúzza a feje felett a gép karját és minden karmozdulatára egy új vízszűrő áll össze a porszerü anyag, ból. Nem hagyja abba egy percre sem a munkát amikor ezt mondja: — Én bizony egész a legutóbbi időkig nem ismertem teljes egészében," betúszerint az Alkotmányt — szégyen­lem, de ez az igazság. — Tudtam és olvastam, hogy új Alkotmányunk van és hogy amióta világ a világ most elő­ször nem az urak, hanem a dolgozók érdekeit védi az Alkotmány. Ezt per. sze csak magyar vonatkozásban ér­tem, mert a világon az első igazi al­kotmány a Sztálini Alkotmány volt. Erről hallottam és olvastam is. — Ha nem is tanulmányoztam jól át az Alkotmányunkat lépten.nyomon mégis megismerhettem. Nyaralni me­hettem, űzetett szabadságol kaptam, ingyen járhattam tanfolyamra, megta. nultam a gép. és gyorsírást és mi nők valamennyien tapasztalhattuk, hogy mindenben egyenjogúak vadunk a férfiakkal és minden pálya nyitva áll előttünk. — Aztán, amikor a napokban meg­kaptam azt a kis füzetet az Alkot­mányról — mert a Párt tagjelöltje va. gyök —, akkor azután alaposan átta­nulmányoztam. Mindjárt elsőnek, ami­kor az állampolgárok jogait és köte. lességeit olvastam az állt ott; hogy Népköztársaságunk nemcsak a munká­hoz való jogot biztosítja, hanem a vég­zett munka menyiségének és minősé, gének megfelelő díjazást is. Nem is kellett nekem külön magyarázni, hogy az alapbéremelés és a normák rende­zése helyes és jó. Márai elvtársnó megismerte az Al. kotmányt talán ezért is készít ma na­pi 8000 vízszűrőt hétezer helyett. j Meg azért is, mert a kis La­cikából katonatiszt, polgármester, vagy orvos, vagy akár egyetemi ta­nár is lehet, bár még korántsem tud­ni, hogy mi lesz belőle, hiszen még csak mindössze két éves. Márai Júlia 106 százalékot ajánlott tel az Alkotmány ünnepére. Minden százalékával az Alkotmány egy-egy pontját köszönti és köszöni meg. (Szántó) v ; , .. ^ ■ : ' . Á V’V\ ' ' Czett Józsefet meggyőzte a népnevelőmunka és meggyőzték az eredmények: fiiflJfi. fi tormetöcseportnak bon fejezte ki, méftus mindent érteni lehetett belőle.- Hozzátok s! Iictosp ez ívei Vendé! — fordult Tátrai felé. — Had from alá én is. — Bejössz a csoportunkba? — néz örömmel a szemébe Tátrai és a keze után nyúl. — Bejövök, persze, hogy bejövök. Sokáig beszélgetnek még ezután. Tátrai Vendel még sokáig ott ül a hús szobában. Czett József elmondja, hogy ő a tizenkettedik új belépő és az ő meggyőzésével teljesítette a csoport augusztus húszadikára tett vállalását, hogy tizenkét új tagot szerveznek a csoportjukba és újabb becsületes, dől* gozó parasztokkal növelik azoknak a számát, akik egy éve már a felemelke­dés útját járták. Czett József egy ztendeje figyelte már a csopoi munkáját, a csoporttagok életét. Mej győződött arról, hogy neki is ott a helye azok között, akik az új életet, róla és csoporttag lesz. Augusztus hú­szadikán, Alkotmányunk ünnepén ve­szik fel ünnepélyesen tizenkét másik társával és családjával együtt a tér; melőcsoport. tagjai sorába. Harsányi Márta. A kirovigrádi terület bő termésének eredményeként vagonokba rak­ják a gabonát. Éjjel-nappal dolgozik a gépesített gabonaberakó. A tennelőcsoportunkbaa már elvégezték az őszi vetéseket, amikor Tátrai Vendel elhatározta, hogy négy hold földjével, a felesé­vel együtt tagja lesz a bólyi „Árpád" Ili. típusú termelőszövetkezeti cso­portnak. Az elhatározás előtt jól meg hányta-vetette. magában a dolgot, A Pártból tudta, , hogy nagy jövő áll a termelő-csoportok előtt, szép és nyugodt élet vár azokra, akik a tag jai lesznek. De tudta azt is, uogy minden kezdet, nehéz és különösen az első esztendőben sokat kell majd küzdenie a tagságnak, ho-gy megteremt sék jövőjük alapját és bebizonyítsák az egyénileg dolgozó parasztoknak a szövetekezeti lársasgeizdálkodás fö­lényét. 4 forintos mázsánként! jutalom augusztus 20-ig • Népköztársaságunk miniszterta­nácsa a 4 forintos mázsánkénti gyorjbeadási jutalmat, mely au­gusztus 12-én lejárt volna, augusz­tus 20-ig meghosszabbította, A dol­gozók állama ezzel az intézkedés­sel, amint a rendelet indokolása is mondja — elsősorban a dol­gozó parasztság lelkes versenyét, nemes versengését, országos fel­ajánlását méltányolja anyagi vo­natkozásban is. Augusztus 20-ig, Alkotmányunk ünnepéig érvényes a 4 forintos prémium és ezzel az intézkedéssel újabb hatalmas anyagi segítséget nyújt államunk a dolgozó paraszt súgnak. Számos segítségre emlé kezhet már vissza dolgozó paraszt Ságunk most, amikor az Alkot mány megünneplésére készül. A gépállomások, a falvakban kigyúló Hány, a kultúrházak, beköti utak csak egy-egy jelentősebb ál loir.ását jelentik annak a támoga tásnak, amelyet államunk nyuj tott már eddig is a dolgozó pa rasztságnak és amely segítség A1 kotmányunkban is lefektetett mun kás-paraszt szövetség lényegéből fakad. Űjobb állomé^ most ez$n ín úton a 1 forintos prémium. Újartb segítség, mely azt jelenti a falvak dolgozói számára, hogy még e hé­ten is 4 forinttal többet kapnak minden beadott mázsa gabona után. Azt jelenti, hogy a falvak dolgozói gabonájukért több pénzt kapnak, tehát több ipüjj-cíkkct, ruhát, cipőt tudnak vásárolni. A dolgozó parasztság hatalmas örömmel fogadta a prémium ha­táridejének meghosszabbítását. Számos községben voltak máris olyan dolgozó parasztok, akik a határidő meghosszabbítása tjtán még megmaradt felesleges gaboná­jukat beadták ,,C“ vételi jegyre. De még több azoknak a száma, akik most, a határidő meghosszab­bítása után lelkes igyekezettel si­etnek beszállítani gabonájukat, hogy biztosítsák maguknak a 4 fo­rintos prémiumot, hogy meghálál ják gabonájukkal a dolgozók álla­mának gondoskodását, hogy mél­tóan ‘ hozzájáruljanak Alkotmá­nyunk megünnepléséhez, melynek szelleméből ez az újabb segítség is fakadt. ífSútdmki kéftessépú sexünk, mindenkinek munkáld&ze\ink Voltak nehézségeik, de megküzdöt- tek velük. Megoldották a csoport tag­jainak tejellátását is literenként öt­ven fillérért. Ha vágtak, őt forintért jutottak húshoz a tagok. Amióta megkezdődött a gyümölcsérés, gyü­mölcsük is van bőven. Lelkes, ^ jól szervezett munkaversenyben álltak már az aratás előtt is, de amióta learatlak, más szívesebben dolgoznak És versenyeznek, mint azelőtt. Többet kaplak a búza ból, árpából és zabból is, mint ameny- nyire számítottak. Búzából 9 mázsa, 60 kiló volt holdanként előírva az üzemtervben, ezt tizenegyre módosí­tották a brigádok, tizenkettőre a mun­kacsapatok és 13 és fél mázsa lett holdanként. Árpából tizenkettőt zab ból pedig tizenegy mázsát takarítottak be. Elkészítették már a félévi elszá­molást, amely szerint a tagok nyolc kiló cukot, otíhonlévő jószágaik ré­szére takarmányt, kenyér-fejadagot és ezenfelül munkaegységenkint 15 fo­rint negyven fillért kaptak. Tátrai Vendéi, a kinlencvenőt mun­kaegységért, amelyeket most _ félévkor számoltak cl neki, 1.463 forintot ka­pott, amellett hogy meg van a család fejadagrésze, a háziállatok takarmá­nya. Külön számolták el a feleségé­nek is a munkaegységeit — ami ugyan nem volt olyan sok, mint az övé, - de szépen hozott a konyhára, l atrai Vendel „felöltözködött" belőle a fe­leségével együtt. Öltönyt, cippt. télire harisnyákat, az asszonynak kendőt és felhémemüt vettek. Új ruhákat kapj bak az unokák és fehér magasszárú cipőt vásárolt nekik, éppen olyat, amilyent ö szeretett volna sok evvel ezelőtt a gyermekeinek ■— Talán... talán meg sem érdem­iem. hogy ilven sok pénzt kaptam a munkámért. Hiszen dolgoztam azelőtt látástól, vakuiásig, rrvég*. m kerestem soha annyi* pénzt, hogy egyszerre ruhát, inget. cipőt és kalapot is ve­hessek magamnak, l-.s hogy mellette mág másra <s jusson... Így magyarázta el a csoport és a saját életében beállt nagy változást Tátrai Vendel, amikor a csoportgyülé- sen tett vállalásának megfelelően, el­ment e<ty új ' csoporttag beszervezésé - sérc. Azt Ígérte ugyanis, hogy augusz. tus húszadikára. Alkotmányunk ünne­pére, legalább ógy uj taggal növeli a csoport létszámát. Meg akarta győz­ni azt a dolgozót, akit a csoportba hív. Azt akarta, hogy a dolgozó pa­raszt, akit kiszemel magának, saját meggyőződéséből jöjjön és maga lássa. íiopy a íeiemeHs útja az, amit óü, a termsiőcsopcri tsoiai járnaSi. Czett Józsefékre gondolt legelőbb. Ismerte őket elég jól, hét holdjuk van, három gyerekkel' és náluk van a két nagyszülő is, akiket eltartanak. Tudta azt, hogy Czették figyelem­mel kísértek eddig a csoport munká­ját. — Tizenhárom és fél mázsás a bú­zánk, tizenkettes az árpánk és tizen­egyes a zabunk holdanként — mondta el nekik. — Jól dolgoztunk, mütrá- £yáztunk, jobb művelést adtunk a földnek. Hát fizetett is bőven. — Mi nehezen tudtuk kihozni a földből azt a tizenegy mázsát, ami termett — szólt közben Czcttne. — Drága lett volna a fuvar, hogy elhoz- hasuk a vasútról-a műtrágyát. — Én is szerettem volna műtrágyát szórni a földjeimre, míg egyéni gazda voltam — mosolyodik cl Tátrai Ven­del— és mégsem lehetett: A jövedelemre t,érnek át. hosszú számolgatás következik. Hogy is van? •la kiszámítja Czett József azf. meny­nyivel^ különbözik a tszcs termésétől az. öve, bizony rájön, hogy jó kis sum­mává! kevesebbhez jutott, mint a cso­portlapok A két hold búzánál öt má- zsa a különbözet Ezt leköthette voi- na szállítási szerződésre, úgy, mint a mar.iít hét mázsát, amit eladott az ál­lamnak. Pontosan 445 forint összeget tett volna ki, amire vásárolhattak voina cipőt a gyerekeknek amire úgyis nagyon nagy szükségük lenne. Ágyneműi, lábasokat, porcelláncdényt vehettek volna a. lányuknak, aki ma­holnap már férjhez megy. Vagy kipó­tolhatták volna vele a lovak szerszám­ját, megjavíthatták volna vele a ház tetőzetét. Szóval sok mindenre kellett volna a pénz, száz helyet hálhattak volna neki egyszerre. De elestek tőle. — Hiába, ez már megtörtént, nem lehet rajta változtatni. — néznek a feleségével. — Ami elmúlt, azt nem lehet visszahozni, de a jövőnket lehet igazítani És mi — igazítani fogjuk! Ami eddig Czett Józsefben érlelő­dött, mind kijött belőle, Két mondat­Egy éve annak, hogy Rá­kosi elvtárs a: Országgyűlés elölt ismertette az Alkotmány- előkészítő Bizottság munká­ját. Népköztársaságunk Al­kotmánya az első mely a dol­gozó nép érilekcjt tartja szem elöli, mely nem a kiváltságo­sakért, hanem kizárólag a dolgozó osztályok és rétegek, elsősorban a munl;(tsoszlály és a vele szövetséges dolgozó parasztság éleiét, fejlődését, jövőjét biztosítja. „A mi népi denokráciánk erőteljes, de fiatal csemete és a szocialista fejlődésnek még a kezdetén jár" — olvashat­juk Rákosi elvtárs szavait a Szikra ,.,t Dolgozó Nép Al­kotmánya" c. brosúrájában. A: egy éve elmondott szavak ma is érvényesek■ mégis, egy év alatt jelentős fejlődésen mentünk keresztül. Ezt Pár­tunk mellett Alkotmányunk biztosította A Szovjetunió• felszabadította ország erőtel­jes lépésekkel halad Alkot­mányunkban biztosított fejlő­dés, a szocializmus álján, ,,A népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus el­vét; mindenki képességei sze­rint, mindenkinek munkája szerint." * Takács Mária elvtársnő, a pécsi Dohánygyár népnevelő­je ezt tartja legfontosabbnak jövőnk szempontjából, a szo­cialista építés eszközeként. A népnevelők munkájukban az érvek egész tárházát kapják Alkotmányunkban. Állami és társadalmi életünk a; első szabad és jövőt , biztosító alapja ez az Alkotmány. — Szocializmust építünk — mondja Takács elvlársnő és szeme előtt mind több és jobb gép sorakozik, gyárak nőnek, egyre boldogabb unndlala- nabb élettel a nyomában. Takács elvlársnő mini jó népnevelő az alapbér- és nvr- makérdést azonnal összekap­csolja a szocializmus elvével• „Mindáik; képességei szerint, mindenkinek munkája sze­rint." Népköztársaságunk további vívmánya a tanácsok megal kotásg. — Csak a tanácsok segítségével építhetjük, fej­leszthetjük zavartalanul a ha­zánkat. Mi, dolgozók, rajtuk keresztül közvetlen ; részesei vagyunk az államhatalomnak s ennek tudatában is vayynnk — mondja örömmel és hi­vatkozik a már megalakult megyei és a ma megalakuló városi és járási tanácsokra. Az Alkotmányunkban biz­tosított szabadságjogok mel­lett nagyon fontos még a lu­nulas és művelődés joga is. — Ez bizony nagyon [on- tos x éppen ezért nem győz­zük eléggé hangoztatni, pél­dákkal bcmutatn; népnevelő munkánkban, * Takács elvlársnő hangja komoly és kemény lesz, mi­kor még egy nagyon jelentős dologréti, a béke ügyéről szál. — De ez a: Alkotmány nemcsak alap, nemcsak a jö­vő termőföldje, hanem fegy­ver is ír béke külső és belső ellenségei ellen! Nézzül: csak, lit van a koreai háború. Az amerikai imperialisták1 ott most gyilkolnak, rombolnak. A koreai néppel a békét akar­ják meggyilkolni, de ez nem sikerül nekik. Mert olyan or­szágok vannak, ahol minden­nél többet ér a béke, a: '.épí­tés! S hiába reménykednek, n belső reakciósok: kiverik „barátaikat“ Koreából. Mi is bármikor készek vagyunk, ha megtámadnának. Megvéd jók hazánkat, megvédjül; Alkot­mányunkat. * Alkotmányunk első évfor­dulóját ünnepeljük a napok­ban. Népnevelőink, dolgozó­ink újból és ájból kezükbe veszik a füzetet, bogy min'! jobban vérükké váljanak Népköztársaságunk éleiét je­lentő fejezetei, soraí.S ugyan­akkor munkájuk egyik leg­fontosabb agitáciás eszközéi. találják meg benne/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents