Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-10 / 184. szám

1950 AUGUSZTUS IQ

N A P L O

5

Boliásaygyárfbaii már felkészültek az első fizetésre

— melyet az új normák alapján kapnak

Pattogó ütemű indulókra serény »unka folyik a pécsi Dohánygyár kocsányozó-válogató termében. Az indulók mellett vidáman dolgoznak az üzem dolgozók

A vidámság, a mosolygós arcok azonban egy percre eem feledtetik, hogy ebben az üzemben is harc folyik a minisztertanács határozatának sikerreviteléért. Nem téveszthet meg senkit sem a lelkesedés: ebben az üzemben la hatalmas lendülettel harcolnak dolgozóink a békeharc, a Koreai Hét jegyében. Alig egy-két nap múlva a bérek kifizetésére kerül a sor. Néhány nap múlva már az áj normák, az új alapbér szerint veszik kézhez fizetésüket. Tudják azt, hogy az új normák bevezetése után lényegében csökken keresetük. Még az alapbéremelés ellenére isi ■ Mégi«

vidáman halad a munka.

Ez a vidámság már a szocializmusért harcoló munkások lelkesedése. Ha megkérdezzük Takács Máriát, az élmunkás kocsányosét, előbb felemeli tekintetét a sztálini-műszak felajánlási lapjára, majd szavakkal fejezj, ki tekintetét:

— A sztálini-műszakban is éreztem a Párt segítő kezét...

Miután így akarva, akaratlan összehasonlította a sztálini-műszak lendületét a koreai h£t lelkesedésével, összegezi eddigi szavait:

— Akkor is a Párt segítette győzelemre a mi ügyünket... Most is tudjuk: a Párt egyet jelent a dolgozók legjobbjaival... Amire a Párt

1 azt mondja: annak a végrehajtásával \ a szocializmus ügyét lendítjük élőre, az mindig be is következik. r.

1 A vidámságot tehát az a tudat kölcsönözi a munkások lelkes béke- harcához, hogy segít, vezet, az akadályokon keresztül le célhoz vezet a Párt.

Valamennyien tudják, hogy az új normák bevezetése után csökkenni fog bérük. Szilágyi Dezsőné például az új normák bevezetése óta, tehát augusztus 1-től augusztus 5-ig 86 százalékra teljesítette új normáját Ennek alapján kiszámították neki az irodában, hogy a fizetése az új alapbérrel az öt napra 80 forint lesz. A laza normákkal eddig öt nap alatt is 20—25 forinttal többet keresett. Szilágyiné öntudatosan veszi ezt tudomásul, csakúgy, mint a termelési értekezleten tette, amikor felszólalt

— Meg kell fognunk valameny- nyiünknek a dolog végét.

Ez az váldozat eltörpül

amellett, amennyit a koreai hősök hoznak az imperialistákkal vívott élet-halálra menő harcban.

Szilágyi Dezsőné öntudatos munkás. A koreai hősök harcait emlegetve megelégedne annyival is, ha bére állandóan alatta maradna a néhány hét előttinek. Pártunk azonban még ekkora áldozatot sem vár tí a dolgozóktól. Most is kézen ragadja és csakúgy, mintha sztálini- műszakban — most is kiútra vezeti dolgozóinkat.

Takács Márai példája bizonyítja ezt Takács Mária az első öt napon átlag 96 százalékra teljesítette új normáját. Ennek megfelelően az új alapbérrel 99 forintot kap az öt napra. A laza normákkal öt nap alatt 167%-os teljesítés mellett 154 Ft-ot kapott. Világosan látható a bércsökkenés.

Es itt jelentkezik a Koreai Hét, Pártunk segítségének jelentősége. Takács Mária nem várta a sült galambot. Alaposan megfogta a dolog végét. A Koreai Hét harmadik napján már 113 százalékot ért el, ezzel aznapi bére 25 forintra emelkedett, ami öt nap alatt már nem 99, hanem 125 forint! Érdemes visszalapozni: vájjon mennyit teljesített és mennyit keresett Takács Mária a tavalyi normarendezés után? A bérelszámoló könyv szerint: 1949 június 27-től augusztus

2-ig, tehát öt nap alatt 113 százalékot teljesített az akkori normával és ezért 112 forintot kapott. Most ugyancsak öt nap alatt, ugyanennyi, 113 százalékos teljesítésre

nem 112, hanem 125 forintot kap.

Az alapbéremelés jelentősége tehát kézzelfogható. De ugyanígy jelentkezik a békehét jelentősége is: a Koreai Hét megkezdése előtt még csak 96 százalékra, a Koreai Hét harmadik napján már 113 százalékra teljesíti új normáját. Az új normák alapján keresett forintokat azonban már nyugodt lelkiismerettel veszi fel. Tudja, hogy a mögött jobb, több munka áll aranyfedezetként. Nem 6 kiló 70 deka kikocsá- nyozott dohány óránként, hanem 10 kiló.

Szilágyi Dezsőnével együtt az üzem valamennyi munkása érti most már: ahogyan Takács Mária túlteljesítette új normáját is a Koreai Hét békeharcában, ahogyan Takács Mária a 113 százalékos teljesítésével többet keres 13 forinttal, mint ugyanolyan százalékú régi normával, — ugyanúgy emelkedik valamennyiőjük fizetése, amint nagyobb eredményeket érnek el a Koreai Héten és az azt követő időkben.

PélÉniiitatiaíi dolgozik a szavai békevédelni bizeltság

a begyűjtés meggyorsításáért, a békefront erősítéséért

Szava községben is hallottak a •Kegyúriak versenykihívásáról s még aznap összeültek a pártszervezet vezetői, a Népfront-bizottság és a béke- védelmi bizottság vezetőivel. A közös értekezleten megtárgyalták a begyűjtés meggyorsításának lehetőségeit, módját.

— Elég Jól állunk eddig Is a begyűjtéssel — szólalt fel a párttitkár elvtárs —, úgy vélem, csetlakozhatunk mi Is, a kihíváshoz. Sokat köszönhetünk ml is alkotmányunknak és ezt meg kell hálálnunk. Ezért fejezzük be mi is augusztus 20-ra a begyűjtést, de ha lehet, még előbb.

így beszélt a párttitkár és a többiek is ezen a véleményen voltak. Megállapodtak: úgy fogják kézbe a dolgot, hogy már augusztus 15-re készen legyen a begyűjtés. Másnap már a népnevelők széltében-hosszá- ban terjesztették a községben: fejezzük be alkotmányunk ünnepére a ter- ménybegyüjtést.

AzaKban a napokban a népnevelőknek nem jutott idő pihenésre; Sorba jártak minden házat és még a cséplőgéphez is elmentek, és ott az agitációs csoport mellett ók is . beszéltek a dolgozó parasztokkal a Szovjetunió-vezette békefrontról, az imperialisták aljas koreai támadásáról.

De ebben a munkában nem maradt egyedül a pártszervezet. ^ A békevé- delml bizottság tagja! már az első napokban bekapcsolódtak a felvilágosító munkába a siker érdekében.

— A mi községünk is sokat köszönhet az alkotmánynak, de ha meg akarjuk tartani, amit kaptunk, s még többet hozzászeiezni, akkor meg kell védenünk békénket — mondta Ricza György békebizottsági tag. — És így beszéltek a többiek is, Karászi Sándor. Káta Lajos Mester Margit . és Sütő István.

Első lépésként jó példát mutattak. Nyomban a cséplés után bevitték gabonájukat a raktárba. Sütő István az 5 mázsa beadási kötelezettségén kívül. 13 mázsa feleslegét is leadta.

Azokban a napokban Szaván gyak- ren beszéltek az alkotmányról, a békéről, a koreai szabadságharcról.

Utcán, si'iretkezeibctt. házakban arról folyt a szó: mit adott a dolgozó parasztoknak az alkotmány s mit jelent nekik a béke. De leqinlcább a házaknál beszélgettek róla, ahol a békebizottság tagjai felkeresték a dolgozó parasztokat. Különösen gyakori vendégek voltak a földhözjutta- tottaknál, Ózdi Kálmánnál, Kis Jakab Sándornál és még másoknál, akiknek új életet jelentett a felszabadulás, az

alkotmány t még szebbet ígér a békés építő munka.

Kis Jakab Sándor még akkor, nein csépelt el, amikor az egyik nap a bé- kebizottság tagjai felkeresték otthonában..

— Hát majd csak én Is leadom, mint a többiek. Tudós?, ml a kötelességem mondta nekik.

Kis Jakab bácsi is sokat köszönhet a felszabadulásnak, az alkotmánynak. Hiszen a fia a múltban csak keserves körülmények között járhatott felsőbb iskolába. Éjt nappallá kellett tenni, hogy a Zoli gyerek iskolába mehetett. Az alkotmány azonban biztosí- totota, hogy a fiú elvégezhette az iskoláit s még ez évben egyetemre me. hét Mikor volt lehetősége erre a dolgozó. paraszt gyerekének? Soha! Most meg nincs semmi gondja rá, mert a gyerek jól tanul s ösztöndíjat kap az államtól, könyvekkel segítik, meg a kollégiumban lakhat.

— De hogy a Zoli gyerek tovább tanulhasson, ahhoz béke kelt s ezt magának is erősíteni kell a gyors beadással.

így beszélgettek Kis Jakab

bácsival a békebizottság tagjai. Nem is restellte bevallani,, hogy igazuk van és inkább szégyenkezett, hogy ő erre eddig nem is gondolt. - , — Bűviszem minden gabonámat, hogy szilárdítsam a békét s hogy a fiam tovább tanulhasson — mondta nekik.

Igen, tovább tanulhat Kis Jakab bácsi fia, az alkotmány biztosítja ne. ki és a béke, amit beadott gabonájával ö is erősít. De a többieknek is megmagyarázták a békebizottság tagjai; hogy mi a teendőjük. Bruko- veczki János, miután beszéltek vele, azt válaszolta:

Az én Ham is kollégiumban ta- nul s ezt a demokrácia, a béke adta neki. Nekem meg tőidet adott s ezért, a gép alól minden feleslegemet bevi-, szem. Az én gabonám is segíti a ko-, reai szabadságharcosokat.

Igen, segíti'Koreát a többi dolgozó paraszt is, erősíti őket, a béke erejét, mely nap, mint nap, keményen odaüt az imperialistáknak. Erőset üt, olyanokat, mint Ózdi Kálmán, aki minden gabonáját az utolsó szemig beadta.

De Szaván nemcsak az újgazdáknak kell. a béke, hanem a többieknek is. A békebizottság, a pártszervezet jó munkája folytán mindannyian ott harcolnak az első vonalban. Jordán Ignác, Erdei József a 'többiekkel együtt vállvetve dolgozik a gyors be. adással a békéért, a hős koreai nép szabadságharcának megsegítéséért. i

Ezzé] azonban azt is akarják, hogy a békés építő munka, az ötéves terv során kövezett járdájuk legyen, kul- túrházulfaés eltűnjön Mesterék, meg a többiekmázatetejéröl a szalmaiedél.

Est akarja Ricza György is, meg azt: A múltban az én fiamnak sem volt módjában tanulni, most azért adom be a gabonámat, hogy erősítsem a békét s azért hogy a dolgozó paraszttársaim gyerekei tanulhassanak — mondja.

Még néhány nap és itt lesz augusz. tus 15 — erre á napra vállalták,

hogy teljesitik a begyűjtést. Most még alig haladták túl az előirányzat felét, de bizakodnak, hogy készen lesznek az ígért időre, mert hat még jócskán van elcséplendő gabona is. De úgy mondják, hogy a békebizottság eddig is megtette a magáét, meg ezután is, aztán a pártszervezet is erősít, jobban kézbeíogja a dolgokat, s menni log a begyűjtés. Meglesz, mert a békebizotlság segítségére van a pártszervezetnek s megállja helyét az ötéves tervért, a békéért folyó harcban.

Híradósok a világ legfejlettebb mezőgazdaságából

Nemsokára egy hónapja már annak, hogy Baranyából, Somogy- ból és Tolnából is elutaztak a a dolgozó parasztság legjobbjai, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és traktoristák, hogy megnézzék a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, hogy saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás mérhetetlen fölényéről és hogy megismerjék azt az életet, amit a kolhozok útján járó szovjet mezőgazdaság biztosított a szovjet parasztságnak.

H

atalmas, soha ezelőtt nem ismert érdeklődés előzte meg dolgozó parasztjaink szovjet tanulmányútj át. A dolgozó parasztok a kérdések özönével halmozták el küldötteinket, bebizonyítva, hogy szinte kielégíthetetlen az az érdeklődés, mellyel a kolhozok, a szovjet parasztok élete iránt viseltetnek s bebizonyítva ugyanakkor azrt is, hogy dolgozó parasztságunk érdeklődésének középpontjában ma a nagyüzemi, társas gazdálkodás áll.

Hogy milyen rendkívül nagy volt ez az érdeklődés, arra bármelyik küldöttünket fel lehetne hozni példának, hiszen a többi küldöttek esetében is úgy volt, mint Varga Kálmánnál, a sósver- tikei dolgozó parasztok küldötténél. aki vaskos jegyzetekkel, a kérdések százait felírva, indult el útjára.

És ez az érdeklődés azóta nemhogy csökkent volna, hanem még tovább fokozódott és fokozódik is, ahogy közeleg a parasztküldöttek hazaérkezésének napja. Csömör Jánosné, a kölkedi dolgozó parasztok küldöttének felesége — mondotta — de mondhatta volna akármelyik küldöttünk itthonmaradt hozzátartozója — Hogy „nem múlik olyan nap, hogy a község számos dolgozó parasztja fel ne keresne érdeklődve, milyen hírek jöttek az aramtól, írt-e s ha irt, miről?

A világ legfejlettebb mezőgazdaságát járó dolgozó parasztküldötteink részben megkísérelték már. kielégíteni ezt a hatalmas kíváncsiságot. De érthető, hogy ez csak kis részben sikerült, hiszen egy-két levélnek néhány oldala —r vízcsepp a tengerben.

N

em egy-két levelet, nem egykét oldalát, de máris köteteket lehetne arról írni, amit parasztküldötteinknek látni volt alkalmuk.

Mégis néhány dologra rávilágítanak ezek a levelek. Megmutatják parasztküldötteink levelei mindenekelőtt azt, hogy milyen végtelen szeretettel fogadta a hős szovjet nép a magyar dolgozó parasztság követeit. „Nem tudom megállni, hogy ne írjak arról a végtelen szeretetről, mely irántunk lépten-nyomon megnyilvánul-’ — irta Csömör János kölkedi küldött, miután számos esetet mesél el levelében arról, hogy mennyi figyelmességgel, mennyi Szeretettel vették őket körül a szovjet emberek.

D(

e egyetlenegy Szovjetunióból érkezett levélből sem’ hiányoznak az ehhez hasonló sorok. „Hatalmas tömeg várt bennünket — irta a Moszkvába való érkezéséről Sarbak Béla szentegáti küldött. — Minden szovjet dolgozó arcáról sugárzott felénk a barátság és szeretet, melynek tapújelét később is számtalan esetben volt alkalmunk élvezni."

Hasonlóképpen ír Bokor Ferenc somogyszobi 8 holdas dolgozó parasztküldött is. „A szovjet emberekkel a vonatban volt alkalmunk legelőször találkozni — írja levelében és itt már meggyőződhettünk arról, hogy milyen, forró baráti szeretettel viseltetnek irántunk a szovjet emberek." így lehetne tovább folytatni az idézeteket akár Nagy F, Sándorné tolna- megyei küldött leveléből, akár Vasa Ilona lengyeltóti traktoroslány soraiból.

Minden levél beszámol arról, hogy milyen végtelenül szeretik a magyar dolgozókat, a ’magyar dolgozó parasztokat a -szovjet emberek. De a levelek — főleg a legutóbb érkezettek — és a Szovjetunióban járó küldöttek rádióüzenetei — ha vázlatosan is — de már sejtetni engedik, hogy milyen hatalmas’ élményben volt részük küldötteinknek, $ hogy rövid oltartózkodásuk alatt is menynyi „csodáját“ látták már a világ legfejlettebb mezőgazdaságának.

K

iss Ferenc helesfai küldött egyik levelében a mironovkai nővénynemesítő állomáson telt látogatásukat írja le. Negyven-ötven máztsás hektáronkénti (24—30 mázsás holdankénti) búzatermésről, óránként másfél hektár termését learató és elcséplő kombájnokról, hektáronként 100 mázisát adó ágasbúzáról ad hírt ez a levél. Csömör János rádíóűzenete pedig évente 16 és félezer liter tejet ndó kasVtromai tehenekről, hatalmas, villanyerőre berendezett istállókról szól, ahol mindent, a takar- mánybehordásló! kezdve a fejősig, vilmnnyal hajtott gépek végeznek.

Néhány kép mindössze, amit ed- nig parasztküldotteinknek alkalmuk volt megírni. Ez a néhány kép azonban már tudatja az itthon kíváncsian várakozó százezrekkel: látjuk a Szovjetunió "mezőgazdaságának hatalmas fejlettségét, „még bizonyosabbak lettünk a nagyüzemi gazdálkodó* fölényéről“ — amint azt Kiss Ferenc befejező soraiban írta.

Mindezek ntán nem csoda, ha dolgozó parasztságunk érdeklődése még tovább fokozódik és még türelmetlenebbül várják, hogy megjöjjenek küldötteink és élőszóval számoljanak be mindarról, amit a szovjet mezőgazdaságban láttak, Ennek ideje már nincs messze, s nem kétséges, hogy küldötteink beszámolóiból a dolgozó pars szí tok ezrei fognak rövidesen biztatást kapni, hogy elinduljanak azon az úton, melyen a szovjet parasztok megelégedett, boldog élethez jutottak.

FOKOZOTT GYORSASÁGGAL

A Lcnin-renddel kitüntetett „Krasz. nij Proletarij“ gyár valamennyi munkása a koreai nép nagyszerű szabadságharcának támogatására sztahánovi bókeműszakot kezdett. A szerszámgépüzem felajánlotta, hogy a júliusi tervet határidő előtt, befejezi. A készülék-műhely ismert esztergályosa, a Szuilin-díjjal kitüntetett Xikolaj Ugoljkov felajánlotta, hogy ennek az esztendőnek a végére háromévi tervét teljesíti. Példáját, munkások százai követték nagy lelkesedéssel:

I A nyárnak I a2ok ,a részlegei, 1 1 amelyeknél az elmúlt

hónapban lemaradások voltak a tér melésben, a békeműszak idején nemcsak a lemaradásokat hozták be, hanem jelentősen tál is teljesítették tervüket. ' A 2-es gépműhelyben az egy munkásra eső átlagos teljesítmény, a béke-műszak alatt 137°/o-ról 150%-ra emelkedett és amellett a gyártmányok minősége is tovább javult. A gyors fémmegmunkálási módszerekben is

újabb eljárásokat valósítottak meg ezekben a napokban. Újabb gyors- módszerrel dolgozó újítók tűntek fel. mint például Anna Nadjina, Alexoj Baranov, Pjotr Bisztrikov, Nyikolaj Kuzmij, Dmitrij Gorbacsevszkij, akik valamennyien 5—B-szoros normál, tel. jesítenek egy műszolt alatt. .Az újítók, akik jelentősen tökéletesítették a fémvágás sztahánovi technológiáját, Bikov és Kalugyin példája nyomán komplex sztahánovista brigádot szerveztek, amely máris 25 százalékkal növelte a munka termelékenységét. A brigád 'sikeresen alkalmazott egy új kemény Ötvözetet, amely lehetővé tette a vágási sebességnek 30 százalékkal való megnövelését.

Ivan Carjev, a műhely egyik dolgozója a sztahánovista békemüszak napjaiban gyakorlatban bizonyította be, bogy a g-yorseljárások széleskörű alkalmazása a marásnál is lehetséges. Teljesítményét három.négysze résével megnövelte.

A régi szakmunkások mögött- az

ifjú munkások sem maradnak el; Xu- csenkov* és Bakulin marósok rendszeresen túlteljesítik mannájukat, ük 'is gyors-módszereket alkalmaznak az alkatrészek marásánál, amelyeket régebben először gyalugépen munkáltak: meg, utána pedig a köszörűgépen.

~~ , .... I alatt számos __________________'technikai újítással is jelentkeztek. A maré- gyors- módszerei és az összevont munkaműveletek lényeges, mértékben lecsók** kentették az alkatrészek megmunkálásának idejét. így például, míg régebben egy perselyt öntött acélból, .esztergapadon 25 perc alatt készítetten el, most az a művelet mindössze 9. percet vesz igénybe.

A „Krasznij Proletarij'1 gyorsvágói sztahanovistái magasabb színvonalra! emelik munkájukat, ezzel járulnak: hozzá a béko ügyéhez. Bátran hállhd-* nak előre újabb, és újabb, termelési eredmények elérésével a komműuiz*i mus építésének útján.