Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-10 / 184. szám

1950 AUGUSZTUS IQ N A P L O 5 Boliásaygyárfbaii már felkészültek az első fizetésre — melyet az új normák alapján kapnak Pattogó ütemű indulókra serény »unka folyik a pécsi Dohánygyár kocsányozó-válogató termében. Az in­dulók mellett vidáman dolgoznak az üzem dolgozók A vidámság, a mosolygós arcok azonban egy percre eem feledtetik, hogy ebben az üzemben is harc fo­lyik a minisztertanács határozatának sikerreviteléért. Nem téveszthet meg senkit sem a lelkesedés: ebben az üzemben la hatalmas lendülettel har­colnak dolgozóink a békeharc, a Koreai Hét jegyében. Alig egy-két nap múlva a bérek kifizetésére ke­rül a sor. Néhány nap múlva már az áj normák, az új alapbér szerint ve­szik kézhez fizetésüket. Tudják azt, hogy az új normák bevezetése után lényegében csökken keresetük. Még az alapbéremelés ellenére isi ■ Mégi« vidáman halad a munka. Ez a vidámság már a szocializmusért harcoló munkások lelkesedése. Ha megkérdezzük Takács Máriát, az él­munkás kocsányosét, előbb felemeli tekintetét a sztálini-műszak felaján­lási lapjára, majd szavakkal fejezj, ki tekintetét: — A sztálini-műszakban is éreztem a Párt segítő kezét... Miután így akarva, akaratlan össze­hasonlította a sztálini-műszak lendü­letét a koreai h£t lelkesedésével, összegezi eddigi szavait: — Akkor is a Párt segítette győ­zelemre a mi ügyünket... Most is tudjuk: a Párt egyet jelent a dolgo­zók legjobbjaival... Amire a Párt 1 azt mondja: annak a végrehajtásával \ a szocializmus ügyét lendítjük élőre, az mindig be is következik. r. 1 A vidámságot tehát az a tudat kölcsönözi a munkások lelkes béke- harcához, hogy segít, vezet, az aka­dályokon keresztül le célhoz vezet a Párt. Valamennyien tudják, hogy az új normák bevezetése után csökkenni fog bérük. Szilágyi Dezsőné például az új normák bevezetése óta, tehát augusztus 1-től augusztus 5-ig 86 százalékra teljesítette új normáját Ennek alapján kiszámították neki az irodában, hogy a fizetése az új alap­bérrel az öt napra 80 forint lesz. A laza normákkal eddig öt nap alatt is 20—25 forinttal többet keresett. Szilágyiné öntudatosan veszi ezt tu­domásul, csakúgy, mint a termelési értekezleten tette, amikor felszólalt — Meg kell fognunk valameny- nyiünknek a dolog végét. Ez az váldozat eltörpül amellett, amennyit a koreai hősök hoznak az imperialistákkal vívott élet-halálra menő harcban. Szilágyi Dezsőné öntudatos mun­kás. A koreai hősök harcait emle­getve megelégedne annyival is, ha bére állandóan alatta maradna a néhány hét előttinek. Pártunk azonban még ekkora áldozatot sem vár tí a dolgozóktól. Most is kézen ragadja és csakúgy, mintha sztálini- műszakban — most is kiútra vezeti dolgozóinkat. Takács Márai példája bizonyítja ezt Takács Mária az első öt napon átlag 96 százalékra teljesítette új normáját. Ennek megfelelően az új alapbérrel 99 forintot kap az öt napra. A laza normákkal öt nap alatt 167%-os teljesítés mellett 154 Ft-ot kapott. Világosan látható a bércsök­kenés. Es itt jelentkezik a Koreai Hét, Pártunk segítségének jelentősége. Takács Mária nem várta a sült galambot. Alaposan megfogta a dolog végét. A Koreai Hét harma­dik napján már 113 százalékot ért el, ezzel aznapi bére 25 forintra emelkedett, ami öt nap alatt már nem 99, hanem 125 forint! Érdemes visszalapozni: vájjon mennyit telje­sített és mennyit keresett Takács Mária a tavalyi normarendezés után? A bérelszámoló könyv sze­rint: 1949 június 27-től augusztus 2-ig, tehát öt nap alatt 113 száza­lékot teljesített az akkori normá­val és ezért 112 forintot kapott. Most ugyancsak öt nap alatt, ugyanennyi, 113 százalékos teljesí­tésre nem 112, hanem 125 forintot kap. Az alapbéremelés jelentősége tehát kézzelfogható. De ugyanígy jelent­kezik a békehét jelentősége is: a Koreai Hét megkezdése előtt még csak 96 százalékra, a Koreai Hét harmadik napján már 113 száza­lékra teljesíti új normáját. Az új normák alapján keresett forintokat azonban már nyugodt lelkiismeret­tel veszi fel. Tudja, hogy a mögött jobb, több munka áll aranyfedezet­ként. Nem 6 kiló 70 deka kikocsá- nyozott dohány óránként, hanem 10 kiló. Szilágyi Dezsőnével együtt az üzem valamennyi munkása érti most már: ahogyan Takács Mária túlteljesítette új normáját is a Ko­reai Hét békeharcában, ahogyan Takács Mária a 113 százalékos tel­jesítésével többet keres 13 forint­tal, mint ugyanolyan százalékú régi normával, — ugyanúgy emelkedik valamennyiőjük fizetése, amint nagyobb eredményeket érnek el a Koreai Héten és az azt követő idők­ben. PélÉniiitatiaíi dolgozik a szavai békevédelni bizeltság a begyűjtés meggyorsításáért, a békefront erősítéséért Szava községben is hallottak a •Kegyúriak versenykihívásáról s még aznap összeültek a pártszervezet ve­zetői, a Népfront-bizottság és a béke- védelmi bizottság vezetőivel. A közös értekezleten megtárgyalták a begyűj­tés meggyorsításának lehetőségeit, módját. — Elég Jól állunk eddig Is a be­gyűjtéssel — szólalt fel a párttitkár elvtárs —, úgy vélem, csetlakozha­tunk mi Is, a kihíváshoz. Sokat kö­szönhetünk ml is alkotmányunknak és ezt meg kell hálálnunk. Ezért fejez­zük be mi is augusztus 20-ra a be­gyűjtést, de ha lehet, még előbb. így beszélt a párttitkár és a többi­ek is ezen a véleményen voltak. Megállapodtak: úgy fogják kézbe a dolgot, hogy már augusztus 15-re ké­szen legyen a begyűjtés. Másnap már a népnevelők széltében-hosszá- ban terjesztették a községben: fejez­zük be alkotmányunk ünnepére a ter- ménybegyüjtést. AzaKban a napokban a nép­nevelőknek nem jutott idő pihenésre; Sorba jártak minden házat és még a cséplőgéphez is elmentek, és ott az agitációs csoport mellett ók is . be­széltek a dolgozó parasztokkal a Szovjetunió-vezette békefrontról, az imperialisták aljas koreai támadásá­ról. De ebben a munkában nem maradt egyedül a pártszervezet. ^ A békevé- delml bizottság tagja! már az első napokban bekapcsolódtak a felvilágo­sító munkába a siker érdekében. — A mi községünk is sokat kö­szönhet az alkotmánynak, de ha meg akarjuk tartani, amit kaptunk, s még többet hozzászeiezni, akkor meg kell védenünk békénket — mondta Ricza György békebizottsági tag. — És így beszéltek a többiek is, Karászi Sán­dor. Káta Lajos Mester Margit . és Sütő István. Első lépésként jó példát mutattak. Nyomban a cséplés után bevitték ga­bonájukat a raktárba. Sütő István az 5 mázsa beadási kötelezettségén kí­vül. 13 mázsa feleslegét is leadta. Azokban a napokban Szaván gyak- ren beszéltek az alkotmányról, a bé­kéről, a koreai szabadságharcról. Utcán, si'iretkezeibctt. házak­ban arról folyt a szó: mit adott a dol­gozó parasztoknak az alkotmány s mit jelent nekik a béke. De leqinlcább a házaknál beszélgettek róla, ahol a békebizottság tagjai felkeresték a dolgozó parasztokat. Különösen gya­kori vendégek voltak a földhözjutta- tottaknál, Ózdi Kálmánnál, Kis Jakab Sándornál és még másoknál, akiknek új életet jelentett a felszabadulás, az alkotmány t még szebbet ígér a bé­kés építő munka. Kis Jakab Sándor még akkor, nein csépelt el, amikor az egyik nap a bé- kebizottság tagjai felkeresték ottho­nában.. — Hát majd csak én Is leadom, mint a többiek. Tudós?, ml a köteles­ségem mondta nekik. Kis Jakab bácsi is sokat köszönhet a felszabadulásnak, az alkotmánynak. Hiszen a fia a múltban csak keserves körülmények között járhatott felsőbb iskolába. Éjt nappallá kellett tenni, hogy a Zoli gyerek iskolába mehe­tett. Az alkotmány azonban biztosí- totota, hogy a fiú elvégezhette az is­koláit s még ez évben egyetemre me. hét Mikor volt lehetősége erre a dol­gozó. paraszt gyerekének? Soha! Most meg nincs semmi gondja rá, mert a gyerek jól tanul s ösztöndíjat kap az államtól, könyvekkel segítik, meg a kollégiumban lakhat. — De hogy a Zoli gyerek tovább ta­nulhasson, ahhoz béke kelt s ezt magának is erősíteni kell a gyors be­adással. így beszélgettek Kis Jakab bácsival a békebizottság tagjai. Nem is restellte bevallani,, hogy igazuk van és inkább szégyenkezett, hogy ő erre eddig nem is gondolt. - , — Bűviszem minden gabonámat, hogy szilárdítsam a békét s hogy a fiam tovább tanulhasson — mondta nekik. Igen, tovább tanulhat Kis Jakab bácsi fia, az alkotmány biztosítja ne. ki és a béke, amit beadott gabonájá­val ö is erősít. De a többieknek is megmagyarázták a békebizottság tag­jai; hogy mi a teendőjük. Bruko- veczki János, miután beszéltek vele, azt válaszolta: Az én Ham is kollégiumban ta- nul s ezt a demokrácia, a béke adta neki. Nekem meg tőidet adott s ezért, a gép alól minden feleslegemet bevi-, szem. Az én gabonám is segíti a ko-, reai szabadságharcosokat. Igen, segíti'Koreát a többi dolgozó paraszt is, erősíti őket, a béke ere­jét, mely nap, mint nap, keményen odaüt az imperialistáknak. Erőset üt, olyanokat, mint Ózdi Kálmán, aki minden gabonáját az utolsó szemig beadta. De Szaván nemcsak az újgazdáknak kell. a béke, hanem a többieknek is. A békebizottság, a pártszervezet jó munkája folytán mindannyian ott harcolnak az első vonalban. Jordán Ignác, Erdei József a 'többiekkel együtt vállvetve dolgozik a gyors be. adással a békéért, a hős koreai nép szabadságharcának megsegítéséért. i Ezzé] azonban azt is akarják, hogy a békés építő munka, az ötéves terv során kövezett járdájuk legyen, kul- túrházulfaés eltűnjön Mesterék, meg a többiekmázatetejéröl a szalmaiedél. Est akarja Ricza György is, meg azt: A múltban az én fiamnak sem volt módjában tanulni, most azért adom be a gabonámat, hogy erősít­sem a békét s azért hogy a dolgozó paraszttársaim gyerekei tanulhassa­nak — mondja. Még néhány nap és itt lesz augusz. tus 15 — erre á napra vállalták, hogy teljesitik a begyűjtést. Most még alig haladták túl az előirányzat felét, de bizakodnak, hogy készen lesznek az ígért időre, mert hat még jócskán van elcséplendő gabona is. De úgy mondják, hogy a békebizott­ság eddig is megtette a magáét, meg ezután is, aztán a pártszervezet is erősít, jobban kézbeíogja a dolgokat, s menni log a begyűjtés. Meglesz, mert a békebizotlság segítségére van a pártszervezetnek s megállja helyét az ötéves tervért, a békéért folyó harcban. Híradósok a világ legfejlettebb mezőgazdaságából Nemsokára egy hónapja már annak, hogy Baranyából, Somogy- ból és Tolnából is elutaztak a a dolgozó parasztság legjobbjai, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és traktoristák, hogy megnézzék a világ legfejlettebb mezőgazdasá­gát, hogy saját szemükkel győ­ződjenek meg a nagyüzemi gaz­dálkodás mérhetetlen fölényéről és hogy megismerjék azt az életet, amit a kolhozok útján járó szov­jet mezőgazdaság biztosított a szovjet parasztságnak. H atalmas, soha ezelőtt nem ismert érdeklődés előzte meg dolgozó parasztjaink szovjet tanulmányútj át. A dolgozó parasz­tok a kérdések özönével halmoz­ták el küldötteinket, bebizonyítva, hogy szinte kielégíthetetlen az az érdeklődés, mellyel a kolhozok, a szovjet parasztok élete iránt vi­seltetnek s bebizonyítva ugyan­akkor azrt is, hogy dolgozó pa­rasztságunk érdeklődésének kö­zéppontjában ma a nagyüzemi, társas gazdálkodás áll. Hogy milyen rendkívül nagy volt ez az érdeklődés, arra bár­melyik küldöttünket fel lehetne hozni példának, hiszen a többi küldöttek esetében is úgy volt, mint Varga Kálmánnál, a sósver- tikei dolgozó parasztok küldötté­nél. aki vaskos jegyzetekkel, a kérdések százait felírva, indult el útjára. És ez az érdeklődés azóta nem­hogy csökkent volna, hanem még tovább fokozódott és fokozódik is, ahogy közeleg a parasztkül­döttek hazaérkezésének napja. Csömör Jánosné, a kölkedi dol­gozó parasztok küldöttének fe­lesége — mondotta — de mond­hatta volna akármelyik küldöt­tünk itthonmaradt hozzátartozója — Hogy „nem múlik olyan nap, hogy a község számos dolgozó parasztja fel ne keresne érdek­lődve, milyen hírek jöttek az aramtól, írt-e s ha irt, miről? A világ legfejlettebb mezőgaz­daságát járó dolgozó parasztkül­dötteink részben megkísérelték már. kielégíteni ezt a hatalmas kíváncsiságot. De érthető, hogy ez csak kis részben sikerült, hiszen egy-két levélnek néhány oldala —r vízcsepp a tengerben. N em egy-két levelet, nem egy­két oldalát, de máris köte­teket lehetne arról írni, amit pa­rasztküldötteinknek látni volt al­kalmuk. Mégis néhány dologra rávilágí­tanak ezek a levelek. Megmutat­ják parasztküldötteink levelei mindenekelőtt azt, hogy milyen végtelen szeretettel fogadta a hős szovjet nép a magyar dolgozó pa­rasztság követeit. „Nem tudom megállni, hogy ne írjak arról a végtelen szeretetről, mely irántunk lépten-nyomon megnyilvánul-’ — irta Csömör János kölkedi kül­dött, miután számos esetet mesél el levelében arról, hogy mennyi figyelmességgel, mennyi Szeretet­tel vették őket körül a szovjet em­berek. D( e egyetlenegy Szovjetunió­ból érkezett levélből sem’ hiányoznak az ehhez hasonló so­rok. „Hatalmas tömeg várt ben­nünket — irta a Moszkvába való érkezéséről Sarbak Béla szentegáti küldött. — Minden szovjet dolgozó arcáról sugárzott felénk a barát­ság és szeretet, melynek tapújelét később is számtalan esetben volt alkalmunk élvezni." Hasonlóképpen ír Bokor Ferenc somogyszobi 8 holdas dolgozó parasztküldött is. „A szovjet em­berekkel a vonatban volt alkal­munk legelőször találkozni — írja levelében és itt már meggyőződ­hettünk arról, hogy milyen, forró baráti szeretettel viseltetnek irán­tunk a szovjet emberek." így le­hetne tovább folytatni az idézete­ket akár Nagy F, Sándorné tolna- megyei küldött leveléből, akár Vasa Ilona lengyeltóti traktoros­lány soraiból. Minden levél beszámol arról, hogy milyen végtelenül szeretik a magyar dolgozókat, a ’ma­gyar dolgozó parasztokat a -szov­jet emberek. De a levelek — főleg a legutóbb érkezettek — és a Szovjetunióban járó küldöttek rádióüzenetei — ha vázlatosan is — de már sejtetni engedik, hogy milyen hatalmas’ élményben volt részük küldötteinknek, $ hogy rö­vid oltartózkodásuk alatt is meny­nyi „csodáját“ látták már a világ legfejlettebb mezőgazdaságának. K iss Ferenc helesfai küldött egyik levelében a mironovkai nővénynemesítő állomáson telt lá­togatásukat írja le. Negyven-ötven máztsás hektáronkénti (24—30 má­zsás holdankénti) búzatermésről, óránként másfél hektár termését learató és elcséplő kombájnokról, hektáronként 100 mázisát adó ágasbúzáról ad hírt ez a levél. Csömör János rádíóűzenete pedig évente 16 és félezer liter tejet ndó kasVtromai tehenekről, hatalmas, villanyerőre berendezett istállók­ról szól, ahol mindent, a takar- mánybehordásló! kezdve a fejősig, vilmnnyal hajtott gépek végeznek. Néhány kép mindössze, amit ed- nig parasztküldotteinknek alkal­muk volt megírni. Ez a néhány kép azonban már tudatja az itt­hon kíváncsian várakozó száz­ezrekkel: látjuk a Szovjetunió "mezőgazdaságának hatalmas fej­lettségét, „még bizonyosabbak let­tünk a nagyüzemi gazdálkodó* fölényéről“ — amint azt Kiss Fe­renc befejező soraiban írta. Mindezek ntán nem csoda, ha dolgozó parasztságunk érdeklődése még tovább fokozódik és még tü­relmetlenebbül várják, hogy meg­jöjjenek küldötteink és élőszóval számoljanak be mindarról, amit a szovjet mezőgazdaságban láttak, Ennek ideje már nincs messze, s nem kétséges, hogy küldötteink beszámolóiból a dolgozó pars szí tok ezrei fognak rövidesen bizta­tást kapni, hogy elinduljanak azon az úton, melyen a szovjet pa­rasztok megelégedett, boldog élethez jutottak. FOKOZOTT GYORSASÁGGAL A Lcnin-renddel kitüntetett „Krasz. nij Proletarij“ gyár valamennyi mun­kása a koreai nép nagyszerű szabad­ságharcának támogatására sztahánovi bókeműszakot kezdett. A szerszám­gépüzem felajánlotta, hogy a júliusi tervet határidő előtt, befejezi. A ké­szülék-műhely ismert esztergályosa, a Szuilin-díjjal kitüntetett Xikolaj Ugoljkov felajánlotta, hogy ennek az esztendőnek a végére háromévi tervét teljesíti. Példáját, munkások százai követték nagy lelkesedéssel: I A nyárnak I a2ok ,a részlegei, 1 1 amelyeknél az elmúlt hónapban lemaradások voltak a tér melésben, a békeműszak idején nem­csak a lemaradásokat hozták be, ha­nem jelentősen tál is teljesítették ter­vüket. ' A 2-es gépműhelyben az egy munkásra eső átlagos teljesítmény, a béke-műszak alatt 137°/o-ról 150%-ra emelkedett és amellett a gyártmányok minősége is tovább javult. A gyors fémmegmunkálási módszerekben is újabb eljárásokat valósítottak meg ezekben a napokban. Újabb gyors- módszerrel dolgozó újítók tűntek fel. mint például Anna Nadjina, Alexoj Baranov, Pjotr Bisztrikov, Nyikolaj Kuzmij, Dmitrij Gorbacsevszkij, akik valamennyien 5—B-szoros normál, tel. jesítenek egy műszolt alatt. .Az újí­tók, akik jelentősen tökéletesítették a fémvágás sztahánovi technológiáját, Bikov és Kalugyin példája nyomán komplex sztahánovista brigádot szer­veztek, amely máris 25 százalékkal növelte a munka termelékenységét. A brigád 'sikeresen alkalmazott egy új kemény Ötvözetet, amely lehetővé tette a vágási sebességnek 30 száza­lékkal való megnövelését. Ivan Carjev, a műhely egyik dol­gozója a sztahánovista békemüszak napjaiban gyakorlatban bizonyította be, bogy a g-yorseljárások széleskörű alkalmazása a marásnál is lehetséges. Teljesítményét három.négysze résével megnövelte. A régi szakmunkások mögött- az ifjú munkások sem maradnak el; Xu- csenkov* és Bakulin marósok rendsze­resen túlteljesítik mannájukat, ük 'is gyors-módszereket alkalmaznak az al­katrészek marásánál, amelyeket régeb­ben először gyalugépen munkáltak: meg, utána pedig a köszörűgépen. ~~ , .... I alatt számos __________________'technikai újí­tással is jelentkeztek. A maré- gyors- módszerei és az összevont munkamű­veletek lényeges, mértékben lecsók** kentették az alkatrészek megmunká­lásának idejét. így például, míg régeb­ben egy perselyt öntött acélból, .esz­tergapadon 25 perc alatt készítetten el, most az a művelet mindössze 9. percet vesz igénybe. A „Krasznij Proletarij'1 gyorsvágói sztahanovistái magasabb színvonalra! emelik munkájukat, ezzel járulnak: hozzá a béko ügyéhez. Bátran hállhd-* nak előre újabb, és újabb, termelési eredmények elérésével a komműuiz*i mus építésének útján.

Next

/
Thumbnails
Contents