Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

• 8 wäpi6 1959 ÄUGURZTTIS fl Éjjel-nappal készülnek az új tankönyvek AZ ÚJ NORMÁK ÉS A MUNKA TERMELEKENYSÉGE a Szikra Nyomdában tapasztaltuk, hogy pl. a termcszeFs- merettk könyvében milyen világosan látható a fejlődés. Igazi tudományos elvekkel bontakozik ki szemünk előtt az ember eredete. Ahogy az állatvi­lággal szoros kapcsolatban állt vala­mikor s ahogy a fejlődésnek ilyen nagy útját tette meg az ember, ész.szerű, érthető és szinte bámulatos. Bízunk benne, hogy sokat fognak tanulni ezek­ből a könyvekből gyermekeink. i hünrviliitészelb en Valenta An­tal elvtárs vezetésével, az egyik asz­talnál Mlircz Józsefné sebesen hajto­gatja az iveket. Szinte abba sem hagy­ja a munkáját, úgy beszél. „Minden perc drága“ — mondja mosolyogva. Mosolyog, hiszen az íveket az ö gyere­keinek is hajtogatja. Mantinkovicsné elvtársnő és az esti* ck közül Brettnerné, a legjobb hajto­gató, de Kovács Rózsa elvtársnő bizal­mi vezetésével az egész könyvkötészet 'cs a gépteremben a magasnyomógépek mellett iilö asszonyok, lányok is jó jó munkát végeznek. Csattognak a gc* pek kirakói. egymásután dobják az ive­ket. Szólni sem lehet hozzájuk, nagy figyelmei igényel a munka. Emelkednctk a kinyomott oldalak. Egyetlen zúgás, csattogás, suhogás az egész terem, az egész üzem. Már csak a borítólapok vannak vissza — s az ember már elképzeli a kíváncsian la­pozó kezeket s a fölejük hajoló gye­rekfejeket, amnil böngészik, tanulják belőlük az életet s mindnyájunk fegy­verét, a tudást. . . Kiss Iván. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ UMBER Beteglátogatás kérdése A munka termelékenysége növelé­sének egyik legfontosabb eszköze, az ötéves terv határidöelötti teljesítésé­nek. legkomolyabb szervező ereje a helyesen megállapított technikai telje­sítménynorma. „A technikai norma ha­talmas szabályozó erő, amely a terme­lésben á munkástömegeket a munkás- osztály élenjáró elemei köré tömöríti" — mondotta Sztálin. A Bolsevik Párt Központi Bizott­ságának decemberi plénuma 1935-ben erősen elítélte a régi ú. n. tapasztalati-statisztikai normák — az elavult normák túltengését, amelyek olyan dolgozók teljesítményét veszik figyelembe, akik nem urai a termelési technikának. A plénum rámutatott ar­ra, hogy a régi tapasztalati-statisztikai normák nem helytállóak és ártalma­saié. Hangsúlyozta, hogy az új telje- sítménynormák megállapításánál szi­gorúan figyelembe kell venni a mű­hely és az üzem termelési lehetőségeit, valamint az élenjáró sztahánovisták termelési tapasztalatait, Molotov 1948 november 6-án, a moszkvai tanács előtt mondott beszé­dében rámutatott arra, hogy „az tize" mek termelési és építési terveit most a felszerelés és az anyagok kihasz­nálásának progresszív technikai-gaz­dasági normáiból kiindulva állítják össze, ami az ipar, közlekedés és a népgazdaság többi ágának fejlődési Illemét meggyorsítja". Hz útmutatások vonatkoztathatók a tcljesítménynormákra is. A progresz- szlv technikai normák elősegítik a munka termelékenységének növelését és a termelés ütemének fokozását. Ez­rei szemben a régi, tapasztalati-statisz- tfkal normák, amelyeket az elmúlt Időszak alapján állapítanak meg, nem veszik tekintetbe a technika, a mun­kaszervezés legújabb módszereinek és a sztahánovisták élenjáró tapasztala­tainak növekedését. Tehát elavultak. Ezenkívül a régi normákban kifejezés­re jut az egyik-másik üzemben előfor­duló olyan hiba, mint a munka rossz szervezése, gépek veszteglése, a rossz szerszámokkal való munka, az elemi termelési feltételek hiánya egyes mun­kásoknál és részlegben. Világos, hogy az Ilyen elemeket tartalmazó normák egy sereg termelési lehetőséget és tar­talékot rejtenek magukban és mester­ségesen akadályozzák az üzemekben a munka termelékenységének növeke­dését. M inél határozottabban oldjuk meg az új normák bevezetésének ügyét, annál gyorsabban seperjük tisz­tára a munka termelékenységének nö­velésére szolgáló új tartalékok fel- használásának útját. Erről tanúskodik néhány szovjet élüzem tapasztalata. Az egyik gépgyárban ahol a párt­szervezet és az Igazgatóság nagy fi­gyelmet fordít az új normák alkalma­zására, az üzem összes normájának 51 százalékát váltották fel új, haladó technikai normával. Az eredmények azonnal megmutatkoztak. Egy sereg alkatrész megmunkálásánál állapíthat­tak meg új Időnormát, amely sok mun­kafolyamatnál 20—30 órával is csök­kent. A gyárban az egyes gyártmá­nyokra fordított munkamennyiség csökkenése együtt jár a munka ter­melékenységének növekedésével. 1948 első nyolc hónapjában az új normák száma 19.5 százalékkal, a munka ter­melékenysége 31.7 százalékkal nőtt, ugyanakkor a gyártásra fordított munkamennyiség 26.5 százalékkal csökkent. Jelentősen csökkent az ön­költség. Az új normák bevezetését komoly szervezés-technikai rendszabályok megvalósítása kísérte. Az esetek nagy részében gyökeresen megváltoztatták a gyártási eljárást, hogy a gyár» egyik vagy másik készítményénél csökkent­sék az előállításra fordított munka mennyiségét és nehézségét. Komoly változásokat hoztak az új normák a vállalat munkájának megszervezésé­ben is. A műhelyek vezetőitől és a gyár vezetőségétől megkívánták a munka észszerűbb megszervezését és azt, hogy a munkásokat fennakadás nélkül lássák el alkatrészekkel, szer­számokkal és eszközökkel. Mentesítet­ték a termelésben résztvevő munká­sokat mindenfajta adminisztrációs mun­kától és még sok hasonló rendsza­bályt vezettek be. Egy másik szovjet üzem példáján is látható a technikailag megalapozott új norma forradalmasító ereje. A mosz­kvai Kisautó-gyárban néhányszáz új normát dolgoztak ki. Jelentőségük fel­mérhető az alábbi számadatokból. A motorműhelyben 290 munka­ütemre dolgoztak ki új normát és e szerint a gyártási idő 3.70 óra; a régi norma 6.89 óra volt. Az auto­mata műhelyben 200 munkaütemre dolgozták ki az új normát; az ered- mány 1.53 a régi 2.80 órával szemben. A technikailag megalapozott új norma elterjedése a gyárfás!' idő jelentős csökkentéséhez, a munka termelékeny­ségének növeléséhez, a gyár és a dol­gozók anyagi helyzetének nagymérté­kű. megjavulásához vezetett. Hogy az új normák mennyire meg­felelnek a termelés és a dolgozók ér­dekeinek, erre csak példaként hozzuk fel, hogy a leningrádi 2. sz. óragyár­ban a teljesítménynormák ieliilvizsgá­lat a után. az új normákat egész sor műhelyben 150—200, sőt ennél is ma­gasabb százalékra teljesítették. A megalapozatlan, elavult, ..szemre" és a „rátartással" összeállított normák kikerülhetetlenül az ..előnyös" és „előnytelen" munkák rendszeréhez' vezetnek és ahhoz, hogy igen sokan, akik odaadóan dolgoznak, néha keve­sebbet keresnek, mint azok. akik nem igyekeznek a munkában. A Szovjetunióban, az új ötéves terv teljesítése sorág az ipar minden ági­ban eredményesen tértek át az úl technikai normák rendszerére. Ennek eredményeként teljesítik a szovjet Üzemek határidő előtt a tervet és ér­nek el hatalmas fűltéljesítményeket. Ezt a példát kell követnünk ne­künk Is. Már alig egy hónap van csak hátra a szeptemberi új tanév megkezdéséig. Dolgozóink gyermekei újult erővel fog­nak neki a tanulásnak, hogy teljesítsek kötelességüket, melyet Pártunk és nép­köztársaságunk feladatul eléjük fűzött s hogy tudásuk elmélyítésével minél alaposabban felkészüljenek jövendő életükre. A jó tanulás előfeltétele iskoláink­ban a jó tankönyv. Az elmúlt tanévben ezen a területen volt a legnagyobb baj. Részben a tankönyvhiány', elsősorban a középfokú szakismereteket tartalmazó tankönyvek híány'a, részben a tanköny­vek stílusa nehezítette meg tanulóink munkáját. Pártunk Központi Vezetőségének bí­rálata cs határozata világosan megmu­tatta. hogy a VKM-bcn meghúzódó el­lenség tudatos kártevése volt a tan­könyvszabotázs, hogy ezáltal ötéves tervünk, szakkáderekkel való ellátását, szocializmusunk építését akadályozza. Az ellenség leleplezése után a Hibák kijavításának egyik legfontosabb pontja a régi tankönyvek felülvizsgálása és tanulóink új, marxistaszcllcmű, köny- nyen érthető tankönyvekkel való ellá­tása volt. Mér* « tavasz folyamán megindult az új tankönyvek írása és nyomtatása. Az ország egész területén az összes nagy nyomdákban nekiláttak a munká­nak, hogy tanulóifjúságunk idejében kézhez kapja a tudását, ismereteit bővítő jó tankönyveket. A péosi Szikra Nyomda NV szedő- termeiben is állandóan zörögnek a szedögépek, a gépteremben csattognak a magasnyomású nyomógépek, s a köny'vkötészeíben ».porán mozog a munkásnők keze. fűzűinek az új tan­könyvek és sietős a dolog, mert hiszen augusztus van már s letelik a határ­idő. s Gárdosi József elvtárs, a nyomda vállalatvezetője kérdésünkre elmondja, hogy itt Pécsett már május vége óta folyik a könyvek nyomása. Hétféle tankönyv készül itt, főként az általá­nos és szakgimnáziumok számára. Két történelemkönyv, ezenkívül fizika, ás­ványtan, növénytan, természeti isme­retek és ácsipari anyagtan kerül ki a pécsi Szikra gépei alól. Ezek közül a történelem I., a fizika és az ásványtan már kész is, csak a kötés befejező mun­kái folynak még. •J rériiel.-kel szemben az új tan­könyvek lényegesen érthetőbbek, vilá­gos megfogalmazásúak és gazdagon il­lusztráltak. Találomra belenézünk a magasan álló, kiterített ívű növény­tanba. A „Növénygyüjtés" című feje­zetet olvassuk s meggyőződhetünk róla, hogy világos szöveget kivétel né'kii! minden tanulónk megértheti majd. A lap egy másik részén Micsurin, Li- szenko és Viljamsz kiváló szovjet tu­dósok és botanikusok képet láthatjuk a haladó természettudomány neves út’ törölt. Gárdosi elvtárs elmondja, hogy a nyomda dolgozói milyen nagy lelkese­déssel, igyekezettel végzik ezt a nem könnyű munkát. Napi három váltásban dolgoznak, hogy egy piPanatra se le­gyen fennakadás, a (a.ikönvvek minél előbb elkészüljenek. A munkában mégis vannalt hátrálható akadályok. A Tankönyvkiadó NV nem tartja be az eredeti ütemezést, a korrektúra levonatokat késve küldik vissza. A legrégibb július 18. óta fek­szik fönt Budapesten. Voltak fennaka­dások a borítólapmegrendetés és a papiros körül is. A borilólapmcgren- dclés például a Tankönyvkiadó i\\'-nél az egyik tisztviselő fiókjában hevert és ezért késlelkedelt a kiutalás. A Tankönyvkiadó NV-nál is meg kell szüntetni a munka szervezetlenségét, és a késleltető bürokratikus aklafektc- tcsl. A munka sürgős, szinte percekre osztották be. Tehát minden erővel azon kell lenni, hogy minél előbb készen legyenek az új tankönyvek. * Több, mint százezer példány­zámií tankönyvet nyomnak a Szikra nyomdában. Ez a hatalmas munka komoly szervezést, komoly, minden munkást és munkásnőt eltöltő öntudatot és jó munkateljesítményt kíván meg. A nyomda munkásai tudják, hogy milyen fontos feladattal bízta meg őket. n Fárt 3 jó eredményeikkel mu­tatják meg: százszázalékig megfelelnek a feladat nagyságának. A gépszedők közül különösen Melles Rezső elvtárs 146 százalékos norma és 200-on felüli tervteljesitése, és Tigl- mann József 124 százalékos norma és 150—160% körüli tervteljesítése emel­kedik ki. Hasonlóképpen jó munkát vé­geztek munkaszervezés cs teljesítmény terén Lévai István elvtárs tördelő, és Tabi István elvtárs főgépmester, vala­mint a kiváló muriiát végző Puska Ilona, Pintér Margit és Zsebcházy Sa­rolta elvtársnők. Megkérdezzük a szedöelvtársakat, mi a véleményük az új tankönyvekről: — Bár mi csak részleteket olvas­tunk, ahogy rúnkjufott a kézirat, mégis A pár hónap előtt megindult „Gyógyíts Jobban”-mozgalom ered­ményeit országszerte kezdjük meg­ismerni és érezni: szakorvosok vizsgálják át a lakosság tízezreit, kórházaink csinosodnak. gyógyító eredményeik mind jobbak lesznek, ápolónői karunk továbbképzése fo­lyamatos és mind azt eredményezi, hogy a mi legfőbb értékünk, az ember egészségét megőrizzük, il­letve betegségeikből a legtökélete­sebben meggyógyítsuk. Azonban a „Gyógyíts Jobban”-mozgalom ered­ményei csak akkor lesznek igazán tökéletesek, ha a mozgalomba az egészségügyi dolgozók mellett a la­kosság széles tömegei is belekap­csolódnak. A lakosságnak helyes irányba való nevelése eredményezi azt a megértést, mely. feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egészség- ügyi dolgozó jól és eredményesen működhessen. A lakosság és orvos jó viszonyának kiépítése céljából pár kérdésre szeretnénk rávilágí­tani, melyek visszás voltát az ön­tudatosan ' és szociálisan gondol­kozó lakosság bizonyára meg fogja érteni és igyekezni fog azokon a maga részéről is segíteni. Első ilyen kérdés: a kórházak lá­togatási idejének szigorú betartása. Hangsúlyozzuk, hogy a betegek meglátogatása a beteg és hozzátar­tozóinak megnyugtatása, esetleges megbeszélésük céljából szükséges. Ezt a kórházaink méltányolják is és ezért a látogatási időt a kór­házi rendjükbe bevezették. Azon­ban ez nem azt jelenti, hogy a be­tegek a nap bármely szakában meg­látogathatok. Látogatással egyrészt a beteget 'a gyógykezeléstől elvon­juk, másrészt pedig a betegtársak nyugalmát zavarjuk. Kórházaink a látogatási időt ara az időpontra állították be, amikor azt a vizsgá­latok, gyógykezelések és műtétek ideje megengedi, figyelemmel arra is, hogy a látogatók a betegek nyu­galmát legkevésbbé zavarják. A beteglátogatás rendszertelensége a betegeknek a kórházba vetett bizal­mát is megrendíti, mert jogosan gondolhatja, hogy jól és eredmé­nyesen nem lehet ott dolgozni, ahol munkaterv, fegyelem nélkül min­denki azt csinálhatja, ami neki tetszik. A kórházak kapuja előtt hangoskodó, veszekedő, a látogatási időn till bejutni akaró egyének szív­leljék meg a fentieket és akkor egy kis jóakarattal megérthetik, hogy az időntúli beteglátogatás szi­gorúan tilos és nem engedik be őket. Számtalan esetben az is megtör­ténik, hogy a látogatók egy kis hazait juttatnak a betegnek azért, mert „szegény olyan rosszul néz ki.” Tudnunk kell azt, hogy kor­mányoztunk a kórházait részére a legjobb minőségű élelmiszert jut­tatja abból a célból, hogy a bete­gek mindent megkaphassanak, ami gyógyulásukhoz szükséges. Vannak olyan betegségek, amikor a beteg­nek gyógyulása érdekében bizonyos diétát kell betartani, ilyenkor a meg nem engedett táplálék a fel- gyógyulást súlyosan hátráltatja. Tartsuk be tehát azt az általános kórházi szabályt, hogy a betegek­nek élelmiszercikkeket ne vigyünk be. Igen fontos kérdés a következő is. Városszerte hónapokig hirdetve volt az, hogy az OTI körzeti orvo­sok d. e. 8—10-ig és d. u. 720— V::6-ig rendelnek. (Délelőtt a nem dolgozó családtagoknak és nyug­díjasoknak, délután a munkavállaló dolgozóknak.) Ennek ellenére egye­sek a nap legkülönbözőbb idősza­kában teljesen ötletszerűen keresik fel az orvosi rendelőt és igen cso­dálkoznak, hogy az orvost nem ta­lálják otthon, nem számolva azzal, hogy annak a rendelési időn túl a fekvő betegeket kell meglátogatni Természetesen sürgős esetben az orvos bármikor felkresheiő, egyéb­ként pedig tartsuk be az előirt ren­delő órákat. Sem a postán, sem a bankban nem kívánjuk, hogy a hi-' vatalos órákon kívül rendelkezé­sünkre álljanak. Ne kívánjuk te­hát ezt az igen sok munkát végző körzeti orvosoktól sem. Végül tisztázzuk az éjszakai és a fekvő betegekhez való orvos ki­hívásokat. Tudni kell azt, hogy reggel 8—10-ig, amíg az orvosi rendelés tart, kell a beteghez ki­hívást akár szóban, akár telefonon bejelenteni, mert az orvos a láto­gatásokat utcák szerint csoporto­sítva csak így tudja a legjobban elvégezni. Súlyos rosszullét, bal­eset, sib. esetében bármikor lehet orvost kihívni, azonban egyesei-: a legkomolytalanabb esetekben és tel­jesen indokolatlanul orvost hívna!:, nem gondolva arra, hogy az orvos is ember és neki is szüksége van pihenésre. Az indokolatlan orvos­kihívások számtalan esetéből kettőt ismertetünk azért, hogy a nagy- közönség lássa, az egyesek komoly­talan és felelősségnélküli gondol­kodásmódját. TéH éj szalcán egy órakor a Báránytetőre 40 fokos lá­zas gyermekhez orvost hívtak. Az orvos 37.1 hőemelkedést talált. Kér désérc a szülő elmondotta, hogy gyermeke mór két napja beteges­kedik. Másik eset: Székely Ber- talan-út legtetején az orvo^ meg­érkezésekor a súlyos vakbélgynla- dásos beteg nagymosást végzett. Az. ismertetett kérdések ma még megkívánják, hogy velük foglalkoz­zunk, de reméljük, hogy népünk kulturális és egészségügyi szín­vonalának emelkedésével, Pártunk célkitűzéseinek megvalósításával ezek a kérdések már nem fognak problémát jelenteni. Tájékoztatásul közöljük a kór­házak beteglátogatásának idejét: Belklinika: naponta d. u. V-,6— 7-ig. Bőrklinika: naponta d- e. V?12— 12, d. u. 726—7-ig. Szemklinika: naponta d. u. Vs6— 7-ig. Szülészeti klinika: szerda, péntek, vasárnap d. u. 2—7:4-iít­Gyermekklinika: naponta 7:8— 7:7-ig, vasárnap d. u. 2—4. Sebészeti klinika: hétköznap: d. u. 7:6—7-ig, vasár- és ünnepnap: d. u. 2—4-ig. Idegklinika: naponta %g_t/.7-i*. Elmeklinika: csütörtök és vasár­nap d. u. 3—4-ig. Irgalmas kórház: naponta d «. 11—12-ig, d. u. 2—4-ig. szórakozhat a Bafc/líányi Éjjelben mindennap este 10-ig. Kör-, hajó-, (ovashints, céllövölde és gépzene. Szív küld! ázivnek datok, üzenetek. — Igazolványkép, három, 6zépcn ki­dolgozva, II Ft, Cherven fényképész­nél. Ferenciek-u. 31. (*) — KALAPOT fest, tisztít, kemény­ből puhát csinál Scherdán. Márton-u, 9 szám. — Dr. Nyárády József szabad­ságáról megérkezett, rendelését folytatja. Büszkék lehetünk a koreai gyűjtésben elért szép eredményünkre Az Országos Békebizottság azzal a felhívással fordult a szocializmust építő dolgozó népünkköz, hogy se­gítsük meg Korea népét a hitleri fa­sizmus útjára lépett Truman táma­dása ellen. Dolgozó népünk megér­tette és áterezte, hogy a koreaiak harca a saját harcunk is és közös az ellenség, amely ellen közösen kell harcolnunk, ezért a felhívás javasol­ta. hogy küldjünk a függetlenségü­kért harcoló Ms koreai nép szenve­désének enyhítésére egy jól felsze­relt tábori kórházat.. A felhívásnak óriási sikere lett. Közel 14 millió fo­rint gyűlt össze. Ebből a gyűjtésből Baranya és Pccs dolgozói is méltóképen kivették a. részüket úgy annyira, hogy ebben a nemes versenyben megyék és váro­sok között az előkelő második helyet tudták biztosítani. Ha feltesszük < kérdést, hogy Baranya és Pécs vá­rosa miként szerezte meg ebben c nemes versenyben ezt a szép helye zést, akkor nem kétséges a válasz: Fejlődésünk sorún, amit a Pártunk vezetésével, a szocializmus építésé­ben a tanácsok felállításával elér­tünk, a népből választott vezetőink felvilágosító munkája nyomán a dol­gozó nép megértette, hogy a kapi talizmust csak a béketábor hatalmai védelmezője, a nagy Sztálin álfa. vezetett Szovjetunió és az egész vi­lág békeszerető népemet: összefogási győzheti le. Ez a tudat vezeti a sza­badságuk és függetlenségükért har­coló hős Korea népét, amihez ne künk is serpterünk kell. Szentirmai Jakab a Megyei Tanács dolgozója. A kokszmű megnyerte párosversenyét a dorogiakkal szemben A Pécsi Kokszművek versenyben van több üzemmel. Most értékelték ki azt az egyhónapos munkavereenyt, amely a Kokszművek és a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari NV között folyt le. A versenyt, amelyben ver- seuypontokként a tcrvteljesítés, a tei vtennclékenység, önköltségcsök­kentés, tervszerűség, mozgalmi élet, sajtó-olvasók száma, újítás, szerepel­tek, a pécsi Kokszmüvek nyerték meg. Ä kiértékelés szerint a Kokszmü­vek 217 versenyponttal igyőztek a dorogiak 74 pontjával szemben. Az üzem dolgozóit örömmel tölti el, hogy a versenyben megálltak a he­lyüket. A pécsi Kokszmü még 'versenyben van az óbudai gázgyárral és a deb­receni gázgyárral is. Ezekkel az üze­mekkel a versenykiértékelés augusz­tus 16-án történik. A dorogiakkal szembeni munkaversony megnyerése még nagyobb lendületet adott az üzem dolgozóinak ée még jobban nekifogtak a munkának, hogy a mos­tani két vorsenyt is megnyerjék. Az üzemek közti versenyben nagy szerepe van minden egyes dolgozó­nak, mert csakis a közö3 és jó fisz- szedolgozás — az egyéni munkában való helytállás — eredményezi az «'gesz üzem jó munkáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents