Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

AUGUSZTUS fi w & 9 L O „Ternfdékenységünk emelésével a Dohánygyár bejárata felett, a vörös lehet ott a felirat, de már pár nap hánygyárban nem marad csak jelszó már többen megtették az első icpése Új normák bevezetése segítette őket. szivarkagyártó gépmestert is a maga S/.inte megadás méiuűl rúg a két „Triumph" szivarkagyártó gép. Szűk torkából másodpercenként 20 cigaretta hűli a válogató asztalra. Nem mindig hullott ennyi egy másod­perc alatt, de akkor még nem is volt élmunkás Kelemen elvtárs. Közel egy év óta élmunkás és éle­tének legnagyobb kitüntetését azért kapta, mert megnövelte a szivarka­gyártó gépek teljesítményét. De ki a fenének érdeke — gon­dolta magában Kelemen elvtárs — hagy többet termeljek. Tilos, hát le­gyen tilos! Aztán 1948—1949-ben Kelemen elv- tásnak rendezték a normáját és a másfél év előtt megállapított norma szerint 56 ezer 800 darab cigarettát kellett egy nap legyártani. Eleinte nem volt Klinnyff. Igyekezett, de mindig közbejött ’ vala­mi és őrült ha 103—104 százalékra tudta teljesíteni az előirányzatát. Hol a papír szakadt, hol a ragasztás nem volt jó, szóval mindig volt valami, ami hátráltatta a termelést. .No, meg ott volt a választócsartona (ahol a cigaretta megy ki) ott mindig meg­akadt a nagy sebeséggel távozó füs­tölni való. Egy meredek metszésű vá­lasztó volt itt akkoriban és annak éleiben elakadt a kifelé haladó ciga­retta. Sokszor megállította a gépet emiatt és sok másodperc esett ki. — Hát ezen változtatni kell — ha­tározta el miagában — többet kell termelni az előirányzatnál. Elhatározásából tett született é3 újítást hajtott végre a választó csa­tornán mégpedig úgy, hogy egy éket szerelt a nyílás elé, ami miniden aka­dály ’ nélkül a megfelelő csatornába irányította a cigarettát. Nem kellett megállni annyit a géppel és a sok másodpercnyi időből egy nap alatt «okszáz cigaretta gyártódott. Annyi, hogy Kelemen elvtárs a gépével ez­után 116, majd 120, végül már állan­dóan 122 százalékra ieljesítetic átlag a normáját. Ez volt az idei áprilisi átlaga is. Ennek alapján kapott 1.200 forintot egy hónapra és erre a teljesítményre, valamint a keresetre mondta három és fél hete, e^y szerdal aktíván a mi­nisztertanács határozata előtt: — Sasion helyes, hogy rendezik a normákat és az alap­béreket, mert látom a Saját példá­mon, hogy fellazult a normám, Majd hozzátette. — Jogtalan, meg nem dolgozott bért veszek így fel. Én tu­dom, hogy ha megszorítják a nor­mámat, újra túl fogom teljesíteni, mert újból ésszerűsítek valamit a gépen. p Augusztus elsejével rendezték is a normáját és eszerint 69 ezer, 348 da­rab cigarettát kell gyártania egy nap alatt. A norma megszorításával per­sze az eddigi keresete is közel 200 forinttal lecsökkent egy hónapra. Kelemen elvtárs azonban tudta, hogy a kérdéses 200 forint még sem fog hiányozni a borítékjából. Végig­gondolta a munkafolyamatot és rá­jött, hogy még minidig sok a kieső másodperc. Ebben látta az új norma túlteljesítésének első lehetőségét. Elsején aztán vigyázott minden má­sodpercre, teljesen kiküszöbölte a fe­lesleges állásokat. De a papírhenger cserélésnél mégis meg kellett állni. Ez tíz másodpercet vett igénybe az első o« erénél, i— Ez kétszáz cigaretta — mondta magában — ás huszonhatszor kell egy nap papírostekercset cserélni. Ez kitesz 5 ezer 200 darabot. Bien változtatott. Lerövidítet­te a cserélcsi időt 4 másodpercre és e megtakarított huszonhatszor 6 má­sodperccel máris 3 ezer J2Ö darabbal gyártott többet. De hozzájött még innen is, onnan is két-három másod­perc ami szintén 80—90 másodpercet tett ki egy nap alatt. Ennek az idő­nek termelőmunkára váló felhasználá­sa eredményeként augusztus elsején az új norma bevezetésének első nap­ján 103 százalékra teljesítette elő­irányzatát. erősítjük a béketábort“ — olvasható betűkkel írt jelmondat. Pár napja alatt is bebizonyosodott, hogy a Do- a felirat. A felirat megvalósításához két és ehhez a normák rendezése, Ez segítette Kelemen József elvtárs sabb termelékenységhez. Másodikén még jobban sikerült ki­használni a másodperceket és 107 szá­zalékos teljesítményt ért el. Harmadi­kén nem jól jött ki a nap" és 100 százalékot ért eh De a következő napon már ismét 100 százalék fölé került, elhatározását már az első nap bevál­totta: Túlteljesítette új normáját. De Kelemen elvtárs nem elégedett meg ezzel az eredménnyel. továbbra is újításon törte a fejét és sikerrel. Az egyik „Triumph“-gé- pen nincsen két darab papírtárcsa, mint a többin. Kelemen elvíárs felís- rneríe a két tárcsára való átszerelés jelentőségét és ennek felszerelését fel­ajánlotta a „koreai hét" tiszteletére Népnevelők, Pártbizalmiak, Pártmunkásoki Népmeve!®- «sebf érkép jelent iné,»! Az MDP Központi Vezetősége agitációa osztálya szerkeszté­sében 31 oldal, ára 2 forint. Kapható: MDP pártszerveze­tekben. azzal együtt, hogy még emel pár szá­zalékot a teljesítményén. A két pa­pírtárcsa használatával a papírcseré­nél itt is megtakarít majd kb. két másodpercet és ez huszoxihatszori cse­rélésnél újabb 1.140 darab cigarettát fog jelenteni. I>e még ezzel a teljesítménnyel is kb. 100—120 forinttal kevesebbet fog keresni. Persze csak átmeneti rö­vid időre. — De nem marad ám csak ennyi a napi termelésem. Fog ez még tovább emelkedni — mondja magabízóan —, mert a „koreai hét“ tiszteletére tett felajánlásomat teljesítem akarom. így jutott el Kelemen elvtárs új normájának túlteljesítéséhez és így jut el a még magasabb termeiéihez is, mert tudja, hogy még mindig tud észszerűsíteni, munkamódszeren javí­tani. És most újtípusú ember, szocia­lizmust építő öntudatos dolgozó, a munkában élenjáró kommunista. Kászon József A Komsomol ifjúsága A PÉLDAKÉPÜNK Az alábbi levelet Fürdős Ferenc szovjet ösztöndíjas írta, aki Lenin- grádbób a bányásztechnikumról hazatért kéthónapos nyári szün­időre Pécsre. g zeretaék röviden beszámolni Szovjetunióban eltöltött időről ós az ott szerzett tapasztalataimról. 1049 novemberében indultunk el Budapestről. Boldogan mentünk, mint mindazok a fiatalok, akiket a Párt érdemesnek talált arra a kitüntetésre, hogy kiküldje a Szovjetunióba, szov­jet /egyetemekre és középiskolákra, örültünk annak, hogy a szocializmus országába mehetünk tanulni és meg­ismerkedhetünk egészen közelről a Bolsevik Párt hű segédcsapatával a hős lenini Komszomollal. A Szovjet­unióban első megállóhelyünk Lvov volt. Ott volt az első találkozónk a komszomolcokkal. A beszélgetés ne­hezen indult meg,' mert a mi orosz nyelvtudásunk csak néhány köz­ismert szóig terjedt. Az állomásról hamar elindultunk ós Moszkváig meg sem álltunk. Moszkvában két hétig- egy diákszállóban laktunk és a két hét alatt a szovjet elvtársak igye­keztek megismertetni bennünket ez­zel a csodaszép világvárossal. Leg­első utunk a Vörös Tőrre vezetett, a Lenin mauzóleumhoz. Láttuk Lenin elvtársatl Amikor elhagytuk az üveg­koporsót és kiléptünk a mauzóleum­ból, szerettük volna világgá kiáltani boldogságunkat! Tizenöt-tizenhat éves fiuk voltunk leginkább és már lát­hattuk Lenin elvtársat! Láthattuk a nagy Bolsevik Párt megalapítóját! Megnéztük a Kreml-t is. Ezt este láttuk és boldogan találgattuk, hogy vájjon melyik ablak mögött dolgozik Sztálin elvtárs, melyik ablak mögött foglalkozik az őt nagyon szerető szovjet nép és a szovjet ifjúság ügyeivel. A két hét hamar eltelt és elindultunk célunk felé, Leningrádba. Itt egy vasutas Technikumon tanul­tunk addig, amíg meg nem ismerked­tünk a szovjet nyelvvel úgy, hogy^. ősszel (már együtt tanulhattunk a szovjet diákokkal. Lenlngrdd nagyon szép és nagyon'[ érdekes város. Fiatal még, alig két-? száz éves és négymillió íakósa van. A várost majdnem minden utcáké- rcszteződósnól folyó szeli át, a Néva, A város szigeteken épült fel. Sokat szoktunk „csatangolni“ a városban ■is ismerjük már minden nevezetes­ségét Láttuk a Téli Palotát, a Szinolnijt, ahol Lenin, Sztálin, Kirov elvtársak és a Bolsevik Párt többi vezetője irányította a Nagy Októ­beri Forradalma. Nagyon értékes tapasztalatokat szereztünk a komszomolcok életéből. A komszomolisták valamennyien ko­molyan veszik az életet, a, munkát, a tanulást. Gyűléseiken mindig pon­tosan megjelennek, soha nem fordul­hat elő olyasmi, hogy előadás köz­ben érkezne valaki a gyűlésre. A gyűlés után élénk vitát rendez­nek, megvitatják az előadásban fel­merült problémákat és elmondják mindazokat a hiányosságokat, ame­lyek az előadást jellemezték. Ez ter­mészetesen, ritkán fordul elő, mert a Komszomol-gyülésekro úgy a tag-' ság, mint az előadó, jól felkészülve' érkeznek. Igen komoly, fegj-verük a' komszomoli-stáknak a kritika és ön-' kritika. Ha megbírálnak valakit csak­építően teszki, mert tudják, hogy az ellenkezője rombolást váltana ki. Állandóan érdeklődnek egymás ta­nulmányi jegyei iránt és ha a má­siknál lazaságot tapasztalnak, azon- nal figyelmeztetik, rámutatn-ali a hi­báira és azt is megmondják, hogyan lehet azt kijavítani. A Párttal rend­szeres kapcsolatot tartanak fenn. Minden munkájukhoz kikérik a Párt tanácsát és ha szükségük van rá, a segítségét is. Általában az jellemzi a komszomolistákat, hogy még a lehe­tetlennek látszó feladatokat is meg­oldják. Minden összejövetelükön ott van a Párt küldötte is, aki tanácso­kat ad nekik. A tanulásnál is példamutató a Komszomol. Tagjait nem jellemzi a vizsga előtti kapkodás. Egész éven át szorgalmasan készülnek és a vizs­gák előtti szünetet pihenésre hasz­nálják fel, konzultációkra járnak, a meg nem értett kérdéseket tisztázzák. Persze sziházba, moziba, táncolni és szórakozni is járnak a komszomolisták de mindezt mértékkel, nehogy a munkájuk, tanulásuk rovására men­jen. A szovjet fiatalok között csak nagyritkán akad olyan, aki öltözkö­désével, hányaveti magatartásával fel akar tűnni. Ha a Szovjetunióban egy fiatalnak is eszébe jutna ípy feltűnést kelteni, kemény kritikát kap a Párttól és ifjúsági szerveze­tétől, a Komszomoltól. Rengeteg hasonló dolgot tapasz­taltunk, amit érdemes lenne leírni, de erről majd egy más alkalommal. Szovjetunióbeli tartózkodásunkból az a tanulság és azt vontuk le magunk­nak következtetésül, hogy a Kom- szomolt nemcsak szavakkal, 'hanem tettekkel is követnünk kell úgy, hogy mi is odaállunk Pártunk mellé és hozzájuk hasonlóan fogunk élni és dolgozni. Fürdős Ferenc szovjet ösztöndíjas. * 1 * * 4 Magyar és délszláv dolgozó parasztok lelkes versenyének eredményeképen Monyoród már a begyűjtési előirányzat túlteljesítéséért harcol A monyoródi földlművesszövetkezet raktára előtt hét-nyolc gabonás zsá­kokkal megrakott kocsi is áll. A dolgozó parasztok, akik behozták a gabonájukat, türelmetlenkedve néznek a szembenlévő házsor felé. A ter- mányfelvásárlóra várnak a kis köz­ség szorgalmas, magyar és délszláv- ajkú dolgozó parasztjai. Rövid idő alatt előkerül a terményfelvásárló es amíg kinyitja a zsúfolásig meglelt raktárt, arról beszél, hogy új helyi­séget keresett a szövetkezeti kocsmá. baji, mert a jelenlegi terményrahiár szűknek bizonyul és ha ilyen iram­ban hozzák továbbra is a dolgozó parasztok a gabonát, holnapra m nem tudják elraktározni. [ A raktár | közvetlenül, sű­rűn adják át egymásnak a helyet a kocsik. Az egyik gazda még jófor­mán el sem állt, a másik kocsiról már emelik le a zsákokat és viszik a gabonamérleg felé. Már a begyűj­tés megkezdése óta nagy lendülettel ment a leadás, de a múlt vasárnapi gyűlés még csak fokozta a lelkese, dúst, még jobban clőrelenditette a versenyt. Tizennyolc pár dolgozó pa­raszt hívta ki egymást gyors be­gyűjtési versenyre a gyűlésen. Dél. szláv és magyar dolgozó parasztok versenyeznek egymással azért, hogy ki lesz kettőjük közül az, aki előbb, illetve gyorsabban beadja a kötele, zetiségét és a feleslegét is eladja az államnak. Ügy hívták ki egymást, ahogy jött a sor. Versenyez Monyoródon magyar a magyarral, délszláv, délszlávval és vegyesen is. Nagyon igyekeznek, hogy ne maradjanak el a másik mögött, de ha másikuk győz, annak is örülnek, hiszen egy a céljuk és tgy a vágyuk, hogy a gyors begyűjtéssel kifejezzék hálájukat a Pártnak, az államnak, a tavaly törvénybeiktatott alkot­mányért. A délszláv dolgozó parasz­toknak meg különösen sok a köszönni valójuk, ahogy el is mondják: Itt áll most a raktár előtt Marci Márián tizenkéthold&s délszláv dol­gozó paraszt, aki négy mázsát kötött le szállítási szerződésre és ezen kívül minden feleslegét eladta az államnak. — Mi egy __________ ] szép ország boldog La kói vagyunk. Nagyon szeretjük a mi kedves hazánkat és hálásak va­gyunk azért, mert megbecsült, muft- kánkon keresztül értékelt polgárai lehetünk. A mi hálánk, a szorgalmas munka, a minisztertanács határoza­tainak végrehajtása, a Párt útmutatá­sának követése és ez, — mutat a mérlegen felhalmozott zsákokra. — Évi munkánk bőséges gyümölcsének legjavát hoztuk el ide, adjuk el az államnak azért, hogy megmutassuk vele nagy szeretetűnket kedves ha­zánk iránt. Nagyon szeretjük ezt az országot, ahol élünk és ahol dolgo­zunk. Kimondhatatlanul. És ameny- nyire hazánkat szeretjük, éppúgy gyű­löljük Titoékat, akik azt híresztelik rólunk, hogy nyomorgunk és nélkü­lözünk, holott ez éppen lordítva áll fenn. Már leemelték a zsákokat a mér­legről, Marci Márián búzáját felön­tőtök a többi közé. Amit ö hozott, az már a felesleges gabonája. Büszkén és boldogan hozta be Marci Márián, mert tudja, hogy sokat tett vele. Erő­sítette a szabadságharcát vívó bős koreai dolgozókat, akik távol keleten nemcsak magukért, hanem a Marci Máriánokért, a Hollós! Istvánokért és családjaikért is küzdenek, az ő béké­jükért is harcolnak. Marci Márián, Hollósi István, Markovics József, Deleznyák János és Tamás Márián idehaza védik a békét. Jó munkájuk, kai, gyors beszogáltatással, feleslegük leadásával küzdenek a jövőjükért mindazok ellen, akik a dolgozó nép elnyomását és újbóli nyomorbadon- tését kívánják. A közös munkában, harcban. a békéért való küzdelemben teljesen ösazeforrottak Monyoródon a magyar és délszláv dolgozó parasztok. Már az aratásnál is segítették egymást a nagy munka elvégzésében a délszláv és magyar dolgozó parasztok, Közös erővel küzdöttek azért, hogy mielőbb elvégezhessék és hozzákezdhessenek a cséplés, majd pedig a begyűjtés gyors elvégzéséhez. Marci Vince De­leznyák Jánost, Markovios József Tamás Alajost, Marci Márián Hollósi Istvánt hívta ki versenyre és így alakultak ki a versenypárok. Jobbi1» megy a versennyel a munka, gyorsabban megy vele a begyűjtés is. Ezt tapasztalták a mo- nyoródi dolgozó parasztok. Vasárnap, a gyűlés óta, amióta valóban komo­lyan veszik a versenyt, lendületesebb lett a begyűjtés és aki addig nem adta le a feleslegét, az is mind eladta már az államnak. Jönnek sorban a gabonás kocsik és egész napon át folyik a raktárban a mérés és az A, B, C vételi jegyek kitöltése. 474 mázsa Monyoród elő­irányzata, de azt már túlteljesítették úgy, hogy ma 102 százalékon állanak. Deleznyák János most ad le tíz má­zsa gabonát C-re és hozza a feles­legét Hollósi Itsván is. A délszláv és magyar dolgozó pa­rasztok azért harcolnak már Monyo­ródon, hogy a begyűjtést ne augusz­tus húszadikára, mint Szegvár és Mindszent, hanem annál sokkal előbb teljesítsék. Harsány! Márta „Sajnálom, az ügy nem rám “ „Sajnálom, az ügy nem rám tartó- \zi7r.“ 11 Nárcisz Ollomár, az Apacsuvar-gyár 'i vállalatvezetőjo kétféle ügyben nem szerette, hogyha zavarták. Nem szc- irette, ha komoly ügyekben zaklatták, imert ezek rendszerint felelősséggel jár- Vfak. Ez volt az egyik, amit nem szere- Vett. jjj Nem szerette még, ha apró-cseprő {jgyekkel kötötték le a komoly kérdé­sek nem intézésére fenntartott idejét. a Ez volt a másik. 4 Mégis kevesen akadtak — eleinte 4c: üzemben, akik ezt észrevették vol- ina, mert Nárcisz szinte örült, ha ilyen rügyekben felkeresték. r — Á, hozta isten Laza elvtárs. 'A ?család hogy van? — fogadta. \ — Köszönöm, csak megvan ak. de a én ... i —• Jó órában mondjam, maga ki- 4váló színben van. Hiába, minálunk, a írni üzemünkben, jó a légkör és ez fegymaga is gyógyít — mondta és Laza felé tartotta a cigarettatárcáját. J ■— Köszönöm, nem dohányzóm, mert Inemrég épültem ícl tüdőgyulladásból, ^ azért vagyok olyat halálsápadt, — ha­nem éppen a légkör miatt jöttem volna ami a mi üzemrészünkben elég rossz, mert komoly hibák vannak az anyag- ellátás terén. — Igen — mondta hosszúra nyújtva a szót Nárcisz — akkor feltétlenül beszéljen ebben az ügyben Ripranz üzemvezetővel, ha siet, akkor méj benn találja az irodájában. Jöjjön más­kor is — tette hozzá végül — nálam mindenki meghallgatásra talál. Nem is hazudott ebben, mert meg- hallgatta Em Ferencet, akit az ÜB- titkárhoz küldött az alapbéremeléssel és normarendezéssel l.apcsolatos kér­désben. Nyolc Gáspárt átpasszolta az üzemi párttitkárhoz, mert vidiakesekc1 kért a gépére. — Sajnálom, a: ügy nem rám tar­tozik — mondotta és nem csinált sem­mit. azt viszont rendkívül szívélyesen (s-nédla. Ez így ment egy darabig, de nem azért volt Larllis elvtárs párttitkar, hogy az idők végellenségéig és még azon túl is egy bérhéttcl így menjen. Megmondta az üzemi háromszög ülé­sen. — Nálunk nincs egyszemélyi veze­tés, de még üzemi háromszög tincs, legfeljebb párttitkár üB-tdtkár ten­gely, mert a vállalatvezető 180 fokos szögben elfordult a munkájától ét fel­találta a két szögű háromszöget. — De elvtársakl Emlékezzetek csal vissza, hány embernek Intéztem el, ho-gy a kívánt időben vehesse ki a szabadsáyát — hozta fel érdeméül, — Köszönjük, hogy kiegészíted a ró­lad alkotott képet, — mondta az üze­mi bizottság titkára — mert ez éppen ncm a te kizárólagos feladatod lett voina. Ezentúl ezzel ne terheld magad, viszont csináld azt, amit kell. Eltelt egypár nap, de a pártirodára és az ÜB-ir ódára ugyanúgy jöttek mindenféle üggyel, mint azelőtt, mert az emberek már ncm is kísérleteztek a védhdatvezelővcl, — tudták, hogy í úgysem illetékes. Aztán újabb pár nap telt el ’és Nár­cisz Ottomár rájött arra, hogy mégis csak illenék neki is illetékes­nek lenni: persze ehhez mindössze csak dolgozni kell. Még a vállalatvezetőnek i

Next

/
Thumbnails
Contents