Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-31 / 202. szám

WO AUGUSZTUS 3t Ü' Ä *> f» o Meggyőző és kitartó felvilágosító munkát végeztek Nádaski elvíárs és társai Máriakéménden, ezért tudtak 104 új tagot beszervezni a csoportba A ináriakéméndi Petőfi tenndőcso. >orí tavaly ősszel alakult meg. 33 család, újgazdák, régi gazdák indul­tak el az új élet útján. Mint minden­hol. itt is nehéz volt a kezdet. Jó­szág kevés volt, pénznek se voltak bővében. — Ne féljetek, csak az első idők nehezek, dolgozni fogunk erősen, az állam is gondol ránk, segit bennünket jószággal,' takarmánnyal és ha elér­kezünk az aratáshoz, rendben lesz minden. Ha voltak is kisebb nézeteltérések a csoporttagok között, azért rendben ment a munka. Elvetették a búzát, ár­pát és a többi gabonát és kapásnő- vényt, sőt 10 holdon konyhakerté- BZeiet la létesítettek. Tavasszal már egy fél szarvasmarha tenyésztőnsert la kaptak az államtól és nekikezdtek 100 süldőnek hizlaldát építeni. Aztán telt* amit az lelt» c ha valaki végigjárta a határt, látta hogy a vetések közül a csoporté a legszebb. Mire az aratás derekához értek, az egész falu a csoportot figyelte. •— Most majd eldől — mondták a faluban —hogy kinek lesz több, ne- kik-e vagy nekünk. — Hét tényleg eldőli. A csoportnak 12 és lél mázsa termett búzából holdanként, mig az egyéni gazdák alig érték el a 7—8 mázsát. Aztán jött a konyhakertészet eredménye. Több, mint 90.000 forint favédelmét hozott. Aztán jött a nagyszénásl verseny- felhívás és a máriakéméndiek csatla­koztak hozzájuk. Vasárnap reggel út. cak indultak a népnevelők és a cso­porttagok. De előtte a pártszervezet gyűlést tartott, ahol megtárgyalták, kogy miről lógnak beszélni a csoport erősítéséért folytatott agttáción. Volt miről beszélni a népnevelőknek: a 12 és fél mázsás búzatermésen és a kertészetből jött S0.000 forinton kí­vül 25 forint jut egy munkaegységre. Síelte Sftalor például M mázsa búzát vitt haza és 4000 fo­rintot pénzbe fi. Elmondták azt is, hogy év végére 35 forint körül lesz egy munkaegység, fiaztatót építenek, a KO darab süldőből már 150 kilós hí­zták lettek, s azokért is 40.000 forint körüli összeget kapnak. Erről beszéltek a népnevelők a cső. porttagok. Igaz, hogy a szónál többet mondanak az eredmények, de azért k csoporttagok beszéltek Is. Nádaski György, a csoport elnöke, már az •lején azt mondta: — Nem kell restelni a munkát, mert látszik, hogy nagy az érdeklő­dés a csoport iránt. Nem is Testeitek a munkát és a szóval sem takarékoskodtak. Nádaski elvtárs járt legtöbbet a dolgozó pa­rasztok között és az ő példamutatása lelkesítette Deleroza Mlhálynét, Al­bert Sándornál. Kiepe Sándort és a többieket. Már az első nap szép szám­mal léptek be a csoportba s utána naponként 8—10 dolgozó paraszt kér­te felvételét. Az Alkotmány ünnepére S0 taggal szaporodtak s azokat ün­nepélyes gyűlésen vették fel. — Most aztán gyerünk tovább — mondta Nádaski elvtárs —, vannak ■jé?j sokan, akik szívesen belépnének, eaak beszélni kell velük. O volt a® első, alti másnap ko. reggel elhagyta a csoportházat s megindult a faluba. így jutott el De- Meter Déncsbez is. aki már beszélt •orról, hogy hajlandó belépni a cso­portba cs erről hallott Nadaski elv- »irs is. Amikor Nádaski eívtáis be­nyitott hozzá s a csoportról kezdett beszélni, Demeter ezt mondta: — Törtem már rajta a fejemet, de az asszonnyal is kellene beszelni, meg • gyerekekkel is. Látom, hogy amit Mondasz az jobb, de hát azért ae­elindulni. i — Nálunk is nehéz volt a kezdet,1 *e most már láthatod, hogy egyé­vesbe vagyunk. Jó a termés, s a jö- vA még szebbet ígér. F.gy munka­egységre 25 forint jut évvégére meg m>b is. Aztán a tagok is jól élnek. Rllepe Sándort ismered. 18 mázsa bú- •At vitt haza, meg 4000 forintot a Ml évi elszámolásnál. Pedig egyedül dolgozott, s nem törte agyon magát, ffe meg hajnaltól késő estig dolga- pal, s.nevi mész semmire. Ä felesér fád is sokat dolgozik és közben a pereket nincs ideje gondozni. Ná­lunk is dolgoznak az asszonyok, de »«ért tudnak foglalkozni a gyere­kekkel is. Gondold meg aztán gyere ke hozzánk — mondta búcsúzóul P>prTy'‘>r,iek- * ' Ilyenformán beszélt Nádaski elv­társ Nagy Vendelnél is, aki 15 hol­das középp araszt. — Belépnék én csak nem szere­tem az olyan embereket, akik ve­szekednek, hangoskodnak, pedig a csoportban ilyenek is akadnak — mondta Nádaskinak, — Azokat megneveljük szép szó­val, példamutatással — válaszolta Nádaski. — Te jó gazda vagy, dol­gos ember, van becsületed, tekinté­lyed, lépj be hozzánk, s segítsél meg­nevelni az ilyen embereket. — Mát tna|d mes:b*?s? él lük az asszonnyal — mondta kitérői eg Nagy Venólel, — de Nádaski elvtárs nem hagyta annyiban. Másnap újból elment hozzájuk, hogy meggondol­ták-« már. — Még gondolkodunk a dolgon — mondták neki. — Persze Nádaski elvtárs nem erőszakolta őket, hanem tovább ment a többiekhez. „Akkor jó, amikor gondolkodik valaki — morfom dir ezott magában —, mert akkor mérlegre teszi a csoportot és az ő gazdaságát.'’ Harmadnap, ami­kor az útja arra vezetett, újból be­nézett úgy Demeterekhez, mint Nagyékhoz. Mégegyszer hosszú ideig elbeszélgetett velük. Demeteréknél csak az asszony volt otthon és az panaszkodni kezdett a sok munka miatt. — Annyi a dolog, hogy nem tudom melyiket kezdjem, de a gyerekek miatt nem tudom elvégezni. — Jöjjenek be a csoportba, meg­látja eltűnik a sok gond feje felöl. A gyerekeket is könnyebb lesz ellát­ni, maga meg nyugodtan dolgozhat — festette le előtte a könnyebb éle­tet Nádaski elvtárs. Es amikor negyednap újból elment hozzájuk, mind a ketten kijelentet­ték, hogy vasárnap a csoportgyű lé­sen belépnek. — Sikerült behozni a csoportba Demetert és Nagy Vendelt is — je­lentette be örömmel Nádaski elvtárs a többi elmek. — De csak azért, mert megbeszéltem velük töviről, hegyire mindent. A többiek is így tettek, kitartóan s lelkesen agitáltak, beszéltek ered­ményeikről, a csoport előnyéről. így aztán az eredmény nem is maradt el. Az elmúlt vasárnap újabb 57 ta­got vettek fel, köztük Demeter Dé­nesi és Nagy Vendelt is. A 7lr<*si last mellé 304új tagro< szerveztek be a csoportba, legtöbb­jét Nádaski György. Föld is van most mér jócskán. De még jönnek többen Is. Görög Mihály, Németh József, Both József, ötvös Béla. Ger- oer Nándor kedden kérték felvételü­ket. Es a csoporttagok nem clégosz- nek meg még ezzel sem. Nádaski elvtárs vezetésével tovább folytatják a felvilágosítást, hogy a csoport mi­nél nagyobb, erősebb legyen és mi­nél több dolgozó parasztnak legyen boldog, szép élete. Bocz József FELKIÁLTÓJEL Á TÁVIRAT UTÁN Politikailag és gyakorlatilag is jól előkészítik a vasútnál az új normákra való áttérést Néhány nap múlva a MÁV-nál is életbeléptetik a minisztertanács hatá­rozatát, és a vasút dolgozói is az új normák és az áj alapbérek alapján végzik majd munkájukat. A miniszter­tanács határozata a vasút vonalán is számtalan térelmet orvosol és különös­képpen a pályafenntartás és a távirda üzemfenntartás vonalán jelentős válto­zásokat idéz ' elő. A minisztertanács határozatával kap­csolatos kérdéseket a MÁV pécsi igaz­gatóságához tartozó munkahelyek párt- titkárai hétfőn titkári értekezleten tárgyalták meg. A vasútpolitíkai osztály ilyüiódon messzemenő támogatást nyújt politikai vonalon az egyes szakvezetőségeknek. Mindenegyes munkahelyen röpgyűlése- ken ismertetik a vasát dolgozóival a minisztertanács határozatának jelentő­ségét, a népnevelők politikai felvilá­gosító munkáján felül. A vasútpoliti- kai osztály aktívái munden egyes góc­ponton közvetlen segítséget nyújtanak a munkahelyvezetőségeknek. A gyakor­latban is megmagyarázzák a normaren- dezés végrehájását. A politikai előfeltételek • megterem­tésén túl, szakvonalon is minden elő­készületet megtettek. Az osztálymér­nökség részére összevont értekezleten nyújtottak hathatós segítséget, majd ezt követően szerdán már mindenegyes pályamesteri szakasz is megismerte a normarendezéssel kapcsolatos összes konkrét feladatokat. Távirdaintczőségi vonalon hasonló módon készültek fel a minisztertanács határozatának végre­hajtására. A normarendezés következtében át­meneti bércsökkenés következik be a MÁV-nál is. A vasút népnevelői tuda­tosították is ezt a tényt — áttalános- súgbna. A vasút dolgozói azonban a már előttük álló számtalan egyéb üzem példáján okultak. A munkaverseny, a tapasztalatcsere jobb megszervezésével már előre biztosítják, hogy c bércsök­kenés valóban csak átmeneti legyen. A pártszervezetek irányításával a Koreai Hét nagyszerű eredményeit ér­tékelték ki mindenütt és annak alap­ján szélesítik munkaversenyüket, szer­vezik meg jobban munkájukat, A Ko­reai Hét alatt■ például a dombóvári osztálymémökséghez tartozó Morgás György talpfapántolő 547 százalékot éri el újítása réven. Azóta számtalan bszfálymémökségről keresték már fel Morgóé Györgyöt, hogy elsajátítsák munkamódszei-ót. Ennek következtében a kanizsai és bátaszeki osztálymérnök­ség dolgozói jelentősen emelték is tel­jesítményüket, nem egy dolgozó 110 százalékról 220 százalékra emelte már eddig is teljesítményét. A kaposvári és a dombóvári fűtőházak dolgozói ha­sonló módon kicserélték tapasztalatai­kat. A fekete bőrű nem «ober, de nem ember a sárga bőrű, a ferde- szemű, sőt a febér ember sem, ha az történeteden francia, olasz, bel­ga,— egyszóval ha nem amerikai. Hitler tehetséges kővetői: az ame­rikai imperialisták mérhetetlen gőgje szól így. A faji felsőbbren­dűség új hirdetői, a világuralmi tervek új megszállottjai, a háború és gyilkolás új bajnokai nem ma­radnak a szavaknál, Amerikában százával lincselik a négereket, Ko­reában egy egész népei akarnak meglincselni. Mert lincselni való a Wall Street urai véleménye szerint az a nép, amely nem tűri az idegen hódító­kat, a gyarmati kizsákmányolást, azt, hogy munkaereje, asszonya, gyermekei jövője, szép, gazdag ha­zája, — mindene, ami szent és drága —, a newyorki, detroiti, chica­gói részvény tulaj dánosoké, ban­károké legyen. Az ilyen népet nem kell emberszámba venni i Pusztíta­ni kell, kíméletlenül, ha „jobb" be­látásra nem tér, akár az irmagját ki kell pusztítani! Korea városainak és falvainak egét beárnyékolja a felcsapó sűrű füst, beárnyékolja az asszonyok és gyermekek sírása. Az amerikai imperialisták, a „mag'asabbrendű faj" hirdetői a gyakorlatban alá­valóbbak a legsötétebb ember­evőknél. Erkölcsük a kannibáloké, épp úgy, mint a gázkamrákat, tö­megsírokat elsőnek alkalmazó ná­ciké, Hiába, az imperialisták er kölese ugyanaz, beszéljenek ango­lul vagy németül, spanyolul vagy japánul! A népek tiltakoznak & tömeg­gyilkosságok, az őrült pusztítás, a háború ellen. Tiltakozik a magyar nép is. Minden egyes becsületes asszony és férfi, öreg és ifjú nevé­ben emelte fel szavát népköztársa­ságunk kormánya az ENSZ-bez küldött táviratában. ,,A magyar nép és a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben osztja a koreai nép felháborodásai és a ' maga részéről is tiltakozik a ko-1 reai városoknak és falvaknak az Amerikai Egyesült Államok repü­lői által való embertelen, minden nemzetközi jogszabályt és megál­lapodást semmibevevő bombázásai, i A felsorolt példákat valamennyi ál­lomáshelyen követni kell. Az a félna­pos, vagy egy napos kiesés, mely a tapasztalat áttanulmányozásával kiesik a termelésből egy-egy képzett munkás­nál, a tapasztalat hasznosításával már sokszorosan megtérül. Legjobban bizo­nyítja ezt a dombóvári kanizsai és bá- taszéki osztálymérnökségek közt le­folyt tapasztalatcsere, amikor a jobb munkamódszer átvétele után százszázalékkal emelkedett a dolgozók teljesítménye. Az ellenség eddig még várakozó ál­láspontra helyezkedett a normarende- zéssel kapcsolatban. Nyíltan eddig még nem jelentkezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem készülne. Népnevelőink fokozzák tehát éberségü­ket és amint az ellenség mesterkedé­sének legelső megnyilatkozását tapasz­talják, azonnal leplezzek le személy szerint. Korea békés lakosságának, köziák védtelen asszonyoknak és gyerme­keknek tömeges legyilkolása ellen ". Az egéaz magyar nép sürgeti, h- a mindinkább amerikai ügynöki- £• gc korcsosuló ENSZ hallgassa n. -g a koreai nép képviselőit és szün­tesse meg a Koreában jele; ,g folyó hadműveleteket, vonja ki a Korea földjére kínt, keservet vivő imperialista csapatokat! Kormányunk tiltakozó táviratát tetteinkkel húzzuk alá. Ötéves ter­vünk teljesítésével és a nemzetkö­ziség lángoló, magasztos tüzér ok fokozásával szívünkben, A Koreai Békékét hatalmas eredményei erről tanúskodtak. És ahogy nő az impe­rialisták gyalazata, minél erősza­kosabban szeretné kannibál: terveit keresztülhajszolni, annái kemé­nyebb acélfal edződik: a népek törhetetlen békeserege. Nem tágítunk a koreaiak oldalú­ról! Ott áll munkásosztályunk. Nézzük csak; itt vannak például a komlói bányászati mélyépítőt, c : ,Szabad Korea“ brigádot al* í- tottak. A brigád, amely az öté: ej terv új városát, Komlót építi, t-z új normák bevezetésének első n ra­ján 152 százalékot teljesíteti K,u> colnak hazájukért, harcolnak a szabad Koreáért! Ott áll a koreaiak mellett dolgo­zó parasztságunk.- Nézzük c-a c: lviskassán vasárnap termelőcsop >rt alakult, a neve: ,,Korea termel él­csoport". A kLskassai dolgozó pa­rasztok örö<ü élő példáját adják annak, hogy 1950-ben, a felszaba­dulás utáni hatodik esztendőben a magyar dolgozó paraszt szem ba­barc már nemcsak faluja utolsó ba­rázdájáig, hanem a távoli Ázsiáig, Koreáig terjed! így tettünk és teszünk nap-mint nap tetteinkkel megannyi felkiáltó­jelet kormányunk tiltakozó táv­irata után. Nemcsak a hős kore­aiak bosszújába ütköznek Hitler tehetséges tanítványai, akik tehet­ségesen fogjál: a hitleristák mű­ködésének utolsó fejezetét is saját' bőrükön megtanulni, A magyar nép bosszúja, célja, harca eggyé forrt a szabadságharcosokéval. Ezt bizonyítja az új noimák túl­szárnyalása és a száintataa most nagyobbodó vagy alakuló termelő­szövetkezet Ratkó Anna népjóléti miniszter, Peirovszlrij és Szapozsiiov szovjet proSeisierek is részlveszpit a pécsi seisésztapsszasín hagyjcientőségü esemény lesz szom­baton és vasárnap Pécs tudományos életében. Az Orvosegészségügyi Szak­szervezet sebész és orthoped szakosz­tálya Pécsett rendezi meg közös ván­dorgyűlését; az ország legjobb specia­listái, orvosai részvételével Mintegy százötven-kétszáz vendég ér­kezik ebből az alkalomból Pécsre, ii.igv résátvegyen-a két nap tudományos elő­adásain. A péntek este érkező ^cso­porttal Pécsre jön Ratkó Anna elvtárs. nő,* népjóléti miniszer, Vikol János elv­társ, népjóléti államtitkár, dr. Weil Emil, az Orvosegészségügyi Szakszerve­zet főtitkára, dr. Csákány György és dr. Hcrczcy Judit kíséretében. A csoporttal Pécsre érkezik a Ma­gyarországon tartózkodó két kiváló szovjet professzor, Petrovszlcij elvtárs, (t budapesti üt. sz. Sebészeti Klinika igazgatója és Szapozskov elvtárs, kiváló sebészorvsak. A vendégeket a Mecseki Üdülőben és a Nádor-szállóban, vala­mint a klinikákon és a Medikus Kol­légiumban helyezik el. A szombat reggeli ünnepélyes meg­nyitás után az előadásokra kerül sor. melyek mindkét, nap reggel le, l), ileltve KULAGIN ESZTERGAPADJA íl órakor kezdődnek. Az előadások kát l'ütéma köré csoportosulnak. Szomba­ton kerül sor a sebészeti rész előadá­saira, melyek a csonttörések opera, A kezelésinek kérdéseivel foglalkoznak, vasárnap pedig az orfhopétliai részben a vilúgraliozott csipőficam problémáit tárgyalják majd. A sebészeti rész előadói között ott találjuk Hcdri Endre professzort, üt. Schmid! Lajos professzort^ p. pécsi se­bészeti klinika vezetőjét, iloroáth bob' dizsár professzort, valamint dr. Zol!ón László, dr. Diener Ottó, dr. János' György, dr. Erezi; Miklós, dr. Karluiger Tihamér, dr. Undor hay Lajos és dr, Jobbágy Andor orvosokat. Az otthoné- diai részben Zínner Nándor és Horváth Boldizsár profcs/.orokon kívül dr. Reichard József, dr. Rajkó Antal, dr. Glauber Andor és dr. Adorján István tartanak előadást. Az előadásokat hozzászólások és vita követik. Az.előadások és beszámolók a központi egyetem fizikai tantermében lesznek, s a két nap délelőttjén és dél­utánján tartanak. Szombat este a kongresszus résztve­vőinek .tiszteletére vacsora lesz -a Mm • cseki’ üdülőszállóban. A szeptember 2-án és 3-án Pécsett megrendezett országos vándorgyűlésen egész sereg elméleti, tudományos és gyakorlati kérdés tisztázódik, ilVva kerül az érdeklődés középpontjába. Legkiválóbb szakemberein 1. beszámol­nak e problémák kutatásainak eredmé­nyeiről és a kérdések mai állasáról, melyek gyakori előfordulásuk követ- . keztében városi és falusi orvosaink, valamint a nagyl*>z5nség körében is* komoly érdeklődésre tarthatnak számot. \ rendezőség ezúton is meghívja a tu- ,vományos előadások iránt érdeklődő­Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti ető az Anyás- és atíatooigállafös rendszeres olvasása f Nem egészen öt év múlt f-l azóta, hogy Kulagin esz- fterpáhjos a N.agy\ Honvédő *Háború után visszatért a Csi- 4 szológépgyárbu, Amióta visz- fiatért, állandóan ugyanazon fi 75-ös típusú menetvágó- \esztergapmlgn dolgozott. Öt i ív alatt 19 év fel oda tát teljes- fítetle.. i Közben azonban „ miihe- fyek egyre újabb és újabb fgépeket kaptak, káztiVz-olyer ónokat is, amelyek lehetővé félték, hogy a 'munkások ezer fi,éleres percenkénti- sebesség­fjei vágják a fémet hutágin- 4 ónk azonban lilába ajánlották fi legújabb típusú gépekéi, ö fi állandóan elhárította: Eli­tnek az nekem, hiszen az én fi gépem még egész jó. Nem akart megválni áttét a géptől, amellyel u győzel­mes harcokból válj hazatéré­se után dolgozni kezdett, I’o- lósággai becsületbeli kérdés­nek tartolla, hogy ti régi gép­pel ugyanannyit és ugyan­olyan jó minőségben termel­jen. mint mások az új géjr pel. A technika szabályai sze­rint egy esztergapadot ötéves használat nián generál-javí­tásnak kell alánét ni. Kulagin esztergályos elhatározta, hoyi; f-zt a szabályt megdönti. Gépe. melyen ötéves időszakban 19 év niuukajetadatút végezte cl. egyetlen napig sem állt javí­tás alatt. Kulagin, a sztaha­novista elérte azt, hogy esz­tergapadja, négy és tél év alatt tulajdonképpen ételének négy­szer hosszabb időszakát élle le. Sokan kérdezgették Kula- gintől, hogyan érle el ezt az eredményt. — Munkagépeink megér­demlik u figyelmességet és a gondoskodást — telelte Kula­gin. — Gondoljanak arra. hogy gépeiken évről-évre több ys több fémet dolgoznak fel. Így még a legkiválóbb gon­doskodással sem nyújtunk teljes értékű viszonzást a gép­nek, az érdekűnkben elvég­zett munkáért. Egy kell gondozni a jepet, hogy a gép gondozójának figyelmes tekintetét még egy karcolás se kerülje cl. Nélkü­lözhetetlen emellett vatermeny- niH géprész és akatresz lelki­ismeretes olajozása. Fontos zn gép egyenletes beindítása, i nyugodt leállítása, úgy, hogy! valamennyi alkatrész ponto- siin, egyszerre szüntesse bei munkáját. I Kalugin mélységesen, iguzi{ gazda módjára szereti mun-{ kaja!. Igyekszik mesterségbeli( művészetét újabb, magasabb, fokra emelni'. Tudja, hogy\ Tiiiuikúju megjavításával íioz-f zaj árul a szocialista népgaz-( dasáy további fellendüléséhez <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents