Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-30 / 201. szám

1"Ö0 AL GUSZTUS 30 . fí ß P h © S Tizenöfeszfendős a Sztahánov-mozgafom KiisiSiijiik ki a teraelőcsepjrtjaiÉ fejiesztésénü mutatkozó terditéseitét Alekszej Sztahánov nevét a föld­kerekség minden orezágának dolgo­zói kimerik. Uj utakat nyitott meg a termelőmunka vonalán, e a munka- folyamatok tudományos és gyakor­lati kidolgozásával megteremtette azt a páratlan erejű tömegmozgalmat, amelyet a dolgozók eztahánovista mozgalom névon ismernek. AüeKszeJ SzíaháMOV 1905-bcii született a cári Oroszország Lugovoi nevű kis falujában. Apja szegény- paraszt volt, s így Sztahánovnak tíz­éves korától keményen dolgoznia kel. lett. A - f iatal Sztah.ánov első évei úgy teltek el, mint a cári rabszolga­sorsban tartott orosz szegény paraszt­ság többi fiainak gyermekkora. Alig volt tízéves a fiatal Sztahánov, mi­kor kitört az első világháború s a cári önkény véres küzdelembe haj­szolta a sínylődő orosz népet. A há­ború harmadik évének végén, 1917- ben a 12 éves Alekszej Szemei előtt játszódott le a világtörténelem leg­nagyobb jelentőségű tömegmegmoz­dulása: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Alekszej Sztahánov számára is megváltozott az élet. A kommunista dolgozók példája nyomán ezrek és milliók ébredtek rá, hogy a „munka becsület és dicsőség dolga.'1 Ő is megtanulta, hogy nyitva áll előtte és minden dolgozó előtt a műveltség, a tudás útja. Mohó lelkesedéssel kez­dett tanulni és dolgozni a szocialista hazáért. 1927-ben Sztahánov a donyeci bá­nyába került. Először kocsis volt, majd 1930-ban segédvájár lett, 1933- bau már légkalapácsos vájárként dol­gozott. Szabad idejében céltudatosan tanult, képezte magát. Elvégezte a középiskolát, majd főiskolára iratko- «ott be, még a második világháború kitörése előtti időkben mérnöki okle­velet szerzett. 1035-ben született meg te .vált tetté Sztahánovnak az a gondo­lata, mely új alapokra fekteti a munkát. Sztahánov töprengései kö- *öu rájött, hogy termelékenysége azért csekély, mert sok felesleges munkát végez. Abban az időben egy lejtésben 15—20 vájár dolgozott és a vájár a fojtás mellett maga végez­te a cölöpözést is. Sztahánov három készre osztotta a vájár munkáját és last javasolta, válasszák külön a cö­löpözést a szénfejtés munkájától, mert a folytonos félbeszakítás sok időveszteséget okoz. Javaslatát elein­te nem akarták elfogadni Végül is 1935 augusztus SO-ról 31-ére virradó éjjel Sztahánov két cölöpö'ző munkást Ivett maga mellé és úgy szállt !o a Urnába. A munkások akkori általá­nos normája 6—7 tonna volt egy műszakban. Sztahánov, az akkor tar­tott nemzetközi ifjúsági nap tiszte- létére, ezen az éjszakán 102 tonna 'szenet termelt ki. Az eredményből Í3 kitűnik, hogy a hatalmas munkateljesítmény nem a végsőkig megfeszített munka hozta magával, hanem a munkamenet he­lyet megszervezése. A páratlan telje BÍtmény híre villámgyorsan járta be a Szovjetuniót, s a szovjet dolgozok milliói követték Sztahánov példáját. A nagyszerű felfedezés, az új lehe­tőségek feltárása, versenylázba hoz­ta a Szovjetunió dolgozóit és nem­csak a bányászokat: a kezdeménye­zés átterjedt más munkaterületekre *• Egymás után tették közzé az ad­dig elképzelhetetlen új, magasba szö­kő munkaeredményeket. Sztahánov, mint. mérnök, számos új gépet szer­kesztett, melyeknek célja, hogy a munkát minden vonalon erednu ye- sebbé tegye. • Saátnos eljárást dolgozott ki az aknák új feltárási módjaira. A mérnöki munkának Sztahánov véle- mónve szerint az a fő célja, hogy a bányákban teljesen gépekkel pótol­ják az emberi munkaerőt. Az úgy­nevezett bányakombájnok bevezeté­sével, « az új, tökéletes gépek alkal­mazásával ezt el is érik. Nincs mész­sze az aa idő, — mondotta Sztahá­nov — mikor a szovjet bányákban olyan fokú lesz a gépesítés, hogy a gépkezelői lesz a főszerep. Sztahánov élete és munkája példa­képpen áll a Szovjetunió dolgozói előtt. Munkássága nyomán valósítot­ták meg a Szovjetunió dolgozói Sztá­lin elvtárs célkitűzéseit, „a munka termelékenységét oly magas fokra emelni, mely a kapitalista társadalmi rendszerben el sem képzelhető A Sztahánov-mozgalomnak, a szo­cialista munkaverseny legmagasabb formájának 15 éves évfordulójáról a magyar dolgozók is meleg szeretet­tel emlékeznek, meg. A Sztahánov- mozgalom évfordulóján valamennyi magyar munkás ismét háláját fejezi ki a Szovjetunió iránt.. A Szovjet­Megyénkben a begyűjtés augusz­tus 20-a után is főijük tovább és nem állt le azután sem, hogy elértük a 100 százalékot. A harc folyik to­vább és a következő cél az, hogy az egész évi „C" jegyes előirányzatot teljesítsük, hogy megyénk dolgozó paraszteága is részesüljön a minisz­tertanács által engedélyezett ked­vezményben, mely szerint a fejada­gon felüli őrlés mennyisége megdup­lázódik. A legdöntőbb kérdés tehát most a „C“ jegyre való beadás fokozása. A járások sorrendjének megállapításánál is legdöntőbben a „C‘‘ előirányzat esik latba. A „C“ előirányzat gabo­nából való teljesítését figyelembe vé­ve a járások sorrendié a következő: 1. Komlói járás 167% 2. Villányi járás 122% 3. Siklósi járás 109% 4. Pécsváradi járás 95% 5. Sásdi járás SS9/« 6. Sellye! járás 83% 7. Pécsi járás 77% 8. Mohácsi járás 67% 9. Szigetvári járás 35% A legtöbb teendő tehát a begyűj­tés terén a szigetvári* mohácsi és a pécsi járásban van. A szigetvári já­rás eredménye nem sokat javult a járási tanács végrehajtó bizottságá­nak felhívása óta sem. Ezért ebben a járásban még sokkal fokozottabb harcot kell indítani a lemaradás be­hozásáért. Ugyancsah tovább kell fokozni a takarmánybegyüjtés ütemét is. Pél­damutatóan emelték takarmánjrbe- gyiijtés vonalán a teljesítményüket a lánycsóki dolgozó parasztok. Lány­osokon 20-án zabból mindössze az előirányzat 44 6zazálékát teljesítet­ték. A 28-i kiértékelés szerint ez a szám 394 százalékra emelkedett. Je­lentős javulás volt az árpánál is. 91 százalékról 164 százalékra emelke­dett a község teljesítménye. De fo­Akkor, amikor a minisztertanács határozatának tényleges végrehajtá­sára kerül sor az üzemekben, akkor a jó eredméijyeknok; az új normák túlszárnyalásának három döntő félté, tele van. Az első a munka zavartalan mene­tének biztosítása a jó anyagellátás­sal, a második a jó és pontos terv- felbontás, a felesleges ácsorgáeok és áthelyezgetósek kiküszöbölésével és a harmadik pedig a jó tudatosító, népnevelő munka. Ezek a feltételek az építőiparban is. Mind a három feltételt már jóval az új normák bevezetése előtt meg kellett volna érlelni. , A vállalatvezetők elsőrendű feladata volt az anyagok biztosítása, a terv- felbontás ellenőrzése, az üzemi párt- titkároké és ÜK titkároké pedig a felvilágosító munka beindítása. A Pécsi Magasépítési NV 'legna­gyobb építkezéseinél meg is találjuk ezt a bárom adottságot "6^ ezéken a döntő helyeken jól .is megy a munka, a harc az új normák tűlteljosítéséért. Itt biztosították az anyagot, a terv­ié! bontás körül sincsenek nagyobb hibák és a népnevelők is hozzájárul­nak az áj eredmények eléréséhez. Ugyanakkor a Magasépítési NV közel harminc munkahelyén anyag unió évtizedes harci tapasztalatai közt a Sztahánov-mozgalom is hatal­mas mértékben könnyítette meg szo­cialista építésünket. Ezen az évfor­dulón már mi is számtalan eztahá­novista eredménnyel, számos sztahá- novista kezdeményezéssel büszkélked­hetünk. A legutóbb! hetekben, a Koreai Héten pedig már olyan mértékben fejlődött a Sztahánov-mozgalom, melynek alapján rövidesen sztaháno. vistartömegmozgálomról beszélhet unit mi is. Mindennek következtében öles léptekkel haladunk a szocializmus megvalósításának útján, dolgozóink nagy tömegei vállalják, hogy ötéves tervünk első évét határidő előtt be­fejezik. koztál: a község dolgozó parasztjai kenyérgabonából is a teljesítést. Rozsból 101-ről 162, búzából 155-röl 167 százalékra emelték fel teljesíté­süket Ugyancsak példamutatóan fokoz­ták a takarmánybegyüjtés ütemét Kovácsszénáján és Abaligeten is. Abaligeten például a legutóbbi je­lentés szerint a zab előirányzatot 2.400 százalékra teljesítették. A sely- lyei járásban Sósvertike, Sellye és Drávakeresztúr emelkedik ki a ta- karmánybegyüjtésban elért eredmé­nyükkel. Sósvertike takarmánygabo­nából 200 százalékra teljesítette az előirányzatot A takarmánybegyiljtésben lénye­ges eredményeket hozott a Indákok elszámoltatása. Az elszámoltatásnál kiderült, hogy a kulákok mindenütt szükségletükön felül nagyobb meny- nyiséget tartottak vissza, nyilvánva­lóan spekulációs célzattal. így a szi­getvári járás két községében meg­tartott elszámoltatás alkalmával a kulákoktól átlagosan 8 mázsa takar­mánygabonát gjnijtöttek be. A járások közül az árpa „C‘‘ vé­teli jegyre való beadásában a mo­hácsi járás érte el a legjobb ered­ményt. Ebben a járásban a dolgozó parasztok 490 százalékra teljesítették az előirányzatot. Második helyen a. pécsváradi járás áll 442 százalékos teljesítéssel, harmadik a komlói já­rás 123 százalékkal. A legnagyobb lemaradás a siklósi és a szigetvári járásnál mutatkozik. A siklósi járás­ban az előirányzatnak mindössze 20 százalékát gyűjtötték be. Még ennél is sokkal rosszabb, egyenesen meg­döbbentő a szigetvári járás eredmé­nye: 7 százalék. Ezek a számok mutatják, hogy még bőségesen vannak teendők a begyűj­tés terén is, ha el akarjuk érni cé­lunkat, a minisztertanács kedvezmé­nyének biztosítását megyénk dolgozó parasztsága számára. hiány miatt vagy nem dolgoznak tel­jes kapacitással, vagy pedig beszün­tették a munkát és a munkásokat más építkezésekhez osztották be. Mindennek az az oka, hogy nincs biztosítva « munkákhoz elegendő cementmeny- nyiség. A Pécsi Magasépítési NV vállalat­vezetősége már jó előre látta, hogy éppen az új normák , bevezetésének időszakában fogynak ki a cement­ből. A vállalatvezető, Király elvtárs, többször cl is járt az építésügyi mi­nisztériumban és a Gyáripari Köz­pontnál, de csak egynegyed annyi cementet utaltak ki, mint amennyit kértek, habár a minisztérium is tisz­tában lehetett azzal, hogy így csak nehézségek várnak a vállalatra. Az átmeneti cementhiányt azonban jó munkaszervezéssel, megfelelő át­csoportosításokkal át. lehet, hidalni. Azonban még nem mindenütt és fő­leg nem a kellő időben tették meg ezeket az intézkedéseket. Azért, hogy ezek az intézkedések késtek, személy szerint felelős.Király elvtárs. Közrejátszott ebben az is, hogy egy kicsit lebecsültél; a nehéz­ségeket, ezt tükrözte vissza Király elvtársnak egy régebbi megállapítása is. hogy az új normák bevezetésétől számítva egy hétig már biztosították mindenüvé az anyagot. A feladat most az, hogy a Pécsi Magasépítési NV vállálatvezetősége addig a pár napig, amíg a ccment­(B. J.) Nincs ma égetőbb, érde­kesebb kérdés a falun, mint a ter- melöcsoportok kérdése. Nagy szá­mú dolgozó paraszt határozta már el belépését, de nagy még mindig azoknak a száma, akik érdeklődnek a csoport iránt, vonzódnak feléje, tetszik nekik a csoportok munkája. Az eredmények vonzók ezeket a dolgozó parasztokat, de még vár­nak, latolgatnak, lassan érik ben­nük a döntés. Az eddigi eredmények nagyrésze a szervezett, céltudatos, felvilágo­sító munkának köszönhető. Annak, hogy sikerült leküzdenünk a spon- tanitás, a „magától" való fejlődés hazug nézeteit és termelőcsoport- jainík tagsága szívós harcot foly­tatott azért, hogy a dolgozó pa­rasztokban meglévő érdeklődést, rokonszenvet, a gazdagabb, boldo­gabb élet iránt vágyat belépéssé érleljék, azáltal, hogy elébük men­tek a belépni szándékozó dolgozó parasztoknak és felvilágowitó mun­kával megkönnyítették nekik a döntést. Tűnnek a céltudatos felvilágosí- tó munkának komoly ered­ményei mutatkoznak. Ennek ered­ményeként Baranyában Í9 vannak már olyan községek, mint Kista- polca, Kistormás, melyeknek egész dolgozó parasztsága a társas gaz­dálkodás útjára lépett. Ennek eredményeként lépett be például a csányoszrói csoportba már több, mint 200 dolgozó paraszt, lépett be Drávaszabolcson és Drávaszerda- helyen a község túlnyomó részel közöttük nagyszámban középpa­rasztok ijs. Ennek eredményekép­pen léptek be Baranya, Somogy, Tolna csoportjainak túlnyomó ré­szébe nagyszámmal a dolgozó pa­rasztok. Ezek az eredmények azonban nemcsak egyszerű felvilágosító munka és meggyőzés következté­ben jöttek létre. A számok mögött komoly harcok húzódnak meg. Az eredményeket az ellenség napról- napra fokozódó támadásai köze­pette kellett kiharcolni. Vannak azonban ennél sokkal körmönfontabb módjai is a kulá­kok és a velük szövetkezett kle­rikális reakció támadásának. Mo­hácsszigeten például egy újabb csoport alakulását úgy akadályoz­ták meg, hogy boros demizsonok- kal felszerelve, a jóbarát álarcában jelentek meg a kulákok a gyűlésen és azzal a jelszóval, hogy „minden könnyebben és simábban megy, ha egy kis bort iszunk" agyonkínáltak a megjelent dolgozó parasztokat Mondani sem kell, hogy az ala­kérdés megoldódik, minden építkezé­sen szervezze meg olyan jól a munkát, amint azt a na­gyobb építkezéseken megtette. A Komló-Bányavidéki Építési NV- nól nem volt fennakadás anyaghiány miatt. Itt inkább a munkahelyek túl- t elépítésé róható fel az építésvezető- eég hibájául, mert ilyen körülmények között különösen a segédmunkások nem dolgozhatnak annyit, amennyit tudnának és így a keresetük sem emelkedhet. A komlói Magasépítésnél „rámenti sebbek" voltak as anyagbeszerzés­ben. A kökönyösi építkezés párttit- kára. Duga olvtáre, személyesen járt a Gyáripari Központban és az építés­ügyi minisztériumban cement és vaa. anyagért. Sikerült is mindkettőből nagyobb mennyiséget szerezni, úgy, hogy a nehézipari minisztérium is adott kölcsön a saját készletéből anyagot, további szállításra van már Ígéretük a könnyűipari minisztérium­tól és a Bányaipari NV-től. Már az eddigiekkel is . két hétre biztosították a teljes kapacitású műn kát és ezután az időpont után mar lénygesen megjavul as anyagellátás. Az építőipari vállalatok tartsák továbbra is napirenden az anyag biz­tosításának kérdését, helyes munka- szervezéssel javítsák ki a jelenlegi hibákat, mert különben lerontják a jó tervfélbontás és a jó népnevelő munka eredményeit. kulásból itt nem lett semmi, Csá* nyoszrón azzal támadnak, hogy a szegényparasztokat szembe akar­ják áLitani a középparasziokkai. A középparasztokat ugyanak­kor a szegényparasztok el­len akarják izgatni azal, hogy „ha szegényparasztok. vagy éppen nincstelenek lesznek a vezetők, ak­kor azok el fogják herdálni azt, amit ti hosszú éveken át összeku- porgattatok". A legkülönfélébb fondorlatokkal támadott és támad a kulák, de amikor ezzel nem ér el célt, akkor nem riad vissza a nyílt támadástól sem, amint áz például Személyben Ls történt. Itt egy Zab nevezetű kulák először külön csoportot akart alakítani. Amikor ez nem si­került neki, akkor megkísérelt be­furakodni a már meglévő csoportba. Midőn aztán ezt a támadást is visszaverték a csoport öntudatos tagjai, akkor társaival karót raga­dott és orvul megtámadta az egyik' új belépőt. Kiragadott példák ezek, melye­ket hosszan lehetne sorolni So­mogy és Tolna csoportjaival kap­csolatban is, de amelyek megmu­tatják azt, hogy a csoportok fej­lesztésében az eddigi eredményeket harc közben, harc árán vívtuk ki. Ennek a harcnak azonban nemcsak a termelöcsoportok tagságának számszerű emelkedésében mérhetők le az eredményei. A harc másik eredménye az, hogy az elmúlt na. pok folyamán számos községben többet fejlődött dolgozó parasztsá­gunk, mint máskor hónapok, vagy akár égy év alatt. Számos politi­kailag elmaradott községben most bontakozott ki először élesen a dolgozó parasztok és a kulákok harca, most tisztázódtak először, — ha nem is teljesen — a frontok. Ugyanakkor azonban, amikor a számszerű eredményeket számos helyen hasonlókép értékes eredmé­nyek kísérték, több helyen tapasz­talható volt a termelőcsoportok fejlesztésénél a megalkuvás kü­lönböző formáinak jelentkezése. így például több termelőc-soportba beengedtek kulákokat is. így voit ez Kisbudméron is, ahol a kulákok beépülése a csoportba, hamarosan durva provokációban jelentkezett. De hasonló eset előfordult Szent- glloskéren és Somogyaszalón is. Amikor pedig Pártunk figyel- meztette csoportjaink üzemi szer­vezeteit, a termelöcsoportok tag‘.á- gát a fenyegető kulákbeépülésre, több helyen a kulákok beáramlása ellen úgy akartak védekezni, hogy nem veitek fel a becsületes közép- parasztokat sem a csoportba. Jgy volt ez Csányoszrón is, ahol „biz­tos, ami bizto-s" jelszóval több középparasztot is kizártak a kaja­kokkal együtt. E zeknek a hibáknak egyik oka a határeseteknél az elvi tisz­tázatlanság, a bizonytalanság, a másik gyakori ok, azonban az, hogy a csoportok a nagyobb épü­letekét így altarják maguknak biz­tosítani. Érre jó példa Dunaszek- cső, ahol például Martina József középparasztot kuláknak minősítet­ték, hogy házát kiigényelhessék a csoport számára. Ugyanitt ölj an tendencia is van, hogy kulákot középparasztnak minősítsenek — ha be akar lépni a csoportba. Hasonló eset van Nagynyárádqn is, ahol a vadkörteben váloga/ó vándorhoz hasonlóan most egy­szerre egymásután állapítják meg a kulákokról, hogy ez se kulák, 17 se küldik. Pártunk parasztpolitikájának ezek az elferdítései nem általánosak. Termelőcsoportjaink többségén él egészséges fejlődés megy végije. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne figyeljünk fel az ilyen esetekre cs ne tegyünk meg mindent, hogy ki- küszöböljük őket, mielőtt még Ao» molyabban veszélyeztetnék ered­ményeinket. Ennek érdekében ter­melőcsoportjaink tagságával, első­sorban csoportjaink kommunistái­val meg kell értetnünk, hogy a kö- zépparasztok megnyeréséért folyilc a harc a kulákok ellen, s hogy ezt a harcot csak akkor vívhatjuk meg győzelmesen, ha mindenben követjük Pártunk par ászt politiká­jút, Lenin, Sztálin lángeszű tanítás sót. A „C“-jegyes beadás fokozásával biztosítsuk a minisztertanács kedvezményét Baranyában is Hinbn van lelkes munkak-é&zség és nénnevelömunUa az új normák túliéijesíténéérf, ha egyes építési vállalatvezetők nem gondoskodnak a folytatólagos anyagellátásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents