Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-30 / 201. szám

DUNÁNTÚLI VasAmap 55, hétfőn újabb 42 dofsof6 paraszt lépett be a marjai» éméndi csoportba NAPLÓ As új normákkal új győzelmeket harcolnak ki a Magasépítési IS V és a Sopiana dolgozói A „C"-iegyes beadás fokozásával biztosítsuk a minisztertanács kedvezményét Baranyában is U IV’AGY BÉKEHARC Irta: MIHAIL UOTOV, a Szovjet Békerédelml Bizottság felelős titkára HAromszázharminchatmillió aláírás a stockholmi békét elhívásra — ez a minden népet áttogó békenépsznvazás mai eredménye az egész világon. Eb­ből a számból több, mint 115 millió a szovjet emberek aláírása. Teljesen és tökéletesen beigazoló­dott a Szovjetunió Legíelső Tanácsé, nak az a meggyőződése, hogy a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bi­zottságának let hívása egyhangú támo­gatásra talál az egész szovjet nép kö­rében- A békeszavazás a Szovjetunió­ban még egyszer szemléltetően bébi. zonyitotta: a szovjet nép és kormánya egységesek abban a törekvésükben, hogy megvédjék a béke ügyét és a nemzetközi biztonságot. A szovjet emberek — mondja a Szovjet Békevédelmi Bizottság közié, ménye —, amikor aláírásaikkal egy­hangúlag támogatták a stockho.mi békefelhivást, megmutatták az egész világnak mély békevágyukal, s azt a hajthatatlan akaratukat' hogy vala- mennyi néppel készek együttműködni, és hozzájárultak a béke megszilárdí­tásáért, a népek biztonságáért, a há­ború ellen lotyo harc nemes ügyéhez. A szovjet emberek nem sajnálják erőiket arra, hogy valamennyi béke­szerető néppel együtt megakadályoz­zák az új világháború lángralooban- lását. Telve vannak izzó törekvéssel, hogy minden erejükből megvédjék a béke ügyét. Erről beszél több, mint 115 mihió aláírásuk, erről beszélnek a népgyülések, amelyek hullámként bo­rították el az országot a stockholmi bókelelhívásra az aláírások gyűjtésé, nek idején. Erről beszél a szovjet békevédelmi bizottsághoz, az újságok szerkesztőségeibe — a szovjet embe­rektől érkező levelek végtelen áradata is. Ezeket a leveleket nem lehet meg- indultság nélkül olvasni. A békéről szóló lángoló szavak a szovjet embe­rek szívének legmélyéből törnek fel. Óriási lelkesedéssel folyt az aláírás­gyűjtés a népi demokrácia országai­ban is. A békére szavaztak Lengyel- ország- és Csehszlovákia, Magyaror­szág, Románia és Albánia dolgozói. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói közül több, mint 1? millió ember mondott határozott „nem"-et a háborúnak, amelyet az amerikai és angol imperialisták készítenek elő. Sikerrel halad a szavazás a Kínai Népköztársaságban. Itt már több, mint 50 millió ember erősítette meg alálrá. sával a stockholmi békeielhivást. fegyverrel a kezében védi szabadsá­gát és tüggetlenségét az amerikai ag- resszorok hitszegő támadása ellen a hős koreai nép. Mind újabb sikereket arat az anti- imperialista tábor, amelynek zászlói alatt jelenleg 800 millió ember egye­sül. Ugyanakkor, midőn a szovjet nép és a népi demokráciák országainak dolgozói békés, alkotó munkával tog. laikoznak, ez amerikai és angliai ag. resszorok az új háború lángjának fel- gyujtásán mesterkednek. AZ amerikai impenal'sták az új há­ború segítségével akarják megvalósí­tani kárhozatos világuralmi terveiket, ezzel akarják megoldani a kapHallsla rendszer minden ellentmondását. A há_ ború számukra — business. A váro­sok és falvak elpusztításán, az embe­rek millióinak halálán újból keresni akarnak, új óriási nyereségek besöp- réséröl álmodoznak. A háborús gyuj- togatók cinikus nyíltsággal mondják „Ml háborút akarunk!" Az USA em- bergyülölő szörnyetegei erőltetett ütemben militarlzálják országukat és orré kényszetitik a raorshallizált or. szágokat is. Az emberek tömeges el­pusztítására új szuperfegyverek felta­lálásán fáradoznak. Katonai tömböket kovácsolnak, mérhetetlenül felduz. zasztják hadügyi költségvetéseiket, a dolgozók életének lerombolása révén. Truman kormánya áttért a nyílt rab jó háborúra a sznbadságszeretö ko­reai nép ellen A háborútól megzavart amerikai szenátusban a szenátorok azt követelik Trumantól, hogy dobjanak atombombát Koreára. A háborús gyujtogatók el akarják hitetni 02 emberek millióival, hogy a háború elkerülhetetlen Ismert amori- *ai államférfiak, akik már elvesztet. ték minden felelősségérzetüket, nap- ról-napra embergyülölő nyilatkozato­kat tesznek. Az új háború legfőbb gyujtogatója, Truman, cinikus és kép. mutató nyilatkozatot tett arról, hogy „habozás nélkül utasítást ad aZ atom­bomba alkalmazására, ha ezt szüksé­gesnek tartja. > Texas küldötte, Povsy, ez a husza­dik századbeli emberevo, a kongresz. szusban kijelentette: „Elpusztítunk minden hidat, elárasztunk minden bá­nyát, eltörjünk minden kunyhót... megsemmisítünk mindent". Ezt kiegészítette egy amerikai új­ság, ezt írta „Megöljük a gyermeke­ket a bölcsőjükben, az öregeket imád­kozás, a lérliakat munka közben." A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága stockholmi gyűlé­sének felhívása, hogy tiltsák be az atomfegyvert, minden jóakaraté em­berhez szól, s kézről-kézte jár, szív­től szívig minden kontinensen. Aláír­ják ezt a felhívást minden fajú és nemzetiségű, valiású és politikai meg. győződésű emberek. A kegyetlen terror és üldözés eile, nére Franciaországban 12 millió em­ber, azaz az egész lakosságnak több, mint egynegyede aláírta a stockholmi békefelhivást. Olaszországban 10 mii. lió ember szavazott a békére Az USA megszállás alatt álló Japánban mint­egy másfélmillió aláírást gyűjtöttek. Nyugat-Németországban több, mint kétmillió német szintén aláírta a stockholmi békefelhivást. Növekszik az aláírók száma azokban az orszá­gokban is, amelyek az új háború tűz. fészkei — az USÁ-ban, és Angliában. Ezeknek az országoknak a népei mind. inkább kezdik megérteni, milyen ka­landba viszik őket fejvesztett veze­tőik, élükön Trumannal, Acheson-nal ChurchílHel. Attlee-vel és Bevin-nol. Az USA negyven államában már több, mint egymillió aláírást gyűjtöt­tek. A háborús hisztéria ellenére az USÁ-ban mind inkább és Inkább hal­latszanak hangok Truman kalandor, politikája ellen. Talán nem jelenték­telen például az a tény, hogy a ko­reai nép ellen viselt háború megin­dítása után egyedül New Yorkban több, mint 400.000 ember írta afá a békefelli.,ást. Mind újabb és újabb hírek érkez­nek az aláírásgyűjtési kampány sike­res kibontakozásáról a gyarmati és félgyarmati országokból is. Ázsia és Afrika országainak elnyomott népei egyre hangosabban emelik fel szavu­kat a béke védelmében. A világ egyszerű embere! azárt ír. jók alá a stockholmi felhívást, mert ennek a felhívásnak rövid és világos szávai az egész élenjáró emberiség gondolatát fejezik ki. Ez a béke gon dolata. Most a béke hívei feladatul tűzték ki: minden országban minden lehető módon kiszélesítik a békeinozgaiom tömegbázisát, az emberek új és új millióit vonják be a békeharcba, te­kintet nélkül politikai meggyőződé sükre, vallásukra, szociális helyzetük, re. Fontos feladat most a békeharc alapján álló különböző szakszervezeti, kulturális, Ifjúsági, paraszti és más társadalmi szervezetek tevékenységé nek aktivizálása. A béke híveinek egy órára som sza­bad abbahagyni a háborús gyujtoga- tók leleplezésére irányuló karcot. Kö. nyörtelenül te kell tépnünk az álarcot a háborús gyujtogatókról és clnko sóikról. A béke híveinek mozgalma új, nagy lendületet vesz. Októberben megtartják a Béke Mivel Világkon gresszusát, s ez a béke erői egyesülé sének nagyszerű demonstrációja lesz Minden ország népe azzal a szilárd elhatározással megy a kongresszusra meg kell védeni a békét, meg kel' fékezni a háborús uszitókat. És a né. pék ezt meg is teszik. A béke nagy csatája folyik most egész földünkön. A népek tudják: o béke győz mert oldalán van az igaz ság. A béke győz. mert a béke ha talmas hadseregének élén a Szovjet unió halad A béke győz. mert érte harcol a világ zászlóhordozója — a nagy Sztálin. S ahol Sztálin — ott a győzelem. A Biztonsági Tanács sürgős intézkedéssel vessen véget a% amerikaiak koreai agressziójának — követelik egyre erőteljesebben a világ népei A világ szabadságszerető népei egy­re erőteljesebben tiltakoznak az ame. rikai imperialisták koreai agressziója ellen, elítélve a barbár légitámadáso­kat és követelve az Idegen csapatok kivonását Koreából. A világszerte megmutatkozó felhá­borodást világosan tükrözi a stockhol­mi békefelhívást aláírók számának ha. talmas emelkedése. Ma már nincs egyetlen ország sem, amelynek dolgo­zói ne sorakoztak volna lel a világ békéjének megvédése mellett. SZOVJETUNIÓ. I. Jakuskin akadé­mikus „Követeljük az intervenció megszüntetését Koreában" című írásá. ban kiemeli, hogy az egész földiekén az emberek százmilliót emelték lel til­takozó szavukat az amerikai táborno­kok és kiszolgálóik állatiassága ellen, amelyet annak az ENSZ-nek n zúszla. ja alatt követnek el, amelynek az emberiség békéjének megvédése len­ne a feladata. A Pravda beszámol ar. ról, hogy a szovjet dolgozók újabb és újabb sikereket érnek el a békemű­szakokban. A novotagilszki kohóüzem ol.osztárjai az elmúlt hét hónap alatt kétszer több fémet adtak az ország­nak, mint 1949-ben egész óv alatt. A bakui olajmunkások mindegyike béke. műszakban dolgozik. CSEHSZLOVÁKIA. Az üzemek, földművesszövetkeze.tok dolgozói a Biztonsági Tanácshoz intézett távira­tukban követelik az 'mperíaiista gyil­kosok kivonását Koreából. A Ma- rlanska-Lazne-l fürdőhelyen üdülő csehszlovák, imagyat, lengyel és olasz szakszervezeti tagok békegyülésen til­takoztak az amerikaiak agressziója el­len. HOLLANDIA. Ä Telegraph dmü holland lap közli Herretson profesz- szor cikkét, aki elítéli a holland kor. mányi, amiért helyeselte az amerikai­ak Korea elleni támadását, amivel megsértették az ENSZ alapelveit. KANADA. Kanadában egyre fokozó­dik a tiltakozó mozgalom az ameri­kaiak koreai agressziója ellen. Az autóbuszokat ég villamosokat röpcé. dulákkal ragasztották tele, amelyeken ez a jelszó volt: „Egyetlen óletet sem Koreáért“ KÍNA. Kínában a legutóbbi adatok szerint mér 84,850.000 békealáirást gyűjtöttek. Az elmúlt két héten az aláírások száma több' mint 23 millió­val emelkedett, BUKAREST. A Bukarest melletti re­pülőtéren hatalmas ifjúsági békegyü. lést tartottak, amelyen mintegy húsz. ezer román Ifjú vett részt, hogy tilta­kozzék a háborús uszítások ellen. FINNORSZÁG. Eddig már több, mint hétszázezer finn dolgozó, pap, tudós és politikai személyiség írta alá a stock­A Korén: Népi Demokratikus Köztár­sság népi hadseregének főparancsnok­sága augusztus 28-án est© a kővetkező­ket közölte: , A népi hadsereg egységei valameny- nyl fronton folytatták kemény harcai­kat az amerikai és a Li Szín-Matt csa­patok ellen, amelyek konok ellenál­lást tanúsítanak. A népi hadsereg azon egységei, amelyek a keleti partvidéken nyomul­nak előre, visszaverték az ellenség­nek légierő és flotta védelme alatt végrehajtott támadásait és az ellenség védelmét áttörve, folytatják támadá­sukat. A keleti partvidék körzetében vívott harcokban a népi hadsereg csapatni az ellenségnek több, mint nyolcszáz katonáját és tisztjét semmi­sítették és sebesítettek meg, több, mint háromszázat foglyul ejtettek. Zsákmányoltak nyolc különféle űrmér­tékű lövegct, négy fényszórót, sok ne­héz- és könnyű-gépfegyvert, géppisz­tolyokat, karabélyokat, rádiókészülé­keket és hadianyagot. A népi hadsereg tévédéiül! egységei augusztus 17-től 22-ig három B. 29. amerikai bombavetöt és három va­dászgépet lőttek le. Az amerikai gé­pek támadást intéztek Nanan (Ranan) es Csoncsin (Szeíszin) ellen. Az ame­rikai bombavetők augusztus 27-én tá­madást intéztek Nampho (Tinnampo) városa ellen és több, mint harminc bombát dobtak a város központjára. A bombázás következtében sok lakó­kolmf felhívást. Kekkemen Finnország miniszterelnöke, számolva a finn uóp széles tömegeinek béketörekvésével, szintén aláírta a lelhivást. SPANYOLORSZÁG. A Béka Hívet Világkongresszusa állandó bizottsága, hoz egyre-mésra érkeznek levelek Franco Spanyolországából, amelyek békealáirásokat tartalmaznak. Leg­utóbb két levél érkezett, amelyben'a madridi akadémia neves tudósai írták alá a felhívásokat. ház, bölcsőde, iskola, színház és sok egyéb kultúdntcmény pusztult eL A város lakosságának soraiban sok a ha­lott és a sebesült. A Koreai Népi Demokratikus Kör- társaság népi hadseregének főparancs­noksága közölte augusztus 29-én reg­gel, hogy a népi hadsereg egységei v.v lamenyi fronton visszaveri;: az ame­rikai és Li Szin-Man-iéle csapatok el­lentámadásait, súlyos csapásokat mér­nek az ellenségre és továbbra is ke­mény harcokat vívnak. A népi hadsereg azon egységei, amelyek Gunjit felszabadították, az ellenség konok ellenállását leküzdve, tovább vívják támadd harcaikat. A népi hadsereg egységei ezekben a har­cokban több, mint 800 ellenséges ka­tonát semmisítettek, illetőleg sebesi- tettek meg, kétszázat foglyul ejtettek. Zsákmányoltak három harckocsit, őt 105 milliméteres lőveget, hét 81 mil­liméteres aknavetőt, négy rakétalöve- get, tizenkét légvédelmi gépfegyvert, több, mint 50 könnyű gépfegyvert, sok nehéz gépfegyvert, karabélyt, vala­mint egyéb harci eszközt és hadianya­got. Az amerikai légierő folytatja rend­szertelen és barbár légitámadásait az ország déli és északi részének békés városai és falva! ellen. A bombázások következtében több város és iáin el­pusztult. A békés lakosság körében sok a halott és sebesült. A koreai néphadsereg egységei valamennyi fronton sikeresen iolytatj&k kemény harcaikat Nem tagadhatja le az amerikai hadügyminisztérium az amerikai haderő jelenlétét Formoza szigetén Az amerikai hadügyminisztérium lá­zas gyorsasággal bocsátja ki nyilatko­zatait, amelyekben cáfolja az ameri­kaiak formozai (taivani) agresszióját. Ez különösen Csu-En-Laj külügymi­niszternek, a Biztonsági Tanács elnöké­hez és az ENSZ főtitkárához intézett távirata Után fokozódóig amelyben kérte, hogy a Biztonsági 1’inács azon­nal intézkedjék az amerikai haderők­nek a szigetről való eltávolításáról. Washingtonban kijelentették, hogy nincs amerikai katonai személyzet, de még katonai misszió sem Formoza szi­getén. A valóság ezzel szemben az, hogy az amerikai beavatkozók nemcsak haderőket küldtek Formoza (Taivan) megtámadására, hanem állandóan erő­sítik azokat. Egy hónappal ezelőtt Charles M. Cook vezetésével amerikai militaristák csoportja érkezett Formo- zába. Augusztus 5-e óta pedig 11 ame­rikai cirkáló, romboló és olajszállító hajó futott be Kelung és Kaohutung kikötőkbe. Kelungban egy 25.000 és 35.000 tonnás amerikai hadihajó is „vesztegel", nyílt titok az is, hogy az amerikai légierőnek támaszpontja van a szigeten és oda több amerikai raké­tarepülőgép meg is érkezett. A 13. légi- haderő parancsnoka Tajpehben van. Manilából repülőgépek érkeztek Taj- pehbe, ahol a legénység ekő csoportja partra is szállt. M«« Art húr Truman parancsára visszavonta a formozai kérdésben irt üzenetét bandával a sztget védelmére vonatko-. zóan. Nyilvánvaló tehát, hogy Mac-Arthur „üzenete" rendkívül kínos az USA kor­mánya számára, amely mindenáron tit­kolni szeretné Formozával kapcsolatos agresszív terveit. Hz I. Magyar Matemallkai Kongresszus keddi ülése A kedd délelőtti előadóülésen az első előadást Kalmár László, Kos- suth-dijas matematikus tartotta, melyben legújabb kutatásainak ered­ményeit ismertette. Előadásához hozzászólt Kolmogorov professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának tagja is. A második elő­Mac-Arthur Truman határozott uta­sítására visszavonta Formoza kérdésé­ben írt üzenetét, amelyet a „külföldi háborúk veteránsainak szövetsége” ülé­sén szándékoztak felolvasni. Mac-Ar- Ihnr ebben az ,,üzenetében“ azt irta, hogy az USA-nak szüksége van For- mozárn a Kínai A épköztársaság elleni támadás céljaira. Kifejti, hogy Formoza Amerika „természetes védelmi vonalá­nak” része, amelyről Amerika ellen­őrzése alatt tudja tartani valamennyi ázsiai kikötőt Vladivosztoktól Singa- pure-ig. Mac-Arthur nyíltan kijelen­tette, hogy minden áron meg akarja védelmezni Formozai és a Csang-Kai- Sek-kiikket és hogy szándékában áll amerikai fegyvereket és amerikai had­erőket bevetni minden olyan jogos kí­sérlet megakadályozására, amely a Kí­nai Népköztársaság ellenőrzése alá kí­vánná vonni Formozát Hónapok óta nyílt titok volt Was­hingtonban, hogy Mac-Arthur és a kül­ügyminisztérium élesen szemben áll­nak egymással a formozai kérdésben a Csang-Kai-Scknck nyújtandó támo­gatás mértéke, de nem a segítségnyúj­tás ténye miatt. Mach-Arthur a hónap elején Truman tudta nélkül Formozára utazott, ahol a Kuomintang-klikk nyi­latkozata szerint szabályos katonai szövetségei kötött a Csang-Kai-Sck adást A. A. Markov professzor, x leningrádl egyetem tanára tartotta ■Algoritmusok elmélete” címmel. Előadása olyan problémákra adott választ, amelyek a matematika alap­vető kérdéseit építik, elméletileg jelentős következtetésekre vezetnek. A harmadik előadó Rlesz Frigyes. Kossuth-dijas professzor volt, aki nemzetközileg elismert kutatásainak eredményeit foglalta össze. A kedd délelőtti ülés utolsó előadója Rédei László szegedi Kossuth-dijas pro­fesszor volt. *—...

Next

/
Thumbnails
Contents