Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-24 / 196. szám

H APL(f »39 ÄÜGU57TU3 24 «J Kisebb csoport — kisebb eredmény, nagyobb csoport, sokkal nagyobb eredmény íí lsgsä Ha több tagot racrrezünk be, nagyobb lesz a terület) nagyobb lesz a gazdaság, jobban lehet gépesíteni, az agrotechnikát, a tudományos eszközöket alkal­mazni, jobb eredményeket ér­hetünk eL (Gerő elvtársnak a Szovjetunióból hazatért paraszt- küldöttek értekezletén mondott beszédéből.) Borjúdon. ItMS-ban alakult meg a termctócsoport 112 holdon Í2 taggal. Ez bizony nem volt sok sem a tagok számát, sem a földterületet tekintve. Ét nem fi tikerült a csoportnak valami jó eredményeket elérnie. Pedig dolgoz­tak becsülettel, igyekeztek a csoport tagjai a munkában, dohát kevesen vol­taik és a főM se volt valami sok. alacsony száma miatt nem lehetett manikaszer- vezetet kiépíteni, nem tud- tix. a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a gépesítés vonalán sem biztosítani maguknak. / Bár így is sikerült jobb termést elér­őtök például búzából, mint az egyéni gazdáik odóknak — 0 mázsát holdén- ként — midőn »záriban tavaly ilyen­kor kiszámolták az előzetes elszámolás- aA-< a munkaegységeket, nem jött bi* Sony ki több, mint 16 forint. Ennek- ellenére számosán voltak a községben, akik meglátták, hogy elő- pgöscbb a társasgazdálkodás és ba na­gyobb lesz a csoport, sokkalta nagyob­bak lesznek az eredmények is. 44 új tag lépett be tavaly a borjádi csoport­ba, élén Vélsz Géza, Rostás Vendel, Bíagyart József, Gulácsi Lőrinc dolgo­ké parasztokkal. ’ Több, mint oí)0 hold ga nőtt fel, a. csoport területe és mun­kaerő is volt most már elegendő. Üj élet kezdődött ezzel a b >rjádi csoportban, mely tavaly egyike vök még 4 megye leggyengébb csoportjai­nak. A csoport létszáma most már le­hetővé tette, hogy szilárd munkaszer­vezetet építsenek ki. Két brigádra osz­tottáltehát a csoport tagságát, a bri­gádokat pedig d—3 munkacsapatra, majd a területet is felosztották a bri­gádok és a munkacsapatok között. Ugyanakkor most már lehetőség nyílt arra is, hogy iskolára is efkiiid- hessenek a tagok közül, amire az előző évben — ugyancsak az alacsony tag­létszám miatt nem volt mód. így az egyik csoporttagot elküldték növény­termelési iskolára, Heidinger Károlyt állattenyésztési tanfolyamra, ketten pe­dig, Németh Irén és Marko vies György könyvelői tanfolyamra mentek. A megnövekedett földterületen már sokkal jobban ki lehetett használni a gépállomás gépeit és „ kapásoknak ts sokkal jobb munkát tudtak már az idén biztosítani; a kukoricát és a nap­raforgót háromszor, a cukorrépát pe­dig négyszer kapálták meg. De sokkal jobb munkát adtak a kalászosoknak is, ami aztán megmutatkozott a ter­méseredményekben. is. az idén 12 mázsa fér­fi cssüwinak mett holdanként a ta­valyi — és az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok idei — 9 mázsás termésével szemben, IS mázsájával fizetett az őszi árpa, 12 mázsájával a tavaszi árpa, olajlenben pedig meggeszerte a legjobb eredményt érték el: 6 mázsát holdanként. A csoportban nemrég volt az előze­tes félévi elszámolás. A csoport szép eredméngei alapján 3b forintra jött ki egy munkaegység értéke. Kevés csoport ért ©1 ilyen eredményt, nemcsak Bara­nyában, de az egész országban, A csoport tagjai tisztában avarnak vele, hogy minek köszönhetik a jó eredményt. — Kisebb csoport — kisebb ered­mény, nagyobb csoport gokkal nagyobb eredmény — így foglalta össze a ta­nulságot Veisz Géza ehrtács a csoport üzemi pártszervezetének elnöke. A csoport tagjai tisztában vannak képpen 20 forintot fizetnek ki minden munkaegység után. A csoport tagjai aoznhan így js szép pénzt kaptak kéz­hez. Buschbach Henriknek például 219 munkaegysége van, ami 35 forintjával 7665 forintos jövedelmet jelent. 7,lost 20 forintjával számolva, 4394 forint 60 fillért fizettek ki neki. Buschbach Hen­rik ebből felruházta családját, cipőtől kezdve, ruhán keresztül nagykabátig és vett még egy kerékpárt is. irtsak ö vett azonban kerék­párt, a csoport tagságá­nak több, mint fele vásá­rolt már kerékpárt és van olyan csa­lád is, mint Rostáéi;, Pálfiék, ahol férfi és női kerékpárt is vettek már. Az eredmények láttán tovább bővül a csoport. Eddig 13 család lépett már be taggal, döntő többségükben régi kö­zépparasztok. A felvilágosító munka azonban nem szünetel továbbra sem. — Mi tudjuk mi a különbség a kis csoport és a nagy csoport között mondta Rostás Vendel. Láttuk, bogx a 300 holdas csoportban sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni, mini a 110 holdasban és tudjuk, hogy a: 500, vagy a 600 holdas csoportban még ennél is jobbak lesznek az eredmények. Alakítsanak tanácsadó bizottságokat az építőipari új normák zökkenésmentes bevezetésének és túlteljesítésének elősegítésére Mindenütt nagy jelentősége van a jnunka jó előkészítésének, de külö- aőaen nagy jelentősége van ennek a« építőiparban és éppen most, az éj normák bevezetéee előtti napok­éin. A váilalatvezetőéégeknek az a fel­iadatuk, hogy biztosítsák (t zavarta­tom munka érdekében a jő anyag- fHlátást ás az állásidő munkabeosztást. A pécsi Magasépítésnél jelenleg tóbb vertikális üzem, így elsősorban 8* asztalos, a lakatos és a műkő- üzem nein dolgozik teljes kapacitás­sal., , Az asstalösüzemben már kb. há­rma hét óta csak 25 számi ókban használják ki a gépi felszerelést, gyakori az üzemen belüli munka­nélküliség és ezért azután a száza­lékos teljesítésekben is visszaesés yan. A vállalat vezetője és párttitkára már július elején, az ÁÉlv kiértéke­lés idején lépéseket tett annak ér­dekében, hogy a Gyárépítő Ipari Központ biztosítsa a munkákhoz szükséges cementet, az építésügyi minisztérium pedig azt, hogy a múdY íolyaisatcsságában a» legyen fennakadás, mert augusz­tus vegére a vállalatnak egész sor építkezése befejeződik. Király elvtárs, a pécsi Magas­építési NV vállalatvezetője most már ■napok óta — igen helyesen — köz­ponti kérdésnek tekinti, hogy az új normák bevezetésének idejére ne le­gyen semmiféle technikai nehézség. "Megegyeztek, inár a Veszprémi Ma­gasépítési NV-vel is vertikális mun­kák végzésére, úgy, hogy az aszta iosüzem szabászai már hozzá is kezdtek a munkához és egy hét műk v% már teljes kapacitással működik az üzem. Hasonló módon sikerült o többi vertikális üzemei is ellátni munkával. A pécsi Magasépítés népnevelői fölhasználhatják tehát azt is, hogy •zeniben a felszabadulás előtti idők ötbónapos építőipari munkaidejével, most már egyre, inkább arra vesszük m irányt, hogy minden építőipart dolgozó egész éven át dolgozhasson. Azonban — visszatérve az ’ új nor­mák bevezetésére — meg kell állapí­tani azt, bogy a műszaki vezetőség nek még számos részfeladatot kell megoldani. . v Minden építkezésnél, minden mun­kahelynél biztosítsák az anyag elő készítését, az állványok és munka­eszközök kiszállítását, mert. különben as anyagra és munkaeszközre való várakozás nagy időkiesést jelent, megnehezíti a .jó eredmények eléré­sét óe ezt az ellenség feltétlenül az új normák ellen használná fel. Különös gondot kell fordítani a munkautalványok időbeni és pontos kiállításra és arra, hogy megaka­dályozzuk az építkezéseken a terv- szerűtlenül ide-oda helyezgetéseket, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, hogy miután a dolgozók az egyik munlzafeladatot elvégezték, . tétlenül várakozzanak arra, hogy hói kezd­jenek új munkába. A jó tervfelbontás kiküszöböli az ilyen anarchikus állapotokat és ép­pen, ezért a tervfelbontás ,ió elkészí­tésével már az új normák beveze­tése előtt hozzájárulhatunk 3 túlteljesífés eléréséhez. Mindezeknek a kérdéseknek a megoldásában komoly segítséget nyújtana a tanácsadó bizottság. Or­szágszerte már sok üzemben meg- aakult az alapbéremelés és norma­rendezés végrehajtásának elősegíté­sére ilyen tanácsadó bizottság. A bizottságnak a vállalatvezetőn, a párttitkóron, az ÜB-titkáron és az i.döelemzőn kivül az üzem legjobb dolgozói, sztahanovistái a tagjai és így a minisztertanács határozatá­nak végrehajtása során minden kér­dés a tanácsadó bizottságba bevont dolgozókon keresztül lejut a munka­helyekre és üzemekbe. Alakítsák meg a déldunántúli Magasépítési NV-knél is ezeket a tanácsadó bizottságokat, segítsék ez­zel a válfelatvezetőség munkáját az új normák bevezetésével kapcsolat­ban. Az építőipari pártszervezetek és üzemi bizottságok is mindenütt lás­sanak munkához, mozgósítsanak Is új normák tömeges túlteljesítése érdekében és az ellenség elleni kí­méletlen- harcra. Ehhez azonban az szükséges, hogy a párt'vezetősé- gek mindenütt alaposan tanulmá­nyozzák az új normák bevezetésé­nek technikai kérdéseit és azokat ismertessék, a népnevelőkkel. Az a népnevelő, alti alaposan át­tanulmányozza az új normák beve­zetésének technikai kérdéseit és az eddigi tapasztalatokat, liönnyCszerrel visszaverheti az üzemen belüli ellenség rágalmait és támadásait. Az aljas ellenséges rágalmak le­leplezése pedig blinden népnevelő és minden becsületes dolgozó fel­adata. Fel kell számolni azt a meg­alkuvó álláspontot, hogy majd az új normák bevezetésévelI úgyis be- bizonyosul, hogy az ellenség ismét hazugsággal próbálkozolt. A népnevelőknek védekezésből tá­madásba kell átmenni, mutassanak rá, hogy kik azok, akik az új nor­mák ellen próbálnak hangulatot kel­teni és mutassanak rá arra is, hogy az üzemben megbúvó jobboldali szo­ciáldemokraták az új normákon ke­resztül ötéves tervünk, jövőnk és előrehaladásunk ellen törnek. Meg kell védenünk velük szemben minden eddigi és minden további eredményünket. Jláltani a fáiét éj a boldog, élet otthonait KÍ6s Ferenc parasztküldött beszámolója * a Buggyonij-kolhozról őst már világos képet írhatok a szovjet kolhozparasztck életéről mert őszintén megvallva sok kérdés volt bennem is addig, amíg saját szemem­mel meg nem győződtem mindazokról a nagyszerű dolgokról, amelyekből a szovjet kolhozparasztoknak bőven ré­szük. van. Megnéztem jónéhány kolhozházat a Buggyonnij kolhozban. amelyet- a há­ború alatt a íasiszlák teljesen leiper­zseltek és elpusztítottak. A háború után azonban gyönyörű, újtípusú házakat építettek, amelyek három szoba és konyha, éléskamrából állnak. lesieti padlóval. Megnéztem azokat a házakat is, amelyeket még nem tudlak újjá­építeni. Ezekben is szép rend és ra­gyogó tisztaság volt úgy a házban, mint a háztáján. Rendezett istálló, minden kolhoztagnak tehene és hízó­sertése van. Mindenki a saját kony­háján étkezik úgy őhogy akar, nem mint ahogy a reakció hirdeti, hogy csajkából esznek. A kolhozparaszlok élete szép, mert minden kizsákmányolástól mentes. A szovjet nép sajátmagának dolgozik és így örömmel is dolgozik. Nem talál­tam egyetlen házat, sem ahol rádió ne lelt volna. A Buggyonnij kolhoznak saját, rádió-állomása és olyan kultúr- háza van. amelynek befogadóképessé­ge 7—600 személy. Azonkívül saját zenekara, szülő, és gyermekotthona. Gyönyörűen felszereli könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Megvannak mindazok a szórakozóhelyek, amelyek a város ys a íalu közti különbségei, megszüntetik. Ugyanebben a kolhoz­ban két embernek volt saját autója és harminchatnak motorja. A kolhoz termésátlaga messze túl­szárnyalta a mi 1050-es termésünket. Nálunk az átlagos búzatermés holdan­ként 7-8 mázsa, ugyanakkor a Szov­jetunió búzatermése — hektáronként 45-50 mázsa, ami holdra átszámítva 22.25 mázsa. Tengeri termésük 120 mázsa hektáronként, vagyis katasztrá. lis holdanként 80S5 mázsa. Amíg ná­lunk 15-20 mázsa. Cukorrépa termé­sük 500-600 mázsa hektáronként, és mindén más gabonaféléből hatalmas eredményt értek el.' Az ilyen eredmények csakis szocia­lista gazdálkodással érhetők el ott, ahol sztálini tervet dolgoztak ki Tu­dósok segítségével. A vetésforgók tervszerű beállítása, a gépi munkák jó és szakszerű alkalmazása révén összeíonódik a tudomány a gyakorlati munkával. Megnéztük azt a traktort, amelyik, re három kasza volt felszerelve és munkateljesítménye tíz óra alatt har­minc hektár, vagyis ötvenkét kataszt- tális hold. A háromkaszás traktor munkája 104 embert szabadított ‘ fel más munkák végzésére. Láttunk egy másik traktort is, amelyre öt kasza volt ielszerelve és szintén 10 méter széles rendet visz, vagyis ötven hek. tárt vág le 10 óra alatt és 174 embert mentesít a fizikai munka elvégzése alól. Láttunk egy olyan traktort is, ame. lyik két tizennégy méter széles gereb- lyét húzott maga után, összesen hu­szonnyolc méter szélességben. Utána ment az a traktor, amelyik bogjákba tolta össze a szénát. Csak két emberi erő kellett hozzá, amelyik a boglyák. nál a gereblyét emelte tel. A kolhoz jószág állomány a a hábo­rú alatt mind elpusztult. Ami jószág- állományuk most van, azt már a há­ború óla tenyésztették. 750 marha, 162 ló, 718 sgrtés és 7.000 darab baromíi. bőt áll most a kolhoz jószágállumá. nya. * ■ A kolhozparasztok nagyon szorgal­mas emberek és mind azon igyekez­nek, hogy jó munkával minél több munkaegységet szerezzenek maguk­nak. Egy Vásznya nevű tag feleségé­vel együtt, 1049-ben 1518 munkaegy­séget teljesíteti, 7.590 forint értekben. Ezenkívül kapott nagymennyiségű bú. zál, kukoricát, napraforgót burgonyát és húsz malacot jutalmul. Mindezeket a saját szememmel fát. tam és tapasztaltam. Meggyőződtem róla, hogy csak az az egyedüli helyes út, amelyen a kolhozparasztok járnak és azt akarom én ts követni. Éppen ezért, a falumban jó felvilágosító mun­kával mindent megteszek, hogy mi­előbb rálépjenek a szocialista társas, gazdálkodás útjára dolgozó paraszt, társaim is. Kiss Ferenc. a magyar par ászt küldöttség tagja, Helesia. Jól ismertetik az alapszabáiymódosítást az egyházasharaszti tszcs tagjai naprói-napra nő az áj belépők száma — Nézd Adám; amíg nem va­gyok tisztában vele, hogy az álla­tokból mit kell a csoportba vinni és mit tarthatok meg magamnak, nem is lépek be. Megmondom én őszintén. Ezt mondta válaszképpen Hajdú Sándor tizenkilenc holdas cgyházas- h araszt i dolgozó paraszt Brandt Adám hat holdas dolgozónak, ami­kor az ott járt nála és a szövet­kezeti társasgazdálkodás előnyeiről akarta meggyőzni. Jól felkészült Brandt Adám, mielőtt agitációs út­jára indult, erre a kérdésre azon­ban mégsem tudott világos választ adni. Hajúin .Sándor a* állattartás kérdését vetette fel és ahogy Brandt Adám végigment az utcasoron, mind több ehhez hasonló kérdést tettek fel neki. Szántó Ferencné tizenhétből das dolgozó paraszt fele­sége a munkaegység teljesítésekkel nem volt tisztában, a fiatal Juhász Lajosné meg arra kért felvilágosí­tást, hogy. az édesanyákról milyen gondoskodás történik a csoporton belül. Amikor Brandt Adam este, haza­tért, mógegyszer átlapozta a ter­melőszövetkezeti csoportok szerve­zeti szabályzatát, hogy a feltett kérdésekre feleletet találjon saját magának is. Akkor jött rá, hogy az alapszabály nemcsak ezeket a kér­déseket, hanem ezen kívül sok más kérdést is tisztázatlanul hagy. Ez­után még sokáig gondolkodott azon, hogy miképpen adhatna érthető és elfogadható magyarázatot a dolgozó parasztoknak, akik ezekkel a kér­désekkel mentek hozzá. Másnap nagy öröm érte. Ahogy kezébe vette az újságot, az első ol­dalon nagy betűk hirdették: „A Ma­gyar Népköztársaság minisztertaná­csa rendeletben módosította az ön­álló termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatát.” Rögtön fel­kereste Hajdú Sándort és elmondta neki, hogy az állatállományából meg­tarthat magának egy tehenet nö­vendékmarhával, egy kocát szapo­rulatává/, öt juhot vagy kecskét, korlátlan mennyiségű baromfit, me­het és házinyulat, azonkívül a csa­lád szükségletéhez mérten egy vagy két hízósertést. — Most már elhozhatjátok a be­lépési nyilatkozatot is — szólalt meg, miután Brandt Adám felolvas­ta neki a rendeletnek ezt á részét. — Látom most már, hogy nem igaz, amit össze-vissza fecsegnek a faluban. — Most már megmondom azt is, hogy amikor először itt vol­tál, hittem még az ellenségnek, íyiost már tudom, hogy rosszul tet­tem, mert láttam a rendeletet. Es azt is tudom, hogy a rendelőtöket, amelyeket a dolgozók érdekében hoznak, be :s tartják — így vála­szolt Hajdú Sándor. Szántó Ferencné tizenkétholdas dolgozó paraszt felesége volt a má­sodik, akit Brandt Adám felkere­sett és' elmagyarázta nein, hogy az állapszabálymódosításban az van a munkaegységteljesiiésekkel kapcso­latban, hogyha egy csoporttag nem teljesít legalább 80 munkaegységet egy évben, kizárják a csoportból. ISmwsI biztosítja, hogy azok, akik nem akarnak dolgozni és nem érdemlik meg, hogy tagok legye­nek, ne ronthassák a csoport ered­ményeit. — Ezt nagyon jc .nk tartom és biztosan örülni fognak nekik mind­nyájan, akik belépnek. Sokkal szí­vesebben jönnek azok is, akik min­dig szorgalmasak voltak és szeret­nek dolgozni. Szántónénak igaza volt. -Elment Sántáékhoz. akik nyolc holdon gaz­dálkodnak és tudja mindenki, hogy a legjobb gazdák a községben. Sán- táékkai már sokat beszélgettek er­ről a kérdésről és megmondták nyíltan máinak is, hogy nem szíve­sen dolgoznak majd, ha lesznek olyanok is, akik csak ,.dísz-tagok” akarnak- lenni és nem fogják meg a munka végét. Sánta Jánosék azon­nal beléptek és követték őket meg Hajdú Sándor bácsit Keserű Já­nosék is, akik behozzák a csoportba tizennyolc hold földjüket és a ház­táji jószágulion felüli állatállomá­nyukat. Sajágó István 19 holdas dolgozó paraszt is a munkaegység kérdés rendezésének örült legjob­ban. Az ö családját is arról isme­rik, hogy soha nem mulasztottak még el semmiféle munkát és a le­adásban is az elsők voltak. Több, mint tíz mázsát vittek be „C” jegyre. Az alapszabálymódosítás után családjával együtt tagja tett a csoportnak. Belépett a felesége és a leánya is. — Mi már ismerjük az új rendel­kezést! — mosolygott Brandt Adám felé messziről a fiatal Juhász La- jcsné. — Elolvastuk hangosan az egész családnak. — Tudja, Adám bácsi,'én azelőtt sem húzódoztam a belépéstől, de most már azt sem várom meg, amíg az uramtól meg jön a válasz, hogy belépjek-e. Ta­gok lesznek az édesanyáméin és az uram szülei is. ök meg már csak tudják hogy melyik lehet a jó út. Ha hazajön a Lajos a katonaság­tól. egész biztos, hogy ő is belép. Juhász Lajosné fejét azzal akarta megtömni az ellenség, hogy ha be­lép a, csoportba, nem maradhat majd otthon a gyerekeivel, , anya nélkül kfel ‘1 a gyerekeknek felnevel- kedniök. Akkor is tudta, hogy ez így- nem lehet igazj de a rendelet megismerése után még tisztábban látja, hogy a kormányzat messze­menően gondoskodik azokról az édesanyákról is, akik belépnek a csoportba. Tudja már, hegy az van a rendeletben, hogy az anyaság előtt és után is cgy-egy hónapi sza­badságot kel] adni és ha már. egy éve' csoporttag az illető, akkor az előző évben teljesített munkaegysé­gek értékének egy hónapra eső ré­szét kell számára biztosítani a mun­ka alól való mentesítés időszakára. •Inhiisz Lajosné is tinido2a.it lép az új útra. Eppenúgy, mint előtte ezren és tízezren, akii: a szö­vetkezeti társasgazdálkodást válasz­tották. Tudják, hogy a dolgozó nép Alkotmánya védi okét, tudják, hogy a Magyar Népköztársaság minden rendelkezése a dolgozók érdekeit szolgálja. így a termelőszövetkezeti csoportok - szervezeti szabályzatának módosítása is. Tudják. Ezért lép­tek egymásután Egyházasharysztin a szövetkezés útjára és ezért emel­kedik hatvanötről egyre feljebb azoknak a száma, okik követik az e’ső belépőket és akik az új utat választják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents