Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-23 / 195. szám

1950 AUGUSZTUS 23

w R P í. O

Tizenö? építkezőméi elért teljesítmények bizonyít ián:

elavultak az építőipari normák és az új normák jó munkával, ésszerűsítéssel könnyen túlteljesíthetek

Alig egy hét imilva bevezetésre kerül az új építőipari norma. A régi normák az ipar ée így az építőipar fejlődésével elavultak. Gyors ütemben halad előre az építőipar gépesítése, már több százmillió forint értékben állítottak be új gépeket as éjAtő- iparba és emelték ezzel magasabbra a munka színvonalát.

Az alapbéremeléssel és a norma- rendezéssel olyan új normákat állapítottak meg, melyek igazságosak, nem lazák, de jó munkával mégis könnyen tiUteljesithetők.

Hogy ez így van, azt már a tények bizonyítják, mert augusztus 14-e óta már

15 élvezésnél iiísérietbéiipen

bevezették az új normákat Ezeken »z építkezéseken már az első napokban teljesítettek az új normákat, tőt sokan túl is szárnyalták azokat.

A baranyai, somogyi és tolnai Magasépítési NV-nél augusztus 28-án kezdenek új normákkal dolgozni. Az építőmunkások eddig még nem ismerték, hogy konkrétan milyenek lesznek ezek a normák ée a népnevelők eok helyen azzal védekeztek, hogy ők maguk sem ismerik az új építőipari normákat, azért nem tudnak konkrétan agitálni. Persze ez nem így áll, mert az új normák túlszárnyalásának a lényege a munka- yerseny kiszélesítése, tehát már az új normák bevezetése előtt lendületes munkával keü felkészülni a túlteljesítésre.

Jó munkával teljesítette 128 százalékra a normáját a Magyar Gyárépítő NV egyik építkezésénél .Varjú György kőműves.

Másfél tégla vastag, kisméretű új téglából készült felmenő falat húzott fel, ennek az új normája köbméterenként 2.80 óra, az érte járó ösz- szeg 9 forint 24 fillér. ,

Varjú György még a régi munkamódszerrel dolgozott, Csormai László ugyanezt a normatételt, ugyanazon a munkahelyen, azonos körülmények mellett, de zsinór-kaloda rendszerrel, sztahánovista módszerrel építette. Teljesítménye 160 százalék volt és így 48 órás heti munkaidő alatt 27.4 köbméter fal felrakásával 253.18 forintot keresett. 50.82 forinttal többet keresett, mint a régi munkamódszerrel dolgozó Varjú György, aki csak 21.9 köbméter falat rakott fel ugyanennyi idő alatt.

A kisméretű éttégla válaszfal falazásának a köbméterként! új normaideje 0.37 óra, az érte járó bér 1 forint 22 fillér.

Ezt a normát a Béke-uti kislakás- építkezésnél

a Komiéról odakerült Márki Laios

a régi munkamódszer melleit is már az első napon 100 százalékra teljesítette. így 48 óra alatt 158.28 forintot keres, amiért 129.7 köbméter éltégla válaszfal falazását kell elvégezni.

Ugyanezt a rrjrmatételt az újpesti k is 1 ak ás építkezésnél Kazi József kőműves sztahánovista munkamódszerrel 143 százalékra teljesítette. Ennek alapján 48 óra alatt 185 köbméter válaszfal felrakásával 225 forint 70 fillér heti keresetet ért el.

Egy pár példa arra, hogy miként alakulnak az új normák az állványozásnál: A balek-állvány készítésénél, melynek négyzetméterenként régi normaideje 0.10 óra volt, most 0.09 óra a normaideje, de az ezért járó összeg változatlanul 0.28 forint.

Az újpesti Hosök-ligeti építkezésen Szvitek József állványozó már az első napon 146 százalékra teljesítette ezt a normatételt, mert a munliáját tervszerűen osztotta be, az anyagokat előre tárolta. 48 óra alatt 778 méter állványozást végzett el és 178 forint 94 fülért keresett.

A létraállványkószítésnek 0.15 óra helyett 0.10 óra az új normaideje, a forint értéke 0.34 helyett 0.26 forint.

A Vasbeton Gyárépítéei NV tököli munkahelyén dolgozó Mészáros Mihály állványozó

négytagú brigádjával

103 százalékot teljesített, ilyen teljesítmény mellett a brigád összkeresete 48 órára 504.20 forint volt, a brigád egy-egy tagja pedig 126.05 forintot kapott.

Sorolhatnánk még tucatjával és százával a példákat, melyek mind azt bizonyítják, hogy az új normákat is túl lehet szárnyalni. Maga ez a tény is azt igazolja, hogy igenis szükség volt a meglazult normák rendezésére 'az ötéves tervünk és az életszínvonal emelkedésének érdekében.

Bőséges termést arattak Kubán kolhozai. A Icasznodár-vidéki „Mo- lotov“-kolhoz búzaszállítmányát zászlókkal és plakátokkal feldíszített tehergépkocsik viszik az állami terményraktárba.

jEgy parassíhüldöit falujának négy napja

74 dolgozó paraszt határozta el Drávaszerdahelyen: követi a szovjet parasztok példáját

Alig négy napja, hogy utoljára jártunk Drávaszerdahelyen. A község most is ugyanolyan csendes és a forró napsütésben apró gyerekek játszadoznak a pirostetejű házak előtt. Emberek jámak-kelnek az úton, egy-két azóra megállnak és tovább ballagnak. Négy nap nem bosszú idő, s úgy mondják: ennyi kevés ahhoz, hogy valami változás történjék. És mégis ... A kis község házai közé valami új költözött négy nap alatt, és behatolt a hűs szobákba, az ott lakók gondolatába. Ezt az újat nem a szél, nem is valami földöntúli lény, hanem egy [gyönyörűen kivilágított gyorsvonattal Mezei József drávaszerdahelyi dolgozó paraszt hozta, aki négy nappal ez. előtt érkezett haza falujába a messzi, csodálatos Szovjet országból.

„Társasgazdálkodás" — ez a szó járja át a községet 6 ez az a szó, mely négy nap alatt megváltoztatta a községet, a dolgozó parasztokat, paraszt- asszonyokat .— mindenkit.

I

, .. Az esti órákban ha.

liUtjlSSZlUS 1/ talmas személyautó —----- áll meg a községház

a előtt. Az utast mindenki ismeri, — az egész község lakói. Alacsony, rastagbajszú, szemüveges ember — Mezei József drávaszerdahelyi dolgozó paraszt, aki a szovjetunióbeli ta. nulmányútjáról érkezett meg. Felejthetetlen fogadás... üdvözlések... Sok-sok baráti kéZszoritás.

Aztán bemennek a községi tanács, terembe és ott körülállják Mezei elvtársat. Nézik erős. csontos arcát, amely megtelt s megbarnu.lt, mióta el- . ment. A viszontlátás meghatottsága lassan felolvad és megindul a kérdez- getés. Mindegyiknek van valami kér. dezni valója, Biró János, Selymes Sándor azt kérdezik milyen város Moszkva. Varga József, Markó József és még sokan a kolhozparasztok életéről érdeklődnek.

Meze! elvtárs mosolyogva állja a kérdések özönét. Szavai nyomán a dolgozó parasztok előtt kibontakozik a csodás szovjet mezőgazdaság, a szovjet emberek élete, munkája. Papp János is ott állt köztük és hallgatta. Egyre jobban szorította a szó és e végén kibökte: \

■— Hót, ha így van, akkor nekünk i$ azon az úton kell menni.

— Úgy van, nekünk is meg kell alakítani a csoportot — vágták rá többen.

| iuqusztus S6

Még alig reggeleden de Nagy Lajos, Papp Gyula, Bíró János, Selymes Sándor és Nagy László már ott voltak Mezeiéknél. Ók már eddig is érdeklődtek a társasgazdálkodás iránt és csak vártak, hogy Mezei elv. társ a Szovjetunióból hazatérve elmondja mit látott.

S a faluban széltében-hosszában járt a hír: ,

■— Mezei estére előadást tart, s elmondja mit látott a Szovjetunióban. — Aznap nem volt senki a községben, aki ne erről beszélt volna, s ha az utcán ketten találkoztak, ezt kérdezték egymástól:

— Estére ott leszele a gyűlésen?

A tanácsterem ezen az estén szűknek bizonyult. Ott szorongott a falu apraja.nagyja. Mezei elvtárs hosszasan beszélt nekjk, szavaival oltotta a dolgozó parasztok szomját. A jegyzet- füzetből előkerült a tengernyi tapasztalat, s a teremben megelevenedett az, amit Mezei elvtárs négy héten keresztül látott. Látta a micsurinszki kísér, leti telepet, ahol a természet nagy átalakítója, Micsurin dolgozott és tanítványai ma is munkálkodnak; látta a lipecki traktorgyárat, ahol futószalagon ötpercenként készülnek a trakto. rok: látta a szovhozokat, kolhozokat, ahol kombájnok, répaszedő és ültető gépek könnyítik meg a parasztság életét.

De nemcsak ezt látta, hanem még sok-sok mást. A kolhozok istállójában fehérkötényben dolgoznak s villanyos fejőgéppel fejnek. Egy kolhozparaszt lakásába is bement s ott a legszebb bútorokat, villanyt, rádiót, villany- vasalót és tengernyi metszett üveg. edényt, poharat látott.

Kormosné is ott állt a többiek között s figyelt.

— Lám a kolhozokban is van edény, nem igaz mégsem a csajka mese. s nem igaz az sem, hogy nincs semmijük — mondta a mellette állónak, Aztán hallgatta tovább, hogy mennyi minden van a kolhoztagok tulajdona, ban. Van nekik tehenük borjastól, egy agyadisznó szaporulatával, két-három süldő, és annyi baromfi, amennyit akar.

— Hej, de szép életük van — mondta Kormosné, s a többiek rábólintottak.

S ahogy Mezei elviérs előadása, végére ért, egy pillanatra csend lett. Bagó Lajos és Szántó Ferenc egymás, után álltak fel s mindanriyiuk gondolatát fejezték ki. amikor ezt. mondtákMeg hell alakítanunk . a csoportot, s akkor mi is ilyenné lehetjük az életünket...„I.... in Még alig világosodik,

UüOUSZ-US 19 de ' a dolgozó parasz--------------------tok egymásnak ad.

já

k a kiliiicsei Mezőieknél,.Nagy Lajos pppp Gyula és a többiek már előző este bejelentették Mezeinek, hogy bíelépnek a csoportba. S most jönnek íj többiek, akik a hallottak hatására (felhatározták: elindulnak n kolhozparasztok példája nyomán. Szinte egymásnak adják a kilincset. Ott volt ‘Tóth János, Szigetvári János. Varga \ Józsefné és még sokan. S ez egész ■ nap így megy — késő estig. Amikor

az utolsó látogató is elmegy Mezei József és felesége elkezdenek számolni.

— 38 család lépett be, 74 taggal, s ez összesen 354 hold tőidet hozott be, — mondja Mezei elvtárs. — De ez még nem végleges. Szép Alkotmány, ünnepünk lesz.

Ismertessük a termelőcsoporfok módosított alapszabályait

Augusztus 20

Vasárnap van. Alkotmányunk ünnepe. A dolgozó parasztok ünneplőbe öltözve igyekeznek a gyűlésre. A teremben ott szoronganak az új útra lépett dolgozó parasztok. Mezei elvtárs újból beszél, útjáról, csodás élményeiről... Dolgozó parasztok szólalnak fel, s hangjuk belevesz a hatalmas lelkesedésbe: Legyen az új csoport neve Ormánsági Vörös Csillag. Zúg a taps, az arcok kipirulnak, csillognak a szemek. Ahogy énekelnek, hangjuk erős, határozott — mint ami. lyen az útjuk, (melyen elindultak.

Ez a négy nap megváltoztatta a drávaszerdahelyi dolgozó parasztokat, és boldog emberré tette őket.

— Másodszor szabadultunk fel — mondták — és most az egyévi gazdálkodás sok terhe került le vállunkról. És ez is a Szovjetunió segítségével.

Igen, ez is, mint. sok minden más, amit a Szovjetuniónak és a nagy Sztálinnak köszönhetünk.

Bocz József

T erm előcsop őrt j aink fejlődésé^ ben komoly akadályt jelentettek eddig a működési szabályzat hiányosságai. Csoportjaink régi alapszabálya ugyanis számos olyan kérdést hagyott nyitva, melyek rendezése szükséges volt további munkájuk biztosításához, de melyek rendezésével számos kis- és középparaszt e'.őtt hárul el a belépés akadálya is. Ezért a Magyar Nép- köztársaság minisztertanácsa nemrég rendeletben módosította a csoportok működési szabályzatát.

A

zok között a kérdések között, melyeket a minisztertanács rendelete rendez egyik leglényegesebb a háztáji gazdálkodás kereteinek meghatározása. Ez a kérdés számos csoportban jelentett problémát és számos belépni szándékozó dolgozó paraszt is szerette volna biztosan tudni — belépése előtt — hogy tulajdonképpen mennyi földet, mennyi állatot hagyhat is meg házköriili gazdálkodás keretében — hisz legnagyobb részük hallotta, hogy a kolhoztagoknak is van saját maguk művelte veteményeskertjük, tartanak tehenet, juhot, sertéseket, baromfiakat.

Az új működési szabályzat kimondja, ho|y a csoporttagok háztáji gazdálkodás keretében megtarthatnak a család nagyságától függően háromnegyed kataszteri holdig terjedő területet,

vagy ennek megfelelő szőlőt, vagy gyümöldsöst.

U

gyancsak megtarthatnak a

csoporttagok háztáji gazdálkodásuk számára 1 tehenet, 1 kocát szaporulatával, 5 juhot vagy kecskét, a család szükségletéhez mérten 1—2 hízósertést és korlátlan számban baromfit, házinyulat és méhet.

A működési szabályzat tehát biztosítja, hogy egy dolgozó parasztcsalád háztartásának szükséglete bőségesen fedezve legyen, sőt azt is, hogy a csoporttagok, a csoportban végzett munkájuk után járó jövedelem mellett jelentős jövedelemre tehessenek szert még a háztáji gazdálkodásból is.

A fentiek szerint hagyhat tehát kinn háztáji gazdálkodásban állatokat minden belépő dolgozó paraszt. Az igavonó állatokat és a fenti keretet meghaladó haszonállatokat be kell adni a csoportba. A csoport azonban négy évi egyenlő részletekben visszatéríti a belépő tagnak a bevitt állatok ellenértékét, mindössze 15 százalékot von le a csoport, mely 15 százalék a közös, szövetkezeti vagyont gya rapítja.

Az új működési szabályzatból élesen kidomborodik az, hogy a csoporttagok élete, becsületes megélhetése biztosítva van, hogy a csoport gondoskodik tagjairól. A minisztertanács rendeleté szerint a csoportok az öregek, ideiglenesen munkaképtelenek támogatására szociális alapot létesítenek. Ugyancsak intézkedik az új alapszabály a terhes és szoptatós anyák támogatásáról.

E

szerint a terhes és szoptatós anyákat könnyű munkára kell beosztani és szülés előtt, valamint szülés után egy-egy hónapra mentesíteni kell minden munkától és ha már legalább egy éve tagja a csoportnak, a mentesítés tartamára biztosítani kell számukra a legutóbbi 12 hónap alatt teljesített munkaegységeinek 1 hóra eső részét.

Termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaink működési szabályzatának mdóosítása számos dolgozó parasztban oszlatja el a még esetleg mgelévő kételyekét és nyitja meg előtte a belépés útját. Ehhez azonban az szükséges, hogy minél több dolgozó paraszt ismerje meg az alapszabálymódosítás lényegét. Termelőcsoportjaínk tagjai tehát ne elégedjenek meg a régi alapszabályok ismertetésével, ismerjék meg első sorban maguk a módosításokat s aztán ismertéssék minél több dolgozó paraszttal. Üzemi pártszervezeteink feladata elsősorban, hogy gondoskodjanak arról, hogy minden tag megismerje az alapszabálymódosítást s hogy csoportjaink tagjai, az új belépők, az előkészítő bizottságok tagjai minél szélesebb körben ismertessék az aiapszabálymódosításból termelőcsoportjaink tagjaira származó számos kedvezményt.

■%, %.-»

Ami Bav&fa fa tnihd&t d&tyazéé

A mait rendszer sötét korszakában, énről-én re fellángoltak a bérharcok :i pécsvidéki bányákon, mert mindig tarthatatlanabbá, mindig mélyebbre siUy- lycdt a bányászok és családjaik életszínvonala. .4 bérharcai; hetekig tartó sztrájkok formájában folytak le a kommunista bányászát; irányításával. De a sztrájkok legtöbbször eredménytelenül értele véget, mert a jobboldali szoe. dérnél; — úgy ahogy most is — a dolgozók érdekei ellen törtek és megalkuvón. anyagi juttatás ellenében hát- bo támad tál; a bányászokat.

Sasjim jól emlékszik vissza

ezekre a: időkre Bozsér János mecscksznbolcsi István-nkimi l> rigód ve - zetű elvtárs is. aki színién gerincesen kivette részét a sztrájkokból.

Ilozsér elviátrs már iő-hen felismerte a fudges utat és nyomban rá is lépett. Beiratkozolt az MKB-ba é sazóta nllan- . lóim élén jár ágy a termelésben mint i társadalmi munkában.

Munkásosztályunk önfeláldozó, szívós és következetes harcának meg is születtek az eredményei. A munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal kezébe vette az ország irá- tnyítását és a győzelem eredményeként Magyar Népköztársaság Alkotmánya törvénybe iktatta; „Ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé.“ Érzik is ezt a bányászok is és érzi Bozsér elvtéirs is. Azért készülődtek már napokkal ezelőtt a nagy ünnepre a MESZ ti ART valamennyi aknáján.

— Körömszakadtáig harcolok és kitartok a Magyar Népköztársaság Alkot, mánya mcleltt — mondja határozottan llozsér elvtárs, aki gondolatban leméri a múlt és a jelen közötti óriási különbséget.

— A múltban beleszaladhattam volna a munkába, mégis annyit fizetlek az urak, amennyit akartaik. Ma a nép Alkotmánya biztosít ja a dolgozóknak a becsületesen elvég,zett munka után a becsületes bért — mondja — és hazagondol n virágiilatos. tiszta, ájaniin bú. torozott lakására.

I»e Kapott méff mást Is Bozsér etvlárs az Alkotmánytól, amely kimondja; ,,A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jógái."

Ezt Bozsér János nagyobbik fiánál; a példája is világosan bizonyítja. Rozséi- Géza í946-1 ól 48-ig litván-aknán dolgozott mint csillén. De. mini ahogy az upja meséli — Géza nagyon jót tanult az elemi iskolában is és ezért 1Qt8-ban elhatározta, hogy mérnök lesz. Nem is sokat gondolkozott, Tudta, hogy a szocializmus építésében nagyon sok mérnökre lesz szükség.

Jelentkezett is a kecskeméti mérnöki iskolán, ahol kitűnő eredménnyel letette a felvételi vizsgát és elkezdte terűkul jövőjének alapját. Csakhamar kiváló tanulóként lüiit ki és szorgalmáért ösztöndíjra javasolták. Így a teljes ellátás mellett Bozsér Géza még havi 100 forint ösztöndíjban is részesült; Két évi tanulásának meg is leli az eredménye, mert jclcsrendu,:n le. érettségizett.

Tasm Hiányait ssiéjj nem fejezte be. Szeptemberben tovább fogja folg, tolni, de már nem Magyarországon, hanem a világ legfejlettebb államában, a Szovjetunióban. Óimét majd mini, vegyészmérnök jön haza és ludasát ~~ : szocializmus építésében fogja hasznosítani.

Ezer és ezer ilyen példát lehetni móf felsorolni, melyek mind ízt t(U;röz;k, hogy napról-napra vidámabb, szebb lesz az életünk. .4 középiskolákban, az egyetemeken dolgozók gyermekei tanulnak, a: üdülőhelyeken munkások pihennek. Mindezt az Alkoliiwiii/nak köszönhetik a dolgozók. Azért ünnepeltek a bányászok is olyan lelkesen, vidáman, szívbőljövően vasárnap

R, J.