Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-22 / 194. szám

ma augusztus a MÄPUf 5 Ass mf normák élharcosai áss Alkotmány­vették át a sztahanovista kitüntetést Ssabadetla Lajos Zsolnay-gyán korongos az új sztahánovisíák között A minisztertanács határozatának sikeréért folytatott harcban újabb sztahánovista eredmények születtek. Kiváló dolgozóink ismét példát matat­tak a magasabb termelékenység eléréséért, az új normákért, a békéért, az ötéves tervért folytatott harcban. Ebben a munkaversenyben újabb dolgo­zók érdemelték ki az egész dolgozó nép legnagyobb megbecsülését, a sztahánovisia kitüntetést. Alkotmányunk ünnepségein nyújtották át kiváló dolgozóinknak üzemeinkben a szlahánovista kitüntetést. Déldunántúl dol­gozói is újabb sztahánovisia eredményekkel büszkélkedhetnek az új nor­mákért folytatóit harcban. Szabadella Lajos, a pécsi Zsolnay.gyár kiváló munkása is az Alkotmány-ünnepség keretében vette át a sztahánovisia ki­tüntetést. Szabadella Lajos az országos kerámiai ipari dolgozók legkiválóbb- jaként nyerte el a kitüntetést. tovább. Tudta, hogy megállóit a fej­lődés, látta azt, hogy időhúzással ment a munka. Mindezt betetőzte a fasiszta háború. 1939-ei irtait.. Egy kopott ruhájú műnk ás ember áll. lőtt meg a Zsol- nay-gyár kapuja előtt. Arcán látszot az élet ezernyi viszontagsága. Odaszój a mellette álló gyereknek. — Na gyere itt megpróbáljuk ... — Ebben a szóban bent volt a sok átélt szenvedés, benne volt a kilátás­talan élet reménytelensége. Érezte, ha fiát, Lajost fel is veszik „inasnak", akkor sem lesz rózsás az élete. Az apa a négy esztendőre gondolt. Na­gyon jól tudta, hogy az mit jelent. Az első évben kocsihúzás, a második­ban vidd ide, tedd odarmunka Szabadella Lajos a gyenge fizikumú fiú mégis elindult. Megtette az első lépést. Leszerződött tanulónak. Rajta kívül még három gyermek volt a csa. Iádban. Az úri alkotmány nem biztosította a dolgozók részére a munkát. Ezt már akkor látta Szabadella Lajos, amikor tanuló volt. Gyakran előfordult, hogy két-bárom napot dolgoztak csak egy. folytában a szakmunkások. Az ő ke­resete is kevés volt. Egyév után hell 3 pengőt kapott. Tauulókorában állan­dóan kilátástalannak látta maga előtt az életet. Ez akkor sem változott meg, amikor 1943-ban. segéd lett. A segéd ■ ével alatt már érezte, hogy valami új­nak kell jönnie, ami megváltoztatja a régit és megszünteti a határtalan el­nyomást. Ahogy múltak az évek, ez a válto­zás ntánl vágy, egyre jobban forrt benne. Látta a többiek elégedetlensé. gét. Erezte, hogy ez nem mehet így 1945-öt ínunk.. FelszabadultunkI A dicsőséges Vö­rös Hadsereg fel­szabadította az országot. Felszabadult benne Szabadella Lajos is. Eljött a várva.várt idő. Eljött, mert el kellett jönni. Vége kellett, hogy legyen az embemyúzásnak. Szabadella Lajos el­ső útja a Magyar Kommunista Pártba vezetett. Tudta, a Párttal beteljesedik mindaz, amire egy munkás-ember vá­gyik. Á dolgozó népé lett az ország. Szabadella Lajosé is. Azoké, akik ad­dig véres verejtékkel, koplalva, éhez­ve tűrték, mert tűrni kellett a jogta­lanságot, a féktelen kizsákmányolást. A felszabadulás után mindez megvál­tozott. Uj törvényeket hózott a dolgo­zók állama, amelyek mostmár a dől. gozók ügyét védték. Öntudatában is fejlődött a nemzet. Megkezdődött az országépítés, amelynek részese Szaba- della Lajos is. ,,Miénk a gyár, ma­gunknak termelünk." Ezt hirdette Sza­badella pártnépnevelő. Szavait ered. Erényessé tetté azzal, hogy fokozta napi munkáját. 1949 3üg. 17 Pártunk nagy vezére, Rákosi Mátyás elv. társ . az Országgyű­lésen tartott beszédében bejelentette Alkotmányunk megszületését. Évszá­zadok keserves szenvedése után el­készült a Magyar Dolgozó Nép Al­kotmánya. Népünk Alkotmányának egyéves évfordulóját Szabadella Lajos elvtárs pártvezetőségi tag, DISZ ifjú. munkás normájának magasfokú túl­teljesítésével köszöntötte. Szabadella elvtárs, ifjúmunkás, ko­rongos, a Koreai Héten átlagosan 140 százalékot ért el. Az Alkotmány ün­nepére azonban tovább fokozta a tel. jesítményét. Jobb munkamegszervezés­sel, szaktudásának teljes latbavetésé- vel elérte a 150 százalékot. így kö­szöntötte az Alkotmányi, amely ma már minden dolgozónak biztosítja a munkát, a megélhetést, a pihenést és üdülést. 1950 aus. 19 Együtt ünnepelnek a Zsolnay-gyár dolgo­zói. Ünnepük dolgozó népünk Alkotmányát. Ott van ő is a sorok között. Visszapillant a múltba... Körültekint örömtől duzzadó arccal: „Mégis miénk lett az ország és a gyár." Minderre még gondolni sem mert, amikor 11 évvel ezelőtt ott állt a gyár kapujában. Azóta minden 6zép. öröm az élet. Apjára gondolt, akinek ma megvan a biztos megélhetése ... Bátyjára gondolt, aki a néphadsere­günk főhadnagya. Húgaira, akik ma már boldog asszonyok. Szólítják... Szabadella Lajos fellép az emelvényre. Ott áU a színpad kö­zepén. Mindenki őt nézi. Alkotmá­nyunk ünnepének előestéjén őt is kö­szönti az üzem... A dolgozó nép, a dolgozó nép fiát. Valamennyien együtt építik az ötéves tervet, az országot. A munkáskezek Összeverődnek és a szép beszédek, üdvözletek között óf- nyujtják neki a sztahanovista okleve­let, jó munkájának elismeréséül. ...Újból ott áll a többiek között. Most veszi csak észre arcképét, amely vele szembe néz. Olvassa a szöve­get... „Éljen Szabadella Lajos szta­hánovisia.'' Körültekint, látja a dolgo­zó társait, akikkel együtt ünnepli az Alkotmány ünnepét. Á Pártra gondol és annak vívmányaira: az Alkotmány­ra. 'Aztán arra, hogy hétfőn az eddi­ginél még nagyobb lendülettel meg­kezdi napi munkáját. Farkas Elemér A gahoinmheg^üjíés sikere maradandó eredményeket lioss a malomiparban is Sorra túlteljesítik új normájukat a malmok dolgozói Látogatás egy milliomos kolhozban Varga Kálmán parasatküidött levele p gyénfteg gazdálkodó dolgozó pa- raszt vagyok, Sósvertike köz­ség bírája. Négy napja érkeztem haza falumba a Szovjetunióban tett tanulmányú tünkről, melyen életem legnagyobb kitüntetéseképpen vet­tem részt. Amikor elindultunk a Szovjetunióba, soha nem ismert kí­váncsiságot éreztem. „Milyen is hát ott a parasztok étete, milyen a kol­hoz, hogyan megy ott a munka, mi­lyenek a szovjet emberek” — Ezer és ezer hasonló kérdést tettek fel nekem a faáumbé’iek, de ezer és ezer hasonló kérdés izgatott engem is. Tudom, hogy minden dolgosó pa­raszttársamat hasonló kérdések fog­lalkoztatják most s azért megpró­bálok néhány réssfetet leírni utunk- ból. Ez persze csak egy elenyésző Iris törédéke annak, amit kinntar- tózkodásunk alkalmával láttunk és tapasztaltunk, dehát ahhoz, hogy mindent leírjak, talán egy könyv is kevés volna, nemhogy egy levél. Az újságok megírták már, hogy Moszkvában öt csoportra oszlott a toinnjárt parasztküldöttség. A mi csoportúk Moszlcvából Kirgiziába utazott tovább. 3684 kilométert tet­tünk még meg Moszkvától Frunzéig, ahol a kirgiz kormány, hatalmas népitömeg, a környező szovhozok, kolhozok és gépállomások küldött­ségei fogadtak bennünket nagy szeretettel, katonazenével és gyö­nyörű virágcsokrokkal. Másnap a kormány fogadást ren­dezett a tiszteletünkre, majd el­utaztunk kirgiziad utunk első állo­mására, egy kísérleti intézetbe. Amikor ezen a kísérleti telepen szétnéztünk, úgy éreztük, alkalmunk nyílott beletekinteni a természet csodáiba. >4.2 intézetnek ki’dön szőlő­én gyümölcskísérleti osztálya van. Az intézet munkájára jellemző, hogy például csak almából és kör'tébő. mintegy 150 fajtával kísérleteznek. Ezek közül mintegy 25 olyan fajtát tenyésztettek eddig ki, meiyek leg­jobban megfelelnek a talajnak és az éghajlati viszonyoknak. Ezekből a fajtákból az utolsó 5 év alatt több, mint 500.000 darabot adtak ki a környék kolhozainak. Természe­tesen nemcsak ezzel a két gyümöl­csössel kísérleteznek itt. Nemesí­tenek ananászt, epret, ribizkét és számos más fajta gyümölcsöt is, melyekből szintén nagy mennyiség­ben juttatnak a kolhozoknak, me­lyekben Igen fejlett gyümölcster­melés folyik. Még ugyanazon a napon meg­látogattunk egy másik kísérleti ál­lomást is. Itt főleg gabonafajták nemesítésével kísérleteznek. Búzából 8 fajtával folynak a kísérletek, mely ele mind megadják hektáron­ként (egy hektár nem egészen két hold) a 38—40 mázsát. Ezen az ál­lomáson tavaszi árpából 60 mázsa a hektáronkénti átlagtermés és 209 mázsát termelnek átlagosan burgo­nyából. Már ekkor láttuk, hogy milyen hatalmas fejlettséget ért el a Szov­jetunióban a mezőgazdaság és meg­állapíthattuk, hogy olyan terméseket érnek el, ami nálunk az emberek­nek még a vágyaiban se igen sze­repel. Számos kolhozt látogattunk meg ezután. Mindben azt láttuk, hogy boldog, szép életük van az ott dol­gozó szovjet parasztoknak. Azt láttuk, hogy gondtalanul, gazdagon élnek, meg van mindenük, amire csal: szükségük van és hogy meg­elégedettek, rendkívüli módon sze­retik a munkájukat és mindent el­követnek, hogy még virágzóbbá, még gazdagabbá fogyók kolhozukat, mivel mindnyájan tudják, hogy a kolhoz virágzása az ő egyéni életük virágzását jelenti. A sok kolhoz közül, amit meg­látogattunk, csak egyet próbálok meg röviden leírni. Ez a kolhoz a frunzei körzetben volt, Kenésed kolhoznak nevezik. A luoOiox 1í)29- ben alakult 50 szegény gazdaságból, negyven darab Iával, 160 darab bir­kával, 210 hektár földön. Az első évben száztízezer rubel volt a jö­vedelmük. Ma már 845 lovuk, 645 tehenük, 1900 birkájuk, 51 tevéjük és 2500 hektár földjük. Évi jövedel­mük kétmillió ötszázezer rubel. Az első helyre került holhoznak van egy nagy iskolája, kultúrháza, rá­dióállomása, gyermek napközije, kórháza, gyógyszertára, szövetkezett boltja, mesterséges megtermékenyí­tő állomása. A3 utóbbi időben hat nagy befogadóképességű istállót épí­tettek. A kolhoz iskolájából több mérnök, agrotcchrakus és brigád­vezető került ki. Sok kitüntetett van közöttük. A legutóbbi átlag­termése a kolhoznak cukorrépából 650 mázsa hektáronként. Az eddigi tapasztalatok alapján az orloval és kirgiz fajtájú lovakat tenyésztik és több lovuk van, amelyek a verse­nyeken díjakat kaptak. Mindezeket a magyar paraszt- küldöttség egy tagjaként láttam és sajté szememmel győződtem meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényérőL A Szovjetunióban látottakat mind át fogóm adni dolgozó paraszttár- saimnak és . mindent megteszek, hogy a megalakított termciőcsopor- tunkban minél több tapasztalatot értékesük essek. Varga Kálmán községi bíró, Sósvertike, Dolgozó parasztságunk győzelemr, vitte ar ötéves terv első óvéaek ke- nyíresatáját DéHDunántúIon is. A ga- bonsi>együjt&ben olyan eredmény értünk el, melyet ezelőtt még egy év ben scan. A déldunán+úfi malomipari mániá­sok kiváló munkája nagyban hozzájá­rult a begyűjtés sikeréhez. Malomipari munkásaink inunk avers cnyben vállal­ták, hogy augwsrfrts 20-ig teljes kapa­citás kihasználásával veszik át a dol­gozó parasztság terményeit. Vállalásukat a munkavcrseuvek révén valóra is váltották. A minisztertanács határozatának végrehajtása, az arra történt előzetes felkészülés volt áz s döntő segítség, mellyel malomipari munkásaink vállalásukat teljesíteni i- tudták. fiz áj ronnslfesl folytatón nuinSiaycrsRíiv'öen malomipari dolgozóink az újítások, észszerűsftések révén nagg menyiséy- ben hozták felszínre a rejtett tartalé­kokat is, amelyek viszont azt eredmé­nyezték, hogy dolgozóink sokkal jobl minőségű őrleményt kaptak. Nem kétséges, hogy malomipari dol­gozóink munkakedvét jelentősen fokoz­ta minisztertanács határozata. A rég normák visszásságait a minisztertanács határozatának végrehajtása kiküszö­bölte. Az új normák és az új alapbé­rek bevezetésével igazságos bérezéssel dolgoznak malomipari munkásaink. A minisztertanács határozata méltányolta a malomiparban - megkívánt fokozott fizikai munkát és az alapbéreket en­nek megfelelően emelte. Míg a régi nor- mak és alapbérek alapján egv liszt le­szed,, áltagos heti keresete 100 forint \o i addig most az új normák és alap­bérekkel 114 forintra'emelkedett. Vagv a koptatok heti ti!) forintos átlagke­resete 1-1 forint fölé emelkedett 100 százalékos teljesítés me]ku is. , ,A/ j ü.i"onni'lk bevezetését szemmel kísérhetjük az eredményeknél is A pécsi Államosított ’hier-maiamban köz rétién a: új normák bevezetése után s2áz százalék fölé ugrott, a dolgo­zók teljesítménye. A Koreai Hé­ten a liszlincrö munkások teljesítmé­nye nem egy Ízben 106, a géphez dol­gozóinak eredménye pedig állandóan 103 százalék körül mozgott. .Íz Alkot- máiig hetében tovább fokozták ma­lomipari dolgozóink m a aktív <pr s ep y ü ke t az új normák alapján. Legélesebbén a szentlörinci malomnál fi gyeibe lő ez meg. Míg a Koreai Héten.átlag 10 szá­zalékkal teljesítették túl a 100 százalé­kot, addig az Alkotmány hetében két nap kivételével — amikor 113 száza­lékot értek d — í73 százalékra fokoz­ták eredményeiket átlagosan. Ezt a ki­váló eredményt a dolgozók lelkesedé­sén túl Szihalmi György vállalatvezető újítása következtében érték el, méllyé- 20 százalékkal-emelték almalom tel­jesítőképességét, Egyénileg kiváló tel­jesítményt ért_ el Szentlőrineen Gáspár János Ili százalékos eredményével. Csaknem ilyen jelentőségű a siklósi malom dolgozóinak eredménye is. Vállalták, hogy ncpi teljesítésüket 45 mázsával felemelik. Ezt meghaladva 51 mázsával termeltek többet naponta átlagos előirányzatuknál a Koreai Hé­ten és az Alkotmány hetében. Sikló­son Slzrinyár Antal iömolnár eredmé­nyes munkája mozgósította valameny- nyi dolgozót. A dombóvári malomban is nagy­mértékben fokozták munkaversenyű- ket dolgozóink. A munkaverseny ered­ményességét jelzi a rakotíé-brigád !5I százados teljesítménye is. . Az egész gabonabegyüjtés ideje alatt a déldunántúli malmok között a szentlörinci ért el legjobb eredményt. Második helyen a bonyhádi., harma­dik helyen a szigetvári malom áll. A szigetvári malomban Hausknecht Sándor vállalatvezető jó politikai elő­feltételeket teremtett a pártszervezet­tel karöltve. Ennek következtében vívta ki az előkelő' harmadik helyet az egyébként nehéz adottságok mel­lett. A malom munkásai közül különö­sen kitűnt észszerű sít éseiv cl, kiváló munkamódszereivel Cserveni Géza. A Koreai Hét és az Alkotmány hete munkaversenyének lendülete nem tö­rik meg a malomiparban sem. A ga­bonabegyüjtés idején végzett kiváló munka maradandó erdményeket hoz a malomiparban. Eredményeiket még tovább fokozhatják malomipari mun­kásaink. ötéves tervünk hatalmas se. gítséget is nyújt ebhez- Pécsett most szerelik Dél-Dunántul egyik legkorsze­rűbb malmát, a Dunántúli malmot. Már az építkezés lendülete bizonyítja, milyen eredményeket érnek majd el malomipari dolgozóink. A Nárai sze. relő-brigád vállalta, hogy 15.000 mun­kaóra helyett 3.000 munkaóra alatt elvégzi az összes szerelőmunkát. Vál. lalásuk lehetővé teszi, hogy szeptem­ber 17 helyeit már szeptember 10-én üzemképesen megindulhasson a Du. n&ntúll-malom■ ISMERKEDÉS AZ EQYETEMMEL I Szombaton és vasárnap Al- ikotmánynnkat ünnepelte egész i dolgozó népünk. A pécsi Tu- idomány egy etem három korá­inak tanárai és hallgatói, va­lamint az egyetem dolgozni is 1 meleg ünnepségre, találkozó­ira jöttek össze, hogy kö- i szántsák & jövő év elsőéves 1 hallgatóit. Az orvoskaron jogikaron és a Pedagógiai főiskolán jövőre már több­ségben lesznek 'azok az új •hallgatók, akik munkás és dolgozó parasztszülők gyer­mekei.. Az egyetem központi épü­lete zászlókkal, képekkel, fel­iratokkal díszített. Bent mór jóval a 7 órai kezdés 'élőit többszázan gyülekeznek. So­kan jöttek el az új egyetemi hallgatói: első találkozójára, Az idősebb évfolyamtársak között mind többen és töb­ben tűnnek fel az újak. Ta­valy még „gólyák“-nák ne­vezték őket és az cl tanti idők ízléstelen vicceivel, tréfáival ,, szórakoztattál:“ őket. Az egyetem hallgatósága, légkö. re egy év alatt döntően meg- változott. A főiskolai tanulás nem üresfejű, If ha úrifiúk és lányok kiváltsága, mint haj­dan, hanem dolgozóink gyer­mekeinek jogos tulajdona. i Erről beszél dr. Boros líéia i rektor is a találkozó előtti I ünnepségen. I A 2S é velőtti időre gondo­ltok, amikor még én mentem I egyetemre. Akkor a hallgatók ) közölt alig volt 1—2 százaiéi: ) munkás- és parasztgyerek, t.ikik véletlenül bejutottak, ha­marosan abba kellett hagy­niuk lanulmányiakat. Akik pedig elvégezték, azok közül is nagyon sokan az utcára mehettek diplomájukkal. — Ma más a helyzet. A mai egyetemi, főiskolai ifjú­ság egyre jobb, gondlalatvrbb körülmények között tanulhat. Népi demokráciánk ösztön- díjakkal, tandíj- és- menza- kedvezmény ékkel, diákszálló­ban való elhelyezéssel - ingye­nes, vagy kedvezményes tan­könyvekkel, jegyzetekkel siet segítségére hallgatóinknak, elsősorban a munkás- és sze. gényparaszt származásúak­nak. Csak néhány adat a jö­vő évi kedvezményekről. A Pedagógiai Főiskolán MS hallgató részesül 32.5, 200, Hő, cs 100 forintos ösztöndíjak­ban, 370-cn ingyenes vagy kedvezményes menzaellátás- ban és diákszálló elhelyezés­ben. A hallgatók túlnyomó­részt tandíjmentesek és in­gyenes tankönyveket kapnak A jogikaron Ili hallgató kon ösztöndíjat. Amíg a múlt év­ben 10 kollégiumi hely és 11 menzasegély állt rendelkezé­sükre, addig idén 70 diák­szálló elhelyezési és több. mirít száz menzaikedvezményi kapnak. A hallgatók A0—"50 százaléka kap ingyen jegyző, tét. Ezenkívül tandíjkedvez­mények és tanulmányi jutal­mak segítik elő a jövő bírál­nak, vállalati ügyészeinek stb. tanulmányait, — Ar orvoskaron színién megnövekedőtt támogatásban részesülnek a hallgatók. 286 azoknak a száma, akik 425, 325, 200, 115 és 100 forintos ösztöndíjat kapnak havonta. A diákszállóban 38 elsőéves hallgató kap helyet. 261 maji- zakedvezinény és 50 ezer fo-‘ rint értékű tankönyvsegély jut orvoslanhaUgatóinknkik. A hallgatók ingyenes OTl-cl- látása, ; a hamarosan megje­lenő tankönyvek, túlterhelés- mentes tanmenet és a tanul- mányok elvégez/ével azonnali elhelyezés, biztos jövő vár hallgatóinkra ~r mondta Bo­ros elvtárs a többi között. * A szépen sikerült műsor után, melyen először vettek részt tesveri együttműködés­ben az egyetem dolgozói is, vacsora, tánc, vidámság kez­dődött. Az új hallgatók közül fiat- vax Éva Csurgóról jött. Már régi vágya, hogy orvos le­gyen. — Hegen nem gondol­hattam volna arra, hogy egye­temen tanulhatok. Most ez n vágyam is teljesült. Sebész szeretnék lenni és minden erőmmel igyekszem tanulmá­nyaimban, munkámban a leg­jobb eredményt elérni, Gulyás Zoltán szakérettsé­gis társaival van itt. Érettsé­gijük még folyik, de máris idetartozönak érzik magukat. Álmodni sem mertem volna valamikor, hogy belő­lem orvos lehet. A váci bélés- szövögyárból kerültem szak­érettségis kollégiumba s mond­hatom, most a vizsgákon lat­szik meg, mit tanultunk, mennyire nem maradlun]: le a gimnáziumot végzettektől. Meg akarati: és egészen birri tosan még is fogjuk áilni Ct helyiünket. in vannak az idősebb év- fólyamhatlgaták is: Seléngi Géza, Bcczc T.ajos, Unni Ist­ván a pedagógiai főiskoláról, Hát őri Jészscf a jógikarról. Örömmel üdvözli]: elsőéves kollégáikat s ígérik, mind én­ben segítségükre lesznek, Egyaiúgy Halász let jós az üvegtechnikai intézet Orion-■ gyárból jött szakmunkása és Prune: Margit a: egyetemi dolgozók DlSZ-lUkára ist örömet fejezi ki annak a test­véri, munkatársi együttműkö­désnek, mely az egyetem fizikai és szellemi dolgozói összefogásában jött létre. A pécsi Tudomány egy etem örömmel köszönti a Dunán­túl minden részéből érkezett hallgatóit, különösen a mos­tani elsőéveseket, akiknek jár va már „ munkás- és dolgo­zó parasztok soraiból került ki. A főiskolai tanulás nem a kiváitsáyosaké többé. Ü(szel­lemű ifjúság jön a falak kö­zé, foglalja el a tudomány várát, Azoknak „ fiataloknak, akik még nem jelentkeztek főiskolai tanulásra, a szep­tember i-löl 7-ig tartó, pótfel­vételeken alkalmuk lesz to­vábbtanulásra jelentkezniük. A jövő tanévben elsősorban dolgozóink gyermekeinek keit megmutatniuk, hogy megér­demlik Póriunk és kormány­zatunk bizalmát, támogatá­sát, s a Párt irányításával ezen a téren is biztosítják a proletariátus vezet őszét epét^ ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents