Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-20 / 193. szám

8 W R P LO 1950 AUGUSZTUS 50 ß PECS! SARAS! TAMAIS csam/Wnus A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasz tok állama. A magyar népköz társaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és népnek felelős küldöttek útján gyako­rolják hatalmukat, (Alkotmá­nyunk 2. §-a.) December «lején néha már megfagy a föld. Hideg, tiszta kékség lebeg ilyenkor a fagyolt ugar fölött. Máskor ilyenkor már le szokott hullani a hó is. Fehér lepelbe burkolja a föl* dekát, ha kisüt a nap: vakít a hó, majd ismét fehér Karácsonyt ígérő lö. mött hófciliők gyülekeznek az égen December közepe volt akkor is. Az utakat azonban sár borította és az égen rongyos esőfelhők kóvályoglak. Lenn a völgyben megült a kőd, az út felöl olyan látványt nyújtott, mint In hatalmas folyam hömpölyögne. Az úton Pécs felől, kocsikarm'án tartott a pusz­ta [elé. A kocsikon szegényes holmik, némelyik kocsi után sovány jószág kötve, a lovak fáradt léplei nyomán latyakos sár fröccsent szét. A kocsikon inkább csak asszonyok ültek, a férfiak többnyire a kocsik mellett gyúrták a »arat. Szó csak néha hangzott, az is inkább a lovak biztatása volt. Senki sem gondolta volna, aki látta ezeket a fáradt embereket, ezt a vigasz­talan menetet, hogy itt új honfoglalás pan kezdődőben, Szerteszéjjel trágyacsomók, a szobák az istállók ablakai kitépve, régtelen pl szók, szenny, pusztulás képe, amerre csak néztek. S hogy a kérp még elvi­selhetetlenebb tegyen újra megeredt az eső. A fáradt, szomorú emberekében egy magas, válla«, mosolygós kéksze- mü kommunista paraszt tartotta a lel két: Varga Lajos. 1948 decemberét írták akkor. Ebbe* a hónapban alakították meg a esányoszrói és pécskörnyéki dolgozó parasztok a reménypusztai termelőcso­portot. Az olvadt hóié keskeny csíkokban kígyózik a völgy felé. Az emberekben még beim« van az átkoplalt, átnélkülö- lözött ta emléke, de a tavasz már új rém ínyekkel biztat. Hisz nemsokára megkezdődik a vetés. A reménypusztaj termelőcsoport első vetése. Varga La­jos, a csoport elnöke nappal vetőmag áfán járkál, éjjel vetéstervet csinál a csoport Inté rábízott sági tagjaival. Oabonaírlelő nyár dalol a remény- pusztai mezők fölött. Sárgul a gabona, nemsokára kezdődik az. aratás. Első aratás a csoportban. Aztán csépelnek és megszületik az első igazi győzelem' a csoport mindenből jóval magasabb termésátlagot ért el, mint a környék gazdái. — „Csak már itthon lenne Varga elv­társ, csak már tudná az eredményeket' — mondják a csoport tagjai. De Varga Lajos ekkor sok ezer kilo­méterrel keletre jár. Szovhozokat, kol­hozokat. hatalmas traktorállomásokat, nöaéngnemesitö telepeket, kísérleti in­tézeteket látogat a Szovjetunióban. Ta­pasztalatokat gyűjt, de nemcsak a re' mémypuszfai csoport, az egész megye dolgozó parasztsága számára. ősz van, a csoportban megkezdődik az előzetes elszámolás. Reménypusztán felöltözködik az egész csoport. Nem egy olyan férfi van köztük, akin év­tizedek óta most van először új ruliu. Az. asszonyok ruhát, cipőt, ágyneműt vásárolnak. Nem egy közülük két-há- romezer forintot költ el egyszerre Pé­cseit Tél van megint. — Még csal; most van egy éve, hogy idejöttünk — mondják sűrűn a téli estéken a cső port kultúrtermében a tagok. Kellemes meig, a rádió szól, olvasgatnak beszél­getnek. Aztán valamelyik felemlegeti: mennyi bizonytalanság, mennyi kétke­dés volt bennük. Ekkor már mindnyá­jan tudják és c! is mondják sűrűn. ,,Igaza volt Varga elvtársinak.“ Kettő három korábban megv. feküd ni, ezek holnap korán kelnek: disznó ülés lesz náluk. Meri ebben az évben,-19 telén; már minden csoporttag vágóit Legalább egyet, legtöbben kettőt. 1950. Január. Terraelöcsoporiok és gépállomások küldötteinek első orszá­gos tanácskozása. Varga Lajos beszél — l’övid egy esztendő van mögöt­tünk. Azl még cl sem tudjuk képzelni, hogy 2—3 év maivá milyen nagy ered­ményekről beszélhetünk. De azt már elmondhatjuk, hogy a mi csoportunk tagjai, mint rossz álomra gondolnak vissza .régebbi életükre. Varga Lajos elvfárs gyönyörködik a tszcs napraforgótermésében. lett. Mert a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a népé. Mert a város és falu dolgozói választott és a nép nek felelős küldöttek útján gyakorol­ják s hatalmat. A pécsi járás dolgozót Varga Lajoson keresztül is. Békés Józsei Aztán újabb aratás. Az egész me gyében emlegetik: Reménypnsztán egy Ül holdfis táblán 17 és fél mázsa búza termett holdanként. Reménypusztán ." tag motorkerékpárt rendelt. Megalakulnak a járási tanácsok. A pécsi járási tanács elnöke Varga Lajos Építőipari munkások írják: „Hétfőn ugyanolyan lelkesen dolgozunk új normáinkkal, mint ahogy vasárnap ünnepelünk'1 Alkotmányunk ünnepére új győ­zelmeket. harcoltak ki üzemi dolgozó­ink. Az Alkotmány hetében szám­talan baranyamegyei üzemben kezd­ték ed dolgozóink az új normákkal harcukat a többtermelésért, a béké­ért. a szocializmus sikeréért Nap mint. nap ugyanezekből az üzemek­ből boldogan jelentették is dolgozó­ink, hogy az új normáikat túltelje­sítették. Nem titokzatos már többé számukra sem az új norma. A gya­korlatban ismerkedtek meg vele, de mindjárt az első napokban túl is tel­jesítették. Volt aki csak 2 százalékkal vagy 10-el, hússzal. Ezek a 102, 110, 120 százalékok mind azt bizonyítot­ták, hogy dolgozóink hogyan készül­tek fel már előre az új normák tel­jesítésére. Dolgozóink leveleiből tör­vényszerűen tűnik ki: ahol már előre fokozták a munkaversenyt, tökélete­sítették munkamódszerüket, ott nem ritkán 120 százalékot, sőt újítással még ennél is nagyobb százalékot ér­tek el. fftjt szédül, fáj a HarjA 9? széngáz a nemál marja. ^ M|$v * W*'1» HÚUMÚmL HM DüúüYMMléfflí­tMMOTMAliVM áríT. 32.- fi Azon üzemek dolgozói, akik még a régi normákkal fokozták munka­versenyüket az Alkotmány tisztele­téi-e, mindannyian az új normával dolgozó üzemek dolgozóinak harcát figyelték. A pécsi Magasépítési NV dolgozói, Károly Ferenc, Kovács László is erről ír levelében: ,,Láttuk, a többi üzemek dolgozói, ahol ,már az új normákkal dolgoz­nak, mint a Bőrgyárban. Dohány­gyárban, Zsolnay-gyárban, már az új normák’ bevetésének első napján túlteljesítették új normáikkal is a 100 százalékot. Figyeltük felkészülé­seiket, hogy fokozták, munkaverse­nyükét. Az ő példáikon sokat tanul­tunk. Nálunk, szegező lakatosoknál, hét­főn vetjük le a laza normákat. Mi is bátran vállaljuk, hogy már az első napokban túlteljesítjük a 100 száza­lékot új normáinkkal. Néhányon közülünk, építőiparosok közül, idegenkedve várják az új, nor­mákat. Ezek a szaktársak is vegyék figyelembe az előttünk álló számlá­lón példát. Semmi titokzatosság sincs az új normákban. Fokozzuk munka­versenyünket, törjük a fejünket ész- szerüsitéseken és már barátunk is az új norma. Barátunk azért, mert újí­tásokra. jobb munkamódszerekre ösztönöz, tehát többtermelésre, jobb munkamódszerekre, ami egyet jelent a jobbléticl, a szocializmus sikerévei. Ezen keresztül erősítjük a békelá- bort és meghiúsítjuk az imperialis­ták. háborús terveit. Még mielőtt új normáinkkal meg­kezdenénk hétfőn ismét a békehar­cot, még Alkotmányunk ünnepének elöestclyén megfogadjuk, hogy hét­főn ugyanolyan szellemben folytat­juk munkaversenyiinket, mint ami­lyen lelkesedéssel szombaton és va­sárnap megünnepeljük külsőségekben Alkotmányunk születésnapját. Uj normákkal ugyanúgy népi demokrá­ciánk további megerősödéséért, a munkások és dolgozó parasztok álla­mának megerősítéséért harcolunk, mint a többi üzemek dolgozói, akik már eddig is új normákkal dolgoz­tak." —Kprcikedőképző iskola. A kc- rcskedőképző iskola szeptember 1- vcj a Rőt u'cában működő iparosi:cp ző iskolába olvad be, A beírásokat már az iparosképző iskola végzi. A kereskedőképző iskola igazjta'ósájía az intézet felszerelésének átadásai;.; - Kolozsvár utca 2 szám alatt műkő. dik. Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20án vesszük fel őket a csoportba. Szeretettel várjuk mindnyájukat, ígér­jük nem lesz különbség régi és új tag között és ezután is csak a szerint fogunk megkülönböztetést tenni, ki hogy dolgozik, munkájával hogy moz. dítja elő csoportunk felvirágozását, saját életének szebbé válását, a szó. cializmus építését. Balogh Sándor Máriakéménd, Petöfi-tszcs. Boldog, szép élet 'feie indulok Alkotmányunk ünnepén Zsellér. szolgaember voltam egész világéletemben, egészen a felszabadó, fásig, a leiszabadulás azonban hatat- m?s változást jelentett az életembenm földet kaptam én is. Uj erővel, új lé­lekkel kezdtem el dolgozni, most már a saját földemen. Dolgoztam becsület, tel, teljes erőmből, nem sajnáltam a munkát a földből, tudtam; csal: úgy re­mélhetek jó termést , ha megadom a Ibidnek ami neki jár. Sokáig azt is hittem, hogy ez az egyedüli cél, amit magam elé kitűz­hetek. Rendesen megmunkálni a föl- demel és megélni belőle úgy, ahogy lehet. Hisz a múltban még ez is elér­hetetlen álom volt a magamfajta em­bernek. Később azonban újságokból, füze. tekből ráébredtem arra. hogy vannak dolgozó parasztok, akik érinél sokkal nagyobb célt tűzlek maguk elé. Es meg is valósították ezeket a célokat. Olvastam, hallottam a kolhozok szov­jet parasztjairól, aztán egyre többel hallottam, hogy nálunk is vannak már olyan dolgozó parasztok, akik össze­álltak, együtt dolgoznak és olyan eredményeket érnek el, amire én a magam földjén soha nem is számit- ligtok. Aztán megalakult nálunk is Mohács, szigeten, Rihapusztán a termelőcso­port. Ez a tavasszal volt, de ebben az időben én még bizony gondolkoztam. Márciusban kezdték el a munkát együtt és ez alatt a rövid idő alatt olyan eredményeket értek el hogy volt olyan tag Is köztük, oki most a félévi elszámolásnál a családja teljes tejadagja mellett 3.200 forintot kapott, Ekkor már nem haboztam tovább. Je­lentkeztem a csoportba. Vasárnap, augusztus 20-án, az Alkotmány ünne­pén vesznek fel. Tudom, ez. lesz a fel­szabadulás napja óta a legnagyobb nap életemben. Ezen a napon a bol­dog, szép élet felé indulok cl én ’s- Pálíi József új belépő, MahácsszigeL, Szeretettel várjuk 70 új belépőnket 1949 őszén alakult meg a csopor­tunk Máriakcménderi. A csoporlba a község legszegényebb dolgozó pa­rasztjai leptek be, mint jómagam is. Nagyon gyengén állt a csoport kez­detben, de. elkezdtünk dolgozni és ha. marosan hatalmas hajtóerőt kapott munkánk: megalakult az üzemi párt- szervezetünk. Munkánknak meg lett az eredménye. Egy éve sincs, hogy együtt, csoport, ban dolgozunk és ma már minden családnak megvan a hízója, nincs egyetlen család, amelyiknek ne volna meg a fejadagja, felruházkodtunk és már olyasmit is tudunk venni, ami az. előtt csak az urak örömét, vagy ké nyelmét szolgálta. Nemrég volt meg a félévi elszámo­lásunk és ma már minden csoporttag tudja, hogy egy munkaegységre 25 forint jut. Ezt a magas munkaegysé­gei úgy értük el, hogy öntözéses konyhakertészetet létesítettünk, ami­ből a csoportnak már eddig is több, mint 50.000 forint jövedelme voll. De hozzájárult az is, hogy búzából ti mázsa termelt nekünk holdanként, míg az egyénieknek 7—8 mázsa. Azt írtam, hogy 25 forint jut egy munkaegységre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy valaki ennyit keresett egy nap. Mert egy nap alatt volt olyan eset is, hogy többen 3 és fél munka­egységet teljesítettek, Ezen a napon tehát ezek 87 forint 50 fillért kerestek. Nem csoda ezek után, hogy a köz. ség dolgozó parasztjai egyre jobban felfigyeltek ránk és ahogy teltek a napok úgy nőtt az érdeklődésük. Nap. mint nap jöttek hozzánk dolgozó pa­rasztok érdeklődni a csoport munkája után és mi ilyenkor részletesen el­magyaráztunk nekik mindent. így az. tán meg is indultak a belépések. Ek­kor azonban még nem gondoltunk rá, hogy szervezett felvilágositó munká­val kell segítenünk a dolgozó parasz. tokát abban, hogy érdeklődésükből be­lépés legyen. Megváltozott a helyzet, amikor a nagyszénási Dózsa-csoport kiadta a jelszót. Ekkor elhatároztuk, bogy mi is megkezdjük csoportunk eredmé. nyeinek ismertetését, tájékoztatjuk az érdeklődő dolgozó parasztokat a cso­port élete felől. A múlt vasárnapi felvilágosító mun­ka szép eredményeket hozott, de nem elégedtünk meg vele, tovább folytat, tűk a felvilágosítást. Az eredmény ez­után se maradt el. Má már 70 új be­lépőnk van, 70 dolgozó paraszt hatá­rozta el. hogy velünk együtt halad a boldog élet felé. „Mi, nők az Alkotmánytól kaptuk egyenjogúságunkat“ Mi, magyar nők Alkotmányunk egyéves évfordulóján köszönetét mondunk Sztálin elvtársnak, hogy el­küldte Vörös Hadseregét hozzánk is, felszabadítani az imperialisták kettős elnyomatása alól minket magyar dol­gozó nőket. Köszönettel tartozunk Rákosi elvtársunknak azért, hogy ne­künk nőknek is megadta az. egyen­jogúságot, melyet Alkotmányunkban le i's fektettek. Megtaláljuk a dol­gozó nőket az államaparátusban, közigazgatásban, magasabb funkci­ókban és látjuk azt, hogy a vök is megállják helyüket. Amíg a koreai nép fegyverrel ke. zében harcol a szabadságáért és sza­badságunkért, addig mi nők munka- versennyel, löbblermeléssel erősítjük a béketábort és minden egyes jól el­végzett munkánk egy-egy csapás a külső és belső ellenségeinkre. Novecky Pélcrné Pécsi Járási Mezőgazdasági Osztály, ^4 JCét Lmél a d&lqú-zé fLamiztuíg, á j éíeíémi ünnepélyes csoportgyűlés lesz ma minden termelőcsoportban. Ezeken a gyűléseken veszik lel az új élet télé induló dolgozó parasztokat: a termelő- csoportok új belépőit. És ugyancsak ma lesz az. újonnan alakuló termelő- csoportok ünnepélyes alakuló gyűlése is. Felejthetetlen szép nap lesz a mai többezer baranyai dolgozó paraszt számára. Felejthetetlen, mert új élet, boldog élet felé indulnak el. Hogyan győződtek meg a dolgozó parasztok az új út helyességéről, — erről szól az alábbi két levél. Az egyiket régi csoporttag, a másikat pedig új belépő írta■

Next

/
Thumbnails
Contents