Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-20 / 193. szám
DUNÁNTÚLI Ir NAPLÓ VII ÉVFOLYAM, 193 SZÁM ARA 50 FILLÉR Fasiszta bfrencek megjgyilfeoKált a Belga 2ioimsmnitla Pari elnökéi Minisztertanácsi köszönet a dolgozó parasztságnak A begyűjtés túlteljesítésével tegyük felejthet etlenné nagy ünnepünket VASÁRNAP, AUGUSZTUS 20 ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE Ma ünnepli dolgozó népűnk Alkotmányunk egyéves évfordulóját. Minden becsületes magyar ember mélyen átérzi, hogy azok a vívmányok, melyeket Alkotmányunk lerögzít, nem jöhettek volna létre a nagy Szovjetunió segítsége. Pártunk és Rákosi elvtárs bölcs politikája, harcai és szervező munkája nélkül. Alkotmányunk első mondata kihangsúlyozza, hogy a Szovjetunió dicsőséges fegyveres ereje szabadította fel országunkat a német fasiszták igája alól, zúzta szét a földesurak és kapitalisták államhatalmát és ezzel megnyitotta számunkra a demokratikus fejlődés útját. nnep a mai nap a magyar munkásosztály számára, amely ínséggel, nyomorral és a reakció támadásával küzdve látott hozzá a fasiszták által lerombolt ország helyreállításához. Munkás- osztályunk nagyszerű munkát végzett és a felszabadulást követő időszakban nemcsak termelésünket emelte a békebeli színvonal fölé, hanem kemény harcok közepette, szilárdan és győzelmesen vezette egész népűnket előre és mindig előre a szocializmus falé. Ünnepe augusztus 20-a dolgozó parasztságunknak, amely a legnehezebb körülmények között művelte meg a birtokába vett földet és a reakció minden mesterkedése ellenére, egyre szorosabbra fűzte a szövetséget a munkásosztállyal. És ünnepe ez a nap a haladó értelmiségnek is, amely az elmúlt esztendő harcai során mindjobban összeforrt a munkásosztállyal, a dolgozó néppel a reakció elleni harcban és a népi demokrácia m egerősítés ében, Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, ,,as Alkotmányra azért van szükség, hogy a dolgozóknak tetsző és nekik kedvező társadalmi rendet szilárdítsa meg,“ A mi Népköztársaságunk Alkotmánya a bölcs sztálini tanítást követi akkor, amikor a dolgozóknak tetsző és nekik kedvező társadalmi rendet: a dolgozók hatalmát szilár. dstja meg. A mi Alkotmányunk nemcsak kinyilatkoztatja a demokrat!kus jogokat, mint a burzsoá „alkotmányok“, hanem meg is jelöli azokat az eszközöket, azokat a feltételeket, amelyek a jogok biztosításához szükségesek. A mi Alkotmányunk lerögzíti a forradalmi törvényességet, hogy a dolgozó uép érdekében hozott törvények szabályozzák a társadalmunk életét és munkáját. A magyar dolgozó nép ma már tudja; hogy milyen alapvetőét! döntő különbség van az •»rak, a tőkések, nagybirtokosok uralma és a dolgozó nép állama között. A Szovjetunió által felszabadított hazánkban a munkás- os, aI7 * dolgozó parasztsággal szövetségben nehéz és küzdelmes harcokban legyőzte a régi rendet, hatalomra jutott és a szocializmus építésének útjára lépv0 kis;,orí. tóttá az iparból a kapitalistákat. nlapiaban rnegszun{elte Q kizsák, mányalást, a >r.ezőgazdas.-gl>an {el. azámolta a nagybirtokot, földhöz juttatta a dolgozó parasztságot és erős korlátok közé szorította a falu kizsákmányoló, spekuláló •léméit. A mi megyénkben, Baranyában hí jelentős eredményeket értünk «1. Kiszorítottuk az ipari kapitalistákat a Róthokat, a Zsol- v*ayakat, felszámoltuk a Montenuovók, Draskovicsok, Biederman- nok. Majláthok sokezerholdas birtokait és a kulákok visszaszorításával egyidejűleg ráléptünk a mezőgazdaság szocialista építése vonalára. A megye termelőcsoportjai hatalmas iejlődésen mentek keresztül az elmúlt évben. Megnőtt a termelőszövetkezeti csoportok száma, megnőtt a termelőcso- portokban dolgozó családok száma és növekedett a tszcs-k területe is. Termelőszövetkezeti csoportjaink jó eredményeket értek el és bebizonyították fölényüket az egyéni, kisparaszti gazdálkodással szemben. így Magyarteleken 14 q búzája termett a termelőszövetkezeti csoportnak az egyéni gazdálkodók 9—10 mázsájával szemben, Belvárdgyulán 13 mázsa 10 mázsával szemben. A múriakéméndi csoportnak csak konyhakertészet- bői 50 ezer forint jövedelme volt. Ezeket az eredményeket iáivá, dolgozó parasztságunk érdeklődése hatalmas mértékben megnőtt a nagyüzemi társas-gazdálkodás iránt Egyre több és több dolgozó paraszt indult el a termelőszövetkezeti csoportok felé és indul el a biztos felemelkedés, a jobb élet útján. Népköztársaságunk Alkotmányának 9. §-a kimondja, hogy Nép- köztársaságunk társadalmi rendjének alapja a munka cs minden munkaképes polgár joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. TO ákosi elvtárs néhány hönap- **• pal ezelőtt arra figyelmeztetett bennünket, hogy vigyázzunk, ne együk meg a jövőnket. Ez a figyelmeztetés azóta közmondássá vált mert dolgozó népünk megértette ennek jelentőségét. Fejlődésünk legfontosabb gátja a meg nem dolgozott munkáért felvett méltatlan bér lett, mert a szocializmus építése során törvényszerű a normák időnkénti meglazulása, hiszen új, tökéletesebb gépek, szerszámok alkalmazása, üzemeink termelési arcélének kialakulása, a munka jobb megszervezése, a nyersanyag ellátás megjavulása, a nyersanyagok minőségének emelkedése, az újítások és észszerűsítések felhasználása és nem utolsó sorban a munkásosztály hitvány árulóinak, a jobboldali szociáldemokratáknak aljas támadása járult hozzá a normák fellazulásához. Üzemeink egész sorában a fellazult norma következtében az átlagteljesítmény hatalmasan emelk«. dett. így a Zsolnay-gyárban 145%, a Sooíama-géptfvárban 168%, a bőrgyárban 190%, a Magasépítési Ny-néf 280% volt az átlagteljesítmény. Soha ilyen jólétben nem élt még a roni'yar munkás, mint ma, hiszen áprilisban 61.8%-a! magasabb volt a reá bér, mint 1938-ban. De ennek a hatalmas életszínvonal emelkedésnek meg voltak az ámvoldaiai is. hiszen iparunkban a bérek gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység, Példa erre, hogy a dolgozók életszínvonalának emelkedése a gvánoarban ezéo első néfiv hónaniában C'oknem 8%-k^l múlta felül a termelés cmetkedé- sét. P ártunk Központi • Vezetőség« dolgozó népünk jövőie érdekében harcot indított ezeknek az ará.nvta'on Ságoknak a kiküszöhö lésére. Pécs és a megve do’gozú, megér*"Pák Pártunk, bölcs tani *ónk P.elvtárs figvehneztet* Szavát Dnlrlnznính á,t"rfi'k ot ni normák frontját cs győzelmes harci jelentésekben számolnak be az elért kiváló eredményekről. Dolgozóink győzelmei, amclye- ket az új normák felett arattak, szorosan összefüggnek azzal a lelkesedéssel, amellyel Korea dolgozó népe harcol az amerikai imperialisták ellen. Dolgozóink megértették, hogy a munka frontján elért győzelem csapás az imperialisták és szövetségeseiknek, ugyanakkor hatalmas segítség a hősi harcban álló koreai népnek. Az egyéni teljesítmények közül igen sok emelkedett 200% fölé, bizonyítva azt a hatalmas, kezdeményezési készséget, lelkesedést, ami munkásosztályunkban rejlik. Rein János vájár 239%-ra, Bödő János 238 %-ra, ifj. Schneider József 230%-ra teljesítette túl normáját és végnélkül lehetne felsorolni azokat a dolgozókat, akik új normájukat túlszárnyalták, bizonyítékául annak, hogy a fejlődés következtében a régi normák elavultak és a kitűnő szovjet tapasztalatok átvétele és korszerű gépek használata segítségével megdöntötték a régit. Magas termelési eredmények születtek a MESZHART és a MÁSZ bányaüzemek aknáin. - Az új normák túlteljesítése azonban nemcsak elszigetelten, a bányaiparra vonatkozóan jelentkezett, hanem a többi iparágban is így a bőrgyárban, a Zsolnay-gvárban, a dohánygyárnál. a mohácsi selyemgyárban. Ezek az eredmények csak úgy lőhettek létre, hogv munkás- osztályunk valóban átérzi, hogy saját magának dolgozik, a maga országát építi. Amíg munkásosztályunk az új normák megdöntéséért harcolt, dolgozó parasztságunk is követte a lelkesítő példát és keményen, harciasán küzdött az aratás, cséplés és a termcnybegyüjtés mielőbbi befejezéséért Alkotmányunk egy éves évfordulójának tiszteletére. A termelőszövetkezeti csoporP*- tokban dolgozó parasztjaink az Alkotmány ünnepére neipcsak azt vállalták, hogy terménybegyüj- iési tervüket teljesítik, hanem vállalták azt is, hogy eddigi eredményeik ismertetésével, jó népnevelő munkával népszerűsítik a termelőszövetkezeti csoportokat és ezzel megnövelik a termelőszövetkezeti csoportok tagság létszámát. A nagyszénás! termelőszövetkezeti csoport kezdeményezése valamennyi baranvai termelőszövetkezeti csoportnál élénk visszhangra talált és ezekben a napokban ' a magasabbrendű mezőgazdaság új útjain járó dolgozó parasztjaink a Szovjetunióból hazatért parasztküldötteink gazdag taoaszialatai- nak hathatós segítségével a ió munka mellett a fe’világosítás fegyverével is évűik a s^nriatizmust fajainkban, az Alkotmány ünnepének, tiszteletére. A termelőszövetkezeti csoportokban dolgozó parasztjaink pél- dája serkentőleg hatott az egyénileg dolgozó parasztokra is és ezért teljesítette Fónai Gyula szederkényi dolgozó paraszt 390%- ban beadását, ezért adott le Végh Gábor máriagyüdi dolgozó paraszt 10 q-s gabonaterméséből 4 q-t C vételi jegyre. Élénk bizonvltéka ánnak, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is új utakon járnék, az a tény, hogv megyénkben 845 dolgozó nnraszt 200%-on fe'ül 20 pedig 1000 %-on felül teljesítette a beadási kötelezettségét. És ezek között a dolgozó parasztok között nagy számban vannak délszláv anyanyelvű dolgozó E arasztok fa sőt nem egy olyan özség van a begyűjtést befejezett községek között is, melyeknek lakossága túlnyomórészi délszláv nemzetiségű dolgozó parasztokból áll. így a legjobbak közé tartozik Monyoród, de túlhaladta már jóval a 100 százalékot Olasz, Szalánta, Németi délszláv dolgozó parasztsága is. Nem kétséges, hogy délszláv nemzetiségű dolgozó parasztjaink lelkes részvétele a begyűjtési versenyben az Alkotmányban biztosított jogokból, az Alkotmány által biztosított szép, szabad élet szeretetéből s az Alkotmányt adó munkásosztály iránti hálából és szeretetből táplálkozott, A Horthy-fasizmus éveiben elképzelhetetlen volt, hogy a dolgozók ilyen teljesítményeket érjenek el, ma azonban ez már magától értetődő, mert saját maguknak dolgoznak, nyugodt, biztos életük van és Alkotmányunk a jói elvégzett munka után valamennyi dolgozó részére biztosítja a pihenéshez és az üdüléshez való jogot. 180.000 üdülő dolgozó, a könyvnapok százezres forgalma és a zsúfolásig tele strandok, színházak, mozik, vagy az egyetemekre iratkozó munkás és dolgozó parasztfiatalok ezrei, tízezrei mind-mind tanuságté- tel népünk egyre kultúráltabb és jobbmódú, derűs élete mellett. jut egnyilt dolgozó népűnk előtt a tanulás, a művelődés útja, szabaddá vált előttük minden pálya, ami régen csak az urak gyermekeinek kiváltságát jelentette. Népköztársaságunk Alkotmánya külön gonddal fordul jövőnk záloga, az ifjúság fejlődése és nevelése felé. Addig, amíg az imperialista országok ifjúsága bizonytalan jövő előtt áll és a kizsákmányolás martaléka lesz, addig a mi ifjúságunk boldogan építi szabad életét, tanulással, munkával és szórakozással készül nagy feladatára, a szocializmus építésében való részvételre. Kollégiumok, intemátusok és egyéb különböző ifjúsági intézmények segítik elő ezt a fejlődést és nagy Pártunk újabb hatalmas segítséget adott ifjúságunknak akkor, amikor a lenini Komszomol mintájára megszervezte és irányítja az egész magyar ifjúságot a Dolgozó Ifjak Szövetségében. De nemcsak az ifjak, a dolgozó nők szerepe, jelentősége is megváltozott, Alkotmányunk biztosítja a nők egyenjogúságát és a mi társadalmunkban nem a méltóságos asszonyok a megbecsültek, hanem a_ termelésben élenjáró sztaháno- vista nők, a termelésben élenjáró dolgozó asszonyok. Itt Baranyában is egyre nagyobb szerepet töltenek be az asszonyok, a megyei. a járási tanácsok és a végrehajtóbizottságok tagjai sorában számos asszonyt találunk, akik méltón képviselik járásaikat, községeiket. Bánusz Jánosné komlói bányászasszony a komlói járás, Tóth Vincéivé selyemgyári munkásnő a mohácsi városi tanács elnöke. vagy Sótonyi Ilona pécsvára- di gépállomási dolgozó az ottani tanács elnökhelyettese. Sárkány Ferencné lipoói parasztasszonv a villányi, Ferenczi Jánosné a sásdi iárási tanács elnökhelyettese. Nemcsak ezekben a vezető funk- Hókban. hanem k:sebb funkciókban is számos dolgozó nő* találunk, 'kik mind jól megállják a helyüket. a lkotmányunk végrehajtásával kapcsolatban most, augusztus 15-én újabb hatalmas győzelmet arattunk és megalakítottuk a városi és járási tanácsokat. Két hónappal ezelőtt kezdték meg működésüket a megyei tanácsok. A tanácsokkal dolgozó népünk a munkásosztály vezetésével olyan szervezetet alkotott meg, amely közvetlenül kapcsolja be az állami fe.adatok végrehajtásába a dolgozó népet. A mi megyei tanácsunk is nagy feladatokat oldott meg az aratás, cséplés és termény begyűjtés sikere érdekében. Alkotmányunk. 57, §-a biztosítja a polgárok szabad vallásgyakorlását és a lelkiismereti szabadságot. Exmek érdekében különválasztottuk az államot az egyháztól és ezáltal biztosítottuk a lelkiismereti szabadságot. Biztosítottuk a szabad vallásoktatást iskoláinkban, biztosítottuk az egyházi ünnepségek és szertár- tások szabadságát, megadtuk a lehetőséget a katolikus hitélet gyakorlására. De népi demokráciánk lojalitásával és jóhiszeműségével visszaélve a katolikus egyház főpapjai ahelyett, hogy hivatásukat Alkotmányunk tiszteletben tartásával gyakorolták volna, a hittanórákat a szószéket és körleveleket demokráciánk elleni uszításra használták fel. Ilyen kirívó példák nem is egy esetben fordultak elő megyénk területén és maguk a dolgozók, a felháborodott szülők követelték a főpapok utasításainak szellemében dolgozó hitoktatók leváltását. A katolikus egyház főpapjainak magatartása ellenségessé vált a béke kérdésében is. Ezek a főpapok nemcsak, hogy nem írták alá a stockholmi békefclhívást és ezzel az atombomba híveivé, népünk esküdt ellenségeivé váltak, hanem visszaéli-e a katolikus hierarchia által biztosított jogukkal, fenyegetéssel lelki kényszerrel próbálják kényszeríteni azokat a papokat, akik hűek dolgozó népünkhöz és résztvesznek dolgozó népünk szocializmust építő békeharcában. P écs és Baranya dolgozó népe bebizonyított jó munkája által tanúságot tesz arról, hogy magáévá tette a mi szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs szavait és tettekkel bizonyítja be azt, hogy .,Magyarország nem rés, hanem erős bástya, a béke frontjánA pécsi és baranyai dolgozók is bátran, hősies munkával állnak ki a békefront baranyai szakaszán és hiába spekulálnak az amerikai agresszorok, hiába provokálnak a déli határainkon acsarkodó titoista bandák, a mi népünk megvetéssel visszautasítja ezeket az aljas támadásokat és munkájával erősíti a béke frontját. Munkásosztályunk az új normák áttörésével, dolgozó parasztságunk a begyűjtés teljes: tésével hatalmas csapást mért ezekre az agresszorokra és az agresszorok még itt megbúvó ügynökeire: a jobboldali szociáldemokratákra, a kulákokra és klerikális reakcióra. A baranyai dolgozók tetteikkel bizonyították azt, hogy a béke szilárd bázisai,” bebizonyították azt, hogy a békéért vívott harc kemény, elszánt katonái. A baranyai dolgozók az ötéves terv teljesítésével tántorít hatatlanul haladnak a megkezdett úton a szocializmus építése felé. Valamennyi baranyai dolgozó tudja azt, hogy a mi utunk a biztos út, a mi ütünk az egyetlen, a helyes út. mert ezt az utat Pártunk ás bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs mutatja nekünk. V « *» í ; t h megyei tanács elnök*
