Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-18 / 191. szám

*955 'AUGUSZTUS W NAPLÓ íSjL 5 Az új normák bevezetése előtt még úgyszólván semmi sem törtérit a Magasépítési NV-nél a jó előkészítés érdekében Augusztus 28-án lépnek életbe az új normák, az építőiparban, a tervgazdál­kodás egyik iaen fontos munkaterüle­tén. Az építőipar szervezeti helyzete sokban különbözik más üzemekétől és tagadhatatlan, hogy az építőipaiban különösen komoly feladat a jó termelő és politikai munka megszervezése. Éppen ezért már most jól fel kell ké­szülni az új normák bevezetésére és túlszárnyalására. Még mai. musr kexdlk uerecsnl • tap oxxtaiat cserét A Pécsi Magasépítési NV.nél még nem láttak komolyan hozzá ehhez a munkához, egy kicsit „ráérünk arra még"-gel politizálnak és ennek köny- nyen lemaradás lehet az ára. A műszaki vezetéstől, beleértve ma­gát a vállalatvezetőt is, még senki sem volt tapasztalatcserén más öze­im elcben, pedig ez feltétlenül sok ta­nulsággal járna. A tapasztalatcsere után elkerülhetnék azokat a kezdeti hibákat, melyeket esetleg különben •«elkövetnének és a maguk területén «alkalmazhatnák a bevált jő kezdemé­nyezéseket. A pártszervezet már szervezi a ma­ga vonalán a tapasztalatcserét és a népnevelők a hét végén, valamint a jövő hét elején állátogatnak tanulni a Zsolnay-gyárba. Szükség is van erre, mert nincs még meggyőző népnevelő- munka az új normák bevezetésével kapcsolatban. A felvilágosító munka terén még ko- ; snoly hiányosságok vannak és ezek a 'hiányosságok leginkább abból adód­énak, hogy sem az üzemvezetés, sem a i,pártszervezet, sem a szakszervezet nem ismerte fel. hogy az új normák túlszárnyalásáért a harcot lényegében már el kellett volna kezdeni és még a bevezetés előtt sikerre lehet vinni. Ennek a felismerésnek hijján álta­lában az a hangulat a Magasépítés dolgozói között: „Majd meglátjuk az első fizetésnél...“ Pedig azt már ma is meg lehet látni és egy népnevelő sem védekezhet azzal, hogy nem tud konkrétan agitálni addig, amíg nem ismeri, hogy számszerűleg hogyan ala­kulnak az új normák. Az mindenki előtt világos és biztos lehet, hogy aki mosi jól dolgozik és az átlagosnál magasabb eredményeket ér el, akkor ha ezt a munkalendületet to­vábbra is tartja, akkor az új normákat Is könnyen túlszárnyalhatja. Erre ren­geteg példát találhatunk már azokban az üzemekben, ahol bevezették az új normákat, ahol már bebizonyosult, hogy ezek a normák nem „ördöngő. sek", hanem igazságosak és jó mun­kával könnyen túlieljesíthetők. Lanyhulás a mnnltaverscnyben A Pécsi Magasépítési NV-nél a Ko­reai Héten igen jó eredmények szü. lettek, azonban ezek az eredmények nem állandósultak, a munkaverseny lendületében lanyhulás mutatkozlk. Ennek az az oka, hogy nem szervez­ték meg kellő időben és mértékben a felajánlási mozgalmat az Alkotmány ünnepére. Az üzemgazdasági osztály verseny- irodája augusztus 16-án kitöltött egy ívet a munkaverseny állásáról. Ennek az ívnek a nyolcadik pontja így szól: „Mennyi a felajánlás az Alkotmány ünnepére?" Válasznak ezt Írták: „Még nincs szervezve." A versenyiroda szerint tehát au­gusztus 16-án még el sem kezdték az augusztus 20-i Alkotmány ün­nepre a felajánlásokat. Még „sze­rencse”, hogy a versenyiroda rosz- szul dolgozik és nem tartja nyilván a felajánlásokat Az Alkotmány ünnepére pedig 261 felajánlás futott be a párt­irodára. Természetes ez a szám is igen alacsony, de nem lett volna alacsony, ha már a múlt hét csütör­tökjén ennyi tett volna, mert akkor ma nem beszélhetnénk a munkaver­seny lendületének hanyatlásáról a Magasépítésnél. A sxahsjtervemot la lásson mnnkáhoa A Koreai Hét lendületét az Alkot­mány ünnepére tett felajánlásokkal már hétfőtől kezdve tovább kellett volna fejleszteni és tovább kell vinni az Alkotmány ünnepe után is, hogy az új normákat is messze túlszár­nyalhassák. így lehet már előre túl­teljesíteni az új normát és nem pedig az első fizetésre várni. Azonban ahhoz, hogy ez fgy is le­gyen a hét függetlenített szakszerve­zeti funkcionárius',vak is a verseny­szervezéssel keS foglalkozni, nem pedig reszortfeladatnak -ekin leni ezt a kérdést. Az építőipar helyzetével már többízben foglalkozott Pártunk Köz­ponti Vezetősége és a miniszterta­nács határozata óta sokat fejlődött az építőipar, sokat fejlődtek az építő­munkások és az építőipar kommu­nistái. Megindultak már az asszonyok a vókányi tszcs felé Kövessék őket a fiatalok is Tavaly ősszel huszonhat család, negyvenöt taggal kezdett új életet V6- kányban. Huszonhat férfi, tizenhét asszony é« két fiatal, a Horváth Sanyi, meg Ball Jóska lettek csoporttagok és «kezdték meg közösen művelni azt a *223 hold földet, amit összehoztak. Sok volt a földjük, azt hitte mindenki a községben, hogy nem tudják rendesen megmunkálni. De csattanós válaszul, i olyan eredményeket értek el, hogy arról beszél most az egész falu. Ezeket az eredményeket a csoport népnevelői és a csoport tagjai is el­mondják mindazoknak, akik érdeklőd­nek a munkájuk, vagy a termésered­ményeik felől. Az érdeklődők tovább­adják az ismerősöknek, azok megint másnak mondják el és így már egész Vókány tudja, hogy a csoportnak há­rom mázsával több a holdankénti át­lagtermése búzából és az árpájuk is messze felülmúlja az egyéniekét. A* első termés betakarítása mán sokkal nagyobb mértékben nyilvánult meg az érdeklődés a cső. port iránt. Jelentkeztek többen a cso­portba. így Tart László három hold íöldjével, ifjú Vlcián Pál az édesap­jával hét hold földdel, Szécsi László tíz holddal léptek be. Uj, szorgalmas tagokkal bővült a csoport, csak az volt a baj, hogy az asszonyok és a fiatalok közül kevés volt a jelentkező. Hamarosan kiderült, hogy miért. Ahogy ugyanis megkezdték a csoporttagok Nagyszénás kezdeményezésére a cso­port erősítését, erősödött az ellenség hangja is a községben, hogy a belé­péstől visszariasszák az asszonyokai és a fiatalokat. Az asszonyok közül többet, így Tarr Lászlónét, ifjú Vicián Pálnét sikerült is megtévesztenie az ellenségnek az­zal. hogy „az asszonynak otthon a helye", meg hogy, „amíg az asszonyok a csoportban vannak, nincs a gyerek, kel senki". De egy részük nem hagyta magát. Cs. Nagy Károly tizenötholdas es Pál Kovács János 11 holdas dolgo­zó parasztok felesége, amikor nekik is hasonló dolgokat kezdtek mesélni, azonnal megmondták: — Úgyis ludjaii, azt aliarják hogy ne lepjünk be a csoportba. Pe­dig mi bemegyünk, a gyerekek biz­tos helyen lesznek, mert nagy mun­kák idején beadjuk őket a napközibe ahol jobb dolguk lesz. mint otthon. Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti elő az Anyag- és atlafszolifáüafás rendszeres olvasása Máskor meg ellátjuk őket, még job­bam, mint eddig, mert ezután még több szabadidőnk lesz. Kajsza Sándorné is harciasán szállt szembe azokkal, akik azt hangoztat­ták, hogy „asszonynak otthon a he­lye"* — Nem igaz az, mert azelőtt fs dől. goztunkI Vagy melyik egyénileg dol­gozó paraszt felesége ülhet otthon naphosszat? Ugye egyik se? Nohát mi továbbra is dolgozni akarunk, mert munkában is egyenlőek akarunk lenni férfiainkkal! Ezek ax asszonyok voltak a tagto­borzás után az első úttörők, ők Indí. tották meg az „asszony-belépők" so­rát. Ezután már ők sem mulasztották el, hogy a csoportban lévő asszonyok­kal együtt, ne beszélgessenek el azok­kal, akikről tudták, hogy rokonszen­veznek a csoporttal. Négyszer, ötször sőt — nem sajnálták a fáradtságot — még többször is felkeresték az asszo­nyokat az otthonukban. így sikerült meggyőznie Borók Károlynénak — ez elnök feleségének ■— Gombos János hétholdas dolgozó parasztot a felesé­gével együtt. Gomboséknál az egész család figyelemmel kísérte a csoport munkáját,- szemmel tartotta a csoport termését, összehasonlította a saját­magáéval az átlageredményei1' Könnyen rájöttek, hogy bár­mennyire küzködnek, ha legjobb ere­jüket bele is adják a föld megmunká­lásába, mégsem lesz olyan, mint a csoporté, ahol társasán művelik meg a földet. Gombosné után Szécslné volt a kő. vetkező asszony, aki belépett a tszcs- be. — Belátom azt, hogy jobb lesz ne­kem is és a családomnak is a fejlődés útján. — mondta a csoport asszonyai­nak. — Látom, nekem is ott a helyem közietek. Hozzá hasonló véleményen voltak Zeitz Jánosné és Apagyi Sándorné is, akiknek a férje már néhány nappal előbb belépett a csoportba. Ezek az asszonyok idején rájöttek arra, hogy hol a helyük és nem két­séges ha Jól viszik a csoporüagok és a népnevelők tovább az agitációt, az alapos meggyőzést a többiek is 'kö­vetni fogják őket,. így Tarr Lászlóné, ifjú Vicián Pálné és az összes jelent­kező felesége. Az asszonyok megindí­tották a sort, de a fiatalok közül nincs még eddig egy sem, aki belépett vol. na a csoportba. Tavaly lettek csoport­tagok a Horváth Sanyi meg Báli Jós­ka. Nekik kellene legelsősorban meg­indítani az agitációt és elmondani ba­rátaiknak, ifjú társaiknak, hogy vál­tozott meg az életük. neimes-iti azért Keli fen- niök, mert DISZ-tagok hanem azért is mert a legszebb és legnagyobb ki­tüntetést akarják elnyerni: párttagok szeretnének lenni. A vókányi Törek­vés tagságának most az legyen a leg­fontosabb feladata, hogy a huszonkét- új belépő számát megnöveljék, ne csak férfiakkal, hanem asszonyokkal és fia. tulokkal is. Úgy kell ‘dolgozniok, hogy tömegesen kerüljenek csoportértekez­let elé azok a belépési nyilatkozatok amelyre minden tag felírja a születési évét és a jelenlegi évszámot. Életé­nek két jelentős évszámát, azt amikor az életre és azt, amikor új életre in­dult. iő faígnásasítfl miinkáyal, a 4 fornlos prémium ismsrteléséyel gyorsítsák meg a népnevelők a takarmánybegyiijtés ütemét Az új palkonyai földmű vessző vetke­zet terményraiktiára falán hatalmas ver­senytábla függ. Rajta a köveikcző szá­mok: Begyűjtési előirányzat, 2183 má­zsa, ebből teljesítve 1253 mázsa. Ez a két szám a felületesen szemlélőt is gondolkodóba ejti. A 2183 mázsa elő irányzatból, 1253 mázsa van teljesítve, 50.6 százalék. önként vetődik fel a kérdés :mi az oka a súlyos lemaradás­nak, hol kell keresni a hibát? A terményraktar előtti térség most is, mint az utóbbi napokban, üresen áll A termény-gyűjtő Pelle Gyula nincs io a raktárban, s ha mégis jö<n egy ko­csi, úgy kell érte elküldeni. Habár erre nem nagy szükség van mostanában. EjtőL beszél Fodor József párttitkár elvt’áTS is. — Rosszul állunk a begyűjtéssel, az igaz — mondja —, de különösen a ta­karmánygabona beadása megy vonta­tottan. 208 mázsa az előirányzat t éh­ből 60 mázsa van begyüjtve. Nem tu­dom máért, de a dolgozó parasztok nem hozzák sem az árpát, sem a ra­bot. Zabból eddig 4 mázsát gyűjtőt tünk be i ez 4 százaléknak felel meg, De árért a palkonyai dolgozó pa­rasztok között is számosán vannak olyanok, máit ífj. Varga János 8 hol­das dolgozó paraszt, aki azonnal a géptől adta le gabonáját. 30 mázsa búzája termeti 3 holdon s ebből 18 mázsát „C" vételi jegyre adott le, s versenyre hívta a községbelieket. De a pártszervezet nem vette észre ezt a jó kezdeményezést, mely a széleskörű ver- senymozigalom alapja lehetett volna Azt hitték, hogy majd mindenki csatla­kozik hozzá. Nem vették figyelembe aizf, hogy a versenyhez nem elég csak kihirdetni,, hogy versenyben állunk, ha­nem állandóan szervezni, irányítani, nyilvántartani kell. fövik jó módszere lett volna a szervezésnek, irányítás­nak a versenytábla veze­tést. De nem kérőit fel a táblára sem Bekk János, sem Varga János neve, aldk élen járlak a begyűjtésben. Csak az előirányzat és a teljesítés került a táblára — többre már nem Jutotta a földmüvesszövetkezet erejéből. A hiányosság döntő része a pártszer vezetet terheli. Rossz, szervezetlen a népnovelőmunka. A pártszervezet 16 népnevelője az utóbbi napokban telje­sen elhanyagolta a begyűjtést és arra sem figyelmeztették a dolgozó parasz­tokat, hogy a í forintos ggorsbeadási prémium határidejét meghosszabbítot­ták. Pedig a népnevelőknek, amellett, hogy foglalkoznak a csoportfejlesztés­sel is, meg kellettt volna magyarázniuk a dolgozó parasztoknak, Orosházi Já­nosnak, Púlkovúcs Istvánnénak; Oros­házi Jánosnénak és a többieknek, hogy minden mázsa beadott árpa után 1 fo­rint prémiumot kapnak augasztns 20-ig. Ezzel kellett volna döntően agi­tálni a pártszervezetnek a begyűjtés utolsó szakaszában. Éreztük, hogy hiba van a takar­mánygabona-begyűjtésben — mondja Fodor elvtárs — és gyorsan végigsza­ladtuk a községet. Tudattuk a dolgo­zó parasztokkal, hogy az árpa (érmé­sének 16, a zab 10 százalékát köteles­ségük beadni. Persze a „gyors végigszal aidás" nem sokat ért, már csak azért sem, mert a pártszervezet és a népnevelők nem ismerték a takerr- mánygaöona-begynjlés állását, nem tudták, hogy ki adott le és ki nem Nem érdeklődték meg előzőleg, hogy kik adták le a felesleges árpájukat, s s kik azok, akik még egy szemet sem szállítottak a raktárba. iey mindenkinél csak a kötelező be­adásról beszéltek s még ekkor is meg­feledkeztek a i forintos prémium nép. szerüHtiséről. Szegvár és Mind;fcent községek ver­senyfelhívása mi^jprenfele lendületet adott a termény-begyűjtésnek A köz­ségek sora mór atúltetjesítésért harcol. Patkonyán erről nem tudnák semmit, — csak a pártszervezetben. De tovább már nem jutott, a dolgozó parasztokkal nem tudatosították: mit jelent közsé­güknek az Alkotmány, mit jelent ez egy-egy dolgozó paraszt életében, s hogy az Alkotmányt meghálálni, meg­ünnepelni legméltóbban a begyűjtés tel­jesítésével lehet. Mindezek következtében magától ér­tetődik :vontatottan megy a begyűjtés, s a dolgozó parasztok lassan viszik ga­bonájukat a raktárba. A1 pártszervezetre és a népnevelőkre a hibák kiküszöbölése terén komoly éí haladéktalanul megvalósítandó felada­tok várnak. 'A‘ takarmánygabona le-1 adásában súlyos a lemaradás, s ezért n népnevelőknek a esoporifejlesztés mel­lett, fokozottabban kell foglakoznlok a begyűjtéssel is. Ezt magyarázzák meg a népnevelők az újpatkonyaí dolgozó parasztoknak, s akkor Űjpalkonyán is behozhatjók' még a lemaradást és teljesíthetik vál­lalásukat, melyet Alkotmányunk iinne- pére tettek. Fasiszta klikk garázdálkodását leplezték le a Tüzép NV-nél A Koreai Hét afatt dolgozóink fo­kozott figyelemmel kísérték » háborús gyújtogató imperialisták mindennemű támadását. Meggyűlölték az amerikai imperialisták terrorbombázásait és ezekkel a barbár módszerekkel mind­járt párhuzamba is állították a há­ború hazai ügynökeinek aknamunká­ját* A Koreai Hét alatt Ismerték fel a soraik közt meghúzódó háborús ügy­nököket a Tüzép NV pécsi telepén is. Külsőleg csak annyit lehetett első pillantásra észrevenni, hogy a munká­sok közt széthúzás uralkodik, a mun­ka nem halad, a mankaerkölcs pedig nagyon ingatag lábon áll. Alattomosan dolgozott az ellenség Mi sem természetesebb, hogy ilyen formában a Tüzép NV, melynek mun­kája a tüzelő ellátásom keresztül a dolgozók tízezreit érintette, nem a szo­cializmus építését, nem a dolgozók jobb ellátását szolgálta, hanem a há­borús gyújtogató imperialisták mal­mára hajtotta a vizet. Elégedetlen­séget igyekezett az ellenség kelteni nemcsak az üzemen belül, die az előb­biek kapcsán a város dolgozói köré­ben is. Vájjon a Koreai Hét elleni, vagy a minisztertanács határozata elleni nyílt lazítással vétette magát észre az el­lenség a Tüzép NV-nél? Ennél sok­kal óvatosabb. Nem irta ki krétával homlokára: „Lazítok a miniszterta­nács határozata ellen, ellene vagyok az egész rendszernek és Titoék ,a köz­vetlen megbízóim". Egészen ártatlan­nak tetsző manőver végrehajtása során lepleződött le, olyan ügyön, melynek első pillantásra semmi köze sincs se az új normákhoz, se a békeharchoz: a vállalat motorkerékpárján veszett össze Viterle Jenő és Kollár áru- diszponens a vállalat vezetőiével, Kán­tor elvtárSsal. Minden áron azt akar­ták bebizonyítani, hogy a motorke­rékpárt a vállalatvezető tönkretette. Kollár végül is annyira ment a „nép vagyonának" védelmében, hogy tettleg is bántalmazta a vállalatvezetőt. Neki esett és fojtogeztni kezdte Viterle Jenő asszisztálása mellett, A „nép vagyonának védése" mögül rövidesen kilógott a lóláb. Bebizonyo­sodott, hogy a motorkerékpárnak azonkívül, hogy a lábtartója elgör­bült, semmi baja sem volt. Viszont a lábtartó sem akkor görbült el, ami­kor a gépet a vállalatvezető hasz­nálta. De ettől függetlenül is elgon­dolkodott az üzem valamennyi mun­kása az eseten. Egymásmellé sorakoz­tatták a mozaikkockákat a lehetetle­nül rossz munkamódszerektől kezdve a tudatos szabotálásokig, mely az el­múlt időkben a város faellátásában is jelentkezett. Vizsgálatot kértek a történtek után, mély aztán a követke­zőket állapította meg: Szervezett fasiszta klikk garázdál­kodott a Tüzép NV-nél. Nyujgafos lisztek, B-Iistúzolt reakciósok Ezt a fasiszta klikket már régóta szervezi Debreceni Imre a Tüzép he­lyettes vállalatvezetője, akit a náciz­mus iránti rajongása miatt a MESZ- HART-tói eltávolítottak és internálva is volt. Neki kcbelbarátja Viterle Jenő, akit szintén hasonló okok miatt tanácsoltak el a MESZHART-tól. A fasiszta Debrecent vette fel az üzem­hez Mráz Gyula horthysta repülő­tisztet, Viterle Jenő sógorát, továbbá Szilas’ András nyugatos, B-listázott városházi tisztviselőt és Heinesz Jenő­né volt városházi alkalmazottat. Ez a szervezett klikk biztatta fel Kollárt a provokáció végrehajtására. A főuszitó Debreceni Imre volt, aki minden áron meg akart szabadulni Kántor elvtárstól, mert mint mondot­ta, cinkosainak „Szándékai végrehaj­tását mindig keresztülhúzza". Hogy mik voltak a szándékai a fasiszta Debreceninek és társainak, az nem kétséges, A jó munka semmi eset­re sem. Ézért tehát szabadulni igye­kezett az elsőszámú ,,akadálytól", Kántor elvtárstól. Ezt többszőr nyíl­tan i« hangoztatta: — Vagy én megyek, vagy Kántor! Céljai érdekében az öntudatlan munkásokat is behálózta. Elérte azt» hogy a Párt és a szakszervezet tudta nélkül Keresztesvölgyi elvtárs. volt ÜB-titkárt három hónapra vidékre instruktornak küldték ki. El akarták tárolnám a megbízható dolgozókat Aprólékos tervszerűséggel igyeke­zett a talajt előkészíteni, eltávolítani azokat akik megakadályozhatják pro­vokációs szándékait. A munkaerőtar­talékok hivatalától kapott új munka­erőket „használhatatlannak“ minősí­tette. Ehelyett ő vett fel számára megbízható embereket, fasisztákat, olyanokat, mint amilyen ő maga, így akart hatalomra kerülni a Deb­receni által irányított fasiszta klikk a Tüzép NV-nél. A termelési értekezle­ten szervezetten igyekeztek meghiúsí­tani az öntudatos munkások felaján­lását, Debrecenit és fasiszta klikkjét azon­ban leleplezték a dolgozók és rövi­desen felelni fognak garázdálkodásuk­ért, Tanulságul a Tüzép NV-nél le­leplezett ellenség mesterkedésein ke­resztül felismerheti valamennyi dol­gozó az üzemükön belül meghúzódó ellenséget. Megismerheti igazi célját: a dolgozók békés munkája ellen, öt­éves tervének megvalósulása ellen a legalattomosabb, de a legvakmerőbb támadásokat intézni. Csakúgy mint az imperialisták légi banditái teszik K0- riábatt.

Next

/
Thumbnails
Contents