Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-18 / 191. szám
*955 'AUGUSZTUS W NAPLÓ íSjL 5 Az új normák bevezetése előtt még úgyszólván semmi sem törtérit a Magasépítési NV-nél a jó előkészítés érdekében Augusztus 28-án lépnek életbe az új normák, az építőiparban, a tervgazdálkodás egyik iaen fontos munkaterületén. Az építőipar szervezeti helyzete sokban különbözik más üzemekétől és tagadhatatlan, hogy az építőipaiban különösen komoly feladat a jó termelő és politikai munka megszervezése. Éppen ezért már most jól fel kell készülni az új normák bevezetésére és túlszárnyalására. Még mai. musr kexdlk uerecsnl • tap oxxtaiat cserét A Pécsi Magasépítési NV.nél még nem láttak komolyan hozzá ehhez a munkához, egy kicsit „ráérünk arra még"-gel politizálnak és ennek köny- nyen lemaradás lehet az ára. A műszaki vezetéstől, beleértve magát a vállalatvezetőt is, még senki sem volt tapasztalatcserén más özeim elcben, pedig ez feltétlenül sok tanulsággal járna. A tapasztalatcsere után elkerülhetnék azokat a kezdeti hibákat, melyeket esetleg különben •«elkövetnének és a maguk területén «alkalmazhatnák a bevált jő kezdeményezéseket. A pártszervezet már szervezi a maga vonalán a tapasztalatcserét és a népnevelők a hét végén, valamint a jövő hét elején állátogatnak tanulni a Zsolnay-gyárba. Szükség is van erre, mert nincs még meggyőző népnevelő- munka az új normák bevezetésével kapcsolatban. A felvilágosító munka terén még ko- ; snoly hiányosságok vannak és ezek a 'hiányosságok leginkább abból adódénak, hogy sem az üzemvezetés, sem a i,pártszervezet, sem a szakszervezet nem ismerte fel. hogy az új normák túlszárnyalásáért a harcot lényegében már el kellett volna kezdeni és még a bevezetés előtt sikerre lehet vinni. Ennek a felismerésnek hijján általában az a hangulat a Magasépítés dolgozói között: „Majd meglátjuk az első fizetésnél...“ Pedig azt már ma is meg lehet látni és egy népnevelő sem védekezhet azzal, hogy nem tud konkrétan agitálni addig, amíg nem ismeri, hogy számszerűleg hogyan alakulnak az új normák. Az mindenki előtt világos és biztos lehet, hogy aki mosi jól dolgozik és az átlagosnál magasabb eredményeket ér el, akkor ha ezt a munkalendületet továbbra is tartja, akkor az új normákat Is könnyen túlszárnyalhatja. Erre rengeteg példát találhatunk már azokban az üzemekben, ahol bevezették az új normákat, ahol már bebizonyosult, hogy ezek a normák nem „ördöngő. sek", hanem igazságosak és jó munkával könnyen túlieljesíthetők. Lanyhulás a mnnltaverscnyben A Pécsi Magasépítési NV-nél a Koreai Héten igen jó eredmények szü. lettek, azonban ezek az eredmények nem állandósultak, a munkaverseny lendületében lanyhulás mutatkozlk. Ennek az az oka, hogy nem szervezték meg kellő időben és mértékben a felajánlási mozgalmat az Alkotmány ünnepére. Az üzemgazdasági osztály verseny- irodája augusztus 16-án kitöltött egy ívet a munkaverseny állásáról. Ennek az ívnek a nyolcadik pontja így szól: „Mennyi a felajánlás az Alkotmány ünnepére?" Válasznak ezt Írták: „Még nincs szervezve." A versenyiroda szerint tehát augusztus 16-án még el sem kezdték az augusztus 20-i Alkotmány ünnepre a felajánlásokat. Még „szerencse”, hogy a versenyiroda rosz- szul dolgozik és nem tartja nyilván a felajánlásokat Az Alkotmány ünnepére pedig 261 felajánlás futott be a pártirodára. Természetes ez a szám is igen alacsony, de nem lett volna alacsony, ha már a múlt hét csütörtökjén ennyi tett volna, mert akkor ma nem beszélhetnénk a munkaverseny lendületének hanyatlásáról a Magasépítésnél. A sxahsjtervemot la lásson mnnkáhoa A Koreai Hét lendületét az Alkotmány ünnepére tett felajánlásokkal már hétfőtől kezdve tovább kellett volna fejleszteni és tovább kell vinni az Alkotmány ünnepe után is, hogy az új normákat is messze túlszárnyalhassák. így lehet már előre túlteljesíteni az új normát és nem pedig az első fizetésre várni. Azonban ahhoz, hogy ez fgy is legyen a hét függetlenített szakszervezeti funkcionárius',vak is a versenyszervezéssel keS foglalkozni, nem pedig reszortfeladatnak -ekin leni ezt a kérdést. Az építőipar helyzetével már többízben foglalkozott Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács határozata óta sokat fejlődött az építőipar, sokat fejlődtek az építőmunkások és az építőipar kommunistái. Megindultak már az asszonyok a vókányi tszcs felé Kövessék őket a fiatalok is Tavaly ősszel huszonhat család, negyvenöt taggal kezdett új életet V6- kányban. Huszonhat férfi, tizenhét asszony é« két fiatal, a Horváth Sanyi, meg Ball Jóska lettek csoporttagok és «kezdték meg közösen művelni azt a *223 hold földet, amit összehoztak. Sok volt a földjük, azt hitte mindenki a községben, hogy nem tudják rendesen megmunkálni. De csattanós válaszul, i olyan eredményeket értek el, hogy arról beszél most az egész falu. Ezeket az eredményeket a csoport népnevelői és a csoport tagjai is elmondják mindazoknak, akik érdeklődnek a munkájuk, vagy a terméseredményeik felől. Az érdeklődők továbbadják az ismerősöknek, azok megint másnak mondják el és így már egész Vókány tudja, hogy a csoportnak három mázsával több a holdankénti átlagtermése búzából és az árpájuk is messze felülmúlja az egyéniekét. A* első termés betakarítása mán sokkal nagyobb mértékben nyilvánult meg az érdeklődés a cső. port iránt. Jelentkeztek többen a csoportba. így Tart László három hold íöldjével, ifjú Vlcián Pál az édesapjával hét hold földdel, Szécsi László tíz holddal léptek be. Uj, szorgalmas tagokkal bővült a csoport, csak az volt a baj, hogy az asszonyok és a fiatalok közül kevés volt a jelentkező. Hamarosan kiderült, hogy miért. Ahogy ugyanis megkezdték a csoporttagok Nagyszénás kezdeményezésére a csoport erősítését, erősödött az ellenség hangja is a községben, hogy a belépéstől visszariasszák az asszonyokai és a fiatalokat. Az asszonyok közül többet, így Tarr Lászlónét, ifjú Vicián Pálnét sikerült is megtévesztenie az ellenségnek azzal. hogy „az asszonynak otthon a helye", meg hogy, „amíg az asszonyok a csoportban vannak, nincs a gyerek, kel senki". De egy részük nem hagyta magát. Cs. Nagy Károly tizenötholdas es Pál Kovács János 11 holdas dolgozó parasztok felesége, amikor nekik is hasonló dolgokat kezdtek mesélni, azonnal megmondták: — Úgyis ludjaii, azt aliarják hogy ne lepjünk be a csoportba. Pedig mi bemegyünk, a gyerekek biztos helyen lesznek, mert nagy munkák idején beadjuk őket a napközibe ahol jobb dolguk lesz. mint otthon. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és atlafszolifáüafás rendszeres olvasása Máskor meg ellátjuk őket, még jobbam, mint eddig, mert ezután még több szabadidőnk lesz. Kajsza Sándorné is harciasán szállt szembe azokkal, akik azt hangoztatták, hogy „asszonynak otthon a helye"* — Nem igaz az, mert azelőtt fs dől. goztunkI Vagy melyik egyénileg dolgozó paraszt felesége ülhet otthon naphosszat? Ugye egyik se? Nohát mi továbbra is dolgozni akarunk, mert munkában is egyenlőek akarunk lenni férfiainkkal! Ezek ax asszonyok voltak a tagtoborzás után az első úttörők, ők Indí. tották meg az „asszony-belépők" sorát. Ezután már ők sem mulasztották el, hogy a csoportban lévő asszonyokkal együtt, ne beszélgessenek el azokkal, akikről tudták, hogy rokonszenveznek a csoporttal. Négyszer, ötször sőt — nem sajnálták a fáradtságot — még többször is felkeresték az asszonyokat az otthonukban. így sikerült meggyőznie Borók Károlynénak — ez elnök feleségének ■— Gombos János hétholdas dolgozó parasztot a feleségével együtt. Gomboséknál az egész család figyelemmel kísérte a csoport munkáját,- szemmel tartotta a csoport termését, összehasonlította a sajátmagáéval az átlageredményei1' Könnyen rájöttek, hogy bármennyire küzködnek, ha legjobb erejüket bele is adják a föld megmunkálásába, mégsem lesz olyan, mint a csoporté, ahol társasán művelik meg a földet. Gombosné után Szécslné volt a kő. vetkező asszony, aki belépett a tszcs- be. — Belátom azt, hogy jobb lesz nekem is és a családomnak is a fejlődés útján. — mondta a csoport asszonyainak. — Látom, nekem is ott a helyem közietek. Hozzá hasonló véleményen voltak Zeitz Jánosné és Apagyi Sándorné is, akiknek a férje már néhány nappal előbb belépett a csoportba. Ezek az asszonyok idején rájöttek arra, hogy hol a helyük és nem kétséges ha Jól viszik a csoporüagok és a népnevelők tovább az agitációt, az alapos meggyőzést a többiek is 'követni fogják őket,. így Tarr Lászlóné, ifjú Vicián Pálné és az összes jelentkező felesége. Az asszonyok megindították a sort, de a fiatalok közül nincs még eddig egy sem, aki belépett vol. na a csoportba. Tavaly lettek csoporttagok a Horváth Sanyi meg Báli Jóska. Nekik kellene legelsősorban megindítani az agitációt és elmondani barátaiknak, ifjú társaiknak, hogy változott meg az életük. neimes-iti azért Keli fen- niök, mert DISZ-tagok hanem azért is mert a legszebb és legnagyobb kitüntetést akarják elnyerni: párttagok szeretnének lenni. A vókányi Törekvés tagságának most az legyen a legfontosabb feladata, hogy a huszonkét- új belépő számát megnöveljék, ne csak férfiakkal, hanem asszonyokkal és fia. tulokkal is. Úgy kell ‘dolgozniok, hogy tömegesen kerüljenek csoportértekezlet elé azok a belépési nyilatkozatok amelyre minden tag felírja a születési évét és a jelenlegi évszámot. Életének két jelentős évszámát, azt amikor az életre és azt, amikor új életre indult. iő faígnásasítfl miinkáyal, a 4 fornlos prémium ismsrteléséyel gyorsítsák meg a népnevelők a takarmánybegyiijtés ütemét Az új palkonyai földmű vessző vetkezet terményraiktiára falán hatalmas versenytábla függ. Rajta a köveikcző számok: Begyűjtési előirányzat, 2183 mázsa, ebből teljesítve 1253 mázsa. Ez a két szám a felületesen szemlélőt is gondolkodóba ejti. A 2183 mázsa elő irányzatból, 1253 mázsa van teljesítve, 50.6 százalék. önként vetődik fel a kérdés :mi az oka a súlyos lemaradásnak, hol kell keresni a hibát? A terményraktar előtti térség most is, mint az utóbbi napokban, üresen áll A termény-gyűjtő Pelle Gyula nincs io a raktárban, s ha mégis jö<n egy kocsi, úgy kell érte elküldeni. Habár erre nem nagy szükség van mostanában. EjtőL beszél Fodor József párttitkár elvt’áTS is. — Rosszul állunk a begyűjtéssel, az igaz — mondja —, de különösen a takarmánygabona beadása megy vontatottan. 208 mázsa az előirányzat t éhből 60 mázsa van begyüjtve. Nem tudom máért, de a dolgozó parasztok nem hozzák sem az árpát, sem a rabot. Zabból eddig 4 mázsát gyűjtőt tünk be i ez 4 százaléknak felel meg, De árért a palkonyai dolgozó parasztok között is számosán vannak olyanok, máit ífj. Varga János 8 holdas dolgozó paraszt, aki azonnal a géptől adta le gabonáját. 30 mázsa búzája termeti 3 holdon s ebből 18 mázsát „C" vételi jegyre adott le, s versenyre hívta a községbelieket. De a pártszervezet nem vette észre ezt a jó kezdeményezést, mely a széleskörű ver- senymozigalom alapja lehetett volna Azt hitték, hogy majd mindenki csatlakozik hozzá. Nem vették figyelembe aizf, hogy a versenyhez nem elég csak kihirdetni,, hogy versenyben állunk, hanem állandóan szervezni, irányítani, nyilvántartani kell. fövik jó módszere lett volna a szervezésnek, irányításnak a versenytábla vezetést. De nem kérőit fel a táblára sem Bekk János, sem Varga János neve, aldk élen járlak a begyűjtésben. Csak az előirányzat és a teljesítés került a táblára — többre már nem Jutotta a földmüvesszövetkezet erejéből. A hiányosság döntő része a pártszer vezetet terheli. Rossz, szervezetlen a népnovelőmunka. A pártszervezet 16 népnevelője az utóbbi napokban teljesen elhanyagolta a begyűjtést és arra sem figyelmeztették a dolgozó parasztokat, hogy a í forintos ggorsbeadási prémium határidejét meghosszabbították. Pedig a népnevelőknek, amellett, hogy foglalkoznak a csoportfejlesztéssel is, meg kellettt volna magyarázniuk a dolgozó parasztoknak, Orosházi Jánosnak, Púlkovúcs Istvánnénak; Orosházi Jánosnénak és a többieknek, hogy minden mázsa beadott árpa után 1 forint prémiumot kapnak augasztns 20-ig. Ezzel kellett volna döntően agitálni a pártszervezetnek a begyűjtés utolsó szakaszában. Éreztük, hogy hiba van a takarmánygabona-begyűjtésben — mondja Fodor elvtárs — és gyorsan végigszaladtuk a községet. Tudattuk a dolgozó parasztokkal, hogy az árpa (érmésének 16, a zab 10 százalékát kötelességük beadni. Persze a „gyors végigszal aidás" nem sokat ért, már csak azért sem, mert a pártszervezet és a népnevelők nem ismerték a takerr- mánygaöona-begynjlés állását, nem tudták, hogy ki adott le és ki nem Nem érdeklődték meg előzőleg, hogy kik adták le a felesleges árpájukat, s s kik azok, akik még egy szemet sem szállítottak a raktárba. iey mindenkinél csak a kötelező beadásról beszéltek s még ekkor is megfeledkeztek a i forintos prémium nép. szerüHtiséről. Szegvár és Mind;fcent községek versenyfelhívása mi^jprenfele lendületet adott a termény-begyűjtésnek A községek sora mór atúltetjesítésért harcol. Patkonyán erről nem tudnák semmit, — csak a pártszervezetben. De tovább már nem jutott, a dolgozó parasztokkal nem tudatosították: mit jelent községüknek az Alkotmány, mit jelent ez egy-egy dolgozó paraszt életében, s hogy az Alkotmányt meghálálni, megünnepelni legméltóbban a begyűjtés teljesítésével lehet. Mindezek következtében magától értetődik :vontatottan megy a begyűjtés, s a dolgozó parasztok lassan viszik gabonájukat a raktárba. A1 pártszervezetre és a népnevelőkre a hibák kiküszöbölése terén komoly éí haladéktalanul megvalósítandó feladatok várnak. 'A‘ takarmánygabona le-1 adásában súlyos a lemaradás, s ezért n népnevelőknek a esoporifejlesztés mellett, fokozottabban kell foglakoznlok a begyűjtéssel is. Ezt magyarázzák meg a népnevelők az újpatkonyaí dolgozó parasztoknak, s akkor Űjpalkonyán is behozhatjók' még a lemaradást és teljesíthetik vállalásukat, melyet Alkotmányunk iinne- pére tettek. Fasiszta klikk garázdálkodását leplezték le a Tüzép NV-nél A Koreai Hét afatt dolgozóink fokozott figyelemmel kísérték » háborús gyújtogató imperialisták mindennemű támadását. Meggyűlölték az amerikai imperialisták terrorbombázásait és ezekkel a barbár módszerekkel mindjárt párhuzamba is állították a háború hazai ügynökeinek aknamunkáját* A Koreai Hét alatt Ismerték fel a soraik közt meghúzódó háborús ügynököket a Tüzép NV pécsi telepén is. Külsőleg csak annyit lehetett első pillantásra észrevenni, hogy a munkások közt széthúzás uralkodik, a munka nem halad, a mankaerkölcs pedig nagyon ingatag lábon áll. Alattomosan dolgozott az ellenség Mi sem természetesebb, hogy ilyen formában a Tüzép NV, melynek munkája a tüzelő ellátásom keresztül a dolgozók tízezreit érintette, nem a szocializmus építését, nem a dolgozók jobb ellátását szolgálta, hanem a háborús gyújtogató imperialisták malmára hajtotta a vizet. Elégedetlenséget igyekezett az ellenség kelteni nemcsak az üzemen belül, die az előbbiek kapcsán a város dolgozói körében is. Vájjon a Koreai Hét elleni, vagy a minisztertanács határozata elleni nyílt lazítással vétette magát észre az ellenség a Tüzép NV-nél? Ennél sokkal óvatosabb. Nem irta ki krétával homlokára: „Lazítok a minisztertanács határozata ellen, ellene vagyok az egész rendszernek és Titoék ,a közvetlen megbízóim". Egészen ártatlannak tetsző manőver végrehajtása során lepleződött le, olyan ügyön, melynek első pillantásra semmi köze sincs se az új normákhoz, se a békeharchoz: a vállalat motorkerékpárján veszett össze Viterle Jenő és Kollár áru- diszponens a vállalat vezetőiével, Kántor elvtárSsal. Minden áron azt akarták bebizonyítani, hogy a motorkerékpárt a vállalatvezető tönkretette. Kollár végül is annyira ment a „nép vagyonának" védelmében, hogy tettleg is bántalmazta a vállalatvezetőt. Neki esett és fojtogeztni kezdte Viterle Jenő asszisztálása mellett, A „nép vagyonának védése" mögül rövidesen kilógott a lóláb. Bebizonyosodott, hogy a motorkerékpárnak azonkívül, hogy a lábtartója elgörbült, semmi baja sem volt. Viszont a lábtartó sem akkor görbült el, amikor a gépet a vállalatvezető használta. De ettől függetlenül is elgondolkodott az üzem valamennyi munkása az eseten. Egymásmellé sorakoztatták a mozaikkockákat a lehetetlenül rossz munkamódszerektől kezdve a tudatos szabotálásokig, mely az elmúlt időkben a város faellátásában is jelentkezett. Vizsgálatot kértek a történtek után, mély aztán a következőket állapította meg: Szervezett fasiszta klikk garázdálkodott a Tüzép NV-nél. Nyujgafos lisztek, B-Iistúzolt reakciósok Ezt a fasiszta klikket már régóta szervezi Debreceni Imre a Tüzép helyettes vállalatvezetője, akit a nácizmus iránti rajongása miatt a MESZ- HART-tói eltávolítottak és internálva is volt. Neki kcbelbarátja Viterle Jenő, akit szintén hasonló okok miatt tanácsoltak el a MESZHART-tól. A fasiszta Debrecent vette fel az üzemhez Mráz Gyula horthysta repülőtisztet, Viterle Jenő sógorát, továbbá Szilas’ András nyugatos, B-listázott városházi tisztviselőt és Heinesz Jenőné volt városházi alkalmazottat. Ez a szervezett klikk biztatta fel Kollárt a provokáció végrehajtására. A főuszitó Debreceni Imre volt, aki minden áron meg akart szabadulni Kántor elvtárstól, mert mint mondotta, cinkosainak „Szándékai végrehajtását mindig keresztülhúzza". Hogy mik voltak a szándékai a fasiszta Debreceninek és társainak, az nem kétséges, A jó munka semmi esetre sem. Ézért tehát szabadulni igyekezett az elsőszámú ,,akadálytól", Kántor elvtárstól. Ezt többszőr nyíltan i« hangoztatta: — Vagy én megyek, vagy Kántor! Céljai érdekében az öntudatlan munkásokat is behálózta. Elérte azt» hogy a Párt és a szakszervezet tudta nélkül Keresztesvölgyi elvtárs. volt ÜB-titkárt három hónapra vidékre instruktornak küldték ki. El akarták tárolnám a megbízható dolgozókat Aprólékos tervszerűséggel igyekezett a talajt előkészíteni, eltávolítani azokat akik megakadályozhatják provokációs szándékait. A munkaerőtartalékok hivatalától kapott új munkaerőket „használhatatlannak“ minősítette. Ehelyett ő vett fel számára megbízható embereket, fasisztákat, olyanokat, mint amilyen ő maga, így akart hatalomra kerülni a Debreceni által irányított fasiszta klikk a Tüzép NV-nél. A termelési értekezleten szervezetten igyekeztek meghiúsítani az öntudatos munkások felajánlását, Debrecenit és fasiszta klikkjét azonban leleplezték a dolgozók és rövidesen felelni fognak garázdálkodásukért, Tanulságul a Tüzép NV-nél leleplezett ellenség mesterkedésein keresztül felismerheti valamennyi dolgozó az üzemükön belül meghúzódó ellenséget. Megismerheti igazi célját: a dolgozók békés munkája ellen, ötéves tervének megvalósulása ellen a legalattomosabb, de a legvakmerőbb támadásokat intézni. Csakúgy mint az imperialisták légi banditái teszik K0- riábatt.
