Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-17 / 190. szám

1990 AUGUSZTUS 17 W fi P & Ó S Az Alkotmány ünnepére nem elég csak villámmal mozgósítani Ezért maradlak el eddig a tömeges felajánlások a pécsi bőrgyárban Hétfő óta a* új normákkal dolgoz­nak a pécsi bőrgyárban. Ez a bét az új normák túlszárnyalásának a hete, amint az elmúlt hét eredményei a ko­reai szabadságharccal való együttér­zésben születtek meg. Mi a helyzet ma a bőrgyárban? Az a helyzet, hogy mindazok, akik a Ko­reai Hét munkalendülctét továbbvit­ték, sorra túlszárnyalják az üj nor­mákat és egyre jobb eredményeket ér­nek el. „Munkások, Elvtársak, Dolgozók! Az Alkotmány ünnepére dönfsétck meg a régi normát és az új normával új győzelmeket vívjatok ki!" a bőrgyári pártvezetőség Villámján és a Villám teli­betalált, mert a dolgozók szeretik Alkotmányukat és munkával ünnepük születésének évfordulóját. Vannak már igen jó eredmények, de sokkal több és sokkal jobb ered­mény lenne, ha az _ Alkotmány ünnepe előtt négy nappal jobban meg­szervezték volna a felajánlásokat és népnevelőmunkával minden dolgozó előtt tudatosították volna az Alkot­mány jelentőségét. A röpgyűlések még nem pótolják a tényleges népnevelő­munkát, a megismertetés és a meg­győzés módszereit. ti álil- fiz aiaplráeiés A szinesbírkás műhelyben rámázó Gyenis Józsefné és Király Ferencné. Hétfőn mindketten 126 százalékot ér­tek el, kedden pedig már 130 száza­lékot. ' Eredményük azért egyforma, mert egyazon rámánál dolgoznak és szege­zik fel villámgyorsan a bőröket. és norma­rendezés előtt is 130 százalék volt az átlagunk és ezt az eredményt már két nap alatt újra elértük, de mindketten azon igyek­szünk, hogy még tovább fokozzuk. — Felajánlottak valamit az Alkot­mány ünnepére? — Az Alkotmány ünnepére? Nem, eddig még nem ajánlottunk fel sem­mit — ez volt a válasz. Nem azért, mintha Gyenis József­né és Király. Ferencné kommunista munkásnők nem szeretnék és nem ünnepelnék együtt az egész dolgozó néppel a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, nem azért, mintha órá­juk nem vonatkozna, hogy a nők tel­jes egyenjogúságát az Alkotmány is leszegezi, nem azért, mintha az ő fi­zetett szabadságukat, az ő gyermekeik jövőjét nem biztosítaná az Alkotmány, hanem csak azért, mert eddig még nem akadt népnevelő, aki elébük állt volna és mindezt elmondta volna. Mert :n:t válaszolt volna Gyenisné és Királyné a népneve­lőnek. Azt mondta volna, hogy ez nem igaz? Miért mondták volna azt, mikor érzik, hogy az Al­kotmány minden betűje igaz és meg­valósul. Gyenisné és Királyné is a magáénak érzi a dolgozó nép Alkot­mányát és ha nem is tettek konkrét felajánlást, a 130 százalékot most utólag is őrömmel ajánlották fel nem zeti ünnepünk tiszteletére, azokkal a még jobb eredményekkel együtt, ame­lyeket ezen a héten akarnak elérni. A pártszervezet Villámja lecsapott és nyomában többen is jelentkeztek és felajánlást tettek az Alkotmány ünne­pére. De valami elmaradt a Villám után. Hogy mi maradt el? ... A Koreai Néphadsereg katonái úgy harcolnak, hogy előttük előbb a tü­zérség belövi a terepet. Ezt a felada­tot látják el nálunk a Villámok. A tüzérségi előkészítés után roham ra indulifak a katonák. Erről soha nem szoktak elfeledkezni, ezt legjobban az imperialisták mondhatják meg. A pécsi bőrgyárban mégis elmaradt a Villám után a népnevelők „rohama", pedig e nélkül nem lehet teljes a győ­zelem. Még nem késő. Vigyük tovább a Koreai Hét munkalendületét és új győzelmekkel ünnepeljük az Alkot mány ünnepét! Jól dolgozik a pártszervezet és a népnevelő-gárda, ezért van már 33 él tagja a Mányi tszcs-nefa A harkányi dolgozó parasztok egy része akkor indult el a nagyüzemi társasgazdálkodás útján, amikor a Párt és Rákosi elvtárs meghívására Buda­pesten összeült a termelőszövetkezeti csoportok első kongresszusa. 27 dol­gozó paraszt s parasztasszony kezdte el járni azt az útat, mely Harkányban még járatlan volt. Kezdetben a nehéz­ségek akadályok sora tornyosult elé. jük, de lassanként mindezeket legyűr­ték. Tavasszal már maguk vetettek s közösen ápolták vetésüket, melynek magját még az ősszel egyénileg tet­ték a földbe. Az egész község szeme a csoporton volt. Minden tettüket, munkájukat figyelték s nem restelték azt sem, hogy megnézzék: rendben van-e a földjük. Kiváncsiak voltak rá. juk, de amikor a műtrágya nyomán sűrű búza- és árpavetést, a szépen kelő kukoricát és krumplit látták — nem szégyenkeztek megállapítani: ,,Bi­zony Jól dolgoznak." Közben a kulák sem maradt a soron kívül s egyre azt fújta a faluban: „Nem terem azoknak semmi, mert nem tudnak dolgozni." Csattanós választ kaptak a kulákok, amikor a cséplésnél kiderült, hogy „azoknál, akik nem tudnak dolgozni" 10 mázsás búzatermés lett, míg a falu. ban csak 7—8 között mozgott az át­lag. Pedig gyengécske volt a földjük, de a műtrágya, a gépi munka újból győzelmet aratott. A közös gazdálko­dás, a csoporttagok dolgozniakarása megmutatta — minden szónál ékesebb bizonyítékkal — a terméseredmény­nyel, hogy melyik a helyes út. Látták ezt a faluban, hisz saját sze. műkkel kisérték végig, a megindulás­tól a cséplésig a csoporttagok munká­ját. Sokakban. Gál Jánosban, Somogyi Jánosban, Fazekas Imrében megerő­södött az a tudat, hogy csak a cső. portban van biztos élet. Az egész falu mozgolódott, mindenki a csoporttal foglalkozott, annak eredményeit tár­gyalta. Figyelte ezt a mozgolódást a cso- Por^, is. Látta hogy megnőtt irántuk a? érdeklődés, s csak úgy beszéltek r°!y„ A°gy „azoknak jól megy a so- ru ' Fgyih nap aztán összejöttek a csoporttagok, népnevelők és az elnök, Danada elviárs így beszélt: „Elv arsak látni kell, hogv milyen nagy az érdeklődés a csoport iránt. Meggyőzte okét jó munkánk, és a szép eredmény. Most arra kell törekedni, hogy akik közelednek hozzánk, azo­kat beszervezzük a csoportba. Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti ^elő az Anya;- És ae'aiszolgáftatás rendszeres olvasása Másnap már a nagyszénást termelő csoport kiadta a jelszót: Előre a cso­port fejlesztéséért. — Csatlakozzunk hozzájuk — mond­ták többen — s vasárnap mi is indul, fűnk felvilágosító munkára, S vasárnap reggel az ünneplőbe öl főzött népnevelők, csoporttagok elin­dultak: erősítem, növelni a csoportot. Tudták, hogy kihez kell menni hogy most legfontosabb azokat felviíágosi tani, akik már forgatják fejükben a csoportba való belépés gondolatát, így volt ezzel Hablender Mihály elv. társ is. Mióta ilyen szép eredménye- . két értek el, sokan érdeklődtek nála s ezeknek a nevét jól megjegyezte magának. S most ezt az előrelátást jól tudta hasznosítani. Azokhoz ment el, akikkel már beszélt a csoportról s azokhoz, akikről tudta, hogy léllábbal már a csoportban vannak. Fazekas Isi­re, Fehér János, Gál János, Decsi La­jos, Szakály János és még többen már ismerték a csoport terméseredményeit. Hablender elvtárs azonban a beszél­getés közben újból elmondta nekik, mit ért el a csoport, s összehasonlí­totta az ő eredményeikkel. — De ez csak egy része — mondta nekik — hiszen olt van még a gyapot. Holdanként lesz 3 mázsa s van belőle öt hold. 1200 forintjával számolva 18.000 forint Ott van a 8 hold szerző­déses kender, a magrépa, a kukorica, mely mind jó termést igér. Igaz, volt vele munka, de azt jól megfizeti a bő termés. Úgy számoljuk, hogy 22 fo­rintos lesz egy munkaegység. — így beszélt Hablender elvtárs a belépni szándékozókkal s azok a fel. sorolt tények „hatására" nem sokat gondolkodtak, hanem azon nyomban kitöltötték a belépési nyilatkozatot. A vasárnapi agitáció során — mint mindig — a párttagok, a kommunisták jártak az élen.. Rabóczki István, Sza­badi János, Hablender Mihály, aki tagjelölt és még egynéhányan. ök látták meg először, hogy a dolgozó parasztok érdeklődését szemmel kell tartani s tovább kell mélyíteni ben- nt'k — elsősorban eredményeik ismer­tetésével — hogy a biztos élet csak a csoportban van. Ezt mondták el Or­bán Györgynének, Kántor Istvánnak, Papp Jánosnak; özv. Kiss Sándorné- nak. Orbánná, aki jómódú középparaszt felesege, egy kicsit kételkedett ab­ban, hogy aynit a férje keres az elég lesz-e a megélhetésre. Hát csak vegyünk példát Saortai. lói, aki alig négy hónap alatt 125 munkaegységet szerzett. Számolja csak ki ezt 22 forintjával. De még jön is hozzá. Meg aztán maga is dolgoz­hat, és ha 80 90 egységet szerez, szép pénzt fognak kapni ketten — mondta neki Szabadi elvtárs. S estére kelve, amikor a népneve­lők csoporttagok összejöttek, mind­annyian szép Eredményről beszéltek. Hablender Mihály 14 új belépő nyilat­kozatát tette az asztalra. Rabóczki Ist­ván is dicsekedhetett, hiszen 3 dolgo­zó parasztot ő is beszervezett. — Elvtársak jó munkát végeztünk — mondta nekik Danada elvtárs — 33 új taggal szaporodtunk egy nap alatt. Ez több mint duplája annak, mint amennyien eddig voltunk s úgy kell számolni, hogy még sokan lesz­nek, akik be akarnak lépni. Igen sokan vannak még, hisz az új. ra való áttérés nem megy egyszerűen. Jól meg kell azt rágni. A csoport nem is erőszakol senkit, — betartják az önkéntesség elvét. De azért számon- tartják őket s esténként elmennek hozzájuk egy kis beszélgetésre. így lesz majd a jó agitációs munka nyo­mán boldog, megelégedett csoporttag Szebeni Edéből, Simon Jánosból, Macz­A szovjet parasztok hatalmas terméseredményeiről, gazdag, szép életéről (r levelében Kiss Ferenc helesfai küldött' M ost már bővebben irhatok, miután saját szememmel győződtem meg mindazoknak a rágalmaknak valótlanságáról, amiket a re­akciós Horthy-rendszer a nagy szovjet népről terjesztett. De meggyő­ződtem azokról az óriási terméseredményekről is, amelyeknek eléré­séhez a szovjet tudományos intézetek segítették a szovjet kolhozok dolgozó parasztjait. Az eredmények évről-évre nőnek. Ukrajnában az egyik járás területén magam tapasztaltam, a Sztálinról elnevezett kol­hozban, hogy búzából a termésük hektáranként 40—45 q. Megnéztem a cukorrépát, amely 100 hektár egy tagban és már most olyan szép, hogy nálunk ősszel sincs olyan. A kolhozelnök ismertette a szakszerű művelést és kezelést, amit hazaérkezésem után értékesíteni fogok. Megismerkedtem itt a Lenin.renddel és a „Szocialista Munka Hőse" címmel kitüntetett brigádvezetövel, aki elmondta, hogyan ért el tavaly cukorrépából hektáranként 537 mázsás termést. Megnéztünk egy 70 hektár kiterjedésű kukoricatáblát is. Ez négyzetméterre van vetve. Elmondta az elnök, hogy ebből a tengeri lajtából 4 kapálással 56—65 mázsás termést érlek el hektáranként. Megnéztem annak a kombájnnak a munkáját is, amely 91 ember munkáját végzi napi teljesítményben és csak 11 embert igényel a kezelése; tehát 80 munkaerőt szabadít fel. Ennek napi teljesít­ménye 15—20 hektár. Megérdeklődtük a kolhoztagok tavaly őszi járandóságát. 1.600 kiló búza és 1.400 rubel készpénz volt. Ezen!elül kaptak káposztát, burgonyát és gyü­mölcsöt, valamint szénát, szalmát iehéntartáshoz. Megnéztük a rádióleadó állomást, amely 3.000 kolhozházban ad hangszóró segítségével műsort. Meg­néztem a könyvtárat is. A szovjet nép úgy szereti a könyvet, hogy ez a 700 lakósú község 700 darab könyvet olvas el havonta. Leginkább a szép­irodalmat olvassák. Megnéztük a szülő- és gyermekotthont és megtekintet­tük az ebédlőjüket is. Szép kicsiny padokkal és asztalokkal vannak felsze­relve, éppen főzték a húslevest és túróstésztát. Kiss Ferenc egyéni gazda, Helesia. A vasutas D!SZ-fiata!ok megjavítanak egy mozdonyt nemzeti ünnepünkre „Arccal a vasút fel-é“, ezzel a jel­szóval Pártunk vezetésével kezdték meg a felszabadulás után vasutasaink a helyreállítási munkát. Az egész ország­ban rohammunkával folyt az ú jjáópi- tés. Begyógyítottuk a fasiszták álfa. okozott sebket. sikersen befejeztük há­roméves ,tervünket és fokozott lendü­lettel kezdtük meg az ötéves terv meg­valósítását. Ebben a munkában mi fiatalok is méltóképpen ki akarjuk venni a ré­szünket. Öröm nekünk a munka, mert boldogok vagyunk, hogy szabad hazá­ban élhetünk. Ebben az országban öröm fioláinak lenni, mert Pártunk, a magyar dolgozó nép Alkotmányán ke- esztül minden jót biztosít számunkra A koreai felajánlásunkban mi pécsi ■asutas DISZ fiatalok vállaltuk, hogy egy vasúti roncskocsit széjje.szediink. Tizenfcetten dolgoztunk rajta és 47 munkaóra alatt elvégeztük felajánlá­sukat. Most. hogy az Alkotmányunk ünnepe közelég, elhatároztuk azt, hogy kó Jánosból, Bura Györgyből, Vastagh I újabb munkát vállalunk. Felajánlottuk Istvánból és a többiekből is. I mi, a lakatosbri'gád tagjai, hogy Fekete István e.vtárs vezetésével egy részleg- vizsgát hajtunk végre. Ez a munka abból áll. hogy teljesen megjavítunk egy 22.165 sorszámú mozdonyt. Dara­bokra fogjuk szétszedni és a tüzetes megjavítás után, Eb. 190 munkaóra alatt tökéletesen feljavítjuk 'és átadjuk a forgalomnak. Lelkesen hajtjuk végre vállalásunkat, amellyel úgy érezzük, teltekkel mon­dunk köszönetét fíákosi evlársútiknak, aki bölcs vezetésével megteremtette dolgozó népünk Alkotmányát. ATkot- mínyimk min dann y inuknak biztosítja a békés életet, a munkához való jogot, az előrehaladást, a kultúrát és min­dent, ami az emberi boldogsághoz szükséges. Örömmel dolgozunk mi DISZ fiatalok azért, hogy minél hamarabb közelebb kerüljünk Alkotmányunknak minden pontjához, különösen ahhoz, amely azt mondja: „A Magyar Nép- köztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki l^jjssége szerint, mindenkinek munkája szárúit.“ Balogh István vasutas D157!-titkár. Az előirányzat túlteljesítésével hálálják meg a drávaszaboicsi dolgozó parasztok a négyforintos mózsánkénti jutalom határidejének meghosszabbítását Fejadag Vetőmag Adó és beadás Cséplőrész Munkásrész összesen: Búzatermésem: „C’’-re eladhatok 8 q 80 kg 3q60 kg 3 q 17 kg 1 q 64 kg 1 0 77 kg 18 q 98 kg 3t q 13 kg 11q 00 kg Éljen az a számítás, amelyet Varga József drávaszaboicsi ötholdas dolgozó paraszt készített magának a népnevelők segítségével, azonnal a csépié* befejezése után. A traktor még ott puffogott az udvarban, az ele­vátort akkor mozdították el a helyé­ről á cséplőmunkások, amikor felrak­ta a gabonával lelt zsákokat a kocsira és megindult a szövetkezet raktára felé. Milyen jó volt arra gondolnia, hogy már ő is végzett a csépléssal és ő is viheti azonnal a gép alól a raktárba a beszolgáltatását, az adógabonáját és gyotsbeadási jutalommal eladhatja az államnak a- gabona!eleslegét is. Kellett már a pénz is otthon. Az asszony is sürgette a beadással, mert jól meg­beszélték vele is a beadás kérdését a népnevelők. Azt mondták neki, ha az ura felviszi a padlásra a gabonát, az ő zsebéből lopja ki azt a pénzt, amit a gyorsbeadásért kapna. Megfosztja a jutalomtól a gyerekeket, a családot Mondta is ezt sokszor az asszony, de ha nem mondja, Varga József akkor is teljesíti a kötelességét. Hiszen lelkeseq kapcsolódott be a versenybe rögtön, amikor falun is el­kezdődött. Milyen öröm volt az is, amikor kát esztendeje a gyorsbeadásért kelszázötven forint tál és a siklósi já­rás vándorzászlajával tüntették ki. Ez még inkább meghozta a kedvét és jobban növelte benne a lelkesedést, ookszor mondta a felesége is otthon: „Úgy őrülök, hogy ennyire megbecsü­lik a munkádat." mennyivel más az ő élete! Szinte össze sem lehet hasonlítani. Ha hazamegy, a tiszta lakásba, ott játszik a gyerek, örvendezve az új já­tékoknak, amelyet az idén a gabona­beadás után vettek neki. A feleségén új ruha. Varga János új nadrágja a gyorsbeadási jutalomból vásárolt inggel, meg a sapkával együtt bent fekszik a szekrényben és csak az ün­nepre vár, hogy felvegye. Az asszony azt szokta mondani: „Ami jót kapunk még, az mind a szorgalmasabb munkánk után jön. Az­tán, hogy mindig az elsők közt le­szünk a munkában is, beadásban is és mindenben. Most már láthatjuk, hogy érdemes jó munkát végezni. Itt a leg­nagyobb bizonyíték. Az, hogy hetven­hét forint jutalmat kaptunk a fajsúly- felárral együtt a nyolcszáznyolcvan forinton kívül, amelyet a gabona ren­des áraként fizettek," Négy forint jutalom a gyors beadá­sért mázsánként. Nem kis összeget tesz ki, ha néhány leadott mázsánál összeszámoljuk. Éppen ezért siettek nemcsak Vargáék, hanem dolgozó pa­raszttáreaik közül is igen sokan, hogy a meghosszabbított határidőig, augusz­tus húszadikáig minden feleslegükéi eladják. Vargáék példájára, hozzájuk hasonlóan járt el Melikovszki Imre három holdas dolgozó paraszt, aki cséplömunkásrészével együtt tt.z és fél mázsát, Pankotai Miklós három hol­das, aki szintén cséplörészével együtt tizenkét mázsát, Benkö György kilenc holdas dolgozó paraszt, aki tfz má­zsát, Kis Sólyom Sándor tizenkét hol­das dolgozó, aki öt mázsát adott le „C" vételi jegyre, négy forintos ir.á- zsánkénti jutalommal a dolgozó nép államának. "Varira József és dolgrozó pa­raszttársai, — akik annyira elősegítet­ték gyors beadásukkal községük ver­senyét, hogy 140 százalékos gabona és 100 százalékos takarmány beadásával első lett a siklósi járásban —, ezt nemcsak a négyforintos mázsánként! jutalomért tették. Nemcsak , azérí, mert a jutalom összegéből új ruha, cipő, kabát, kendő, harisnya került és sok új, érdekes játék á gyerekeknek, hanem azért is, mert a Pártnak, az Alkotmánynak le akarják róni háláju­kat szabadságukért és boldog, szép életükért. Budapesten az építkezések dolgozóinak nagyrésze máris túlteljesítette új normáját Építkezéseink dolgozói az elmúlt héten röpgyűléseken tárgyalták meg, hogy a Koreai Hét tapasztalatainak felhasználásával, a műszaki értelmi­ségi dolgozókkal szoros együttműkö­désben, hogyan érhetnek el minden eddiginél jobb eredményt. A Buda­pesten hétfőn bevezetett új nqrmák túlteljesítésében a budapesti Béke­utcai építkezés fiataljai járnak az élen. Minden ifi Czukor Anna Kos­suth-díjas sztahánovista példáját kívánja követni, aki már az első órákban 146 százalékot ért el az új norma túlteljesítéséért indított küz­delemben. Szorosan felzárkózott mü­géje, majd túl is szárnyalta ezt a teljesítményt, Nagy József kőmőves is, aki ugyancsak a szovjet sztahá- novisták módszereivel az új norma harmadik napján már lSOVo-ot is messze túlszárnyalta.

Next

/
Thumbnails
Contents