Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-17 / 138. szám

1950 JÜNIUS 17 m » p ». o 5 A gerdei földművesszövetkezet példamutatóan dolgozik a iemésaykegyíijtés és a szállítási szerződéskötés sikeréért A minisztertanács’legutóbbi hatá-] rozata fokozott feladatokat ró — mind a begyűjtést előkészítő, mind a terménybegyüjtési munkálatok so­rán — a földművesszövetkezetekre. A feladatok végrehajtása politikai és gazdasági téren is alapos körül­tekintő munkát követel. A hatalmas feladatok megvalósítá­sát, amelyek ezzel kapcsolatban a szövetkezetekre hárulnak, a gerdei földművesszövetkezet jó előkészítő munkával, meggyőző agitációval és a szállítási szerződéskötések megkez­désével már meg is kezdte. Kevés idővel a minisztertanács határozatá­nak megjelente után megkezdődött Gerdán a szállításkötési szerződések­re való jó előkészítő munka. A Párt­ban főleg erre állították be a nép­nevelőket, erre aktivizálták az ifjúsá­gi agitációs gárdát is, akik megma­gyarázták, hogy aki határidőre bead­ja a szerződésben vállalt mennyisé­get, a beadott gabona minden mázsá­ja után 6 forint felárat kap a rendes gabonaáron felül. Az előkészítő mun­ka lelkes beindítása után nagy öröm érte a gerdeieket. 16.000 forintot kaptak az államtól, hogy a Mákoknál és különböző szétszórt helyeken lévő gabonarak­táraik helyett egy nagy tágas be­gyűjtőt alakítsanak át — eddig más célokra használt — épületekből. Az új raktár, amelyeknek átalakí­tásához a gerdei dolgozó parasztok áldozatkészsége is bőven hozzájá­rult, 24 vágón gabona befogadására alkalmas. A földművesszövetkezet tagjai napi munkájuk lelkiismeretes elvégzése után fuvarokat vállaltak az építéshez, 14—16 kilométer tá­volságról ' hordták a homokot, a me­sset és a szükséges más anyagokat. Az átalakított új raktár mellett kitakarítottak már egy kisebb pót- raktárt, amelybe szintén kb. 4 vágón gabonát raktározhatnak el. Gondos­kodás történt a belső berendezési tárgyak előkészítéséről, a tűzrendé- szeti felszerelések biztosításáról, a szállításokhoz szükséges munkaerő biztosításáról is. A gerdei földművesszövetkezet ha elkészül a raktár, oda viszi át a tavaly vásárolt százados mérleget és az idén vásárolt fajsúlymérőt, va­lamint egy minőségi mérleget, apró­magvak mérésére. Gondoskodtak ar­ról, hogy a tűzveszély megakadályo­zására két hatalmas cementkádat ál­lítsanak be a raktárba. A meglévő 250 darab zsákhoz még ugyanannyit vásárolnak, hogy a szállítások meg­kezdésekor ne legyen a munkában fennakadás. A gerdeiek okultak a ta­valyi példán, amikor a szállításoknál ráfizettek a zsákhiányra. Nem ment jól a szállítás és ráadásul még a ko­csiállást is megfizethették. A szállí­táshoz szükséges munkaerőbiztosítási úgy oldották meg, hogy a földműves­szövetkezeti tagokat már jó időben biztosították és le is szerződtették fuvarozásra. A terménybegyüjtés si­keréért és a szállítási szerződésköté­sek mielőbbi megkötéséért a szövet­kezet tagjai versenyt indítottak egy­más között. A tagok valamennyien elhatározták, hogy példamutatóan el­sők lesznek a termsnybegyüjtésben, a beadásban és a felesleges termények szállítási szerződéssel való lekötésé­ben is. A versenytáblát és a faliújságot már elhelyezték a községházán, ahol mindenki naponta tudomást szerezhet a verseny állásáról. A Párt népnevelőinek most döntő feladata, hogy a szállítási szerződés^ kötések hasznosságát, előnyösségét propagálják jól felkészülve. A ger dei népnevelők bebizonyították, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is a terménybegyüjtési munkák gyors, sikeres elvégzésése mellett ál­lanak. Gerdán elsőknek a legjobb népne­velők ifjú Mészáros József, Horváth Pál, Szabó József, ifjú Tóth Pál László és ifjú-Szekeres József kötöt­tek terménybeadási szállítási 'szerző­dést. A szerződéskötéskor a népneve­lők megmagyarázták, hogy a ter­ménybegyüjtés és beadás harc kér­dése, harc a kulák és a klerikális reakció ellen. Elmondották a Kiss Ferenceknek és a Tóth Jánosoknak, hogy a beszolgáltatás sikere alapja ötéves tervünk eredményes végre­hajtásának, hogy hozzájárul a Szov- jetunió-vezetíe béketábor erősödésé­hez, hogy a begyűjtés végrehajtása hazafias kötelessége minden becsületes dolgozó paraszt­nak. Tudják jól Gerdén a népnevelők és a falu dolgozó parasztjai, hogy munkájuk sikeréhez szorosan hozzá­tartozik az is, hogy a helybeli kulá- kokat rászorítsák az aratási, cséplé­si és terménybegyüjtési munkák mellett a növényápolási munkák ma­radéktalan elvéi isére is. Színes, lelkes, ünnepsége lesz Ger- dének a terménybeszolgáhatás és a szállítási szerződésekre lekötött ga­bonák leadása. Erre készül a földmű­vesszövetkezet, erre készül a falu apraja-nagyja, a kulákok kivételé vei. A feladatokat a földművesszövel- kezt csak úgy tudja sikeresen megol­dani, ha ha előkészítés és a verseny további vitelében nem tűr semmi mu­lasztást. semmi lazaságot, ha az el­lenőrzés helyes vitelével gondosko­dik a hiányosságok kiküszöböléséről és a menetközben fellépő hibák azon­nali kijavításáról. Megérkezett Budapestre az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követe Kvon 0 Dik rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter az Észak-ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság első magyarországi követe a követség tagjaival együtt repülőgépen Budapest­re érkezett- Fogadására megjelent a ferihegyi repülőtéren Sík Endre ikövet, Kétezerhatszáz gyermek utazót! üdülésre A népjóléti minisztérium és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa gyer­meküdültetési akciója keretében pén­teken 2.600 általános iskolás fiúgyer­mek utazott el nyaralni. A gyermekek Sikonda, Miskolc—Tapolca, Hámor, Párád. Velence, Balatonszabadi. Sió­fok, Bala.tonzamárdi, Balatonszemes, Szőlősgyörck, Hévíz és Horány üdülő­helyekre utaztak. cjgy,-üzent kél (iáialfa a kúnqxtuzíái ^dafáiiiúj mhltqín Ambrusits János, a pécsi Sopiana gépgyár ifjúmunkása egyike 'azok­nak a fiataloknak, akik becsülettel teljesítettek a DISZ kongresszusra tett felajánlásukat. — A kongresszusra azt vállaltam, hogy 190 százalékot teljesítek. ,a fejajánlásomat azonban már régen túlteljesítettem. Az átlag teljesítmé­nyem 206 százalék — mondja boldo­gan Ambrusits János. — A legutolsó bérhéten már 261 százalékot értein el. Kimondhatatlanul örülök jó telje­sítményemnek, amit nem volt könnyű elérni. A rámbízott munkát úgy osz­tottam be, hogy állandóan zavartana nul tudjak dolgozni. flmbruslts élvtárs visszateszi a helyére a felajánlási lapot, amit eddig a kezében tartott. Egy pillanatra kite­kint az ablakon. A küldöttekre gon­dol, akik elmondják ’majd a. Kom- szomol Budapestre érkezett küldöt­teinek, amikor beszélgetnek velük, hogy a pécsi fiatalok is jó munká­val, szép eredménnyel köszöntik az egységesítő kongresszust. Persze vannak az ifjúmunkások közt olya­nok is, akik nem teljesítették a kon­gresszusra tett felajánlásukat. A So- pianában Í6 akadnak ilyenek. így például Péter Sándor, aki a lema­radónak közé tartozik. Péter Sándor az öntvénytisztító­ban dolgozik. A kongresszusra 175 százalékot ajánlott fel. A felajánlását nemcsak, hogy nem teljesítette, de még alaposan le is maradt, ügy lát­szik. hogy nem is nagyon törődött' a felajánlásával, ez lehet csak a magyarázat arra, hogy a. legmaga­sabb teljesítménye 128 százalék. — Nem volt jó munkám, így nem tudtam teljesíteni a vállalt felaján­lást — mentegetődzik Péter Sándor. Könpvö ez! így védekezve el­mondani. De tett-e valamit Péter Sán­dor azért, hogy a felajánlását telje­síteni tudja? Nem! Nem ment jelen­teni se a SZIT-titkárnak, ’em az üzemvezetőnek. Azt gondolta, a pe­pii- elbírja azt, ami reá van Írva. Ügy látszik az nem jutott eszébe; Pé­ter Sándornak, hogy ha minden ifjú­munkás így gondolkodna mim ö, akkor még soká nem alakulható' 1 volna meg a Párt elsőszámú segéd- csapata, a Dolgozó Ifjúság Szövet­sége. Sokkal jobban keli szeretni a Pár­tot és az ifjúságot. Nem elég az hogy Péter -Sándor elvégezte a SZÍT előadóképzőt. Ez nem jelent sokat, ha nem kísérik jó termelési ered­mények. Péter Sándornak és azok­nak, akik nem teljesítették a felaján­lásokat, tanulni kell azoktól, akik példamutatóan élöljárnak. Tanulja­nak az Ambrusits Jánosoktól, akik megdolgoztak azért, amit elvállaltak és jó munkájukkal bizonyították be azt, hogy szeretik a Pártot és mél­tóan kivették részüket a Dolgozó Ifjúság Szövetsége megteremtésében. Meg keli mutatni Péter Sándor­nak és mindazoknak, akik a felajánlásukat nem teljesítették, hogy kijavítják hi­bájukat és ezután odaadó munkával behozzák lemaradásukat, verseny- szerződés kötésével kiveszik részü­ket a munkában. És amikor már szép teljesítményekkel köszöntik majd az új szervezetet, akkor boldogan sorakozhatnak fel ők is a legjobbak- kal a Dolgozó Ifjúság Szövetsége zászlaja alá. A Magyar ludsmaayss Akademie Szovjeíaníian járt tagjainak beszámolója a szovjet iskolai rendszerről A Magyar Tudományos Akadé­mia ülést tartott, amelyen a Szov­jetunióban járt magyar akadémi­kusok beszámoltak tapasztalataik­ról. Alexits György és Straub Brúnó a Szovjetunióban az iskolákban rendszeres munka végzésére és ön­álló gondolkodásra nevelik a gyer­mekeket. A tanulók az általános is­kola V. osztálya fölött.. az iskolai órák után úgynevezett kabinetekben (szakkörökben) fejlesztik tudásukat tovább, ahol inár komoly szakmai munkát is végeznek. A szovjet egyetemeken nem any- nyira az előadások sokaságára, mint inkább ~az önálló kutatómun­kára helyezik a súlyt. Különös je­lentőséget tulajdonítanak az évközi konzultációknak — ezeken a peda­gógusok személyes beszélgetésük nyomán vizsgálják meg a tanulók hiányosságait és hasznos tanácso­kat adnak ezek kiküszöbölésére. Straub Brúnó arról beszélt, hogy a Szovjetunióban sikeresen tudják összekötni a tudósok a gyakorlati és az elméleti munkái és különös jelentőséget, tulajdonítanak a kísér­letek gyakorlati alkalmazásának A Szovjetunióban egy tudóst akkor ér legnagyobb kitüntetés, ha kutató­munkájáról a dolgozók elismeréssel nyilatkoznak. Alezits György és Straub Brunő beszámolójukban elmondották, hogy a Szovjetunióból igen sok hasznos tapasztalattal tértek haza és ezzel jelentős haladást biztosítanak majd a magyar tudományos élet további fejlődéséhez. A beszámolók utón az Akadémia tagjainak és a meghívott vendé­geknek a Szovjetunió tudományos életével kapcsolatos kérdéseikre vá­laszoltak az előadók. Ahol mfí<zfplf>dl<pznek az- osztály harcról, oft a klerikális reakció és kulák vakmerőén garázdálkodik. Megírtuk már, hogy Vásárosdombón a dolgozó parasztok igen szép ered­ményeket értek el a növényápo’ási munkák során. Az aratás előtt har­madszor is befejezik a kapálást és harcba indulnak minden szem gabona biztosításáért. A szép eredmények lerombolására azonban Vásárosdombón is szövetséget kötött egymással a dolgozó parasztok ellen a kulák és a klerikális reakció. Különböző „frontszífeaszokon" indítót, ták meg a becsű1 etes dolgozó parasz­téi: ellen a támadást. Fleith Vlad'mir kispap a beiskolázás ellen agitált a faluban több, kevesebb sikerrel. Leg­utóbb egyik gazdát lebeszélte arról, hogy jótanuló gyerekét továbtanítassa. Orvos, vagy tanár szeretett volna len­ni Illés József leánya, de a kispap telebeszélte az apa fejét háborús rém­hírekkel és azzal, hogy „nem érdemes ma tanulni. Ez a bizonyítvány — ha megváltozik a rendszer —, semmit sem fog érni." Aztán még hozzátette: — „Ne taníttassa a leányál Illés bácsi. Legjobb, ha a suszter megmarad a kap­tafájánál." Hasonló romboló munkát végeznek a faluban a kulákok is. Sem Szőke Já­nos, Sem Bakán Antal kulák nem hajtják végre a minisztertanács nö­vényápolásra vonatkozó határozatát. Földjeik gazosak, elhanyagoltak, mert ahelyett, hogy dolgoznának, a reakci­ós papokkal szövik aljas terveiket. Ba­kán Antal émellett az „Amerika hangja" vásárosdombói szócsöve és jó tanítványa az Amerikába szökött 6a ezabotálásra uszító hazaárulóknak. Bakán kulák azt csinálta —. hogy a dolgozó parasztok szemét bekösse —, hogy drótot húzott ki a szőlőjébe, állítólag azért, hogy lugast cs-'nál. En­nek hamis ürügye alatt a tavasszal öt, hat szemre metszette a szőlőjét. Bakán jól tudta, hogy ezzel milyen pótolha­tatlan kárt okoz az államnak. Emel­lett még a szőlöápolási munkák teljes elhanyagolásával is igyekszik szabo­tálni a termelést. A szőlőben csak egyszer végzett kapálást, azóta már a szőlőnél is magasabbra nőtt a gyom. A szőlőnél a kapálás és permetezés mellett igen fontos munka a kötözés, mert ha nem kötözik időben a sző­lőt, tönkremegy a veszője. hamarabb megtámadják a betegségek, végül pe­dig a fürtök e'rothadnak. Bakán sem a másodszori kapálást, sem a permete­zést, sem a kötözést, sem a peronosz- pora elleni védekezési nem végezte el. A község dolgozó parasztjai úgylát­szik még nem látják világosan, hogy a kispap, aki a háborúra uszít és a parasztgyerckck továbbtanulása ellen beszél, hogy a kulák, aki öt-hat szem­re metszette a szőlőjét és nem végzi a növényápolási munkákat, tudató« aknamunkát foltyat ellenük, akadá­lyozza munkájukat, fejlődésüket és vcszélyeztei boldog jövőjüket. Ezt meg kell látnick a vásárosdombói dolgozó parasztoknak és késedelem nélkül fel kell venniük a harcot azok ellen, akik népi demokráciánk esküdt ellenségei. AiTERVTEUESITESEERT Az Uráli Elektromoskészűlék-gyár egyike Szverdlovszk vezető üzemei­nek. Az 1949-es termelési év sikeres végrehajtásáért a gyárat a miniszté­rium Vörös Zászló-renddel tüntette ki. A "gyár kiérdemelte a város legjobb gyára megtisztelő címet. A gyár dolgozói féltve őrz.k kiví­vott elsőségüket és céljuk az, hogy az 1950- évi tervet is határidő előtt, maradéktalanul teljesítsék. A terv határidőelőtti teljesítése ebben a gyárban is a széleskörű szocialista munkaverseny, a sztahanovista mód­szerek alkalmazásán és a tervfegyelem szigorú betartásán alapszik. /scKiinov villany hegesztő már két éve tartja Szverdlovszk leg­jobb villanyhegesztőjének címét, Az utolsó négy évben 17 év normáját tel­jesítette. Húsz év normáját teljesí­tette Sangin autogénhegesztő és Dol- godolov ifjúmunkás esztergályos is. Az újítók kezdeményezésére széles kör­ben terjedt el a gyorsvágás módsze­re és ma a géppark kétharmad részét már gyorsvágásra állították át. A gyár sikereinek elérésében nagy szerepet játszik a nyersanyag és az elektromos áram megtakarításáért fo­lyó harc. Vegyük például a fémhulla­dékok felhasználását. Egy időben, ahogy nőit a termelés, úgy nőtt a hűl ladékoh mennyisége is A gyár dolgo­zó? elhatározták, hogy a hulladékokat nem szállítják el, mert ezekből el le­het készíteni az elektromos készülé­kek különböző kisebb alkatrészeit. E célra külön műhelyt állítottak fel, 20 munkással. A műhely felszerelését is a gyárban állították össze. Az új mű­hely teljes mértékben megfelelt fel­adatának. Egy év alatt 820 tonna fém­hulladékot gyűjtöttek össze és ezek­ből 580 tonna alkatrészt gyártottak. Az így megtakarított összeg 1.2 mil­lió rubelt tesz ki évente. Nincs, a gyárban olyan műhely, vagy részleg, ahol a munkások ne találták volna meg az anyaggal váló takarékosság módszerét, Az öntésnél most 10 szá­zalék hulladékanyagot használnak fel és a gyár ezzel egy év alatt, újabb 62 ezer rubelt takarít meg. A köz vagyonával való takarékos­kodás hozzátartozik a szovjet embe­rek jelleméhez. Nemcsak a hulladék észszerű felhasználását oldották meg, hanem azt is, hogy a legkisebb nyers­anyagot is maradéktalanul felhasz­nálják és csökkentsék a hulladékot. Azelőtt például a meghajtó tengelyt 90 milliméter átmérőjű fémrúdból ké­szítették és a megmunkálásnál sok forgács keletkezett. Vile zsanin mér­nök azt javasolta, hogy az alkatrészt kisebb átmérőjű fémtől Készítsék és így e tengely gyártásánál egy év ataft 2.4 tonna lémet takaríthatnak meg. Ez csak egy kiragadott példa ab­ból a rengeteg újításból, amit a gyár 200 újítójának javaslatára bevezettek. A feltalálók és észszerűsítők javasla­tainak útján a gyár eddig mintegy 2.5 millió rubelt takarított meg. A tervícgyelcm mcgnyiliánnl a beruházásoknál is. A gyár vezetni komoly sikereket értele cl a forgógé­pek forgási sebessége meggyorsításá­nak területén. A vállalat pénzügyi vezetése a legszigorúbban alkalmaz­kodik a gyár elfogadott munkatervé­hez. ! Ezekután természetes, hogy a 6Z0- cialista jnunkaverseny kiszélesítésével, a sztahánov-mozgalom elterjedésével, a selejt csökkentésével és észszerű felhasználásával, a helyes és jó beru­házásokkal a gyár kiválóan teljesítet­te és túlteljesítette évi tervét a ter­melés és a pénzügyi előirányzatok szempontjából egyaránt. Az eredmé­nyek megmutatkoztak a dolgozók ke­resetének emelkedésében is. Az, Uráli Elcktromoskcszülék-gyár dolgozói a tervfegyclem további javí­tásával, újabb észszerűsítési cs. meg­takarítási javaslatokkal, még jobb munkával harcolnak valameupyiük boldog jövőjéért — a kommunizmus­ért. a külügyminisztérium politikai főosztá_ lyának vezetője, a külügyminisztérium és külkereskedelmi minisztérium ve­zető tisztviselői, valamint a baráti ál­lamok budapesti követai, élükön: J. G. Kiszcljov, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents