Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-10 / 132. szám
■ 1<vV) JÚNIUS 10 r* o í. O 5 % 1 % Egyszerű, áttekinthető, masnsnhb termelésre ösziönrcí“ Örömmel fogadták a Zsolnayban a darabbérezés bevezetését ' A pécsi Zsolnay gyárban is azt mondják, hogy amit Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén a darab- bérezés tekintetében elmondott, helyes és’ igaz „-..Mindenütt áttérünk. ahol ez lehtséges. a darabbér rendszerére, amely áttekinthető, egyszerű, magasabb termelésre ösztönző, s amelyet az üzemek dolgozói általában igen szívesen fogadnak" — mondotta Gerő elvtárs. S a Zsolnayban is tudják, hogy így van. a darabbérezést., mert tudják róla, hogy igazságos, szívesen fogadták, mert az sem utolsó dolog, hogy éppen a darabbérezés szerinti besorolásával a dolgozók 04 százalékának emelkedett az alapbére s mindössze hat százalék az, ahol csökkenés mutatkozik. Néz- . ziik csak a 2.31 Ft-os kategóriát. Huszonnégy dolgozó került ilyen rtlapbérbe olyanok közül, akik eddig 2.09 Ft-os órabért kaptak. De van olyan is közöttük, mint például Fecske Béláné, akit 1.82 Ft-os órabér helyett most a 2.31 Ft-os kategóriába soroltak. Deák Istvánná korongos keze alól gyorsan kerülnek ki a bögrék, ezeket készíti most már hónapról hónapra Sokszáz, meg .sokezer darab került- ki a keze alól. Milyen egyszerű lett volna, ha eddig is ismerte vol na, mennyit kap egyért, hogyan alakul a hét végén a fizetése. Ehelyett azonban normaszámítással kézbe kapott egy összeget, amiről sohasem tudta, hogy nem rövidült-e meg a bére. . S éppen ma délelőtt számolták ki. hogy háromezer darab után tíz forinttal többet, kapnak, mint a normí-1 számítás szerint, mégha a progresz- szívifást számolják' is. — Szívesen fogadtuk és örülünk a darabbérezésnek, mert tudtuk, hogy aki becsületesen dolgozik, az becsületes fizetést is log kapni — mondja Deák Istvánná. De nemcsak ezt a kategóriát nézhetjük, a következő kategória is azl mutatja, hogy például 28 dolgozó van olyan, aki 2.29 Ft-os órabérből 2.49 Ft-os kategóriába került. Ilyen felemelt alapbérbe került Lábadi István, Mattenheim Ferenc, Zsolnay István is a, többiek között. A magasabb alapbérek mellett is vannak azonban olyanok, akik a progresszív elmaradásán bánkódnak, mint például Wirt György is. aki azonban már megfogadta: úgy végzi munkáját ezentúl, hogy sokkal jobban vigyáz a mennyiségi termelés mellett a minőségre is és az üzemben április 1-től bevezetett minőségi bérezéssel térül majd meg számára az, ami a progresszívnál elmaradt Ezen a helyes „vigasztalódáson" kívül egy másik műhelyi dolgozó, Gombár Józsefné szavát is szeretnénk azért Wirt elvtárs felé tolmácsolni Gombár elvtársnő azt mondta, amikor szóba, került a progresz- szív bérezés: 2 ” [ hogy amiért meg— tfl llllíQRl. j dolgoztam, azt ezenlúl is megkapom. A progresszívként kapott százalékok után nem dolgoztam meg, azt csak úgy kaptam ajándékba. De az ilyen ajándék gyöngítené az országot, ha ezentúl is így menne. S ezért nem is tartok igényt olyan pénzre, amiért én nem teltem az asztalra semmit — mondja Gombár elvtársnő. Hiba azonban az. hogy Gombár élvlársnő és mellette dolgozó társnői sem ismerik pontosan a darab bérezés módját. S ez arról beszél, hogy a pártszervezet népnevelőinek, a szakszervezel bizalmijainak munkájában ezen a területen bizony akadnak íehér loltok Akadnak a progresszivilás kérdésében is. meg eléggé a dolgozóknak, mit jelentett a termelékenység emelése tekintetében épper a progresszivitás, nem magyarázták meg eléggé a dolgozók nak, hogy a Zsolnay gyári alagúl- gázkemnecék s egyéb olyan bem. házásek, melyek a dolgozók munkáját könnyebbé, egészségesebbé teszik, azokból a forintokból lesznek, amit a termelékenység emelésével gyűjtünk. Nem magyarázták meg < dolgozóknak, hogy ma az ország és a dolgozó, a közösség és az egyén ügye egy. Nem elég ezen a téren, ha naponta végigjárjuk az üzemet és megnézzük, milyen a ..hangulat , s meglégszünk azzal, hogy ,.á!tr!-r ban jó". A propagandista elvtárs a népnevelők, tizesbizalmiak, aklcoi mondhatják el, hogy jó munkál ve geztek, ha a Zsolnay gyárban n.'.n- denki érti a darabbér kiszámításit, s ha minden dolgozó meg les; győződve arról, hogy fejlődésünk — s ebben szorosan bent van Win Györgyök, Deák Istvánná fejlődése is — érdekében a darabbérezés. mint igazságos és szocialista elven épülő bérezés, lendítő kerék lesz az elkövetkező időkben \ S7 vesén *figí?d'ato<n nuíu'őra?^!' KÉSZEN ÁLLANAK A GÉPEK AZ ARATÁSRA, CSÉPLÉSRE A Riga közelében lévő „Sztálin’-kolhozba egyik vasárnap a szomszéd kolhoz versenybizottsága kiszállt, hogy ellenőrizze a gépek jókarbantartását. Nagy az izgalom, mert saját munkájuk felett kell ítéletet mondani a kolhoztagoknak és felelni a közösség tulajdonában lévő gépekért. Sa# Mt&fni fy&zda&áfy, akoí cs-ct-k e-imeietäcn Gsjztútták$e£ a k&fiämäy& Ez az oka, hogy lemaradtak a növényápolásban A javítási munkálatokat azonban már elvégezték a gépeken és mosf munkára készen állnak a gabonabetakarításához szükséges gépek, I Csak gondosan előkészített és rendbetartott gépekkel lehet jó eredményt elérni és túlteljesíteni az évi mezőgazdasági tervet. ISMERTÜK MEG A WM-ŐMgOiT jj Nagyfontosságú rendeletet adott ki május közepén a földművelésügyi i miniszter. A rendelet arról intézkedik, hogy állami gazdaságainkban azoknak a növényfajtáknak területét, melyeken a munkát túlnyomórészben kézzel végzik, brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre kell felosztani. Rendkívüli jelentősége van a rendeletnek elsősorban a minőségi ter- ihelés .szempontjából. Ha valaki állandóan ugyanazon a területeit dolgozik, akkor minden munkát a leglelkiismeretesebben végez el, hiszen tudja; hogy a hanyag munka a későbbiekben fogja hátráltatni, nehezebbé tenni munkáját. A területi beosztással nagymértékben kiszélesedik .íz egyéni felelősség. minden darab földnek, mely fel van osztva, meg van a „gazdája“, alti felel aeon a területen végzett munkáért. Ugyanakkor mód nyílik a jó minőségi munka, az általa elért magasabb terméseredmény jutalmazására is, de pontosan meg lehet állapítani a dolgozók munkateljesítményét is, kifejlődhet a verseny. Az országút két oldalán húzódnak el a nagykozári állami gazdaság nagy táblái. Az egyik óldalon gyapot, a másikon répa. Kisebb csoportokban vagy 80 an dolgoznak a répában. Messziről szépnek tűnik minden. ■ Serényért dolgozik mindenki. kapák belevágnak a kemény földbe, nyomukban pusztul a gyom és szép porhanyós lesz a talaj. Közelebbről azonban sok minden másként fest s kiderül, hogy komoly hibák vannak a gazdaságban, főleg a munkaszervezés körül. A nagykozári állami gazdaságban uiindezidcig nem hajtották végre a földművelésügyi miniszter rendeletét, 'f kapásnövények területe még a brill ártok és munkacsapatok közölt is r-sah elméletben van felosztva. Gyakorlatban hol itt dolgoznak, hol ott. Egyenek ki zfitt még papíron sem oltották fel. Mit jelent ez a gyakorlatban? Jelenti azt, hogy a dolgozók között fejlődhet ' / 5 -,yéni verseny. Nincs az egész nagy répatáblán egyetlen egyéni versenyző sem. És ennek — az egyéb okok mellett — döntő része van abban, hogy a gazdaság el van maradva a növényápolási munkákkal. Mert az a kapálás, amit az országút melletti nagy táblán végeznek, nem második — amint azt az ember gondolná és ami már feltétlen esedékes volna — hanem első. A területi beosztás hiánya miatt teljesen elhalványodott az egyéni felelősség. így fordulhatott az elő, hogy az egyelésnél nem egy sorban két-három szálat is meghagytak. A hibás, rossz munkának nincs gazdája, a rossz munka eredménye viszont az, hogy olyanok is, akik az egye- lésné! becsületesen dolgozlak, most nem bírják vagy alig bírják teljesíteni a normát, mert olyan részt kaptak, melyben lelkiismeretlenül végezték el az egyelést. Valczer Éva én Brühl Borbála is ilyen területen kapálnak. Lassan megy a munkájuk, hisz ugyanakkor, amikor a kapálást végzik, egyelnek is, mert az előttük dolgozó csaknem mindenütt három szálat hagyott meg. — Mi becsületesen elvégeztük az egyelést — mondják — és most más hanyagsága miatt nehezebb a mun- jkánk. Sokkal többet bírnánk teljesíteni, ha saját területünk volna az, amin először is dolgoztunk és mindig csak azon dolgoznánk Ezt mondják. De mi az, amit ném mondanak el ők sem és a többiek sem? Az, hogy nem érdemes most sem lelkiismeretesen dolgozni, hisz ki tudja, melyik földön fogom végezni a második kapálást. A gazdaságban van azonban olyan terület is, mélynél a beosztást már régebben megcsinálták: a gyapot. S ha más nem, ez állandóan figyelmeztethetné a gazdaság vezetőit, hogy érdemes megcsinálni a területi beosztási. Hisz nem vételien az, hogy a gyapot-brigád állandóan 130 —150 százalék között teljesít. Hogy a gyapot-brigádban gyakori a 200 százalékon felüli teljesítmény, mint a Hadolics Istvánná, aki legutóbb is 275 százalékot teljesített. És nem véletlen az sem, hogy a gyapot-brigádban vannak olyan dolgozók, mint Hering Jánosné, akinek földje állandóan olyan, mint a morzsa, hogy virágoskertben se lehetne szebb. A területi beosztás hiánya okozza a rendszertelenséget, a kapkodást a gazdaságban. A brigádok, munkacsapatok beosztását naponta rúgják fel. Schmidt Mátyás brigádjának péntekre például takarmányrépa kapálást állítottak be. Ennek ellenére pénteken Schmidt József brigádjából csak nyolc tag vett részt a kapálásban, azok is szerteszéjjel, összekeveredve az alkalmilag felvett munkásokkal. A többi tagokról a brigádvezető maga sem tudja, hogy hol vannak. Ilyen munkaszervezés mellett nem csoda, ha a nagykozári állami gazdaság elmarad a munkával. Ennek azonban a legsürgősebben véget kei; vetni. Az állami gazdaságok megyei központjának ki kell vizsgálnia, hogy kit terhel azért a felelősség, hogy a gazdaságban nem hajtották végre a földmívelésügyi miniszter rendeletét, hogy kapkodás, rendszertelen munka folyik, s hogy elmaradlak a növényápolásban. A gazdaság pártszervezetének azonnal intézkednie kell, bogy a gazdaság vezetői elkészítsék a területi beosztást. Minden kapásnövényból a rendelt szerint ki kell jelölni g brigádok, munkacsapatok és egyének területeit, Fel kell számolni :s kapkodást, azt, hogy a rendkívüli munkákra kiemelik a brigádtagokat a maradékot pedig az alkalmilag beállított dolgozókkal összecsapva állítják be a kapások ápolási munkáiba. Ezeknek a feladatoknak elvégzése a legsürgősebb ahhoz, hogy a nagykozári állami gazdaság — hasonlóan a lobbi állami gazdaságunké!:'. — valóban példaként álljon termelőszövetkezeti csoportjaink és egész dolgozó parasztságunk előtt A spirit izmusról Elsötétített szoba, benne kerek asztal, az asztal körül emberek. Kezük az asztal lapján, -ujjaik egymással érintkeznek, zárt kört alkotnak. Monoton hang hallatszik: „Kedves szellem, jelenj meg!" így kezdődik egy szellemidéző ülés, egy spiritiszta szeánsz. A spiritizmus főleg a „művelt középosztály" széles rétegeiben terjedt el és ott jó talajra találva mély gyökereket eresztett. Ez az Amerikából importált babona a legkülönbözőbb megjelenési formákban tűnt fel. Jelentkezett, mint táncoló asztal, sétáló pénz, vagy pohár, de megszólalt a túlvilági hang alvó, hipnotizált, elkábított emberek, úgynevezett, médiumok száján keresztül is. Természetesen minden ilyen szellemidéző attrakció, bármilyen formában is zajlik le, nem egyéb szélhámosságnál, szemfényvesztésnél, babonánál. A megszédítendő babonás áldozatnak “először mindig az egyszerű eszközzel előállítható szimpla szeánszokon kell résztvennie, s csak akkor engedik a komplikáltabb, tehát köny- nyebben leleplezhető magasabbrendü ülésekre, ha látják, hogy feltétlenül hivő, hogy be van hálózva és képtelen a józan kritikára. A szellemek legegyszerűbb neg- szólaltaiási módja az asztaltáneolta- tás. Mint fentebb már írtuk, ez lesö- fétített szobában, kerek asztal segítségével történik. A jelenlevők kezeinek az asztalon érintkezni kell egymással, persze éppen a sötétség miatt mi sem könnyebb, mint az egyik kezet kivonni az ..ellenőrzés alól, anélkül, hogy a kontaktus megszakadna. A szellemet felszólítja a „beavatott", —- a szeánsz vezetője, — hogy jelenjen meg. Természetesen azt a szellemet idézi meg, akit éppen akar, — mi az neki! A megidézett elkárhozott, vagy üdvözölt lélek az asztal egyik oldalának felemelésével, majd leejtésével ad jelet, hogy megérkezett. Ez á kopogtatás. Azután a beavatott beszélgetni kezd a szellemmel. Speciális szótáruk szerint egy koppintás igen, kettő nemet jelent. A beszélgetés tehát nem terjedhet túlságosan szélesre, a kóklerek legnagyobb szerencséjére. De ha még az igennel, vagy nemmel is baj lenne, — az asztal véletlenül csak egyet koppint,- mikor a kérdező kettőt vár, — akkor sincs minden, elveszve. A szcllemidézés első feltétele ugyanis az, hogy a jelenlevők feltétlenül higyjenok; — ha kételkedő van jelen, a szellem ra- koncátlankodik. akaratos lesz és nem válaszol úgy, ahogy „jó szellemhez“ illik. Könnyű, akár egy súlyosan megterhelt terhelt asztalt is, laposan rá- fektetett tenyérrel féloldalra kissé megbillenteni, majd visszaejteni úgy. hogy aki ezt végzi, azon semmi se látsszék. Egyáltalán nem szellem nem valami túlvilági vendég, nem titokzatos, reklamáló ősünk emelgeti az asztalt, hanem a tudatlanságot, a sötétséget kihasználó csaló s;jean- vezetö és társai. Hogy egy félrevezetett, becsapott hívőtől milyen anyagi előnyöket élvezhet, felett« milyen hatalomra-tesz szert egy,szellemlátó. arra sok példa van. A dialektikus materializmus, a lerméssetludománv örök harcban áll az áltudományos, idealista tételekkel, triikkfényképek- kel, sötét szobában szolgáltatott „világos“ bizonyítékokkal támogatott epiritizmtis, szellemtudománnyal, Ma, mikor a haladó tudomány- , egyre- másra aratja győzelmeit a tévtanok ellen, nem kétséges, hogy a Szellem- idézés elleni harc is győzelemmel végződik.
