Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-08 / 131. szám

1550 JÚNIUS 8 MS Pf.© 5 Bércsaló munkavezetőt, tolvaj bérelszámolót és sikkasztó konyhaellenőrt lepleztek le fi Komló BűnyuwidéM Építési NV-nél A Komló Bányavidcki Építési NV nél nem is olyan régen még jóformán csak a hibákról számolhattunk be. Én­etek az volt az oka, hogy az üzemi pártszervezet gyengén dolgozott, az üzemi bizottságon belül szindikalista elhajlások mutatkoztak, a vállalatve­zető pedig díktátoroskodott. Pártunk Baranyamegyei Bizottsága határozatban mutatott rá a hibákra és azok kijavításának módjára. Azóta már új titkára van a pártszervezetnek, amely egyre inkább betölti az üzemi pártszervezet feladatát, megválasztot­ták az új üzemi bizottságot is és a leváltott vállalatvezető helyét is olyan elvtárssal töltötték be, aki ke­zében tartja a nagy vállalat ügyeit. A Komló Bányavidéki Építési NV do’gozói nemcsak Komlón, hanem több községben és igen sok munkahelyen dolgoznak. így az ellenőrzés laza volt. Az új vezetőségnek azonban már min­denre kiterjed a figyelme és a becsü­letes dolgozók segítségével most egy- másutás leplezi le azokat, akik vissza­élésekkel és csalásokkal megkárosították a vállalatot, a dolgozókat. Az üzem dolgozói is egyre inkább felismerik, hogy az ő érdekük és az ország érdekei azonosak és éppen ezért erélyes intézkedéseket követel­nek azok ellen, akik a munkafegyelem ellen vétenek, akik lazilcni próbálják a normákat és azon igyekeznek, hogy a darabbérezést is kijátszák. vagy akik egyszerűen meglopják dolgozó társai­kat. Egyszerre több levélben is jelentet­ték a vállalatvezetőscgnél ,hogy Sel- meczi Béla, aki villanyszerelőből lett bérelszámoló, lopdossa az építkezések­ről az anyagot. A feljelentések után az ellopott, többezer forint értékű villanyszerelési anyagot megtalálták annak a háznak a kertjében, ahol a tolvaj lakott■ Sel- meczit a rendőrség őrizetbe vette. A c ü-ipmaj őri építkezésnél maga a munkavezető követett el súlyos visz* szaélést. Rab István munkavezetőnek nem ez volt az első esete, amikor be­bizonyította, hogy lelkiismerctlenül dolgozik. A munkahelyről önkényesen eltávo­zott és többször estik déli fél kettőkor jelent meg a munkán. A dolgozókat félrevezette és azt állította, hogy ő párttag, jogtalanul viselte a párt jel­vényt is, csak akkor derült ki. hogy kizárták a Pártból, amikor visszaélései leleplezései után pártfegyelmit akartak ellene indítani. Rab István a négytagú Takács kő­művesbrigád teljesítményét meghami­sítva számolta el. A brigád 24.2 köb­méter falat húzott fel és ezért köb* méterenként 9.38 forint járt vo’na. Rab István addig szorzott és számolt, amíg a megjáró 227 forint helyett 677 fo­rintot hozott ki . Amikor az építésvezető ezt a kiszá­mítást nem Fogadta el és az embere­ket visszaküldte Rabhoz, az mégegy- szer aláírta elszámolását és ragaszko­dott hozzá, hogy úgy fizessék ki a bért, ahogy ő megállapította. Az embe­reket még külön feltüzelte és elküld­te őket, hogy a Szabadságharcos Szö­vetség ..közbenjárásával' kényszerítsék a vállalatvezetőséget a bércsalás jó­váhagyására. Rab Istvánt azonnali hatállyal leváltották állásából és szakszervezeti fegyelmit indítottak ellene. Ezt az intézkedést az építke­zésen dolgozók őszinte őrömmel fogad­ták, mert valamennyien elítélik az olyan munkavezetőt, aki úgy akar népszerű lenni, hogy a másik dolgo­zót megrövidíti. Hasonló örömet keltett a Komlón dolgozók körében, hogy leleplezték a konyha ellenőrének visszaéléseit. Gam- mus Gézát a vállalat küldte ki a Mozgókonyha NV-hez ellenőrnek, de éppen ő volt az, aki a szabálytalan­ságokat elkövette. Más vállalat dolgozóitól is felvett pénzeket, kedvezményes ellátást biz­tosított nekik, de a pénzt a saját cél­jaira fordította. Gammus ellen állandó volt a panasz amiatt, hogy olyan dol­gozóktól is levonja az ellátás össze­gét, akik nem is étkeznek a Mozgó­konyha NV-nél. Gammus Géza ellen most megindult a rendőri eljárás. Valahány kártevőt lelepleznek 'a Komló Bányavidéki Építési NV-nél, annyival jobban megy a termelőmunka. Négy lakótelepi békebizottság bab érain pihen nyilai! UMikor a békenyilatkozatokat írták alá a pécsbányatelepiek nem voll még ilyen zöld a Gesztenyés-utcai fasor. Nem voltak még ekkorák a vete­ményeskertek zöldborsó bokrai és nem csipogtak a kacsák az útmelletli fü­vet tépdesve. A fák, amelyek most már árnyékba borítják a járdát és az. úttest egy részéi, még alig bontogat ták leveleiket. Ropárabb volt minden. Azóta elmúlott több, mint egy hónap. Á fák levelei azóta megnőttek, ki­nyíltak a rózsabokrokr amelyek illatától tele van az egész lakótelep­a lakóházak kis ka­pui és a békebizott­ság tagjai a békeívek. kel járták a házakat. Ebben az idő­ben tartották meg a lelkes röpgyűlé- Sekct is a bányászasszonyok, ekkor választották meg a telepen a négy békebizottságot, amelyek hivatva van­nak arra, hogy a békéért való harcot továbbvigyék, hogy erős, egységes tá­bort alakítsanak ki a 'béke megvédésé­re; hogy megsemmisítsék az ellensé­get, aki ott van közöttük, hogy tuda­tosítsák mindenkiben: Hogyan kell ki­állni a' békéért és mit jelent a béké­ért, való harc. Egy hónap nem hosszú idő. De eny- nyi idő alatt sok mindent lehet meg­valósítani. Az elmúlt egy hónap alatt hatalmasat erősödött a béketábor szerte a világon. Újabb százezer és millió aláírás gyűlt a bckenyilatkoza- tokra Lengyelországban, Franciaor­szágban és másutt. Ilyen a békéért folyó harc erősödött szerte a világon, de Pécsbányatelepen a lelkesedés le­lohadt, mert egyesek úgy vélik: A bekcíveket aláírtuk és ezzel befejező­dött a békéért való harc. A békebizottságok így csak papíron léteznek. Senki sem tudja ki egyik, Vaáy a másik békebizoltság elnöke, Titkára, kik a tagjai. A bányászasszo­nyok pedig nagyon szeretnék tudni és még jobban szeretnék látni munkáju­kat. Meg kell csak kérdezni bárme­lyik bányászasszonyt Pécsbányatele- Pen: ..Kik a békebizottság tagjai?" a válasz így hangzik: — Nem tudom. Nem hallani hírt ró­luk és nem is dolgoznak semmit. népnevelők, pártbizalmiak, PÁRTMUNKÁSOK! • Mspüsvelgí- zsebtérkéfl jelent meg! Az MDP Központi Vezetősége agi­táció» osztálya szerkesztésében: 31 oldal, ára 2 forint. Kapható: MDP pártszervezetekben. Ezer! öo gaznak a bányászok, ezért termelnek többet', "ízért sportolnak, az iskolások a sportpályán és tanulnak szorgalmasan az iskolákban, hogy még erősebbé tegyék hazánkat, még egy­ségesebbé tegyék a békeiábort'. A bé­ke megvédésének jelentőségét tudják úgy a bönyászasszonyok, mint az is­kolások, de úgylétszik nem értik a több mini egy hónappal ezelőtt meg­választott bék'cbizoltságok tagjai, mert a békcívek aláírása óta nem tetteik semmit. Úgy vélik, hogy Pécsbánya­telepen már mindent megtettek a béke megvédéséért. Pedig nagyolt té­vednek. Elfeledkeznek a békéért való harcot továbbvinni az élet minden te­rületére cs nem veszik észre, hogy körük­ben az ellenség, a klerikális reakció, amely háborúra uszít és azt hireszt'eli: ,,Elkerülhetetlen a háború!" Az ellenség hangja nem merül ki ennyiben. Vannak a klerikális reak­ciónak ügynökei is, de erről sem tud­nak semmit a békebizottiságok. Az egész telepen ismerik ha másként nem, hát hallásból Bulyákinét, aki az imakönyve mögé bújva, a klerikális reakció irányítása alatt uszít a demo­krácia ellen és a közeli Ifáború ki­törését ..jósolja". ü területi pártszervezet teljes sú- __________lyával harcol az ellensé­ges hírverés ellen és a bányászasszonyok is visszautasitják a suttogó propagandát. Csak éppen a békobizoltságok nem lesznek semmit, hogy a széles tömegeket lömörilsék az ellenség elten. Nyugod'an pihen­nek habáraikon. Pedig lenne sok ten­niv aló Harc az ellenség és a suttogó propaganda ellen és olt vannak még a többi feladatok: az agitáció a mun. kafegydem megszilárdítására, a beis­kolázás problémája, a népnevelőmun­ka fokozása. Ez mind a békebizot'lság dolga lenne, de a békebizat'ságok al­szanak. Most azonban már sürgősen mun­kába kell kezdeni a pccsbányatelepi békebizotlságokmak. Ismerjék fel ők is azt, amit a bányászok, a bányász­asszonyok, a gyereikeek felismerlek, hogy nem elég a békét akarni, azért harcolni is kell a termelés emelésé­vel, felvilágosító munkával, szerve­zéssel, mert csakis így lehet az erőket Pécsbányatelepen is még jobban a bé­ke harcos megvédésére 'tömöríteni. Békét akarnak a bányászasszonyok, a gyerekek, a férjek és ezért a bé­kéért kélszek harcolni is. Ezt a harcot kell a Párttól kapóit útmutatás alap­ján szervezni és kiszélesíteni, a béke­bizottságoknak Pécsbányatelepen is. Gépi szerződéssel biztosítsuk a tariéháníás és az őszi munkák sikerét A Szovjetunió példája nyomán nagy Pártunk útmutatása alapján népköztársaságunk a gépállomások felállításával hatalmas segítséget nyújtott mezőgazdaságunk korszerű­sítéséhez. Gépállomásaink öntudatos dolgozóinak munkája nagyban hoz­zájárult már eddig is termelőszö­vetkezeteink és dolgozó parasztsá­gunk jó talajelőkészítő munkájához és ennetc nagy része van abban, hogy bő termést várhatunkJ G épállomásaink dolgozói most fokozni akarják a dolgozó parasztságnak nyújtott segítséget és hatalmas lendülettel fogtak hozzá gépeik kijavításához, hogy eleget tegyenek 5 éves tervünk és ezen belül 2 éves növénytermelési ter­vünkben reájuk, eső feladatoknak, hogy az aratási, behordási, s csép- lési munkálatok zavarmentes lebo­nyolítását biztosítsák. Ennek érde­kében például a villányi gépállomás vezetői vállalták egy teljes garni­túra kijavítását. Ebben a nagy munkában a gépállomás ifjú trak­toristái is nagy mértékben kiveszik részüket mint a marcali, sárpilisi állomáson, és munka-felajánlással harcolnak a békéért. így akarják bebizonyítani hűségüket nagy Pár­tunkhoz és hogy ők is méltó tagjai akarnak lenni a Dolgozó Ifjúság Szövetségének. Azonban az a hatalmas lendület, amely gépállomásaink dolgozóit fűti az ezévi bő termés Maratásának, be­takarításának 'és cséplésének idő­beni elvégzésének biztosításáért, nem akadályozhatja őket abban, hogy már most ne gondoljanak a jövő évi termés biztosítására és előkészítő munkájára. Jövő évi termésünk biz­tosítása érdekében már most leéli foglakozni a tar'ótárcsózás kérdésé­vel, hogy dolgozó parasztságunk őszi szántás-vetési munkáját meg­könnyítsük és biztosítsuk annak időbeni elvégzését. Biztosítani kell, hogy dolgozó parasztságunk ne le­gyen kitéve az időjárás szeszélyé­nek, mint a múlt év őszén, amikor a száraz időjárás következtében ott, hol á tarlótárcsázás nem volt elvé­gezve, az őszi szántás idején az eke hatalmas rögöket tört fel és sok he­lyen láthattunk -dolgozó parasztokat, akik kalapáccsal, baltával verdék szét a rögöket, hogy az őszi vetést elvégezhessék. Ott, ahol a tarlótár­csázást időben elvégezték, a talaj megtartotta nedvességét és az ősszel jó magágyat adott és így az őszi ve­tést is idejében e! lehetett végezni. A . Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának határozata előírja, hogy a tarlóhántást a ta­lajnedvesség megőrzése és a gyom­irtás céljából állami gazdaságoknál az aratás után 10, termelőszövetke­zeti csoportoknál ■ 14, az egyénileg dolgozó parasztoknál 18 nappal az aratás után el kell végezni. Hogy gépállomásaink és dolgozó paraszt­ságunk eleget tudjanak tenni köte­lezettségüknek, szükséges, hogy már előre megszervezzük a tarlóhántást és az őszi munkákat. Ehhez a munkához ad újabb se­gítséget és nyújt előnyöket a föld­művelésügyi miniszter új rendelke­zése, mely lehetővé teszi, hogy a gépállomások gépi erejének igénybe­vételére az egyénileg dolgozó pa­rasztok is egész évre, vagy egyes munkára szerződést kössenek és hogy azt csak az 1951. évi termés­ből kell kifizetniük. Dolgozó pa­rasztságunk érdeke, hogy a részére biztosított kedvezményeket kihasz­nálja és egyben ezen keresztül biztosítsuk tervszerű szervezett munkánkat. A gépállomások tehát ebben az évben is szerződést kötnek a ter­melőszövetkezeti csoportokkal és egyénileg dolgozó parasztokkal. A terményben szerződő termelőszö­vetkezeti csoportok SO’/o-os kedvez­ményben részesülnek és a talaj­munka ellenértékét csak 1951. évi betakarításkor kell megfizetniük. Az 1951. évi betakarításkor fizet­heti a gépi munkák ellenértékét. az az egyénileg dolgozó paraszt is, aki akár az összes, akár egyes rész- munkálatokra köt szerződést. Te­hát a terményben szerződő dol­gozó parasztnak egyévi hitelt bizto­sít az állam. Azok a dolgozó pa­rasztok pedig, akik a terményben megállapított gépi munka árát a szerződéskötéskor mindjárt ter­ményben fizetik, lOVo-os kedvez­ményben részesülnek. Dolgozó pa­rasztságunk nemcsak terményben, hanem készpénzben is köthet szer­ződést a gépállomással A kész­pénzbe kötött szerződés őVo-os ked­vezményt nyújt. Gépállomásaink vasárnap, 4-én kezdték meg a szerződés kötését. A szerződéskötés munkája ma már könnyebb, mert a gépi, munkát dolgozó parasztságunk megszerette, de nem szabad el­feledkeznünk arról, hogy a kulákok most még fokozottabb támadást in­dítanak ellene. Traktoristáinknak az ellenük vívott kemény harcban kell diadalra vinni a szerződést. Nagy feladatok várnak ebbén a munkában a gépállomások párt- szervezeteire. Nekik kell elsősorban felvenniük a harcot az ellen, a né­hány állomáson még mindig ural­kodó hangulat ellen, hogy felesle­ges a sok erőfeszítés a szerződések érdekében, „ha ott lesz a traktor, úgyis jönnek majd a dolgozó pa­rasztok.” Pártszervezeteinknek min­den egyes traktoristát meg kell győzniük ennek a nézetnek helyte­len voltáról és tudatosítaniok kell, hogy a szerződés sikerének biztosí­tása- jó felvilágosító munkát jelent. Ugyancsak a gépállomások párt- szervezeteinek feladata, hogy a szerződéskötések folyamán biztosít­sa a falusi pártszervezetek segít­ségét a traktorosok Számára. A kulák elleni szívós harc, a dolgozó parasztság meggyőzése: ex biztosítja a szerződéskötések sike­rét s ezen keresztül a gépállomá­sok őszi tervének teljesítését, dol­gozó parasztságunk munkájának könnyebbé, eredményesebbé tételét így járulhatnak hozzá traktoristáink sikerrel 2 éves növénytermelési tervünk és ezen túlmenően ötéves tervünk sikeréhez. ■ Győré Lajos Gépáll. Alközp. pol. oszt. vez. MILLIÓK AZ ISKOLÁBAN A Szovjetunióban 55 millió ember tanul. Közülük a rendes iskolások szá­ma — akik most vizsgáztak az általá­nos és középiskolákban, technikumo­kon és főiskolákon — 36.4 millió. A Szovjetunióban sok millió ember tanul anélkül, hogy kikapcsolódnék, a termelő munkából. Látogatják az esti iskolákat, magántanulók a techniku. mokon cs különböző tanfolyamokon, szemináriumokban és tanulókörökben emelik képzettségüket. Vegyük az egyik vállalatot. az Uralj Gépgyárat. Egyik műhelyében a marópad mellett dolgozik egy zö­möktermetű munkás, Mihail Kuzmin. Nemcsak munkás, pedagógus is: rá­bízták az ifjúság előkészítését a „tech- űkni minimum“ vizsgájára. Ugyanakkor Kuzmin ma is tanul. Gyermekkorában csak négy elemit jár­hatott, most szerzi meg a középiskolái végzettséget és a felnőttek iskolájának V. osztályát látogatja. Szakismeretei te­rén saját műhelyében Kobjakov főmű­vezető sztahanovista iskoláján bővíti tudását. Amj Kobjakovot illeti, az esti gép­gyártási technikum második évfolya­mának hallgatója, ahol Dviujaninov mérnök tanítványa. Ezt a láncolatot még tovább folvtathalnók. A Szovjet unióban az értelmiségiek, a legképzet­tebb szakemberek is arra törekszenek, hogy ismereteik színvonalát i.níbbln- nulással emeljék. Az általános jelszó „Ne elégedjünk meg az elért ered­ménnyel.“ Az uralt gyárban Is minden harmadik munkás, mérnök és techni­kus tanul. Pusztán az esli általá­nos iskolákat 2609 munkás látogatja. Többségük fiatal, akik teljes középfokú képzettségre töreksznek. A gyár mel­lett működő gépgyártási technikum esti tagozatán 300-an. a. Politechnikai Intézet gyári tagozatán 3.50-cn tanul­nak. A gyár dolgozói közül 100-an a Moszkvai Fémipar; Főiskola magánta­nulói. A legtöbb munkás, mérnök és alkal­mazott amellett még politikai ismere­teit is bővíti, szervezett tanulásban vesz részt, a Bolsevik Párt történetét és más politikai tárgyakat feldolgozó ta­nulókörökben. A szovjet falut ugyanaz a tudás­szomj jellemzi, mint a városokat. Kü­lönösen faluhelyen szembeszökő a kul­turális fellendülés. Elég rámutatni csak arra, hogy a falusi iskolákban tanulók száma 1939-ben 238-szorosa volt a for­radalom előttinek. A szovjet főiskolai hallgatók jelentékeny részét is a kol­hozifjúság szolgáltatja. Az általános iskolákon kívül a kol- hozparasztok tömegesen látogatják a gazdászali és állattenyésztési tanuló­köröket, iskolákat, ahol megismerked­nek a mezőgazdasági tudomány leg újabb vívmányaival. A moszkvai lerii- letrn idén 80 ezren, a sztálingrádi te­rületen több, mint 109 ezren a cska­lovi területen 65 ezren tanultak ilyen iskolákban. Az utóbbi időben sok vi­dék; helyen kétéves kolhoz-egyetemet szerveznek, de felállítottak kétéves ál­lami iskolákat és hathónapos tanfolya­mokat is a kolhozkádcrck képzésére. Az a 'Körülmény, tiosy a* 0Kiirtás egyesek kiváltsága helyeit a nép közkincsévé vált, páratlan mérték­ben emelte a tömegek kulturális szín­vonalát. Ezáltal teljesen új, a népből származó és azzal összeforrt értelmi­ség keletkezett. Mi a magyarázata annak, hog\ a szovjet nép szomjazza a tudományt és hogy az. egész ország olyan, mintha egy óriási egj’etem lenne? A szovjet emberek felszabadultak mindenféle ki­zsákmányolás alól és hazájuk igazi gazdáivá váltak. Mind jobban és job­ban akarnak dolgozni. Minthogy ehhez ismeretek kellenek .rendszeresen ta­nulnak, emelik képzettségüket. Látókö. riik egyre bővül. Ez az oka annak, hogy mind a mun­kás, mind a kolhozparaszt minél job­ban akarja ismerni a tudománynak azt a területét is, amely nincs közvetlen kapcsolatban munkájával. Épp úgy érdeklődik az irodalom és művészetek iránt. S hogy alaposan értékelhesse az eseményeket, világosan lássa a törté­nelmi perspektívákat, szenvedéllyel fog­lalkozik a politikai ismeretek tanutmá. nvozásával. Ezért tanul a Szovjetunióban'55 tniV Hó ember. . ' így beszél Molnár Józsejné is, az András-aknai Molnár-fejtés csapatve­zetőjének felesége, ö tudja, mit je­lent a békéért való harc. Tudja a fér­je is és ezért termelnek többet az elő­irányzatnál lenn 500 méterrel a föld alatt. Tudja a gyermeke is, aki ezért tanul jobban és ezért írták alá a csa­ládból mind a hárman a többi ezerrel együtt a békenyilatkozatot. így beszél Mosonyir.é, de ezt mondaná Pintérné is és valamennyi bányászasszony és bányászgyerek, ha megkérdezik őket. Egyöntetű a vélemény, hogy meg kell védeni a békét bármilyen áron is.

Next

/
Thumbnails
Contents