Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-06 / 129. szám
IMO JÚNIUS 9 NAPLÓ dbái abban *z iparágban, melyben * nunka kéteégtdenül a legnehezebb » anely népgazdasági szempontból is igyike a legfontosabbaknak, az átlagmunkabér alacsonyabb, mint a ruházati iparban és a bányászok a bérszínvonal ■«kintétében sorrendben a nyolcadik helyre kerültek, amit egyáltalán nem lehet normálisnak mondani. Ugyancsak aligha lehet normálisnak _ tekintem, hogy a bérszínvonal kérdésében a gumiipar és a bőripar megelőzi a vas-, fém- és gépipart. Ez a visszás helyzet népgazdaságunk további fejlődése szá. mara komoly veszélyt rejt magában. A munkanéralap és a bérek növekedésének a megengedhetőnél gyorsabb üteme eredményezi,, hogy _ a fogyasztás rendkívüli mértékben emelkedett. A gyáriparban a munkabéralap növekedésé, sgy -év alatt (1949 áprilisától 1950 áprilisáig) 24 százalék, a kereskedelem-ben foglalkoztatottaknál megfelelően 17 százalék, a közlekedés dolgozóinál 15.7 százalék. De jelentős mértékben emelkedett ez év március f-töl a ■ közalkalmazottak munkabér- alapja is. A gyáriparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és az államgépezetben foglalkoztatottak havi munkabéralapja áprilistól—-áprilisig ke- rekfn.. 143 millió forinttal emelkedett, ami egy évre kivetítve több mint 1.7 milliárd forintot jelent. Másrész).;'á vásárlóerő megnövekedeae nagyobb, mint a béralap emelkedése; mert egy év alatt a __ létfenntartási költségek lényégesendcsőkkemek. : ^ A lakosság megnöveltedet* "rásárlóerejc, máifhogy az eierrti szükségleteket!) a régi, egy év előtti béralap is fedezte, elsősorban olyan szükségleti cikkek felé irányul, melyekből azelőtt a dolgozók kévését fogyasztottak, mert nem, vágy alig voltak képesek megfizetni ezeket. A fogyasztás az utóbbi hónapokban ezekben a cikkekben, ugrásszerűen meghitt, mégpedig gyorsabban nőtt, tntat; az álei&zinvonal általános emelkedése. A piacra kerülő élelmiszerek •és iparcikkek mennyisége az idén sokkal nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. Így pb az éy első négy hónapjában az egy főre éső húsfogyasztás 13.3 százalékkal, az egy főre eső iejiogyasztás 29.5 százalékkal, az egy főre eső cukorfogyasztás 30 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év ugyanezen «Oszakában. De bizonyos élelmiszerekben és szükségleti cikkekben természetesen nem fokozhatjuk nyakló nélkül fogyasztásunkat, Például állati álloraányuakat máris komolyan veszélyezteti, hogy túlsók borjút vágunk le s általában túlságosan magas a húsfogyasztásunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy mezőgazdasági termékekben nemcsak a belső piac szükségleteit kell ellátnunk, hanem kivitelűnk egy részét is, s hogy az utóbbi hónapokban, éppen mert más termékekben bizonyos kieséseink vollaik, kénytelenek voltunk a múlté vfnél nagyobb mennyiségű húst és vajat. kivinni, hogy fgy részben fedezzük nyersanyag- és gépbehozatali szükségleteinket. Ugyanakkor azonban, amikor nem tudunk minden igényt húsban és vajban kielégíteni, szinte korlátlan mennyiségben és igen olcsó áron áll rendelkezésre tojás, növényi olaj, disznózsír, tehát olyan, tákkpk; melyek egyes viszonylagos hiánycikkek helyettesítésére teljes mértékben alkalmasak, A» élelmezés terén mutatkozó bizonyos rendellenességek kérdésében nem ki* szerepet játszik a lakosság (még a dolgozó lakosság egy részenek is) nagyfokú fegyelmezetlensége s ’ az a teljesen helytelen beáttítottÄ hogy a szocializmust küfth b erőfeszítések és áldozatok nélkül lehet építeni, s bogy ha bármiben a legkisebb hiány mutatkozik, bár ugyanakkor az általános ellátottság bőséges, akkor ez „elviselhetetlen". Mikor fogyasztóiak ’Magyarországon a tömegek teát, citromot? Mégis szt láttuk az utóbbi tiétekben, hogy az emberek sorban- ' álltak ezekért a számukra régebben ; érdektelen cikkekért. Bizonyos, hogy az ilyen jelenségek mögött ott van az ellenség keze; ott van az ellenség szervezett .támadása és aknamunkája a népi demokrácia ellen a tömegék között és az államapparátusban, különösen pedig belkereskedelmi szerve* ; WsíiWkbejt. Atónhan az ellenség nem utolsó sorban ezért tudatit és részben még , tud bizonyos, ha nem is nagyon, komoly eredményeket elérni, mert Pártunk eddig komolyan nem folytatott harcot az ellenség még megmaradt ötödik bádoszlopának ez új támadása lelten ? mert nem végeztünk megfelelő politikai munkát a tömegek ko- .7-ptt, hogy megmagyarázzuk nekik: ha *z életszínvonal gyorsabban emelke- ’fk, mini a termelés és a termeté- enység, ha a nemzeti jövedelem emelkedéséből szárnrazö többlet nagyobbik löszét az életszínvonal e.me'ésére .. költjük, akkor ma részben azokat a gyárakat, üzemeket termelőeszközöket esszük meg, melyek arra szolgálnak, hogy holnap életszínvonalunkat még gyorsabban emelhessük, békefrontunkat még inkább megszilárdíthassuk, jövőnket megalapozzuk. Végül, de nem utolsó sorban, ha népgazdaságunk fejlődésének általában kedvező képén belül mutatkozó hibákról és hiányosságokról szólunk, akkor beszélnünk kell a normakérdéirAI. A normáknál a főkérdés az, hogy noi-máink rendkívül lazák, elavultak s a helyzet ezen a téren az utóbbi hónapok folyamán tovább romlott a már említett bércsalások miatt, melyeknek egyik gyakori formája éppen a normák fellazítása. Hogy mennyire alacsonyak a mi normáink, azt egy-két példán köny- nyü megvilágítani. A Ganz Hajó- gyái-ban nemrégen Vári művezető olyan munkára, melyre a művelet- tervezés 78 órát állapított meg, 138 órát követelt. Amikor az üzemi normairoda ezután ténylegesen lemérte a normát, kiderült, hogy a helyes idő 73 óra. A MÁVAG-ban az egyik idomszerész brigádvezető, aki ú. n. raportereken dolgozik, az erre a munkára ténylegesen szükséges darabonkénti 90 perc helyett 860 percet állapíttatott meg. Igen gyakori eset az is, hogy teljesen azonos munkára, azonos felszerelés és munka- feltételek mellett a különféle üzemekben különféle normák vannak megállapítva. A normák terén mutatkozó áldatlan állapot kialakulásában nagy része van annak ,hogy üzemi gazdasági vezetőink, párt funkcionáriusaink és szakszervezeti embereink számos esetben maguk is a norma- lazítók közé állnak. Sőt, előfordulnak olyan szégyenletes esetek is, mint pl. a Nyirbogdányi Ásványolajipar! NV párttitkárának az esete, aki kifejezetten megkövetelte a normásoktól és ilyen értelemben gyakorolt rájuk nyomást, hogy az 6 számára olyan normát állapítsanak meg, mellyel, függetlenül végzett munkájától, minimálisan heti 250 forintot kereshet. A járási pártbizottság ez ellen n párttitkár ellen fegyelmit indított, ami természetesen helyes. Es az is nyilvánvaló, hogy ilyen elemek, akik a saját wiunkásáüa- muknak minél kevesebbet akarnak adnL és az államtól, akár csalással és funkciójukkal való visszaélés útján is, minél többet akarnak kicsikarni, nemcsak, hogy nem lehetnek párttitkárok, de egyszerű párttagok sem! Most, miután nagyjából már áttértünk a darabbér-rendszerre, a normák lazasága, elavultsága, a normák terén mutatkozó tarka- barkayág és egyenlőtlenség mindinkább a népgazdaságunkban mutatkozó hibák felszámolásának, a termelékenység gyors, egyenlete», folyamatos emelkedésének, egész további előrehaladásunknak legnagyobb fékjévé és akadályozójává válik. Ez az, ami megnehezíti iparunk műszaki fejlesztését, új gépek, új korszerűbb termelőeszközök alkalmazását, új, a réginél gazdaságosabb eljárások bevezetését termelésünkben s gátolja a technikai felszerelés maximális kihasználását a termelés megjavítása érdekében. III. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetének etemzésébő’ a komoly eredmények mellett is kétségtelenül meglévő komoly hibák és hiányosságok feltárásából következnek legközelebb! feladataink népgazdaságunk fejlesztése terén. Mindenekelőtt tovább keil javítanunk a tervezés munkáját, küzdelmet kell folytatnunk a bürokratizmus ellen a tervezésben és az adatszolgáltatásban és ebben az évben feltétlenül be kell hoznunk az elmaradást, ami a tervezés terén még megvan. A konkrét tervező munkát, a párt- és állami vonalon — az Országos Tervhivatal irányításával, fokozott mértékben decentralizálni kell s nagyobb mértékben kell bevonni a tervkészítés munkájába magukat az üzemeket, ezek vezetőit és dolgozóit. Ugyanekkor növelni kell egyes minisztériumok felelősségét a tervek elkészítéséért és megvalósításáért. Szigorú intézkedéseket kell lioz.ni a torvfcgyelcm mcgszilárditás’ár* s h tervfegyelem ellen vétőkét, akik semmibe veszik népi demokráciánk törvényességét, nemcsak fe- gyelmileg kell felelőssé tenni, hanem súlyosabb esetekben, személyekre való tekintet nélkül, bíróság elé kell á'Htanl. A derrabbárrendszer bvvaetézét, melyet már mintegy két hónappal eze ott elkezdtünk és ahol már eddig komoly előrehaladást tettünk, végig kell vinni az egész iparban és általában a népgazdaság állami területén mindenütt, ahol erre megvan , a tehetőség. A darabbér bevezetését zömében ez év június végéig — július középéig be kell fejezni. A normák nálunk az 1048 januári normarendezés ófa elavultak. De nálunk a normák elavulását két körülmény sá/yosbitja. Az egyik a2, hogy nálunk a termelés legnagyobb részében műszakilag megalapozón normák egyáltalán nem voltak és nincsenek, hanem csak tapasztalati normáit. A másik súlyosbító körülmény az, hagy az egyébként is alacsony és sokkal kevésb'oé szabatos normák jelentékeny részét, még tovább lazították, s ebbe kétségtelenül belejátszott az ellenség is. De ugyanekkor már nálunk is megjelentek azok az új emberek, akikről Sztálin elvtárs beszélt, megjelentek a magyar sztahanovisták, a Muszka, Imrék, a Pozsonyi Zoltánok és a többiek, akik nem csalással, nem normalazítéssal, hanem a munka magasabb kuliúrijával, jobb megszervezésével, nagyobb műszaki tudással, találékonysággal haladják túl ötszörösen, tízszeresen az érvényben lévő normákat. A becsületes, szorgalmas, szakmájukat szerető munkások, biztosak lehetünk, egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi fellazított normák teljesen elavultak. Egyetért ve.ünk a munkásosztály többsége abban, hogy fia az elavult normák további előrehaladásunk legnagyobb féhezőjévé váltak, ttkkbr o haladást és nem a lemaradást kell választanunk. Mert lemaradni a magyar munkásosztály, amely végigkop- lalta és végigküzdötte az infláció nyomorúságát a jobb jövő érdekében, ez a munkásosztály né.n akar és nem fog lemaradni, ha a Párt eléje tárja a he’yzetet és megmagyarázza neki, hogy mit kell tenni. Szigorú intézkedéseket kel tennünk * bér- és normxcsnlásoV ellen. Olyan légkört kell teremtenünk az üzemekben, begy azt, aki bár-, vagy normacsalá ;ra vetemedik, a dolgozók pellengérre állítsák és kivessék maguk 'kökül. De csak feiv;* lágositássai, politikai munkával, bár ez a legfontosabb, nem érünk el teljes eredményt. Ezért a politikai fel- világosító munka mellett és ennek kiegészítéseként, megfelelő fegyelmező intézkedéseket is kell alkalmazni azok ellen, akik a jó szóból nem akarnak érteni, akik minden Intelem ellenére tovább folytatják, vagy újból elkezdik a bér- és normacsalást. A hércsalók közöl a legrosszindulatúbb elemeket bíróság elé kall állítani és szigorúan meg kell büntetni. Emellett: * Magyar Nemzeti Bank éj? az Állami Ellenőrző központ útján ellenőrizni kell a vállalatok béralapjának tervsze- rinti felhasználását, vagyis biztosítanunk kell, hogy a vállalatok csakis termelési terv tényleges teljesítésének, illetve túlteljesítésének mértékében vehessék igénybe a munka- béralapot a ne legyen lehetőségük ennek Indokolatlan túllépésért. Üzemeinkben, vállalatainknál meg Ítéli szilárdítani a felelAs egyszemélyi ▼esetést. Jelenleg komoly baj van a felelős vezetéssel az üzemekben. Az u. n üzemi háromszög sok helyütt a kollektiv vezetés szerepét tölti be,‘ ami helytelen és káros. Az. üzem, a vállalat jellege egészen más, mint a Párt jellege. A Pártban a vezetésnek kollektívnak kel! lennie, bár fit sem szabad lebecsülni a titkár szerepét. Az üzemnek azonban csak egy gazdasági vezetője lehet, aki mindenért saját személyében felelős, ami, az üzemben történik. Felelős a termelési terv teljesítéséért, a termelékenységért, a bérek helyes alakulásáért, az önköltségért, a seiejtért, a termékek minőségéért. A felelős vezetés megszilárdítása érdekében meg kel! szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az üzemi háromszög úgy működik, mint valami testület, amely határozatokat hoz. Az üzemi háromszög nem testület és nem vezetheti az üzemet, nem hozhat, határozatokat. Az üzemi háromszög nem egyéb, mint az üzemi pártszervezet titkárának, az üzem felelős vezetőjének és az üzemi bizottság, titkárának szinte állandó kapcsolata a szakmai-, párt- és szakszervezeti munka koordinálására az üzemben. Népgazdaságunkban mutatkozó hibák és hiányosságok fclszámo'á- sában rendkívül fontos « munkafegyelem ét» népi demokrácia áha’áno* fegyelmének tticgcPAíilíie. A fegyelem megszilárdítása érdekében széleskörű 1 felvilágosító munkát kell végezniük mindenekelőtt pártszervezeteinknek és pártsajtónknak, de ezen túlmenő’eg valamennyi tömegszervezétünknék, szaksuervezeteinknék, a DISE-nek, MNDSZ-nek,' SZHSE-nek, a DEFOSZ-nak, * békebizottság oknak és sajtójuknak. De ezzel sem elégedhetünk meg. A népi demokrati- lius állam szerveinek is részt keli venniük ebben a munkában. Különösen gondolok itt a rádióra, mely a legszélesebb tömegeket átfogó propaganda-eszközünk. Az eddiginél szigorúbban kell alkalmazni az üzemekben, a vállalatoknál és hivatalokban az új fégyekni Szabályzatot, mely az üzeni, a vállalat, a hivatal vezetőjének jelentékeny fegyelmi jogokat biztosit, de amelyekkel ezek, opportunizmusból,- gyakran nem élnek. A fegyelem ellen súlyosan vétőkkel szemben ese- tenkim fel kell használni a „társadalmi bíróságot”, melynek rendkívüli fegyelmező és nevelő hatásáról mindenki meggyőződhetett, akt megtekintette a „Becsületbíróság'’ című nagyszerű szovjet filmalkotást. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében be kell vezetni az összes fizikai és szellemi dolgozók számára, akik bérből, illetve fizetésből élnek, az útrendszeréi munkakönyvét, melyre vonatkozólag a mt- nisztertanács Pártunk vezetőségének kezdeményezésére határozatot hozott. A már említett különféle ín'ér.kedé- setncljc elengedhrletien kiegészítéseiként tr k«Il leple*,,) fe d v»M UtoHtani »7. üzemekből az aktívám el. len»ágcs jcbholdfet) szociáldemokrata elemeket, akii azzal hálálják meg a magyar népi demokrácia velük izemben tenuritóh elnéző magatartásán hogy mini az imperialisták ügynökei és * klerikális reakcióval együtt, mini az imperialista háborús gyújtogatok még fe! nem számolt ötödik hadoszlopa, a leghüvá- nyahb «azközőkke.l próbálják zavarni munkásosztályunk, pépünk béé; ég építő munkáját Hasonlóképeh meg kell fbetilani üzemeinket, építési, közlekedési és egyéb vállalatainkat a voll horthysta kalooa!i*zt»>kt6t, caendórök- tój ás mis eíenoéá«? elemektől. Az ipar, * kŐZtektdéj, a keFaskede- lero mrilatt nem szabad szem elől lévcal!«■Sak at mezőgazdaság ban Vorrattengi előttünk álló nagy feladatot. Az idén várható nagy témámé) kap- csolalban gondoskodiiunt kall az aratás o,ip!ös és a terménybegyüjtés időben való helye* meg-zervezéséró! e biztosítanunk kell- hogy pnWJkai BE zoftságunk és a roin:**ter!»f>ács **rre vonatkozó határozatiét a Párt irányításával mara dók! a Unni végrehajtsák. A politikai felvilágosító* a egyéb politikai és adminisztratív jellegű intézkedések mellett konkrét gazdasági rendszabályokat kell alkalmaznunk, hogy csírájában elfojtsuk az ellenségnek minden olyan kísérletét, amely arra irányul, hogy megpróbáljon zavart kelteni az ellátás frontján. Biztosítanunk kell a kereskedelemben a szocialista szektor helyes működését. Tovább kell erősíteni ez állami szektort az állattenyésztés, hizlalás és kereskedelem terén s ugyanakkor erősítenünk kell az állattenyésztés és hizlalás szövetkezeti szektorát is. A sertéstenyésztést és hizlalást, melyet nagyjában a?, elmúlt évben megoldottunk, do még nem szilárdítottunk meg, aztól- !»mi szektorban tovább kell fejleszteni, csökkenteni kelj az állatok elhullását, mert ez még igen magas, javítani kell a 1akarmányl<ihn.«zná- tás fokát é.s növelni az árukihoza- talt. Ki kell szélesíteni a szerződéses sertéshialaltatós gyakorlatban bevált rendszerét. A sertéskérdés megoldásának mintájára állami bázist kell teremteni n. szarvamwrha- tenyásstés, hizlalás és kereskedelem tgrém, s itt is alkalmazni kel) a szerződéses termeltetést. Egy éven belül el kel) érni, hogy állami telei pékén és a szerződéssel lekötött; termelés szarvasmarhából fedezze a központi ellátásba bevont. lakosság és kivitelünk együttes szükségleté:- r*ck mintegy 80—33 százalékát. Hasonló formában két! megoldani és szilárd alapokra helyezni a tojás- és fözelékellátást. A teje'.Utés biztosítására Budapest, valamint * vidéki ipyt városok kőidében állami, illetve* várcoí ’efejfi- tehenészeteket kft) léle-síien!; gazda- áági rendszabályok és jó politika; munka segítségével fokozni kel’, a tej- begyűjtési és lökén! vidfeen a vaj'er. metis!. Budáps-len é.s * nagyobb vidéki városokban ki kelj bővf eni 8 tej. feldolgozó üzemek teljeó’lőképiahégó', Szegeden- Kecskeméten é* Budapesten új, nagy leljesitüóéper.ségij bfl- •öfiieaka.! kel! Ié>-it0nt, illetvc y meg'd vő kit 1, i kejl bővíteni. Helyi* árpolitikává) «j kel) «rnftnk, hogy a doliyozók meynőyekéclet! vásárlóerejét olyan területek felé írés ■nyíteuk, melyek népgazdaság/ vük* porHból leginkább rnegíe;elöek. A bér- a.Vp és a fogyasztás közötti agyw- eúly előmozdítása érdekében szélea körben propagálni kel? # takarékossá* jgo; s ezt gazdasági, ir.tézkftdésékliíi is éjtő" keit ségi-tefil; - ugyincsak a U- fíoiság iiriyagí eszközeinek jobb tnoz- gúsitáss! órdekébcn, részben pedig, -hogy a l:tkfe)»áriyt, <?nyhí-.*>űk, meg keit szervezni a . saját. lakáv- 4<s . cs*- láiüliáz-épüő mozgalmat, főként *zér tveikeZei-i formában, állami támogatósé,1»!. ★ ■ Az elő törik,. álío gazdasági feterl*- tokkal kapcsolatban' a PáHrták nySre* fel Ml vetni « munkás osztály, s dolgozók előtt, hogy a szocializmus . építése, a héke védelme komoly erőfeszítéseket, il- dozalkészséget, fiarcedzettsíget, fegyelmei követel. Es kiifön rryo- / ftwtékkal kell felvetnünk * kmrv rnunisfák, Partunk fagjaluák fér lelfísségét. ’■ Fél kell vetnünk, a kónimú.listák, a -; párttagok felé. hogy ha ők kőveínpk d íegyekriíftZelI*9T>-ég«l, Vagy vtesza1- Lé*'.\ úgy. ez «okkaä Súlyosabb i élés alá esik, min Ilin úgy anézi pár-; lohkívüb do'grrzó követi el. Fél kejí Vetnünk a kommunisták. pári'agj»í;ik felé, hogy csak'akkor változtathatjuk meg az egész munkásosztály. doJgozó népünk gaodolMlásá', nragakaríAsát. a szárnuakra kivő-rtaíds éridiiniwn, ha a kommunisták előljárrak a t'Wrnele.v ben, a fegyelemben, az áldozat készségben, a listrébáin a riehézeégekkel é.s az osztályelleinsíggel srÁrribHh A.-- párttógo.Vnak -és & páricmkívűli dcjgío- zókftak rtieg kell triagyxráznurtk, ijpgy * szocializmus építésének törvéuye t dolgozók életszinvor»lím.V iz emetke<té»e, de ez vsak n?y«p mértékben é* attól függően kövét-1 kezkefik be maginak a szociális!* építésnek és további előre?wladá- - súnknak veszélyeztetése nétkíil, amflven mértékben maguk a dől- * gőzök állatában é.s pártunk tagjai különösen »eredmény es ehhwy mnakáVkiutruk, emelik * trrme lévt és termriékertységét, csökkentik tr. önkoIUéget, Az «■lőttünk áffó feladatok «ikerni ne-gvajtósífásának kulcs*: ’ . .-v; * Piri szervező, péidtmutaló, vMető, irányító »terepe éta tömegekkel való k*pcs«>Utr**k tóvábhi nregeröaitéae. Ez utrtbhinak tnindenekAőtl: a munkaverseny-, * Sztahinov- é.s </ti újítőfnozgtilom további kiazé!*s(«dé- dtéírií kell ífífafeié«-* jutni*. Különív- sen fig S'elm" nk Ml xrre, liogy « rnun* ka versenyben, a Szfaliánov-moaffafam- h»n * nyár beáíídval n* kővefómrídh he a hírhedi „uborkasza-zori,”, #?hirrt‘< bizonyos jelei máris tapasz A rnirnkaVeriimy útján »Zolidon tjisg- «•laprTzn1! tartó* eredniéeyítlrr* kell töreíi«dnÜók ás wzwns *?Árv».in,!fne.!;,' gazdasági ,vez*té«úriknak, «jínrrkrwV minden'; *1 Ml kövelmők, liögy » dolgozók a versenyről üzemlldven, íparágukhMi, Nt egész nrczájphin .szhi* le naprrií-íTapra kovetJiető, könny»»! átó tekintliető képet nyerjenek. Ez-í.m'ta't Kzükfégw aláhúzni, rneiTt j«V;r!éj nem lehet elmondani, hogy. ez már, így volna. A termelés, * munkaírgyelem megjavítása swe,mpon!jáhóI komoly' vj?a- Kozá«sal ás reményekkel téMntSnk aé. egységes ifjúsági szervezet, a DJS5Í küszöSönáltó megálakúlís* eleji; tetnnelésunkben mindirtkibh nö a í-lá- fal dolgozók Kzánia s inirt az fíefi, a Pirt által vezetett iíjtlsájd szervezet léírehdísával- új, eddig S»p- parrgó e.nergiák.it «zahadiillatunk fel lijilsAgunkban » termelés, * »zoeiidisi» : orszáffépltéfl számára. Tisztelt Központi Vezetőségi divtának! Mozgósítani Pártunkat Pártunk útján x rlolgozó'tö-rt»,ge'eJ p hibák felszámolásira, az »lőttünk álló komoly, fetachrok megValósitáirár* — ez további gyors etőnyorm)lA*iJnk, újabb eredményetek é* sikereink ati.p- • velő kérdése. Ali ezeket a folinbvaláit rn.*g ludiuk és meg fogjuk,Aidark, mert saját eröttesíítéseíníríjneijfei; .haton számíthatunk a Szovjet unió, a pagv Sztálin feJbecíiillhé‘.étién értei. 1; ucgj'ségére, támngaíására és tórá- z'sár;)'s mert- Pártimk, -.mur,káso.-"-á- lytcrk, flolgozó népüak eróíecüeM a stetiaitermta építeséért lunriukbaüi, nem Wszigelefiek, tufgem tzár.vss ré* szét képezik annak a nagv -küzdaj*r;i- rrek, melvet a* egész vl|ig dolgozói ós tszabaoságsaerető népei, 'élülj»n '* mc'jriva SzovjrhjniAvaJ, 'ifnpej’jg- háborús u»'zítók ellefi, i :ar'ó* békéért; az emberiség hal*dásj9frt' vtvr^l<! . .... NEPNEVFIÖK. PAaTBrZAlMTAK, PABT-MUNKASOKI Népneve'!* zsebtérkép jeleni meg! Az MDP Központi V«*itáteg* »tifádós o*mly* zrvkesr'itaöh»» 3J oldal, ár* 't íorílit. V*pk*:ó: MDP pirlszervezvlfthhe*. I i
