Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-04 / 128. szám

3 N A L P O 1930 JŰNTÜS * Kérjük normánk szigorítását Mindenkit csak ■ munkája n(án járó bér illeti meg, ez lebegett sze­dünk eíötf, amikor beléptünk n pár (irodába, hogy normánk szigorítását kérjük. Héttőtől kezdve üzemünkben is bevezetésre kerül a darabbérezés, mely tehetővé teszi, hogy mindenki valóban a munkája után kapja tíze (Ciét. Mi kommunisták vagyunk és érezzük, hogy több bért veszünk icl, mint amennyit dolgozunk és ezért kérjük normánk szigorítását. Tudjuk, hogy ötéves tervvel országot építünk magunknak és minden illetéktelenül kifizetett perccet hátráltatjuk ennek mielőbbi befejezését. Ezért kértük normánk szigorítását cs ezzel a néhány perccel, úgy érezzük mi is hozzásegítettük egy tépéssel hazánkat a szocializmus felépí­téséhez. Szabadság Újvári Antal, id. Mihály Ferenc, Obányai János, Barna János, Tóth László Sopiana gépiormázók Kiildöttválasztó gyűlés a iparostanuio-iskclában A pécsi Iparoetanuló-iskolában a SZIT-ifjúeág iskolagyülést és kitl- döttválasztó gyűlést tartott. A gyűlé­sen közel 300 ifjú jelent meg. Leng- rári István igazgatóhelyettes üdvö­zölte a gyűlésen megjelenteket. Bar­rels Béla, SZÍT társelnök, verseny- felelős pedig ismertette a tanulmá­nyi verseny eredményét, megállapí­totta, hogy a legjobb munkát végez­ték I—II. női szabó, I—II. gépjár­mű, I—II. fodrász és I. fémszerelő osztályok tanulói. Kitűntek még a Ruházati, Élelmi, I. b. géplakatos, II. lakatos osztály tanulói. F.gyénileg a tanulmányi verseny maximális 20 pontját elérték: Harasz- ti Mária vasesztergályos (Sopiana), Hudecz Károly lakatos (MESZ­HART), Rausch László fémesztergá­lyos (Sopiana), Gombos Ferenc gép­lakatos (Sopiana), Györkös Hona szobafestő (Magasépítési NV), Phinstner László és Zsolt László autószerelők (XIV. sz. Autójavító NV), Apaccller Gizella női szabó Geist Irén női fodrász, Gundrum Éva (Tejipari NV), Hóhner Katalin (Fod­rász SzOv.), Berg János sütő, Né­meth Tibor lakatos és Wesztl László fogtechnikus. A feltüntetett tanulókat jótanuló érdemrendre és pénzjuta­lomra ajánlták. A felsoroltakon kí­vül még 42 tanulót ajánlott a ver­senybizottság jutalomra. Az iskolagyülés egyhangúlag elfo­gadja a versenybizottság kiértékelé­sét, több tanuló bejelenti, hogy a kongresszusra tett munkafelajáníásai- kat már teljesítették. Szép János, a Zalka Máté tanulóotthon tagja beje­lenti, hogy az otthon minden tagja a kongresszusra azt a felajánlást tette, hogy tanulmányi eredményét 1—2 ponttal emeli, a felajánlást teljesítet­ték. Raus László Sopiana, vállalta, hogy M esztergamfihelyben önálló Fokozni kell a Zsolnayban a harcot a selejt ellen A Zsolnay-gyárban régen rendez­tek már selejtkiállítást. Talán van egy éve is. De a kiállítás mégis meg volt, még a közelmúltban is, bár senki sem rendezte. Ott álltak ha­talmas halomban a csőgyár udvarán a törött szigetelők, átvezetők, ki* sebb-nagyobb villamossági cikkek — Azok már évek alatt gyűltek ám össze... — mondják a gyáriak Lehet, hogy évek alatt gyűltek ha­lomba, de igen szép centimétert emelhetett a magasságon az április havi selejttermelés is, amely a szi getelők vonalán 26.22 %-os, az edénygyártásnál pedig 13?£-os volt. A Zsolnay-gyárban szívesen be­szélnek arról a dolgozók, hogy „öt­éves tervet, szocializmust építünk a munkánkkal... Ismerik és szeretik a Tervet a Zsolnayban. Ezt bizonyítja az is. hogy vannak olyan dolgozók, akik már augusztusi tervüket teljesítik sztahánovista munkával. Mint pél­dául Visnyei László, Tiborcz György, Hombár Józsefné. És rajtuk kívül még sokszáz másik jó dolgozó bizo­nyítja, hogy akarják, elősegítik az ötéves lerv sikeres megvalósulását. De ha elővesszük az üzem április havi sölejtkimutatását, úgy néz ki a helyzet, hogy a Zsolnav gyárban egyesek még nem tudják, milyen hatalmas jelentősége van munká­juknak. Munkaverseny a Tolna-Baranyai Téglagyárak NV pécsi és mohácsi üzemei közötj A Tolna-Baranyai Téglagyárak NV pécsi I. üzeme versenyre hívta ki az NV mohácsi üzemét. Kihívásukban vállalták, hogy az önköltséget 5 szá­zalékkal csökkentik, a nyers seiej- tet 8 százalékról 2 százalékra csök­kentik. Vállalták, hogy az 1000 drb kistéglaegység égetéséhez elhasznált 200 kg szénfogyasztás helyett 150 kg-mal végzik el a munkát és az égetett selejtet 3 százalékról 1 szá­zalékra csökkentik. A műhely dol­gozói úgy segítik a versenyt, hogy a műszaki hibák miatti gépá'lást telje­sen megszüntetik. Vállalták a dolgo­zók a munkafegyelem megszilárdítá­sát, késések megszüntetését, a mun­kahelyek tisztántartását. A mohácsi üzem dolgozói szívesen fogadták a versenykihívást, sőt még szigorúbb versenyfellételeket tűztek ki, mint például az önköltség tíz százalékkal, az égetett selejtnek 0.3 százalékra való csökkentését, a nyers selejtnél viszont tíz százalékos in­dulásról 6 százalékra való csökken­tést vállalnak csak. A többi versenypontban megegyez­tek a szerződő felek és június l-ével megindult a verseny a két üzem kö­zött, mely minden bizonnyal hozzá­járul ahhoz, hogy az építőiparhoz szorosan hozzátartozó és igen fontos téglagyártás a pécsi és mohácsi üzemnél minél jobban, minél gazda­ságosabban és tervszerűbben menjen. Éberek a kommunisták Magyarszéken, nem engedték, hogy a kulákok tönkretegyék szőlőiket Azok ezek, akik azt hitték, a | Kovács József i& munkaverseny annyi: emelem a tel­jesítményt száz meg száz darabbal, fö.veszem érte a szép százalékok után jelentkező magas bért és kész. Hogy milyen a minőség? Az már nem érdekes. A munkaverseny a fontos. Ezek a dolgozók nem gon­doltak arra, hogy minden szigetelő kiesés, mely hanyag munkájukból származik, veszélyeztetheti tervünk megvalósulását. így gondolkoztak elég szép szám­mal a korongos műhelyben is, mert a héten is több, mint tíz olyan dol­gozó akadt, akinek felületes, hanyag munkája miatt levontak fizetéséből. így gondolkoz­tak Korsós Sándor, Horváth József, Dani Sándor, Jakovics József, Csen­dé István, Szokol Sándor, Sass Zol­tán, Kollár László, Gyimesi Ferenc. Dörgő Mihály, Keller József, Becker Imre, akik a ragasztásokat úgy vé­gezték, hogy a darabok széjjelre­pedtek. De nemcsak ezek a korongosok részesek abban, hogy a selejt emel­kedett április hónapban. Hanem azok a művezetők is, akik népsze­rűségük érdekében nem szólnak a selejtes munkáért, ezt a feladatot inkább a vállalatvezetésre hagyjak, és a maguk vonalán nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre szorítsák a selejtet. Sőt ezen túlmenően a sa­ját munkaterületükön is felülete­sek. Mint például Krausz Brúnó, aki hagyta, hogy nedves alátéttel rakják be a szigetelőket, ami azt eredményezte, hogy azok felrob­bantak és jelentős kárt okoztak. Az ilyen művezető, hiáoa hiszi azt, hogy ha nem szól a munkásoknak a selejtes darabokért, akkor nép­szerű. lesz. Hiába hiszi, mert a be­csületes, öntudatos munkások a Zsolnay-gyárban is elítélik az ilyen művezetőket és leváltásukat kérik. De nem Krausz Brúnó az egyetlen ilyen munkavezető, melléje sora­kozik Várnagy György, Schmidt Az áprilisi selejt ügyében az üze­miek szívesen hivatkoznak az út alagútgázkemencére is, melynek ke­zelését még nem ismerték ki eléggé. Ez igaz és valóban közrejátszott a selejt kérdésénél, ez a dolgozók ír­báján kívül álló tényező is. De ar­ról például nem beszélnek a ke­mencénél, hogy már a száradásnál törött darabokat is betoltak égetni, ahelyett, hogy leszedték és kipótol­ták volna egésszel. A májusi selejtkimutatás már azt mutatja, hogy a Zsolnay-gyári dolgozók az elmúlt hónapban so­kat javítottak ezeken a hibákon. A májusi 16"/o-os szigetelő- és 12?J-os edényselejt már beszél arról a mun­káról, amelyet a vállalatvezetés, a Pórt és a szakszervezet felvilágosító munkával indított a selejt csökken­téséért a termelési értekezleteken, minőségi bérezésen, faliujságcikke- ken, villámokon, népnevelők, bizal­mi értekezlet formáján keresztül. Ezt a munkát folytatni kell. Foly­tatni azzal, hogy az olyan dol­gozók, az élenjáró kommunisták, mint id. és ifj. Eichert József, akik teljesen selejtmentesen dolgoznak a hatalmas támszigetelőknél és az elmu't héten is 720—720 Ft minő­ségi bért kaptak, népszerűsítsék a dolgozók előtt a minőségi munkát. Id. Eichert József, Rein János — aki 406 darab nagy átvezetőbői mindössze egy darab selejtet csi­nált — és ifj. Eichert József — röpgyűléseken beszéljenek dolgovó társaiknak arról, hogy mivel, ho­gyan érik el ezt a kiváló minőségi munkát. Az ö példájuk lendítse a többieket is a lelkiismeretes, gon­dos munka elvégzésére. S ha így lesz, akkor a do'gozók szeme előtt nem a csőgyári selejt- kiállítás jelenik meg minduntalan, hanem falvak, melyek házai mel­lett már ott szalad a villanyveze­ték, az oszlopok fehér szigetelőin, megjelenik szemük előtt a hatalmas Mátravídéki centrálé, melynek meg­valósításához selejtmentes,. lelki­ismeretes munkájukat adták. Lorenz Márt* MunkaátvéfeÜ tanfolyam Mecsekszabolcson Szép a határ, öröm nézni a nagy, gsidag kalászokba szökkent búza­táblát, a rozeföldeket, a ringó árpa­tengert éa az erdő szélén meghúzódó, fényes acélpengére váró réteket. Először csak ezt látni és a föld­jeiken dolgozó embereket. Ahogy kö­zelebb érlink, ebből a képből bonta­koznak ki a sorban épült takaros, tiszta házak nagy udvaraikkal, ró­zsafáikkal ée muskátlis ablakaikkal. Az iskolával szemben tábla hirdeti a község nevét:.Magyarszék. .1 Község lakosságának jó­résae bányászokból tevődik össze, 4e sokan vannak, akik földművelés­sel foglalkoznak ée egyéni gazdál­kodást folytatnak. Magyarszék köz- *óg versenyben áll a ezomszédoe Ligettel, termelési versenyt indítot­tak még a tavasz folyamán az otta­ni dolgozó parasztokkal, a magasabb terméseredmény elérése érdekében. A két község között kialakult egészséges versenyszellemnek kö­szönhető, hogy a tavaszi munkákban Magyarszék szép eredményeket könyvelhet el. Vállig érő rozsuk, gyönyörű kalászokat hány a búza és Irpából is bőséges termésre számít­hatnak. A kapásnövények szépen fejlődnek. Elvégezték már a kukori­ca második kapálását, a, burgonyát is megkapálták és a töltögeíés is majdnem százszázalékos, a cukor­répában azonban nagy a lemaradás, niyan nagy, hogy azt még fokozott jó munkával sem lehet teljesén hely­rehozni. A jó és bőséges esők után nem látták még szükségesnek azt, hogy megkezdjék a cukorrépakapá- lástf és cgyelést, mo§t pedig nem tudják már folvtatni. mert ha egyel­nek, meglazítják a rcpanalánták gyö­kereit és a lazulás következtében el­pusztulnak, kiszáradnak. A magyar­székiek ezzel a hanyagságukkal sú­lyos károkat okoznak népgazdasá­gunknak, ötéves tervünknek és — saját maguknak is. A két szőlőhegy, az első és a má­sodik kerületi nem látszik a köz­ségből. Eltakarják az előttük húzódó lankás dombok. Fodor elvtárs, a köz­ség bírája szívesen beszél arról, hogy a szőlőkben milyen szépen folynak a munkák és hogy mindenki, kivétel nélkül azon igyekszik, hogy jó.mun­kájával kiadóssá, bőségessé tegye a jónak ígérkező szőlőszüretet. Több és minőségileg jobb szőlő — ezt kí­vánja most az ország érdeke és egy­ben a magyarszéki dolgozó parasz toké is. A bőségesebb termés az ö számukra is a magasabb jövedelmet életszínvonaluk fokozódó emelkedését jelenti. Fodor elvtársnak is van sző­lője. 800 négyszögöl fekszik fenn a második kerületben. Szívesen gon­dozza, ápolja és jól tudja, mit kell tennie a több és jobb termés elérése érdekében. — Ml az idén a legalkalmasabb időt használtuk ki a metszés és a nyitás elvégzésére — magyarázza, miközhen kezében megáll a suhogó kasza. Nem Késlekedtek a in ii ti ká­ban. igyekeztek a többiek is. Tit­kos verseny alakult ki a szőlősgaz­dák között: ki végez elsőnek, ki végez jobban a munkákkal. A sző­lőben végzett tavaszi munka legja­vában ért el hozzájuk a hír: vannak kulákok, akik négy, sőt öt szemre metszik a szőlőt, romboló szándék­kal hosszabbra hagyják a szokottnál és ezzel kimerítik a szőlők termő­erejét, — Ellensége az ilyen a szőlőnek — mondogatták maguk között. — Hiszen, ba két évig így csinálja a kulák, teljesen kiszárad és tönkre­megy a szőlője. — Figyelni kezdtük a ..mi'1 kukk­jainkat ezután — folytatja Fodor elvtárs — és rászorítottuk őket ar­ra. hogy ők is úgy metszék a szőlőt, mint mi. Nálunk nem merték meg­próbálni a szálvesszözést. Két szem­re és négy-öt csapra metszette min­denki a tőkéket. Ellenőrző bizottság alakult a ta­vasz folyamán Magyarszéken. A bi­zottság jól látja o.l feladatát. Min­den pénteken értekezletet tart szá­mukra a Part, bevonva a népnevelő­ket. a dülőbiztosokat és az ntcabizal- miakat is. így aztán, közösen át­beszélve a problémákat és jól össze­dolgozva, nem játszhatna ki őket a kulák. Minden héten ellenőrző kör­útra megy a négytagú bizottság és ha valaki földjén rendellenességet látnak és észreveszik, hogy elhanya­golja. a növényápolást, figyelmezte­tik. Ha ez nem használ, az illető gazda neve kikerül a községháza kapuján függő szégyentáblára. — A feketetáblán szégyenkezni 'senki sem akar — mosolyog Fodor elvtárs. — Ezért is igyekszenek el­végezni időben a munkákat és a népnevelő munka mellett ez is egyik oka. hogy ritkán van nálunk lema­radás. Már másodszor kezdték meg a kö­tözést a szőlőben és Fodor elvtirs is _ éppen ma volt kint, hogy ellen­őrizze, nem támad-o a peronoszpóra. a szőlő egyik fő ellensége? Megnyu­godva tért vissza. Tiszta, gyommen- tée a szőlője, éppen ezért kevesebb oka, van arra, hogy tartson a pero- noszpóra támadásától. Ahol olyan tiszta és gyommentes a szőlő alatt a talaj, mint Fodoréknál, ott sokkal kevesebb az elpárolgás és ezen ké­résziül kevesebb a peronoszpöra meg­jelenésének és elszaporodásának le­hetősége is. — Azért — természetesen — elvé­gezzük a háromszori permetezést. Ezt mindenképpen megkívánja a jól gondozott szőlő. Utána pedig azon­nal hozzálátunk a lisztharmat elleni védekezésnek. A legrövidebb időn bellii megkezdjük a porozást. íls Mtjsi r«d«rFerene clviárs a további feladatait is? I.(ítjs, Látja a magáét és látja a községét is. Fo­dor elvtárs feladata az, liogv mint nárttag és jó kommunista továbbra is élenjárjon a szőlő- és növénvápo- lási munkák elvégzésében. Közös feladatuk pedig: azonnal hozzálátni az elmaradt cukorrépa meirkanálásá- boz. niég az eddiginél is fokozottab­ban ellenőrizni a knlákot és lói tn- vábvinni a szőlőápolási munkák me­netét, Mindannyiunk közös ügye az. liogv bőséges aratásunk mellett, bő­séges szüretünk L legvon. Harsányt Márta. A MESZHART mecsekszabolcsi kerületében alig két hete, hogy be­fejeződött három segédvájári tan­folyam. Most újabb tanfolyam in­dult Mecsekszabolcson a három bányakerületből kijelölt fejtési csa­patvezetők részére. Az első tan­folyam június elsejével indult meg, amit követni fog a többi is. A fejtési csapatvezetők 2 héten át nap 8 órai tanulással sajátítják cl a bányamunka helyes átvételét. A hallgatók műszakra nem járnak. Ennek a tanfolyamnak megindítá­sát és észszerűségét legjobban in­dokolják az újabban előforduló bér- és normacsalások. Erre a tan­folyamra is és a következőkre is a csapatvezetők legjobbjai vannak kijelölve. A MESZHART igazgató­sága így kívánja biztosítani *zt, hogy a dolgozók saját maguk ellen­őrizzék saját és munkatársaik mun­kateljesítményét. A munkaátvétell tanfolyamok nr>- rozatosan követik egymást és így aránylag rövid idő alatt, nagyszámú olyan felelős csapatvezető lesz a MESZHART bányáiban, áld az igazságos és valóságnak megíije'ő munka átvételével tisztában van. Dfc a csapatvezetők szakmai tovább­képzést és ideológiai képzést is kapnak, hogy a marxista-ienisisla elmélet, birtokában még jobban tud­ják munkájukat elvégezni és bizto­sabban tudják leleplezni a nor-wa- és bércsalásokat. Lében Antal személyzeti vehető. Július közepére elkészül a Magasiati-út új szakasza A váró» vezetősége ax Idén tovább folytatja a Magaslati-út kiépítését, amely a Bálicsi-úttól a Marx-útig már tavaly kiépült, a Mecsek dere­kán. Máris hozzákezdtek a folytatás kiépítéséhez. Nagy lendülettel folyik az útépítés 1.100 méteres szakaszon, amely a Bálicsi útból nyílik és a Me- csekaljárói kiinduló Magaslati útba torkollik és ezzel a két útszakasz egyesül. A város vezetősége ennek az útrészletnek megépítését április ne- gyediki felajánlásként augusztus hú­szadikára irányozta elő. A felaján­lást a tervezett idő előtt egy hónap­pal előbb teljesítik és a költségveté­si előirányzat szerinti árnál lényege­sen olcsóbban, amit a munka jo megszervezésével érnek el. A bekötő út sokat jelent a közle­kedés szempontjából. Eddig ugyani; járművel megközelíteni Kis- és Nagydeindolt, Aranyhegyet és BWics­tetőt csak kerülő úton lehetett, mert, a Bálicsi-út nagyon meredek és jár­mű-közlekedésre alkalmatlan. Pedig ezen a részen háromezer ember la­kik a Mecsek hátán, minden jármű - közlekedéstől elzárva. A Bálic%i-úü autóbusz is csak a félútig tudott fel­járni az út keskenysége és meredek­sége miatt. Az új bekötőút kiépítésé­vel megvalósul a bálicstetői, kis. és nagydeindoli lakók kívánsága, hoüi' autóbuszjárathoz jussanak, amely nz új bekötőúton fel tud menni a Me­csek gerincére. A Közlekedési Vál­lalat az út elkészülte után azonnal megindítja az új járatot a dolgozók legnagyobb örömére. Folyó hó 5-én, hélfőn raegnyiljnk 17. sz. Ruhaboltunkat “.Ä6*59 Ferii-, női- és gyermekruhák és kabátok dús választékban állanak a dolgozók rendelkezésére. Pécsi Ruházati Bol! N. V. Pécs munkát végez és tanulótársait tanít­ja. Felajánlását teljesítette. Hudecz Károly a MESZHÁRT-nál önálló lánghegesztést végzett. Bernáth Ká­roly a vasútnál 4 darab patentvágót és 1 darab késtartót készített. Czir- jenics Mihály politikai gazdaságtani érdemjegyét 5—7-re emelte. A Bel­városi SZIT-szervezetben röplabda­csapatot szervezett. Zsolt László ifjúsági SZÍT titkár a választás előtt ismertette a dolgozó ifjúsági szövetség célkitűzéseit. Hídvégi László MDP tömegszerve­ző felszólalásában biztosította az ifjú­ságot, hogy az új ifjúsági szövetség­ben mindig tapasztalhatják a Párt támogatását, de egyúttal a Párt el­várja. hogy az ifjúság az eléje tű­zött feladatokat maradéktalanul meg­oldja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents