Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-04 / 128. szám

1S.W JÜ.NIUS i M R P L Ó „ Mííitkmcn^iáLipiíík 'küldte eket. f n „T, íTTfl * I Gulyás Zoltán, I _B ríram laro. J Kks JÓMd, Gr euisperger Mihály, Madarász. Jó­zsef, Baláz-s János, Bretiüa István • • • Nvolcvanhét óév .sorakötik az iveti, n\ olcvankH napbafnitotta fiatal romi* kás üt a padokon. \ pécsi Sárvári Endre íizakércttséjjizö kollégium gyá rákból, műhelyekből, földekből jött. dolgozóvmérnöki és orvosi pályára ké­szülnek. így is nevezik két. osztályú* Irat: Mérnöki A., Orvosi B- Munká­sok voltak, akik azelőtt különböző okok miatt nem tanulhattak- Most mé­gis az elsők között értettek meg, hogy nagy szükség van tájuk, nagy szükség van arra, hogy tanuljanak, hogy éppen fik tanuljanak, akikből kialakuló mun­kás is dolgozó paraszt származású ér- tcimisigünk legjobbJ ‘feghareosabb él* rscpaía válik. Nem véletlen, hogy ép­pen ók értették meg legjobban Tár­tunk hívő szavát. Tauulni kell. ötéves tervünk, szocializtnusurk építésének uiity feladatát sztahanovistáink mel­lett ők érezték át legjobban. Munkás- osztályunk ideküldto őket, tudásvá- gvuk és szívük bort* őket az isko* la padokba . • • Pedig nem volt olyan könnyű ott­hagyni a hányát, , gyárat, a tnunfca- padot. A bányában, gyárban szépen kerestek, hiszen 3 legjobb munkások közé tartoztak, meg aztán kor szerint jórészt kinőttek már az iskoláskorból. Némelyikük már nős, családos te. A legfiatalabb 13 éves, a legidősebb 32. Nem amit könnyű a rendszeres tanulás sem «leinte.- Mcsis, mi tanulni akartunk és akarunk most «. — mondja Bertram Jenő, aki a Magasépítési NV-tól került a kollégi­umba, hogy mérnök 1 egyen belőle, — Nagyon nagv szükség van ránk a tni boldog hazánk fölépítésében. Tudjuk, hogy ez a haza mat a mienk és olya» lass, ahogyan mi tanulunk, »milyen­nek mi építjük fel, — Kía* József a Bakonyból Ktegyón-bá. nyáról jött, Brenka István * mohácsi téglagyárból. Madarász József Tata­bányáról. — Az ak*r»t hozott «1 bennünket! — mondják mindnyájan. —A tanulás öntudat, kérdése! Hát öntudatban, munkafegyelemben nine* ír, hiány. Legfeljebb tankönyvek. Bea. A minisztérium tankönyv-szabó tázea, aoyagtűlterlielése, bürokratikus intézkedései trinket is nagyban súj­tottak — mondják. Kardos Lajos, az Orvosi B. osztály osztályfőiteké is erről beszél. — Hét órájuk volt naponta As ba figyelembe vesszük a készülést, atni igen alaposan folyik, Jtb. 13—14 óra állandó elfog­laltságot jelentett számukra. Ezen úgy segítettünk, hogy részben hat órára csökkentettük az előadásokat, ezenkívül bevezettük a kettős órákat- fgy már valamivel köuyebben megy. Anti ? tanulást illeti, arról csak a legnagyobb elismerés hangján beszél belek- Októberben, amikor a teljes naptári eves tanfolyam elkezdődött, még kissé gyengén ment. Különböző »« kdei végzettségűek voltrk c-gyütt a négy elemitől a hét gimnáziumig. Mé­gis. decemberre mér a/ ú. n. alap­szintére« megtörtcuí. A gyengébbek beérték ar erősebbeket $ attól fogva egyenletes, kitűnő munka folyik. j> morzsolódás aránylag kevés, mindöss- sze négy-öt Dalt, akik sehogysem bírták, s ez is az elején történt. I tja.jJyoo c-ror tette hatását- Jegyzetelni kell a tanulóknak, amiből ugyan az. egyetemre némi előny, is származik, de asért mégis erősen érez­tük hatásét. Fiiba volt a tanterv egy misntin kővetkező fejetlenségében, va­lamint «gyes tanerők túlterhelésében Ls. Van olyan tnaár, aki még ma is heti 54 órát tanít. A tanításban cgv'éb- kérit. a szakirányú képzés,: a ,.súly* ponttárgyak" a elöntők. Igv az orvos- uak íeössülókcicJk elsősorban a íiwka, biológia és vegytan a legfontosabb tan- tárgyaik. A mérnöknek a Tpenhy'scg. tan, fizika és ábrázoló mértan. Az •gyes tanárok az cr«ft»égt tárgyakból június 1-tól állandóan korrepetálnak- így, készítjük elő munka s o s i M1 yuok Fiait az augusztus végén «omkerülő érettségire, A. szakéretlségizök éppen óraközi szünetet tartanak. Az úi ifjúsági »rer- veztról, no, meg a közelgő érettrégí- rő) folyik a »zó. —■ Mi mind harcos, aktiv tagjai le­szünk a Dolgozó Ifjúság Szövetségé­nek. E»t nemcsak szóval, d® tetteink­kel is bizonyítjuk- Kitűnő politikai képzésünknek köszönhetjük, Ángy nem. csak szívósan tanulunk, de e mozgal­mi munkában is kivesszük a részűm hét. A tanulás és a mozgalmi munka egymástól elválasztva a! sem képzel­hető. Állandóan olvassuk a púit sajt ót is, a Bolsevik Párt Otja. szeminárium­ra. járunk, de különösen tananyagunkat, politizáljuk át tüzetesen, a. marxizmus» leninirmus elmélete szerint.. Er. segít át bennünket, minden nehézségen, vi­táé kérdésen, —- mondják .többen I». szintén «okot kö* Tanárainknak _______________fzönhetünk. A le gjobb szaktanárokat kaptuk. Ilyen például Bolotainé, a vegytantanárunk, de a többi is- Valóban, sokai törőd­nek velünk — mondják. Brenka István ét» Kiss József ar. el­lenség, különösen a klerikális reakció rémhíreiről, támadásairól bőszéi. — Sokfél© módon próbálnak «11© nü.ok mesterkedni. Azt hiresr.te.lik, hogy ez a szakérettségi olyao „gyors­talpaló", úgy sem ismerik cl sehot- sem, „nem ér semmit". Hát ebből egy szó .»cm igaz! Nagyon is jól tudjuk, hogy miért terjesztik ezeket a rémhí­reket sokszor még otthon, «züleink munkástársaink körében is. Tudják ők jól, hogy nagyon La jó és alapos kép rést kapunk itt, mely alaposabb még a középiskolásokénál is! Igen Is hazugság, az ellenség kárte­vése ez. a hang, hogy megakadályozza munkásaink egyetemre és onnan pedig magasabb pozícióba jutását! Mi innen is azt üzenjük üzemeinkbe munkása­inknak. ne kityjenek az ellenség sut­togó propagandájának, leplezzék le bátran- aki e hírekéi terjeszti s úgy feleljenek rá gyáraink, üzemeink, fal­vai nk dolgozó fiai és leányai, hogy szeptemberre minél többen jelentkez­zenek szakérettségién tanfolyamra. Annál is inkább tegyék ezt, Kiért iránt- ahogy a dolgozók iskolája nem állandó iskolatípus, úgv a szakérottségizö tan folyam sem az. Pár év múlva nem lesz szükség rá. Tehát használják ki minél előbb ezt a Párt és a dolgozók állama által adott lehetőséget! Jö­vőre mar üi otthonban, a Janus Pan­nonius gimnáziumban less a kollégium és iskola, mely orvost és mérnöki ré­sze mellé jogi és pedagógiai szakot is kap, a nem nyolcvajihefon, hanem kétszázan készülnek maid egy teljes tv alatt, alapos szakképzéssel, új tan könyvekkel az. egyetemre. Különös nyomatékkai felhívjuk Sze­meinket, bogi- minden eszközzel segít­sék, támogassák, propagálják a tanul- nivégyó, egyetemre kívánkozó fiatal munkások előtt a szakérettségi kollé­gium ügyét. l’If értelmiségünk, tfnfl- szahr, közgazdasági ée egyéb felnő kádereink megjelenés« szocialista épf- té-újnkbeti elsőrendű harci feladat. Ké szüljenek tehát, már most fel a szép f emberi szak-érettségiző beiskolázó sokra! Kiss Irán AmT,0.i400¥ jj Ugyanannak a háromszögnek három csúcsa A katolikus egyház az USA-ban igen hatalmas szerváiét, 1946-ban m; \4y 24.4- millió hívőt számlál, továbbá megfelelő mennyiségű papi személy és 139 szerzetesrendet (je ssuiták, dwmnik Apusok stb.). A Vatikán, a Wall Street és az ame­rikai katolikus egyház — egy és ugyanannak a háromszögnek há­rom csúcsa, a tegssormabh kapcsola( van közöttük. A ktiWikuA egyház pénzügyi vo­natkozásban a Morgan-bankcso- pótttrű van kapcsolatban. Ennek a bankár-dinasztiának egyik tagja az USA elnökének „személyes ké.ym- selője” a Vatikánban, egy másik hatalmas pénzcsoportnak, a Muc- Cormick-pénzcsoportnak egy tagja pedig Ugyanott a.z amerikai 'jezsui­tákat képviseli. Miért, erősítik tehát az amerikai uralkodó körök, még az USA pro­testáns vallásfelekezeteinek ellenére is kapcsolataikat a Vatikánnal? At­tól kezdve, hogy zur. VSA a világ- terjeszkedési politika útjára lépett., ideológiai segítőtársképpen termé­szetesen ' olyan vallási szervezetre is szüksége van. amely az egész vilá­got. behálózza — ilyennek pedig je­lenleg kizárólag ? katolikus egyház tekintendő. ÉNEKLŐ FIATALSÁG / Az éneklő ifjúság nap­jára szóló meghívó felső sarkúban díszes betűk­kel c; áll: „Dallal har­colni és győzni'" Üt a: a.: ifjúság, amely most ünnepi műsort ad ft’yemirouic* D-inrsrn- kóró! e’nrvezell színház­ban, valóban képes lesz dalos jókedvével, élet- szer eleié vet, derűs opti­mizmusával győzelmes harcot vívni minden olyan ellenség elten, amely boldog, nyugal­mas gyerme-kora, vagy később felnőtt évei ellen akar törni. ... Már jövőt délf ?? órg előtt megkezdődött oz ünneplőbe öltözőtl fiatalok áramlása a szín' ház felé. Legtöbben ut- törö-esoportjuk gépko­csiján érkeztek• Balalaj. kát, fúvós hangszereket hoznak magukkal. .4 te­rem csakhamar megfejik os ifjú hangok vidám zümmögésével. Aztán hirtelen elcsen­desedik a színpad és a nézőtér. 4. függöny szét­tárul és megkezdődik a közel .4 ezer 0—lő év közöm moszkvai ifjú és leány ünnepi műsora. 4 műsort a Szovjetunió himnuszával nyitják meg, majd a demokra­tikus if júság indulójának hangjai töltik meg a tér. met. Most kezdődik a színpadon felsorakozott í’,0 főnyi gijermakkárus műsora. 4 hangverseny min­den részének megvan a maga vezetője, egy fiú vagy leány személyében. 4 műsor első részében 12 eszzte.ndös szőkeftjü kisfiú a műsorvezető. Megeső bátorsággal és öntudattal tölti bt: fon­tos feladatát. 4 nrzö’érsn ülő fiatal hallgatók forró lelkr.se- . drsset fogadják vala­mennyi számot. Szinte erezni a lüktető elektro­mosságot, ami a nézőte­ret a színpaddal össze­köti. 4 gyermekek ,. dalos űr.nene" nagy jelentősé­gű és gyönyörű kezde­ményezés. A Komszomol város) bizottságánál- és n városi tanács népmű­velési osztálya munka­társainak sok szeretettel és melegséggel végzett munkáját dicsérte n: ün­nepség sikere. A katolikus egyház, amely egysé­ges és központosított s amelyet év­százados fegyelem kovácsolt, egybe — nagy bizalmat kelt as USA- ban a monopoltőke körében,, mint igen. értékes és tevékeny segítőtárs. A Vatikán: „megbízható cég" a Wall Street számára. A katolikus egyháznak napról- napra nagyobb a befolyása as USA kormányára, valamint politikai és társadalmi életére is. íme a szövet­ség, a dollár és a keres:zrt, az USA óriáströsztjei és a Vatikan kongre­gációja között: az egész világra ki­terjedő, két reakciós erű szövetsége. Áz USA-ban gyakran akadnak olyan protestáns vagy hitetlen bá­nya vagy gyártulajdonosok, akik saját költségükön katolikus templo­mokat és kápolnákat építettnek, ahol aztán a lengyel, ír, vagy olasz munkások uraik iránti, tiszteletet és engedelmességet tanulnak. A vallási különbségek háttérbe szorulnak a növekvő osztályé! len tétekkel szem­ben.így volt ez nem egyszer a múlt­ban is. A katolicizmus a negyvennyolc amerikai államban nemcsak temp­lomokat. és kápolnákat emel, ugyan­csak buzgón foglalkozik a gyerme­kek, serdül ellen és serdült ifjak né­vé'ésével és oktatásával is. A katolikus pedagógusok az utóbbi években sokat fáradoztak saját „néve.lés-filozófiájuk’’ megte­remtésén. Ez a filozófia, nem tűnik ki újszerűségével. A katolikus teo­retikusok Arif.ztot.elesz.hez és Aqui- noi Tamáshoz (különösen az utóbbi­hoz) folyamodtak, hogy „flfoeófini- ’dg indokolhassák" a pápai enrík- likákat és 'megalkothassák a butítás harms pedagógiáját. Thomas Shields, a katolikus .val­lásoktatás problémáinak ismert el­méleti művelője, már 1931-ben ezt irta:' „Meg kell ormi és menteni ta­nárainkat, tanítóinkat és iskoláin­kat a hazug eszméktől, amelyek minden oldalról elárasztanak..." A katolikus iskola az USA-ban, mint általában mindenütt, határtalan türelmetlenséggel» fanatizmussal és a csajhatatlanság hitével van te­lítve. Az 1884-ben Baltimoreban megalakult harmadik plenáris ka­tolikus tanács határozatai (ame­lyek teljes egyetértésben a pápai enciklikákkal az USA valamennyi hivő katolikusa számára niég ma is kötelezők) elrendelik, hogy a kato­likus szülők kötelesek gyermekeiket a katolikus egyházközség iskoláiba járatni. Kivételes esetekben, csak;* a püspök adhat engedélyt a katoli­kus szülőknek, hogy gyermekeiket állami iskolába küldhessék. ^vywvYywwvwwwywYwvwwvywvYvvvi'vywwwyww?^^^ Az udvarban ült m öreg, a favágógöcsőu A? éppee « pb pájit to rakód te dohánnyal, amikor befordult a fia a kapun, áras, hogy a kapu helyén, mert ott csak egy kapuszélességnyi héaaga volt a kerítésnek, éppen annyi, bogy a szekerük szű­kén befordulhatott rajta. — Tisztem van, édesapám! — kiabált neki © fia. már az udvar elejéről. Nagyon elégedett képéről az öreg azt olvasta le. bogé legalább is szár adóst csináltak s fiából és, végig­szaladt rajta is valami örömbullám, dehát vigyázn; kellett * tekintélyre. Csak ügy odavetve szólt: — Oszt mifene tiszted? Tán eugízfürer lettél, mi? — Én lettem az slspköhyvtár megbízottja. Százhúsz könyvet kapott a falu. — Na és? Ez olyan csuda dolog? Nem a tied az a sok könyv úgyse. Csak dogod les* vele, meg több lesz az ellen­séged. Aztán hirtelen gondolt ralamit s olyat, hogy elvörösödött rá mérgében: — Magló mindent elvállalsz, eztán egyre kevesebb időd lesz a fődre! Minek a parasztnak a tisztség? Nagy tisztség a* is. ha ügy dögöst.!!, hogy jól terem meg a füdédén a búra. — Nem érti ezt. meg maga — komorodott el Miska és bántotta apja szava. Már bánta Is, bogy ilyen gyorsan el- nioiidotts. Akart még szólni valamit, olyasfélét, hogy nem ár­tana, ha az *pja !enn,c az első olvasó, de mégse mukkant többet. Hál csak benyitott a bárba s már csukta maga too-- gólt a könjhaa jtót, amikor odakirin utolsó szava jogáD utána k'állntt az apja: — Eriggy in.jjbb szecskát vágni, — könyvtáros elvtársi Délután sitin 3 templomtéren összeakadt az öreg a Boros Mártonnal, aki csak azóta beszélt tíz szónál többet Darabos Adámmal — mert Így hittak az öreget — amióla mint ku Iá - kot tartja számon a falu. Darabos nem igen szívlelte Boros Mártont. Igaz, mindig megválaszolgatott neki m’nde.n kérdést, aztán hümmögött, amíg az panaszkodott a demokráciára s jólesett neki, amikor végre továbbállhatolt. Boros most igen gúnyos volt, csipkedős volt myg a szemes ugara is. Aggyisten Adám bácsi! Foment 3 gyerek döga, mi? — Aliról beszélsz? — jndult meg az öregben a méreg a pökhendi hangra ~ Hát könyvtáros lett 3 fiatalember? Nem is tudod Ián? *~ Tudom. — f-s mit szólsz hozzá? Tetszik a rang neked Is, mi? Erre «i;ár az önérzet b együtt ömlött a dühhel Darabos A KÖNYVPROPAGANDTSTA Adámban. Mirhogy « a háborús-lógós, ez a püffedt nikhaj akar belekötni? Na ugyan, akkor se hagyja a fiát, ha mind­járt neki ae tetszik. Olyan bűvös lett a hangja, mint a no­vemberi szél; — Ha főbbet olvastál volna, te se röhögnél a fiamon. Mi van ebbe? Mi? Hát a paraszt fia ne legyen okos? Ttt van az az idő, amikor az is bel üt olvashat, aki este teszi te a kapát. Boros Márton erre szólni sem tudott Otthagyta Darabost Darabos b sarkonfordult és hazament. Akkor készülődött éppen a fia a kulfúrbázba, amelynek egyik kis szobájában feküdt ládában » könyvcsomag. — Milyen könyvek azok? -- közeledett csendesen az öreg. de úgy tett, mintha unalmából kérdezne csak. Mindenféle —- felelt * fiú. — Regény 1* van benne? — Sok. — Biztos mind vastag. Kinek van ideje annvit olvasni? — Van ott kiskönyv is — mondta félvállról a gyerek. — Most odamész? -- Darabos Adám már szégyellene, hogy ennyit kérdez, — Oda. Nem akar vetem jönni? Csak megnézni. — Elmehetek. Úgyis van dógom a kultúrbáz felé. Együtt mentek végig 3 falun, Ahogy egymás mellett lak­tattak, az öreg ránézett a fiára. Csak úgy lopva. Legalább tíz centivel magasal-b nála, állapította meg Darabos és kicsit büszkén nézte végig a gyereket. Szép szál kölyök, meg keli hagyni. Majd ügy nézet! körül, mintha 3 szeme azt mondta volna: ez itt 3 fiain, aki erős ember és okos. Mert ha nem volna az, hogy bízták volna rá a könyvtárt? Mikor 3 fia kibonlolt.a a csomagot és kivette 3 vadonatúj példányokat, az öreg kissé izgatottan vett a kezébe egyet. Forgatta először, szagolgatta és finnyásan vetette oda a gye­reknek: — Milyen büdös. Friss még: Nem visz el egyet olvasni? — Márhogy én? Mi a fenének? Mérges volt nr. öreg. Inkább azért, mert úgy érezte, bogy • fia legyőzte. Ott is hagyta, de útközben már ssjnál'a: miért, nem nyitotta ki azt a könyvet. Kissé belepillanthatott volna utó végre... Este megbeszélést tartottak a szövetkezeti tagok. Darabos • Adám is köztük volt. Mikor már meghányták-vetették az ügye­ket. égy darabig még együtt maradtak. Nagy Andris mesél- getett olaszországi háborús élményeket. Arról mesélt, hogy milyen forróság volt ott a Piavénái. De Kos István beleszólt: — Ne meséljen kendi Nincs, olyankor arra olyan meleg! — Maga volt ott, vagy én? — háborodott föl a kis vő- TÖsképü, — Én nem voltam olt, de éppen * minap olvastam Olaszországról egy könyvet. Olt, abban ar. igazság. Nero Hári János Irta azt. Maga mesélhet itt azoknak, akiknek fogalmuk sincs az igazságról, de nem nekem. Olvasok én eleget ahhoz, hogy tie járhasson túl ilyen magafajla hazudozó az eszemen’ Darbos bácsi elhiheti, amint maga mond, de nem én. Néni mindenki tökkelütött! Darabos Adám fel akart ugrani és neki akart menni Kos Istvánnak, de hirtelen megállította valami. Utóvégre igaza <an Kosnak. Nem olvasott ő eddig egyetlen könyvet se a naptáron kívül. Abban csak a missziók voltak azelőtt, meg viccek. Hir­telen fetáliott aztán és azt mondta: Idefigyeljenek kendtek! Én azt hiszem nem árlan.1 ejvi- künfcnek se, ha könyvet venne a kezébe. Ebbe 3 faluba mama 120 könyv jött. A fiam a könyvtáros. Nem azért mondom, mert apja vagyok, de nem ártana támogatni a könyvtárul. Azzal leült és nem is szólt sokat. Az ellenvetésekkel neu; is törődött. Hazament, Már otthon volt Miska. Hozhatnál nekem is egy könyvel fiam — mondotta olyan halkan, hogy alig hallotta meg a fiú. De meghallotta, mert az almáriomról levett két könyvet s az egyiket odanvnj- totta.-Ez jó lesz magának. Ütteírás. Nincs benne valami az olaszokról? De van. Aztán ha kiolvasta, kap másikat. Ugye, hogy nem is olyan büdös ez a könyv édesapám? * Másnap Boros Márton megint találkozott az öreg Darabos­sal az utcán. Meg akarta állítani, de az üreg nem állt meg. — Sietek — mondottá és ment tovább. Boros utána­nézett. Az öreg a hóna alatt egy csomó könyvet cipelt. Boros art se tudta, mit szóljon erre. Csak bámult ulána addig, amíg be nem fordult a ven Darabos a Nagy Mlhályék kapuján. — Könyv-propagandista lett az öreg — röhögte e.l magát Boros és köpött egyet a poros útra. Aztán uekdramodóB én futott a parókia felé, hogy az új hírt megtárgyalja. a mm* hiánya

Next

/
Thumbnails
Contents