Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-29 / 148. szám

DUNÁNTÚLI Minden mái mnnltáf félrelé»e fcjr?7,ül* be m hét folyamán a« aratást A délkoreai lakosság nagy lelkesedéssel tagadja a lelszabaditó néphadseieget Or»aátiO»an egyedülálló aratási teljesítmény a bofi'ídmindssenti állami uatdasaffban Vll ÉVFOLYAM, 14» 57.AM ARA ftO PILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1030 JÜNIUS 2« Korea szabadságharca (K. L) Foglaljuk ÓMie röviden a történteket. Június 25-én h»|n»lUn • délkoreai bábkormány úgyneve­zett „nemzetvédelmi csapatai" be törtek » Körtei Népi Demokratikus Köztér»»,.vg területére. Átlépték e betért, eme'.y megfelel e 38. széle* •ARi körnek. As Aesekkoreei nép hedterei feltartóztatta e betört cl l«n,ég«L vleeseverte e provokációt benyomult Dél-Kor«« területére több várost ée (elántól területet esebedltott lel. Kim-tr-Szen elv lére, e Koreei Népi Demokretikui KftztéreetAt mioisstertenéciAnek elnöke rédiö útján lelhhrást inté sett eté-.z Koréi népéhez, emely ben feUzölltotte honlitérseit Dél Koree felszabadítására. egész Ko ree etyeeltéiére ez észeki népi de mokretik«» kormány vezetéke elett A lelizebedttó hercok sikeresen loíynek, emelyeket netymértékben témotetnek e |elentös dé.kr.rcai pertuén egységek. Mielőtt jobben ezemütyre ven nénk e koreei helyzetet nézzük met mily*“ orzzét került e béké­ért Ae függetlenségért vívott harcok élvonaléba? Koree területe 220 000 nétyzet kilométer, közel két é, (élizer ek koré. mint Magyarország. Lakosié gének Mérne több, mint háromvzo- icms e miénknek: 30 millió lelket •sémiéi. Koree étseki hetére) Mendseuriével, Ki ne legészakibb rétiével és eRy rövid szakaszon Szovjetunióval hetéroe. Haláraitól rwm meteze esik e tv*ív tévolkeleti Vladivostok •soviet kikötő. ornét mélyen félts‘tetet képező henydlik s Csendet (Veénbs, elvé U.stje s Jepen- ée Sárga tengere- kel egVmA*töl A koreei főldnyelv f.,z»k és Közép Kine előtt terül el. déli részét elit 200 kilométer véledtje el e jepén szigetország tői De nrmriM tlraléglollag rend­kívül leleiiti* ez a lefülel, hanem gatdaságilag le. Gesdeg ország ehol kőszenet, ve**t bányásznak, különösen dú*ak ereny é» erflsl le. főhelyei. erdőségei és ritilöldjei. Egr szóval: olyen orszég. emelyre Inggel vésik ez emerikei imperia- íisték lote, érthetően tettek ennyi erőfeszítést e Well Street urai esdrt. hogy gyermetterületüket Koreával le kiegészítsék. Terveiknek ezonben ven egy ét hégheletlen skedélve. Mégpedig es hogy Kore« dolgorö népe gyű­löli ez Idegen uralmat A negyven éutg Imii fapén elnyomd» megfőni tolta lakosságát nemcsak as tmpe- fial limai gyűlöletére, hanem a f“h etolgsstaeták ölteni hárem I»! Ko- reét e jepén gyarmati sörből e dis delms* srovtet legyverek szabadi tették fel. kiverték es o»»zég lerfl letérői e hődltéket, befelezték ez areség megti»ztlté*ét még mielőtt es smeriksi etepetok • déli parto­kon pertzeszéllottsk veins. A nagyhatalmak megegvetése értei métára Átmenetileg két magsat lé»l területre esztotték sí »urig terű letét Ennek a döntésnek köveiket lében — akárcsak Nérne tors tágban — kel öltéi bonhskoiott él A. ea löldjén fszek Köreiben e földek fvé rek vélleletok. benkok e dolgorö •Sp ttt‘a|d»Mitl«a mentek ét, • he (elmet e minhéto*»tálv vette Veié he tssah-Koree népe elindult e népi demokrécie. e leUmelksdé» esehedség ée boldogveg Alién. A feUsebsmilés előtt eséntöfö diének felét • neg> túr lakosok, e halódó- sok ée e '«viskók tartották »milk ha. A népi Jsmokretikus hetelnm létu »ist IX •*»• p*ra»»t«»alé slot lettet ott földhöz Jelen eg egész ftsnek-Korce parasztságának ven földi«, emit ingyeneeen, örökö* haszonélvezetre kapott, ven (őszé- ga és mezőgazdasági felszerelése ée e gebonehozam kétszerese en rv«k, amennyit « múltban termel- tek. Az iparilag elmaradott orszég nagy lépésekben heted ez iparoso dée útján. Különösen jelentős sike­reket értek el az energiagazdálko­dás kifejlesztésében, e szén- és vegyiparban és a műtrágya terme­lésében. A Ssov/etunlA elvtársion segítségével ittak Korea Ipari ter­metits négyszeresére emelkedett A gazdasági fejlődés mögött nem meredt hétre a kulturális sem Mig ezen a területen e japán ura­lom alatt egyetlen főiskola sem volt, most II főiskolán közel 10 ezer koreai dolgozó Ifjú tanul. A múltban csaknem ez egész nép analfabéta volt, a népi demokrácia két és fé! millió lakóit megtanított írni éi olvasni s ezévben bevezette a kötelező, általános alapfokú ok­tatást. Észak.Koree nagyszabású kétéves újjáépítési és fejlesztési terve még « természetet is átala­kítja« az öntózócsetornák rendsze révei sok-sok ezer hektárnyi kietlen területet varázsollak termővé t»iak Korea »sahad ét boldog éle let él, meri a dolgosé nép van ha- Iáimon, meri éleiét, fejlődését a kommunisták Irányll/ák, Kgészen más a helyzet Dél Koreában, amelyet ez emerikei csapatok még mindig megszállva tartanak. A gazdag rizstermelő or- srágréizben hallatlan éhínség pusz­tít. A földbirtokosok, kulákok é« napolt, akik a lakoatág három és (él százalékát teszik ki « szántó földek 6t százalékát bitorolják. Az ipar fő ágazatait az amerikai üzlet­emberek „ellenőrzik", azaz egv«zé­róén zsebrevAgták. eltulajdonitot ták azokat. A/ amerikai nagytőke céltudatosan elsorvasztja Korra nemzeti iparát ée ugyanakkor el­árassza piacait « raktárain heverő felesleges árúkkal. Ennek eredmé­nye, hogy az ipari termelés 194 V hoz képeit 60 százalékkal csök­kent, a tomboló infláció 712 - tere­sére növelte az árakat. Dél Korra külkereskedelmi mérleg« 1949 l»cn ‘M millió dollár deficitet mutat é« as III éli lakotmgnak körülbelül ötödrésze. J millió dolgosó műn- tanéIkiil léteng. Mindet at ameri- k,u segítségnek" köttönhelö. an­nak, bogy as országot nagybirto­kotok. nagytőkések, — az imperia­listák vetetik. As 1945 decemberi moarát'ui külügyminiszteri értekezleten alá. Irt határozatok végrehajtásáért fsrak-K«>rea demokratikus kor mAnya és népe számtalan erőfesz! lést tett. Ez az egyezmény kimond­ja, hogy Korea rövid időn belül •gyaégea, demokratikus, függetlan ország legyen. A népi demokra­tikus kormány újra ét ú|ra megis­mételt javaslatait, amelyeket slta tános válaszútokra tett, mindunta­lan vUsrautasltották Végül Is az amerik|l Imperialisták megkoro­názták müvüket: 1948 tavanán re akciós bábkormányt létesítettek, aa „elnöki" saékbe beültették «I Amerikából oda «»portált. Ami ó l-t-Sln Mia-t Ettől • perctől ez amerikai háborús uszító« nyílt kár­tyával Ultrának: lékUlen terror uralmat valósítottak meg Dél- Koretbstn, meettünlellék at üs»set •i«Wié|/s|nssf ée a lé' eraidfof *ty »agy hadiipari hasissá kezdték kiépíteni Különösen fokozták erő- escttéseiket a kínai néphadsereg világtörténelmi ielentöségú dia i i,* Kínai Népaörlérastág meg. alakulta^ ,,u Minden erővel meg •katlék gátolni egv újabb ázsiai nép (elles fe s#sbidulé«ét. kiset- ■adatat «« imperializmus vére* UaaAMI A francia nép demokratikus egységkormány megalakítását követeli Amint az előreláUiató volt, Queuille doziRnált minkirtvrelnók, nem tudta megazerezni a jobboldali tioctaJa'.a párt támogatáaát, ezért visszaadta megbízását a köztárvs- aigi elnöknek. A jobboldali kormánytöbbség jelenleg ..norme’.! egységkormány" megslakltá. aát követeli, természeéeeen a kommu nlslák kizárásával. Ilyen értelemben nyilatkoztak a délután folyamán « fa. dtkálisok, több jobboldali «socially'.* személyiség és Paul Rcynaud. A közlártsaigl rlnök Pleven had­ügyminisztert hivatta, hogy kor- niányslikltásl megbízási adjon neki. Mint az előző napok során, a nagy gyárak és üzemek küldöttséget ma Is egymásután járultak a kúttársaság) elnökségre, hogy határozatokat ée p»*. tlclóket nyújtsanak ál olyan demokratikus egységkor, mány megalakítási érdekében, •mely a nemzeti függetlenség és a béke jegyében kielégítené a dol­gozók bérköveteléseit. A francia nők uniója szajnamegyei csoportja lelhívja a párisi nőket, kö­veteljék demokratikus egységkormány megteremtését. A francia Köztársasági lljúság Szövetsége lelhivja a francia ifjakat, kommünikék*, szocialistákat ée k*- (<• ikuvtkat, lejizzéje ki tel jós egység- l-cn azt az elhatározásukat, hogy rratKlaortzág demokratikus egy. ségkormány megalskulásávsl végre a haladás, boldogság és -béke útjára kérjen. • ff y légliormáiij f ■ KuniniunielM l'Arl r^e*s<*frlévrl Zaukov, a Pravda pél lel tudósítója ni< gáltajiiijs, hogy a francia kor. n>ányválság u /ramia uralkodó pót tok nep,il'-n** ptdlUkájanok kudur- lóról tanúskodik. 7-sukov rám utal arra, hogy az amerikai politikai körök u francia vaUagor kspieolatba hozzák azzal az cIUiiSIISsmI. amelyet Anglia a „nem- serek fölötti szén oe acdUéMttal'' «••-itibr-n tanúéi). A JobboldaJi j>ér- lók liidault kormányénak lrnioti>U*At tjal-h moaterkcdésekn) akarják lel- liaxnátal, melynek célja, hogy a Irancla parlamentet d nép akarata ellenére a legsötétebb reakció űgynö. keivel töltsék meg. A Do üaullcieta tábor egyik vezető személjrleége miig néhány napjial a kormány v álsig előtt kijelentért«, hogy a pért a ha­talom meghódítását készíti elő. Az ország bensUlotaa hazafiai tel­j«e tud.Vában vannak annak a reális veazélynek, mely a francia né­pet fenyegeti, ezért tömörítik »órai­kat a reakció vieezaveréoére. Zászla­juk a demokratikus egységkormány megteremtésének Jelszava — A kom- munieta párt újbóli réezvételével. Kcnf Mnyvr arm voll L^prn mrgnlakílani u kormányt Minthogy Q«e«IIU dezlgnáll ml- aUzterelnök nem fogadta el a köz- társasági elnök kormAayalakitéal meg- bízását, aa alaök Pia ven hsdégyml aUateroek kínálta la) a korsnáayala- kttásl. Pleven atoaban agyansaokba aa akadályokba Átkötött.mtat Qaaall. lo év végül U Derart asoadott. Aurlol tzulán trlsfono« hivatta René Mayoit aa i-laőkl palotába- hogy neki adjon megbiaéet- de o volt Igazságügy mi- plsztrr kllalso'ette. aeiu vállalta a kormányai kttés Diadalát. Aa alaöb végül Is Bli’.u't »olt mtaUzlereDök' atk lati. alér.latot. Körbet, Franclaor«rágban egyve aa- gyohb arányokat ÖH a aépt tiltakozó motgeloor, amely demokrattkos egy ségkormá«> mrgs'skitá-ál kövct-:!l. A francia gyárak éa üzemek dolgo tél egymás után hoznak Ilyen Irá­nyú határozatokat A köztársaság! elnökségre éo a nemzetgyűlésen agy. mást érik a küldöttségek. Párt* nép« a Mutuallt* palotába« hatalmas lőmeggyélésea követlet« a demokratikus cgységkorméay msgslt- kitéréi. Klieget Va rlment komma- nUla képviselő bangostatla, kogy a korrupció miatt még egyetlea. bot­rányba Laveredetl személy «Ile« »■ 1 rí dí tollak bíró.égi lilái és). Raymon­de Dien békeharcosnót «Himí bör­tönbe zárták. Ezntéa Jacques Duc- tov hatalmas bevrédbea ostorozta a Iraucla Wormáay polltlkélét. — A kormány mcgtakadla a do*, gozók követeléselaak tel|esltéuét- meri a báborúv költségveiét terkel egri« »(lyMsbbik. A IrsttC a nép atoab-<a luerbélycgtl a vietnami háborúi és elvei! a Scbunsnn-iervet. Sok százé er színes munkás tijnleie.t a Délaírikai-Uiióban a M?lan-!mány knnnonislaelienes javaslatai eiien A Délsfriksi Unlöb-in hétfőn löhb- •zázcier színes munkás msrsdl távol munkahelyétől- hogy IlltaVozsék a Malsa-kormáay kom­manlslarllraes ét a mun-á»ok köti fali megkülöabözlelésekcl tevő lórvényiavavlstel ellen. Politikai megfigyelők szériái az «•országos llllskozónsp" lordalópoalot felről a Délsfrlkal- Uató történetébea. At orizágbta még soha nem volt példa arra, hogy a színez leio tág valamennyi rétege Ilyen tovtvért őst. •zrlarlissat ée Ilyen egységesen áll- ion ki gszdatági év politikai fc'»ta- bsdu'4-áért folytstotl küzdelemben. A Szovjetunió déli vidékein nagy sikerrel folynak az aratási munkálatok A szovjet Dpoli beszámolnak st ország déli vidékein folyó gsbons- eretási munkált (okról A mesékről ttokadallanul árad e gabona a be- »tolgáltaiésl központok leié. Kárpálukralnábsn • belskstilávi munkák • dezekéhen lárnak Itt át léén elistkr végtlk kombdfnnal a ter­més betakarítását. A Drűlof t|* gép- állomást felbecsiilhetstlen •t^lssegal ayu|t a (Diai kolhozuknak s vetést»- lülstsk klssélesltésoben, tJOuü brktár- rsl etnelkedeitsz úleansa művelés síi vett terülő*. A »sántát 70%-ét, a átlát­nék több, mint 40%-át traktorral re. $esték. Alja» terveiket azonban ttom korlátozták Dél-Korúár». Vágyál­muk az volt, hogy a számukra stratégiailag annyira jelentős f.i/ak.Koreát is csizmájuk alá ta­possák. Ezért pazarolta «I állami uöllaégvctévének 60 százalékét a délkurúai bábkormány hadicélokra, fenyegaló/ÖU hosszú idő óla ..az Észak allen irányuló hadjárattal" éa ezért törtek be június 25 ének hajnalén a fellegyversett banditák az é»*akkoreal népi demokrácia földjére. A provokáció azonban visszafelé sült el A harc at Imperialisták provokációiéként Indult, de átcsa­pott, átváltozolI Igor lúgos, lesta- hadito behordva. „A Koreai Népi Demokratikus K6tlár»oság zdétfo/o alatt végre kell hallanunk a basa egyesítései és meg kell teremle­nünk at egysége», lüggellen, demo kratikn, államai. A háború, me'yel reánk kényiserileltek, a hasa egye sllé,éért és függetlenségéért, a szú had sagest és demokráciáért vívott tgessétgoi háború" szól Kim ír­ásén «Ívtért felhív Am Ez a felsza­badító igazségo* háború szép si­kerekkel Inlvtkt a néphadsereg egységei Dél Korea fővárosénak léoérrtwn hsrro'n-k Meghétréi ra kényszarltaHék az «Hans. stunt áruló klikkjére. át*».I > I amelyre ugyanaz a tors vár, CtoneKal^i A koreai szabadságharcnak ha talmaa jelentősége van. Ezrei Ázsia népeinek faUzabadutéza to­vábbfolytatódik, agy újabb nép vívja harcét fegyverrel herében az imperialista elnyomók kiűzéséért, a népellenes bábkormány, az áru­lók megsemmisítéséért Sztálin elviára évekvel ezelőtt, az ázsiai népek szabadságáért ét független­ségéért vívott harcét elemezve megállapította, hogy a múlthoz kénest halalma, minőségi változás állott b« azáltal, hogy erak a küz­delmek ma már mindenkor légy. veresen lolynak. A kínai nép ha­talmat győzelme még csak lobban meéeróaltetta a népek aziklaszi- Iára hitét győzelmükben, új len* dületef adott «z ázsiai népek aza- bsdségharcAnak. Vietnam. Burma. Malaya, Indonézia hős küzdelme mellett most Korea eddig elnyo­mott déli («létven Is felcsitlant a szabadság hajnalai Rendkívül jelentős Korea népé­nek szabadságharca azért ta. mert az Japán lót tömnéd-agában tap Ith le. Annak az országnak köz­vetlen kőtelében amalyet az amerikai impaeialii'ék ae oj hábo­rút agraaaztO ugródeszkáiévá ala­kítanak ét ét amelynek népe el- .szánt harcot vív Kommunista (’ártja vezetésével az impetialu* lék gyalázatot tervei, k.iUndor* politikája dlcn. Nem kétsége«, hogy a kinai győzelem után Ko­rea népének példája mégjobban fogia ösztönözni a japán dolgozó népet imjoerialistaellenes küzdel­mében. még több bátorítást fog adni a hót hazafiaknak. Hogy az amerikai imperializmus mit szándékozik tenni Del-Koreé- ban kiderült Truman elnök nyilat­kozatéból parancsot adott az USA haditengerészeti ét légi haderejének, hogy fegyvere«en tg- rnogívsa • koreai nép árulójának l.i-Szin-Mannak bandáját. Truman elnök elhatározása döntő bizonyt- téka annak, hogy az amerikai kor­mánykörök közvetlen, nyilt agretz- nlv lépésekre térnek át. Bármit test áronban az amerikai nagytőke, barmit agyainak ki a Wall-Street «trerégéi, az egész koreai nép ki fogja vivni tzabadtágáL Úgy lest. ahogy azt Kim-tr-Szen elvtára mondottal „A történetes» art ma- tatja, hogy « ti abad magáért ét lúg vétlenségé éri e'tókéllen harcba- stallatl nép legyótheletlen. Né­pünk ügye igáiságot ügy- A diadal népünké lenti'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents