Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-03 / 127. szám

1950 JÚNIUS 3

p k» T. O

f*»

«E»

tó

7

Békeműszakokat szervez a Zsoínuyban

az üzemi békebizottság

Az elnök, Müller János beszél. Ráfigyel Móninger Imre a kemencéktől, Boldog János az égetőktől, Lukács Imréné a sajtóidból, Kertész Ferencné a minőségi ellenőrző csoporttól, és a többiek is mind. A pé- ■csi Zsolnay-gyár egyik helyiségében értekezletet tart az üzemi békebizott- ság.

„...hatalmas egységben forrtak össze a dolgozók ... A békeívek aláírása azt bizonyítja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével még szorosabbra fonódtak a dolgozó nép sorai a béke védelmében ... Nekünk mindenkit meg kell győzni arról, ezért kell dolgoznunk minden üzemrészben, hogy a békéért harcolni kell, tettekkel kell harcolni..."

fi szavak.

amelyeket Müller elvtárs mond, mind-mind ismerősek, és most mégis új értelmet kapnak. Hisz a békebizottság tagjai érzik, hogy ők most felelősebbek a béke ügyéért, mint eddig. Hogy rájuk többet bízott a béke védelmére, mint a többiekre. Rájuk vár a feladat, hogy még jobban a béke zászlaja alá sorakoztassanak minden dolgozót. Nem az egész világon. De a Zsolnay-gyári frontszakaszon. Ott azonban maradéktalanul.

Az elnök azt javasolja, hogy a kővetkező héten a békebizottság tagjai tartsanak röpgyűléseket a termelés és a béke kérdéséről.

Lukács Károly a masszamalomból:

— Mi már előre vagyunk vele — mosolyog a többiekre. Múlt szerdán tartottuk meg. Beszéltünk arról, hogy mit jelent jól dolgozni a béke ügyének győzelme szempontjából. Meg- mondtuk azt is, hogy mit kell tenni ezért a masszamalomban ...

Azt, hogy vigyáznak az alapanyagra, mert komoly értékek mehetnek kárba, vigyáznak a massza minőségére, mert a selejt, de a több- térméiés is függ attól, hogy ők mi-1

lyen anyagot adnak föl a korongosoknak. És igen-igen fontos, az, arai mindezzel összekötődik: a tisztaság Az, hogy nem dobálnak semmit szét hogy nincs hulladék a műhelyben.

Uj felszólaló, Szabadella Lajos ko rongos:

— A korongosműhelyben jövő kedden tartunk röpgyűlést. Beszélünk arról is, hogy a tanulókkal jobban kell foglalkoznunk. Meg általában a fiatalokkal. Amit mi tovább adunk számukra, az értékes kincs lesz a jövőben. Nekünk is, mert mindaz visszajön hozzánk, a magasabb termelés útján az életszínvonal emelkedésével.

Móninger Imre:

— Én pedig azt mondom, hogy a békebizDttságnak példát kell mutat ni az üzemben a termelés vonalán is. Ebben a hónapban elkészül az új 3-as kemence. Vállaljuk, hogy meg rakjuk elsőnek mi, társadalmi munkában. Szombaton délután. Ki vállalkozik rá?

pártlít^'ár

az első, aztán külön nem is mondja mindegyik, hanem úgy egyszerre zsong a szó:

— Jó lesz ... én is ... én is ...

Lukács Imréné:

— A rádióban is hallottuk, hogy békeműszakokat rendeztek a lengyel gyárakban Mi is megcsinálhatnánk. Először csak kicsiben.‘’Egy-egy csoporttal. Azokkal, akik legelsőként akarják megmutatni, hogy többet tesznek a békéért, mint egy felvonulás, mint a szó: Megvédjek a békét! Úgy gondolom, menni fog ez másutt is, csak próbáljuk meg.

A javaslat tetszik a békebizottság minden tagjának Többet tenni a békéért ... Nemcsak a sajtolóban akarják ezt, a masszamalomban éppúgy, mint a korongosoknál, kemencések- nél, égetőknél. Müller elvtárssal, a békebizottság elnökével megállapodnak, hogy a legközelebbi röpgyűlésen beszélnek minden üzemrészben a békeműszakokról. Hadd mozduljon meg rá a brigádoktól, csoportoktól a javaslat. S aztán a következő békebizottsági értekezlet már határozatot hoz arról, hol tartanak először békeműszakokat. Kik azok, hol dolgoznak melyik üzemrészben . ..

— S hangos híradón is bemond juk, hogy milyen százalékot értek el, hány rashégyűrűvel, hány szige telővei adtak többet a békéért — szó lal meg Kertész elvtársnő is.

Bánfalvi Bélánét a napközi otthon küldte Ö képviseli a gyár legkisebb jeit és legkedvesebbjeit. Képviseli őket azzal, hogy résztvesz a béke- bizottságban azzal is, hogy most azt mondja:

— A Nemzetközi Gyermeknapra is fel kell készülnünk. Gyermekek, szülők, együtt tüntetünk vasárnap i béke mellett, amely nélkül nem biz toslthatunk boldog, békés életet ifjúságunknak.

Az idő sürget. A békebizottság csak az ebédszünetben ült össze. Percekre. S lám mégis mennyi minden történt egy gyűlésen. Elindultak kezdeményezések, melyek gyönyörű gyümölccsé érnek majd. A Zsolnay- gyári békebizottság * elindult azon az úton, hogy megmutassa:

Sem szavakkal,

tettekkel védjük a békét! S harcra , harccal felelünk. Ma így, de ha kell, amúgy is.

Bezárul az ülés. S befejezőül még egy távirat indul el. A budapesti Zsolnay-gyárnak, a pécsi gyár versenytársának. A békebizottság köszönti és harcba hívja őket.

S igy árad szét. a kör. Szene az országban. Sokezer békebizottság munkájából, mint egyetlen nagy szívdobbanásra szétárad a vér: s ezt veri minden apró érben: Békét akadunk!

£&%i$<dík a Utdákfcdl&ifyásl, a ßldel

és azóta jól dolgozik a csoport

A kulákok termelő csoportok elleni támadásának egyik fővonala: rábírni a dolgozó parasztokat, hogy ne v'gyék be teljes földjüket, állataikat a csoportba- Ezzel akarnak bizonytalanságot kelteni a csoporttagok között, t ezzel Is megkísérlik, hogy gátolják a csoport eredményes munkáját.

i természet is akkor kezdett

ébredezni téli álmáiból. A házak te'e- jén megroppant a hó és az ereszeken vékonyan kezdett csorogni a hóié. Eleinte éjszaka még fagyó't, de később már éjjel-nappal csörgött az eresz és az árkokban szélesen zúdlul: lefele a víz. Meleg tavaszi szél szaladt végig a földek felett s pár nap múlva már csak az árkok árnyékos oldaléiban, vagy a barázdák mélyén fehérlet* a hó. Rövidesei: onnan is eltűnt. Ki -avaszod-ott.

Ekkor alakították meg csoportjukat a barangajenői dolgozó parasztok. Mintegy 20 család fogolt össze, hogy együttes erővel lásson neki a munkának, hogy új — de mostmár nem ki- próbállattan, nem 'töretlen úton — induljon el a szebb, a könnyebb éle felé. A példa, számos lermelőcsoport példája már ott állott előttük s ők ügg érezték; ha boldoguln' akarnak, követni kell ezt a példát.

Ki lát bele az emberekbe? Ki tudja mi rejlik egyes emberek szavai mögött? Senki legalább is egy darabig. Sokáig persze nem takargathatja senki igazi szándékát, Előbtijik az előbb- utóbb.

,t íi arait>■ »Jenői tcrmelíicsoort tagjai se láttak bele egymás gondolataiba. Hisz ha beleláttak volna, biztosan nem választották volna Vim- mer Andrást a csoport elnökének és Bódis Istvánt se tűrlék volna meg DÉFOSZ titkárnak. Dehát akkor még nem gondolták...

Tény az, hogy megalakult a csoport és Vimmer András elnök javaslatára ügy határoztak, hogy az őszi vetéseket kinn hagyjál; a csoportból és csak a tavasziakat viszik be Ugyancsak kinn hagyják az állatokat is. ..Egyelőre.''

Telt az idő, a friss tavaszi szél fel- szárítotla a sarat a földeken, eljött a

tavaszi munkák ideje. A baranyajenői csoport is nekilátott a tavaszi munkáknak. Azaz, hogy nekilátott volna, ha a csopoft tagok jó részének nem mindig „épen“ akkor lett volna munkája a saját földjén is, amikor a csoportban kellett volna dolgozni. Kínke- servesen merít a munka a csoportban, rossz volt nézni, olyan vontatottan.

Persze nem mindenkinek volt rossz nézni. Szijjártó József tenyerét dörzsölte, látva a csoport becsületes tagjainak kínlódását. Az igaz, hogy Szijjártó József a telepítéskor jól összeszedte magát, több, mint 30 hold fekete földet dolgoztatott meg, hogy azután két pár fogatát odaadja egy pár napra a megszorult szegény telepeseknek, akik közül maga is elindult és sikeresen el is jutott — a kulákok közé_ Szijjártó József őrült. Hogyne, hisz ha a csoport jól dolgozik, akkor hamarosan nehéz lesz neki 8 10 embert is összeverbuválni kapálás idején, akik mint öt-hat napot dolgoznak egy hold felszántásáért.

— Szijjártó tenyerét dörzsöli,

örül, hogy nehézségeink vannak — ezzel kezdte Takács elvtárs is azon az emlékezetes estén, amikor összehívta a csoport kommunistáit. Hét- nyolcan voltak a szobában: Marosi Béla, Vimmer János, ifjú Takács Antal és még egy páran. Ez a megbeszélés nem tartott sokáig. Valameny- nyien egyetértettek: fel kell számolni ezt a helyzetet. Másnapra csoport- gyűlést hívlak össze.

...és most beszéljünk arról, beadjuk-e az összes földet, kivéve a működési szabályzat áytal meghatározott fél, illetve háromnegyed hold földet!

Takács elvtárs kipirultan ült le. a teremben egy pillanatra csönd lett. Aztán egymás után álltak fe! az elüzüesti megbeszélés résztvevői.

— Kút..árnak szolgálni nem lehet

egyszerre — mondta Maros? Béla. — Beadom.

Sorba utána a többiek: beadjuk.

És így döntött a csoport tagságának túlnyomó része. Vimmer András, Bódis István azonban nemet, mondtak. Saját földjeiket beviszik, — mondták — de a béreltet nem.

Válaszul erre, kizárták őket a csoportból. Még aznap este új intéző- bizottságot választottak és csaknem hajnalig tárgyalták a munkabeosztást, az állatok . összevonását.

S másnap fii élet kezdődött

a csoportban, összevonták az állatokat, közösen megindították a munkát az összes földeken, pár napra rá megkezdték a munkaegységgel való számolást is. Aztán hamarosan fény derült arra is, hogy Vimmer András elvtárs, meg Bódis István miért nem akarták beadni bérelt földjeiket. Kiderült, hogy tizennyolc földjéről lemondott telepes földjének nagy részét ők művelik. Feketén. Úgy mint, ahogy Szijjártó kezdte. A földigénylőből lett kulák. Akit Wimmer András meg Bódis István példaképültnek tekintettek.

A csoport így szabadult meg a kulák ügynökeitől és valamennyien bevitték a földet, az állatokat. És ma, ha kimész a csoport földjeire, könnyen megállapíthatod: szebbek, tisztábbak, ápoltabbak, mint akármelyik egyéni gazdáé. A csoport azóta mindenben élen jár. Példamutatóan végezték el az eddigi növényápolási munkákat és már lelkesen készülnek az aratás, cséplés, begytij tés munkájára 1«.

Alikor alakit tak. amikor a

természet ébredezni kezdett téli álmából. ők is felébredtek akkor -- le csak félig. Igazán a kommunisták nyitottal; fel mindnyájak szemét. Azóta azonban tisztán látnak. Megtanulták, hogy csak a nyílt, harcos kiállás viszi egyenes u ra a eső portot s hogy ezen az úton csak az ellenség elleni kemény bare áfán lehet előrehaladni.

4 koiMihiiBsista sae vetés harcosa

A Mahacs-Kala-i (Dageszíán) kikötőben hatalmas gyapotszállítmányokat raknak a hajókra. A Szovjetunió gyapottermése nemcsak a hatalmas Szovjetország textiliparát elégíti ki, hanem nagy segítséget nyújt népi demokráciánknak is. Magyarország textilipara is a szovjet gyapotnak köszönheti létét.

Mihail Ivanovics Kalinin 1875 november 20-án Tver kormányzóságban (most Kaiiniii-körzet) pa- rasztcsalád fiaként született. 1836- ban került a szentpétervári Putyi- lov gyárba munkásnak, 1898-ban csatlakozott az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárthoz. 1908—10 között a moszkvai, 1911 — 17 között a szentpétervári munkások forradalmi tevékenységének egyik irányítója volt, munkatársa a „Pravdá”- nak. Állandó kapcsolatot tartott fenn Sztálinnal és levelezésben állt Leninnel. Polgárháborús munkájáért két ízben tüntették ki a „Vörös Lobogó”-érdemrenddel. 1919 óta, mint a szovjet ál’am legfelsőbb szervének feje, kitartóan küzdött a szovjet rendszer megerősítéséért. 1944-ben, elnökké választása 25. évfordulóján a Szocialista Munka Hőse cimmel tüntették ki. 1946 június 3-án halt meg.

M. I. Kalinin, e lenini-sztálini típusú funkcionárius, kezdettől fogva felismerte a kommunista nevelés és népművelés jelentőségét a kommunizmus építésében és. a burzsoá ideológia ellen folytatott harcban.

M

inden munkájában és a kulturális építés kérdéseivel foglalkozó beszédeiben vörös fonalként húzódik keresztül a marxi-lenini elmélet elsajátítása szükségességének gondolata. Rámutatott arra, a feladat az, hogy marxista módon , tudjunk gondolkodni és alkalmazni tudjuk Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítását a valóságra. A marxilenini elméletet vezérfonalnak tekintette, az ember leghatalmasabb fegyverének a gyakorlati életben.

Amikor beszédet, tartott Moszkva Lenin-kertilete középiskoláinak - felső- osztályú tanulói előtt, felhívta az ifjúságot, kapcsolódjanak he tevékenyen a. szocializmus építésébe. Ehhez — mondotta — nemcsak komoly képzettséggel kell rendelkezni, hanem el kell sajátítani Marx, Engels. Lenin ás Sztálin nagv tanítását. „A marxizmus-lenlnizmus fegyver a kommunizmusért, a kommunista eszmények megvalósításáért folytatott harcban. Ez a tanítás és módszere hatalmas eszköz mind a gyakorlati, mind a tudományos munkában. És aki nagy és fényes életre törekszik, annak alapvetően ismernie kell a morxizmus-leninizmust."

Kalinin tanításaiból tudjuk, hogy a kommunista nevelés lényegében, ■ céljaiban és módszereiben különbözik a burzsoá neveléstől. A kommunizmus építése inélv és szilárd nme- •eteket. mairasrendű öntudatot és 'Ivan képessége tesz «-zük-V* .-őssé. hogy az emberek alá tudjál; rendelni egyéni érdekeiket a társadalmi érdekeknek.

A

z emberek nem kész nézetekkel és meggyőződésekkel születnek. Az uralkodó osztályok évtizedeken és évszázadokon keresztül torzították és csonkították, mérgezték az emberek gondolkodását. A dolgozó milliók nevelése és. átnevelés.e a kommunizmus harca us építése folyamán tökéletesedik és vele egyre inkább megvalósul d kapUalizmut csökevényeinek kiküszöbölése is az emberek tudatából.

Kalinin rávilágított a szocialista taisadalom emberét jellemző új tulajdonságokra. ■ Az egyik legionto- sabb ilyen tulajdonság a szocialista haza iránti odaadás és a többi ország dolgozóinak megbecsülése. A szovjet, hazafiság cselekvő hazafiság; amely a munkában,, a haza védelmében. Moszkva Bauman-kerülete isko- mutatkozik meg. Kalinin még . 1 ifibben, Moszkva .Baumanékerülete iskoláinak tanulói «lőtt 'mondott beszédében hangsúlyozta hogy az idősebb nemzedéknek hosszú és kíméletlen harcot kellett folytatnia a föl- destirak ’ és kapitalisták felien. Az idősebb nemzedék fegyverrel \ édte az Októberi Forradalom vívmányait. Az if jú nemzedéknek ismét le 'kell majd sújtania az ellenségre, amely erősebb, szervezettebb, aljasabb <és veszélyesebb. Ez az ellenség a német fasizmus volt. A szovjet nép a szovjet hazafiságról vallott kommunista nézetekkel felvértezve zúzta szét. ezt az ellenséget.

T/- alinin hangsúlyozta, hogy a/, ifjúságban ki kel! nevelni a marxi-lenini világnézetet, meggyőződést, akaraterőt és jellemet. „Ezért — írta — iskolánknak áhboz, hogy mint a legteljesebben fejlett és a legteljesebb öntudattal rendelkező szocialista építő-ember kialakításának első laboratóriuma, teljesíthesse rendeltetését és betölthesse szerepét, még .sokat kell dolgoznia és tökéletesednie, gyakorlatának pedig a forradalmi marxizmus-Ieninizmus elméletéből kell kiindulnia.“

Az ismeretek elsajátítása folyamán alakul ki az ifjúság világnézete, fejlődik ki magatartása, alakulnak ki erkölcsi magatartásának normái.

Kalinin azt mondotta, hogy a szocialista társadalom embere magas képzettségű és műveltségű, erkölcsileg és testileg egészséges ember. A Szocialista társadalom embere lángoló lelkű szovjet hazafi és internacionalista. aki bál-milyen nehézséget le tud küzdeni és fáradhatatlanul harcol a kommunizmus teljes győzelméért. Kalinin a •szocialista ember kineveléséért végzett hatalmas munkát. Müveiből a Szovjetunióban és a néni demob ra Tito- országok na •zázozrek é< milliók tanúiméi nyúzzák á kommunista nevelés elveit;