Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-22 / 142. szám
1350 JÚNIUS 22 "»**** t. o 5 99 FOGYASZTÁSI ÍJ/“ ÉS Néhittyévi távoliét után újra M3tfyaror*/.«4ol járva, a lefifel- tünóbb jelenség az életszínvonal rohamos emelkedése a régivel »zeniben. A nagyszerű é* Hurópá ban páratlanul olcsó kenyér; a rengeteg zöldség és gyümölcs; az üze mekben olcsó áron kapható ebéd; a munkiisüditlók és kirándulások Ugrásszerűen megnőtt szama... Az emberek úgy elfelejtették az 1943 és 46-os, az értékálló forint bevezetése előtti Ínséget, mintha Mihasem lett volna; a rohanást a piacra a hetenkint kapott munka bérrel, a keserves „faluzást", az utolsó fehérnemű odnküui'.ását n ktilákoknak egy kis élelmiszerért az ezernyi embertömeget. amely batyuval • hátán naphosszat cipe- kedett az egyetlen Dtinahldon nt Egy iimerős egyetemi tanár pa nar.zolta akkortájt nekem, hogy egétz havi fizttésén nem tudott egy kiló szalonnát megvenni. Ugyanazok az emberek, akik négy évvel ezelőtt boldogok voltak, ha egy kis krumplit tudtak szerezni, ma panaszkodnak, hogy nincs elég vaj, hogy nem lehet „csak“ disznó, hűit kapni, holott ők borjúhúst szeretnének enni. Milyen jó iskola vöt. na az ilyeneknek, ha egy hónapot a ..gazdag“ Angliában kellene tölte- mok. vagy munkásjövedeiemmel Nyugat-Németországban. Megtanulnák, milyen jó az élet Magyar- országon! A munkanélküliség meg »rüués«, az élet biztonságának érzés« valami rajáto* I agyat ztá*l Iá. tat hozott létre az embereknél Olyanok, aki régebben a fogukhoz verték a garast, akik minden '.«hété Miért <>*• /rkuporgattak, félve a munkanélküliségtől és az aggkor! nélkülözéstől, m» vígan elköltik egész jövedelmüket. Nem takarékoskodik senki. Mindenki uj ruhát. Aj bátort, jobb lakéul, jobb kosztol hajszol A dolgozók életszínvonalának emelkedése a hároméves tervben gyorsabb ütemű volt, mint a termelésé. Ezt részben az magyarázza hogy a munkásosztály hatalmának megteremtésével, a nagytőkések és földbirtokosok kiszorításával gazdasági életből, a dolgozók javára váltosott a nemzeti jövedelem megoszlása. A föld járadék-jövedelem, amelyet Horthy Idejében az Fsztarházy, Károlyi, Zichy sth. gr<V- fok húztak éa lóversenyekre, cseled, »égre, fényűzésre fordítottak, most s dolgozó parasztoknak Ilit. A pro. bt. amelyet a Weisa Manfrédok, Chor inok. Hatvaniak százezernyi proletár kizsákmányolásával arc intek, ma a munkásosztálynak jut. A» úri kastélyokban és városi palotákban munkások és munkás- gvermekek üdülnek. De a nemzeti /öpedelem megosz* látattak et a megodhozáta a dal- gaiih Javéra «gyedül nem bittó *ltje os életszínvonal további lórié« emelkedőét. Ehhez nélkülözhetetlen s folyó termeiét fokozatos emelkedés«, mert semmiféle tár-« dalom hoitzabb időn át netn fogyaszthat többet, mint amennyit tagjai megtermelnek. Szimpla, ma. gátol értetődő dolog ez. de bizony »okán elfelejtik) A kapitalizmusban a termeiét fokozásának két út|a-mód|a vám az egy.k a munkásság fokozott kizsákmányolása. a műnk« btenzltáiának az emelése, a munkátok hajszolása. a munkaidő megh<Mit»bMtá»a. A másik a munka termelékenységé nak az emelése, a termelőeszközök mégis«itass é» megszaporitása út- iáit A népi demokráciában az el»A utat qem lehet követni; annál nél- küloziicU'.tenelét a mbaglk út, s munka termeli ketiységének eme lA*e, ú|. jobb termetóesikózAk al. kalmáréi* ój vasművek. Aj gyárak építése. Ai »rer-iá«ugépek, Iraki» »ok termeié-e révén Vegyi*, ha azt akarjuk, hogy az életszínvonal emelkedése lalytnnae ét tokozott Ügyeit; ha azt akarjuk, hogy a |Avó nemzedék még |ohtan éljen, Agv gondoskodnunk kell ártól. kogt totál U| gépel épülete! tudjunk termelni, amelyek segltsé fével WéiötJt még |ót<b lakás, lo fy Ásatási cikk fog lerinelődoi még |id4>an emelkedni log s dolgozói, é ct»zine,Mtels 11 még valemiie i Inf t tol t»l .1 »Iné. * i cti.) J«»l luiuksl — a'-tk kóaótl »zSmos »aj• írta: VARGA JENŐ nos a párttag is — figyelmeztetniI Bármily nagyok j$ a szocialista épités eredményei Magyarországon, ez az eredmény még végleg nincs biztoritva! Az ellenség a határokon áll. Az ellenség mindenfelé bujkál az ors/.igban. a templomok ban, hivatalokban, az üzemekben Az ország nemzeti jövedelmét részlten — a folyó fogyasztás rovására — az ellenség elleni védelemre kell fordítaniI A magyar dolgozóknak és különösen a Párt • tagjainak gondolkodtunk kellene arról, mi -lett volna Magyarország sorsa, ha a Szovjet unió dolgozó népe nem korlátozta volna idejében lagya*ztá*át és ezzel nem tette volna lehetővé annak a hatalmas, legmodnernebb gyár iparnak « felépítését, r.me'y nélkül a Vörös Hadsereget a szükséges hadiszeiekkel lehetetlen lett volna ellátnif Magyarország dolgozó népe ma a Hitler-fasisztúk. grófok és nagytőkések jármát nyögné és azok a nők, akik ma a vaj elégtelen voltán, vagy a sajt hiányán (trónkor nak, bizony mondom, a száraz kenyérnek u örülnének, mint négy évvel ezelőtt. A Szovjetunió dolgozói a háború keserves éveiben elvonták a falatot is a szájuktól, nem vetlek se ruhát, >e bútort «is éji-napot Ös-zetévc dolgoztak, hogy a Vörös Hadseregnek minden meglegyen, ami a győzelemhez szükséges volt. A magyar dolgozóknak is be kell látniok, hogy ha ideieben nem fordítják a folyó termel«1.» egy jelentékeny résrét a jövő termelékenység «-tnrléiére.'úgy nem tudjuk ar életszínvonal fokozatos ét folytonos emelkedését elérni és a már elért színvonalat a fenyegető el len-éges támadót ellen biztosítani! A fogyaszt*-i láz együi fontos oka a bérc*alá* és normalazitá» szomorú jelenségének is. Benne van obben kétségtelenül a küllő és belső reakciót ellenség keze is. Folytatása ez titokban annak a politiká nak. amelyet a tőkések a stabilizáció kezdete Idején nyíltan Azték, amidón felbíztatták a szakszervezeti vezetőket, hogy c«ak minél magasabb munkabéreket szabjanak meg, oly célból, hogy több pénz kerüljön forgalomba, mint ameny- nyi az akkor még alacsony áru- termelésnek megfelelne és így gazdasági »avarok, üj pénzelését te. lenedét következzék. Amidőn ma az ellenség elköveti vagy elö.egff és szervezi a bércsalást, ezre fiktív fogyasztási képes,éget ho? létre, amely nem a termelés emel kedésén alapszik, nem reális és cgéiren biztosan gazdasági rsva. rokra vinne, ha idejében útját nem vágják. De nyilvánvaló, hogy nem minden bércsaló van tiszUttan eljáró- aának erkó.esteien, az egész mun kásosztályt károsító, a népi de.no krácia jövőjét vcizélyeztető volté- V*l ^ demokrácia fennállás* nak néhány été még nem tudta a dolgozók nagy ré»zén«k öntudat*- írói a tőkés társadalmi rendben kialakult gondolkodásmódot kikfl »zöbölnl. Sokan még nem értették meg a tókés társadalom és a népi demokrácia között fennálló alap. vető különbséget. A töké» társadalomban, amely a munkásság kizsákmányoláson alapszik, a bércaalát a munkásosztály szempont jóból nem bűn. nem er- ko.esteien: a munka» csupán meg kisebbíti vele * töke* által k-tajá Utóit é»t«ÜitÓbb!«tel, leszullitja salát javara a kizsákmányolás fokát A tőkés társadalomtan egyáltalán nem erkölcstelen, ha a munkát lassan dolgunk, ha nem igyekszik egyéni lermetéiét fokozni. Ellen* Ve főleg, ez a «mink .«»osztály «zem pontjából eikólc*ös cselekedet, •nert munkóatáisainak munkalehe- lóségei javít)« vele. k«>rlatnzra a munkanélküliség növekedőiét A magvar népi Jcmokrác ótan. a aaoctéiirmusl épilö társadalom tan a dolug «gásren másként áll. Iie«c-al,»sl elkövetni taiatclen erkölcstelen du'og, utc-ii hit# nalunl- a munkás n«m a léi«« rosa>ára »••ez magának a l-n-»I Hsai több lóvedetmel, hanem »aiál műn ka tanainak a dolgozok Asszeaé gének »avaséta Normalazltást mu •’itt kevesa'itat dolgom, m<i»t munkálta»••« kevesebbel léiméin« mint lehetne, becstelen dolog, mert hisz nálunk ezzel nem munkaaikal. mat -zero/ más munkásoknak, — hisz nálunk munkáshiány, nem munkanélküliség van, mint a tőkés országokban —, hanem knrositj.i vele munkástársait, a dolgozók össze-ségít; akadályozza vele az életszínvonal további emelkedését; veszélyezteti a szocializmus to- fovábbi fölépítését. A jóhiszemű, de még a kapitalista ideológiából ki nem szabadult munkátokkal meg kell és meg lehet érteni, hogy egyetlen út a még jobb élethez — a tisztességes több- termeié* és más út nem létezik. Meg kell és meg lehet a jóhiszemű „fogyasztási láz" ban szenvedők, nek magyarázni, hogy jövőbaii fogyasztásuk emelkedése megköveteli, hogy mosi valamivel kevesebbel fogyasszanak! De amennyiben a fclvilágo-ftás nem használ, amennyiben a bujkáló ellenség befolyását felvil.igo sitá-sa! megtörni nem sikerül, keményebb eszközök alkalraazasa is szükséges. A dolgozók összességének maradandó érdeke megköveteli a bércsalúh. a közösség kárára jogtalan jövedelmei szerzők szigorú megbüntetéséi! Még a Szovjetunióban is, ahol a munkásság nagy többsége már teljes szocialista öntudattal vesz rérzt a termelésben, a törvény mégis szigorúan bünteti azoka!, ak:k a szocialista állam megkároritásával pró- hálják egyéni jövedelmüket gyara pitani, fogyaixtá'ukat a közösség megkárosításával foltoíni. A Szovjetunió takarékpénztárai mind a mai napig ötszázalékos kamatot fizetnek olyan betétért, amelyet tulajdonosa kötelezi magát. egy egész évig ki nem * venni ilyen magasra értékeli a szovjet kormány polgárai kéazíégct. hogy fogyasztásukat egy évre elhalasztják. Mennyivel szükségesebb Magyar, országon a fogyasztási láz korlátozása ma a szocializmus építésinek kezdetén! Ennek a szocialista építésnek nincs más útja, mint a többtermclés és a termelt javak egy részének elvonása a fogyasztás tói ternic!őe*zközök vakjában, a ké.uibbi fokozott többtermelés érdekéi >en. A dolgozó nép állama megjutalmazza a kiváló pedagógusokat 2800 neveli> iqbh. mim egymillió forint jutalmat k ip Népi demokráciánk értékelve a magyar pedagógusok Munkásságai, jutalomba réazasili at 1949 50 tanév munkájában kiiűnt középiskolii, álla lános Iskolai ét óvodai ucvelókel A pedagógusok túlnyomó tétre megvalósítótI.« a Magyar Dolgozok l’árija útmutatásával és sesll«egev>.l a népi demokráciától rábizotl feudn tokát. Eredményesen hereit az isko Iákban a lemorzsolódás ellen, volandnl a munkás és dolgom peront tanulok tanulmányi szinrunniának téliméit leért. A pedagógusuk munkájukkal hoz. zájániltak ahhoz, hogy az idd tanévben az állatán«» iskola Vili. osztályé ban végzett, valamint az érettségizett munkát «-* paraszt származású tanú léik túlnyomó fésze^ jelentkezeti továbbtanulásra. Szívós küzdelmet folytattak és folytainak a klerikális reakció aknamunkája ellen. A jutalmazod pedagógusok eiedm.'nyeien dolgozlak a „Nevelj jobban" mozgalomban ia. Kitűntek nevelési módszerükkel, hasznosították a szovjet pedagii- gla eredményeit. Kétezer HOü pedifpsíus jó munkájáv*l több, mint egymillió forint, egytn- kim V)0, -400, hót» forintot ó»sr*vb«n jutalmat kaji. A jutalmakat a főváros általános iskoláiban június 24-én, kő- zépivbolaiban iúliu* 4 én, vidéki váratokban július ötödiké és talvakhan p«*» dig július 2 án osztják ki. A pénzjutalom mellett elismerő ökleiaict ta kapnak a lej',jobb |>cd i£»£usok. Ar ünnepélyes kiosztáson jtlen lest a Magyar Dolgozók Farija képviselője, a megyei tanácsok kqrvi; el >jc, $ */U- lük év a tanulok. •1 Iríiszifíorúbb bfinlr ló* f;i*z'ibi*nt kivívják a turbóid tloltroső wir a «ztok az alkalmazotloit kizsákmányoló, a növényápolási munkákat szabotáló, cséplőgépet és vontatómotort rejtegető Csonkics lózsefné kulákasszony ellen A fritt. rr<j«jeli harmat még ott csillog a zöld lósrálakon, a nap még csak félül emelkedi-ll ki egy lacao (Mittorat mögül, da a hanijyaszorgal mű tuibékl dolgozó pataaxtok mind «»gylke talpon van már. Suhorj „ ka sza, dói a tend és széles kévékbe ko tik az arany kalászokat. Legnagyobb, U-gnehezebb, de legszebb munkáját kezdte meg a tuibékl dolgozó pa tatxtság. Keskeny és szélesebb ga bonaléblák húzódnak el az országút mellett, úszta, klrozsosott búza. arat nélküli árpa és toxa mindenütt, «met te nénink. Persze ezek a tiszta, jól gondozott, l«'lklii>mr‘P«*tt*R<*n ápolt l«*l«l. I ant m Isiilálíols«• Ahol tiszta, gyommentes fóld< két látni, ott mindenütt becsületes kis és koxéjip4tasztok dolgoznak., akik min •lenben lelk!l»mefctc»«>n betartják « mtnisztetianács batáiosaiatt, tillenben a kulakok felhábotitó módon szabó tálják a növényápolást munkakai é> nem trljesttlk a korntányrendeleie kit Hogy a kulák ellenség most a sza izolálások lévén kezd igazán tudató- sodnt a luthékiakban és minél jcb ban megütnénk a kulákok igazi ai «át. annál Inkább tokozzák a harcot a kulákok ellen, annál Inkább ellen órrik a munkájukat, leleplezik és rá szólítják ókét arra, hogyha megkés ve is, de törődjenek a földjeikkel. Jónéhány kutak van Tuibékon, de koztuk mégis leggazdagabb a C»«in kies r«alá«l, amelynek koréi kilenc ven hold fol«t|e, egy iséplógéjte, agy mototos vontat«>|a. egy kérlha)lású ta álszeielt villanyilaiábija. mastél hold szólóje egy sresrfóziléie. egy nagy k«Hsmá|a és dohányátudája van — Még sói,dm ts sok a négy gaz tagságukat — sirnil végig a homlokán a hetvenhatom éves ttalogh tat vAn — ..hát m«*g azt a sok kesetúaa jel, amit tizenötévé* szolgálatom •lati nyelni keltáit náluk, ttabnlh István aicvtinásal megk * menyeilnek «mim Csonklcsiténál és a náluk elsaenve«leii megalátlalésoktól acél — IXdgosisni én nekik éjjel nej»P*l n . tin»»« V4*j< Muíj>»t ttiM^jtjti ,\ ktniíló jieiitvi* 41 **ói|ymit I* 'hökíiHji'-tt »!*• .i Itiji i t«*' i>pt« itf4»u«Hk ntf«) Ilit'*.» sén ounj’ Mitirk mlpd • <ét%$9 Téli mm flp HtJl tár 4tré(*4i i iítf áétttjlkt») i Balogh István a bérét követelte — Ha nem tetszik, állj odébb! Kapok mejd én új, fiatat munkást. Igaza volt Csunklcsnóuak. An idős Rahvjh István eltávozta után számosán jelentkeztek nála felvételre Köz. vétlenül a felszabadulás után, a fasiszták pusztításainak nyomában örültek az emberek, hogy dolgozhatlak. Werbovácz Jóssal kaiult hozzá „csalódnak", aki cgyldelg nem törődött azzal, hogy Csonklcsné nem jelenti be az OTI ba és h«»gy rsak m imps/nniot flzrf. Werbovácz .lósscfnek is kezdett kinyílni a szeme. Rájött Atra, hogy őt méff sokkal nyomoniltabhuí klraák- Hiányolják, mint az ld«a Balog Istvánt, (’«ónklesné kőlczönöket adott n.-ki jó m.igav kamattal, ami aztán magemóatU-tie Wcrboi áet búrét, amire mind fokozoltahliaii szükségé leit, mert köztien niegn«"is(llt, családot ala- pilot!. Wéfbovácz tavaly nyáron az nrátáékor öaazei «-azelt (’»onkicsné val. otthagyta a szolgálatot. C*on- kiesné azóta már újabb alkalmazót- t.V atersődtetejt, de a kollektivet most Is kijátara. Legutóbb még Je. lentették a ilolgotó paraarúik. hogy njy hidd bánijában nrm réijrzte rl az arab dibit, nrm kapálta mc<; a búr- i/unyiijdt. .»--»g <i cukorrépaJdf. fin legjohtwn azon háborodtak fel a dolgozók, hogy Oonkictné már a felszabadulás óta rejtcjpüett egy rwéptőréper <» rgy 13 lóeiőt vontató niotoit Most, amikor a mlnlartertanáo hatáiozata elönu a crCjúogé- jn-k kötelező megjavrfflsá: <» üzem. biliut.italát. a turbéki dolgozó p*- ra-ztok leúUenőrittók a cseplöfiif-p- tulajdonos-okat é> akkor jöit»ik rá, hogy CsitnkicsHv tulajdonúban is van njy meqjavítható, kisebb tcljesíhvé- nyu cSt pUnjtp, amelyet Cvonkiraué azért rejteget ott, hogy ezáltal niegrílvidítié a dolgnzókaf hogy szabotálja az aratást, csépiért munkák jó és gyors elvégzését, a dolgozók kenyerének mielohbi hr talari tárát. Az áluzi-nteskidő Csonkiéi Jóts«;f- né kulákaaazonrról mozi telje; cn le. hullt az álarc. A turbéki áolgotó |i*- iasztok lerántották a leplet a hely- tteli kulákok hangadójáról ée most rzlmonkátlk tőle tetteit. A dolgoz«^» előtt kell felelnie azért, hogy tíz» n- ötéven lt ki:«ák:nányolta idős B*. logb Istvánt, hogy rokkanttá, nyomorékká tette, hogy nem fizette bé utána az rtTl járniékot éa ezáltal nem kapja az öregségi jiéüékut, hogy Werbováet József családját .» megrövidített» kapzataigával. Do f»- le!ö->«égre vonják azért ta, mert nem végezte el a iavaezl növényápolást munkákat, mert n«'m szerződtet«*! időtlen arató é« o*é|ilŐtnunk&aok»* éa nyüt azabotáxzsal, ezéplőgépe éa motorja rejteget és ével akarta meg- akadályozni azt, hogv a dolgozói! mielőbb elvégvzheaték az sratást, e» ép léét és Jflvőévt kenveiflnk gvor* betakarítását. A Komszomol külflöllsóge mejrláto^atla a Rákosi ifjúmunkás-városi KrJdsn délután a DISZ kongiaaz- >»usára Budaprstra érkazatt srovi»t küldöttség tafjai, mc|tátogaiták a Kákotl Mélyé» iljímntkát varost A komsrómolistlkat vörősiaget ifjumua- késők sorfalat állva, hatalmas hurrá- »é*sal fogadtak, majd as otihon „Jó- :*nula«r ér Jcium« I VitiinUlatt DISZ- lukéra, Sagy Rt!» udvóéóll* Akai I mié« étodorává. » saovjat iljüt kilUétlt«» vtidáj» KoitiMi.mul jt vsnyt léiéll V«nv lista maliért és é kóvatktuikc! mondaital — A kumxumntistak e* »» part tanulok navában ud«-órOlbk haauvlé k«t J«> munkátokkal »« ianulastokkal járuljatok h mi ti i, hazátokban * UfHiilinniH l>.gi|iit»)i<i Vál/elnk jil tiaktmhertkke, akik mindig hűek • * l‘drthoi és Rákosi elo'.árshot. Ehhez n mnnká'okhot sok sok sikert éfi>dm»»iá. Szavaira ar otthon ifjumunkásaf f»r* gi-tafes hun ázással válaszoltak, majd vé£ifvatatték kedv*» vendég«ikat at otthonban At otthon m«j|ttkinUé* úté* sport- műsorral srórakoatatták « vandágaktt, majd a szabadtéri szín judon kultúr- mu mi i mutattak ba. Az előadás vegan list sinus viié£c»okrot nyújtottak á| a fiatalok F/odaeeodaaó, a kjldAtt»*! másik kél ladiknak l‘otdny akngk 0» Rum/am evnak ji»ili| a DISZ V« lóiaa- • 0|6 munka*, do’goző j»«ia*»t és ért«l- miségi fiatalok öisrelogévát i<lk«ji«>ó ajéndékokk*! ked»»»k»Ji»k
