Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-21 / 141. szám

n.w jüvnT? 21

NAPLÓ ____________

s>

Ember és gép pirkadattól napnyugtáig vága az árpát Meggyesi-pusztán

Újításokkal a legminimálisabbra csökkentik a szem vesztesé tel

!*uo, lómon kn'tezoknl lengni a juniuoi »cél a beremendi határban. A* »I kétoldalút egyénileg dolgozó pára-ttok gabonatáblái «tegély'llk. A * árpa már érett, világim, a rozs Vinné éötótcbb «árga.éa néhol már a huta it \ia«xérótta-n lévő erde ará ml hajladoznak. Néhány helyen mdr rdgjúJ: a remiit, másutt <i leuratoU ur/ta keresslberakva vtirfa a bekor, dost.

Egyszerre, mintha elvágták volna, etmaradnak az egykét holdat par* rollák. A halaimat, azlnte a \ égét nem la látható árpatáh'án buldog OrOmmel nyugtaik m«-g at a> rajárúk éretne. A püspökből)! állatni gazda• '••Hoz tartozó Mi'ggyeal.pussta ICO tioldaa árpatábláján a marok»zed8 lányok, asszonyok ét a kátz.át férfiak dolgoznak ét a táli'a egyik oldalán magasra rakott keroniék »árják, hogy • M-’-rfl«k'-rtb<' kerülje n«k.

A második számú arslóbrigád dolgozik

tu a Mej-gynal-puattai Aidákon. Idd •takl munkások mindannyian, akik már a múlt ívben it Itt jártak. !>

mögt la itt vannak, hiszen a tavalyi aritds alatt Máshol fiyőryp, Ko- tilmll VUrsos és a ‘Ibblek becsületes munkajukkégést étre megkeres, ték a kenyerüket. TV az Idén nó-g (Abbét I« mogkeitwnek — ezt ígéri a jé terméakllátát.

„//ere mimlen nem jduzárf — a mlnlfz'ertanlr'tnrk ez a felhívása a brigád minden tagjának sz-wc ejfllt lebeg, tudják hegy az Idei aratás, fiiéve« tervünk ittad arn’á*» ée minden «m» gabona kAaelebh vta* b-nnflnket sikere« megv alésitá- •álma.

Tudja <*tt norváth Ovfirgy ta. aki ott halait aa eVfik kfttft't. A kasza éle* pangó je nyomán — mint az alkonyat a tájra — ágy bvrvil a le. vágott read at állé árpára. Mögött* a marokttedflj* aerénysn gyfijt! •gyeso.néba az er fi» szálakat — rak. |a le a kfttfirfinek. Gondosan figyel, hogy minden ez át kévébe kerül jón.

— Kfinayebb du'ga van a marok •reddnek, hogy az álló árpára vágjuk a rendet — mondja ITotltel Gyula brigád veto'd. — Meg »«ért ta jobb, szert így nem verődik a földre a kaláet. kövesebb !n»t a kosta- I,** te

(Óbb krrftl a nia^fárlm.

Pe aemreak ennyit tettek annak érdekében, bogy megga’otják » ma O« ezetnvaeiteeéget. .W*fr kora kai maiban, mntktn még alig plrkátf as égalfa, talpam ált trs égért brigád — mondja (tudni elvtára. — Akkor késit Ónk a mánk lkai, amikor még kar. males m árpa, így nem pereg H n nem. ítél felé tvu'án vbhahagyjuk a manká', m*rt a hOeégtdl ezitnyilik ai árpa tokiásta te klpeyeg a esem. !*• re»k két-három érára pihenünk mtyr, amti- a meleg nem enyhül te a-ana ké«A estig d«á •ózunk,

*OT dolgoznak a püspök bólyj álla. ml gazdaság «tatéi, hogy ne vesszen el tok gabonást«» te ne legyen az •yelek. uigek martalék«. Moat ta egy rövid tdfirs letaazik a kafzanyctat hogy • kévéket még «t eat leazállta •létt — mint ahogy fik mondják — kepábs rakjak A mull é* az «zt megetézfi években nem így csinálták ed aem. Akkoriban ki ki karába fogott egy két kévét »« ott fiái»« vonzz •»»« egét tea a krpétp Avalatl

• horoali» tarló jónehány k|lAI kt veit helfile Móri nem Adnák « tar Mn. hanem megásta tartva vlsstk begy

■ kftlúavs nr z-rjrii ■ Inriéra.

#

— Kern hagyjuk, hogy tok v«a*téa el betétek melt azukaege van iá az Otevea tervnek, a* étiemnek. e mt államunknak — mondok a dolgozok

Igen. azukaege van iá ea útúsea larvoak. bogy a mezAgaidakágtign I» a le |jnhb«n oldjuk meg • tela-lat v kát Csért do'goiit magái lát nélkül • kaazatobiot nem meet*« du bitié Hofbert tub1 <i ta tl^y*tz ha* lalmaa ergtégépet matat, emelt

• lazdjéit kévét« u táti a leeie* l i*t- nt' *liaitzn p#<ctv-n kuvovtii

kéz evet kézét egy egy ÚeeaebAWM

keve As ezzzzzt ae*r*<--fi gép ssapt MjZlHsfafZ tO k»»M, de vak mdr

olyan nap Is amikor 13 holdat vd- gott le.

— Munkánkat könnyíti ez nr.itó- tjép. m«rl gyorsan, még sérgaéróshen le tudjuk vágni az árpát — mondja Voller Bála. — Do nemcsak gyorsan dolgozik, hanem tisztán Is. Nem marad utána egy szál kuszalék sem e* egészen a Ibid közelében levágja a szálakat.

Most csak egy géppel dolgoznak, mert a másik eliomlott. De a lakatosok már javítják, be készen lesz, új.

bél egy traktor után vontatott két aralógép vág széles rendet az érett árpatábiába. hogy

itiirlAI)!) «r.érfibr krrflljlin

Onnét, majd a csépléa után, a már előkészített hatalmas magtárakba. Nem Is köveset szállítanak majd

a csülökbe. 100 hold árpavetés, 17 mázsás átlaggal — mert annyira biztosan számítanak —, mintegy 1700 mázsát tesz ki. S mindez a ló talaj- munka, a műtrágyázás, a lejlrágyá- zás is az idejében való aratás eredménye.

A puspökbályi állami gazdaság dolgozói gondosan és észszerűen végzik az aratási munkákat, vigyáznak a jónak Ígérkező termésre, hogy a várt átlog tényleg meglegyen. Azt tartják szem előtt, hagy minden múzsa többlettel egy t)/ téglát adnak az Ötéves terv hatalmas építményéhez Cs a gonddal elvégzett munkájukkal hálálják meg a Pártnak, a Szovjetuniónak. hogy szabadon, boldogan takaríthatják be az Idei leimásl.'

Bocz Józsel

Szoros kapcsolat a bekebizottsőgok és az Országos Béketanács között

Az országszerte megalakult béke bizottságok eredményesen veszik fel a harcot dolgozó népünk és békénk ellenségei ellen. A békebizottságok tevékenysége leleplezi az imperialisták magyarországi ügynökei, a kiéri kálís reakció, a kuláko!., népünk minden rendű és rangú ellenségeinek sötét mesterkedéseit.

Az Országos Béketanács. titkárságára tfimegével érkeznek levelek, amelyek beszámolnak arról, hogyan Igyekeznek dolgozó népünk ellenségei építő munkánkat megakadályozni, milyen módszerekkel akarják az

aratási és begyűjt«*/ munkák sikerét. a termelés emelését akadályozni,

hogyan törnek dolgozó népünk egy»*• ségc ellen.

A békebizottságok munkájának for-' kozása és kiszélesítése érdekében' szükséges, hogy o békcbizollságok erősítsék kapcsolatukat at Országos. Béketanáccsal és minden békebizott-, tág rendszeresen legalább havonta számoljon be munkájáról és tapasztalatairól. A leveleket az Országot Békebizottság elmére, Budapest, VI., Dózsa Clyörgy-út 84/b szám aláküld- jék.

A Mapvar-Szovjet Társaság húcsúestje V. I. Vaj normen és Klavdia Armasevszkája

tiszteleté re

A Magyar Szovjet Táisasáq héitón est« búrsúestet rendezett Vaszillj Iva. novtes Va/nannrn, a moszkvai oper«

AZ IKGALMASKKNDI KÓRHÁZ — mint üzleti vállalkozás

\ kórtermekben piszok, férpjek, «yógjwrrlil/iny, « prior tszolmjában (óbb, mint k^b/ú/.fzer forint órlólsü pán/ é« ékaicr

A picM Irg'lma» kórhárnak hírhed! hire vol! * dolgosók elölt. Erre min- Jrn #p ráMoIgálti

a kórhjehcll átlapolok eroberte, írnok voltak.

Maguk at irgainvíi-reml ok hatudol- tkV meg nevüket! nem limerick kA- nyfiul!el<-t. irgalmat a betegekké!- a dulgoró'aka'. etemben. A betegek éle- lébAI kilopták a nlri. aa ágyakról learrdták a burától áa «Idugdoiták a nélkíi'ü.'hcti-t’.cn. élr'men'A gyógy- »«ért.

At Irgalmat kórhárhan a nó moroa értelmében tkeileá a be- legeid vagy nig betegebbek let. tok a alláay koaaMóL

A kórhát plaakoi volt, at OkAlAnltfl •tobák -öíálek. ogáatavgtelenck, at áptliet állandóan férgéé volt. f< tAbb beteg gyógyulás helyett roe|tetve»e- dett.

K ónt h irközpon I éa Jelhalmozott vagyon a klntusurában

Van aronbaa at ápif.etnek egy el- kOlónHett- atáp, világot rétiéi a k'-auauta, >i lrga!me<tcndiek haj!éka. a kórhát rámhlrkótponl|a. Innét Itt- Ju’ttk kt a rémhírek a betegeken -e. rnrtűl a váro.ha la. hogy álcterébk- meg Stbélyegaik a pénx At Irgal- ma>rendlek atonhan ’tokát aierint vitet prédt.á’lak 4« bori ittak i ók rm dó!U* be a tájét rémhíreiknek. A prior atobájában taákarám tartotta a pánti, a Mákokban AO 000 (o. rlnt vo'.t ét kólón Katáméin ai ap rópént F.t c>ak a rend pénif volt, atonhan a prior kórhári mókAdélé a-ett jól mrgatedtr magát, mert atohéláhan egy nevére uá'é vaa knaeltáhnn ál et«r forint van. tgy máalk karettábin aranygyórók. lánrok, ttAl lültevalók lAmcgr éa ttunk Ivót több kiló agyban ttö«i ólforintaeek hevertek,

llari 80— 100 forinton orrom timieletdijnk

A tregényíég hntrlAi mindenre art mondták -Nini > a pánt'', Erét! nem kaptát mg a kötbér tót ti » ko!- tekltv litrlé.l. hanem Ogynevciell ..lufiletdijalaé’* uallak ki •támiikra Etek a .4iaitefrldi|ak'' a dolgot A emberek, a gyógyító orvom. et.-ul rttpliM jelentették

Navi HO— too lorinlo* Aaaecgek- ke) dolgiaatellák at orvn«>k«t. hl.be» at Attfegfcer te i meg a díjtalan Utált - I« fülátél pedig kétféle \u'i at ligatm*« kotháih a At efvA a beuget, at ápe'ák .« at et. «utok Itirlif El iu«*r von- . évévé! i««k árért, bogv * kil ón hont j at liga mat. «ad k rvutit annál |«*bb .«at Itytft nhl» e- birlalobb te gyen

At á ko*itl«'.nt «relft'ta a ge» 4«>ég«k. uélajU I* ahnt nogy teámban kltUllah dtnaékel la.

Ha mindezt a betegek ellétésána; -zol- gélatába állították volna, akkor kid. vezdbh lett volna ar Irgalmai kórház haláloziíl st-stisztlkájá és nem jfittek volna ide, olyan kényszeredé! '-n a mi, kórházból éthelyczaU betegek.

Az irgalmastcndlck elől', azonban elad azrmpont volt ar egyéni érdek, az, hogy «gy kórházat vezette’, csak csikót volt mrggazdagodáiuk'ioz. Mi arm mutálja ezt jobban- mint az. hogy mér régóta nem adott ki a prior az orvotoknak drágább és nehcrcb- ben liearcrezheló gyógyszerek«». — ,-Sajnoi mér nincs bclfile egy darab m-in“ — mondta ilyenkor a prior.

A gyónynerl eldugták, a halúlozáni ntnlinztika emeli eilen

Ifi'vsr I« volt « halálnzési ele) ist Ilka, — rp)>«n a gyakori gyugyazerittény mbr'h. Ügyahelrkor a rendlfinök *t<>- (séjélió! nyílik egy elrejtett fülke, ebben hatalmai értékű gyógyazer kéazlriet halmozott lel.

Ven Itt pcnárilHn, méjkivonat, Prfvw, Prlecol, cocáin é* még nzázféle mén gyógyszer. Pssdig t-ccn egyazer előfordult. hogy zúlysts hetagelötek az eldugul-. gyopys;»<«k valamelyikére li-r.t vök:« nzükségük, azonltctn ez „Ifgtilr.utnnk" nrfg z haldokló kedvéónt a«n nyréot'Ak ki M elrejtóU fülkét.

JA Mikre n«ú V-z jpégyizerhlány a kiír házba i, de rc:n lc.*z hiány leltíftv-. műben m-tn ée orvosi ruhában unt

Mer* hiába mondák z »zcrre'enck, bogy nine» így cersti anyag sem és Illőbe vonták meg a betegek lói a kórházi ruhát, a valutásban mini, az uzsorások, úgy kuporiraUák a ri-ixhiizbor» a lirtom vésznek»- éa (ritérnernük *>• megdl*

Nyolc >rg tapeilőviszon, rengeteg (ehfr végváron, több tucat nteVg takaró, fí azáz lepedő, kél vég lcg- fitmotrabb Inganyag, rgy vég orvosi köpenynek való anyagot h.:l- nzoztak fel.

A kormánybiztos rendet teremt

Nem csoda hogy az Irgalmas kórház hú bed' volt a dotgorók kWr. Ez • kórház még nem állami Csak február etacj* ÓU v.w kwmétiybiztoa, aki ezóta Mpétrőnőpésre küzdött minden eredményért n fc-ga'.mesr eroMnk l cl

szwnbrn. meri ők igyvkoctek znuvtan helyen Wézkoóést elgánceolni, Mérették volna tövűé** ia borma áron el- ailnl e gazdenáguk ‘«rményett, .jttez- tctatdijjal“ kilitetnl z becaüte'e* mim kit

Az<ha már azámoa hfcát kijavítottak, a kórházban megjevult. jó ta-Ht • hely. *>t te z magyar állom !,*zébrn et a

kiVrhéz tényleg a l-'cgck gyógyuVőai! azolgélja majd.

Sztálin-dfjas batattmestere és munka-, társa, Klavdta Armascvsika/a Uzsttei leiére, akik a „Dióíóró"- és a „Pézi* lángjai" balettek rendezésével mutatlak utat a magyar baletlmdvéJzrh számára a szociálisul, realista táne- müvésselben.

Dezső József, az MSZT nagybudapesti szervezetének titkára átadta VuJ/ionnennek — akit az MSZT dl**- tagnak választott —, a tagsági könyvét. Az MSZT, a népművelési minisztérium. a Kultúrkaprsolalok Intézete és az Operabáz tagjai elhalmozták ajándékaikkal és virággal Vajnonnent u* Armssevszkáját. Az Operabáz tcgjcl nevében Kovács Nóra rövid orosz- nyelvű beszédben búcsúzott Ve/non- ncnfőí és munkatársától.

Vajnonnen ezeket mondotta: ' ..Ha a Magyar Szovjet barátság elmélyüléséhez és ezzel a békelront megértsd. déséheT müvfszcHinkkel valamennyi- re is hozzájárultunk, akkor ez rendkívüli megtiszteltetés számunkra. Cru gedjék meg, bogy búcsúzóul bosszú és boldog életei kívánjak a mt ;yar dolgozók nagy vezérének. Rákosi Mátyásnál.. ' Mogjelent

a „Szovjet Kultúra" 1 legújabb száma

A Do/poíó Illőség SLO'jcU.igéw'p megalakulása alkalmából a „Stovfet Kxdtúra" legújabb száma sok érdekes cikket, fény'tfpct körfii n DISZ nagy példaképéről, a Kont- szomolrút, ezzel Is segítve a Tart ifjúsági szervezetének frfődéféx. Szűcs Lajos, a DISZ főtitkára irta a folyóirat új számának vezércikkét, „A Kom r rom of pé/idfa « DISZ kulturális nevclómunkájábán" cim- mel.

A folyóirat a lot-űb biokban a szovjet ktihurd-'U ét tudonvdnpiw

élet trdmoi egyéb területéről k‘>rV érdekes cikkeket. Volkov, a szőrié- Usta realizmusról Ir. flrdekts Glu- scsenko cikke, Micsurintól

EGY SZOVJET GYÁR ÉLETE

A irovjrt műnket kiriftt. alkotó dolgom, a gytr nemetak munhaalkal- rial hiriotll a dolgosoknak, hanem kI• tai|a előttük a lr».->/é!e»ebb leheiöté gcket, hogy tók*leteafl«ék nyeljék ■ aaktudatukal, fejleaarék ké|>ei»égei- kel éa lehették; lkat. A gyári tömeg, ttervettlek ttlvUgyilknek to V int ti* a munkátok elite, v*alád|t feletti gon goakodáal,

% átéljél mimt, .ka n«s> inéit- her »fl énben ler'.ja rtUl.ihiia hlrne • \ ,» ti.'jáonoi .»iá munádooJ, alkatú áexfeményetéaéi */ megAlti dirautefef, A Hornt !»-•<!*«n levó ,.Kraarnij Keramik" kombinát egyike a kiaebti ttovjet vállalatoknak M»gatúl ertetA- dik, hogy nem lehel A*«»eha«onlltani ■ily an gyárakkal, m ni a« Uráli Gép- gvar. « t|!llui|rá<ii é% Haikovi Irt«* torftórák, -» Kcél».mi!*i‘u( MimíiiUHk elicMifc* a .,K rá*rnit Krramik" #|vp«kgy• mini kar- nuly uovift vállalat, Uioim^í- tála*

mcflHyl l*f|4 i/éiPHt o i

ilkunt PMUétlti/.<»: 4 itu!füiéht*i pihtrt+t hti éa ti éhiK*t s:t»k»4gw%

W

A ktiml i»ai t#k tu!nyuiét«<

•«bUtMi • Mfuliv mttnka«

m a* Imiit • ».i*.‘\:%>\ »%#!

.r|ttbii:|akm A j»M li « «',

i -‘ijv in* «mbit |ii-d«»r« ti 'vvti.k iml ók a i% ? rai. a# «**•» bírál iáa r«*5’ié uln |«»»*tJ rnk ♦ üM M»a! KnMliaW mr*. m«{ai (*»V

t a #.•!*.* niMfi 4áfKir v|bi i#ncU |

• *ft*.svt I Aim tik t ttltilik |

lifyiliaci

Namré( kipróbálták a Jyárban a(v

tiatahna* práat, amelvtt a koanbmat kóspontl **|>múb»lyci>cn kéarltaltek. Vájjon ki irányítottá ennék az tij i»ié«s*é|>nck a gyáriénál f Vastihl Igortyai'ft * Rogdanov, a gépműhely Iónoké.

Mindenki amlak*rik arukra at év«k- ta, amikor tanulóként belépett a gyér ba. Ivan Andronov, a nijy araktud i tu muvi’ia'.ó aagltott Dogilanovnak, hagy jó rwtcr^jlyo* latlyen beldle Hagdenav ar esti Iskolában tanult anélkül, hogy a termelő munkák / ki vall eo/«•», majd a munkétiljúaág ta> kulijában, azután a généit*:! fóuko- lén. Ilugdanov mérnök lett te ugyan- ennak a műhelynek lónóka, ahol az- •idlt tanulóként dolgozott.

Éppen így tannluként ét aégédmun- káakint kezdta munkáséletét llvojkir rncrgiükus, az áramfcjlcaztó telep fó nökc Habiét és Szamsrin mechantku »■’k <» még tuk.m mások.

i kamltlnát niliidru Munkéta,

akt magasabb kén-sllsigie törekszik, romlkat a lálsknlákaa, anélkül, hogy vlsrakadna a term» Iástul Vasritij Popov Ukatus, az ipari (d'skula IpHfi*'••ta, » müt./»ki «"i tofroi ot/Íaly,.u dolfoi k: Vaa>>.t| Srvii'uv, a fé'mal- ttchaalufiii arakra jár, Tamara l.<mt- tvrsa *« ta t tét on«,, a tmárképru Id* i*k •!,- l»*l! - ,to,* / i ilyen dolga: 1

még igen n»k i «n «• ói*eakon

A I r*mfi ‘tf* i.ti t-a-i külön Soá’rrl I hi dal é' a? "um tanmté.-«ti M dru

|

<*hén a munkéjok éa munkétnok sas •ai nfitv'ik t.t atakképrétUégülié! és

tanulnak meg új srakináJiat. Ceak a légutobbi három év Inlvamén a kom- butát négyezer munkásé, végzett *1 különféle műt ráki t-jilolyaniol, va^y hallgaiutt aaakzn ' atUisentillk

A/ok kórül ar ti jak kórul, «kiknek nibCMm teljes kórépitkolat végzett tégük, tukán e dolgozók iakoU|tbzn tznulrsk. Nagyon z«a munkát es rruB- ádznó fér a bányászati, kerámiát Ibis kőidre.

Öröm némi. hagy ■ nini kun p

ut*n az ifjúság i.-citcuiled aa is«« lakta, kfinwt Jr-.kba, o! éa só' ültnek be, »agy a főiskolák alús-'otcrmcibc Ve- tamrrnvi kulturális in'ó/meny ajtaja hivogatőan tárul ki elütlúk. A tudó monyul intésetek, tankönyvek, /ofio-a tóriumok is esettárok, mind a műt- In.sok szolgálatokén ölitek.

Még a háború éveiken éfirtéat, bog« c 1 italt Bortvlcvibe Vas-ilij Antonov,

f.atal kclhazpara<zt. A kombinát aefitat gér a volt abban, hely mafai lié- pcsltted lakatos lagven hírlfil*. A múlt évbén azt lanárto'.t »k r filial rminki* nsk, hogy Iratkuzrik be a gyért technikumba. Must ma- a második «vfo* Ivzm bili 'elitje Vele «gyiitl fsnnl Griforl) G)en’stov formám, A-i«1o!i| Nyikiforov l.'-kstaa. lián K)*üulu« azcrsrámkés-’tto, Nvikoléj l.r», *rv aré- aeli K rka/u» ullanysrerefó és mátok.

A sro*|Ct g>é* éle’# •i(if«*iR rp. I'»fnnújik dolgozói é‘- c»aJ. akik mus, kainkkal ét tanuléiukk^l m nd a k»m. sianimst Ulke« építés

és