Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-19 / 115. szám

DUNÁNTÚLI ff NAPLÓ Komócsin Zoltán elrfárs holnap előadást fari Pécsett Közös listán indulnak a választáson a demokratikus Németország nemzeti frontjában tömörüli partok Máius 2Q*a után megkezdődnek a vörheny elleni védőoltások A% építőipari darabbéresésrői Az építőiparban országos vi­szonylatban május tizenötödikével bevezették a darabbérezést. Termé­szetes nem ok nélkül történt ez és megvan ennek az előzménye. Ép pen az építőiparban mutatkoztak meg talán legélesebben a régi bé rezési rendszer kuszáltságának és bonyolultságának a hibái, A dolgozók túlnyomó többsége sohasem tudta megállapítani előre, hogy mennyit fog keresni és sok­szor több fizetést várt mint ameny- nyít kapott és így azt hitte, hogy becsapták. Be is csapták, de nem azok, akikről ő hitte, hanem egye­sek a saját munkatársai közül: a normacsalók. Közeljárt az igazsághoz Petz Lajos kőműves, amikor azt mondta a Pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalt termelési értekezletén, hogy „a teljesítménybérezést a dolgozók 95 százaléka nem értette, az az öt százalék, amelyik meg­értette az többnyire becsapta a másikat, az volt a normacsaló''. A darabbérezés egyszerű, átte­kinthető és igen könnyen érthető. Nincs itt szó csoportelszámolásról, progresszióról, nem kell itt a ki­számításhoz számológép és logar­léc. A darabbérezés a szocialista elosztás elvének gyakorlati megva­lósítását jelenti, mert mindenki képességei szerint dolgozik és a végzett munkája szerint kapja a bérét. így azután a kiszámításnál nem kell semmi mást nézni, csak a végzett munkát, aki több munkát végzett el, annak több lesz a bére. oz így egész világos. Minden dol­gozó, aki megértette a darabbére­zés célját tisztán látja, hogy a da­rabbérezés milyen előnyökkel jár és mennyire a dolgozók érdekében van. A meszes! kislakásépítkezésnél dolgozó Németh István kőműves a darabbérezés bevezetésének első napján ezt mondta: „Mi, meszest' kőművesek valamennyien nagyon rocg vagyunk elégedve a daraobé- rezéssel és hálásan köszönjük Rá­kosi elvtársnak, hogy ezt a dolgo­zók érdekében bevezették. Jól tud- juk, hogy Rákosi elvtárs vette ész­re azt, hojíy mennyi bajunk volt a régi bérezéssel. Most már minden­ki tudja előre, hogy mennyit kell dolgozni, milyen munkán kell dol­goznia és mennyi bér jár neki mindezért". Rákosi elvtárs idejekorán felfi­gyelt a teljesítménybérezés hibáira és egyik beszédében ezt mondta erről: „Nálunk ... olyan nehéz a bér kiszámítása, hogy a legtöbb munkás csak akkor tudja meg mennyit keresett, amikor már a bontókban megkapta, emiatt elé­gedetlen és emiatt nem törődik úgy a munkájával, ahogy kellene". Ezért volt és van feltétlenül szükség egy olyan világos, átte­kinthető, igazságos és érthető bé­rezésre, mint a darabbérezés. Ezért fogadták mindazok, akik megértet­tek a darabbérezés célját és lénye­gét olyan osztatlan örömmel a bé­rezés új formáját. Azonban, ahogy már az első napok is megmutatták és bebizonyították a dolgozók több­sége előtt, hogy ez a lépés a leg­közvetlenebb érdekükben történt, úgy már az első napok is bebizo­nyították, hogy komoly fogyaté­kosságok vannak a felvilágosító munka terén, az építőipari dolgo zók egy részével még nem ismer­tették meg a darabbérezés lénye­gét. A Komlói Magasépítési NV-nél műszaki értekezleten megtárgyal­ok ^afabbér kérdését, de az előadó a lényegről jóformán nem Is beszélt és így azután az érte­kezlet yégefelé Kovács Jánps elv- társ, Kosíuth-dijas sztahánovisita azt kérte, hogy ismertessék végre a darabhérezcsl is a dolgozókkal. Maga azonban az ismertetés té­nye még nem elég, mert ismertetni lehet így is és lehet úgy is, pedig ismertetni csak egyféleképpen kell úgy, hogy mindenki megértse a da­rabbérezés lényegét, azt, hogy itt nem az időből, hanem a ténylege­sen elvégzett munkából számoljuk ki a bért Nem úgy kell ismertetni, ahogy azt az egyik pécsi kultúrházépítcs- nél a munkavezető tette. Felolva­sott valamit egy papírról cs kije­lentette, hogy „bizony ezután ne csodálkozzék senki, aki nem jól dolgozik, hogyha két forintot ke­res". Persze ebben is van igazság, sőt, aki egyáltalán nem dolgozik, az még egy fillért sem fog keres­ni, de, nekünk nem a „lógósoknak" a bérezését, hanem a becsületes dolgozóknak a bérezését kell is­mertetnünk, akik pedig nemhogy ke­vesebbet keresnek ezentúl, hanem a darabbérezés még sok esetben növeli a keresetüket. Az egyik pé­csi építkezésen a darabbérezés be­vezetése után Szalay Sándor szta- hánovísta kőműves kétezer száza­lékon felüli teljesítményt ért el és így egy naP alatt héiszáz forintot keresett A felvilágosító munka hiányos­ságáért elsősorban az üzemi szak- szervezetek felelősek. A darab­bérezés rendszerének ismertesse kettős feladat, egyrészt a válla­latvezetőségé, másrészt a szak- szervezeté. Jellemzőt— “tazüBiban, hogy az ilyen kettős feladatok esetében a szakszervezeti aktíva­hálózat leáll és hagyja, hogy a vállalatvezetőség végezze el ezt a munkát. Ez a megállapítása 0 SZOT megyei titkárságának és éppen ezért most még idejekorán kijavítják a hibákat, aktívati’é«e- ken megtárgyalják úiből a darab­bérezést és a bizalmihálózaton ke­resztül ismertetik a dolgozókkal, elsősorban a kiszámítás mód'át. Ezen a téren vannak még bi­li k. Az egyik legnagyobb pécs: építkezésnél rosszul bontották fe' a csoportnormákat és ez jogn- elégedetlenségre adott okot. H~ iól megnézzük ezt a csoporínor- ma-felbontást, akkor mögötte alig­hanem megtaláljuk az ellenség kezét, aki így próbál támadni a darabbérezés, a dolgozók crdeke: ellen, A felvilágosító munka hiánya miatt vannak még kezdeti nehéz­ségek a kiszánv*-5--'1- körül. A pé­csi Magasépítési S' :nűkőüzemében például egy segédinunkámönek ? bérezés bevezetése után két napig elenyésző teliesítményt számoltak ki, a harmadik napon jöttek rá, hogy kétszáz százalékot teljesí­tett. A hibán azonban könnyen lehet a bcrf;zetésig segíteni és így a segédmunkásnő sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe. Az egyik komlói építkezőmé’ kiadták a kőművesnek a munka­lapot egv kerítésfal felhúzására. A kőműves nagyon mérge'ődötf, hogy a színész munkája nincs a lapon feltüntetve. Rövidesen ki­derült: az irodában tudták, hogy erre is kellett volna időt adni és el is akarták ezt a munkát is szá­molni. csak éppen munkalapot nem adtak rá, ami pedig teljesen helytelen. Az egy hétre előirányzott mun­kákat a tervfelbontás alapián má' az előző hét péntekién ki kell osztani a dolgozóknak, akik ígv látják, hogy mit kell elvégezniük a munkavezetők pedig latiak, hogy mit kell nekik átvenni, méc- hozzá lelkiismeretesen, személyi felelősséggel átvenni. Feladatként áll elődünk, hogy ne csak beszéljünk a darabhérezós- ről, hanem m!ndenk!nek magya­rázzuk is el, aki még nem ismeri Világszerte nagy lendülettel tovább folyik a stockholmi békeívek aláírása PEKING: A pekingi Daily Wor­ker felhívást intézett a kínai dol­gozókhoz a stockholmi békeív alá­írására. A győzelem a mienk lesz, ha harcolunk érte — írja a lap. — Építsünk erős békefrontot a világ dolgozóival együtt és vegyük ki ré­szünket a Szovjetunió-vezetto béke­táborban, amely harcol az imperia­lizmus ellen. VARSÓ. Az elmúlt négy nap so­rán Krakkóban 57 ezren, a kiclce: vajdaságban 521 ezren és Sziléziá­ban félmilliónylan Írták alá a béke­ívet. Az egyetemi tanárok, tudó­sok és művészek is tevékenyen kapcsolódnak be a békemozgalom­ba. A poznani egyetemi tanárok felhívása hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió-vezettc béketábor meg tudja akadályozni a háborút elő­készítő imperialisták gyalázatos ter­veit. BERLIN: A Szabad Német Ifjú­ság szervezetei a Német Demokra­tikus Köztársaság területén eddig 7,093.826 alárírást gyűjtöttek az atom­fegyver betiltását követelő ivekre. SZÓFIA: Sztára Zagorában az egyházi vezetők értekezlete határo­zatban foglalt állást a béke mellett. A határozat elitéli azoknak a ke­resztény egyházaknak a magatar­tását, amelyek ebben a történelmi pillanatban nincsenek a világbéke híveinek táborában. Az értekezlet üdvözlőtáviratot intézeti Sztálin ge­neralisszimuszhoz és Cservenkov miniszterelnökhöz. PÁRIS: Franciaországban sok fa­luban és gyárban a dolgozók száz­százaléka írja alá a felhívást. Sok helyen a községi tanács szólítja fel a lakosságot az atombomba betiltá­sát követelő felhívás aláírására. KOPENHAGA: A Béke Hívei dá­niai bizottsága lapot indított „Har­coljatok a békéért” címmel. A lap első száma a béke dániai híveinek mozgalmáról számol be és felhívja a lakosságot, hogy alakítsa meg mindenütt a béke hívei helyi b!zo*t- ságait. . . A Szovjetunió vezetőinek béketörekvéséről nyilatkozott Trygve Lie Moszkvában Az Egyesült Nemzetek Szervezete mo zkvai tájékoztató központiban a szovjet és a külföldi sajtó képviselői­nek részvételével sajtóértekezlete-! ar. toltak, amelyen Trygve Lie. az ENSZ főtitkára nyilatkozató: tett. A nyilat­kozat után Trygve Lie, a tudósítók kérdésére válaszolva hSfejezte az a reményét, hogy az ENSZ előtt ál'ó nehézségeket az ENSZ szeptemberben összeülő ülésszakáig meg fogják oldani. Egy másik kórdéire válaszolva az ENSZ főt tkára emlékeztetett a Gcnf- ben nemrégiben lett nyila'kozatára, amelyben k'ifojezie reményéi, hogy felvesznek az Egyesült Nemzetek tag­jai közé kilenc európai államot, ame­lyek felvételükéi kérték és ez meg fogja erősíteni Európa hangjai az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A főtitkár ajánlotta, hogy vegyék fel a kilenc államot az ENSZ tag­jai közé. Ez a kérdés továbbra Í5 a Biz'onsági Tanács előtt fekszik. Trygve Lie a továbbiakban megie- gvez'.e. hogy az említett európai ál­lamokon kívül öl más állam is fel­vételét kérte az ENSZ-be. ös-zesen tehát tizennégy ország. Egy másik kérdésre válaszolva Trygve Lie közölle. reméli, hogy ú‘- ban Newyork felé találkozni fog Anglia és Franciaország miniszterel­nökével. vagy külügyminiszterével, utána pedig Trumannal és Acbecon- nal. Megkérdezték Trygve Liel, milyen intézkedések volnának ajánblosak an­nak érdekében, hogy biztosítsák a kínai központi népi kormány képviselői számára az ENSZ szervezeteiben az őket fog­gal megillető helyet? A főtitkár erre azt válaszolta, hogy ez a kérdés a Biztonsági Tanácsban vár megoldásra. Az egyik külföldi tudósiió ezt kér­dezte: a Szovjetunió vezetői a tárgya­lások során kifejezésre juiaMák-e békére irányuló törekvésüket? Trygve Lie így válaszolt: Ez a gondolat vörös fonálként húzódott végig minden megbeszé­lésen. amelyet a szovjet vezetők­kel folytattam. Trygve Lie a továbbiakban megje­gyezte. hogy más fővárosokban foly­tatott tárgyalásai során szintén hallott békelörek vésőkről. Az ADN berlini jelentése szerint a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontjának Országos Taná­csán Georg Dertinger, a Német De­mokratikus Köztársaság külügyminisz­tere beszámolt a külpolitikai helyzet­ről. A beszámoló után Kastner profesz- szor olvasta fel a liberális demokrata párt kővetkező javaslatát: „Tekintet'el a ve-'zélyre, amellyel a nyugati ha'almak a német szén. és acéliparnak a francia szén- és acél­iparral való egyesítésére vonatkozó terve a német nép gazdasági és poli­tikai jövőjét fenyegeti — az Orszá­gos Tanács azt kívánja, hogy az egész német nép döntsön Nyugat-Németor­Belgrádi jelentés szerint az impe­rialista bábok, a görög monarcho- fasiszták és a Titó banda között egy­re szorosabbá válnak a kapcsolatok. Plasztiraíz görög- miniszterelnök a Giornále Dela Sera olasz lapnak adott nyilatkozatában közölte, hegy „jó úton halad" a Tító-banddval való vi­szonyuk rendezése s a közeljövőben felveszik a diplomáciai kapcsolatokat. A diplomáciai viszony helyreállító­A :aj!óérlekezlet végén Trygve L:e a tudósítók kérdésére beszámolt moszkvai benyomásairól. Megjegyezte. hogy már ötödizben tett látoga'ást a Szovjetunióban. Iá-Ma Moszkvát, béke cs háború idején egyaránt. Az eléri sikerek — mondta szemmc’.lá'hatóak. szág szén- és acéliparának a nép tu­lajdonába való átruházásiról. Nyugat-Németország természeti ér­tékei az acéliparban nem kerülhetnek a nyugati háborús uszílók b’r'ekába. Ezek az egész német nép természetes tulajdonai. Az egész nem?! népnek lehetővé kell tenni a döntést ebben * kérdésben, amely az egész német nép élele biztosítékának alapját jelenti­A német természeti érlékek nem juthatnak idegen gazdaság; erők bir­tokába és a Német Demokratikus Köz­társaság lakosságát nem zárhaiják ki az egész német népet illető értékek birtok lásából." A javaslatot egyhangúlag elfogadták. sáért cserébe a Titó-banda, mint ezt Kardjel jugoszláv külügyminiszter be. jelentette — szabad kikötőt kap Sza- lonikiben. Az imperialisták természetesen elé­gedetten veszik tudomásul csatlósaik barátkozását. A Newyork Times a* amerikai uralkodó körök szócsöve hangsúlyozza: „Tilót bátorítani kell azon az úton, amelyen elindult." A nyugaloméi síén- és acélipar népluiajdoia vételéi követeli a Kémet Demokratikus Köztársaság Nemzet) Frontja I ítn b*vfHtin Ígéreteit A Hewyork Times megdicséri az imperialista bérencet Az üzemi pártszervezetek nép­nevelőinek is ki kell venniük eb­ből a munkából a részüket. A Pécsi Magasépítési NV pártszer­vezete már három napja a jelen­tések beérkezésére vár és éppen az, hogy ezek a jelentések nem érkeznek, mutatja, hogy a párt- b:zalmiak és a népnevelők nem aktívak és nem foglalkoznak ez­zel a kérdéssel. Pedig lenne itt sok minden tu­datosítani való. Például az, hogy megszűnik a segédmunkások hát­rányos, igazságtalan helyzete. Ed­dig szánuatanszor e'Öfordult hogy amíg egv szakmunkás elért kétszáz százalékot, addig a mel­lette dolgozó segédmunkás telje­sítményét csak 100—110—120 szá­zalékban mutatták ki és így a segédmunkás joggal panaszkodhat tott. mondván, ahhoz, hogy a mellette dolgozó szakmunkás két­száz százalékot elérjen, ahhoz neki is kétszerannyi anyagot kel­lett szállítani és kézhezadni, te­hát neki is jár a kétszáz százalék. Az eddigi bérezés szerint és a csoportnorma szerint azonban nem járt. Most már neki is megjár. Ha például a lapozásnál egy szakmun­kás egv segédmunkással együtt dolgozik, akkor a feljcsilményük feltétlenül egyforma lesz. Termé­szetesen más a helyzet akkor, amikor egy segédmunkás több szakmunkást lát el. Tudatosítani kell azt is, hogy «.z új darabbérezési rendszer lehető­séget nyújt arra, hogy a szakszer­vezet javaslatára és a vállalatv''- zetőség jóváhagyásával a másfél éve dolgozó tanulók, még a fel- szabadulásuk előtt, mint a szak­munkások, darabbérre dolgozza­nak. összegezve az elmondolta- kat: az a legdöntőbb feladat most az építőiparban, hegy a darab­bérrendszer ismertetésével, sz el- 'enséges rágalmak lelep'ez'vével, 'ó felvilágosító munkával vegyük előre a szocialista berezéi i:í\é

Next

/
Thumbnails
Contents