Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-16 / 112. szám
1050 MÁJUS 18 5 As&z&Hpoks akik tetyíiapdUí tnty tadávkadíak, % déliek, ma pedig legharcosabb tagjai a csoportnak Ha valaki egyszer Személyen járt, a kedves kis községet nagyon soká nem tudja elfelejteni. Valahányszor visszagondol az útra, színes kép rajzolódik ki benne. Újra és újra látja a dombhajlaton meghúzódó tiszta, takarosra meszelt házikókat, az üdezöld lombkerítéseket, a viruló orgonákat, a kertek elején pi- roslo tunpáncrdőket. Az ember nap mint nap szeretne kimenni a személyi tszcs tagokhoz, a Bosnyák Anicákhoz, a Pe- terácz Györgynékhez, az Uzon Já- nosnékhoz. így van ez már régóta, hogy a napbarnított asszonyok a férjeikkel együtt dolgoznak a határban? Úgy van az már régóta a személyi csoportban, hogy a nőknek éppolyan munkát osztanak ki mint a férfiaknak? Úgy van az már régóta, hogy az asszonyok is dicsérik a csoport munkáját, a földjeit, a haragoszöld vetéseket és a bensőséges meghitt életet, amely a tszcs-n belül van? — Dehogy! — kacag fel csengőn a tizenhatéves Bosnyák Anica. — Úgy féltek itt az asszonyok a csoporttól, mint a tűz tői' Uzonné volt az asz- szonyok közül az egyedüli csoporttag, pedig a többiek is beléphettek volna. De csak én lettem volna előbb tizenhatéves! A napraforgósorban Anica mellett halad Peterácz Györgyné Csak roo- so'vog azon, mit beszél a kislány Úgy mondja azt, hogy csak előbb 'ehetett volna tizenhatéves, mintha mór lekesett volna valamiről Pedig dehogy! Ott ál! Bosnyák An ca előtt a szép jövő, amely akaoi tárult ki ielies egészében e'óac am km tizenhatod!! születésnapján, április Hl-én tagja let a szeme'yi ‘erme'ocsoportnak Milyen nagy volt akkor Anica bo dogsága Menny könyörgés, kérés, nmánkodás előzte meg a. 5 csoporttagságát Amíg a többi asszonyok - akik azóta már régen ' csoporttagok a tcrmelö- csopori ellen beszélte^ ö azért könyörgöm Uzon elvtársiul és az édesapjának, aki szinten csoporttag. vegyék fel tekintsenek el attól. hogy még nagyon fiatal Az asszonyok bizony nem ezt mondták. — Nekem ugyan beszélhetsz! — ezt hallhatták csak a csoportban lévő férfiak a feleségeiktől. Hiába próbálták meggyőzni őket, nem sikerült. Ebben az időben minden este más-más háznál megbeszélték a férfiak a másnapi feladatokat, a legközelebbi tennivalókat. Elvégezték már a tavaszi munkák jórészét, ki- zöldült a határban a vetés, szóvai minden ment jól a maga rendjén — csak az asszonyokai volt a hiba. Még mindig nem akartak tszcs tagok lenni. Egy nap aztán, amikor egyikük sem tudott kimenni az esőzés miatt a földekre, eldőlt a harc. A férfiak meglesték az asz- smonyokat, amint a határban gyönyörködnek és összehasonlítják az egyéni és társasgazdálkodók földjeit. És akkor este öt asszony feliratkozott a termelőcsoport tagjai közé. Ezután lett csoporttag Anica is és most már Uzonnéval együtt hét asszony találkozott össze reggelenként, hogy hangosan dalolva induljanak ki a földekre és a munkát minél előbb elvégezhessék. Amennyire visszahúzódtak a nők a csoporttagság elől. annál harcosabbak lettek azután. Előbb csak dolgoztak, nem szóltak semmit. Uzonné beszélt nekik a jövőjükről, arról, hogy megváltozik majd az ötéves terv végére Személy község képe, hogy egészségházat, tágasabb iskolát, mozit, meg fürdőt kapnak majd, hogy a csoporttagok gond és nélkülözést nem ismerve élhetnek és olyan boldogok lesznek, mint még soha! Aztán kezdett az asszonyoknak igazán kinyílni a szemük. Jobblétünk lesz? Más világot teremtünk? Azt mi is akarjuk. De hogy? Többet dolgozunk, elérjük munkában a férfiak. — Már azt hittem, Siosy I®- foznek bennünket a férfiak — és Uzon Jánosné szemébe pajkos mosoly szökik — de végül mégis mi győztünk. Üzemi gyűlésen kivívtuk az,, hogy most mar. éppúgy részi kapunk mindenféle munkából, mint a férjeink! Az Jött, ha szidták a csoportot, az asszonyok az első helyen álltak. Később, amikor kezdték meglátni, hogy mégis csak az a helyes, nem feleltek, némán hallgattak. Még maguknak is restellték bevallani, hogy megváltozott a nézetük, hogy nem vették észre már hónapokkal ezelőtt amit most meglátnak. És most? Most csak próbálná valaki szidni a csoportot, próbálja valaki azt mondani, hogy a társasgazdálkodás nem jó és nem előnyös. A harcias asszonyok legjobb érve, ha azt mondják: — Menjetek ki a határba! De nem is kell. hogy kimenjetek. Látni innen is! Látjátok a mi földjeinket? Mintha válaszvonal lenne a tiétek mellett. Látjátok, hogy erősödik a rozsunk, árpánk, meg a búzánk a tiétek mellett? A rozsunk már megdől, olyan gyönyörű! És valóban: A személyi asszonyok künn dolgoznak a domboldalra vetett napraforgóban. Szemük ragyog, arcuk csupa öröm. ha végignéznek a földjeiken, örülnek az életnek, a munkának, a szorgos kezük munkája nyomán szaporodó munkaegységeknek és annak, hogy sikerrel dőlt el a harc a munkáért az ő javukra. A. jövendő géplakatosa feszült figyelemmel és nagy hozzáértéssel használja a mikrómátert, vagy a tolómércét. De dolgozik a satuval, így készül elő az élet nagy feladataira. Elsőnek az összes iparágak közül az építőiparban vezették be a darabbérezési rendszert. Május 15-étő! az épitőiparban már a darabbérezéssel számolják el a dolgozókat. Ez azt jelenti, hogy a becsületesen dolgozók előnyösebb helyzetbe jutnak, míg a normacsalóknak igeh megnehezül a dolguk. A darabbérrendszer bevezetését a :,A lervkönyv az én legfőbb barátom . . loányi Péter . . . beos: fása gépi dohányaiig') Ez van ráírna a rózsaszínű lervkönyv első lap jára. Sokat elárulnak a füzetben lévő számok visszatükrözik a napi, heti és havi tcljcsi'- méngt... — Szeretem a terv- könyvemet. Ez az én legjobb barátom — mondja Ibáryi Pé’i-.r. — Olyan ez a íervkrry- vecske, mint egy tükör, ami n mindennapi ódátokat csalhatatlanul: isz- szalükrözi nekem. Lapozgat benn" . .. úgy folytatja. E: a füzet mindert elárul. Ha valaki nem is ismeri, elmondja azt, bogy ki a tulajdonosa •s bemutatja annak na- p, teljesítményét. Elárulja azt is, hogy naponta 1fí g 87 kg dohányt kelt a gépen levágni. Ez a napi not ma. .1 könyv elárulja ezt is hogy egy idő óta még jobban megy a munka loányi elvtársitól. A hatodik szabad május !-re készült a; üzem. Ivdnyi Péter egy értekezleten önkritikát gyakorolt. mert ügy érezte nem végezte úgy a munkáját, mint el lehetett volna várni tőle Ezen segített is. Május Z -i fel. niánlásával megígérte hogy ezentúl 20 g és ín kg dohányt vág naponta Ehhez hozzáfűzte, hogy a minőséget és a tisztaságot is emelni fogja. — Ettől a naptól kezdve sokkal nagyobb gondot fordítottani a tervkönunecskére. A relőtt volt füzetünk, de nem volt ilyen, mint a mostani. Ettől a naptál kezdve. munka után gondosan jegyeztem napi teljesítményem és többször előfordult az. hagy napközben is „b”!"kukkantottam" n főzetbe Az eredmény nemsokára meg ;s mutatkozott Boldog volt loányi Péter, műikor május 1- én felvonult. flrii’t annak, hor/o u béke ügyét ió munkájával köszönthette, mert akkor már elérte a napi 21 mázsa 50 kiló teljesítményt — Huszonhat esztendeje vágom a dohányt de mén ilyen nayn te\frsílménv elérésire nem is gondoltam Bírom, he kell vallanom azt. hogy nagy szerepe vall ebben a tervkönyvecskcrlek De azóta sem esett vissza g termelésben. pénteken. 12-én 2! mázsa 6í kilő dohányt vágott — mulatja a könyvecske. A munkáját az is elősegítette, hogy egy hétig tanulmányúton volt Aztán a munkájában is újítást vezetett be: Évi 2082 forint értékű megtakarítást ért el a doháryvá- gór i. — Sok függ g géptől fin állítom azt, hogy aki szereti a gépét, beszélni tud vele. annak a gépén soha nem fordult elő törés. Én mindig vigyázok a masinámra, hogy minél többéit tudjak termelni. Nem szeretném, ha a tervkönyvem visszaesést mutatna. Éppen ma fejeztem be májusi tervemet. — Mondhatnám azt is hogy a tervkö'-yvers- kém a béke könyve. — szót elgondolkodva Ivó nvl Péter —, mert amevnyivef több"! termelek. annyival jobban erősítem a béke táborát. I"a előbb befejezem o: ötéves tervet is és nagyabb tévést teszel- wer, a szoclaVzmus megvalósítása felé. (F. L.) Pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalat építkezéseinél az öntudatos dolgozók igen nagy örömmel fogadták és sokan már az első nap teljesítményeiből kiszámolták, hogy mennyivel előnyösebb ez a bérezés, mint az eddigi bonyolult és nehezen érthető rendszer. A kiszámítást megkönnyíti az, hogy a vállalat valamennyi időmérője kiszállt az építkezésekhez és ott a helyszínen segítik elő, hogy az új bérezési rendszerre zökkenés- mentes legyen az áttérés. A Komlói Magasépítési NV-nél is bevezették a darabbérezést. A népnevelők már előzőleg tudatositották és ismertették ennek jelentőségét és így a dolgozók örömmel várták, hogy elérkezzen a tizenötödike, amikortól már valóban a végzett munka mennyisége és minősége arányában kapják a fizetésüket. A kökönyösi építkezéseknél, a bányászházak építésénél dolgozik Czukor Anna leánybrigádja. Czukor Anna is igaz örömmel fogadta a darabbérezést. — Vártuk ml ezt már nagyon — mondta — mert hiszen itt nálunk igen sokan elmesélhetik, hogy mennyi és milyen hibája volt a régi bérrendszernek. Különösen hátrányos helyzetben voltak a segédmunkások. Ezen a téren is nagyon nagy javulást hoz a darab- bérezés. — Azután nagyon fontos még az, hogy ezentúl azok járnak jobban, akik minőségi munkát végeznek és ezzel tulajdonképpen a dolgozók egésze jár jól, mert. amit építünk, az tartós és jó lesz. így azután mi valamennyien nagyon vártuk már az áttekinthető darabbérezést. Nemcsak a Kossuth-díjas Czukor Anna, hanem minden becsületes építőmunkás örömmel fogadta a darabbér-rendszer bevezetését. ÖVÉK A JÖVŐ Maii József elvtársnóJ is bebizonyosodott; a tudás anyagi erűvé válik ke is, a termelékenység". Aztán, amikor új fejezetről, a l bonákról tanul, újból csak elviszi ;; tanultakat Sárokra. Az ötéves tervről beszél, amikor sok orvos lesz az országban, sokkal több mint most. Sárokon is lesz, ott úgy is nagyon elkél. mert 10—12 km-re kell gyalogolni a legközelebbi orvosig. A Gorkij területi Dzerdzsinszkij hétosztályos ipariskolában modernül felszerelt analitikai laboratóriumban tanulnak a serdülőkorú leányok. Fiatal korban megszokják a legfontosabb mérőműszerek használatát, gyorsan és pontosan dolgoznak az ellenőrző műszerekkel. A fizika, kémia törvényeit jól emlékezetükbe vésik és így fc1 - nőtt korukban kiválóan alkalmassá lesznek a legkülönbözőbb ipari, vagy tudományos munkára. nem kell. De m előbb is elérjük. Csak nektek, meg nekünk együtt kell igyekezni. Olyan szoros munkával, mint amilyen szó rosan megfogjuk egymás kezét, amikor idejövünk hozzátok... De azután is orvoshoz menjetek, nem pedig javasasszonyhoz. A jelentésembe bele is foglalom, hogy nagyon kéne nektek az orvos... hátha még gyorsabban is megy — mosolyog búcsúzóul. Megírja a jelentést. ,-A közeli Ivándátda községben lehetne orvosi rendelő, mert az a közpon tién van és akkor idejöhetnének Sárokról Kislipóról is..." Most már Mati elvtárs sem mondja, hogy a tanulás a fiataloknak való. Tudja, hogy a tanulásnak cél ia, meg haszna is van. Célja az hogy felvilágosodottak legyenek a dolgozók. ‘udás hatalom, tgv volt ez a mull ban. Ezért akartak a múlt visszakívánói elzárni bennünket, meg a fiatalokat elzárni ettől még most is. — mondja keményen Mati elvtárs. Mati József tanul, hogy tanítha-son. Hogy mindenki olyan tíszJá'j lássa, mint most már ő is: mi volt a múlt és mit, akarunk mi építeni S ha ezt sokan látják, akkor sokan 'esznek azok: ez.'-pn és millióan, akik együtt épí'en.ek. Uj országot. IJj embereknek. — Mert 3 — Akkor maid Most ie megmondja: először nem szívesen ment szemináriumra. Nem mintha nem érezte volna meg, hogy tanulni kell. Idősebb Mati Józsefnél, a pécsi Sopiana gyalusánál nem ~z nehezítette meg az első lépéseket a szemináriumhoz. ITanem az az ötvennégy év, amit nehéz munkával tö.- tött el. „Fiataloknak való a tanulás, nem. fog már az én fejem úgy, én csak dolgozni tudok----“ mondogatta akkorában. szemináriumi estén már valami tört ént vele. A munkásosztály szerepéről tanult a szocializmus építésében, ügy érezte, hogy mindaz, amit tanul: ismerős és mégis új. Más értelmet kaptak a dolgok. Tudta eddig is, hogy nekünk munkával, többterme!issei kell építeni. De nem tudta, hogy ez a mi győzd mllnk szempontjából a legfontosabb dolog. Magasabb termelékenységgel biztosítani egy új társadalom erejét, biztosítani az ú] győzelmét a régi felett. Másképpen kezdett dolgozni, még jobban. Napközben is eszébe jutott a szeminárium. Rájött, hogy nem is olyan' nehéz tanulni. Mindaz, ami idáig ie meg volt benne, de homályosan, nem tudatosan, az most fénylő értelmet kapott. S ahogyan tanult, egyre emelkedett a teljesítménye is: 126, 147, 249 százalékot ért el. A munkásosztály szerepe a szocializmus építésében II. részt tanulják a szemináriumon. A munkás- osztály hatalmas alkotó készségéről tanul. Arról a nagyszerű erőről, ami1 évszázadokig nyomtak el, de amit felszabadít az új élet. Megtanulja, hogy a szabad ember másképpen néz a gépére. A gyakorlatban? Egyik reggel újí llí hónán. A harmadik tást nyújt be. Eddig egy késsel dolgoztak a gyalugépen. Először egy késsel lenagyolták a darabot, akkor kicserélték a kést és egy másikk i utána, simították. Most két kést fog be Mati elvtárs és a két kés egv menetben két műveletet végez el: nagyolást- és simítást,. Ma is így dob. gozik vele. 197 százalékkal. „A kommunista éberség" a . következő anyag. — Az éberség a kapunál kezdődik, az igaz. De az én feladatom itt. bent az üzemben akkor is meg van. ha kint tudom, hogy a portások csak igazolvánnyal, belépővel engednek bo valakit. Nekünk itt kommunista éberséggel harcolni kell a mi legnagyobb ellenségünk, a selejt ellen, a géprongálás ellen, a normacsalások ellen. A termelésben kell ébernek lennünk — mondja Mati elvtárs. ö a műhelybizalmi is. egyszer, nem is kétszer, számtalanszor mondja a fiataloknak, öregeknek egyaránt: ,.Vigyázzatok az anyagra... a miénk...-a gépre is... az is __“ Igen a gép is a Mati Józs efeké. De'nemcsak a munkásosztály szerepéről tanul Mati elvtárs. Fölcsillan a szeme, amikor meghallja, hogy a parasztpolitikáról tanulnak. „Az azután jól lesz. legalább le z miről beszélni Sárokon, meg ivándárdán, Kisiipnón..Ide járnak a Sopiana gépgyár falujárói. Mati József elvtárs is. Szemináriumon megtanulja s Sárokon megtanítja rá a dolgozó parasztokat, hogy az erő a társas, nagyüzemi gazdálkodásban van. „Ugv van az nálunk is. fagyják el az elvtársak. Kis műhelyre csak ráfizetni lehet, vagy úgy lehet, vele keresni, ha közben lenyúzzák a munkás bőrét. Nagy üzemben megy a munka és emelkedik a munka értéÉs nem 4. 'Mi' ■ J Munka után derűs az ipariskol: élete. Sportolnak, muzsikálnak szórakoznak a diákok, vidám já tokokat játszanak. A tanulás nen kényszer többé, hanem élvezet í fiatal szovjetembereknek. Az építőipari dolgozók örömmel fogadtál a darabbérezés életbelépését
