Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-16 / 112. szám

Í95C MÁJUS 18 R P L Ő / 3 Megalakult a MESZHART pártbizottsága A* egésmapos párlérfekealeíeii sziafiánoristikhó!, kiváló műszaki érlelmisé^iekből, bányásznőkhől válasziotlák meg a páriTálasztmányt Vasárnap délelőtt ült össze a MESZHART-aknák és a területi bányász pdriszervezetek küldöttértekezlete, hogy Pártunk Központi Vezetőséginek határozata értelmében megválasszák a MESZHART páriválasztmányát, amely egységes irányítás alá fogja a pécsvidéki aknák is területi ■ párt- szervezetek vezetését és munkájuk ellenőrzését. A Munkás}; ült úr lwz fel­díszített termében ünneplő ruhában jelentek meg a küldöttek, ültek össze e legjobb kommunisták, hogy megvitassák a bányóSzpártszervezetek mun­káját és továbbfejlesszék az eddigi eredményeket. Valamennyi megjelent küldött jegyzetfüzettel kezében foglalta el helyét az asztaloknál, hogy az értekezlet anyagát munkástársainak majd átadja és mindennapi munkájá­ban hasznosítsa. . Bússá» Per «na «írtéra megnyitó ez« ml »tán a küldöttértekezlet résztvevői OWgvátesitották az elnökség, a jelölő- bizottság és mandátnmfel-ülvízsgáló bizottság tagjait. Az elnökség tagjai­nak «gynsngűlAg fogadták el Szikra Sándor elvién, megyei pfcrt titkárt, Deák LMa elvtársnőt, a pécsi pártbi­zottság titkárét, Miklós Gyula ország­gyűlési képviselőt és rajtuk kívül még 11 álvfcfo-sat, közöttük a legjobb szía- Étánovírtáfcat, műszak* értelmiségit és nSA bányászokat. Klmcgasló eredmények !A)s elnökség megválasztása után Miklós Gyula elvtárs, országgyűlést Jtápviseía, István-akna volt párttitkára tartotta zntg referátumát. Beszédének bevezető részében lemérte népi demo­kráciánk hatalmas fejlődéséi, « mim- lorrersenry kásaéles eckteit, majd így folytatta! — Rákosi efvtáxs fefouú* 10-én mondott beszédében rórilágütott az eddig elért eredményekre és hiányos sápokra, amelyek MESZHART vi­szonylatban is fennállnak. Az elmúlt eáy év alatt g»ép eredményeket értek sí a MESZIIART-aknák pirtszerveze- scí és dolgozói, ment két év és öt hónap alatt teljes egészében befejezték & hároméves tervét. A munkavenseny­héi lendületet adott dolgozóinknak a Sztálin clvtárs iránti szeretet, amely . rövid idő alatt, a felszabadulás óta . soha nem Hapásztalf eredményeket hozott. A küldött értekezlet résztvevői helyükről felállva, hafaímas taps­sal éltetik Sztálin etvtársat, a Szovjjetnniőt. Percekig zúg az üte­mes kiáltás; Sztálin—Rákosit Sztálin—Rákosii — 1949 e fej én — folytatta tovább Miklós elvtórs — egyéni versenyzők ' még alig voltak almáinkon. A mun­kaverseny, az egyéni verseny a múlt ! .év őszén kezdett megindulni s ma 2104 dolgozó van egyéni versenyben a MESZHART-aknákon. A műszaki érfetmiség is egyre nagyobb számmal kapcsolódik be a versenymozgalomba. Ennek a közős munkának eredménye­ként sikeresen teljesítették tál 2.7 százalékkal az Ötéves terv első ne­gyedévének előirányzatát. 1948-hoz vi­szonyítva az elmúlt idő alatt 11.3 szá- . Bálákkal növekedett széntermelésünk, f’lmunkásaink száma az elmúlt idő alatt 122 főre emelkedett, . G versenyzők többsége kommu­nista, ők járnak elöl jó példával a lobbi dolgozók előtt Az elmúlt 6 hónap alatt kifejlődött «Jenáinkon a sztahánoviita mozgalom 4» {»tente«; 34 eztahánovlstónk ' van, akiknek száma tovább emelkedik. — Ennek eredményeként megálla­pítható az, hogy aknáinkon a párt- szervezetek az elmúlt év alatt, nagy fejlődésen mentek keresztül és meg­erősödtek. Erre mutat a sztálini- műszakban, a felszabadulás ünnepére, május 1-re tett munkafelajánlások nagy száma és az ezzel kapcsolatos széleskörű politikai tudatosító munka. Magas az önköltség Rákosi etetárs arra tanít bennünket — folytatta tovább Miklós elvtárs —, hogy ne bízzuk el magunkat és ne elé gedjiink meg az elért eredményekké'. Mi Rákosi «Ívtársnak ezt a bölcs fi­gyelmeztetését nem fogadtuk meg tel­jes egészében. A sztálini műszak é? April;» 4-e eredményei elblzakodottá tettek bennünket, nem láttuk meg a hiányosságokat munkánkban. Pedig vannak b'Anyosságok ia, aminek bizo­nyítéka, hogy az ötéves terv dső »©gyedében 1949-he® viszonyítva 3.5 százalék­kal emelkedett önköltség írok. Ebből legfőbb tétel « bánya#*, a sű­rített levegő, g műszakmulaszfásol, nagy száma és a viUnmosárammal való indokolatlan pazarlás. Miklós elvtárs a továbbiakban ki­elemezte az aknai és területi pártszer­vezetek munkájában lévő hiányossá­gokat. Részletesen beszélt az oktatás’ munka elhanyagolásáról, a népnevelő munka kampányszeiüségéről. a tag- és tagjelöltfelvételnél tapasztalható bü­rokratizmusról. Elmondotta, hogy a politikai tud* tosító munka hiányát hogyan tiasz. nálja kj az ellenség, hogyan izgatnak a munkaversenv eilen a johl>o,dali s-•cjáldemokraták, akik vezetik a bér- '•"lagógiát és a dolgozókat normacsa- 'ásokra, önmaguk becsapására lázíl- ják. — A fennálló hiányosságokat ki keli javítanunk, állandósítani kell a politikai tuda­tosító munkát, és oktatási munkát meg kell Javítani, hogy ideológiailag erősödjenek párt­szervezeteink. A most megválasztandó választmány ebben a munkában kon­krét és állandó segítséget fog sdiv az aknai pártszervezeteknek. ígérjük, hogy a meglévő hiányosságokat kijavítjuk és fokozni fogjuk eddigi eredményein­ket, erőssé tesszük pártszervezeteinket, hogy még biztosabban haladhassunk az ötéves terv sikeres megvalósítása felé — fejezte be Miklós Gyula elvtárs beszámoló Ját. A hozzászólók fel vélik az eredményeket és hibákat ÍAPOLLO l?-éÍQ saL Pagyajcv világhírű regénye K magyarra szinkronizált filmen jaj IFJÚ GÁRDA !j> Három ée félórás műsor. Jy Előadások: fél 5 és 8 órakor 3 03‘AMI A l?-éiü\ szovjet zenés vígjáték. SZERELMEM Szmirnova főszereplésével. Előadások fél 5, fél 7. fél 9-kor FäSlyä KEDDEN—SZERDÁN, SZÜNNAP Miklós Gyula elvtárs referátuma után megkezdődtek « hozzásző'ások Elsőnek Dénes István szólalt fel, majd Pálkuti Antal «ívtárs Vasasról mondta el; sokain vannak Vasason még olya­nok!, akik rossznl értelmezik a kriti­káit és önkritikát, azt nem egyszer személyes támadásnak vesSik. — Érért nem is fgee mutatnak rá az észlelt hibákra, nem egyszer elhall­gatják a norma, és bércsaíásokat is. Hrubes Perencné elmondotta, hogy a pártszervezetük hiányos, kampány- szerű politikai munkáját hogyan busz nálja ki a klerikális reakció. — Amikor jó volt a politikai mun kdük, a választásnál és a terrtjolcsön. jegyzésnél, akkor egykönnyen leszerel­tük gyaláz.kodásalt, ezért meg kell ja­vítani, újjá kell szervezni népnevelő hálózatunkat. Kárpáti Ferenc etvtárs bátran mon­dott bírálatot Miklós Gyula elvtárs re feráfuma felett. Hiányolta, hogy nem foglalkozott az újhegyi dolgozók ered mérveivel, nem említette meg az öntök selcjfmentes munkáját, • artpJi érovlslikat. az Iszapszán előállítók; jó munkáját. Bernálh János Isrtvón-aknai párltjt kár a munkaerő-hullámzás és a mű­szakmulasztás okait tárta a küldött- értekezlet elé. Jó eredményként ismer­tette, hogy István-aknán megjavították a !«- gényerthonber. a helyzetet, rádiót szereltek be, kultúreiő&dáísok'at, szemináriumokat tartanak, hogy ezzel fokozzák a dolgozók f.ntu datál és csökkentsék a munkaerőhul- lámzást. Bírálatot mondott a pécsi Pártbizottság felé, hogy a tagjelöltek­nek felvett elvtáTsak könyvének kül­dését nem intézte el. Ferenc-akr.árói Illés Károlj’ körlctaknász mondta el hogy rosszak a sűrített levegő vezeték- csővel és mir« a munkahelyre ér, 20 százalék vesztesége van. Számolják fel a bürokráciát Sülő János felszólalásában elmond­ta, hogy ők miiként csökkentik az önköltséget. Részletesen ismertette, hogy az egyszer már használt vasúti talpfát miként használják irt újra és ezzel évenként 20.000 forintos megtakarítást érnek el. Preller Alajos hozzászó'ásában kriti­kát gyaik'oroit üzemi pártszervezetük felé, mert nem foglalkoztok kellő­képpen az oktatási munkával. Gábor Domonlkosné Mecsekszaboicsról el­mondotta, hoéy laza a pártszervezet é.^ az MNDSZ között a kapcsolat és ezt kihasználja a klerikális reakció, amely befolyása alá íkeríteMe az MNDSZ asszonyainak egyrészét. Borbás József Isván-aknai harmad- bizoMsági titkár beszámolt a szak- szervezet hiányos munkájáról, amely ben erős mértékben mesjta'álha'ó a zindikalizmus. Bírálatot mondot' a pártszeih'iezeK felé, hogy kevés se­gítséget ad munkájukhoz, üzemi érte­kezletet tartanak, amire a szakszer­vezet vezetőit meg sem hívják, Is­mertette azt- hogy István-aknán nagymértékben meg',•'Hálható a bürokrácia, ami cant egy esetben a munkaverseny akadálya. Ezután Albrecht Ferencné Pécsbánya- telepről elmondta, hogy bürokra­tikusán kezelik a tag- és lagjelöll- felvételt. Sipos Sándor a fapazarlás okairól beszélt arról, hogy nem ad­nak mindenkor megfelelő méretű fát a fejtéseikbe, Laborcz György Sza­bolcs falusi pártiitkár felszólalásában hiányolta «ft. hogy eddig nem igen beszélték meg a feladatokait az akna: és területi pártszervezetek és így a munkájukban nem tudtak kellő ered­ményt felmutatni. Igaz Irén a női bá­nyászok emefedő számál és ió mun­káját ismertette az értekezlettel. Kászon József elviár;, a Dunántúli Napló munkatársa a munkáslevelczés nagy jelentőségéről beszélt és javasol­ta, hogy hozzák határozatba: minden pártvezetőségi tag és min­den népnevelő legyen a párlsajtó műnkért evetező je. Ezulán Heller Józ-pf megbírálta Mik­lós Gyu’a elvtárs beszámolóját, meri nem ósmerto'te a Ferenc-aknai bá­nyászok szép eredményét- akik énrilis hónapban 4 ii'Iérrel csök­kentették egy mázsa szén árát. Ezután még 28-an szólaltak fel, köz­tük Deák Lívia elvíársnő, a Pécsi Pártbizottság titkára is beszélt a bá­nyász küldöttértekezlethez. — Az elmúlt 3 évben hatalmasat fejlődött a MESZHART pártszerveze­tek munkája. Meglátszik ez abból, hogy az elvtársak igen komolyan fog­lalkoznak a termelés kérdéseivel és ez azt bizonyítja, hogy politikai öntuda­tuk mellett fejlődik az elvtársak szak­ma; tudása is. A nagyarányú fejlődés mellett vannak hiányosságok is és ez döntően a pártépítés kérdése. Előfordul, hogy egyes funkcionáriu­saink sem mennek szemináriumra és a tagjelölt felvételekkel is igen elmarad­tak. Ennek az értekezletnek döntő fordulatot kell teremteni a pártépítés munkájában. is, hogy a Pécsi Pártbizottság segítsé­ge, irányítása eddig sok esetben nem volt elég konkrét és elég egységes, — Szólnom kell még — folytatta — a női munkaerők elleni támadásról, amit az ellenség végez. A rágalmak özönét zúdítja feléjük, amit nem egyszer az elvtársak nyugodtan hallgatnak. Fo­koznunk kell az éberségünket és le kell törnünk az ellenséget. — Nagy feladataink vannak a mun­kafegyelem terén. Kemény intézkedéseket, kell hoz­nunk a munkafegyelem lazító! elten. Meg kell javítanunk a politikai tuda­tosító munkát, hogy a meglévő irá­nyosságokat kiküszöbölhessük. Ehhez kell elsősorban segítséget adni a meg- I választásra kerülő MESZHART Párt­Deák Lívia elvtársnő felvetette azt I bizottságnak,! Szikra eivtárs a MESZHART PápibkoHíág jclenlőséwéről A hozzászólásokra Miklós Gyula válaszolt, majd Szákra Sándor elv­társ, a Megyei Pártbizottság tit­kára szólalt fel. — Pártunk Központi Vezetőségé­nek február 10-i határozata óta — mondotta —, nagy lépést tettünk előre. Az elmúlt néhány hét alatt szemmel láthatólag megerősödött párttagságunk bizalma a Párttal szemben és ennek bizonyítéka, hogy felvetik az elért eredmények mellett a hiányosságokat is. Tavaly ősszel, mikor megalakultak az aknai pártszervezetéit, megválto­zott a kommunisták viszonya a ter­meléshez. De a szervezeti felépítése az aknai pártszervezeteknek nem sikerült a legjobban, mert „elhal­tak” a körletekre bontott alapszer­vezetek s így meglazult a kapcsolat úgy a párttagsággal, mint a széles tömegekkel. Ennek a hiányosság­nak kiküszöbölésére most MESZ­HART Pártbizottságot választunk, amely az aknai pártszervezeteket kellően össze tudja fogni. Emellett döntően szükséges, hogy erős és aktív bizalmi háló­zatot szervezzünk, párfcscporto- kat hozunk lébe» hogy az aknai pártvezetőség segítségükkel meg­felelően tudja irányítajoí a tagságot. Eddig az aknai pártszervezetek munkájában az volt a fő hiba, hogy mindent a titkár akart elvégezni és így sokszor a legdöntőbb kérdések­kel nem foglalkoztak kellőképpen. Ezen kell változtatni az aktíva hálózat, a bizalmi há­lózat és a pártcsoportok jó meg­szervezésével. Meg kell javítanunk a pártépítés munkáját, el kell érnünk, hogy ez aknai pártszervezeteink előtt köz­ponti feladatként álljon, napi mun­kájuk szerves része legyen. Szikra elvtárs útmutatását nagy tapssal fogadták, majd a jelölőbi­zottság elnöke felolvasta a MESZ­HART pártválasztmányba javasolt elvtársak névsorát. Mindegyiknek részletesen ismertette önéletrajzát és az eddig végzett munkáját. A jelöltek egy kivételével elfo­gni át ók a pártvélasztmányt. Németh Árpádnét nem fogadták el, mert indokolatlanul eltávozott az értekezletről. Ezután titkos szava­zásra bocsátották a jelöltek név­sorát. A szavazás megejtése után a mandátumfeiülvizsgáló bizottság el­nöke ismertette a szavazás ered­ményét. A MESZHART pártválasztmány tagjai: Bencze András, Bemáth János, Bogár Imre, Bogdán Mi- háiyné. Csótl József, Dobszai Mi­hály, Horváth Lajos, Hrubes Fe­rencné, Igaz Irén, Kálmán Béláné, Kárpáti Ferenc, Kovács Lajos (17), Markó Győző, Marton János, Mese Piroska, Mészáros Zoltán, Miklós Gyula, Orbán Ferenc, Pálkuti An­tal, Pemecker Anna, Prlskin István, özv. Specht Józsefné, Store Etel, Szabó Istvánná, Szantner József, Varga Ferencné, Varga Gyuláné, Wágner György, Vereckel Lajos, Virágh József és Véner, Jánosné. Póttagok: Györkő Antal, Kengyel Jánosné, Laborcz György, Lantos János, Lőrincz Adámné, Mészáros György, Túrna Jánosné. A MESZHART küldöttértekezlet a dolgozók legjobbjait, sztaha­novistákat, élmunkásokat, kiváló- munkás műszaki értelmiséget, bá- ’ nyásznőket választott a párt- választmány tagjaivá, olyan elvtársakat, akik eddigi mun­kájukkal bebizonyították azt, hogy hűek a munkásosztályhoz, a Párthoz és minden erejükkel azon vannak, hogy minél előbb sikerre vigyek a magyar dolgozó nép ügyét, a szo­cializmus megvalósítását. A MESZHART küldöiíértekeziete, amely az Intemacionlé hangjaival ért véget, végül Is határozatot h - zott a pártmunka ős a teme'és megjavítására. Ezt lapunk hoteapt számában fogjuk közölni. I anuiságos termelési értekezlet AZ ÉPÜLETSZERELŐ NV-NÉL Szépszámban jöttek össze a vidéki építkezésektől is a pécsi Epü’etsze- relű KV dolgozói a termelési érte­kezletre. Pelőc János t’B titkár ntri- totta meg a gyűlést, majd Sáfrány György személyzeti fe'elős beszélt a munkákon tapasztalt hibákról és az éberségről. — Még most is akadnak szaktár­sak. — mondta beszédében Sáfrány elvtárs — akik nem dolgozzák ki teljesen a napi munkaidőt. Nem egy esetben előfordul az, hogy a szak- társak jóval később kezdenek a munkához és azt előbb is abbahagy­ják- Felhívta a úrnnka társak figyel­mét az ehhez hason’ó helytelen őse lekedetekre, rávilágított a munka­fegyelem teljes mértékben való megszilárdítására. Ruzsinszkv László, az ilzem mér­nöke. a kiiv kozö előadó éle*en elítélte n norma- és'bércsalókat. Beszélt még a selejtkérdésről és a művezetési hibákról, hiányosságokról. Aztán ismertette az üzem dolgozói­nak eredményes munkáját. — Nem szabad, hogy eddigi eredményeinket túlértékeljük, inkább arra töreked­jünk. hogy a jövőben még nagyobb eredményeket érhessünk el. — Aztán részletesen ismertette az üzem ered­ményeit. — Kgy órára előirányzott termelési érték 23.3!) forint, ezzel szemben a teljesítés 30.20 forint. A második évnegyed beütemezett ter­vét 500.000 forinttal haladtuk túl, ami 13.1 százalék túlteljesítésnek fe­le! meg. Szörényi Zoltán arról beszélt, hogy a darabbér bevezetését minden dol­gozó örömmel várja. Ismertette rész­letesen a miskolci Épületszerelő NV versenykihívását. Gados Gyula a tervfelbontással foglalkozott. Rámu­tatott arra, hogy nagy segítséget je­lent a terv felbontása, mert minden­ki világosán látja maga előtt »mun­káját és meg tudja már előro álla­pítani a munkaidejét is. Vincze Zsigmond vállalatvezető az iizem sztahanovistáinak díszoklevelet nyújtott át. Pirkoffcr Antal, Szondi János, Molnár István, Tábori József, Bellánvi Lajos sztahanovistáknak mondhatják magukat, hisz hivatalo­san is elismerték már. Ezután az üzem több dolgozóját részesítették dicséretben. Az ünnepi szavak után megkez­dődtek a hozzászólások. Kozári La­jos az összes szaktársak nevében üd­vözölte a. sztahánovistákat. A l-es szerelőrészleg nevében elfo­gadta a miskolciak versenykihívását. Örömmel üdvözölte a darabbérezést. Az ifjúságnak jó munkáé kívánt. Má­tyás Mihály beszélt az előforduló hibákról. Üdvözölte a tervfclbontást és azt kérte, íiogy a normát a hely­színen számítsák ki. Szondi János hozzászólásával kérte a vállalatve- zrtflséget. hogy az anyagot időben szállítsák lé, hogy zavartalanul tud­janak dolgozni. Bírálta az olyan fia­talokat, akik nem igyekeznek a szakmát eltanulni. Salamon István ifjúmunkás meghívta az idősebb «zaktársakat, hogy vegyenek részt az ifjúsági küldöttválasztásokon. A következőkben Vince Zsigmond vállalatvezető válaszolt Mátyás Mi­hálynak az anyagmozgatásról. Ön­kritikát gyakorolt és megígérte a fokozott segítséget. Fodor István ifjúmunkás örömmel üdvözölte a.z ifjúság pevében a sztahánovistákat- Az ifjúság nevében több felszólaló kért« azt, hogy zökkenőmentei mun­kát biztosítsanak részükre, hogy a kongresszus! felajánlásokat Időben, tudják befejezni. Győrfi Károly fel­szólalásában nem látta jónak a ferr- felbontást a kisebb munkahelyeken'. Egész felszólalásában a hangulatkel­tés tükröződött vissza- Ruzsinszky László ismertette Győrfi felfogá­sának helytelen voltát, majd a vál­lalatvezető ,felelve Gvőrlti KároTr- nak, megmondja, hogy a tervet mégi» felbontják9 mert nincs szükség a további csalá­sokra. A dolgozók tapseal és telke­sen fogadták a vállalatvezető vála­szát. , A pécsi épületszerelők termelési értekezlete lelkesen zajlott le. Sofe hozzászóló volt. Meglátszott, az, ho:ry minden dolgozó magáénak érzi M vállalatot. Az elhangzott bírálatot » vállalat vezetősége azzal fogadta, hogy ezentúl még jobban ügyel ar­ra, hogy hibák ne történjenek. A helytelen hozzászólót nem dorongol- ták le, hanem úgy adták meg a választ, hogy Győrfi Károly Is ta­nulhatott belőle. A termelési érted kezlctről minden dolgozó azzal tá­vozott, hogy ezután még sokkal job­ban fognak dolgozni, hbgy minél jobb eredménnyel végezzék az öt­éves terv építését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents