Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-14 / 111. szám
6 n F l O 195'J MÁJUS >4 Ma még csak látogatók, de ősszel már tanulók lesznek Soha nem felejtem el. Elsős gimnazista voltam, tele kíváncsisággal, tudásszomjjal és mer lkát. szegény gyereknek szült az anyám , rengeteg félelem szorult belém és még több irigység azok iráni, akik új táskával jelentek meg, csikorgó, lakkos cipőben, előkelőségük minden varázsát hordva az iskolában. Fülembe csengett anyám óvó és rovó hangja is: — Nagyon jó légy és nagyon szólhgadó, mert te nagyon szegény gyerek vagy! Vigyázz: az úrigyerekekkel sose kezdj ki! M’n~ dig nekik van igazuk úgyis! költözött nővérek, keménykalapoc % tibhlcket apák is nagykalapú mamák kisér' a pádig, engem csak a félelem, mf, hazai játqnács, mert anyám akkor i> beleg elször. Valahogy ilyesformán történt az én beiskolázásom napja később csak tágultak szegénységem határai és szűkültek továbbtanulási lehetőségeim. Legjobb rajzoló voltam az osztályban s félévben mégis elbuktál fák. Miért? Schmidt Ottó, egy OTl-tisztviselő pöttyösképü fia egyszer rálépett a rajztáblámra s az keltére■ pedt. Először csak olyan kanyargó ér. nek látszott a repedés a sémára gyalult felületen, mint amilyen kanyargó csíknak rajzolják a folyókat a térbe pékén, — aztán egy rajtórán besza kadt alsókarom súlya alatt. — A következő órán új rajztáblával jelensz meg Ham szólt ellenállást nem tűrő, de csendes kangon a rajztanárom s azzal otthagyott. Mondanom sem kell, anyámnak nem mertem beszélni a „dologról", Részben, mert tudtam, hogy annyi pénze sincs, hogy a reggeli tejbe egy kis kávét öntsön, nemhogy rajztáblára, részben azért hallgattam, mert tudtam: nem hiszi el anyám, hogy nem én voltam a bűnös. A következő rajzórán sem volt táblám és a következőkön sem. Először pofont kaptam érte, aztán osztálykönyvbe ir- tok „hanyagságomért". Év végén pedig megbuktattak rajzból. Ismétlem: a legjobb rajzos voltam, A következő ével „kihagytam". Rajzosztályzatomért nem kaptam tandíjmentességet, aztán meg rosszul éreztem magam abban a: iskolában. Elmaradtam a kiránduld sokról, mert nem volt hátizsákom, csak „stanecliba" csomagolt zsíroskenyerem, és a többiek ezért csak „kis- tarisznyáénak" csúfoltak. De cserkész- késem sem volt és cserkészszijam sem s erre nerü győzték felhívni f.gyelme met „osztálytársaim". Kimaradtam. S egy évvel később talán csak a konok doh, meg a t 'gy szom/ bátorított odáig, hogy egy másik iskolában ugyan, de bemerészkedtem újra az „urak iskolájába". Sohasem felejtem el 'tust ts eszembe jut, ahogy ülök itt a legutolsó padban És szeretném, ha hirtelen ismét üzennégy-tizenöl éves lennék és a feltett kérdésekre én is a levegőbe lökhetném a jobbkezem két ujját, hogy: Kéremszépen, én tudom! És felállóik és telelnék, mint r:osl itt előttem az Erzsébet leány- gimnázium elsős növendékei. Rengeteg minden történik most itt körülöttem s szinte lámpalázat kapok, hogy mennyi mindenről kell beszámol nőm majd, ha az írógép mellé ülök és cikket írok, hogy ........Az Erzsébet ál talá nos leánygimnáziumban megkezdődött. o nyílt hét Nyolc-tiz kislány érkezett az iskolába, hogy képet kap janak arról a világról, amelybe hamarosan belekerülnek .." A nyolc-tiz általános iskolás leány nem messze tőlem, egy hosszú asztal mögött ül egy tanítónővel Mind néma most és figyelik a falak képeit, tanárnő szavait, a gimnazisták beszédét. A másfajta Iskola minden porcíkájál ismerni szerelnék egy pillantás alatt. Ahogy ott ülnek egymás mellett előre- hajolva, arcukba hulló szőke hajukon megcsillan a délelőtti nap Mind sző kék és egy kivételével kekszemnek, Most éppen a vendéglátó elsős gini. názis’a lányok ismertetik egymásután az skola munkáját Az osztállyal szemben a teljesen árva kollégista Kriszt Éva áll Arról beszél, hogy ő is falusi iskolából kerüli ide s bizony ez soh nehézségei jelen telt az első hetekben, Sőt hónapok f,nn is. éppen a kongresszusi versenyre készülünk. Szeretnénk elérni a kitűzött eredményeket: megjavítjuk a tanulmányi színvonalunkat! Aztán Rohonczi Etelka áll az első pad elé. aki a Diákszövetségről beszél, arról, hogy faliújságjuk van, heti politikai beszámolókat tartanak. Kiss Etel egy bányatelepi vájár lánya szintén falusi iskolából jött. Egyszerű, frázisnélküli magyarázatokkal üdvözDk a lányok jövendő társ. nőiket. Nem szokásos köszöntőket mondanak, hanem közvetlenhangú tanácsokat.. Aztán folytatják az órát. A nrimltio népek költészete az óra anyo. :■ Végül aztán feláll a vendégek egyike, Antal Gizella és megköszöni a látottakat és hallottakat: — Mi, kültelki proletárgyerekek, örülünk, hogy ebbe az iskolába kerülünk! — fejezi be mondanivalóját és a szemén látszik, hagy a szivéből beszél. A jövő tanévben Antal Gizella és társai biztosan ennek az iskolának a növendékei lesznek. Csak rájuk kell nézni: a némaságuk is ezl beszéli. Mint a film, úgy peregnek le a kő- vetkező jelenetek. Az első cé-be nyitunk be az általá nos iskolásokkal. Ott orosz óra van éppen. Mikor belépünk, orosz énekszó csattan fel a jötiek tiszteletére. Aztán folytatják az órát. Szinte alig hisszük hogy eUőosztály ez. Beszélgetnek a Szovjetunió nyelvén: t t t f — Én jól olvasok ... — mondja oro.f szül Horváth Edit és valóban jól olvas fi Majd könyv nélkül, beszélgetnek orey-fi szül. Végén Petőfi Éva összefoglalja a (’ teljes anyagot — oroszul. Nagyot tetszik ez Antal Gizellának ^ és társainak, fi OTTHON Kílenp éve, hogy eljöttem hazulról és most a munkám újra haza vitt. Különösek voltak ezek az évek, négy nagyon hosszú s öl nagyon rövid A bajtól volt a négy és szörnyű hosszú S a munkában gazdag öt elrepült. Nézegettem városom házait, a háborúban mennyi romba dűlt. — «Jövőre veletek beszélgetünk így $ — szál mosolyogva Ne- £ menyi Antalné, az orosz nyelv tanáráé s ezzel befejeződik ez a látogatás ts. ^ Még egy pontja érdekes a látogatás- f r.ak. Az első D-osztály röpgyűlése. Nejn\ is érdekes: tanulságos és figyelemre- \ méltó. Itt Király Ágnes, az osztály- S titkár beszél éppen a tagokhoz. Először 4 arról szól néhány szót, hogy fel kellé emelni a tanulmányi színvonalat, mert fi közeledik az ifjúsági egység nagy kon-fi gresszusa. Bejelenti követendő pílda-( képként Jendó Erzsébet munkáját, aki' 5 százalékkal emelte a tanulmányi J eredményeit( majd megbírálta azokat, akik nem tanulnak szorgalmasan. A röpgyülcst is elhagyják az Iskola látogató lányok és mennek tovább.) Diákokkal ülnek össze beszélgetni, tanárokkal tárgyalnak arról, hogy mit i kell tenniük itt majd. fi A kültelki iskola proletár gyermekeit % is szívenfogfák a látóit és hallott nagy f szerűségek. Kilépünk a: iskola kapu- j jón: a sétatéri gyérekzaj csap meg ben. í nőnket, meg madárcsipogás és a be- A lombosodon gesztenyefák között az fi egyre jobban tűző nap. Egyik fényből # a másikba lépünk. fi Ezen az úton jött haza az apám, lábnyomát nem őrizte meg az a fogságból, 920 nyarán, szorongva verte meg a kiskaput. út £»<MEB3flK Amié.iáGOxlj > A szénhuh átok Nagy szakálla volt, nem Ismerte lel a csa’ád. De meg a nagymama sem. — Az apád meghalt — mondta azután és sírt, ahogyan szokott, csöndesen. 'Az apám akkor — így gondolom én megmosdott és a kertbe ballagott, megnézte mekkorát nőttek a fák, észrevett mindent, ami változott. A kert végében hátára feküdt, sokáig nézte a fellegeket és hogy milyen szép az itthoni ég, és fújt a szél és lassan este lett. Most ts, amikor én jöttem haza, a szél az égen felhőket hozott, mint új világban, úgy néztem körül és láttam, mennyi minden vá’tozott. Láttam a régit, ami Összedőlt s láttam az újat, hogy emelkedik romok helyén, hogy épül új világ. Láictm a jövő fényes éveit. At apám azt hitte, hogy haza jött, de új fogságba hozta csak az út. Én szabadon jöttem és igazán haza t vidáman vertem meg a kiskaput. KUCZKA PRTER I ni* *' 1 KrUu 7 né' •» i M ..,........-r emeli Inl hantját lé tek me £ '.’.y Aliink Nincs Ár évelejt biionytolaneág hont.u'ata rég kipusrlult innét Megszűnteit éh i tanulókörök él 0 tanufópárok Mos: A y* er vezet az életfolyamatok fenntartásához szüksége* energiával a táplálkozás, emésztés útján látja el magát. Energiaforrásul szolgáló fő tápanyagaink — szénhidrátok, fehérjék és zsírok — állati és növényi eredetű táplálékainkban vannak jelen. Ezeken kívül a szervezetnek szüksége van: a már említett ásványi anyagokra. továbbá vízre, lipoi-dokra és vitaminokra Ezek energiaforrásként, azaz valóságos tápanyagként nem szerepelnek, bár a szervezet anyag- cserefolyamaUiban é$ egyéb műkő dóseknél elengedhetetlenül fonosak Legelőször a : szénhidrátokkal fog lalkózunk, melyeket növényi tápiáié kainkból nyerünk A növény igen egyezerű anyag- hbói ppm fel le ma?.' ízből, szénsavból és ammóniákból. E vegyülelek molekulái kinsinypk, alig néhány atomból állanak. A víz (j3.,0! két hidrogén- és egy osigúüi-atombúi, szénsav (CO,) ejy szén. és két oxigén-atomból, az ammóniák' (NH ) pedig, amelynek víz©' oldatát szalmiákszesz néven ismerjük, egy nitrogén és, három hidrogén-a'omből összetett molekulák tömegéből áll Az lyen vegyidet kbó! a ncveny sok s:áz vagy ezer atomból magában foglaló bonyolult molekulákat épít fél- A kis szabad atomcsoportoknak nagy egységekben való egyesítéséhez termósze- •esen erő kel! A. növény u napsugár-, zás energiájával építi fel testét vízből, szénsavból és ammóniákból. A szénhidrátok felépítése a következőképpen történik, A növény szénsavat vesz fel a levegőből ír, vizet a talajból. « a napnv-ár energié-'nak segítségével maUasabbrendo veg”üle‘c ki t ép{< fel belőle A srénssv és a viz legegyszerűbb vegviílete a formaldehid és az erre! rokon összetételű savak A növényi lest tápanyagainak felépítés» közben először savak kelet kern eh E^srl vari az. hogy a gyű mólos éretlen állapoT-sn savanyú ízű A nö-ények szonsavfe'vételóva! kap- • sóletban m'g kell jerfverni hogy a növény fordítva lég Ók miit az em her: kivonja a levegőből ■-- szénsavat és ovi - ént o levegőbe mié az amber ovi.gmt fogva A t.s a k'lé! *üsej ü«ín«av távozik s»f nr;v,e--Sb/j! A szénsavból és y I/bői kelnékeeótt ’ormaid >híd«t i növény óíabb foni’l clehid mnt’ó;>'4t-ká építi ösn?,» és ígv keletkezik a szőlőimkor A szőlőcukor molekulák tovább szintetizálod- hatnak és belőlük jualátacukor, nádcukor, keményítő, vagy cellulózé lesz Ezeket az anyagokat, melyeket tehát a növény szénsavból és vízből készít szénhidrátoknak nevezzük, A cukor, a keményítő és a cellulózé táplálékunk három tptíf on tusa bb szénhidrát anyaga. A cukor előfordul a különböző gyümölcsfélékben, keményítő van például a lisztben, burgonyában, s a cellulózé tobbé-kevésbé minden növényi tápanyagban megtalálható. Hogy a szénhidrátoknak milyen szerepük van az egyes szerveknél, például az izomműködés energetikai folyamatainál, későbbi fejezetekben fogjuk ismertetni, most vizsgáljuk Eifi-j art hogy or emésztés során mi ■őriérik a szénhidrátokkal Az pmész tőszer-ckripk kéi fontos feladatuk van. Először kisebb egységthre kell felbon- lantok a lápsnyag nagy molekuláit hogy azok a szervezel sejtjeibe jussanak A nagv molekulák ugyanis n.cm tudnak a szöveteken és a sejtfalakon Stvándorolni- Egy keményítő molekula nem képes átmenni az -Y-ytk sejtből a másikba. Másik fontos föladata a? emésztőszerveknek a.r, hogy, a táplálékokat vízben oldhatókká tegyék- Ugyanis az anyagok narn hatnak, nem vándorol r.ak át a sejtekbe. c$ak ha fel vannak oldva. Tudjuk nagyon jól, hogy sem a koményílö. sem a cellulózé nem jut- ‘ ha a szervezet sejtjeibe. Ezzel czf.mbcn a cukrok jó! oldódnak a vízben tapasztaljuk ezt például 9 kockacukor esetében A cukor tehát köny- nyen beirthat a sejtekbe. Ezzel már is 'isztáztuk az emésztő folyamatok lé nve'ét: nz emésrtőszerveznek cukorrá kel! éAalqljitan:nb a szénhidrátokat, hog' Ts a bél falán át felszívódhassanak a szervezetbe és a sejteknek :ápláléku! szol,hálhassanak Amint, a növény egyszerű cukor molekulákból bonvolulf keményítő és cellulózé molekulákat épített fel. úgy zz emésztőszerveknek is szét kell bontaniuk a bonyolult keményítő és clluloz« molekulákat egyszerű cukor mo'ekuléVké A cuko-ohlat azután felí-zfvAáik az öregbe és fgv elfut a ‘ ',1 ti, r,den részébe s a finom hai rálerek falam á* beszivárog minden :yes sejtbe dr rigyi András, pnifuscKVDALOL A JOVO (Részlet A, Perven- e*v: „Csillagod a bscsti'et" c. regényébő!). A háborúnak vérié, elkövetkezett a béke, .1 felszabadított Balkáp í/t/ő, zelrnl dalaiktól volt hangos ... Daloktól, auie- iijelc n győzelemről szóltak és a jövő jf.ladatul- ról Suvalöv vnprefredes jött el horzdpk- -zz Lenin és Sztálin Cigijét — mondotta — ti kell, pogy diadalra vigyé. ck. Ti, a fiatalság- T lógjátok átadni tanaika' ’;z egész világnak, amely különben pusztulásra van ítélve A kommunizmus az egyetlen °mi nteyrpentfr'tl áí emberi, léget a teljes romlástól — Mondok nektek egy egyszerij példát, gárrfis- 1 tiki Képzeljétek csak el, ha szocializmus eszméje ’>arminc éve nem győz s a mi legjobbjaink néni rohamozzák nieg a Téli Palotát, T’cr/’Kopot Krnsznojn Cnrál és ha ti azóta cljelt Idő qlatl hazánk nem fejlődik to- i)ább! milyen eltnaéadoff volna most az embtrh ség •m .4 fasizmus pvszlu- tásrci szánla vf errher’- séget. Ettől a sorstól mi mentettük meg a világot, hajtársak ITi,\ gárdisták, igőzeíemmet jártátok végig a balkáni államokat. olt lehrtet! iáin! benneteket Szófiában Hetgráriban. Bukerf st- hrn. Budapesten és meg- asoááll benneteket becsi Ufót jártatok, elvetetté- ‘el: a kommunizmus "rwwiit. amelyek Euró. •a földjén virágba rzö’:- kennek majd, mint htr ónkban is történt Mrs! az a feladatotok, hogy megvéd iétek a virágzó '•dántáknt nehogy el- mrszfi>sdk tánnsiárókkal l< atombombákká^vonlon 'zoofott volt ,/Jt nr utolsó bestédét mondta az ezredhez -melaekke} Sztó’-i.grád ó>a együtt harcolt ... Űrnél azülótöldemen vagyok Apám a kolhozban dolgozik és már megöregedett. Üj ház épült a régi helyén. Usz- tyiiX Anyiszirnovics «j F.uszjn is sóját bárfogte- tös hajlékukban éltek. Az első napon, oiikor hazaérkeztem^ husijával az anyakönyvvezetőhöz mentünk ■, ■ luszja bök dog mosollyal irta be nevét, aztán rámfordi- totta őrömtől sugárzó kék szemelt.-z Végre megtaláltam Szerjozsq a mesebeli királyin. Platánfák árnyékában jöttünk vissza az anyakönyvvezetőtöl, egymás kezét fogva, and a boldog gyerekek. Mögöttem anyárn és apam jött, kissé, hátrább Usttyin énylsziniovic*, oki jobb- ribbatra nézelődött és fehér zsebkendőjét mind- unlqtau arcához emelte Az Ahndzc gerince fö- töt> felhőtlen volt az ég és boldogan szlu'i/k a tiszta hegyi levegőt mint annakidején, parti :apko- ninkban a fízsed jav fennsil/ján. .4 hegyoldal lankris részei ff folyópart felé frissen ásott árkokkal határolt parcellákra voltak osztva. Házhelyekre, amelyeken rövidesen már házak tarkáinak maid. ,4 mozdulatlan, t sztq hegyi levegő minden hangot továbbított n parton haladó d'hdnk lába alatt tnegcsö-renő kavics, nagy az úszó libák lubickolásának hangja éppoly tisztán hallat'' szolt, mint a Uh hbn- násztorlgny kiáltása f<v háj után. Alkaroltnni Luszlá' és a legelő feli sétáltunk A cikória virágai elátnsz- tollák a rétet, ,-tr idilli csendbe éles füttyszó hasított t z egyik fű: ágaira pajkos gyermek kapaszkodott és (rittyentett társának, aki futva igyekezett hozzá kezével tartva lersász- li készülő nadrágját A fűzfa ágai és a vidáman ia'tszazloró gyerekek saját gyermekkorom édes rmiékeit idézték t.yszjóval nemzetünk jövőjéről beszélgettünk ~~ A mi fiatalságunk összenőtt a szocialista ország jövőjével. Nekünk sikerült... Láttuk az erők mozgósítását a háború kitörésekor, sien- nrdések próbáját, határozott léptekkel meneteltünk a háború vérárr tolta földjén, Európa or s zúgó t tain. Szemünk előtt nőnek ki a luimií’ btd és n romokból a városok, új sínek épülnek a gördülő kerekek alá és ismét terem a iérrel öntözött föld. — Mégis mik a terveid y jövöref ~~ kérdezte most Lnszja, Mérlegeltem: ”Váljak ki a had se rcgböí-> Szereljek le, piim a legtöbb régi bajtársam? Az ország újjáépül és ért részi akarok venni a sebek mielőbb, be- gyógyításában. .4 nép látta elhamvadt nqtasqH és hatqhnas tendü'r'trl, r-.ész erkölcsi és fizikai ereje megfeszítésével kergette el a háború dühödt madarát: néni szeretné, ha iiészthoző szárnyaival ismét feje fölött csapkodna. Senki sem akarja, hogy megismétlődjék, ami voltt Én sem szerelném! Mit tegyünk? ,t karysáji völgyre gon- deltám. Lefjukovvaí lefolyt beszélgetésemre a keimt erdőben, amikor yr ejtőernyősök matád- ványaival Bzevatzh-pol erődjébe húzódtunk gisz- sza. Igen, ha újabb veszély fenyegetné hazán' kát, az új harcba még nagyobb képié Its égy e l kell mennünk ... olyan harcosokhoz illően, okik a kommunista Ionok teljes és végső győzelmét akarják .,,.4 éóitdroshott (|f!- gyök, Moszkvában. .4 Frunze hadiakadémia gránit lépcsőin igyekszem a széles, Idrtgjtafú bejárul felé.
