Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-13 / 110. szám

1950 MÁJUS IS N Ä 9 h O 5 A Masnsémténi Nemzeti Vállalatnál nem garázdálkodhatnak tovább ' a normacsalók, hétfias bevezetik cs Azok, akik bércsalásokat követnek «1, nem „élelmes”, vagy „ügyes” em­berek, hanem, a dolgozó nép kártevői és munkatársaik ellenségei. Ha valaki benvtil valakinek a zse" bébe és észrevétlenül kivesz onnét pénzt, akkor azt mondjuk rá, hogy lo­pott. Ha valaki azt a pénzt lopja el, melyből új gyárakat, napköriotthono- kai, kultúrházakat építhetnénk, akkor az ugyanolyan tolvaj, mint az előző és amint, az előzőket a bíróság elítéli, úgy ezeket társaik, az öntudatos dol­gozók ítélik el, akik nem akarnak más keresethez jutni, mint ahhoz, amiért becsülettel megdolgoztak. Viszont ami­ért megdolgoztak, azt joggal követel­hetik. Ezért függ össze a normacsalók kér­dése a darabbér-rendszer bevezetésé­nek kérdésével, mert amíg a mostani bonyolult bérezési rendszer sokban a. nomücsalóknak kedvezett és a becsületes munkásoknak volt ked­vezőtlen, addig a darabbéreién tiszta és világosan érthető rendszer* nem kedves a normacsalóknak, de igenis kedvez azoknak, akik becsületesen dol­goznak, mert teljes munkájuk után megkapják a béri. Ha valahol ©okát szidták a mostani bérezési rendszert, akkor & Magasépí­tési Nemzeti Vállalatoknál sokat szid­ták, — különösen a segédmunkások. Mindjárt azt is hozzátehetjük, hogy bércsalások a pécsi Magasépítési NV- nél is jócskán előfordultak. A mostani bérezés adott lehetősé­get erre. A legegyszerűbb forma az, amikor többet vesznek fel elvégzett munkának, mint amennyit valójában elvégeztek. Ezt csinálta az egyik nagyharsányi munkánál Ámon Ármin villanyszerelő. Munkalapjára 542 százalékos teljesít­ményt vezetett be és ez 17.75 filléres órabért jelentett. Amikor jobban utá­nanéztek ennek a kérdésnek, megálla- SÍtották, hogy a saját teljesítményének számolta el azokat a munkákat is, amit más rég^cít cl. A tényleges teljesítménye 19 száza­lék volt és nem 542. A 9 és félórái munkával valójában 5.04 forint volt a napi bére és néma nnyi, amennyit fel­vett: 163.48 forint. Így nézett ki tehát valójában Ámon Armin .kiemelkedő" teljesítménye és ezért javasolta az el­lenőrzési osztály az azonnali elbocsáj- tását. Persze nem ez az egyetlen bércsalás a vállalatnál. Előfordult éppen elég, A 16. bélhéten beérkezett egy elszá­molás a szentlőrinci gépállomáson fo­lyó építkezési munkákról. Itt Maro­sié» András, Kerekes Flórián és Faj esi József kőművesek egy 20 százalékos vakolatjavitási munkái 50 százalékos­nak tüntettek lel. Három vágón áll­ványfa kirakását, mely 90 köbmétert jelent, — 300 köbméteres munkának állítottak be. így 694 százalékos lett a teljesítményük és 18.12 forintos óra­bér, 732.60 forintos kereset járt volna, ha ki nem derül az igazság. Két nap múlva, május 15-én beveze­tik az építőiparban a darabbélrendszert Egyszerűbb lesz, könnyebb lesz a tel­jesítmény kiszámolása, nem kell majd azzal szöszmötölni, hogy ennyi mag ennyi idő alatt teljesítette valaki a munkát Az lesz a lényeg, hogy mit termelt, mit teljesített és azután jár majd a bér, méghozzá igen sok esetben magasabb bét*. Megjelent már a darabbérezéshez az új normakönyv és ebben a könyvben áll például, hogy alap és felmenő fa­lazásnál egy köbméter falazása 7.01 forintot jelent, eddig ezért csak 6 fo­rint 90 fillér járt. Vagy az alapbetónozásnál fél méter szélességig és 90 centi mélységig egy köbméter betón bedolgozása 3.26 fo­rintot jelent, eddig ezért csak 2.87 Ft járt. Ezek csak találomra kiragadott pél­dák. Nem bizonyítjuk azt, hogy min denütt hasonló eme'kedések lennének a forintérték körül, mert amint lát­tuk, van, ahol csak egy fillér a vál tozáa, de ez az egy fillér ia sokat mond. Azt jelenti hogy a darabbér­rendszer annyi bárt biztosit, amennyi jár a munkáért. Amint a normacsaló a munka megcsúfolását, úgy a darab­bérrendszer a munka megbecsülését je. lenti. SZTAHÁNOVISTÁK üzeme Mspteit! a „Tarlós békéért, népi iMróeiáéri“ áj száma A Szovjetunió egyik leghíresebb üzeme a szarátovi golyóscsap- ágy gyár, amelynek készítményei felülmúlják bármelyik nyugati ál­lam gyártmányainál; minőségét. Az üzemet úgyis Ismerik, mint a sztahánovista munkások üzemét, akiknek teljesítménye révén az üze­met a Munka Vörös Zászló rendjével tűntették ki Képünk Fedotova komszomolista munkásnöí mutatja be, aki a golyóscsapágyak ellen­őrzését végzi és rendszerint 200 százalékkal teljesíti túl normáját. Bukarestben megjelent a Tartós Békáért, Népi Demokráciáért leg­újabb száma. A lap vezércikke hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió győzelme a má­sodik világháborúban világtörté­nelmi jelentőségű. A szovjet állam kiállta azokat a megpróbáltatáso- kt, amelyeket egyetlen kapitalista ország sem bírt volna el. A háború­ban győzött a szovjet állami és társadalmi rend. A második világ­háború szemmel láthatólag bebizo­nyította, hogy nem lehet megsem­misíteni azt a társadalmi rendet, amely felszabadítja a népeket a ki­zsákmányolás és a nemzeti elnyomás ától A második Világháború tanulságai minden népet arra tanítanak, hogy bátrabban, határozottabban ' küzd­jenek az igazi demokráciáért, a szo­cializmusért, mert csak ezek bizto­sítják a tényleges szabadságot és függetlenséget a népek számára. A lap ugyanakkor hangsúlyozza, hogy rendkívül veszélyes volna le­becsülni az új háború veszedelmét. Ezért a háború végzetes elkerülhe­tetlenségét hirdető propagandának leleplezése, a tevékeny békéért folyó küzdelem a kommunista és munkáspártok legfontosabb feladata. Donáth Ferenc, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének tagja a falusi szövetkezeti mozga­lom első sikereiről Magyarországon írt cikket a lapban. A cikk ismer­teti az MDP munkáját, amellyel a szövetkezeti mozgalom előtt álló ne­hézségeket 1949 tavaszára leküzdöt­te. Adatokat közöl a termelőszövet-\ kezetek fejlődéséről és megálla­pítja, hogy a termelőszövetkezetek már a magyar falu szerves részévé váltak. Igen nagy jelentőségűek voltak a Szovjetunióban járt pa­rasztküldöttség tagjainak beszámo­lói a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatairól. /✓ d műnk- saebb,mint idcutsúiúiiaké — ügy* meg a fene. Nem az enyém. Dobos Gyula már hajnal óta kapált Hajnalban sajgó tagokkal kelt fel, mellette kászálódott az asz- szony. Az istállót káromkodás, szögzmötélés zaja töl­tötte be, éppen úgy zsibongott a párás, nehéz leve­gőben, mint a fáradtság testükben. Furcsa dolog a fáradtság: ar, ember ilyenkor néhány órai alvás után, még jobban érzi, mint akkor, amikor lefekszik. Kitöröli© az álmot a szentéből, ahogy megmo­sakodott. Pedig nem ártott volna már egy jó álta­lános tisztálkodás. Az utóbbi napokban nagyon el­szaporodtak a tetvek. Az embernek már az éjszakáját is megkeserítették és nappal is nem egyszer meg kel­lett állni, hogy jól klvakaródzák magukat. Dobos Gyula rendszerint káromkodva kezdte a napot. Sokszor elemlegette ilyenkor az urak anyja- istenit. Dőry Hugó Fejérmegyében és az Idamajori uradalom papgazdái, akik még istállót se adtak ne­kik, hanem disznóólt alakítottak át a summásoknak, meg a legújabb gazdája dr. Tulok József sávári fő­szolgabíró ilyenkor még nyugodtan aludtak s hiába emlegették őket a Dobos Gyulák, még csak a csuk! ás se zavarta álmukat. A reggeli még csak fokozta rossz kedvét. Hogy üres kenyér a reggeli, az csak hagyj án. A legtöbb uradalomban így szokás, de hogy az még penészes is legyen. Azt hiszik ezek, hogy a munkásember gyom­ra mindent bevesz. ^ Persze azért bevette. Mert kutya nagy úr a has. Parancsol a szájnak, meg a kéznek is. Az ember leg­szívesebben kiköpné, de akkor meg olyan, mintha követ dörzsölnének össze a gyomrában. Marja az em­ber gyomrát az éhség. Követelődzik a has. És el kell hallgattatni, ha más nincs, penészes kenyérrel. Délben bab az ebéd. Hetedszer esznek babot már ezen a héten. Három ebéd, három vacsora bab volt. Ez a negyedik ebéd. — Hogy a 16ve is pusztulna már ki neki — ká­romkodik ebédosztáskor Dobos. — Ez még a Dőry nagyságos' úrnál is kutyább — mondja neki az egyik falujabéli. — Úgy vagy te vele János, hogy neked mindig az a legkutyább, amelyiknél vagyunk — filozofált mér­gesen Dobos. — Egyformán kutya ez mindnyája. Ebért nííSn Is méreteset,. ©fnescrc«*»© folytatta a kapálást. — Kár is volt eljönni — gondolkozott ma­gában. A vége az idén is az lesz, hogy eltelik a hat hónap, dolgoznak mind a ketten, mint a barom és 'egfeljebb egy pár mázsa búza marad. Karácsony után mér böböröghetnek pénz nélkül. Mérgesen vágta a kapát a földbe. Az éles szer­ben a gyommal együtt kivágott egy-egy szálat a Répából is. Az ispán nem látta meg, aki mellette haj- mtta a sort, nem törődött vele, nem szólt neki senki. ™égis válaszolt a ki nerft mondott szóra: — Egye meg a fene. Nem az enyém. — A miénk szebb, mint az idamajoriaké. Utána még megingatta a fejét. Ezzel is bizony­gatni akarta: így van ez, higyjétek el. En jól megnéz­tem. Az övékéi is, meg a mienket is. Akárhogy néz­tem, a mienk szebb. Dobos Gyula Vas megyéből, Nádasd községből jött el időszaki munkásnak a püspökbólyi állami gaz­daságba. Nem rég van itt, és eleinte kicsit tartózko­dóan várta, hogy milyen lesz itt. A hangulatát híven tükrözik vissza a számok. A százalékai. Eleinte 100 körű! mozogtak. De csak egy pár napig. Aztán: dug­ványrépa ültetés 150 százalék, repcesarabolás 260 szá­zalék, borsókapálás 200, magrépdkapálás 240 százalék, így alakult a teljesítménye. Rendszerint 200-on felül, ritkán alatta egy pár százalékkal. Kicsit bizonytalanul, idegenkedve jött ide. Aztán megkapta a helyét a világos, napos szobában. A falon fogas, a sarokban kályha — amikor hűvösebb volt az idő, fűtötték a szobát. Vaságyat kapott ő is, mint a .többiek, keményre tömött szalmazsákkal. Reggeli: kenyér, szalonna, tej. Ebéd: leves, hús, főzelék. Vacsora- meli:; é«el. vasj ícíváaolí. szalonna. Kenyér mindenkinek annyi, amennyit akar. — Ha többet teljesítesz, többet keresel — magya­rázták neki és a többieknek, az első napokban. Dobosnak nem 'kellett ezekután sok biztatás. Ha­marosan 200 százalék fölé emelkedett a teljesítménye. Délután ha bemennek, már szól a rádió. Minden szobában hangszóró van. Ha besötétedik, felgyújtják a villanyt. Lehet olvasni később is. Szól a rádió, ösz- szeülnek valamelyik ágy körül. Valaki felveti, hogy jól meg kell fogni a munkát, mert már Idamajorban is készülnek elfogadni a kihívást. Azt amit ők, a püspökbolyiak tettek. Amiben 220 mázsás átlagot vállaltak cukorrépából. Dobos eddig nem nagyon figyelt oda. Otthon jár­tak a gondolatai. A feleségére gondolt, meg a kis­lányra. ■— A jövő héten küldök haza legalább 300 forin­tot — határozta el. — Vegyenek mind a ketten cipőt. Aztán még messzebbre gondol. A házra, aminek pa- dolásához Itt akarja megkeresni a pénzt. Meg hízókra, meg ruhára, mindhármuknak:.. Fogja futni, 3000 fo­rintot számít tisztán haza vinni. Igaz, ebben még nincs benne a prémium ... Ekkor emlegetik a többiek is az idamajoriakat. Felkapja a fejét. — A miénk szebb, — kiáltja oda. Aztán meg­ismétli: — A miénk szebb, mint az idamajoriaké. A rádió szól. a többiek tovább beszélgetnek. S n beszélgetésből minduntalan kicsendül egy szó: — A miénk... Békés József Péídá® ítélettel sújtották a kaposvári rémhír térjesstöket Három vátliolí egyenként 6 éri hőrfönt kapott Pénteken egész napon át tárgyalta a pécsi megyei bíróság büntetőtanácsa a demokratikus államrend elleni izgatás sál és rémhírterjesztéssel vádolt ka­posvári rémhlrterjeszlő központ tag­jainak bűnügyét. Ennek az ellensé­ges. háborúra usrtltó és spekuláló bűnszövetkezetnek volt horthysta, kardcsörgető katonatisztek, infláció alatt meggazdagodott nagykereskedők, állásuktól felfüggesztett főjegyzők voltak a tevékeny tagjai, akik Hideg László volt cipőnagykereskedő laká­sán szoktak összejönni és ott hallgatták az ,,Amerika Hangja” hazugságait és adták to­vább a hiszékenyeknek, akik erről a rémhírt erjesztő bűnszö­vetkezetről, mint ..az első kaposvári korlátlan felelősségű társaságról” be­széltek. Elsőnek H’deg László került a bí­róság elé. A vídlo'' előbb a csend- őrségnél. majd a fasiszla Baoss sző- ve'.ségn'é. szerzet! magának. érdeme­ket”. Ennek elismeréseként kapott nagykereskedői igazolványt, amit má­sok kizsákmányolására használt fel. Természe'esen neki nem tetszett, hogy már nem folyta'halja tovább a ké- nyére-kedvére való kizsákmányolást, ezért elszánt ellensége volt a fejlődésnek, a népi demokráciá­nak. Állandóan azt hangozlaMa. hogy az amerikaiak rövidesen meg-zállják az országot és akkor ő munkás vérben fog gázolni, A kihallgaott tanul: egyöntetű vallomása alapján a bíró­ság izga ás bűnlettében mondotta ki bűnösnek és ezért hatévi börtönbüntetésre, valamint vagyonának elkobzására ítélte. Ugyancsak halálos elenságe volt a népi demokráciának dr Horváth Jó­zsef volt kaposvári főjegyző, aki .fi­zetek ügynökként lopózkodolt be a volt Szociáldemokra'a Pártba és on­nan uszított a ^kommunisták ellen. — Amikor onnan is kiidób'ák más „el­foglaltság“ után nézett. így került kapcsolatba a jezsuitákkal, akiktől ■ munkájához“ bőséges -lámogaiást ka­pott. Lakásában fasiszta saj'ótermé- keke! rejtegetett és rengeteg élelmi­szert halmozott fel annak ellenére, hogy azt terjesztette, hogy az ameri­kai csapatok már úfrakészen állnak Magyarország megszállására. A bíró­ság izgatás bűnlettének clköve éséérl ugyancsak hatévi börtönbüntetésre és va­gyonelkobzásra ítélte Az egyik legaktívabb tagja a ,.KFT‘‘-nek Hroba Dezső hentesmes- ler volt, aki melesleg Kaposvár egyik leggazdagabb embere Neki különösen szívügye volt az általa óhajtó l és 'terjeszted rendszerváltozás. Az! bt- resz'elte, hogy az amerikai csapa'ok rövidesen felszámolják a népi demo­kráciát. Hatévi börtönbüntetésre és ka­posvári vagyonának elkobzására ítéflék. Szala! László volt horthysta száza­dos. mint ..gébás“ sanyargatta az eU múlt háborúban a katonákat. Amikor B4iS'tára került, bosszút esküdött a népi demokrácia ellen, amely meg­fosztotta átló] a lehetőségtől, bogy a dolgozó nép érdekei ellen, amely meg­fosztotta attól a lehetőségtől, hogy a dolgozó nép érdekei ellen csörtesse tovább a kardját. Ő azt 'erjeszteile, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése értelmében április 29-én a* amerikai csapatok megszállják az or­szágot és meghozzák neki és hason­szőrűeknek a „szabadságot”. A szá^ mításba egy kis hiba csúszott, meri az amerikaiak ..késtek“ és ő a bör­tönbe került és ott is marad jóidéig, mert a bíróság izgatás bűntettéért négyévi bcrlcabünteíésre ítélte. A külföldre szökött volt főispán. Vidovics Ferenc barátja. Csatos La­jos B-lis'ázo't adóügyi főtanácsos 1* a „díszes“ társasághoz tartozott. Azt hiresztelte hogv s háború ki'örese csak órák kérdése és az amerikaiak már megtel ek m tidcm intézkedést Á bi-óság mag arra telt intézkedé-t ítéletében, hogy kétévig lakat aiá kerüljön. Ezen­kívül elrendelte vagyona egyré- szénck elkobzását is. Tóh János bőrkereskedö Pécsett már „látta“ a felvonuló orosz kato­nákat Is. Ezt úton-útfélen hangozta'ia, Máslélévt börtönbüntetésre, valamint negyedrész vagyonának el­kobzására ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents