Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-12 / 109. szám
IBM MÁJUS 12 ti Ä P L © s A nagykozári „Ifiú Gárda"-brigád újra méltó lett nevéhez 1949 alktóber 17. Uj élet kezdődik egy diunaszekcsö-szig.e'ii volt kulák- tany-a helyén. A sudár jegenyék kőiül előpirosló kulákház régebbi csendjét jókedvű fiúk és lányok diala, vidám kacaja veri fel. Frissen, a munka víg ütemére pattognak a nóták. A nótázájanál a fiúk vezetnek, a munkánál azonban nem lehet dönteni: a fiúk, «vagy « leányok szorgalmasabbak-e, mert mindegyikük derekasan kiveszi a részét a dologból. Közösen látnak neki a düledező qselédviskók megjavításához, sarat kevernek, óriási patkánylyukakat tapasztanak be, meszelnek, festenek, felássák az elhanyagolt, térdigérő gyommal borított kertet, takaros rendelt teremtenek az udvarban, ragyogó tisztára takarítják a volt kulákházat, berendezik az üzemi konyhát, a nappaliból ülésterem, az egyik tágas, vilájgos szobából pedig SZÍT iroda lesz. képek kerülnek < falra. Zó ja Koz- mogyemjánszkája, Oleg Kosevoj, Alexej Sztahánov, a fiatalok példaképei. Az udvar legszebb részén, két nyírfácska előtt karcsú rúd nyúlik a magasba, a tetején pedig, messze hirdeti egy vérvörös zászló: A bari állami gazdaság duna- szekcső-szigeti üzemegységében mintegy 30 bátor, kezdeményező fiatal, új Útra lépett. Szorgalmas, öntudatos munkával példát akarnak mutatni a környék parasztfiataljainak, és kiérdemelni az „Ifjú Gárda“ megtisztelő nevet, amelyet 1949 október 17-én vetlek fel. A bári „Ifjú Gárda" üzemegység fiatal dolgozói valóban harcoltak azért, hogy kiérdemeljék ezt a nevet, hogy méltóvá válhassanak a haladó ifjak példaképeihez a hős komszomol- cokhoz. Egymás után érték el a sikereket. Mélyszántásban, vetésben, az őszi munkák elvégzésében majdnem mindig első helyen álltak. Fűtötte őket a lelkesedés, sarkallta őket az ígéret, amelyet a Pártnak tettek: „bármi körülmények között kitartunk és helytállunk azon a poszton, ahová állítottak bennünket". Vidáman, szorgalmasan folyt a munka, pedig bőven akadtak nehézségek. volt abban az időben az élelemmel. Messze voltaik a községektől, nem volt semmiféle járművük és bizony az is' előfordult, hogy egész napon át egy deci tejen és egy darab kenyéren éltek, azzal végeztek a munkájukat. Ebben az időben mindenki úgy beszélt a bári fiatalokról mint bátor, kezdeményező, öntudatos ifjakról, «kik szorgalmasan dolgoznak, tanulnak és példát mutatnak nemcsak a fiataloknak, hanem az egész környék dolgozó parasztságának. 1950 január 28. A bári „Ifjú Gárda" átköltözött a nagykozári állami gazdaság danicspusztai üzemegységébe. Fiatalos hévvel, nagy lendülettel kezdődött meg itt is a munka. Uj volt nekik az állattenyésztés, amely nappal lekötötte idejüket, a gyorsan leszálló estéken pedig közösen olvastak, tanultak, szemináriumi előadásokat hallgattak, eljártak színházba, moziba és szórakoztak. Aztán valahogy lassan elmaradt az olvasás, később egyre kevesebb lett azok száma is, akik tanulással töltőt" ték estéjüket, végül elfogytak a szemináriumi hallgatók is. szeminárium. Az eddigi esti tevékenységből nem maradt meg más, csak a színház, mozi, a szórakozás. Legvégül már a színház, a mozi, a haladó darabok sem érdekelték őket, csak a tánc, a mulatozás és a kimaradások egyre sűrűbbek lettek Másnap fáradtan, rosszkedvűen álltak munkába és a veszekedések, a rosszindulatú megjegyzések, a durva szavak egyre gyakoribbak lettek. Mindezt a MINSZ Megyei Bizottsága elég soká nem vette észre. Ez hiba volt. komoly hiba. Az „Ifjú Gárda" üzemegység dolgozói pedig mindinkább lekanyarodtak arról az útról, amelyen azok haladtak, akiknek képei piros keretben ott függnek a fiatalok szobájának falán. Végül azonban az egyik MINSZ megyei bizottsági ülésen kemény, elvtársiam kritikát kaptík az „Ifjú Gárda“ tagjai, ekkor elhatározták: elhagyják a felvett káros szokásokat, leszoknak az éjfél után tartó táncról és mulatozásokról, újra visszatérnek a rendes kerékvágásba, amelyen ha- ladniok kell, ha tagjai akarnak lenni az egyesülő magyar ifjúság harcos szövetségének, később pedig a Pártnak. Elhatározásukat azonnal tettek is követték. Újra szorgalmasan, lelkiismeretesebben végezték a munkát és lelkesen csatlakoztak a májusi felajánlásokhoz, később pedig a jáki állami gazdaság fiataljainak kongresz- szusi munkafelhivásához. A sertés- gondozó fiatalok felemelték a sertések napi súlygyarapodását, a tehenészek pedig a tejhozam emeléséért „A tej- beszolgáltatási verseny győztesének" feliratú zászlót nyerlek el jó munkájukkal. a traktorosok azt vállalták, hogy teljesítményüket átlag 250-re emelik. Vállalásukat túlteljesítve Varga Árpád és Virág Mária 300 százalékos eredményt értek cl. Bevezették a teljesítménybérezést, amelynek a fiatalok egy.'öl-egyig örültek. Jól előre vitte ez is a munkájukat, mert most még inkább érdekeltek lettek a termelésben és mindenki a legjobb tudása szerint dolgozott. A májusi felajánlások példás teljesítése után a kongresszusi felajánlások teljesítéséhez láttak neki.’ Vállalták, hogy még gondosabb ápolással a sertésgondozó ifjak 50 százalékra csökkentik le a malac elhullását, a tehenészek további két decivel emelik a napi tejhozamot, a traktorosok pedig megtartják, az átlagos 300 százalékot. A termelési eredményeken túlmenőié,!» azonban tovább kell vinniök a Párttal való kapcsolat elmélyítését és folytatniok kell a tanulást. Bru- mecz Istvánnal, az új SZÍT titkárral együttműködve azon kell lenniök, hogy a még meglévő hibákat mielőbb kijavítsák. Ehhez adjon segítséget a MINSZ Bizottsága is olyképpen, hogy sűrűbben látogassa meg a gazdaság fiataljait, ifjúsági napokra városi előadót küldjön, szemináriumot szervezzen. segítse összehozni a gazdaság SZIT-eseinek a kultúrgárdát és állandóan figyelemmel kísérje munkájukat és a fejlődésüket. Ha ezt a segítséget megkapják, biztosra vehetjük, hogy az „Ifjú Gárda" tagjai újból élenjárókká, az egységért küzdő tízezrek élharcosaivá, majdan pedig Pártunk legjobb tagjaivá válnak, Hsrsányi Márta. Hég ebben a hónapban az építőipar minden munkahelyén áttérnek a darabbérezésre Eddig az építőipari dolgozó, aki a csoport átlagteljesítménye után kapta a bért> hiába múlta felül egyéni teljesítményével a csoport átla- gáli nem a végzett munkája után részesült a keresetből. Május 15-ig a szorosanvett építőipar minden mun kahelyén és június 5-ig az építőipar minden ágában áttérnek a tervfelbo ntés> egyéni elszámolás, munkaulal- ványozás és darabbérezés rendszerére. A világos, egyszerű bérezési rendszer országos bevezetése nagyban hozzájárul majd az építőipari munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom tömegmozgalommá va'ó fejlődéséhez. A darabbérezés bevezetésével egy idő ben egyszerűsítik a besorolást is. A 22 bérosztály helyett hat kategóriái állítanak fel. Az ország minden építkezésén egységesen íizetik majd ki az azonos munkadarabok után járó bért. Piros keretben Sok bai Leállt a Május elsejére 4 MUNKÁSOK RABLÓGYILKOSOK — Lécsi István nagyharsányi kulak-pap szerint A gyilkosságra lázitó papot három és félévi börtönre ítélték — A Magyar Népköztársaság Nevében! — A megyei bíróság büntetőtaná- «a demokratikus államrend elleni izgatás bűntettének elkövetésében mondotta ki bűnösnek Lócsi István nagy- barsányi római katolikus lelkészt és «zárt háromévi és hathónapi börtönbüntetésre ítélte. — hangzott az ítélet. Lócsi István cinikusan, minden megbánás nélkül hallgatta végig az ítélet indokolását, amely szerint a bíróság megállapította, hogy a templomi szószéket a dolgozó nép elleni gyűlölet szítására használta fel. A béke és szeretet helyett gyűlölködést, gonoszságot, háborút hirdetett, Lócsi jól tudja ázt,_ hogy a béke a szocializmus építését jelenti. 0 pedig nem akar szocializmust, amely elvette tőle a földet, amit mással művelteiéit meg, amelynek bűsás jövedelméből fényűzó’en élte do- logtalan életét. 0 's háborút akar, mint a többi földjéből, gyárából kiebrudalt gonosztevő, háborúval szeretné visszaszerezni azl a földet, amihez csak annyi köze volt, hogy mások kizsákmányolására használta fel. Ezért uszított nap-nap után minden ellen, ami a fejlődést jelenti, r.rzikőzeiben nem igen válogatott. Egynapos egyházi „pártiskola“ A legsötétebb gaztettre is el v'o'Jt . aíll'^or Nyárádi Adám pécsi .eOiOgiai tanárral Nagyvejki községbe ment. Ezt megelőzően Pécseit elvégeztek egy egészna- pos egyházi „p'ártiskolát”, amelyen kizárólag a rémhírterjesztési a háborúra, a dolgozó nép elleni gyűlöletre való uszítást tanították. — Az egyház érdekéivel ellenkező szél fujdogál és úgy kell „dolgozni”, hogy ezt a szelet saját vitorlánkba fogjuk — mondotta az előadó félreértést nem tűrő hangon az előadás kezdetén. Ebben teljesen igaza volt az előadónak. Az idő nem kedvez a háborús uszítóknak, kizsákmányolóknak, a klerikális reakciónak. A beketábor növekszik, a magyar dolgozók münkaver- sennyel, sztahánovista mozgalommal, több és jobb termeléssel erősítik a békefront magyar szakaszát. Ez bizony nem tetszik a béke esküdt ellenségeinek, ezért ,, nem írta alá Nyárádi Adám teológiai tanár úr sem a békeívet. Nagyvejkibe való megérkezésük után még aznap este „munkához" lát. A politikai merénylet híre eljutott a rendőrségre is. Igazolásra szólították fel a két „missziós.” küldetésben lévő papot és a község elhagyására kérték őket. Lócsi István és Nyárádi Adám a rendőrség embereivel is szein- telenkedni kezdett, kijelentették, hogy „fütyülnek rendelkezésükre”. De Sarlós György helybeli plébánossal még tovább mentek példátlan vakmerőségükben. Megjelentek a párttitkár lakásán és a plébános azt követelte tőle, járjon közbe a rendőrőrsnél, hogy a két pap ott maradhasson. Maid amikor a követelése nem talált támogatásra, nagy bőszen kijelentette: — Ér\ ismerem híveimet. Ezért tudom, ha must a két papnak *1 kell menni a községből, akkor négy embert agyon fognak verni. lak. Dobszó útján összecsődííeíték a falu lakosságának egy részét és Lócsi István beszélni kezdett. Az emberek azt gondolhatnák, hogy Lócsi Isiván az evangélium tanait hirdette. De afrik ezt gondolják, nagyon tévednek, mert Lócsi István minden bevezetés nélkül a magyar munkás- osztály hatalma, a proletárdiktatúra elleni gyűlöletre való izgatással kezdte „szentbeszédét”. — Ma a munkások vannak hatalmon, meg akarják maguknak szerezni a dicsőséget és a becsületről beszélnek, pedig nem egyebek, mint közönséges rab'ógyilkosok — fejtegette többek közt. A hallgatóság megrökönyödve hallgatta a szemérmetlen támadást a magyar munkásosztály és annak vezetői ellen. Többen ott is hagyták azonnal a „szentbeszédet”, mert nem tudták hallgatni a pap arcátlanságát. Ez a négy kiszemelt ember a pártszervezet vezetősége volt — amint az a tárgyalás folyamán kiderült. íme egy példa, amely bizonyítja: a fekete reakció mindent megkísérel, hogy a régi népelnyomó rendszert, az ezerholdasok uralmát, a kulákók és kulák-papok basáskodását, kizsákmá nyolását visszaállítsa. Nem retten visz- sza a gyilkosságra való uszítástól és elsősorban a 'Tnunkásósztály és annak élcsapata, a Párt ellen, fokozza támadását-. A magyar munkásosztály azonban éberen áll a vártán és keményen lesújt azokra, akik a békéért, a szocializmusért, a boldog jövőjéért vívott harcában ellenszegül neki. Ezt bizonyítja Lócsi István három és féléves börtönbüntetése is. ,.IVégy embert agyon fognak verni“ A j tagos» láv fasiszták külföldi kártevő terveinek csődje Az alábbiakban kivonatosan közöljük V. Laurent elvtárs cikkéti amely a „Tartós békéért népi demokráciáért" című lapban jelent meg. A titoista amerikai ügynökség szerteágazó hálózata, amely a világ különböző országaiban tévé kenvkedik, Béig fádból indul ki. Jugoszlávia tudvalévőén manapság az az ország, ahol a fasiszta, reakciós elemek, a trockisták, anarchisták, nacionalisták, a gyilkosok, rablók és mindenféle söpredék összeverődik. Ez a söpredék „hivatásához“ méltóan menedéket és munkát talál Titonál, belőlük Titoék kártevő csoportokat szerveznek, melyeket igyekeznek szétküldeni a különböző országokba. A jugoszláv követségek, konzulá tusok, kereskedelmi képviseletek é- hírügynökségek az amerikai és angol. kémszolgálatokkal karöltve, mint a Tito-féle propaganda, kém és kártevő tevékenység szervezői lépnek fel Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Nyugat-Né- metországban, Kanadában, Belgiumban. Ausztráliában, Indiában. Egyiptomban és más országokban. A jugoszláv fasiszta főkolomposok rágalmazó kirohanásaival telt sajtószemléket, brosúrákat, röpiratolcat adnak ki és terjesztenek. Titöista ..diplomaták" látják el a burzsoá •sajtót hazug hírekkel a jugoszláviai „szocialista építésről“ és a komin form „ármánykodásairól". A fasiszta Tito-banda képviselői az általuk rendezett- fogadásokon, estélyeken és más „alkalmak" felhasználásá val toborozzák ügynökeiket, közit lük számosat tanulásra Belgrádija küldenek és ezek a csoportok, vagy egyes személyek országukba visszatérve (jutalomért) folytatják a pro pagandát Tito érdekében. Propaganda- és aknamunkájuk céljaira Titoék széles körben felhasználják az ipari és a művészeti kiállításokat és más megnyilvánulásokat, amelyeken résztvesznek, avagy amelyeket különböző országokban (Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium. Hollandia, Kanada Stb.) rendeznek. Ügynökeik segítségével a Tito— Rankovics-klikk vesztegetéssel, zsarolással és csalással ifjúsági és szak- szervezeti „küldöttségek", írók, újságírók, színészek és mások látogatásait szervezi Jugoszláviába, hogy ezek a „vendégszeretettől“, megvesztegetett delegációk később a Tito- féle Jugoszlávia „virágzásáról“ tanúskodjanak. Külföldi ügynökeire és a külföldi propagandára a Tito—Ttankovics- klikk hatalmas összegeket költ a titkos alapokból. E kiadások évről- évre növekednek. Hivatalos adatok szerint 1949-ben a hadseregre, a közigazgatásra és a különleges kormányalapokra fordított kiadások mintegy 51 milliárd dinárra, rúgtak, ami az egész állami költségvetésnek több mint 33 százaléka volt. Az 1950-re előirányzott „terv" szerint ez az összeg 18 százalékkal emelkedett. H ogy mennyire e.lőnyös az imperialistáknak, ha a megvetett Tito-klikket tartják szolgálatukban, annak bizonyítéka az a széleskörű politikai és gazdasági, támogatás, amit Titoék az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország és más kapitalista országok vezető körei részéről élveznek. Connecticut állam kormányzója, Chester Bowles az Amerieain Dcmoctratic Action ez év áprilisi konferenciáján felszólalva, többek között elmondotta, hogy a kongresz- szus legközelebbi ülés-szakán javaslatot fognak előterjeszteni arról, hogy „az USA érdekei megkövetelik a Tito-klikk hatékony támogatását“. A Budapesten és Szófiában lefoly- 1 látott perek a hazaárulók és az angol-amerikai kémszolgálat ügynökei ellen megmutatták, minő aljas szerepük volt Titoéknak az USA és Anglia azon terveinek megvalósítása terén, amelyek ellenforradalmi fordulatok előkészítését célozták a népi demokratikus országokban. A perek megmutatták a munkásoknak, dolgozóknak s valamennyi demokratának, hogy Jugoszlávia mai vezetői ..a demokrácia és szocializmus táborából átszöktek a kapitalizmus és reakció táborába" s hogy ezek a vezetők fasiszták és az új háború gujtogatóinak közvetlen segítőtársai. A perek folyamán elhangzott leleplezések mind a pártokban, mind pedig a demokratikus tömegszervezetekben növelték a kommunista és munkáspártok forradalmi éberségét a titöista ügynökök tevékenykedésével szemben. E perek nyomán a demokratikus közvélemény leleplezte a titöista ügynökök fondorlatait a nemzetközi demokratikus szervezetekben e kiűzte azokból a fasiszta Tito-klikk képviselőit. F ranciaországban a Kommunista Pártba és a tömegszerveze- lekbe befurakodott titöista ügynök- séget leleplezték. Tito ügynökei nem tudták mozgósítani a Franciaországba bevándorolt jugoszláv dolgozókat, akikhez pedig aknamunkájukban oly nagy reményeket fűztek. Nem sikerült egyetlen Tito bará; csoportot sem létrehozniok. Ugyanilyen kudarc érte őket a tömegszervezetekben is. így például „A Béke és Szabadság Harcosai", a Francia Nőszövetség, a Béke Barátai szervezetének vezetősége és még több más tömegszervezet határozataiban élesen elítélte a Tito-klikk átszökését a háborús gyújtogatok táborába. A Jugoszláviában járt franciaországi „delegációk" tagjai lelepleződtek, mint olyan személyek, akiknek seriimiféte kapcsolatuk sincs a dolgozóklipz. Ugyanilyen kudarc érte a titöista ügynökség terveit Olaszországban is. Ott sem sikerült támogatást elérniük az igazi demokraták között. Amikor a Jugoszláviába utazott milánói szocialisták csoportját kizárták az Olasz Szocialista Pártból, a Párt vezetősége a római jugoszláv követ tiltakozására adott válaszában ezt írta: „csakis azok a tények, amelyeket. a jugoszláv követ hiába igyekszik cáfolni, vagy elkenni, késztették a szocialistákat és a béke, híveit annak felismerésére, hogy Jugoszlávia már kivid áll a békéért- folyó következetes harc világ frontján". Kudarcba fúltak a titöista provokátorok arra irányuló kísérlet®! is, hogy meggondolatlan szélsőséges cselekedetekre bujtsák fel a munkások egyes csoportjait, hogy ezzel ürügyet szolgáltassanak Scelbának^ és De Gasperinek rendkívüli intézkedések megtételére a Kommunista Párt, a Szocialista Párt és a demokratikus szervezetek ellen. A nyugatnémetországi Kommunis'a Pártba beszivárgott titöista ügynökséget is leleplezték és kikergették a Párt- soraiból. Ausztriában a titois- ták által Karintiában létesített „Demokratikus Front“ teljesen megbukott; az 1949. évi parlamenti választásokon százezer -szavazatból 2107-et kapott. Teljes vereséget szenvedtek Titoék Trieszt Szabad Területen is. Kemény ideológiai és szervezeti harc után kiűzték őket a Kommunist* Párt és a tömegszervezetek vezetőségeiből. Ezenfelül Tito ügynökei az 1949. évi trieszti községi választásokon szintén vereséget szenvedtek: a Kommunista Párt a szavazatok 21 százalékát, titoék listája pedig a szavazatok 1.8 százalékát kapta. Csaknem valamennyi szlovén nemzetiségű paraszt a Kommunista Pártra, a békére, Tito ellen, a háború és az imperializmus ellen szavazott. így a Tájékoztató Iroda történelmi jelentőségű határozataival felvértezett Kommunista Pártok ébersége és harca meghiúsította a titöista ügynökség terveit. E zek a tények bizonyítják a Tito—Rankovios-féle klikk külföldi kártevő politikájának csődjét. Ä jugoszláv fasiszták külföldi diver- ziós politikája megtört a forradalmi proletármozgalom egységének acélfalán. _ 1 Teljesen érthető, hogy a Tito—* Ranköyics-féle fasiszta klikk, külföldi terveinek' kudarca ellenére sem szüntette he behatolási kísérleteit a munkás- és demokratikus szervezetekbe. A kommunista- és munkáspártok ezért növelik forradalmi éber. ségüket a burzsoá nacionalizmus és a trockizmus megnyilvánulásaival szemben. A kommunista pártok nagy; munkát fejtenek ki soraik eszmei, politikai szervezeti megszilárdítása érdekében. Ugyanakkor a kommunista pártok még fokozottabban harcolnak a Titd-klljck ellen, mert nem felejtik el, hogy ez a harc, mint a Tájékoztató Iroda legutóbbi értekezletének határozata mondja, „valamennyi kommunis'a- és munkáspárt nemzetközi kötelessége". j
