Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-12 / 109. szám

DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A Német Szocialista Egységpárt javasolja t a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kérie fel a Szovjetunió kormányát a lóvátéteSi kö eiezetiségek csökkentésére Párfválasitmányf választanak a MESZHiRT dolgozói A Pécsi Tudom ínyegyelem Tanácsának tiltakozása Jolioi-Curie elmozdítása miatt A minisztertanács rendelete a műszaki és egyes adminisztratív dolgozók prémiumrendszerérői A Magyar Népköztársaság minier- tpftanácsa rendeletét adott ki a mű­szaki és egyes adminisztratív dolgo­zók prémiumrendszerérői. A jelen­legi bonyolult, bürokratikus, nem az egyéni teljeeitményekre támaszkodó prémiumok helyett, a minisztertanács a szocialista bérrendszer elvének megfelelő, az egyéni teljesítményen »lapuló rendszert kíván bevezetni a termelést irányító dolgozók (igazga­tók, osztályvezetők, csoportvezetők stb.) jutalmazására. Az új rendszer célja az, hogy a termelés irányítóit fokozottan tegye érdekeltekké a ter­meié« emelésében. A rendelet megállapítja, _ hogy a közületi vállalatoknál, ipari, keres­kedelmi, vagy egyéb központoknál, az egyesüléseknél, úgyszintén a gazdasági irodáknál alkalmazott mű­szaki, valamint irányító munkát vég­ző adminisztratív dolgozókat a ren­deletben megállapított szabályok sze­rint prémiumban lehet részesíteni. A prémiumrendszerben dolgozó munkavállaló munkabérében két részt kell megkülönböztetni, az alap­bért és a prémiumot. A prémium alapjául «zolgáló feladat kitűzése Korán elsősorban három feladatcso­portot kel! figyelembe venni: t, A termelés (forgalom) emelése. 2 Az önköltség csökkentése, mind­kettőnél a kitűzött tervek túltelje­sítése. 3. A minőség javítása. Pré­mium alapjául csak olyan feladatot lehet kitűzni, amelyre vonatkozóan a könyvelés és általában az üzemi adatszolgáltatás megbízható adatokat tud nyújtani. A prémium alapjául általában I, legfeljebb 2—3 feladatot lehet ki­tűzni. Ezek közül rendszerint egy feladat teljesítése határozza inog a prémium mértékét. Míg az esetleges többi .feladatot olyan feltételként kell megjelölni, amelynek nemtelje­sítése az egyébként járó prémium kifizetését kizárja. Például a mun­kavállaló a selejtcsökkentés minden százaléka után prémiumban részesül, feltétele, hogy a termelési tervet tel­jesíti. Ha a termelési terv teljesítése száz százalékon alul marad* prémium akkor sem jár, ha a selejt egyébként csökken. A prémium alapját szolgáló fel­adatot, valamint a kizáró feltétele­ket meg lehet változtatni, hat hónap eltelte után. A prémium elszámolásának rend­szerét úgy kell megállapítani, hogy az mindent érdekelt dolgozó számára világos és érthotő legyen. A pré­miumot lehetőség szerint az annak alapjául szolgáló eredmény elérését követő naptári hónap folyamán, de lehetőleg a bérfizetéssel együtt kell kifizetni. A rendeletben megállapított pré­miumrendszert először a gyár-, az építőiparban, a bányászatban és a közlekedésben vezetik be. A pré­miumrendszer bevezetéséhez • szüksé­ges végrehajtási utasítást az Orszá­gos Munkabérbizottság adja ki. Trygve Lie az ENSZ főtitkára Moszkvába utazott Moszkvai jelentés szer int a moszk­vai rádió a londoni rádió jelentésére hivatkozva közölte Trygve Llenek, az ENSZ főtitkárának kijelentését, hogy a Kelet és Nyugat közötti nézeteltéré­sek rendezéséhez szükség van arra hogy az ENSZ szervezetébe felvegye­nek kilenc európai államot. Ezek az államok a kővetkezők: Albánia, Íror­szág, Bulgária, Finnország, Olaszor­szág, Ausztria, Portugália, Román'a és Magyarország. Prágából jelentik: A Prágába érke- vett Trygve Lie, az Egyesült Nemzetek főtitkára szerdán délután Prágában találkozott a csehszlovák és külföld’ újságírókkal s válaszolt az Egyesült Nemzetekkel kapcsolatban hozzá inté­zett néhány kérdésre. A CTK prágaj jelentése szerint Trygve Lie, az Egyesült Nemzetek fő­titkára, Konstantin Zincsenko es fele sége, valamint Olaf Rytler, az ENSZ prágai tájékoztató központjának igaz­gatója csütörtökön délelőtt repülőgé­pen Moszkvába utazott. Trygve Liet b prágai repülőtérre dr Sckaninova lie lyettes külügyminiszter, - age Bryn prágai norvég követ és a szovjet nagy­követség egyik képviselője kísérte kk Á Belga Kommunista Párt harca Washington lakájai ellen 'A Belga Kommunista Párt most hozta nyih'ánosságra választási pro­gramját — Országunkban, — hangzik a programban — a gazdasági válság fok -ódik. A belga dolgozókat két­szer* -en zsákmányolják ki: a belga tőkések és azok amerikai gazdái. A Kommunista Párt hangsúlyozza, hogy a keresztényszocialista, libe­rális és a szock-l^'i párt vezetői Washington szolga íiuban állanakés hajlandók résztvenni a Szovjetunió ellen irányuló támadó háború elő­készítésében. A Belga Kommunista Párt vá­lasztási programjának középpont­jába a stockholmi békefelhívást he­lyezte. Belpolitikai téren a Párt 12 pontból álló program megvalósítá­sát javasolja a belga dolgozó nép anyagi jólétének javítása érdekében. „Belgrad-athéni tengely66 a% imperialisták balkáni terveiben A BTI szófiai jelentése szerint a Babotniceeszko Delo az imperialisták balkáni terveivel foglalkozva rámutat arra, hogy március végén Athénben fárgyüll Coílins, az USA szárazföldi had­erejének vezérkari főnöke, a moszkvai és belgrádi amerikai nagyköveücj. Akkoriban a világsajtó a belgrád- •théni támadó tengely megvalósításá­ról beszélt. Titoák és a görög monar- ehofasiszták egy ideig hallgatásba bur­kolóztak, de most a tjtoisták amerikai Parancsra nyilvánosságra hozták ez együttműködést, olyanformában, hogy gazdasági együttműködésről bc-zél- Uvk. Görög részről azonban már cé­lozlak arra, hogy a közlekedés katonailag is hasznos lesz mind­két országra. Ismert dolog az is, hogy az imperia­listák a belgrád-athéni tengely köré akarják csoportosítani Törökországot, Olaszországot éis más csatlós államo­kat. Ezek beletartoznak Trumanék há­borús terveibe. Egy „apróságról" azon. ban megfeledkeztek, éspedig a nagy Szovjctunió-vezette béketábor szilárd akaratáról és erejéről. Nem gondolnak arra, hogy ez az erő éppen úgy dara­bokra fogja törni a be'grád-atbéni fen. gelyt. mint a Berlin—Róma—Tokio- tengclyt. Kádár János elvtárs beszéde után az országgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés csütörtöki ülésén a helyi tanácsodról szóló törvényjavas­lat tárgyalását folytatták. A csütörtö­ki ülésen megjelentek Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja fő­titkára, Rónai Sándor elvtárs. a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, valamin! Dobi István, a miniszter- tanács elnöke és a kormány több tagja. Ä törvényjavaslathoz elsőnek Harrer Ferenc (Magyar Radikális Párt) szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy az ország- gyűlés előtt fekvő törvényjavaslat az egész népet, a közületi élet minden vonatkozásában a leg­szélesebb körben, a közhatalom gyakorlásának részesévé teszi. A maga és pártja nevében a ’.örvény- javasla.ol elfogadta. Szomoiyai Ágoston elvtárs (MDPj rámutatott arra, hogy a helyi taná­csok megalakítása hatalmas változási jelent majd a falusi dolgozók életé­ben. A tanácsok támogatni fogják a 'Tmelőszövetkezetii mozgalmat és en­ni, k olyan segítséget nyújtanak, amit az eddig széttagol: közigazga'ás'ól nem kaphatlak meg. A törvényjavaslatot Pártom és a dolgozó parasz'ság nevében örömmel elfogadom — fejezte be beszédét. Ezután Kádár János clvlárs belügy­miniszter emelkedett szólásra. A helyi tanácsok rendszere új győzelme népi demokráciánknak gatás egyesítésével, 3. a helyi államigazgatás szervei gazdasági irányító szerepének biztosításá­val. — Ami a tömegek közvetlen be­kapcsolódásának jelentőségét illeti az áliamügyek intézésébe. Lpnin elviére a Szovjetunióról szólva a következő­ket mondotta: „A szovjet rendszer éppen azokat a tömegeket vonja te az állam demokrat'kus kormányzásé­ban v?Jó feltétlen, állandó, éspedig döntő jellegű részvételre, amelyeket még a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságokban is jóllehet törvény szerint egyenjogúak, a valóságban » politikai életből ás a demokratikus jogok és szabadságok gyakorisából ezer fogással és mesterkedéssel kizár­tak. A helyi tanácsok létrehozása gyökeresen, rendszerében fogja megváltoztatni egész alsó és kö­zépső államigazgatásunk, köz- igazgatásunk rendszerét. — kezdlc beszédét Kádár János. Az Elnöki Tanács és a minisztertanács feladatának, jogkörének kidolgozá-'á- val már megszüntettük állami szerveink burzsoá szerkezeti vonásait és a népi demokratikus áliam jellegének meg­felelően átalakítottuk őket. Jelen tör­vény továbbviszi és befejezi ezt a változást, mert tanácsok. lélrehozásá- val középső és aisófokú áilaiúigazga- tás-i szerveink felépítéséből ií kiküszöböli a középkori feudális ég burzsoá vonásokat és megadja e szervek népi demokratikus jel­legét. A helyj tanácsok rendszere új győ­zelme a magyar demokráciának, mer: ezzel a történelmileg új állam, a szocialista Szovjetunió létén alapuló, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom vívmányaira támaszkodó új- típusú állam, a proletariátus diktatú­rájának funkcióit betöltő, azt Meg­valósító, a szocializmust építő népi demokratikus állam teljesen kialakul hazánkban. A helyi tanácsok létrehozása mi­nőségi változást kell, hogy hoz­zon közigazgatásunk munkájába. őszintén meg kell mondanunk, hogy a felszabadulás után is a helyi köz- igazgatási szervek sokáig inkább a demokrácia és reakció csatáinak vol­tak színterei, mint a dolgozok ügyét valóban szolgáló alkotó munka hiva­talai. 1945—46 ban a kommunisták támadni kényszerültek a közigazga­tásban nyíltan terpeszkedő reakció népellenes, önkényeskedő cselekedeten. Az évek. folyamán a reakció képvise'ői kezdtek panaszkodni a közigazgatás ma. gatartáséra. Ez a fajta panasz a köz- igazgatásba bekerült munkás, dolgozó paraszt, becsületes értelmiségi líi köztisztviselők egészséges munkájának kezdetét jelezte. A tanácsok egyik legfontosahb feladata lesz a közigazgatásban még meghú­zódó reakciós elemek és a re­akciós vonások kiküszöbölése. A dolgozó tömések aktívan bekapcsolódnak a köyJigyckbe A helyi tanácsok (elállításának fel­tételei a kormányzati szervek előké­szítő munkájának vonalán nagyrészt már létrejöttek. Ötéves népgazdasági tervünk sikeres végrehajtása, népgaz­daságunk erőforrásainak nagyarányú mozgósítása a terv érdekében most már szinte követelik a helyi tanácsok rendszerének létrehozását. De különös hangsúllyal kell aláhúznom, hogy a helyi tanácsok felállításának egyik leglényegesebb feltétele, a dolgozó lijmegek aktív köz­reműködését .illetően is — tel­jesen megérett mär a helyzet A magyar munkásság a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség tömegeinek politikai fejlődése, a közügyekbe való aktív bekapcsolódása teljességgel pél­da nélküli növekedést mulat fel. Ezt bizonyítják azok a nagyszerű eredmények, amelyeket ipari munkás­ságunk a szovjet szíahánovi«ták oélr dája alapién fejlesztettek. a széles­körű szocialista munkaverseny és a magyar Sztahánov mozgalom is. — A rohamos fejlődésről -beszél az a fordulat, amely a magyar falvak életében az elmúlt esztendőben a most már közel kétezer közösen termelő szövetkezeti csoport megalakulása és megszilárdulása során végbement. Dolgozó parasztságunk legjobbjai határozottan és bátran a szocia­lizmus építésének útjára léplek. — A technikai értelmiség, a tudó­sok, művészek cs más értelmiségi cso­portok is örvendetes módon napról- napra nagyobb aktivitással kapcsolód­nak be a szocializmus építésébe. — A magyar demokrácia föforrásai jelentősen megnövekedtek a magyar dolgozó nők és ifjúmunkások lendüle­tes előretörése következtében is. A munkások és dolgozó parasztok poli­tikai színvonalának, öntudatának ma­gas foka és a tanácsok megszervezésé­hez, majd azok működéséhez elenged­hetetlenül szükséges tevékeny részt- vételük lehetősége — biztosítva van. — Az állam (szerveinek munkájába a helyi tanácsok létrehozása kapcsán azonnal javu’ás jelentkezik három fontos kérdésben. 1. A tömegek közvetlenül bekap­csolódnak az áliamügyek inlézé- sébe. 2. A központi és helyi igaz­Szcfc’skörű bare i — A sokféle, egymástól helyileg független megyei államigazgatási szerv egyesítése jelentős mértekben meg fogja könnyíteni a burokra!izmus el­len megindítandó széleskörű harcot is. A bürokrácia elleni harc a tanácsok- ban komoly részét képezi a realsc:ós politikai erők elleni küzdelemnek is. Erről a kérdésről Sztálin elvtárs ezt mondotta: ,,A bürokrácia nemcsak a korlá­tolt formalizmus, ügylologatás, és • szokás a bürokratizmus a szerve­zeteinkre gyakorolt burzsoá be­folyás megnyilvánulása.“ — A bürokrácia {elburjánzásáról igen jellemző adatokat hozott a fel­színre egy a belügvm'nisztérium által múlt évben elvégzett vizsgálat. A ta­nácsok létrehozásával ezen a téren is — semmi kétség —. döntő javulás fog bekövetkezni. Áz államigazgatásunk­ban mcgnvilvánuló és mély gyökereket eresztett bürokráciát csak hosszadalmas, szívós harccal tudjuk leküzdeni. A bürokrácia nem egyszerűen csak a múlt maradványaiból, hanem a Nép- köztársaságunk ellen harcot vívó re­akció erőfeszítéseiből táplálkozik nap- ról-napra. Jelentős feladat, vár az állami tiszt­viselőkre. akiknek saját mindennapi munkájuk közben kell harcolniok a bürokratikus tendency minden jelent­kezésével szamben. Szükséges a harc eredményes és s:keres viteléhez ma­guknak a dolgozó tömegeknek aktív támogatása is, akiknek bírálatára és más formában megnyilvánuló 6egltsé gére elengedhetetlen szükség van A tanácsok lélreíötie Keltéden űiabb lendületet kel', hogy adjon és fog adni * bürokrácia elleni harchoz. Az előkészítő munka, mely inár az alkotmány t8’-vénvbelkla*ásával kezd”, ♦ét -ette. a kormánvzat’ szervek re­czórő! a hn'vi I an-ir»*,-1 c.írr'-n-ár-áro “-‘rn ü 7 lés a javaslatot megszavazza, hanem Lenin elvtárs ezen klasszikus megállapításai lényegükben érvé- nyesü’nek a mi helyi tanácsaink munkájában is. — Ami a második kérdést, a köz­ponti és hclvi államigazgatási szervek egyesítését illeti, a megyékben jelen­leg a több. mint negyven igazgatási szerv önálló, egymástól helyileg teb- bc-kevér.bbé független működése, a nie. gye igazgatását bonyolulttá és nehéz­kessé teszi. Könnyebbé, fog válni é* meg fog javulni a megye ügyeinek :n- tézcse. ha ezeket az igazgatási szerve­ket és funkciókat a megyei tanácsba" táskörében és szervezetben egyesít­jük. — Ami a harmadik kérdést, a helyi államigazgatási szervek gazdasági funkcióját illeti, feltétlen szükséges, hogy minden egyes város, megye, fa’u a központi állami támogatás és segít­ség mellett feltárja az igen jelentékeny helyó gazdasági erőforrásokat­népgazdaságunk fejlesztése, a dolgo­zók boldogsága érdekében. A helyi le­hetőségek nagyok ezen a téren is és vitathatatlanul szükséges, hogy ezeket is tervszerűen, az illető közület és végső fokon az ország gazdaságának fejlesztése érdekében felhasználjuk. bürokrácia ellen minden vonalon tovább folytatódik­— Mindazok részéről, akik a ta­nácsok létrehozása körül feladatokat bírnak, megkívánja a további igen gondos és alapos felkészülést, hogy a jelenlegi igazgatást rendszerről a ta­nácsok rendszerére való átmenet ide­jén zökköncsmentesen és zavartalanul folyhassék az ügyek intézés*. A ta­nácsok megszervezésének ütemezése segítségével elérjük, hogy a jelenlegi igazgatási szervek fokozatosan egye­sítik munkájukat a tanácsok szer­vezetével. — Az elmondottakból kitűnik a ta­nácsokba beküldött tagokra váró munka felelősségteljesjége. Feladataik középpontjába kell állítaniok rögtön a tanácsok mun­kájának magindulásakor azt a követelményt, hogy eleven kap­csolatot építsenek ki a dolgozó tömegek és az ügyintézés szer­vei között. Nyerjék meg a dolgozók közvetlen támogatását, mert ez a támoga’.is megsokszorozza erejüket. — Fontos feliétele a tanácstagok jó munkájának, hogy >zűn!eien hassa át őket az a tudat, hogy felelősséggel tartoznak a dolgozó tömegeknek és ugyanakkor felelősséggel tartoznak a kormányzat felé is. — A mi körülményeink között miniden úgynevezett helyi kérdés, még a legielentékíüslenebbnek látszó városkerületi, vagy egy­szerű kis falusi kérdés Is közügy. léhát a dolgozók összességének s,:,.' t ügye. Gazdálkodjanak a rájuk bízott értékekkel, javzkkal úgy. amint a szocialista hazafiasságtól áthatott népe ügyének sikereiért semmi fárad- ■ágtól vissza nem riadó közíunkcio- náriusok gazdálkodnia kell. — A tisztviselők psdig. akik a he­lyt tanácsok apparátusaiban folytat­ják maid munkájukat, a leg'obb 'adásokkal, l-g'-iv-ebb oda«dá«ekkal vegyék w: ».* -ükét a feladatok mcgo’dásábót l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents