Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-09 / 106. szám

2

m E P L o

1950 MÄJÜS 9

A SZOT eSnükségének határozata

a szakszervezeli közponlok, területi bizolisápk, üzsmi b zotíságok, mleiy'olzollsÉgok és bizalmiak feiada'alról, a nermalezíiások, kércsalásek kikiisziiböléséről, a Biazaiegyeia« mejsziriásíró!

Bulganyin marsall nagy beszéd® és Farkas Mihály eívtárs felszólalása Csehszlovákia felszabadulási ünnepén

Hétfőn reggel fél nyolc órakor a Vasas Szakszervezet tan ács termében a Szakszervezetek Országos Tanácsa összvezetőségi ülést tartott. Az ülésen megjelent a Magyar Dolgozók Pártja részéről Kovács István, a Központi Vezetőség titkára. Az össZveze-tőségi ülés előadója Apró Antal, a SZOT főtitkára volt.

Beszámolója elején a világszerte folyó békeharcról és a magyar dolgozóknak a békeharcba való aktív bekapcsolódásáról szólt. Majd ötéves tervünk első negyedévének eredményeiről beszélt.

Ezután rátért a szocializmus építése során felmerült hibákra, és fogyatékas- eágokra, bejelentve, hogy a normala- zítások, bércsalások kiküszöbölésére és a munkafegyelem megszilárdítására a Szaktanács határozatot hozott.

A határozat

A 3 éves terv sikeres befejezése, ötéves tervünk eddigi eredményei bizonyítják, hogy a magyar dolgozók megértették Pártunk útmutatásait, célkitűzéseit és a Párt vezetésével' biztosan haladunk előre a szocializmus építésének útján. Munkásosztályunk túlnyomó többségében tudatossá vált a munkához való új szocialista viszony, a dolgozók mindinkább felismerik a felelősséget, mely rájuk, mint az ország, az üzemek gazdáira hárul. Dolgozóink többsége tudja, hogy a szocialista építésben csak a tudatosan és önként vállalt szocialista munkafegyelem segítségével érhetjük el a további tartós eredményeket.

A Tervhivatal jelentése az ötéves terv első negyedének eredményeiről, a termelés mennyiségének nagyarányú növekedése mellett, felhívja figyelmünket arra a tényre is, hogy míg az átlagos életszínvonal emelkedése ezév első negyedében 7.7 százalék, a munka termelékenység emögött elmaradt, mindössze 2.2 százalékkal emelkedett, sőt a nehéziparban, ötéves tervünk legfőbb láncszemében 1.6 százalékkal elmaradt a decemberi mögött. Ez a tény és egyéb más tapasztalat azt mutatja, hogy az öntudatos, becsületes, lelkiismeretes, jó munkát végző dolgozók mellett jelentős számban találhatók öntudatlan, lemaradt emberek, akik nem a tényleges elvégzett jó munkával, hanem a normák lazításával, csalással érnek el magas százalékot és ezzel becsületes dolgozó társaik rovására tisztességtelen többletkeresethez jutnak, egyúttal az egész nemzet- gazdaságot is megkárosítják.

A norma- és bércsalások ártanak égés* dolgozó népünknek

1 Akik a proletárdiktatúrában a normák lazításával, vagy más különböző b -rcsalásokkal károsítják meg a közösséget, akadályozzák, hátráltatják az ötéves terv végrehajtását, a szocializmus építését, azok a munkásosztálynak, egész dolgozó népünknek ártanak, ugyanakkor az ellenség malmára hajtják a vizet.

A norma- és bércsalások elszaporodása számos helyen már odavezetett, hogy üzemeinkben olyan helytelen nézet alakult ki és terjedt el, nem jó norma az, amelyet nem leket könnyűszerrel 180—200 százalékra teljesíteni. Ennek következtében sokan nem vállalják azt a munkát, amelynél nem lehet magas százalékot elérni. E miatt a beszerzett új munkagépek sokszor kihasználatlanul hevernek, a szakmunkások pedig igen gyakran képzettségükön aluli munkát végeznek, hogy meglazított normájukkal többet keressenek

Gyakori jelenség üzemeinkben az, hogy tömaghangutatot keltenek a nor- rnamegállapítók ellen, gátolják a munkások soraiból kikerült, munkájukat a dolgozók érdekében becsületesen végző normások tevékenységét és nem egy esc'b-n ellenségesen lépnek fel velük szemben.

A norma- és a bércsalások elterjedése a munkafegyelem hiányának, a lazulásoknak legsúlyosabb, legveszedelmesebb megnyilvánulása. Emellett és részben ennek következtében a fegyelemlazulás megmutatkozik más téren is. így a munkából való gyakori késések és

hiányzások, a munkaidő közbeni sétá- iások, a munkaidő ki nem használása, a munka idő előtti abbahagyása, az anyaggal, szerszámmal, géppel, a társadalmi tulajdonnal va'ó felelőtlen, gondatlan bánásmód, iparunk különböző területein a sok selejt, a rossz minőség, stb.

Szombaton este a prágai Nemzeti Színháziban díszü'.ést rendezett a csehszlovák kormány és a Nemzeti Arcvonal központi akcióbizottsága, Csehszlovákia felszabadulásának . ünnepén A díszülés első szónoka Zápotoczky csehszlovák miniszterelnök vo;t.

— Felszabadulásunk ötödik évfordulóján — mondotta — megfogadjuk és esküszünk: sohasem feledkezünk meg arról a nagy háláról, amellyel a szovjet népnek és- hadseregének tartozunk, sohasem áruljuk el barátságunkat. Hűek maradunk a népi demokratikus békeíronthoz, a szocializmushoz és Sztálin elvtárshoz.

Zápotoczky miniszterelnök beszéde után Bulganyin marsall, a szovjet kormányküldöttség vezetője mondotta el beszédét. A szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága nevében, a szovjet nép, a szovjet fegyveres erők és személyesen Sztálin elvtárs nevében szívből jövő üdvözletei adott át az ünnepség résztvevőinek és a Csehszlovák Köztársaság minden dolgozójának a felszabadulás ünnepe alkalmából.

— A szovjet nép őszintén örül a

testvéri csehszlovák nép sikereinek — jelentette ki. — A Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak egy, közös céljuk van: a szocialista társadalom építése, ilyen körülmények között a kölcsönös segítés és a megbonthatatlan egyenjogúságon alapuló barátság, kapcsolataink és a további

előrehaladásunk törvénye.

— Kötelességünk — hangoztatta

— hogy minden téren erősítsük a

népi demokratikus országok és a Szovjetunió barátságát és együttműködését. Elszántan harcoljunk minden oiyan kísérlet ellen, mely azt a

■legkisebb mértékben is gyengíteni

akarja, hiszen első pillantásra legje- lenféktielenebb kétség is e barátság szüksége iránt, feltétlenül a proletár- internacionalizmus elveitől való eltéréshez, Lenin, Sztálin elveitől való eltéréshez vezet, elvezet a nép elárulásához, a kapitalizmus 'zsoldosainak és lakájainak az állam vezetésébe való, behatolásához. Például szolgálhat erre Jugoszlávia szomorú leckéje.

A népi demokratikus országok dolgozóinak le kell vonniok a tanulságot Jugoszlávia példájából és ; kéflefhetetlennek kell , lenuiök minden olyan kísérlettel szemben, hogy egységünket megbontsák. Bulganyin marsall ezután hangoztatta, hogy nemzetközi téren ma a legfőbb feladat a békéért vívott harc.

— A jelenlegi nemzetltözi helyzetet az angol-amerikai imperialisták háborús készülődésének fokozódása jellemzi. Az új háború gyujtogatói azonRónai Sándor 1892 október 6-án születeti Miskolcon. Apja szegény napszámos parasztember volt. Kömívesnek tanult ki. Már tanuló korában részl- vett az ifjúmunkás mozgalomban, tag- ja lett az épífőmunkások szakszervezetének. Ettől kezdve különböző vezetőségi lisztséget töltött be mind a MÉMOSZ-ban, mind a Szocdáidomo- krala Pártban.

Az 1018~l0-cs forradalomban lapja volt a Munkástanácsnál!. 1922-ben a Szociáldemokrata Párt miskolci szervezetének és a szakszervezetnek titkára lett, 1929-tffl háromízben volt a mező keresztesi nyílt választókerületben képviselőjelölt. Ezekben az években az északi megyékben 85 falusi paraszt pártszervezet alakításában vett részt, s ezzel ellentétbe kerüli n hírhedt paktummal s a Szociáldemokrata Pár! jobbszárnyával,

1941-ben büntető mur.kásszázadba vitték, majd internálták. 1944 december végén került vissza Miskolcra. A Szociáldemokrata Pártban az első■ pillanattól kezdve következetesen harcok a munkásegységért és hirdette a kommunistákkal való együtt működést.

A francia—amerikai imperialista

ellentétek jegyében nyílik meg Parisban az Acheron—Schuman értekezlet — hangoztatják párisi baloldali körökben.

A tanácskozások kel sarkalatos pontja az indokínai és a német kérdés lesz.

Párisi megfigyelők rámutatnak,

ban arra törekednek, hogy minden módon reklámozzák színlelt bekeszerete- ■Süke; és a békéért folyó mozgalmat szükségtelennek és feleslegesnek nyilvánítsák. Nem szabad megengedni, hogy ez az ellenséges propaganda félrevezessen bennünket

A dolgozók milliói győződnek meg arról, hogy a béke megvédése a világ minden népének ügye. Ezért nő és szélesedik a béke híveinek hata'mas mozgalma.

A népek nélkül és a népek akarata ellenére az imperialisták nem tudják kirobbantani a háborút, ezért a mi kötelességünk az, hogy a békeharcra mindenkit mozgósítsunk, aki nem akarja a háborút.

Bulganyin marsall beszédét hatalmas tapssal fogadták.

' A magyar kormányküldöttség, vezetője, Farkas Mihály eívtárs, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pántja főtitkárhelyettese többek közt a következőket mondotta:

— A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép szeretett vezére: Rákosi Mátyás eívtárs nevében meleg testvéri szeretettel üdvözlöm s köszöntőm a szabad csehszlovák népet, annak harcos élcsapatát, a Csehszlovák Kommunista Pártot és a csehszlovák nép nagy vezérét, Gottwald köztársasági elnök elvtársat.

— A magyar és csehszlovák nép szocialista fejlődéséből fakadó hatalmas erők végérvényesen lerombolták azokat a válaszfalakat, melyeket mindkét ország kapitalistái, földesurai, nacionalistái építettek népeink közé.

Ma már mind a magyar, mind a csehszlovák nép egy nagy családban, a szocializmust építő és a tartós békét védő nemzetek családjában dolgozik és harcol, építi szocialista jövőjét.

Semmiféle nacionalistának, imperialista ügynöknek nem fog sikerülni megzavarni, meglazítani népeink mind szorosabb barátságát, szövetségét. A magyar és csehszlovák dolgozó nép magára: talált, széttéphetetlen barátságban és szövetségben tömörült, mert mindkét; nép a többi testvéri népi demokratikus országgal, a hatalmas szöcalista Szovjetunióval az élen, egy közös célért küzd, a béke megvédéséért, a szabad emberi élet biztosításáért

Farkas Mihály elvtárs néhány magyar bevezető mondat után cseh nyelven folytatta beszédét. A díszülés résztvevői lelkesen éltetek a népi Magyarországot, a Magyar Dolgozók Pártját és nagy vezetőjét, Rákosi Mátyást, valamint a csehszlovák magyar barátságot. „Sztálin! Goütwald! Rákosi!” — kiáltotta percekig ütemesen., helyéről felemelkedve a közönség.

1945 július 26-án közellátási miniszterré nevezték ki s azóta megszakítás nélkül tagja a kormánynak. Közellátási minisztersége idején az 1945 évi súlyos közellátási nehézségek között szervezete az üzemi ellátási, a város és falu közötti árucsere forgalmat. 1945 november 10-án kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterré nevezték ki. A kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium kettéválasztása után külkereskedelmi miniszter lett és mind mostanáig betöltötte ezt a tisztséget A Párt irányítását követve, komoly eredményeket ért el külkereskedelmünk fejlesztéséhen.

Rónai Sándor a felszabadulás ól» tagja volt a Szociáldemokrata Párt vezetőségének. Következetes harcot folg- latoit a Szocáldemokrata Pórion felüt Pcyerék, a jobboldal ellen. Jelentős szerepe volt abban, hogy a hazaáru.ó reakciós jobbszárny eilen vitt harc eredményeként megvalósulhatott a munkásosztály egysége. Az egyesülés után Rónai Sándor eívtárs tagja iett a Magyar Dolgozók Pártja Köz-ponti Vezetőségének. Tagja a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának.

hogy az amerikai imperialisták és francia lakájaik között súlyossá váltak az ellentétek oy, indokínai kérdésben is. Az Egyesült Államok, amely a többi francia gyarmattal együtt Indokínára js szeretné rátenni a kezét, közvetlenül akarja eljutta ni a Bao-Daj bábcsászárnak nyújtandó segítséget.

Az ellenség, a jobboída i szociáldemokraták

aknamunkája

A szakszervezeti funkcionáriuschnak és minden öntudatos dolgozónak világosan kell látnia, hogy mindezen jelenségek mögött ott van az ellenség, a jobboldal: szociáldemokraták aknamunkája is, amely szembe akarja állítani a kevésbbé öntudatos dolgozókat munkástársaikkal, a munkásosztály, dolgozó népünk érdekeivel, hogy normalazítással, csalással a fegyelmet megbontva, zavart idézzenek elő szocialista építésünkben, hátráltassák a termelés, a munka termelékenységének emelkedését, dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának emelését, a szocializmus építését.

Mindezekkel a jelenségekkel szemben a szakszervezetek vezetőségei, a vállalatvezető, az üzemi bizottságok, mühelybizottságok funkcionáriusai és a bizalmiak nem■ voltak elég éberek- Elnézték, eltűrték, sőt nem egy esetben maguk a szakszervezeti vezetők segitetlék elő a munkafegyelem megbontását, a normák lazítását, a bércsa- lásckat.

A szakszervezeti vezetők nem értetIlafadékíafnnul ki kell küszöbölni a hibákat

Mindezen hiányosságok kiküszöbölése, a normalazítások, normacsalások megszüntetése, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a szakszervezeti szervek, funkcionáriusok és aktíváink:

1. A, pártszervezetek vezetésével mozgósítsák a becsületes do'gozói.at, élmunkpsokat, sztahánovistákat, hogy öntudatos kommunistához méltóan, éles harcot folytassanak a normacsalókka’, a munkafegyelem rneglazí'.óival szemben. ,

Leplezzék le és gátolják meg káros tevékenységüket, amely mögött nem egy esetben az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták húzódnak meg. Szigorúan felelősségre kel! vonni, súlyosabb esetben a szakszervezetből ki kell zárni, az üzemből eltávolítani azt, aki gondatlanságból növeli a selejtet, aki az anyagot könnyelműen pazarolja és ezzel a szocialista tulajdont, a nép vagyonát felelőtlenül elherdálja.

2. Folytassanak a dolgozók között állandóan szívós felvilágosító munkát, tudatosítsák az önként váljalt szocialista munkafegyelem jelentőségét és azt, hogy a munkafegyelem megbontói a dolgozó nép ellenségei. Növeljék a dolgozók felelősségérzetét, tudatosítsák, hogy a dolgozók fegyelmezett és becsületes munkája elengedhetetlen feltétele a terv teljesítésének, a munkatermelékenység cmeíésének, a dolgozók jóléte további emelésének, a szocializmus építésének.

3. Aíkotrr.-ányunk szellemében fokozottan kell érvényesíteni a szocialista elosztás elvét: A végzett munka aránya szerinti díjazást, amelynek legfőbb akadályozója \ normákkal való visszaélés.

A lazaságok leleplezése, a bércsalások eltűrése egyeseket munka nélkül jogosulatlanul többletkeresethez juttat. A magyar dolgozók kollektív szer. ződéshen vállalták a bércsalások, normalazítások kikíiszöbö'ését, az illegális bérek megszüntetését. A szakszervezeti vezetők legfontosabb feladata tehát, hogy a magyar nép államának

ipari vezetésével kötött kollektív szerződés rendelkezésének érvényt szerezzenek, a vállalt kötelezettségeket ezen a téren is maradéktalanul tarisák be és annak végrehajtását nap-mint.nap ellenőrizzék.

4. Üzemi, szakszervezeti szerveink

ne tűrjenek meg semeni liberalizmust a válla’atvezető részéről. Hassanak

oda, hogy a vállalati fegyelmi bizottságok hozzanak szigorú intézkedéseket a normalazítások, bércsa'ások elkövetőivel szemben. A vállalatvezetés pedig lépjen fel erélyesen azokkal a művezetőkkel, mesterekkel, csoportvezetőkkel szemben Is, akik fele ötlenül támogatják, vagy elősegítik ezeket a

csalásokat.

5. Szakszervezeteink, üzemi funkcionáriusaink nyújtsanak több segítséget a vállalatvezetésnek a munkafegyelem

ték meg Pártunk Központi Vezetőségének, a szocialista munkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozatát, amely világosan rámutatott arra, hogy: „A munkaiegyelem megszilárdítását, a munkarend szigorú betartását, a törvényes munkaidő teljes kihasználását a termelő munkára, a közvagyon védelmét :—... össze kell kapcso'ni a munkaversennyel és ennek szerves részévé kell tenni.”

Á szakszervezetek nem hajtották végre következetesen Pártunk hafáro zatait, Rákosi elvtárs útmutatásait. A norma- és bércsalások elterjedéséért, le nem leplezéséért, eltűréséért, sőt egyes helyeken azok támogatásáért a munkafegyelem terén mutatkozó hiányosságokért a szakszervezeti funkcionáriusokat komoly felelősség terheli. Felelősek a jelenlegi helyzetért és felelősek azért is, hogy ezt a helyzetet megvá'toztassák, hogy az ütemekben a fegyelmet helyreállítsák, a norma- és bércsalásokat megszüntessék.

helyreállítására és megszilárdítására irányuló minden intézkedésekhez. Mozgósítsák a dolgozókat a terrr.>elés és a munkafegyelem ellenőrzésére. Használják fel erre a termelési értekezleteket, íaggyíi éseket, hogy a dolgozók nyíltan fe tárhassák a munkafegyelem terén megnyiivánu’ó hibákat és javaslataikkal elősegítsék azok megszüntetését.

6. Üzeniij szakszervezeti vezetőségeink javítsák meg a munkások és riormamejjáJlapítók közötti viszonyt, megértetve a munkásokkal, hogy a normások munkájukat az egész dolgozó nép érdekében végzik. Meg kell akadályozni, hogy a szakszervezett funkcionáriusok a normacsa'ási Törekvések uszályába szegődve, hozzájárul-, javak a becsületes és a munkások érdelében dolgozó normások lejáratásához.

7. Nem méltó funkciójára és nem maradhat helyén az a szakszervezeti vezető, üzen-J bizottsági, mííhelybi- zoíísági titkár, tag, bizalmi, szakszer^ vezeti aktíva, aki védelembe veszi a norma- és bércsalást, aki szemet huny a csalások fe'ett, aki nem küzd a csalók ellen, sőt azok szekértolójává válik.

A szakszervezeti vezetők és aktívák köteleseié jó példával elöl járni a munkafegyelem megszilárdításában, a termelékenység emelésében, maradéktalanul végrehajtva Pártunk útmutatását.

Az üzemi munkarend és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében küszöböljék ki a munkaidő alatti ülésezéseket, értekezleteket, és a szakszervezeti munkát társadalmi munkában, munkaidő uián végezzék.

8. A munkafegye'em megszi’árdí- tása. a normalazítások és bércsalások kiküszöbölése a munka tcrm’ílékenysé- ge megjavításának fontos eszköze, tehát fontos politikai és elsőrendű érdekvédelmi feladat. Éppen ezért a szakszervezeti központok vezetőségei a munkafegyelem kérdését tartsák állandóan napirenden, versenyt szervező munkájuknak szerves része legyen.

A határozatot és az ezzel kapcsolatos feladatokat a szakszervezetek, üzemi bizottságok az üzemi termelési értekezleten ismertessék, tárgyalják meg a dolgozókkal, s a dolgozók javaslatát is érvényesítsék a tovább: munkában.

SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANACSA ELNÖKSÉG.

Öiozrálltfofták fa i bs»I I válogatottat

Vasárnap, május 14-én. Bécben a

!köve!ikező csapat képviseli Népköz- társaságunk színei! az osztrák válogatott ellen: Henni — Balogh II., Lóránt, Lantos — Bozsilk, Bányai — Budai, Kocsis, Szilágyi. Puskás, Hi- ■’ : IeVMr; Grtlér, Tóth III.

Nagymarosi és Babolcsay,

Hónai Sándor eívtárs életrajsa

4 francia-amerikai ellentétek közt kezdődik Pánsban az Achesan-Schuman tanácskozás