Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

8 häpl 6 1950 MÁJUS 28 Esért a pártszervezet és a MINSZ a felelős: Áz iimapusztai fiatalok úgy tudják, hogy már meg volt az egyesítő kongresszus A* fdössaki munkások fogadása e/gy hónappal ezelőtt történt. Egy hó­napja már, hogy a kelemenligeti ál­lami gazdasághoz tartozó Ilma pusz­tára negyven Időszaki munkás érke- *ett, javarészt fiatalok, fiúk és lá­nyok­— Az egész gazdaságban nincsenek olyan dolgozóink, akik olyan magas •redményeket érnének el, mint az il- «napucztaiak — mondja róluk dicsé- rétképpen Somogyi János párttitkár. ín valóban, ha megnézzük az Urna- pusztán dolgozók termelési átlagát, olyan számokat találunk, mint 220, 340, 300, 320 százalék. Amikor meg­érkeztek, nem Így festettek az ered­mények. Volt olyan nap, amikor egyi. kük sem érte el a 90 százalékot. Ak­kor a párttitkár, az agronómus és a gazdaság vezetői megmagyarázták ne­kik « többtermelés jelentőségéi, »*t, hogyha többet dolgoznak, több lesz * jövedelem, több lesz a ruha, efpf, a hazaküldendö pinzösszeg és fobbhedvüen megy majd a munka Is. Nem kellett «okát magyarázni, hogy megértsék a dolgozók. A fiatalok vol­tak, akik — elsőnek — megindították azekután a versenyt Május elsejének méltó megünnepléséért folyt akkor a harc. Tettek felajánlást is, mégpedig azt hogy a brigádátlagot állandóan 150 százalékon tartják. Hiba volt azonban az, hogy nem végeitek minő- •égí munkát- Megkapálták a borsót és nem vágták ki a gyomok gyökereit. Egy jó esőt kapott a föld és újból ki- virttott d borsóföldeken a növény leg­nagyobb ellensége, a gyom. UJbdl népnevelő munkára volt «rflk- tég, meg kellett magyarázni a fiata­loknak, csak az végez jó és alapos munkát *ki minőségi munkát végez. Ezért indítottak harcot, a brigádon be­lül a munkacsoportok között és a azép eredmények nem is maradtak el. Tálos Gizella 320 Mázalékos átlagot ért el, amelyet azóta Is tart Balázs István Idősebb munkás 254 százalékot teljesí­tett íglizésben és Hídvégi Imre brigád­vezető, EPOSZ*titkár U úgy ig'yeke- eett, hogy az egész brigád átlaga je­lentősen megnővekedj ék. Most 207 szá­zalék a brigád átlaga, de sokan van­nak a brigádtagok között, akik jóval túlteljesítik a 200 százalékot Markán Kató 224, Ifka Kató 230, Ilka Rozália 232, Srélecz Anna 230 százalékot ér­nek általában sl. A munkában már élenjárnak az iimapusztai fiatalok, de arról, hogy fiatalságunk elé milyen hatalmas fel­adatot állított a Párt, hogy jó mun­kával, jó tanulással kell előkészíte­niük A Dolgozók Ifjúsági Szövetségé­nek megalakítását, hogy munkájuk legjavát kell adniuk, hogy az új szö­vetség erős, megingathatatlan alapo­kon álljon — minderről nem tudnak * kelemenligeti állami gazdaságban. Sem a párttltkár, sem a gazdaságve- nető, aem a politikai helyettes, sem ss EPOSZ-tilkár, 6em az EPOS£-ta- golc nem látják szükségét, hogy a fel. adatok megoldásában nekik is részt kell vállalniuk, nekik is elő kell segí­teni a szövetség megalakulását. Dolgoznak a Halálok, élenjárnak a termelésben, de jó munkájukat nem ajánlják fel az egye­sít/! kongresszusra, mert senki sem tá-‘ lékoztatta őket arról, hogy mi lesz az új ifjúsági szövetség célja, mi lesz az ifjúság feladata már a megalakulás «lőtt is­Szívesen tanulnának a fiatalok. Mégsincs aki foglalkozna velük, elha­nyagolják őket, sőt a siklósi járási MINSZ-titkár még azt sem tudja, hogy a kelemenligeti állami gazdaság iimapusztai üzemegységében van egy szorgalmas kis csapat, amely a ma- rnagasabb terméseredmények eléréséért harcol. Természetesen — annak, hogy a fia- taok nem tudják, mi a MINSZ, hogy van egy járási MINSZ-titkár, akinek kötelessége lenne látogatni őket, hogy van egy Megyei MINSZ’ Bizottság, fiatalokról, mindezeknek a hibáknak nem a fiatalok az okai. Sőt azért sem az iimapusztai fiatalokat lehet okolni — hogy mint beszélgetés közben ki­derült —, az egységes ifjúsági szövet­ségről azt hiszik, hogy az már meg is van. Felelősség terheli ezért a gazdaság pártszervezetét, amely amellett, hogy a fiataloknak sportlehetőségeket biz­tosított és rádiót vett nekik — telje­sen elhanyagolta a fiatalok nevelését és oktatását. Még azután sem —, hogy a Központi Vezetőség kibocsá­totta levelét az összes üzemi és falusi pártszervezetek részére — nézték meg azt, mit kellene a saját területükön tenni a kongresszus jó előkészítése ér­dekében. A felelősség másik része a megyei MINSZ Bizottságra és a siklósi MINSZ-titkárra hárul. Az ifjúsági ve­zetők is teljes mértékben elhanyagol­ték az ilmamajori ifiket és a mai napig sem tudnak arról, hogy a gaz­daságban jól dolgozó fiatalok élnek. Mindkét vonalon sürgősen utána kelt nézni és meg kell találni a hibák ki­javításának módját. Nagy a lemara­dás, de még nem késő. Az ifjúsággal való fokozottabb foglalkozással, jó népnevelő és agitációs munkával, az ifjúság megnyerésével az egység érde­kében, még helyre lehet hozni az el­mulasztottakat. Most csak az kell, hogy a pártszervezet, a gazdaság ve­zetősége. és; a MINSZ. sürgősen lásson munkához! Harsány! Márta (Gyapot-nap" volt a sátorhelyi állami qazdasáqbin n Megvitatták a halra! gyapollermeszlés eddigi tanúságait A baranyamegyel sátorhelyi ál­lami ., gazdaságban „gyapot-nap”-ot rendeztek az állami gazdaságokban és termelőcsoportokban gyapotter- meszt-éssel foglalkozó doigc^ók szá­mára. Bayer elvtárs, a Gyapot-termel­tető NV előadójának beszédét — melyben megmagyarázta a gya­pottermesztés politikai es nemzet- gazdasági jelentőségét —■ vita kö­vette. Brunner Tibor főagronómus felvetette a kérdést, hogy vetés előtt vagy után használjunk-e hen­gert a gyapotföldön. A jelen.evők valamennyien elmondták eddigi ta­pasztalataikat, melynek eredménye­ként megállapították, hogy vetés afőtt talajféleségek szerint kell használni a hengert (ha lehet mel­lőzzük), vetés után pedig nem kell hengerezni, mert a letömített talaj záporcső esetén mcgcserepesedik és az amúgyis gyenge csira,jú gyapot nem tud a megkeményedett rétegen áttörni. A vita másik főkérdése. a vetés idefe volt. A tapasztalatokból ki­jött az, hogy a vetés idejét függet­leníteni kell a naptári hónapoktól, akkor kell elvégezni, amikor a ta­laj hőmérséklete elérte már a 14- 15 fokot. Megvitatták az értekezleten azt is, szükség van-e a vakkapátásra. vagy sem és arra a megállapításra jutottak, hogy a vákkapálást mel­lőzni kell, mert ha megfelelő hő- mérsék'etű és gyommentes talajba történik a vetés, négy-öt nap múl­va kikel a gyapot és a vakkapá­lásra semmi szükség nincs. .4 kelés után az első munkát — a sarabo- lást — kézi saraboló kapával kell végezni. A második kapáiást már rendes kapával, ha a • gyapot fej­lettsége megengedi, a további ka­pálásokat már toló- vagy lókapá­val is végezhetjük. Az értekezlet lezárása után, az összegyűlt do'gozók meleghangú táviratban üdvözölték Rákosi elv­társat, majd megtekintették Mol­a melynek szintén tud-’. kellene a nár István sátorhelyi gazdasági dolgozó újítását — egy háromsoros fma los gyapotkapát. Mo nár István bemutatta a kapa munkáját, mely tiszta, tökéletes, és pontos, amel­lett könnyű és előállítása is olcsón megoldható. A jelenlévő szakembe­rek is megvizsgálták az újítást, raj­zot készítettek róla’ és ennek alap­ján minden gyapotot'termelő állami gazdaságban és termelőcsoportban elkészítik és alkalmazni fogják az újítást. Végül megtekintették a sá­torhelyi gyapotföldet. Rengeteget tanulunk majd a Szovjetunióban TTatalmas és leírhatatlan öröm ért, amikor ezelőtt három héttel mejf- választottak a szenteg'áti dolgozók küldöttnek a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságába tanulmányútra induló paraeziküldöttségbe, hogy az ott ezerzett tapasztalatokat elhozzam a dolgozó parasztság közé. Hogy mi dolgozó parasztok ezt elérhettük, ezt a hatalmas kitüntetést a Szov­jetunió dicsőséges hadseregének köszönhetjük, amely felszabadított ben­nünket, a munkásnépet kiszipolyozok uralma alól. A felszabadulás előtt mi dolgozó parasztok a kulákságnak éhbérért dolgoztunk látástól vakulásig és pihenésünket a ktdák szennyes istálló­jában töltöttük az állatok között. Ez volt a munkásság élete a múlt. rothadt rendszerében. Ma azonban, amióta a Szovjetunió dicsőséges had­serege felszabadított bennünket és Rákosi elvtárs vezetésével építjük a dolgozók hazáját, azóta a dolgozó nép élete teljesen megváltozott. Az­óta megbecsülik a munkást a dolgozó parasztok, azóta minden dolgozó előtt nyitva ál! a tanulási lehetőség. Tj1 nnek a tanulmányútnak hatalmas jelentősége lesz a magyar dol- -Lj gozó nép életében, a szocializmus építésében a falun, mert még jobban megismerjük a nagyüzemi gazdálkodás nagy jelentőségét, amely úton haladva elérjük a szebb és boldogabb jövőt. Állami gazdaságunkban már most az elindulás előtt az MDF, MNDSZ, EPOSZ vezetők, állat- tenyésztési. növénytermelési brigádvezetők és munkacsapatvezetők és csak­nem minden dolgozó parasztja a környéknek, feladják a kérdéseket a maguk területéről, hogy az ő részükre hozzak tapasztalatokat a Szovjet­unióból. Nap, mint nap láthatjuk azt, hogy dolgozó parasztságunk milyen nagy érdeklődéssel várja, hogy mindent megtudjon, a nagyüzemi gazdál­kodás tökéletes megismerését. Il/I inekünk parasztküldötteknek el kell hoznunk a szovjet, nép szerc- tétét, a kolhozok, szovhozok eredményeit és sikereit a dolgozó nép közé, hogy a Szovjetunió tapasztalatain haladva a nagyüzemi gaz­dálkodás útján sorakozzunk Lenin, Sztálin zászlója alá, amely vezet bennünket a szebb, a jobb és boldogabb életbe, a szocializmusba. Szabadság! i Sarbak Béla szeutegÁH küldött1 Munkások és dolgozó parasztok a körzeti yfenyvtárak legszorgalmasabb olvasói Közelednek az idei könyvnapok. A kultúra egyik legnagyobb ünnepére az ötéves terv első esztendejéhez méltó keretek között készülődnek a könyv­kiadók állam, szektorai. Olyan hat/’ más tömegekben látnak napvilágot az új könyvnapi kiadványok, amilyenhez hasonló sem volt soha Magyarorszá- gon. Természetesen csak akkor jelent iga­zi értéket a megjelent könyvmennyiség, ha annak .megfelelő szánni olvasója is akad. l'ppen ezért számot kell vetnünk a kullúrszomjjal, a dolgozók kulturáiis igényeivel is. A munkásosztály már az elmúlt esztendőkben is bebizonyította, hogy felismeri a könyv hallatlan erejét mindennapi munkájában, életében. A parasztság csak most kezdi átlátni, hogy micsoda fegyvert jelent számára a tudás, a könyv. A körzeti könyvtárak munkáján ke­resztül mérhető le legkönnyebben a falusi dolgozók kulturális igényének növekedése. A pécsi, illetve baranya* megyei, körzeti könyvtár ezideig 61 körzeti alapkönyvtárt létesített a me­gyében s ez a gyakorlatban több, min! 3700 olvasót jelent. Például az 1950-es év első negyedében 13 ezer könyvet ol­vastak megyénk dolgozó parasztjai illetve a falun dolgozó munkások. Százalékarányban számolva az olvasók a következőképpen oszlanak meg: munkás 32% klsparsszt 31% középparaszt 13% értelmiségi egyéb Amint látjuk tehát, igen jó az arány. Természetesen ez nem jelenti'azt, hogy ez. a szám teljesen kielégítő, de ha a 17% 7% felszabadulás utáni első esztendők eredményeihez hasonlítjuk, akkor nagy eredménynek számit. A legkitűnőbb eredmények a tszcs-ben és * gépállo­mások dolgozói között találhatók. Ba­ranya megyében 1050-ben 25 irodalmi ankétot tartottak pécsi és pesti frók közreműködésével, azonkívül 9 nagyobb könyvkiállítást könyvvásárra! egybe­kötve. Igen sok helyütt kérik a dol­gozók az. alapkönyvtárak kibővítését. 04 olvasókör működik jelenleg a me­gyében. A fenntick csak száraz, kiragadott adatok, de megfelelnek arra, hogy bi­zakodva nézzünk az elkövetkező könyv, napok elé. Dolgozóink a legerősebb fegyverrel akarnak belépni a kultúr- forradalomba :a könyvvel. Sskhasztásér! ké'évl börtön A pécsi járásbíróság bflntetőrtanácss tárgyalta Békési István, a nagynyá* rádl földművesszövel'keze't boltkezelő, jének sikkasztást bűnügyét. Az állam­ügyészség azzal vádolta Békési 1st« vánt, hogy a földmüvesszőve;ik:ezet pénzéből 10.500 forintot a .saját cél­jaira használt fel és ezzel a földmű* vés szövetkezetnek súlyos károkat okozott. A főtárgyaláson Békési Ist­ván tagadta a terhére TÓtt büncsclck- mény elkövetését és azzal védekezett, hogy » hiány ajkkor keletkezett, ami- ke r ő szövetkezeti tanfolyamon volt A kihallgat:o‘.lt tanuk azonban bizonyí­tották. hogy a hiányzó őssreget a szövcilkezet pénztárából Békési Ist­ván sikkasztotta el és a pénz'J elmu­latta. A bíróság Bék.ési Istvánt két- évj börtönbüntetésre ítélte. Látogatás Sellyén, az új járási székhelyen Az Ormányság szívében fekszil Sellye, az új járási székhely. Körös körül, amerre a szem ellát, a széle: síkságon, mindenüti zöldelő, kalász ba szökő vetések bizonyítják, hog^ a sellyei dolgozók becsülettel elvég zik . feladatukat .és serény munka jukka! hozzájárulnak a szocializmu: épíléséhcz. A község közepén dús lombú tölgy és szikár fenyőfák kö zölt terpeszkedik el a hírhedt mun kásnyúzó „gróf" Draskovich negy­venszobás kastélya, mint a rosszem­lékű mull ittfeljteft emléke. Az elmúlt évtizedek folyamán kü­lönlegesen alakult Sellye szociális összetétel’e. A község lakóinak na­gyobbik része középparaszt, de nagy számban élnek itt iparosok és keres­kedők. Ez onnan adódott, hogy Sely- lyének kitűnő a vasúti összekötteté­se és jó az országúti közlekedése is, mert több irányból közelühetö meg. fekvésének előnyei mellett azon­ban vollak a községnek hátrányai is. Ugyanis Sellye a szenllőrinci járás legdélibb részén fekszik, messze a járási székhelytől, Szentlörinctöl. Ezért sok dologidő ment veszendőbe, ha hivatalos ügyben a járási szék­helyre kellett menni. Ezen segített most az a rendelkezés, amely meg­szüntette a szentlőrinci járást és he­lyette felállította a sellyei Járást Sellye székhellyel a sellyei és kör­nyékbeli községek dolgozói legna- gyob örömére. A községben pillanatok alatt ter­jedt el a hír Sellyének járási szék­hellyé való „előléptetésé"-ről. Az újság kézről-kézre járt, mert minden­ki személyesen akart meggyőződni a hír valóságáról. — Eégi vágyunk teljesült most a demokráciában — mondogatták egy­másnak az emberek széles mosollyal az arcukon. Az örömteli hír eljutptt az Első Sellyei Hengermalom dolgozóihoz is, akik azonnal értekezletet tartottak és azon megvitatták, hogy mit jelent a nagy változás a sellyei dolgozóknak. Váradi György elvtárs így foglalta össze a malom dolgozóinak a véle­ményét. — Mindenki büszke örömmel hal­lotta, hogy a Párt teljesítette a sely- lyei dolgozók régi kívánságát. Ezzel az intézkedéssel Sellye régi problé­mája valósult meg, amelyet a múlt­ban hiába kértek és szorgalmaztak, mert Draskovich „gróf" mindent el­követett, hogy Sellye ne legyen já­rási székhely, úgy vélte, hogy ak­kor nem kap elég olcsó munkaerőt. Nekünk, dolgozóknak az, hogy Sely- lye járási székhely lett, politikailag is sokat jelent, mert idekerül szere­tett Pártunk járási bizottsága is, amely még több segítséget tud adni n* künk munkánk elvégzéséhez —mon­dotta. De örül Barv István cipészmest« is, aki mint régi községi vezet é ■többször szorgalmazta, hogy Sally» járási székhely legyen. A változás sokat jelent a sellyn kisiparosoknak is. Azzal, hogy Sely lye járási székhely lett, növekszik» mi íorgalmunk is. Ezért köszönetta tartozunk Pártunknak és n szeretet! Rákosi elvtársnak — mondotta. Böhönyei Gizella tanítónő, a sely lyei MNDSZ agilis vezetője c* mondja: — Az Ormányság népe most mé{ fokozottabban beleíkapcsolódik máj« az új és szebb élet építésének műn kajába. Ehhez segítséget nyújt majt a Párt, amely ideteszi járási székhe­lyét — magyarázta kollégáinak. Nagy Ferenc középparasztnak nag' a tekintélye a községben, mert dől gos embernek ismerik, ö sem rejt véka alá örömét. — Hálásak vagyunk a népi demo kráciának, hogy lehetővé telte n« künk, hogy ügyes-bajos dolgokba« nem kell Szentlörincre bandukolni. De nemcsak a sellyei dolgozó, örülnek, hanem örül az egész kör nyék és büszkék arra, hogy Or mányság népe megbecsüléshez jm tolt, amelyet jobb és több munkává akarnak viszonozni. származású szocialista nevelőket kap­jon. Csak annyit engedtek meg, hogy a líceum ÍV. osztályából visz- sza lehetett menni a pedagógiai gim­názium III. osztályába. így történt meg, hogy két tagtársunk, akiknek minden vágya az volt, hogy mielőbb tanítók lehessenek, visszamentek a pedagógiai gimnázium III. osztá­lyába. Pártunk leleplezte a Neveléstudo­mányi Intézet kéfkulacsos politiká- ! ját és lehetővé tette azt, hogy né­pünk szocialista nevelőket kapjon úgy, hogy mi. akik szocialista isko­lában tanultunk, képesek leszünk ar- t ra, hogy jó. kommunista szellemben j neveljünk. Mi nem fogjuk elfelejteni’ soha­sem Pártunk eme nagy segítségét és ígéretet teszünk arra, hogy méltók leszünk grra a nagy bizalomra, ame­lyet belénk helyeztek és minden erőnkkel az új szocialista Magyar- ország építéséért dolgozunk. E"dődy Gyulg IV. é. tanítójelölt. Köszönjük a mi Pártunknak Eqv lanttól elölt levele Időről-időre, minden lépésünknél I érezzük Pártunk segítő kezét mi is, j a Makarenko Pedagógiai Gimnázium, tanítóképző osztályának növendékei, j Pártunk segített bennünket akkor,! amikor lehetővé tették nekünk azt, j hogy pedagógusok lehessünk, a ta­nítóképző V. osztályának elvégzése | után. Most még nagyobb segítséget j kaptunk. Lehetővé tették azt, hogy már a IV. osztály elvégzése után taníthassunk, s a tanítás mellett ta- ] miihassunk. Népünk tanulni vágyik, tanulni akar. Nevelőkre van szüksége né­pünknek, olyan nevelőkre, akik már szocialista nevelésben részesültek,1 mert igazi szocialista szellemben: csak ezek tudnak nevelni. A tanév elején mi már kértük fe- ] lettes hatóságainkat a tanítókérdés megoldására. Az Országos Nevelés- tudományi' Intézet, amelyről ma már tudjuk, hogy a szocialisla magyar pedagógia ellensége és a burzsoázia képviselője volt, nem akarta azt, hogy népünk munkás- és paraszt-

Next

/
Thumbnails
Contents