Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

8

häpl 6

1950 MÁJUS 28

Esért a pártszervezet és a MINSZ a felelős:

Áz iimapusztai fiatalok úgy tudják, hogy már meg volt az egyesítő kongresszus

A* fdössaki munkások fogadása e/gy hónappal ezelőtt történt. Egy hónapja már, hogy a kelemenligeti állami gazdasághoz tartozó Ilma pusztára negyven Időszaki munkás érke- *ett, javarészt fiatalok, fiúk és lányok— Az egész gazdaságban nincsenek olyan dolgozóink, akik olyan magas •redményeket érnének el, mint az il- «napucztaiak — mondja róluk dicsé- rétképpen Somogyi János párttitkár.

ín valóban, ha megnézzük az Urna- pusztán dolgozók termelési átlagát, olyan számokat találunk, mint 220, 340, 300, 320 százalék. Amikor megérkeztek, nem Így festettek az eredmények. Volt olyan nap, amikor egyi. kük sem érte el a 90 százalékot. Akkor a párttitkár, az agronómus és a gazdaság vezetői megmagyarázták nekik

« többtermelés

jelentőségéi,

»*t, hogyha többet dolgoznak, több lesz * jövedelem, több lesz a ruha, efpf, a hazaküldendö pinzösszeg és fobbhedvüen megy majd a munka Is. Nem kellett «okát magyarázni, hogy megértsék a dolgozók. A fiatalok voltak, akik — elsőnek — megindították azekután a versenyt Május elsejének méltó megünnepléséért folyt akkor a harc. Tettek felajánlást is, mégpedig azt hogy a brigádátlagot állandóan 150 százalékon tartják. Hiba volt azonban az, hogy nem végeitek minő- •égí munkát- Megkapálták a borsót és nem vágták ki a gyomok gyökereit. Egy jó esőt kapott a föld és újból ki- virttott d borsóföldeken a növény legnagyobb ellensége, a gyom.

UJbdl népnevelő munkára volt «rflk- tég, meg kellett magyarázni a fiataloknak, csak az végez jó és alapos munkát *ki minőségi munkát végez. Ezért indítottak harcot, a brigádon belül a munkacsoportok között és a azép eredmények nem is maradtak el. Tálos Gizella

320 Mázalékos átlagot ért el,

amelyet azóta Is tart Balázs István Idősebb munkás 254 százalékot teljesített íglizésben és Hídvégi Imre brigádvezető, EPOSZ*titkár U úgy ig'yeke- eett, hogy az egész brigád átlaga jelentősen megnővekedj ék. Most 207 százalék a brigád átlaga, de sokan vannak a brigádtagok között, akik jóval túlteljesítik a 200 százalékot Markán Kató 224, Ifka Kató 230, Ilka Rozália 232, Srélecz Anna 230 százalékot érnek általában sl.

A munkában már élenjárnak az iimapusztai fiatalok, de arról, hogy fiatalságunk elé milyen hatalmas feladatot állított a Párt, hogy jó munkával, jó tanulással kell előkészíteniük A Dolgozók Ifjúsági Szövetségének megalakítását, hogy munkájuk legjavát kell adniuk, hogy az új szövetség erős, megingathatatlan alapokon álljon — minderről nem tudnak * kelemenligeti állami gazdaságban. Sem a párttltkár, sem a gazdaságve- nető, aem a politikai helyettes, sem ss EPOSZ-tilkár, 6em az EPOS£-ta- golc nem látják szükségét, hogy a fel. adatok megoldásában nekik is részt kell vállalniuk, nekik is elő kell segíteni a szövetség megalakulását.

Dolgoznak a Halálok,

élenjárnak a termelésben, de jó munkájukat nem ajánlják fel az egyesít/! kongresszusra, mert senki sem tá-‘ lékoztatta őket arról, hogy mi lesz az új ifjúsági szövetség célja, mi lesz az ifjúság feladata már a megalakulás «lőtt isSzívesen tanulnának a fiatalok. Mégsincs aki foglalkozna velük, elhanyagolják őket, sőt a siklósi járási MINSZ-titkár még azt sem tudja, hogy a kelemenligeti állami gazdaság iimapusztai üzemegységében van egy szorgalmas kis csapat, amely a ma- rnagasabb terméseredmények eléréséért harcol.

Természetesen — annak, hogy a fia- taok nem tudják, mi a MINSZ, hogy van egy járási MINSZ-titkár, akinek kötelessége lenne látogatni őket, hogy van egy Megyei MINSZ’ Bizottság,

fiatalokról, mindezeknek a hibáknak nem a fiatalok az okai. Sőt azért sem az iimapusztai fiatalokat lehet okolni — hogy mint beszélgetés közben kiderült —, az egységes ifjúsági szövetségről azt hiszik, hogy az már meg is van.

Felelősség terheli ezért a gazdaság pártszervezetét, amely amellett, hogy a fiataloknak sportlehetőségeket biztosított és rádiót vett nekik — teljesen

elhanyagolta a fiatalok nevelését

és oktatását. Még azután sem —, hogy a Központi Vezetőség kibocsátotta levelét az összes üzemi és falusi pártszervezetek részére — nézték meg azt, mit kellene a saját területükön tenni a kongresszus jó előkészítése érdekében.

A felelősség másik része a megyei MINSZ Bizottságra és a siklósi MINSZ-titkárra hárul. Az ifjúsági vezetők is teljes mértékben elhanyagolték az ilmamajori ifiket és a mai napig sem tudnak arról, hogy a gazdaságban jól dolgozó fiatalok élnek. Mindkét vonalon sürgősen utána kelt nézni és meg kell találni a hibák kijavításának módját. Nagy a lemaradás, de még nem késő. Az ifjúsággal való fokozottabb foglalkozással, jó népnevelő és agitációs munkával, az ifjúság megnyerésével az egység érdekében, még helyre lehet hozni az elmulasztottakat. Most csak az kell, hogy a pártszervezet, a gazdaság vezetősége. és; a MINSZ. sürgősen lásson munkához!

Harsány! Márta

(Gyapot-nap" volt a sátorhelyi állami qazdasáqbin

n

Megvitatták a halra! gyapollermeszlés eddigi tanúságait

A baranyamegyel sátorhelyi állami ., gazdaságban „gyapot-nap”-ot rendeztek az állami gazdaságokban és termelőcsoportokban gyapotter- meszt-éssel foglalkozó doigc^ók számára.

Bayer elvtárs, a Gyapot-termeltető NV előadójának beszédét — melyben megmagyarázta a gyapottermesztés politikai es nemzet- gazdasági jelentőségét —■ vita követte. Brunner Tibor főagronómus felvetette a kérdést, hogy vetés előtt vagy után használjunk-e hengert a gyapotföldön. A jelen.evők valamennyien elmondták eddigi tapasztalataikat, melynek eredményeként megállapították, hogy vetés afőtt talajféleségek szerint kell használni a hengert (ha lehet mellőzzük), vetés után pedig nem kell hengerezni, mert a letömített talaj záporcső esetén mcgcserepesedik és az amúgyis gyenge csira,jú gyapot nem tud a megkeményedett rétegen áttörni.

A vita másik főkérdése. a vetés idefe volt. A tapasztalatokból kijött az, hogy a vetés idejét függetleníteni kell a naptári hónapoktól, akkor kell elvégezni, amikor a talaj hőmérséklete elérte már a 14- 15 fokot.

Megvitatták az értekezleten azt is, szükség van-e a vakkapátásra. vagy sem és arra a megállapításra jutottak, hogy a vákkapálást mellőzni kell, mert ha megfelelő hő- mérsék'etű és gyommentes talajba történik a vetés, négy-öt nap múlva kikel a gyapot és a vakkapálásra semmi szükség nincs. .4 kelés után az első munkát — a sarabo- lást — kézi saraboló kapával kell végezni. A második kapáiást már rendes kapával, ha a • gyapot fejlettsége megengedi, a további kapálásokat már toló- vagy lókapával is végezhetjük.

Az értekezlet lezárása után, az összegyűlt do'gozók meleghangú táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, majd megtekintették Mola melynek szintén tud-’. kellene a nár István sátorhelyi gazdasági

dolgozó újítását — egy háromsoros fma los gyapotkapát. Mo nár István bemutatta a kapa munkáját, mely tiszta, tökéletes, és pontos, amellett könnyű és előállítása is olcsón megoldható. A jelenlévő szakemberek is megvizsgálták az újítást, rajzot készítettek róla’ és ennek alapján minden gyapotot'termelő állami gazdaságban és termelőcsoportban elkészítik és alkalmazni fogják az újítást. Végül megtekintették a sátorhelyi gyapotföldet.

Rengeteget tanulunk majd a Szovjetunióban

TTatalmas és leírhatatlan öröm ért, amikor ezelőtt három héttel mejf- választottak a szenteg'áti dolgozók küldöttnek a világ legfejlettebb mezőgazdaságába tanulmányútra induló paraeziküldöttségbe, hogy az ott ezerzett tapasztalatokat elhozzam a dolgozó parasztság közé. Hogy mi dolgozó parasztok ezt elérhettük, ezt a hatalmas kitüntetést a Szovjetunió dicsőséges hadseregének köszönhetjük, amely felszabadított bennünket, a munkásnépet kiszipolyozok uralma alól.

A felszabadulás előtt mi dolgozó parasztok a kulákságnak éhbérért dolgoztunk látástól vakulásig és pihenésünket a ktdák szennyes istállójában töltöttük az állatok között. Ez volt a munkásság élete a múlt. rothadt rendszerében. Ma azonban, amióta a Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadított bennünket és Rákosi elvtárs vezetésével építjük a dolgozók hazáját, azóta a dolgozó nép élete teljesen megváltozott. Azóta megbecsülik a munkást a dolgozó parasztok, azóta minden dolgozó előtt nyitva ál! a tanulási lehetőség.

Tj1 nnek a tanulmányútnak hatalmas jelentősége lesz a magyar dol- -Lj gozó nép életében, a szocializmus építésében a falun, mert még jobban megismerjük a nagyüzemi gazdálkodás nagy jelentőségét, amely úton haladva elérjük a szebb és boldogabb jövőt. Állami gazdaságunkban már most az elindulás előtt az MDF, MNDSZ, EPOSZ vezetők, állat- tenyésztési. növénytermelési brigádvezetők és munkacsapatvezetők és csaknem minden dolgozó parasztja a környéknek, feladják a kérdéseket a maguk területéről, hogy az ő részükre hozzak tapasztalatokat a Szovjetunióból. Nap, mint nap láthatjuk azt, hogy dolgozó parasztságunk milyen nagy érdeklődéssel várja, hogy mindent megtudjon, a nagyüzemi gazdálkodás tökéletes megismerését.

Il/I inekünk parasztküldötteknek el kell hoznunk a szovjet, nép szerc- tétét, a kolhozok, szovhozok eredményeit és sikereit a dolgozó nép közé, hogy a Szovjetunió tapasztalatain haladva a nagyüzemi gazdálkodás útján sorakozzunk Lenin, Sztálin zászlója alá, amely vezet bennünket a szebb, a jobb és boldogabb életbe, a szocializmusba.

Szabadság!

i Sarbak Béla szeutegÁH küldött1

Munkások és dolgozó parasztok a körzeti yfenyvtárak legszorgalmasabb olvasói

Közelednek az idei könyvnapok. A kultúra egyik legnagyobb ünnepére az ötéves terv első esztendejéhez méltó keretek között készülődnek a könyvkiadók állam, szektorai. Olyan hat/’ más tömegekben látnak napvilágot az új könyvnapi kiadványok, amilyenhez hasonló sem volt soha Magyarorszá- gon.

Természetesen csak akkor jelent igazi értéket a megjelent könyvmennyiség, ha annak .megfelelő szánni olvasója is akad. l'ppen ezért számot kell vetnünk a kullúrszomjjal, a dolgozók kulturáiis igényeivel is. A munkásosztály már az elmúlt esztendőkben is bebizonyította, hogy felismeri a könyv hallatlan erejét mindennapi munkájában, életében. A parasztság csak most kezdi átlátni, hogy micsoda fegyvert jelent számára a tudás, a könyv.

A körzeti könyvtárak munkáján keresztül mérhető le legkönnyebben a falusi dolgozók kulturális igényének növekedése. A pécsi, illetve baranya* megyei, körzeti könyvtár ezideig 61 körzeti alapkönyvtárt létesített a megyében s ez a gyakorlatban több, min! 3700 olvasót jelent. Például az 1950-es év első negyedében 13 ezer könyvet olvastak megyénk dolgozó parasztjai illetve a falun dolgozó munkások. Százalékarányban számolva az olvasók a következőképpen oszlanak meg: munkás 32%

klsparsszt 31%

középparaszt 13%

értelmiségi egyéb

Amint látjuk tehát, igen jó az arány. Természetesen ez nem jelenti'azt, hogy ez. a szám teljesen kielégítő, de ha a

17%

7%

felszabadulás utáni első esztendők eredményeihez hasonlítjuk, akkor nagy eredménynek számit. A legkitűnőbb eredmények a tszcs-ben és * gépállomások dolgozói között találhatók. Baranya megyében 1050-ben 25 irodalmi ankétot tartottak pécsi és pesti frók közreműködésével, azonkívül 9 nagyobb könyvkiállítást könyvvásárra! egybekötve. Igen sok helyütt kérik a dolgozók az. alapkönyvtárak kibővítését. 04 olvasókör működik jelenleg a megyében.

A fenntick csak száraz, kiragadott

adatok, de megfelelnek arra, hogy bizakodva nézzünk az elkövetkező könyv, napok elé. Dolgozóink a legerősebb fegyverrel akarnak belépni a kultúr- forradalomba :a könyvvel.

Sskhasztásér! ké'évl börtön

A pécsi járásbíróság bflntetőrtanácss tárgyalta Békési István, a nagynyá* rádl földművesszövel'keze't boltkezelő, jének sikkasztást bűnügyét. Az államügyészség azzal vádolta Békési 1st« vánt, hogy a földmüvesszőve;ik:ezet pénzéből 10.500 forintot a .saját céljaira használt fel és ezzel a földmű* vés szövetkezetnek súlyos károkat okozott. A főtárgyaláson Békési István tagadta a terhére TÓtt büncsclck- mény elkövetését és azzal védekezett, hogy » hiány ajkkor keletkezett, ami- ke r ő szövetkezeti tanfolyamon volt A kihallgat:o‘.lt tanuk azonban bizonyították. hogy a hiányzó őssreget a szövcilkezet pénztárából Békési István sikkasztotta el és a pénz'J elmulatta. A bíróság Bék.ési Istvánt két- évj börtönbüntetésre ítélte.

Látogatás Sellyén, az új járási székhelyen

Az Ormányság szívében fekszil

Sellye, az új járási székhely. Körös körül, amerre a szem ellát, a széle: síkságon, mindenüti zöldelő, kalász ba szökő vetések bizonyítják, hog^ a sellyei dolgozók becsülettel elvég zik . feladatukat .és serény munka jukka! hozzájárulnak a szocializmu: épíléséhcz. A község közepén dús lombú tölgy és szikár fenyőfák kö zölt terpeszkedik el a hírhedt mun kásnyúzó „gróf" Draskovich negyvenszobás kastélya, mint a rosszemlékű mull ittfeljteft emléke.

Az elmúlt évtizedek folyamán különlegesen alakult Sellye szociális összetétel’e. A község lakóinak nagyobbik része középparaszt, de nagy számban élnek itt iparosok és kereskedők. Ez onnan adódott, hogy Sely- lyének kitűnő a vasúti összeköttetése és jó az országúti közlekedése is, mert több irányból közelühetö meg.

fekvésének előnyei mellett azonban vollak a községnek hátrányai is. Ugyanis Sellye a szenllőrinci járás legdélibb részén fekszik, messze a járási székhelytől, Szentlörinctöl. Ezért sok dologidő ment veszendőbe, ha hivatalos ügyben a járási székhelyre kellett menni. Ezen segített most az a rendelkezés, amely megszüntette a szentlőrinci járást és helyette felállította a sellyei Járást

Sellye székhellyel a sellyei és környékbeli községek dolgozói legna- gyob örömére.

A községben pillanatok alatt terjedt el a hír Sellyének járási székhellyé való „előléptetésé"-ről. Az újság kézről-kézre járt, mert mindenki személyesen akart meggyőződni a hír valóságáról.

— Eégi vágyunk teljesült most a

demokráciában — mondogatták egymásnak az emberek széles mosollyal az arcukon.

Az örömteli hír eljutptt az Első Sellyei Hengermalom dolgozóihoz is, akik azonnal értekezletet tartottak és azon megvitatták, hogy mit jelent a nagy változás a sellyei dolgozóknak. Váradi György elvtárs így foglalta össze a malom dolgozóinak a véleményét.

— Mindenki büszke örömmel hallotta, hogy a Párt teljesítette a sely- lyei dolgozók régi kívánságát. Ezzel az intézkedéssel Sellye régi problémája valósult meg, amelyet a múltban hiába kértek és szorgalmaztak, mert Draskovich „gróf" mindent elkövetett, hogy Sellye ne legyen járási székhely, úgy vélte, hogy akkor nem kap elég olcsó munkaerőt. Nekünk, dolgozóknak az, hogy Sely- lye járási székhely lett, politikailag is sokat jelent, mert idekerül szeretett Pártunk járási bizottsága is, amely

még több segítséget tud adni n*

künk munkánk elvégzéséhez —mondotta.

De örül Barv István cipészmest« is, aki mint régi községi vezet é ■többször szorgalmazta, hogy Sally» járási székhely legyen.

A változás sokat jelent a sellyn kisiparosoknak is. Azzal, hogy Sely lye járási székhely lett, növekszik» mi íorgalmunk is. Ezért köszönetta tartozunk Pártunknak és n szeretet! Rákosi elvtársnak — mondotta.

Böhönyei Gizella tanítónő, a sely lyei MNDSZ agilis vezetője c* mondja:

— Az Ormányság népe most mé{ fokozottabban beleíkapcsolódik máj« az új és szebb élet építésének műn kajába. Ehhez segítséget nyújt majt a Párt, amely ideteszi járási székhelyét — magyarázta kollégáinak.

Nagy Ferenc középparasztnak nag' a tekintélye a községben, mert dől gos embernek ismerik, ö sem rejt véka alá örömét.

— Hálásak vagyunk a népi demo kráciának, hogy lehetővé telte n« künk, hogy ügyes-bajos dolgokba« nem kell Szentlörincre bandukolni.

De nemcsak a sellyei dolgozó, örülnek, hanem örül az egész kör nyék és büszkék arra, hogy Or mányság népe megbecsüléshez jm tolt, amelyet jobb és több munkává akarnak viszonozni.

származású szocialista nevelőket kapjon. Csak annyit engedtek meg, hogy a líceum ÍV. osztályából visz- sza lehetett menni a pedagógiai gimnázium III. osztályába. így történt meg, hogy két tagtársunk, akiknek minden vágya az volt, hogy mielőbb tanítók lehessenek, visszamentek a pedagógiai gimnázium III. osztályába.

Pártunk leleplezte a Neveléstudományi Intézet kéfkulacsos politiká- ! ját és lehetővé tette azt, hogy népünk szocialista nevelőket kapjon úgy, hogy mi. akik szocialista iskolában tanultunk, képesek leszünk ar- t ra, hogy jó. kommunista szellemben j neveljünk.

Mi nem fogjuk elfelejteni’ sohasem Pártunk eme nagy segítségét és ígéretet teszünk arra, hogy méltók leszünk grra a nagy bizalomra, amelyet belénk helyeztek és minden erőnkkel az új szocialista Magyar- ország építéséért dolgozunk.

E"dődy Gyulg IV. é. tanítójelölt.

Köszönjük a mi Pártunknak

Eqv lanttól elölt levele

Időről-időre, minden lépésünknél I érezzük Pártunk segítő kezét mi is, j a Makarenko Pedagógiai Gimnázium, tanítóképző osztályának növendékei, j Pártunk segített bennünket akkor,! amikor lehetővé tették nekünk azt, j hogy pedagógusok lehessünk, a tanítóképző V. osztályának elvégzése | után. Most még nagyobb segítséget j kaptunk. Lehetővé tették azt, hogy már a IV. osztály elvégzése után taníthassunk, s a tanítás mellett ta- ] miihassunk.

Népünk tanulni vágyik, tanulni akar. Nevelőkre van szüksége népünknek, olyan nevelőkre, akik már szocialista nevelésben részesültek,1 mert igazi szocialista szellemben: csak ezek tudnak nevelni.

A tanév elején mi már kértük fe- ] lettes hatóságainkat a tanítókérdés megoldására. Az Országos Nevelés- tudományi' Intézet, amelyről ma már tudjuk, hogy a szocialisla magyar pedagógia ellensége és a burzsoázia képviselője volt, nem akarta azt, hogy népünk munkás- és paraszt-