Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

1050-MÁJUS 23 NAPLÓ 3 Pártunk parasztpolitikáját behatóan megvitatta a megyei ni ezogazdasági aktív a-értekezlet Szikra Sándor megyei titkár elvtárs nagy beszédében a baloldali túlzások és a jobboldali megalkuvás elleni harcrai szólította fel pártszervezeteinket Kő? napos é-tekezlrire hívta ősz- sze Pártunk Megyei Bizet sága pén­teken a falusi vonalon do gozó párt- íunkcionáriusokali a járási bizott­ságok tagjait, a lömegszervezetek m gyei és já'ási vezetőit, a mező- gazdasági szerveit, közigazgatás me­gyei és já'ási vezető t. Az értekez­let első uapíán Szikra Sándor e v társ, á Magyar Do'gozóv Pártja B tranyamegyei Bivolt ágának tit­kára tartott beszámolót Pátun'f pa'asztpo'i'ikájában elért erodmé nyékről és a végrehajtás során el­követett l’.i-dítésekiől és az ellenük va’ó harc-ól. Az értekezletet, melyen Pár'unk Központi Vezetőségének képviselő tében Dégen Imre elvtá-s a SZÖ- VÖSZ főtitká a és Keserű János elvtárs vettek részt. Hankó János evtárs a Párt M gyei Biz ttsága me^ő'-azdaságt és szövetkezetpolt ikaj osztályának veze'fíje ny tolta mee, maid Szile-a elvtárs tartotta meg referátumát. Pártunk győzelmei, melyeket a városon elértünk, lehetővé tették, hogy falun is megkezdjük a szocia­lizmus építését — kezdte beszámo­lóját Szikra Sándor elvtárs. A Szovjetunió példáját követve, jelen­tős sikerekét értünk el ezen a téren és bebizonyosodott, hogy Pártunk politikája helyes. A dolgozó pa­rasztság legöntudatosabb része már elfoglalta helyét a termelőcsopor­tokban, állami gazdaságaink politi­kailag és szervezetileg is megszi­lárdultak, gépállomásaink hálózata átfogja az egész országot. Ugyanakkor jelentős sikereket ér­tünk el a kulákokat korlátozó po­litikánk végrehajtásában Is — foly­tatta Szikra elvtárs, majd ismertet­te azokat az eszközöket, melyekkel a kulákok kizsákmányoló lehetősé­gét korlátoztuk, további anyagi megerősödésének gátat vetettünk, felsorolva a progresszív adózást, a gabona-, zsír-, borbeszolgáltatást, a kulákok alkalmazottal fizetésének rendezését, és ellenőrzését. A KULÁKOK ANYAGI VO­NALON TÖRTÉNT KORLÁ­TOZÁSÁVAL EGYIDEJŰLEG VISSZASZORÍTOTTUK PO­LITIKAI BEFOLYÁSUKAT IS. Ezt nagy mértékben elősegítette az, hogy az ősszel a termelőcsoportok­ból, a DÉFOSZ-ból és — részben — a földmüvesszövetkezetekből is túl­nyomórészt kizártuk a kulákokat. Mindezek eredményeképpen számos alapvető kérdésben sikerült meg­győzni Pártunk politikájának he­lyességéről a középparasztokat, le­leplezni a kulák kártevő szándékait. Ezeknek az intézkedéseknek vég­rehajtása természetszerűleg a kulá hók fokozott ellenállását váltották ki és sikereinket a kulák ellen vl- yott szakadatlan harcban értük el. Ahogy haladtunk előre, ahogy újabb és újabb győzelmeket vívtunk ki, úgy erősödött a kulákság táma­dása is. Támadtak a kulákok először Is a termelés terén minden szakasz­ban a tarlóhántástól kezdve a szán­tás, o . vetés, ma jd a szerződéses ter­melés munkáján keresztül a nö- véryápolás munkájáig. A kulákok * .en vívott kemény harc árán kel­lett , biztosítanunk a győzelmet. A terme'és szabotálása meliett fokozott támadást indított a kulákság a ter­me, őszö vetkezetek. az állam, gazda­ságok vagyona el'en, számos eset­ben nemcsak burkoltan, de nyíltan Is támadott és amellett, hogy a szo­cialista vagyon ellen tört, funkcio­náriusaink, elleni támadásra vette a fő irányt Szikra elvt.árs ezután számos pél­dát sorolt fel a kulákok különböző nyílt és burkolt támadásának bemu­tatására. így. elmondotta, hogy öcsárdon és Biriánban a kulákok akasztással fenyegetik a 'le’gozó pa­rasztság érdeke:ért kiálló párttit­kárt. számos he!ven névtelen leve­lekben fenyegetik a kulákok tit kárainkat, ' és egvszorít párt- vajf tszcs-taglnlnknt. Példákat hozott fe' arra. íikgv n ku'ákok miiven szoro­san összefonódtak a klerikális re­akcióval, mint Birjánban, ahol a kulákok és a pap együtt agitálnak a Párt, a csoport ellen, vagy mint Egerágon, ahoi a kulákok együtt hallgatják a pappal „Amerika Hang­ját” és a hallottakat 'előbb „szemi- náriumszerűen” megtárgyalják, az­tán együtt viszik ki a faluba, hogy port hintsenek rémhíreikkel a dol­gozók szemébe. Több példát emlí­tett arra, hogy a kulákok a táma­dás egész éles formájától sem riad­nak vissza: Szűrön állatokat mér­geztek, Dunaszekcsőn gyújtogattak. A burkolt támadásra, a belülről való bomlasztásra a lippói termelőcso­portot hozta fel példának, ahol bor­ral, megvendégeléssel igyekeztek megnyerni a kulákok a csoport­tagokat, hogy aztán Így érvényesít­sék befolyásukat a csoportban. Eredményeink mellett — melyek ezeket a támadásokat kiváltották — hibákat is követtünk el — folytatta Szikra elvtárs. SZAMOS HELYEN TÖR­TÉNT ELÖRESZALADÁS, PÁRTUNK HELYES POLI­TIKÁJÁT SZAMOS HELYEN ELFERDÍTETTEK, MEG­HAMISÍTOTTÁK A GYA­KORLATI VÉGREHAJTÁS SORÁN. Ezek a baloldali túlzások, a kulá­kok földjének, házának, állatának jogtalan, törvényellenes elvétele, a kulákokkal szemben alkalmazott törvénytelen rendszabályok, Pártunk politikájának súlyos megsértését je­lentik. A baloldali túlzások gyengítik a Pártot, népi demokráciánkat, gyen­gítik a munkás-parasztszövetséget és megkönnyítik a ku'ákoknak, hogy széles középparaszti rétegeket állítsanak maguk mellé. A baloldali túlzók gyengítik, hátráltatják a mezőgazdaság szocialista fejlődését: éppen ezért nem hagyhatjuk to­vábbra is megtorlatlanul a bal­oldali túlzásokat. Legtöbb baloldali túlzás egyes ál­lami gazdaságokban, egyes termelő­csoportokban történt, melyek a népi demokrácia törvényeinek figyelembe vétele nélkül Igénybe veszik a ku­lákok házát, földjét, állatait. Segít neldk a közigazgatás, a DÉFOSZ, de nem egy esetben pártszervezeteink segítségével hajtják végre túizó in­tézkedéseiket. Mi lesz ezeknek a baloldali túl­zásoknak a következménye? A Párt befolyása semmiesetre sem növek­szik meg a baloldali tú’kapások eredményeképpen. Ellenkezőleg- ahol baloldali, túlzó intézkedésekei 'éptetnek életbe, ott a közép parasztság — látva, hogy törvé­nyes alap nélkül lehet ilyet csinálni — elhiszi a kulák suttogását, hogy holnap rá kerülhet a sor. Ilyen he­lyen a középp.arasztok úgy érzik hogy azonos elbírálás alá veszik őket a kulákokkal. bizalmatlanokká válnak, félnek a Párttól, a termelő- csoporttól. Annál inkább eltaszítiák a kö­zépparasztokat a baloldali túlzások, annál inkább a kulákok karjaiba kergetik őket, mert AHOL A KUT.ÓtrriTrvAT, SZEMBEN BALOLDALI TÚL­ZÓ INTÉZKEDÉSEKET HAJ­TANAK VÉGRE. LEGTÖBB­SZÖR HASONLÓ A * *T TOuvpy FEL A KÖZRPPAR.ASZTOK- KAL SZEMBEN TE. így történt ez többek közt Nagy­dobszán is, ahol a terme'őcsoport fö'djének megművelésére kirendel­ték — minden ellenszolgáltatás nél­kül a kulákokkal együtt a közép­parasztokat is. Az ilyen helyeken, mint Ócsár- don, Személyben elszigetelődik a tszcs a faly dolgozó parasztjai­tól, visszariasztlák a klvülá’lókat a csoportba való belépéstől. Ellenséges 'Agkör a'akul ki a csoporttal szem­ben, ellenséges gyűrű v“sz! körül a csoportot és ez ki tűnő tatai n cso­port elleni mindenféle támadásra és a kulák vezetésével sok dolgozó paraszt egységfrontot alkot a tszcs- vel szemben. A termolőcsoportok baloldali túl­zásai mo’lott számos baloldali in­tézkedést foganatosítottak DÉFOSZ szervezeteink is és történtek ilyen intézkedések közigazgatási vonalon is. így Dobokán 20 óvro vissza­menőleg akarták megfizettetni a munkabért egy ládákkal, ami gaz­daságának felszámolását vonta volna maga után. Számos baloldali túlzás történik a földfelajánlások terén is, amikor rendszerint burkolt erő­szakkal „szorgalmazzák” a földfel­ajánlást —, valójában kényszerítik a kulákot arra, hogy felajánlja föld­jét — amint az többek közt a beze- dekl körjegyzőségben is történt. Több helyen pedig indoko’atlanul magas pénzbüntetések kivetésével lépik túl a kulák korlátozás hatá­rát, jutnak érvényre felszámolási törekvések. Ilyen törekvés volt pél­dául a szentlőrinci járási MEZOSZ- nál, ahol büntetni akartak „ha már szappanos vizet önt ki a kulák”, de ment ki hasonló utasítás még a DÉFOSZ megyei titkárságáról is. Az ilyen intézkedések joggal sér­tik a középparasztok igazságérzetét, félelmet keltenek bennük — hisz szappanos vizet ők is öntenek ki — s végső fokon a kulákok karmaiba taszítják őket. Ugyanakkor számos helyen talál­kozunk jobboldali megalkuvással is —* folytatta Szikra elvtárs. SZAMOS HKLVÉN ELEGEN­DŐNEK TARTJÁK A KU­PAKOK GAZDASÁGI KOR- LÁTOZASAT, A RENDSZA­BÁLYOK MECHANIKUS AL­KALMAZÁSÁT ÉS NEM Kö- TTX ÖSSZE POLITIKAI MUN­KÁVAL. NEM KOTTK ÖSZ- SZE A KUPAKOK NYÍLT LELEPLEZÉSÉVEL. Ennek alapja döntően az, hogy több funkcionáriusunk azt hiszi, hogy már végleg leválasztottuk a kulák okró! a közópparasztokat s megfeledkeznek arról a lenini taní­tásról, hogy a középparasztot nap, mint nap, újból meg kell ■ győzni, újía és újra le kell választani a kulákról. Ilyen nézetek uralkodtál! cl többek között a hegyháti járási bizottságban is. Számos jobboldali megalkuvással találkoztunk annak megítélésénél, hogy ki a kulák. Több pártszerve­zetünknél azokat, akiknek földje nem éri cl a 25 holdat, vagy ka­taszteri jövedelmük a 350 arany­koronát, nem tekintik kuláknak akkor sem, ha kizsákmányolok, cséplőgépjük, kocsmájuk stb. van. Dolgozó parasztoknak tekintik az ilyeneket és nem egy esetben be­engedik a ternielőesoportba is őket. Hasonlóan járnak e! több helyen az olyan kulákokkal is, akik földjük egy részét felajánlották. Ezekből is vettek be több helyen a csoportba, megfeledkezve arról, hogy a kulák nem hajlandó eltűrni a korlátozást, az osztályharc törvényszerűségelné fogva nem mond le az ellenállásról. Ez megmutatkozott az ilyen esetek­ben a tszcs-be felvett kulákok bom­lasztó. romboló munkájában. Még- nagyobb számban fordul azonban az elő. hogy iiyen e'emeket fel­vesznek az állami gazdaságok, sőt még a gépállomások is. Jobboldali, megalkuvó álláspont alakult ki több helyen a délszláv kulákokkal kapcsolatban, amikor pártszervezeteink eltűrik, hogy a délszláv kulákok nacionalista ala­pon maguk melló állítsák a délszláv dolgozó parasztokat. Számos eset­ben jut érvényre jobboldali meg­alkuvó álláspont a felvidéki kulá­kokkal szemben is, akiknek a Fel­vidéken 40—50—80 hold fö'djük volt, de nem tekintik őket kuláknak, mi­vel itt csak 15 hold fö'det kaptak. Ugyanakkor más helyen elkövetik azt a hibát, hogy minden felvidék: telepest kuláknak kiáltanak ki. Sok helyen opportunista módra szemelhunynak az elku’ákosodott te'epesek fe'ett, akik különböző jog­talan szerzéssel anyagilag a kulá­kok színvonalára emelkedtek, most spekulálnak, fuvaroznak, földjeiket pedig cselédekkel — döntően sváb cselédekkel — dolgoztatják. A fel­vidéki kulákokhoz hasonlóan sok helyen nem tekintik kuláknak azo­kat a sváb kulákokat, akiknek va­gyonát elkobozták, vagy korlátoz­ták, szegényparaszt, sőt agrárpro­letár számba veszik őket, hogy ugyanakkor másutt meg a vagyon­korlátozott 8—10 holdas sváb dol­gozó parasztokat is a iadákok közé sorolják. Fel kell már most vetni — foly­tatta Szikra elvtárs, — miért je­lentkezik egyszerre a kétféle ferdí­tés? A BALOLDALI TÚLZÁSOK ES A JOBBOLDALI MEG- . ALKUVÁS KOZOTT SZOROS ÖSSZEFÜGGÉS VAN. MIND­KETTŐ EGY HELYRE VE­ZET, AZONOS A KETTŐ EREDMÉNYE. V Mindkettővel eltaszítjuk magunktól a középparasztokat, de sokszor még a szegényparasztokat is. A termelő­szövetkezeti mozgalmat egyaránt visszaveti a jobb- és baloldali fer­dítés, ha nem hajtják végre a ku- lákkoflátozó intézkedéseket, éppúgy mintha korlátozás helyett termelő- eszközeitől fosztják meg a kuláko­kat Azonos a kétfajta ferdítésnek a2 osztálybázisa is: mindkettőnek dön­tően a kispolgári ing: ,:czö elemek között van talaja. Azonosak a bal­oldali túlzások és a jobboldali meg­alkuvás abban is. hogy mindkettő a kulák malmára hajtja a vizet, hogy mindkettő mögött végső fokon mindig meg lehet találni a kulákot, az osztíilyellenség kezét. Az ellenség keze minden ferdítésben — még ha maga közvetlenül nem is vállal cse­lekvő szerepet — ott van. Ezt min­den esetben meg kell keresnünk, minden esetben le kel] lepleznünk. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének egész szakaszában fő­veszély a jobboldali megalkuvás, egyes helyeken és időben a bal­oldali túlzás is előtérbe léphet és akkor a legsürgősebben fel kell azo­kat számolni, mert ezeket azonnal felhasználja a kulák és a klerikális reakció. Állandóan két fronton kert tehát harcolni: baloldali túlzások és a jobboldali megalkuvás ellen. PARTSZERVEZETEINK FEL­ADATA ELSŐSORBAN, HOGY A FERDÍTÉSEK EL­LEN A HARCOT VEZES­SEK. NEKIK KELL SZELES KÖRBEN MEGÉRTETNI, IS­MERTETNI, TANÍTANI PO­LITIKÁNKAT. Meg kell értetniük a csoporttagok­kal, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal is, hogy ez a politika most a iadákok korlátozása, gazdasági és politikai vonalon egy­aránt s hogy ebben a politikában magunk mellé lehet és kell állítani a szegényparasztok mellett a közép­parasztokat is — tehát kulákkorlá- tozó politikánk nem kerülhet szem­be a középparaszt igazságérzetévei, nem kelthet benne félelmet. Ez a legdöntőbb feltétele annak, hogy felszámoljuk Pártunk politi­kájának végrehajtásában mutatkozó ferdítéseket. Ugyanakkor minden esetben le kell leplezni a ferdítések mögött megbúvó osztályellenséget, másrészt p.cdig erélyesen fel kell lépni Pártunk politikájának elfer- dítői — legfőképp a baloldali túlzók ellen és szükség esetén szervezeti intézkedésekkel kell megtorolni a baloldali túlzások elkövetőit. A hibákat bátran és nyíltan fel­vetettük — mondotta beszámolóin végén Szikra Sándor elvtárs. — Ez mindenekelőtt Pártunk legyőzhe­tetlen, hatalmas erejét bizonyítja. pártunk ere.te alapot AD ARRA. HOGY NE TA­KARGASSUK A HIBÁKAT, HANEM NYÍLTAN FELVET­VE MEGKERESSÜK KIJA­VÍTÁSUK MÓDJÁT. Es bár ezek a hibák komolyak, nem ez az uralkodó munkánkban, nem ez a jellegzetessége tevékenysé­günknek. Döntőek azok az eredmé­nyek, melyeket már eddig is el­értünk, melyeket a hibák felvetésé­vel és kijavításával, a Szovjetunió dicsőséges Bolsevik Pártjának pél­dáját követve, mindnyájunk bölcs vezére és tanítója, Rákosi Mátyás elvtárs Irányításával még tovább fogunk fokozni, hogy még sokkai nagyobb sikerrel, még sokkal ered­ményesebben építsük a szocializ­must. Szikra Sándor elvtárs beszámoló­ját az értekezlet résztvevői hatal­mas tapssal fogadták és az értekez­let hosszú perceken keresztül fel­állva, ütemes tapssal éltette Pár­tunkat, a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálin elvtársat s Pártunk bölcs vezetőjét, Rákosi Mátyás elv­társat. Az értekezlet résztvevői ez­után nyele csoportra oszolva szeminánttm&zerüen dolgozták fel a referátumot. Szombaton reggel került sor a fe'szőlalá- sokra, melyekre Szikra Sándor eivlárs válaszolt. Szikra elvtárs összefoglalójában hangsúlyozta, hogy komoly eredmé­nyeket sikerűit elérnünk az érte­kezleten. Felismertük, tisztáztuk Pártunk politikájának végrehajtá­sában elkövetett legdöntőbb hibá­kat, ferdítéseket. Arra kell töre­kednünk, hogy minél kevesebb hi­bát kövessünk cl és ne kövessünk el nagy hibákat. Ehhez pedig nem elég ez az értekezlet. Ehhez az keli, hogy SZÍVÓSAN, NAP MINT NAP TANULMÁNYOZZUK LENIN, SZTÁLIN, RÁKOSI ELVTÁR­SIAK ÍRÁSAIT. TANULMÁ­NYOZZUK A SZOVJETUNIÓ BOLSEVIK PARTJÁNAK HARCAIT, PARTUNK POLI­TIKAI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATAIT. Szikra elvtárs ezután azzal fog­lalkozott, hogy még mindig meg lehet találni funkcionáriusainkban az elmélet szerepének lebecsülését és innen ered az, hogy még járási bizottságainkban is több téves, ká­ros nézet elterjedése ellen nem vet­ték fel a harcot. Ezek az elvtársak végzik gyakor­lati munkájukat anélkül, hogy azt időnként elvileg értékelnék. Sokan közülök úgy dolgoznak, ahogy a pillanatnyi események dobálják ölcet. Ez alapjában helytelen. Ne­künk minden munka megkezdése előtt elvileg kell értékelni a felada­tot, meg kell határoznunk elvileg is a célokat s ugyancsak elvi alapon leéli kiértékelnünk végzett munkán­kat, a feladatok végrehajtását. Szikra elvtárs ezután egyenként válaszolt az elhangzott hozzászólá­sokra, majd az egyik felszólalással kapcsolatban részletesen foglalkozott a Párt vezeíőszerepével a falun. — Felmerültek Itt olyan hibás nézetek, hogy ahol gyenge a párt­szervezet, ott a DÉFOSZ-nak, vagy má3 falusi tömegszervezetnek kell vezetnie. Ez káros, sőt ellenséges álláspont. Mi minden eddigi sike­rünket Pártunk vezetésével értükéi A MEZŐGAZDASÁG SZO­CIALISTA ÉPÍTÉSÉT is CSAK PÁRTUNK VEZETE SEVEL TUDJUK MEGVALÓ­SÍTANI. PARTUNK AZ EGYEDÜLI ERŐ. MELY A DOLGOZÓ PARASZTSÁG HARCÁT SIKERESEN VE­ZETHETI. Lehet, hogy egy-egy községben kevés kommunista van és ugyan­akkor többszáz taggal rendelkező DÉFOSZ-szervezet. Ahol gyengébb a pártszervezet, ott az a feladat, hogy felnövő új káderekkel erősít­sük meg, erősítsük ideológiailag, adjunk neki minél több segítséget munkájában. Pártunk erejét azonban nem a pártszervezet tagjainak száma ha­tározza meg, hanem az, hogy a legkövetkezetesebb, a legszilárdabb osztály, a munkásosztály élcsapata, az, hogy a munkásosztály legjobbjai mellett magában foglalja a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobb, legöntudatosabb tagjait is, az, hogy mrarxista-leninista élenjáró elmé­let vezeti, az, hogy olyan Központi Vezetőségünk van, mely eddig is si­keresen irányította Pártunkat s hogy olyan vezetője van, mint Rá­kosi Mátyás elvtárs! Ez az értekezlet nagymértékben előrevitt bennünket munkánkban — mondotta befejezésül Szikra Sándor elvtárs. — Hozzájárult ahhoz, hogy sikeresebben harcoljunk Pártunk politikájának végrehajtásáért. Hoz­zájárult ahhoz, hogy újabb sikere­ket érjünk el a szocializmus építé­siben a falun, hogy bebizonyíthas­suk, méltók vagyunk dolgozó né­pünk, Pártunk, Rákosi elvtárs bi- zalmára!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents