Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

DUNÁNTÚLI § NAPLÓ Koszorújuk Pécs város kommunistáinak Pá rté rt e kézi étét! VU ÉVFOLYAM, 123. SZÄM __________ARA 50 FTLLSR____________________________________VASÄRNAP, 1951) MAIL’S 2S A könyv ünnepnapjai előtt Néhány nap és könyvsátrak virí­tanak utcáinkon. Háromszor annyi, mint tavaly- Tömött könyvespol­cok kínálják a tudomány és a szép- irodalom kiváló termékeit a sátrak előtt tolongó tömegeknek. Szé.e- sedö és mélyülő ^ultúrforradal­munknak újabb nagy bizonyítéka, újabb nagy győzelme lesz az idei könyvnap. Méretei meghaladják a tavalyi magas szintet is. Egy évvel ezelőtt 42 mű ötszázezres példányszámban jelent meg, az idén 46 mű hatszáz- ötvenezer példányban. Ez azt je­lenti, hogy egy-egy könyv átlagos példányszáma felül van a tizcn- négyezren, olyan számon, amely annakidején Magyarországon az álmok birodalmába tartozott. A puszta számok is igazolják, hogy a jó könyv szeretete rohamléptek­kel halad előre népi demokráciánk­ban. De nemcsak általában az ország­ban mérhetjük le ezt a fejlődést, hanem szűkebb portánkon is. Ba­ranyában például ezévben hatszor annyi Szikra-könyv fogyott mint a megfelelő tavalyi időszakban és Somogybán, Tolnában a fejlődés aránylag még magasabb. Ha figyel­jük a könyvek vándorútját, azt lát­juk, hogy a mindjobban kiépülő könyvtárhálózat mellett elsősorban a bányászlakásokba, az üzemek, gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok, vá­rosi és falusi dolgozókhoz és a ve­lük tartó értelmiségiekhez kerül­nek. A könyv olvasása és vásár­lása ma már nem egy szűk réteg kivételes tulajdonsága, előjoga, ha­nem valóságos tömegmozgalom. Könyvnapjaink nem állnak elszi­getelten az év többi napjai között. Nemcsak ilyenkor vásárolja meg dolgozó népünk kulturális igénye, szellemi szükséglete kielégítéséhez a neki tetsző, harcát segítő köny­veket, hanem az év más napján is. Épp ezért a könyvnapok ma már- elsősorban a győzelem ünnepei, amelyek a kultúriorradalom ra gyogó eredményeit világítják meg éles fénnyel, ilyenkor külön is tisztelettel és ragaszkodással for­dulunk az élenjáró tudomány és a haladószellemü szépirodalom felé. De ezt tesszük napról-napra, hi­szen a könyvektől roskadozó pol cokat nemcsak ilyenkor tesszük foghíjassá. A népi demokratikus Magyarországon a szocializmust építő dolgozóknak telik már nem­csak evésre, lakásra és ruházko­dásra, hanem kultúrára, könyvre is. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a jó könyv közszükségleti cikk lett ha­zánkban. Ez is bizonyítja a magyar dol­Í iozó nép gyors felemelkedését, gazolja Pártunk politikájának he­lyességét és példázza a proletár­diktatúra fölényét, a kapitalista­rendszer felett. Nyugaton azt lát­hatjuk, mint amit annakidején sa­ját bőrünkön tapasztalunk. Akár Horthy fasiszta uralma idején, úgy üldözik ott a haladó írókat Az amerikai hatóságok nemrégi­ben tiltották meg a beutazást a szovjet írók számára, honfitársai­kat, a békéért és haladásért kiiz- áő írókat az Amerika-ellenes bi­zottság elé idézik, üldözik őket. könyveket elha'lgatíák vagy egy­általán nem is vállalkozik kiadó azok megjelentetésére. Az ameri­kai bankbárók, iparmágnások, akik karmaik közt tartják a kiadóvál­lalatokat is csak a vndállati, bar­bár szellemüknek megfelelő, a há­borús politiká'ukat szo'gá'ó köny­veket hajlandók k'adni. Szovjct- ollenes. békeellenes és lényegében Amcrikn-ellenes fércművekkel trakfálják azt a szűk olvasóközön séget. amely epválta'án kénes könvvekef vásárolni. Mert azok a nyugati országok, amelyek töme­ges munkanélküliséget, nyomorta­nyákat, milliós sztrájkokat termel­nek, a tömegek kulturális vissza­fejlesztésének szomorú lejtőjén vannak, évtizedekkel, évszázadok­kal süllyesztik vissza azokat, akik kultúrára úgy szomjaznak, mint virág a napfényre. Ha végignézünk könyvnapi ter­mésünkön, sorra vesszük azokat a könyveket, amelyeket Pártunk és államunk kiadóvállalatai tárnak népünk elé. úgy ezekben is következetes békcpolitikánkat is­merjük fel. Elsősorban mutatja ezt az, hogy szép számmal jelennek meg nagy tanítómestereink alko­tásai, az élenjáró, forradalmi tudo­mány, a marxizmus-leninizmus müvei. Jól tudjuk, hogy csak ta­nításaik, igazságaik fényénél va­gyunk képesek előrelátni az ese­ményeket, a dolgozók érdekében formálni sorsunkat, küzdeni a sö­tétség erői, a kizsákmányolok, — a klerikális reakció butítása és rágalmazása ellen. A marxizmus- leninizmus tanulmányozása, a könyvnapon megjelenő Lenin-, Sztálin-, Rákosi-művek olvadása döntően segít bennünket a szabad­ságért, függetlenségért és békéért folytatott harcban. De a népek testvériségét, a pro­letár nemzetköziség magasztos esz­méjét, a békét szolgálja az is, hogy új könyveink kö?t ott szere­pelnek a szocialista realizmus nagyszerű alkotásai, a szovjet írók művei. Mellettük megtaláljuk a népi demokratikus országok kima­gasló szellemi termékeit, és ugyan­akkor a közös céljainkért küzdő, haladó nyugati írók könyveit is. Könyvnapi sátraink kőnyvsorai is széthasítják az imperialisták vas­függönyről szóló fecsegését, hiszen Polevoj, Dumitriu művei mellett ott találhatjuk például az ameri­kai Howard Fast írásait is és nemcsak saját klasszikusainkat, hanem Shakespeare, Moliere hal­hatatlan alkotásait is. • Külön büszkeség és öröm tölt el bennünket, hogy új magyar irodal­munk is kitesz magáért a könyv lúnius 2-án kezdődő ünnepnapjain. És az idén már nemcsak a lira szólal meg! Tavalyi könyvna­punkon komoly hiányként vetettük fel: hol van az új magyar próza, hol vannak új regényíróink? Az idén erre sem marad cl a válasz: kilenc új magyar szépirodalmi, pró­zai alkotás jelei..!, meg, köztük hét regény. Kultúrírontunknak egy hé­zagát tömjük ismét be ezzel, előre haladunk az új magyar próza, a hősi építésünket és harcunkat mű­vészi eszközökkel ábrázoló regény felé. Ez is bizonyítja, hogy a szo­cializmus építése maradéktalanul magával ragadja nemcsak d dózert-R kész munkásainkat és dolgozó pa-í rasztjainkat, hanem alkotóinkat, g becsületes íróinkat is. Néhány nap és a színes könyv-| sátrak kincseit olyan kezek forgat-1 ják, amelyek nem sokkal előbb tét. S ték le a fejtökalapácsot, a hideg-8 vágót vagy a kapa nyelét. Olya-i nokhoz vándorol a könyv, akik szá-l mára .íróik írták, akik számára ér-1 denies írni. A mi olvasótáborunk, | — dolgozó népünk. A szocializmus I építői, azok, akik megértették* Rákosi elvtárs szavát: iJlogy élni tudjon va alti hazája javára a sza­badság jogaival, nemcsak jogok, nemcsak gazdasági lehetőségek kellenek, hanem kultúra gs műveli- ség is . Munkásosztályunk, dolgo­zó parasztságunk és a néphez hú értelmiségünk merészen hódítja meg a kultúra várait. A kőnyvna nokon újra előrenvomul ebben a harcban, mert szabad és boldog szocia ista hazát akar építeni Ezt ■'edio' csak müveit nép építhet ma­gának! A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az aratás, cséplés és ternénybggyyjlés végrehajtásáról A minisztertanács felhívja a dol­gozó parasztságot, az állami gazda­ságok ós gépállomások dolgozóit, a termelőszövetkezeti csoportok tagjait, hogy az aratási és cséplési munkák jó végrehajtása érdekében a növény­termelés fejlesztéséről nozott minisz­tertanácsi határozat alapján — Az aratási búzánál vUszárésben, rozsnál teljes érés előtt, őszi „árpánál, tavaszi árpánál, valamint z.abnál sárga érésben végezzék cl, hogy a szemveszleség minél kisebb legyen. A learatott száraz gabonát az ara­tás befejezése titán minél gyorsabban hordják össze asztagokba, elkerülve ezzel a csírásodást, egyben c'ősegítve a gyorsabb csépié?*, — törekedjenek arra, hogy a csép- lést közös szérűn végezzék a cséplő­gépek jobb kihasználása, az üzem­anyag megtakarítása, továbbá a von. tatási időveszteség és a tűzveszély csökkentése érdekében, — az aratás és cscplés elvégzésé­nél, továbbá a szérűk őriztetésénél ta nusítsarsak lokozott éberséget és aka­dályozzák meg a knlákság kártokozó tevékenységét. A minisztertanács felkéri a falusi tomegszervezeteket. elsősorban a DSFOSZ-t. MNDSZ-t és az EPOSZ-t. hogy felvilágosító munkával, valam'nt a munkálatok helyes megszervezésével tegyék a falusi dolgozók tömegmoz­galmává a minisztertanács határoz.-) tatnak végrehajtását A minisztertanács felhívja az állami -zervek elsősorban a íöldműveié« ügyi, valam:nt a belkereskedelmi gazgatási szerveknek, továbbá az ál- 1njí gazdaságok és gépé lomásek irá- nvíló szerveinek vezettet szervezzék meg a munkák tervszerű lebonyolí fását, hogy a gabona cséplcse állami gazdaságokban és termelőszövetkezet' csoportokban augusztus 20 napjá'g egyéni gazdaságokban augusztus 31 napjáig befejeződjék !. \v. »rtifss! é* csép'é*» m u tu !< a erő- /fi el bizlocítása Aj A minisztertanács te'(téri a DSFOSZ-t, hogy: a) az aratónrunkások leszerződ lété séf legkésőbb június 5 napjáig, a cséplési munkacsapatok megszervezé­sét és leszerződtetését pedig legké- •őbb iún’us 15 naniáig végeztesse cl megszervezze egy'dejű'eg az egyes viszonylatokban mutatkozó munka- erötöbblet. illetve ilvcti kicgvpnlité set. bt Ellenőriztesse ,a szerződéses fét­is ‘c’ek hetar’á'át és az éle'mezcssel zerződött munkások megfelelő cllá ‘ását. topábbá a eííéDlé®1 hn'esetbizlo- sítások időben való megkötését c) Ellenőri'-essp az arató va'a mint a csgöbűniur’ká«ré‘,z szerződén rzer:nt: terruás-etbefii kiadását. Bl A főldmuv'tiíi'igvi miniszter -endalettel írja e'ö hogy azok az -'gvén! rfazdrK-ágok m»tvek az állást az 1049 évben részben vagv egész­ben i'r.atómun.kásnk ecditsgrfcvzl ve­szték ‘ovábbA nz^k. ak:kné’ az ara" ‘ás időh^n *>aV> elvégzése nincs biz •neftva. leg(r**öbb iúulus 5 Iránjáig kötelesek megfelelő számú avató­iuunkást szerződtetni; — június 10 napjáig pedig a DÉFOSZ-szal együtt­működve ellenőrizze a munkaerő szükséglet biztosításának végrehaj­tását. C) A belkereskedelmi miniszter gon­doskodjék arról, hogy az állami gaz­daságokban dolgozó aratómnnkácok, továbbá az ál’ami gazdaságokban és gépállomásoknál dolgozó cséplömun- kások, akik munkabérüket pénzben kapják, kenyérgabona fejadagjukat a főldművesszővetkezetektül költségmen­tesen és métermázsánként a búzát 80 forintos, a rozsot 60 forintos áron azonnal megvásárolhassák. Egyidejű­leg szerveztcsse meg a földmüvesszö" vetkezetek útján a gabonakercsetck- nck a dolgozók lakóhelyére történő átutalását. 2. X'i arató- és cséplő­gépek ü/embenturtúsa A) A minisztertanács kötelezi az állami gazdaságok é.s gépállomások vezetőit, felhívja továbbá a termelő­szövetkezeti csoportokat és termelő­szövetkezeteket, hogy az Rratógépe- ket legkésőbb június 10. napjáig hoz­zák üzemképes állapotba. B) A földművelésügyi m niszter el­lenőriztesse a aratógépek megjaví­tását és gondolkodjék arról, hogy az állami gazdasagok gabonavetésüknek legalább 50 százalékát, a termelő­szövetkezeti csoportok {terme’ószővet- kuzetek) pedig legalább 20 százalékát aratógéppel arassák le C) A minisztertanács kötelezi a cscp ógepek üzembentartóit, hogy a használható cséplőgépeket, valamint azok meghajtására srolgá’ó erőgépei­kéi minél előbb hozzák csépiedre a! kalmas olyan állapotba, hogy a szem veszteség és a szemtörés a legkisebb mértékű legyen. Az üzemben (art ók kötelesek cséplőgépüket a cséplési idény tartama alatt üzemben tartani és a megállapított rész ekemében csép­iéit végezni Dl Á földművelésügyi miniszter a cséplőgép javításokat folyamatosan vizsgáltassa fc'ü! és gondoskodjék ar­ról, hogy legkésőbb június 10 napjáig minden üzemképessé tehető cséplőgép k'iavilása megtörténjék. E) A nehézipari miniszter gondos­kodjék arról, hogv a legyártott és raktáron lévő új cséplőgépeket folva matosan átadják a gépállomásoknak F) A fö'dmüvelésügvi miniszter és az érdekelt miniszterek gondoskodja­nak arról, hogy az arató és cséplő- gépalkatrészek utánpót'ását, valamint az aratógépek zsínegetlátnsát június t. papjáig megszervezzék 3. \t. aratás és cséplés űzemunyagcIMlása A) A nehézipari miniszter gondos­kodjék arról, hogy az aratási és csép­lési üzeaanyagszükséglet az igényié sek ütemének megfelelően rendelke­zésre álljon és átadásra kerüljön B) A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy megfc’eíő cl. osztó és tároló helyek feltöltése legké­sőbb június 15 ivóiéig megtörténjék, az előirányzott bővítési munká'atok legkésőbb július 1. napjáig befejeződje. nelt és az így nyert elosztók és tárolók üzemképes állapotban szintén feit öl­tésre kerüljenek. A lerakatokbac kizárólag mezőgaz­dasági célra megfelelő mennyiségű üzemanyagot kell tartalékolniuk, mely más célra nem használható fel. C) A földművelésügyi miniszter gon­doskodjék arról hogy az állami gaz­daságok és a gépállomások tárolóhe­lyeiket legkésőbb június 2t) ig töltsék fel, egyben kötelezze a magántulaj­donban lévő gépek üzemben tartóit, hogv üzemanyagszükséglet siket legké­sőbb június 20-ig feltétlenül biztosít­sák. D) Az ftzemacyagellútás meggyorsí­tása érdekében a nehézipari miniszter gondoskodik arról, hogy az üzemanyag hordósZüliSűgletet az előírt határidő alatt. legyártsák és azok átadása meg­történjük. Ej A közlekedés és postaügyi mi­niszter a tartályok ko’v'fordulóját a szállítási főidényben (június’ l-'öl szeptember 20 napja között) lega’ább hat napr". csökkentse le. A nehézipari miniszt - cs a belkereskedelmi minisz­ter ped>g ehhez mérten szerveztcsse meg az üzemanyagok be és kirakását stb. 4. A* arafás é* cscplés Ittboiiyoíílása A) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hegy. a) az állami gazda.-ág okban az ara­iás: brigádokra oszto.t területen a brígádvczctő vezetésével és felelős sege mellett, végezzék, b) A gépállomások, az állami gaz­daságok dolgozói és a térmclőszöve-l- ktze<ti csoportok (lermelőszöve keze­tek tagjai) az aratás során fejlesszék tovább munkaszervezetüket. A bri­gádok az aratást terült:ükön külön végezzék el> a terméseredményt bri­gádonként külön mérjék le, hogy ez­által a ju almazásra és ki'üntetésre irányadó fc’.'téolek megállapithalók legyenek. B) A belkereskedelmi miniszter jú­nius 1 napjáig rendelje e!, hogy: a) gabonát csépelni kizárólag csép­lőgéppel és csak száraz állapotban szab>d. Kévekötő vagy zsuppszalma előállításához kéz; erővel való crép- lést a hatóság indokol: eeslben en­gedélyezhet. b) Csépiésnél kőtelező az ősz á- lyozó henger használat. A kicsépelt gabonában 2 százaléknál több oc:ú é-; az ocsúban 2 százaléknál több ép- fejlett gabonaszem r.cm lehet. Ha a kicsépel; gabona ezt a tisztasági fo­kot nem éri el. osztályozó hengeren újból át kell tiszítani. c) A c.éplés elvégzését mind meny- nyiségt. mind minö-égi szsmpon ból ellenőriztetni kei!. A DÉFOSZ min­den géphez jelöljön ki ellenőri az itt dolgozó munkacsapat tagjai közüli mig a fe’.ülvizsgá'a ot 20—20 csép’ö gépenként a belkereskedelmi minisz­ter által kijelölt körzet) ellenőrök végezzék. A cséplési ellenőrök kijelö- :c ének határideje június 5. napja- a körzet: ellenőröké pedig júniu- 20. napkt. Az állami gazdaságok ét gépállo­mások a cséplési ellenőröké c-ép'ö- g'”-)ükhöz maguk jelölik ki. Cl A földművelésügyi miniszter é* a belkereskedelmi miniszter gorrdo5- kod’anak arról. ho<*v: a) a csép'őtfécfe'hasznS’ási terveket megvzi szerveik a' DKFOFZ-szal ei'VÜ’t műkőd ve leg’- r.öbb június 10. Tiniéig v:zsgá’ják íehV é. a csénhV ,5ének »prfl’eti bensvlá-á*- r.iior.írozé­át végleg áltspilsák meg. b) ? tcrme'őszöve'kezeíi c-opu. A t'erme’őszövptkv’^'e-kl gabona enné- '.é-y’k elcséo'í;i>|i 7. — ahol ez w’’- n’dji-'ó — V.Vön il^n t ál'ífsanak be é* külön f.-thrtsinálési tervet ké zfl- •renek cl Cénbiár”' nő'ló - tói a Me­zőgazdasági Igazga'óság géoállo" másn'< úián gond-skodié Szűk ég •se'én a Mező«»••»dósáét I.- xzgafO'Ag bárm-eív c,J ét)' ö gl- úzt'-n’ S-n1' a MÖ’á, kptí-'ezhe j arra. hogy csó.p'öGéoéve! más helység területén is végezzen I. Aratás és cséplés muH évek során: ezért időben kell gondoskodni a munkaerőszükséglct biztosításáról, a behordáshoz szüksé­gen igaerő megszervezéséről, az ősz* szes felhasználható gépierők beállítá­sáról. Mint minden munka, a mezőgaz- i l.!3ágban, az aratás, cséplés és be­gyűjtés is még fokozottabban harci feladat és számítani ke'i a munkák során a kuláktámadásokru cs arra, hogy a knlákság gátolni igyekszik a munkák időben való jó elvégzését. Ezért egész dolgozó parasztságunk gondos, odaadó, éber munkája tudja csalt biztosítani, hogy egész évi nehéz munkánk jó eredményét betakarít­hassuk, dolgozó parasztságunk cs egész népünk javára. Mezőgazdaságunk előtt: egész dol­gozó parasztságunk állami gazda­sagaink, állami gépállomásaink dol­gozói és termelőszövetkezeteink tag jai előtt a legnagyobb jelentőségű uur.ka az aratás, cséple3 és termény begyűjtés elvégzése áll. Ennek a műn iának időben való jó elvégzése je­lenti do'gozó népünk kenyerének^ biz. tosítását és ötéves tervünknek a nse- íögazdaságban első évi teljesítését. Az őszi é.s tavaszi jó munka, a kod vező időjárás eredményeként dolgozó parasztságunk. kenyérmagvakban bő séges • termést takarít be. Kenyér fabonavetéselnk szalmái fejlettek és nagyok, háromszorosa a tavalyinak, ami azt jelenti, hogy az aratási, bc- rorddsi és cséplési munkákat sokkal mVifcsn kell mesSszßrvftiün? mint a

Next

/
Thumbnails
Contents