Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-27 / 122. szám

19V> MÁJUS 27 M A P L 0 * s Amíg az ellenség támad — a hidasi békéhisoitságbabérjain pihen Hidas kis falu, de nagyon sok olyan ember lakik benne, aki a felszabadu­lás után vált igazán emberré, aki a felszabadulás óta mondhatja csak el, hogy egyenjogú, megbecsült dolgozója az államnak. Ünnep volt Hidason, amikor meg­alakult a Békebizottság. Hogyne leit volna ünnep, amikor abba a bizott­ságba — amely ezentúl a békéért folyó 1 szüntelen harcot fogja vezetni és irá­nyítani — a legjobbak kerültek. Nyolc tagja van a bizottságnak és az élén a huszonhárom éves párttitkár, Balogh István áll. Az agitátorokban és népnevelőkben, amikor megkezdték az aláírásgyűjtést a fehér ívekre, még élt az előző esti lelkes gyűlés hangulata. Bennük égett a sok érv, amely a békegyűlésen fel­merült, amely mind-mind a háború és az atomfegyver használata ellen szólt. A bóKebliottsá; tagjai is jár­ták a házakat, jól ismerték a falu lakóit és jól tudták azt is, hogy kinek mi a legdrágább, mit félt leginkább az ellenségtől, a háborútól. Édesanya? Első gondolata a gyere­ke. Hiszen a gyermek a jövő, a szé­pülő holnapunk magva, a gyerekeink viszik tovább a harcunkat és szívós akarattal még szebbé, még boldogabbá teszik népi demokráciánkban az életet. Odaadod a gyerekedet? Hagyod, hogy az ellenség áldozatává váljék? Hagyod azt, hogy elvegyék tőle a legszebbet az életben — a boldog, vidám gyerek­kort? Dolgozó? Ugye nem engeded lerom­bolni a gyárakat, hidakat, a napfé­nyes, fürdőszobás munkáslakásokat. Ugye nem engeded, hogy ki:sál:Hiá­nyoljanak újra, és elvegyék tőled a munkát és az emberi jogokat? Ugye nem hagyod, hogy a békére,-a szabad­ságodra, nyugalmas napjaidra törjön az ellenség? Kemény kézzel fonják ineg mindenütt a tollat. A leírt nevekben • benne van a hidasiak harcos békevá­gya, benne van a dolgozók, a bányá­szok, a kis- és középparasztok béke- akarata, benne van a ki nem mondott szó; „Elsőt leszűrik a békéért küzdő százmilliók soraiban!“ A békebizottság és a népnevelők jó munkájaként két nap alatt befejező­dött az aláírásgyűjtés Hidason. Nem volt száz százalékos a gyűjtés. Akadtak a békének ellenségei a falu­ban. A klerikális reakció kezdte meg elsőnek az aknamunkát. Köpeczi Jó­zsef lelkész rágalmaival teleszórta a falut, elnevezte mindennek, csak jónak nem a dolgozókat, a becsületes kis. és középparasztokat, mindazokat, akik alá­írták az ivet és a béketábor oldalára álltak. Köpeczit kipellengérezték egy gyűlé­sen, de azóta semmi sem történt. Az­óta ellankadt a békebizottság munkája. Pedig a békebizottság feladata, hogy leleplezzék az ellenséget, hogy a béke ellenségeit, a háborús uszítok köztünk élő ügynökeit bemutassák a maguk mivoltában, hogy hazug érveiket össze törjék és állandóan harcoljanak elle­nük. A békebizottság tagjainak fokozni kell az ellenség elleni harcol. Kiiriil kell nézni a faluban. hol, melyik szakaszon, mikor támad leginkább az ellenség. Figyelni kell a klerikális reakció aknamunkáját és ha az ellenség legcsekélyebb megmoz­dulását tapasztalják, azonnal lépjenek közbe. Mutassák meg nekik a dolgozó nép, a béketábor magyar frontszaka, szónak erejét és rendíthetetlen hitét a békében. Nézzenek szét más vonalon is Gyen­ge a helybeli SZÍT, amelyben főleg a hidasi bánya fiataljai teszik ki a ta­gok zömét. Nem teljesítik a fiatalok a kötelességüket, nem segítenek a Párt­nak, de nem is kérnek semmiféle tá­mogatást sem. Nem érvényesül az, ifjú­ság sorain belül a Párt irányító és ve- zető szerepe. Gyengék a SZÍT vezetői, A gépállomások ebben az évben is kötnek szerződést a termelőszövetke­zeti csoportokkal és egyénileg gaz­dálkodókkal a gépi talajmunkára. A földművelésügyi miniszter leg­újabb rendelete meghatározza a gép­állomások és termelőszövetkezetek, valamint egyént gazdálkodók között kötendő szerződések formáját. A ren­delet értelmében a termelőszövetkeze­tek minden munkagép kezeléséhez két szövetkezeti tagot állítanak, akik a főbb munkaszakaszokban állandóan a munkagép mellett dolgoznak, füg getlenűl attól, hogy a gép a szövet­kezet földjén dolgozik-e vagy sem. A legfontosabb újítás a szerződés­ben a gépállomások dolgozóinak új fajta díjazása. A díjazást a szerződés állapítja meg. Ha a termésátlagot a termelőszövetkezet átlaga túlszárnyal­ja, mint ahogy ennek a magasabb eredménynek elérésében része van a jó gépi munkának is, a gépállomás dolgozói még inkább érdekelve le-z- nek, hogy jó munkájukkal növeljék a termésátlagot, mert az átlag növe­léséért járó prémium anyagilag is ser kenti őket. A gépi talajmunka díját termény­elhanyagolják a szervezetet, a munkál. Felajánlásokat tesznek, amelyet nem teljesítenek, nem kapcsolódnak eléggé a békeharcba, nem mutatnak példát a termelés terén sem, a szervezeten ki- vülálló fiataloknak és a maradiaknak. % héücbiznttsás íísMüjen (<■ a fiatalok munkájára is. Magyarázzák meg nekik, hogy a békéért folytatott harc sikere elsősorban a termelésen múlik. Tudatosítsák bennük az egy­séges ifjúsági szervezetért indított harc jelentőségét, a Párt szerepét az ifjúságunk életében. A népnevelők mondják el nekik, hogy a mi harcunk a békéért, a szabadságért és a népek függetlenségéért csak akkor lesz sike­res, ha a hidasi ifjak is aktív részesei lesznek és hűen, kitartóan kiállnak a Párt, Rákosi elvtárs és a közös ügyünk megvédése mellett. Reagáljon a békebizottság az üzem, a falu, az éet minden apró kis esemé­nyére. Végezzen állandó felvilágosító és tudatosító munkát. Igyekezzék meg- találni minden baj, minden hiba és elcsúszás mögött az ellenség kezét és álljanak ken ényen helyt azon a fron­ton, ahová a béke védelme és a hl dasiak bizalma állította őket. ben határozza meg a rendelet, lehet azonban készpénzzel is fizetni. Azok a termelőszövetkezeti csopor­tok, amelyek terményben kötnek szer­ződést, 30 százalékos kedvezményben részesülnek. A talajmunka ellenérté­két az 1951. évi betakarítás után, leg­később 15 nappal kell fizetni. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik az összes talaj­munkára terményben kötnek szerző­dést, a gépállomásnak a munka el lenértékét, vagyis a terményben meg­állapított bérmunka-díjat az 1951. évi betakarításkor kell kifizetniük, tehát .az állam a terményben szerződő do'go- -zó parasztoknak egy évi hitelt biz tosit. Azok a dolgozó parasztok, akik a terményben megállapított gépi munka árát kötéskor terményben mindjárt kiegyenlítik, a megállapított bérmun­ka díjából 10 százalék engedményben részesülnek. Akik készpénzben kötnek szerző­dést! azok számára 5 százalékkal ol­csóbban végzi el a gépállomás a gépi munkát, mint a nem szerződőknek. A szerződést egyes részletmunkák . ra i-s lehet kötni. A jövő évi lermíiü fittjeid meg 8 eépi-faisjirunkát a ferméitybes sieíziö lernte’eesojtorlok és dsinozá parasztok Mojszejev, leningrádi pallér újítása: s. Néhány hónappal ezelőtt Szergej Iva. novics Moj-szejevet, aki Leningrádban a Narvai-városkapu mögött egy új építkezésen dolgozott, még csak az építkezési vállalaton belül ismerték. A leningrádi pallér nevét most ezrek és ezrek emlegetik a szovjet ország sok városában. kiindulópontja ____ egy beszélgetés vo lt a vállalat irodájában. Mojszejev ezt mondta a főmérnöknek: Ha azt akarja, hogy építkezésünk mintaszerű, vállalatunk pedig élenjáró gazdasági vállalat legyen, akkor véget kell vetni annak, hogy a pallérok ki­futók legyenek a termelési munkánál Foglalkozzanak csak közvetlen dolguk­éul, legyenek a részleg gazdáit A főmérnöknek tetszett a pallér ja­vaslata és elhatározta, segít neki az értékes gondolat gyakorlati megvalósí. lásában. Mojszejev összeállította a munka megszervezésének tervét a részlegen. A főmérnöknél néhányszor összeültek a pallérok, építésvezetők és részletesen megvitatták a tervet. Min­den oldalról átvizsgálták a pallérmun- ka új rendszeréi, majd megbízták Mojszejevet, hogy alkalmazza a gya korlatban. A pallér egész kitűnő szervezőké­pességről lett bizonyságot és már egy Itór.ap alaP najfy sikereket éri cl. A részleg négy nappal a halát-Mö elő!' teljesítette ■' márciusi 'ervel ligy-egy munkás átlagos termelékenysége •‘lő százalékkal felülmúlta a terv-előirány­zatot. Egyes kőművesek még ennél is jobban dolgoztak, de a legfontosabb az1 volt, hogy egyetlen munkás sem nyújtott kevesebbet az előírt feladat­nál. Ugyanakkor a kőművesek, segéd­munkások és ácsok megtakarítottak iOOO salaktéglát, 1000 téglát és 5 köb­méter habarcsot, másszóval a rendel­kezésükre bocsátott anyag 7 százalé­kát. Ilyen nagy megtakariiást a válla, lat keretében még senki sem ért el. — Milyen tulajdonságokkal ken ren­delkeznie a pallérnak? — teszi fel a kérdést Mojszejev. azt követeli tőlünk — felel rá — hogy fokoz­zuk az ütemet, csökkentsük az önkölt­séget és javítsuk meg az építkezés minőségét, — A pallér kőte,essége, hogy oko­san összeegyeztesse az építkezés érde­keit a munkások személyes érdekeivel, gondosan előkészítse és pontosan irá­nyítsa a termelési folyamatot és min dig lássa az építkezés ütemének jele­ne mellett a jövőjét is. Mojszejev nem tartja meg magának tapasztalatait, hanem megtanítja a munkásokat, hogy kommunista módon tekintsék munkájukat és az állam iránti kötelezettségeiket. Megtanította a kőműveseket, hogy óvatosan vágják ei a téglákat és blokkokat, hogy ne ! menjen szél darabokra a fél «-ags ne- | gyed tégla. Arra is megtanította őke.!, hogyan lehet legjobban felhasználni az anyaghulladékokat. Mojszejev tanítja a munkásokat és egyúttal ráneveli őket, hogy jó gazdák gyanánt kezeljék a nép vagyonát. En nek eredményeképpen az egy hónap alatt megtakarított anyagból csaknem két napi munkára futotta. A: értekezleteken, amelyeken Moj­szejev beszámolt tapasztalatairól, kéz röl-kézre járt jegyzetkönyvecskéje. A mérnökök és munkavezetők figyelme, sen nézegették. A pallér, mint igazi gazda, nem csupán a terv teljesítését, a munka termelékenységét és az anya­gok felhasználását tartja számon. Fel­jegyzései azt is elmondják, hogyan használja fel a gépeket, az észszerüsi- tök mikéi gondollak ki a munkafolya­matok tökéletesítésére és a munkaiéi, tételek könnyítésére. magával hordja munka­zubbonya zsebében „en ciklopéd iáját“. Ha ebbe belepillant, pontosan megállapítja a dolgok állá­sát a részlegen és a helyzetnek meg­felelően cselekszik. Mojszejev példája arra buzdítja a pallérokat, hogy vegyék kezükbe a részlegek gazdálkodását és tegyék mintaszerűvé, mert ill, a részlegeken dől el az építkezések sorsa. Ehhez legjobb úl a verseny, a szocialista l épílömunka kipróbált lenini szjálini 1 módszere- A Pán Míráeev ELEM ISTVÁN-AKNAi Péntek József a XIV-es számú Autójavító NV dolgozója. Ifjúmunkás autószerelő, aki úgy a, szakszervezeti oktatásban, mint az üzem mozgalmi életében lelkes, szorgalmas munkájával válik ki a dolgozók közül. Péntek József ifjúmunkás tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak is, ahol irodalmi munkában vesz részt. A június lS-i kongresszusra jobb, pontosabb, több munkával készül, de. nemcsak erre, mert egyre fokozódó teljesítményeivel arra is készül, hogy tagja legyen a Magyar Dolgozók Pártjának. DÉLSAJT NVi Sáfrány István vájár 250% Póór Vince segédvájár 192% Paulies Imre vájár 171% Buzási Géza vájár 166°/i> Pintér József IV. vájár 173% Németh Mária tejföikészítő 120% Kozma János kocsis 129.5% Koncz Béla üzemlakatos 118"/» Komplex brigád tejátvétel 117% PÉCSI MAGASÉPÍTÉSI NVr ZSOLNAY-GYAR: Lovr-encsics Istvánné sajtolónő 310% Kövesi Sándorné sajtolónő 304%> Csordás János csőgyár 254% Kopjár László korongos 244% Halász István festészet 214% Keszthelyi Dezső kőműves 224% Szomor István kőműves 245% Miskó Lajos ács 287% Hőkké István ács 287% Matákovics József műkőüzem 337% Dirják Ilona műkőüzem 203% Oláh Márton vashajiító m. 323% Új pártvezefőségunk új életet hozotf csoportunkba Termelőszövetkezeti csoportunk, a mekényesi „Uj Alkotmány tszcs“ éle­tébe jelentős változásokat hozott az üzemi pártszervezetünk vezetőségé­nek újjáválasztja. Az eddigi mun­kánk gyakorlati tapasztalataiból le­szűrt hibák kijavítása mellett a po­litikai nevelőmunka már jelentősen előrelendítette csoportunkat és mun­kánk minőségileg és mennyiségileg is megjavult. A munka megjavulása megmutatkozik mindenekelőtt a mun­kaverseny állandó szélesülésében, mely nap-nap után szebbnél-szebb eredményeket hoz elő. Az üzemi pártszervezet választó taggyűlésén a csoportunk tagságá­ban dolgozó kommunista elvtársak határozatilag elfogadták a vezetőség azon javaslatát, hogy a gyakorlati munkában élenjárva-, a mezőgazda- sági munkálatok végzésében napi átlagos 150o/0-os teljesítményt érnek el. r Hogy ezen határozatot az elvtár­sak komolyan magukévá tették és helyes munkamódszerek alkalmazásá­val megvalósítják, mutatják az aláb­bi kimagaSlé eredmények: ' A takarmányrépaegyelésben Zsiga Sándor üzemi párttitkár növényter­mesztő brigádvezető minőségi mun­kával, II órás munkaidővel 301 szá­zalékot teljesített, azaz 164 négyszög­öl helyett 510 négyszögölet egyelt meg. Ezen teljesítményével az üzern- terviink alapján munkaegységenként eső 20 forint helyeit egy nap alatt 76 forint 50 fillért keresett. Felesége. Zsiga Sándorné ugyanannyi idő alatt 160 négyszögöl helyett 496 négy­szögölet egyelt, ezzel 300 százalékra teljesített, nqpi keresete 74 forint 60 fillér. Keresztesi Sándor 160 négy­szögül helyett 11 órás munkaidővel 200 százalékra teljesített. Napi kere­sete 45 forint 90 fillér. Nemes Irma ICO négyszögöl helyett 240 négyszög­ölet egyelt, teljesítménye 150 száza­lék, ezzel 34 forint 60 fillért kere­sett, Ezeken a jó eredményeken kívül mindkét növénytermelő brigád mun­kacsapatainak tagjai átlagosan, an­nak ellenére, hogy a répaegyelés munkálataival nagyon sok elvtárs csak az idei gazdasági évben jött tisztába, átlagos munkateljesítményül 120—130 százalékot ért el. Termelőszövetkezeti csoportunk magáévá tette Pártunk iránymuta­tását, a dicsőséges Szovjetunió kol­hozparasztjainak munkamódszerét. Földterületünk két növénytermesztő- brigád területre oszlik meg, ezeken belül minden brigád területét 3—3 munkacsapat területére osztottuk. A munkaverseny szélesítésének ér­dekében a brigádokon belül vándor- zászlót rendszeresítettünk, mely ván­dorzászlót a brigád legjobb munka­csapatának. ’egjobb eredményeket el­ért tagja kapja egy hónapi időre. A zászló , felirata: „Uj Alkotmány tszcs ván dorzász Ia ja“. Az a munkacsapat tag, amely a gazdasági év végeztéig legtöbbször kapja meg a zászlót, csoportunk tn - gyűlésének határozata értelmében végelszámolásnál a munkaegységen felül jutalomként 300 forintót kap a csoporttól. A munkaegységgel való számolás is megszilárdult csoportunkban. Az egyéni munkaverseny szellemet híven tükrözi vissza a III. számú munka­csapat tagjainak magatartása, akik eltérően a másik öt- munkacsapattól, répasarabolás ideje alatt egyenlősdi alapon csoportelszámolással végezték a munkát, most pedig megkövetel­ték a munkacsapatvezetőtől az egyé­ni teljesítmény felmérését. A munkacsapatokon belül elért jó eredmények az új pártvezetőség jó munkáját tükrözik vissza, mert eltérően az előbbi rendszertelen ne­velőmunkától, most minden munka­csapatban dolgoznak népnevelők, kik állandó politikai felvilágosító munkát végezve, élenjárnak a gyakorlati munka végzésében ie. Pártunk üzemi szervezetének élenjáró politikai és gyakorlati munkája nyomán csoport* tagságunk a kezdetleges nehézsége* két- leküzdve, a takarmányrépa átlag­termésének kát. holdanként 350 má­zsára való emelését határoztuk el. Vállaltuk továbbá azt is, hogy a köz. ■“égi átlagtermést már az idei évben is csoportunk területén, úgy az őszi, mint tavaszi növényeink termesztésé­ben, a minisztertanács határozatának pontos betartása meile't, 40 százalék­kal felül fogjuk haladni, mert ezzel tudjuk csak biztosítani életszínvonn unk állandó emelkedését és egyben bebizonyítani a dolgozó parasztságunknak, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás által nyúj­tott előnyökkel biztosíthat magának gondtalan, nyugodt életet. Úgy érezzük, nagy lépéssel men­tiluk előre a csoport pártszervezeté­nek újjáválasztja- óta, de azért ko­rántsem mondhatjuk el, hogy mar minden rendben volna a csoportban. Vannak* még hibák, hiányosságok, melyeket ki kell küszöbölnünk. ífyen az is, hogy bár megindítottuk a mun­kaegységgel való számolást, még mindig nem gondoskodtunk ártól, hogy a hátralékok is be legyenek ve­zetve. Hibák vannak még a munkafegye­lem terén is. A munkacsapatok ve­zetői és a csapatok tagjai nem forr­tak még eléggé össze és még most í# előfordul, hogy egy-két tagja a mun­kacsapatnak megbontja a csapat egy­ségét és ez ellen nem lépünk ■fel kellően. Nem elég tervszerű a munkaelosz­tás. Nem tartjuk be pontosan azt n rendszert, hogy minden este megbe­szélje az intézőbizottság a másnapi munkákat a brigádvezetőkkel, hogy a brigádvezetők idejében értesítsék a munkacsapatvezetőket az elvég­zendő munkákról. Pártszervezetünk azonban ezeknek a hibáknak kiküszöbölését is napi­rendre tűzte és megoldjuk ezeket a kérdéseket is. Bátran megyünk élőié, tudjuk, hogy jó úton járunk, nem révedbe'iink el. szemünk előtt lebeg a szovjet parasztok példája, sze étéit Pártunk és Rákosi "'vár. nte—ta­tása. Lcterna István. i int. biz. elnök

Next

/
Thumbnails
Contents