Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-25 / 120. szám

1950 MÁJUS 25 NÄPIO cÁ Ságjxá^i őtuLite. nsi kvityád, már tídteljeJdíeüt kűiig^rtuziul (elajánl diát A napfény szinte szúr. olyan forró a »ugara. » a fal fölé hajló lányok karja pirosabb mint •; tégla, ami. für­ge. gyors mozdulatokkal mélyítenek a habarcsba. De a meleg nem fogja vissza a mozdulat frissességéi; Féke­ié Erzsf brigádja harcolnak a nap­pal. meleggel, minden nehézséggel a több köbméter falért, nagyobb szá­zaiéként, a hamarabb elkészülő házér., a hamarabb teljesedő Tervért. És még egyért és nem utolsósorban: az új egy séges ifjúsági szervezetért. A * úton bevés a la hazafelé, csak a hatalmas, zöld selyemként hul­lámzó búza kedveskedik a szemük­nek és imitt-amo'Jt piros nagy virágok, pipacsok, meg egy-két búzavirág. — Lábuk még vígan veri a port a las­san már szűnő melegben. Egyik se fá­radt. Vidám a szemük, egymás vállát fogják s úgylátszllk, — bár csönd van mindenütt. — hogy énekelnek. Énekel minden mozdulatuk, mosolyuk, friss, dobbanó lépésük. Hazafelé tart a Ságvári Endre Sztahánovista női brigád, a pécskőr-. nyéki építkezéstől. A múlt héten elérték a 240 százalé­kot. Nem volt könnyű dolog ez sem. De valahogy Fekete Erzsi. Szén"« Jú­lia, meg az élmunkás Wirth Teréz nincsenek az eredménnyel megeléged­ve, azazhogy nem akarják beérni eny- Ayivel. • Az ifjúság egyesítő kongresszusára, június 18-ra azt ajánlotta a brigád, hogy 230 százalékot érnek el. A múlt bét 240 százalékkal zárult és azóta is töri ént egy és más. Például az. hogy Fekete Erzsit kül­döttnek választották meg az A/l. fia­taljai. S most úgy ál.l a kérdés, hogy Szente Juci, meg Wirth Tezér úgy akarják a megyei küldő tválaszló gyű­lésre küldeni Erzsit, hogy biztos el­jusson a kongresszusra is . áüy akarja Pekeie Rr/séb«». sztahanovista kőműves is. Ezért aján­lották. amikor az első felajánlási már teljesítették: június 18-ig 300 százalékra emel­jük teljesítményünket! Nem lesz könnyű az ígéret, a fel­ajánlást valóra váltani. A sztahánov- ista munkamódszer se olyan, aminél ölbe lehet: tenni mellette a kezet, aztán megszületik a magas százalék. — Harcolni kell érte... észszel is, meg kézzel is. Azzal, hogy gyorsabban dolgozunk .még kevesebbet beszélünk, hogy a segédmunkások is megfogják a munkát és'a kezünkhöz készítenek mindent — sorolja fel Fekete Erzsi. Aztán ugyanilyen komolyan, lelkes, átforrósodott hangon sorolja el azt is, amiért számára, s minden iffjúmunkás. minden magyar fiatal számára nagy­szerű nap lesz június 18-a. — Végre együtt leszünk ezentúl mindig azok, akik egy célért is dol­gozunk. Akár itt vagyunk ezen az építkezésen, akár a nagykozári ifi-ál­lami gazdaságban, vagy az egyetemen, a gimnáziumban. Egybefonódik a ml munkánk, hát, hogyne lennénk mi is egyek .. , Vénre iír;tzün a Párlé ícs-i.ftuk. Nem járunk más úton, crals azon, me­lyet a Párt jelöl a számunkra. Úgy mint. ahogyan a Bolsevik Párt vezette a Komszomolt. a harcban is. meg az épí ésben is. — Végre nem férkőzhet majd kö­zel hozzánk az ellenség, nem uszilha bennünke egymás ellen, mint eddig Az ifjúsági szervezet minden becsüle­tes tagja, akár diák, akár ifjúmunkás, akár parasztdalai, méltó lesz a szere­tőire és tiszteletre. — ...s végre még harcoiabban. még jobban védhetjük az', ami a miénk ami nekünk készül ,az új Magyaror­szágot, a boldog, békés népek hazáját Építeni... dolgozni .. . rakni egy más mellé sokszáz és ezer téglái ... hajolni -tűző napon, nem félni vihar­tól. nem félnj száz nehézség űi ... har­colni és dolgozni egvformán a férfiak­kal. — Né: jobban is! — Mosn'yosr Erxsl. Szente Júlia, Wirth Teréz szeme ugyanezt mondja. Búcsúzóul is Csak még annyit tesznek hozzá, hogy az ifjúsági kongresszusig versenyre hívják a másik sztahánovista női bri­gádot, hogy megmutatják: Méltók le­szünk a Párt bizalniára, Rákosi elv­társ szereteféret Fekete Erzsi már újra köz.ük van. A kék ég alatt, piros téglák mellett éle­sen rajzolódik ki kékmackós alakja Meleite még két leányfej. Szente Jucié meg Wirth Terézé. Június 18-ér dol­gozik a sztahánovista leánybrigád. Baranya, Souiogy és Tolna állami gazdaságainak legjofek állattenyésztői tapaszlalatesere-értekesletet tartottak Ormány pusztán Nagyjelentőségű értekezlet zajlott le az ormánypusztai állami gazdaság­ban. Az értekezlet azt a célt szolgálta, hogy Déldunántúl legjobb állami gaz­dasági állattenyésztői kicseréljék ta­pasztalataikat. A tapasztalatcserén Baranya, Somogy és Tolna állami gaz­daságainak legjobb állattenyésztői vet. tek részt és az érdekes vita során számos értékes tapasztalat, számos új módszer vált közkinccsé a déldunán- tríli állami gazdaságokban. A tapasztalatcsere Bittera Lajosnak az ormánypusztai állami gazdaság igazgatójának szavaival nyílt meg, aki hangoztatta, hogy ma már az egyes gazdaságok, hasonlóan az üzemekhez, nem őrzik félive jó eredményeik tit­kait, hanem megtanítják egymást az új módszerekre és az egész dolgozó nép hasznát látja annak, ha egy-egy gaz­daságban új módszerre, új, eredményesebb eljárásokra Ezután kezdődtek meg a hozzászó­lások. Elsőnek Kollár János a puszta szentgyörgyi állami gazdaság sertés- hizlalója, ismertette tapasztalatait. Elmondotta, hogy április hóban 23.91 százalékos súlygyarapodást ért el a sertéseknél Ezt a kimagasló ered­ményt úgy érte el, hogy egy újítás segítségével gondoskodott friss vízről a sertések részére. A vályú felett egy csövet vezet el, melyen kis lyukak vannak s melyeken keresztül állan­dóan csörgedez a friss viz. A jó ered­mény elérésében döntőnek jelölte meg azt is, hogy a sertések a lehető leg­rövidebb idő alatt megkapják a 6 órán keresztül áztatott darát. A kővetkező felszólaló Ravasz Sán. dór volt, a szentegáti állami gazdaság agronomusa. Javasolta, hogy a hang és tuberkulózis fertőzés ellen vezessék be az állami gazdaságokban a beteg, és egészséges áltatok elkülönítését, mégpedig úgy, hogy külön istállóban tartsák a fertőzött és külön istállóban az egészséges szarvasmarhákat. Java solta azt is. hogy a gazdaságok térje nek át arra a gyakorlatra, hogy ne vásárolás útján, hanem saját nevelés bői töltsék fel az állományt. A vörösmezei állami gazdaság kép­viselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megtermékenyített növendékek nyugalma érdekében célszerű 8 órakor elhagyni az istállót, míg a fertőzések megakadályozására az istálló heten­kénti kreolino3 vízzel való felmosását javasolta. Bállá Ferenc a pusztaszent- györgyi állami gazdaság kimagasló eredményeket el'ért göbölyhízlalója is­mertette ezután módszerét. Bállá Fe­renc egy hónap alatt 56 kilogrammos ráhízlalást ért el a göbölyöknél, azzal a módszerrel, hogy egyszerre csak any- nyi takarmányt adott az állatok elé, amit egyszerre megesznek. így az ál­latok nem fújták be a takarmányt és sokkal jobbízűen fogyasztották el- Döntőnek jelölte meg Bállá Ferenc is azt, hogy az állatok etetéstől etetésig teljes nyugalomban pihenhessenek. A dunaszenfgyörgyi állami gazda­ság küldöttje szólalt fel ezután. Is­mertette módszereit, melyekkel jó eredményt sikerült elérnie. Hosszas kísérletezés után legjobban bevált — mondotta —, ha a tőreire! melasszal, a répaszeletet pedig csak vízzel áztatjuk. A szentniárloni gazda­ság küldöttje az abrak átforgatásá­nak szükségességét hangoztatta beme- legedés ellen. Botz József, az ormánypusztai álla­mi gazdaság élmunkás tehenésze is­mertette ezu‘án módszerét, mellyel a köldökfertőzéses elhullást sikerült a minimálisr' csökkentenie. Elmondotta, hogy egy liier forralt vízben 1 gramm hipermangánt oldott fel és azt fees- kendezte be a fertőzött állatok köldö­kébe. Érdekes vita fejlődött ki ezután a tehenek egyik legveszedelmesebb el­lensége a köldökfertőzés elleni véde­kezéssel kapcsolatban. A vizslaki állami gazdaság küldötte előadta, hogy köídökfertőzés esetén egy zacskóba kötött oltottméssze! nyit­ja meg a daganatot. A fertőzést a szü­letéskor a köldök bükkfakátrányba való mártásával lehet megelőzni — mondotta. Az idamajori állami gazda sag küldötte pedig a köldök jódos ol­datba való mártását javasolta A balatonboglári állami gazdaság küldötte szólalt fel ezután Elmondot­ta, hogy a gazdaságukban /> ülönválasztották a jól tej elő, a gyengén tejelő és a vem hes teheneket, az abrakkeveréket pe­dig egy nappal előbb készítik el, ami által igen jó eredményeket sikerüli elérniük. Az értekezleten számos hozzászólás hangzott még el, melyekben a hozzá­szólók hangoztatták, hogy sok új szempontot kaptok a tapasztalatcsere- értekezleten s hogy az itt tanultakat alkalmazni lógják gazdaságukban. Az értekezletet délután a gazdaság meg­tekintése követte, melyen a küldöttek számos gyakorlati kérdést beszéltek még meg. A Gigant-szovhozban elektromos gépekkel végzik a tejest. ]obh felvilágosító munkával tudatosítsák a darabbérezés jelentőségét Rákosi elvtárs a nagybudapesti Pártválasztmány múlt. év augusztus 30-i gyűlésén rámutatott a nálunk al­kalmazott tudományos normák bo­nyolult voltára, s úgy jegyezte meg, nálunk az a tudományos norma, me­lyek alapján a munkás képtelen ki­számítani, hogy mit keres. Legtöbb esetben csak a hét végén tudja meg, amikor megkapja heti fizetését a borítékban. Mindez és az a sok lehe­tőség, amelyek a helytelen bérrend­szerből visszaélésre és csalásra adtak lehetőséget, gátlói voltak a termelés emelkedésének, a munkaverseny és Sztahánov-mozgalom további kibon­takozásának, annak, hogy nem tet­tünk megfelelően és érdemesen kü­lönbséget a szakképzett és kevésbbé szakképzett dolgozók között. Tízért és mégegy jónéhány ha­*-J sonló ok miatt vált szükséges­sé és időszerűvé Rákosi elvtárs út­mutatása alapján, hogy bevezessük az üzemekben a darabbérrendszert, mert egyszerűvé, könnyen kiszámít­hatóvá teszi bérelszámolásainkat és egyben komoly lépést jelent előre a szocialista elosztás elvének alapján. A darabbérrendszer bevezetése le­hetetlenné teszi a jövőben az olyan kirívó és súlyos hibákat, mint ami­lyen meglöuént pl. a pécsi Magas- építési NV egyik munkahelyén, ahol a bérfizetés napján 35 dolgozó 2-szer jelentkezett a fizetéséért. Ez talán a legjobban jellemzi a régi bérrend­szerünk helytelenségét, mely annyi lehetőségei adott a csalásokhoz és visszaélésekhez, hogy a végén oly mérvűek lettek, hogy egy-egy dol­gozónak módjában állt kétszer fel­venni a fizetését Ez és az ehhez hasonló jelenségek annál is inkább súlyosak és veszé­lyesek, mivel sem a vállalatvezető­ség, sem a szakszervezet idejében észre nem vette, és mindaddig nem figyeltek fel és nem sújtottak le kel­lőképpen, amíg azt két becsületes dolgozó magától önként vissza nem adta, illetve nem hívta fel a bérfi­zetők figyelmét, hogy már megkapta a fizetését. Dolgozóink mindezeket és a hozzá hasortió jelenségeket látva és felis­merve, fogadták lelkesen és öröm­mel a darabbérrendszer bevezetését, noha itt is voltak olyan jelenségek, mint pl. az egyik komlói építkezés­nél, ahol a dolgozók az első napon még zúgolódtak éspedig azért, mert nem voltak megfelelően felvilágosít­va a darabbér bevezetésének sem a jelentőségéről, sem pedig az elő­nyeiről. Azóta azonban elsősorban a párt­szervezetek felvilágosító és főként a példamutató munkája eredménye­képpen, megváltozott a dolgozók né­zete. Most már világosan látják a darabbérrendszer előnyét és ennek eredményeképpen sokkal nagyobb eredménnyel végzik munkájukat és termelési százalékaik, illetve eredmé­nyeik nap mint nap nőnek, és még jobban fokozzák, annak a tudatában, hogy a végzett munkájuk arányában minden fillérig megkapják a meg­érdemeli fizefésükel a zonban ez még nem minden, 1 » nem elegendő megemlíteni csak az eredményeket és beszélni a ked­vező jelenségekről és általában csak a jót jellemezni Beszélnünk kell a meglévő hibákról, hiányosságokról és határozottan irányt kell szabnunk a további munkánkhoz. Különösképpen keil beszélnünk a szakszervezetek, illetve üzemi bi­zottságok ezirányban végzett mun­kájáról. Le kell lepleznünk és fele­lősségre kell vonnunk azokat a szakszervezeti funkcionáriusokat, ÜB- titkárokat, akik elmulasztották azt a legelemibb kötelességüket, hogy a dolgozókat megfelelően tájékoztas­sák, kioktassák a darabbérrendszer elvi és gyakorlati kérdéseiről. Pedig ezzel segítséget nyújtottak volna a vállalatvezetőnek is és egy­be-’ ellenőrizhették volna, hogy a dolgozók érdekeinek megfelelően biz­tosítsák a vállalatvezetők a darab­bérrendszer bevezetésével kapcsola­tos technikai feltételeket. Nem utol­sósorban ahogy a/l a komlói magas- épilési üzemi pártszervezeteinek ve­zetői és tagjai tették, az egyéni kom­munista példaraulatassal, az élenjáró jó példával MegfeledkezelI üzemi bizottságaink és szakszervezeti funkcionáriusaink nagyrésze az éberség kérdéséről, Béin figyeltek fel időben és kellőképpen a reakció mesterkedésére és akna­munkájára és számos esetben magük is a demagógok, a jobboldali szociál­demokraták uszályába kerültek és a darabbérrendszernek kérdéseivel kap­csolatban azok szószólói lettek. üB és szakszervezeti funkcionáriusaink munkájának ezen hiányosságai azt jelentik és mutatják, hogy még nem eléggé látják és ismerik az osztály- harc döntő jelentőségét a termelés frontján. Meg kell végre szüntetnünk - azt, hogy a kezdetben népszerűtlennek látszó feladatok végrehajtásától visz- szariadjunk. Legyen emlékezetünk­ben Rákosi elvtársnak azon kijelen- lése, amelyet 1949-ben a kollektiv szerződés bevezetésével kapcsolatban mondott: ,,Sok esetben olyanok a nem eléggé öntudatos dolgozók, mint a beteg gyermek. Erőszakkal kell a szülőknek az orvosságot belekénysze­ríteni, a saját érdekében, hogy meg­gyógyuljon." Ezért legyen főfeladatunk és műn-' kánkban súlypont a politikai felvilá­gosító és nevelómunka. Alaposan ta­nulva az eddigi hibáinkból használ­juk fel a tapasztalatokat további mun­kánk eredményének az érdekében. Különösképpen azon üzemek és szak­mák. melyeknél a közeljövőben ke­rül sor a darabbérrendszer bevezeté­sére tegyék meg ezt. Meglehetősen sokat kell, hogy Iá- nuljon az eddigi hiányosságokból Baranya megyében a SZOT Megyei Bizottsága, de hasonlóan a szakmai megyei titkár elvtársak is. A jövőben munkájukban oly mértékben legyen súlypont a darabbér kérdéssel való foglalkozás, amilyen annak a politi­kai és gazdasági jelentősége. rmladataink tehát, hogy a funk- cionáriusok megértessék a dól- gozókkal, hogy az új bérrendszerünk­nek a szocializmus építésének gyor­sításában nagy szerepe van. Éppen ezért a bevezetésnél minden szak- szervezeti funkcionáriusnak, műszaki vezetőnek egyaránt jó munkát kell végezni, javítani keli a verseny szer­vezését a termelés növelésének mű­szaki előfeltételeit. De a bizalmiaknak és az össze« funkcionáriusoknak feladata az is, hogy bekapcsolódjanak a dolgozók besorolásába. Ellenőrizzék, biztosít­sák a helyes besorolást és azután a dolgozók között magyarázzák meg a besrrolás elvét, azt, hogy kit miért ebbe vagy abba a kategóriába sorol­lak. Minden bizalminak és szakszerve­zeti funkcionáriusnak feladata, hogy megmagyarázza és bebizonyítsa a dolgozóknak, hogy a darabbérrend­szer bevezetése nem jelent norma- rendezést. Világosítsuk fel és magyarázzuk meg a dolgozóknak a darabbérrend- szer nemzetgazdasági jelentőségét én azt, hogy mennyiben függ össze a dolgozók egyéni érdeke az állam, az egész nép érdekével, és hogy meny­nyiben segítjük elő ezzel a béke- front magyar szakaszának megerősí­tését. A napról-napra végzett szívó* felvilágosító- és nevelőmunkánkkal küzdjük le az ellenség aknamunká­jából és az egyes dolgozók tájéko­zatlanságából eredő nehézségekét. Mindezen feladat végrehajtásából mindenféle előfeltétel megvan. Bi*- tosítva van számunkra a Pártunk ál­tal kijelölt helyes politikai irányvo­nal, a Szovjetunió qazdag tapaszta­lata. Most csupán rajtunk múlik, hogy eredményeink továbbfejlesztése és a hiánvosságok felszámolása érdeké­ben hogyan fogjuk azokat hasznosí­tani. Pártunk útmutatása alapján, fo. vábbhaladva a haranyamegyoi szak- szervezetek további munkáját meg­erősítve, méltóan vesszük ki részün­ket a reakció elleni harcban, az épí­tésben. szebb és boldogabb jövőnk, a szocialista Magyarország felépítésé­ben. SZTERGÁR JÁNbS n SZOT barnnyamegyei fifkárs. Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti elő az kW- és adatszolnál Wás rendszeres olvasása

Next

/
Thumbnails
Contents