Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-25 / 120. szám
1950 MÁJUS 25 NÄPIO cÁ Ságjxá^i őtuLite. nsi kvityád, már tídteljeJdíeüt kűiig^rtuziul (elajánl diát A napfény szinte szúr. olyan forró a »ugara. » a fal fölé hajló lányok karja pirosabb mint •; tégla, ami. fürge. gyors mozdulatokkal mélyítenek a habarcsba. De a meleg nem fogja vissza a mozdulat frissességéi; Fékeié Erzsf brigádja harcolnak a nappal. meleggel, minden nehézséggel a több köbméter falért, nagyobb százaiéként, a hamarabb elkészülő házér., a hamarabb teljesedő Tervért. És még egyért és nem utolsósorban: az új egy séges ifjúsági szervezetért. A * úton bevés a la hazafelé, csak a hatalmas, zöld selyemként hullámzó búza kedveskedik a szemüknek és imitt-amo'Jt piros nagy virágok, pipacsok, meg egy-két búzavirág. — Lábuk még vígan veri a port a lassan már szűnő melegben. Egyik se fáradt. Vidám a szemük, egymás vállát fogják s úgylátszllk, — bár csönd van mindenütt. — hogy énekelnek. Énekel minden mozdulatuk, mosolyuk, friss, dobbanó lépésük. Hazafelé tart a Ságvári Endre Sztahánovista női brigád, a pécskőr-. nyéki építkezéstől. A múlt héten elérték a 240 százalékot. Nem volt könnyű dolog ez sem. De valahogy Fekete Erzsi. Szén"« Júlia, meg az élmunkás Wirth Teréz nincsenek az eredménnyel megelégedve, azazhogy nem akarják beérni eny- Ayivel. • Az ifjúság egyesítő kongresszusára, június 18-ra azt ajánlotta a brigád, hogy 230 százalékot érnek el. A múlt bét 240 százalékkal zárult és azóta is töri ént egy és más. Például az. hogy Fekete Erzsit küldöttnek választották meg az A/l. fiataljai. S most úgy ál.l a kérdés, hogy Szente Juci, meg Wirth Tezér úgy akarják a megyei küldő tválaszló gyűlésre küldeni Erzsit, hogy biztos eljusson a kongresszusra is . áüy akarja Pekeie Rr/séb«». sztahanovista kőműves is. Ezért ajánlották. amikor az első felajánlási már teljesítették: június 18-ig 300 százalékra emeljük teljesítményünket! Nem lesz könnyű az ígéret, a felajánlást valóra váltani. A sztahánov- ista munkamódszer se olyan, aminél ölbe lehet: tenni mellette a kezet, aztán megszületik a magas százalék. — Harcolni kell érte... észszel is, meg kézzel is. Azzal, hogy gyorsabban dolgozunk .még kevesebbet beszélünk, hogy a segédmunkások is megfogják a munkát és'a kezünkhöz készítenek mindent — sorolja fel Fekete Erzsi. Aztán ugyanilyen komolyan, lelkes, átforrósodott hangon sorolja el azt is, amiért számára, s minden iffjúmunkás. minden magyar fiatal számára nagyszerű nap lesz június 18-a. — Végre együtt leszünk ezentúl mindig azok, akik egy célért is dolgozunk. Akár itt vagyunk ezen az építkezésen, akár a nagykozári ifi-állami gazdaságban, vagy az egyetemen, a gimnáziumban. Egybefonódik a ml munkánk, hát, hogyne lennénk mi is egyek .. , Vénre iír;tzün a Párlé ícs-i.ftuk. Nem járunk más úton, crals azon, melyet a Párt jelöl a számunkra. Úgy mint. ahogyan a Bolsevik Párt vezette a Komszomolt. a harcban is. meg az épí ésben is. — Végre nem férkőzhet majd közel hozzánk az ellenség, nem uszilha bennünke egymás ellen, mint eddig Az ifjúsági szervezet minden becsületes tagja, akár diák, akár ifjúmunkás, akár parasztdalai, méltó lesz a szeretőire és tiszteletre. — ...s végre még harcoiabban. még jobban védhetjük az', ami a miénk ami nekünk készül ,az új Magyarországot, a boldog, békés népek hazáját Építeni... dolgozni .. . rakni egy más mellé sokszáz és ezer téglái ... hajolni -tűző napon, nem félni vihartól. nem félnj száz nehézség űi ... harcolni és dolgozni egvformán a férfiakkal. — Né: jobban is! — Mosn'yosr Erxsl. Szente Júlia, Wirth Teréz szeme ugyanezt mondja. Búcsúzóul is Csak még annyit tesznek hozzá, hogy az ifjúsági kongresszusig versenyre hívják a másik sztahánovista női brigádot, hogy megmutatják: Méltók leszünk a Párt bizalniára, Rákosi elvtárs szereteféret Fekete Erzsi már újra köz.ük van. A kék ég alatt, piros téglák mellett élesen rajzolódik ki kékmackós alakja Meleite még két leányfej. Szente Jucié meg Wirth Terézé. Június 18-ér dolgozik a sztahánovista leánybrigád. Baranya, Souiogy és Tolna állami gazdaságainak legjofek állattenyésztői tapaszlalatesere-értekesletet tartottak Ormány pusztán Nagyjelentőségű értekezlet zajlott le az ormánypusztai állami gazdaságban. Az értekezlet azt a célt szolgálta, hogy Déldunántúl legjobb állami gazdasági állattenyésztői kicseréljék tapasztalataikat. A tapasztalatcserén Baranya, Somogy és Tolna állami gazdaságainak legjobb állattenyésztői vet. tek részt és az érdekes vita során számos értékes tapasztalat, számos új módszer vált közkinccsé a déldunán- tríli állami gazdaságokban. A tapasztalatcsere Bittera Lajosnak az ormánypusztai állami gazdaság igazgatójának szavaival nyílt meg, aki hangoztatta, hogy ma már az egyes gazdaságok, hasonlóan az üzemekhez, nem őrzik félive jó eredményeik titkait, hanem megtanítják egymást az új módszerekre és az egész dolgozó nép hasznát látja annak, ha egy-egy gazdaságban új módszerre, új, eredményesebb eljárásokra Ezután kezdődtek meg a hozzászólások. Elsőnek Kollár János a puszta szentgyörgyi állami gazdaság sertés- hizlalója, ismertette tapasztalatait. Elmondotta, hogy április hóban 23.91 százalékos súlygyarapodást ért el a sertéseknél Ezt a kimagasló eredményt úgy érte el, hogy egy újítás segítségével gondoskodott friss vízről a sertések részére. A vályú felett egy csövet vezet el, melyen kis lyukak vannak s melyeken keresztül állandóan csörgedez a friss viz. A jó eredmény elérésében döntőnek jelölte meg azt is, hogy a sertések a lehető legrövidebb idő alatt megkapják a 6 órán keresztül áztatott darát. A kővetkező felszólaló Ravasz Sán. dór volt, a szentegáti állami gazdaság agronomusa. Javasolta, hogy a hang és tuberkulózis fertőzés ellen vezessék be az állami gazdaságokban a beteg, és egészséges áltatok elkülönítését, mégpedig úgy, hogy külön istállóban tartsák a fertőzött és külön istállóban az egészséges szarvasmarhákat. Java solta azt is. hogy a gazdaságok térje nek át arra a gyakorlatra, hogy ne vásárolás útján, hanem saját nevelés bői töltsék fel az állományt. A vörösmezei állami gazdaság képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megtermékenyített növendékek nyugalma érdekében célszerű 8 órakor elhagyni az istállót, míg a fertőzések megakadályozására az istálló hetenkénti kreolino3 vízzel való felmosását javasolta. Bállá Ferenc a pusztaszent- györgyi állami gazdaság kimagasló eredményeket el'ért göbölyhízlalója ismertette ezután módszerét. Bállá Ferenc egy hónap alatt 56 kilogrammos ráhízlalást ért el a göbölyöknél, azzal a módszerrel, hogy egyszerre csak any- nyi takarmányt adott az állatok elé, amit egyszerre megesznek. így az állatok nem fújták be a takarmányt és sokkal jobbízűen fogyasztották el- Döntőnek jelölte meg Bállá Ferenc is azt, hogy az állatok etetéstől etetésig teljes nyugalomban pihenhessenek. A dunaszenfgyörgyi állami gazdaság küldöttje szólalt fel ezután. Ismertette módszereit, melyekkel jó eredményt sikerült elérnie. Hosszas kísérletezés után legjobban bevált — mondotta —, ha a tőreire! melasszal, a répaszeletet pedig csak vízzel áztatjuk. A szentniárloni gazdaság küldöttje az abrak átforgatásának szükségességét hangoztatta beme- legedés ellen. Botz József, az ormánypusztai állami gazdaság élmunkás tehenésze ismertette ezu‘án módszerét, mellyel a köldökfertőzéses elhullást sikerült a minimálisr' csökkentenie. Elmondotta, hogy egy liier forralt vízben 1 gramm hipermangánt oldott fel és azt fees- kendezte be a fertőzött állatok köldökébe. Érdekes vita fejlődött ki ezután a tehenek egyik legveszedelmesebb ellensége a köldökfertőzés elleni védekezéssel kapcsolatban. A vizslaki állami gazdaság küldötte előadta, hogy köídökfertőzés esetén egy zacskóba kötött oltottméssze! nyitja meg a daganatot. A fertőzést a születéskor a köldök bükkfakátrányba való mártásával lehet megelőzni — mondotta. Az idamajori állami gazda sag küldötte pedig a köldök jódos oldatba való mártását javasolta A balatonboglári állami gazdaság küldötte szólalt fel ezután Elmondotta, hogy a gazdaságukban /> ülönválasztották a jól tej elő, a gyengén tejelő és a vem hes teheneket, az abrakkeveréket pedig egy nappal előbb készítik el, ami által igen jó eredményeket sikerüli elérniük. Az értekezleten számos hozzászólás hangzott még el, melyekben a hozzászólók hangoztatták, hogy sok új szempontot kaptok a tapasztalatcsere- értekezleten s hogy az itt tanultakat alkalmazni lógják gazdaságukban. Az értekezletet délután a gazdaság megtekintése követte, melyen a küldöttek számos gyakorlati kérdést beszéltek még meg. A Gigant-szovhozban elektromos gépekkel végzik a tejest. ]obh felvilágosító munkával tudatosítsák a darabbérezés jelentőségét Rákosi elvtárs a nagybudapesti Pártválasztmány múlt. év augusztus 30-i gyűlésén rámutatott a nálunk alkalmazott tudományos normák bonyolult voltára, s úgy jegyezte meg, nálunk az a tudományos norma, melyek alapján a munkás képtelen kiszámítani, hogy mit keres. Legtöbb esetben csak a hét végén tudja meg, amikor megkapja heti fizetését a borítékban. Mindez és az a sok lehetőség, amelyek a helytelen bérrendszerből visszaélésre és csalásra adtak lehetőséget, gátlói voltak a termelés emelkedésének, a munkaverseny és Sztahánov-mozgalom további kibontakozásának, annak, hogy nem tettünk megfelelően és érdemesen különbséget a szakképzett és kevésbbé szakképzett dolgozók között. Tízért és mégegy jónéhány ha*-J sonló ok miatt vált szükségessé és időszerűvé Rákosi elvtárs útmutatása alapján, hogy bevezessük az üzemekben a darabbérrendszert, mert egyszerűvé, könnyen kiszámíthatóvá teszi bérelszámolásainkat és egyben komoly lépést jelent előre a szocialista elosztás elvének alapján. A darabbérrendszer bevezetése lehetetlenné teszi a jövőben az olyan kirívó és súlyos hibákat, mint amilyen meglöuént pl. a pécsi Magas- építési NV egyik munkahelyén, ahol a bérfizetés napján 35 dolgozó 2-szer jelentkezett a fizetéséért. Ez talán a legjobban jellemzi a régi bérrendszerünk helytelenségét, mely annyi lehetőségei adott a csalásokhoz és visszaélésekhez, hogy a végén oly mérvűek lettek, hogy egy-egy dolgozónak módjában állt kétszer felvenni a fizetését Ez és az ehhez hasonló jelenségek annál is inkább súlyosak és veszélyesek, mivel sem a vállalatvezetőség, sem a szakszervezet idejében észre nem vette, és mindaddig nem figyeltek fel és nem sújtottak le kellőképpen, amíg azt két becsületes dolgozó magától önként vissza nem adta, illetve nem hívta fel a bérfizetők figyelmét, hogy már megkapta a fizetését. Dolgozóink mindezeket és a hozzá hasortió jelenségeket látva és felismerve, fogadták lelkesen és örömmel a darabbérrendszer bevezetését, noha itt is voltak olyan jelenségek, mint pl. az egyik komlói építkezésnél, ahol a dolgozók az első napon még zúgolódtak éspedig azért, mert nem voltak megfelelően felvilágosítva a darabbér bevezetésének sem a jelentőségéről, sem pedig az előnyeiről. Azóta azonban elsősorban a pártszervezetek felvilágosító és főként a példamutató munkája eredményeképpen, megváltozott a dolgozók nézete. Most már világosan látják a darabbérrendszer előnyét és ennek eredményeképpen sokkal nagyobb eredménnyel végzik munkájukat és termelési százalékaik, illetve eredményeik nap mint nap nőnek, és még jobban fokozzák, annak a tudatában, hogy a végzett munkájuk arányában minden fillérig megkapják a megérdemeli fizefésükel a zonban ez még nem minden, 1 » nem elegendő megemlíteni csak az eredményeket és beszélni a kedvező jelenségekről és általában csak a jót jellemezni Beszélnünk kell a meglévő hibákról, hiányosságokról és határozottan irányt kell szabnunk a további munkánkhoz. Különösképpen keil beszélnünk a szakszervezetek, illetve üzemi bizottságok ezirányban végzett munkájáról. Le kell lepleznünk és felelősségre kell vonnunk azokat a szakszervezeti funkcionáriusokat, ÜB- titkárokat, akik elmulasztották azt a legelemibb kötelességüket, hogy a dolgozókat megfelelően tájékoztassák, kioktassák a darabbérrendszer elvi és gyakorlati kérdéseiről. Pedig ezzel segítséget nyújtottak volna a vállalatvezetőnek is és egybe-’ ellenőrizhették volna, hogy a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítsák a vállalatvezetők a darabbérrendszer bevezetésével kapcsolatos technikai feltételeket. Nem utolsósorban ahogy a/l a komlói magas- épilési üzemi pártszervezeteinek vezetői és tagjai tették, az egyéni kommunista példaraulatassal, az élenjáró jó példával MegfeledkezelI üzemi bizottságaink és szakszervezeti funkcionáriusaink nagyrésze az éberség kérdéséről, Béin figyeltek fel időben és kellőképpen a reakció mesterkedésére és aknamunkájára és számos esetben magük is a demagógok, a jobboldali szociáldemokraták uszályába kerültek és a darabbérrendszernek kérdéseivel kapcsolatban azok szószólói lettek. üB és szakszervezeti funkcionáriusaink munkájának ezen hiányosságai azt jelentik és mutatják, hogy még nem eléggé látják és ismerik az osztály- harc döntő jelentőségét a termelés frontján. Meg kell végre szüntetnünk - azt, hogy a kezdetben népszerűtlennek látszó feladatok végrehajtásától visz- szariadjunk. Legyen emlékezetünkben Rákosi elvtársnak azon kijelen- lése, amelyet 1949-ben a kollektiv szerződés bevezetésével kapcsolatban mondott: ,,Sok esetben olyanok a nem eléggé öntudatos dolgozók, mint a beteg gyermek. Erőszakkal kell a szülőknek az orvosságot belekényszeríteni, a saját érdekében, hogy meggyógyuljon." Ezért legyen főfeladatunk és műn-' kánkban súlypont a politikai felvilágosító és nevelómunka. Alaposan tanulva az eddigi hibáinkból használjuk fel a tapasztalatokat további munkánk eredményének az érdekében. Különösképpen azon üzemek és szakmák. melyeknél a közeljövőben kerül sor a darabbérrendszer bevezetésére tegyék meg ezt. Meglehetősen sokat kell, hogy Iá- nuljon az eddigi hiányosságokból Baranya megyében a SZOT Megyei Bizottsága, de hasonlóan a szakmai megyei titkár elvtársak is. A jövőben munkájukban oly mértékben legyen súlypont a darabbér kérdéssel való foglalkozás, amilyen annak a politikai és gazdasági jelentősége. rmladataink tehát, hogy a funk- cionáriusok megértessék a dól- gozókkal, hogy az új bérrendszerünknek a szocializmus építésének gyorsításában nagy szerepe van. Éppen ezért a bevezetésnél minden szak- szervezeti funkcionáriusnak, műszaki vezetőnek egyaránt jó munkát kell végezni, javítani keli a verseny szervezését a termelés növelésének műszaki előfeltételeit. De a bizalmiaknak és az össze« funkcionáriusoknak feladata az is, hogy bekapcsolódjanak a dolgozók besorolásába. Ellenőrizzék, biztosítsák a helyes besorolást és azután a dolgozók között magyarázzák meg a besrrolás elvét, azt, hogy kit miért ebbe vagy abba a kategóriába sorollak. Minden bizalminak és szakszervezeti funkcionáriusnak feladata, hogy megmagyarázza és bebizonyítsa a dolgozóknak, hogy a darabbérrendszer bevezetése nem jelent norma- rendezést. Világosítsuk fel és magyarázzuk meg a dolgozóknak a darabbérrend- szer nemzetgazdasági jelentőségét én azt, hogy mennyiben függ össze a dolgozók egyéni érdeke az állam, az egész nép érdekével, és hogy menynyiben segítjük elő ezzel a béke- front magyar szakaszának megerősítését. A napról-napra végzett szívó* felvilágosító- és nevelőmunkánkkal küzdjük le az ellenség aknamunkájából és az egyes dolgozók tájékozatlanságából eredő nehézségekét. Mindezen feladat végrehajtásából mindenféle előfeltétel megvan. Bi*- tosítva van számunkra a Pártunk által kijelölt helyes politikai irányvonal, a Szovjetunió qazdag tapasztalata. Most csupán rajtunk múlik, hogy eredményeink továbbfejlesztése és a hiánvosságok felszámolása érdekében hogyan fogjuk azokat hasznosítani. Pártunk útmutatása alapján, fo. vábbhaladva a haranyamegyoi szak- szervezetek további munkáját megerősítve, méltóan vesszük ki részünket a reakció elleni harcban, az építésben. szebb és boldogabb jövőnk, a szocialista Magyarország felépítésében. SZTERGÁR JÁNbS n SZOT barnnyamegyei fifkárs. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az kW- és adatszolnál Wás rendszeres olvasása