Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-21 / 117. szám
W R P T, <5 19.W MÁJUS 21 KÉT BAILAGA e\ 1940 Milyen furcsa is most az iskola üressége,. süketsége, vaksága a*. amit a ^zatnléló észrevesz benne. A szomszéd ház emeleti ablakéból nézzük most a gimnázium épületét, s ebből a madártávlatból még lesujtóbb ez a kép. A kapuján éppen most vonul ki egy halk, éneklő csapat feketében, némelyik mellén fehér virág is villan. Lassan kígyóznak az ulcán s kétoldalt sirdogáló asszonyok, komor, nehéztekintelü férfiak állnak Nem jut, más esszijnkbe erről a látványról, csak a temetés. Elföldelés® annak, ami tegnap még életet jelentett. Pfdlff esopa Ifjú vonni itt. Szélesedő, terhelfifró vállaik vannak nvár mindegyiknek, csak a fejük kó- kadt, mint kánikulában a virágoké. ..ballag már a vén diák... tovább, tovább . . Es ballagnak és égy tesznek, mint a vének, szinte látni rajtuk, amint töpörödik, zsugorodik szemeik csillogásából az élet és ... Eh! Nem érdemes ennyit foglalkozni az egész- sr.el. Aki látja, mind érzi, hogy mi játszódik le itt. Csinált, szentimentális hangulat, az egész ... Azaz, hogy nem is olyan csinált. Mert hát miről is szólnak a gondolatok jónéhány diékhomlokban most a ballagók között? A múltat elintézték azzal, hogy leélték, hogy túljutottak rajta. Inkább a jövő a gondolatok közepe. Mit hoz a holnap? Legtöbbször vívódást és bizonytalanságot a kezdetben. Mert bizony hirtelen szökken fel a kérdés a legtöbb diák előtt: mi legyek? Tanuljak-e tovább? Hol kapok állást most?" vi* njsátflli tele Tannak megoldatlan problémák tárgyalásával. „Mi lesz a munkanélküliekkel?" „Kocsit mos két mérnök az egyik autószerelóműhelyben!" ,,Sok már az értelmiségi" — veti fel a vádat az egyik napilap. A szülők? — Majd szólj apa a főnöködnek, dugják be valamilyen kis írnokfélé- nek á gyereket a hivatalotokban. — így szól az anya s az apa legtöbbször igy keseredik el rá: — Már szóltam. Egyelőre nem sikerül. A' városnál vesznek fel szellemi szükségmunkásokat. Talán majd ott. Vagy jobbnak tartom, ha egyelő- belép valahova fizetés nélkül s maid később csak lesz valahogy. Is így tovább. Ez a helyzet akis- polgári családoknál. A munkásoknál? A munkások gyerekeiről szinte beszélni is kár ebben az időben. Hiszen minden iskolában egy kezén megszámolhatja az ember őket. Es ők nem gond ennek az államnak. Az állam véleménye ebben az időben ..Űr akarna lenni ma minden paraszt, meg kocsis kölyke! Meg kell akadályozni, mert -- nem lesz, aki túrja á földet, aki odaáll a gép mellé!" Vízért is hát *** a temetés Er a kígyózó csoport must a bizony- talauság útvesztőin kanyarog. így fest az ifjúság jövője 1940-ben. Ballagnak feketében, bús melódiákkal a szívükben és a szájukon a diákok," ,,ven 1950 — Fel, előre ifjúsági Zengjen • a dal. harsanion ének! Egységbe ifjúság! Hol hallottuk ezt a dalt? Igen, emlékszünk már rá. A Világifjúsági Találkozón. Olt énekelte egy csoport vidáman és lelkesedéssel. Már az is lehet, hogy nem is magyarok énekelték, de ez mindegy. Azon a találkozón minden ifjú közös ügyben jött össze s ez elég ahhoz, hogy ne ♦együnk különbséget köztük, akármilyen ország küldötte is. Az ifjúság énekelte és most is az ifjúság énekli. Milyen más fiatalság ez, mini a régi! Ballagnak ma a diákok minden gimnáziumban. Úgy érezzük, rossz szó ma már ez az érettségizők ünnepségére: ,,ballagás". A „ballagás" szó’m van valami lassú mélaság, s amit ma ballagásnak hívnak, az csupa kedv, csupa élet, csupa optimizmus. Talán ezt o szót kellene használni:' indulás Indulás a nagyobb, a tágabb, a napfényesebb életbe, a lehetőségek végtelenjébe. Az iskolát az alsóbb osztályosok feldíszítették, csupa virág és szi'n és szalag a fal, a kapu fája. Víg zsongás az iskola környéke is. . A húesáítaíók? A «Kiállni mondat szellemében szólnak. — Sztálin mondta ezt: ,,fboddef állunk ízemben, ütmek az erődnek neve: tudomány, a hozzá- tartozó nagyszámú ismerefággal. Ezt az erődöt be kell vennünk, bármi áron. Ezt az erődöt az ifjúságnak be kell vennie, ha az új élet építőjévé akar lenni." — ötéves tervünk első évében nagyszerű építómunkáva! találkozol, bárhova is tekintesz — mondják a búcsúztatók. — Ragyogó jövő, soha nem látott lehetőségek, tehetségének bármely irányban, való szabad kifejtése: ez ma a dolgozó magyar ifjúság osztályrésze. Folytassuk? Nézz körül épülő hazánkban! Látod-e hogy születőben lévő új, hatalmas üzemeink, gyáraink, erőműtelepeink mennyi új. szak- képzett mérnököt kívánnak? Általános- és középiskoláinknak is a tanárok, tanítók tízezreire van szükségük. Gépállomásaink, állami birtokaink, termelőszövetkezeti csoportjaink is az új agronórnusok, mezőgazdasági gépekhez értő mérnökök tízezreit igénylik. Klinikáink, kórházaink, üzemi rendelőintézeteink új és új orvosokra várnak. Népgazdaságunk minden ágában nélkülözhetetlen feladatot kell megoldaniok a jövő közgazdászainak. A Párthéz előtt mentek cl ma a diákok A Párt teremtette meg mindazt, ami gazdagságot jelent ebben az országban és lehetőséget. A diák számára a biztos jövőt. Ezt. köszönik meg ma tízezrek és tízezrek és sze- retetükkel vonulnak a Párt otthonai elé. Csupa hála, köszönet, bizakodás ez a nap. A írni ..hallas:ss-M>.in senkit sem érdekel az. ami volt, csak a holnap a gondolatok szive. A nagyobb kenyeret ’ osztó, nagyobb gépekkel dolgozó, mé.g szebb-külsejű holnap, a népi demokráciák holnapja: a szocializmus ideje. Ez q nap a harcot 1®l*nH, « még Jobbért való küzdelmet, a békéért, folytatott megfeszített csatát. Nincs fejlődés, csak békében. A háborúban az ököl az első, a békében a tudás. S mert. az hobbira van szükség, az elsőnek is erősnek kell lennie. Ezekre gondolunk ma, amikor a végzett gimnazisták megindulnak az egyetemek és főiskolák felé,. Mire beköszönt az ősz, tízezer és tízezer munkás- és parasztfiatallal több ü! már a legfelsőbb tudományok otthonaiban, hogy ne csak a gép és a szántóföld országa legyen a népé, hanem a kultúra, a főiskolák és egyetemek országa is. * íme, Hz esztendő széditően hatalmas távlata. Érzi-e ezt minden dolgozó? Mert a dolgozók gyermekei már nagyon sokat tudnak mondani róla. Azoktól idézünk, akik már teljesen a szocializmus építői lesznek indulásuktól fogva; a legfiatalabbak- tói, az általános iskola növendékei- löl. Dobos Anna. a vasasi általános iskola nyolcadikos tanulója így nyilatkozik dolgozatában arról, hogy miért akar továbbtanulni: v ...mert írieméítndot». hogy hazámnak, a népi demokráciának tanult szakemberekre van szüksége... Ún egy parasztleány vagyok, de büszke vagyok rá és örülök, hogy a demokrácia megadta a lehetőséget o továbbtanulásra." Török István szintén vasasi: „Az 5 éves tervek során sok szakemberre lesz szükség. Ezt, a továbbtanulást meg akarta gátolni a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban megbúvó reakció. Azt akarlak ezzel elérni, hogy a munkás és a paraszt gyereke ne jusson be a hivatalokba és ne ö vigye a vezctöszerepcl se, hanem a reakció. De ezt az összeesküvést leleplezte a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége." Nem kell ehhez kommentár. Öntudatos, tájékozott munkás- és paraszt- ifjúságunk ván. lovábbviszik ők. amit mi elkezdtünk és jönnek az újabbak is. akik befejezik a szocialista Magyarországért való harcunkat a Szovjelunió példája nyomán. (BékéSwt clni jé i. Van hasánk % r. hasában van minden, ami kell. Mondhatjuk: Nem cserélnénk a földön senkivel. S mindezt nem pénzért vettük, de vérünk volt az ér, minden falat kenyérért vámot vett a halál. S most szemben a halállal tegyünk reá bitet: Gyermekeink jövőjét Nem adjuk senkinekl Békét! Ezt ú#y kiáltjuk, hogy a föld megremeg. Velünk vannak a hinduk velünk a négereJs — s mind, mind az elnyomottak! Nő bennünk az erő, mert velünk az igazság, „Velünk van az Idő" s munkálván megtanultuk — békében élni jó. Béké.nk szilárd bástyája A Szovjetunió! HORVÁTIT IMRE IliMEftTflK MEGA DÓSÁGOT!] Földünk keletkezésének új elmélete Az ember a legrégibb időtől kezdve megpróbálta elképzelni a Föld keletkezésének módját és körülményeit, Nyilvánvaló, hogy ezek az első elképzelések legtöbb esetben a vallással függtek össze — mivel észszerű és valószínű magyarázatot adni senki nem tudott. Nyomai vannak olyan elképzeléseknek, melyek szerint a Földet egy nagy kacsa költötte ki egy hatalmas tojásból * a látható égbolt, sem más, mint ennek az óriási tojásnak az rgy'k héja, a másik héj pedig Földünk alatt van s tulajdonképpen a Földet tartja, amely ezen a héjon úszik, mint egy hajó. Ennek az elképzelésnek nagyon sok változatáról tudunk, azonban ma már nem hisszük el ezeket az észszeriiségtöl távolálló magyarázatokat, bármilyen formában kerüljenek is elénk. A tudomány Földünk keletkezésének tudományos megmagyarázásához elég későn, csak a XVIII. században jutott el. Ettől az időtől kezdve mind a mai napig a keletkezés elméletek egész sorát dolgozták ki tudományosan. Legismertebb a Kant-Laplace-el- mélet, amely szerint a Földünk és a Naphoz tartozó többi bolygók (Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptun, Merkur, Vénus, Mars, Plútó) és maga a Nap is egy izzó gáztömegből szakad* tzk ki, megkezdték keringésüket a Nap körül és fokozatosan, lehűlve nyerték a mai alakjukat. Ez az elmélet a XX. század első negyedéig érvényben volt. Azonban — mintegy húsz Kopinyi György, évvel ezelőtt — o mind tökéletesebb v v v w v v v v yvvwvwyyvv y y yyv yVW yyy y y y y y y y y yvy y y y y y'yy y y wv Arkadii Vasztliev: A Ml ISMERŐSÜNK Megengedjük, téliáit, hogy a b&saédsk nem voltak Tego: Kuomcs sajátja} de pont úgy sasival* el ezeké' Jagor Kolbasíwuk kötepas- i’iáca vol és idomai ehhez rrérmn szerénysk. Amikor aztán magasabb pozi. dóba kerül:, hangja mcgvál-ozoii, susogó -«porból, öblös, oroszlsnbőgé: re e-irilékezla ö basszussá, hirémau Indult és még a járása is másmilyen 1®:‘- Mikor Makogva kik észá-lód-otl a kincs ári gépkocsiból, a néhány lépést a bejáráig úgy meg, mintha ez,igen nagy megérő!«Lés-éhé kerülne. Azelö t fürge volt cs zapo’S- jérású,. mos: meg elhízó ', leséből nagyoka fújt és lassan,, méltósAgteljesen csrnmogo-t fel az eme.la re. E kü’ső változások nem is lennének nagyidon'ő- ségiiok, ha Jegor Kolba sin nem képzv.i'o vo'.:m hozzá, bogy az új beosztással cgyü i a «semé-lyze i osztály az ősziéhez ás t ebe »égőim is adó1!: volna valamit. Dolga megszaporodo-t és épp ezér gyakran kellett volna a- ttácskoznia alárendel .jeivel, do úgy vét1 e, mindannyin- kát felülmúlja és minden«:, tud már, amit tudnia kell. Képzetsége hiányosságai:': önbizalommal pótol a. De igazságtalanok lennénk ha nem ismernék ©1 er«, deli újl' óképe«.ségoit. Már az e'frő hé végén új bútor; vásárol: irodává részére és mivel a bútordarabok meny nyisége túlhalad a irodája mércéi , három másik osztály rovására kikérj «telén« ha éslejárén-ek 'er ülőiét. Érhető, hogy P nagymérvűi szervezési munkálatok ideje tekintélye« részé: oTffaboK.áik." Hogy a rentjélke- zésé/® álló „Idő-tárialékokat" mozgóéi)ba®sa, a hivatal Iá oga'ióit nem hetenként'- háromszor, csupán hétfői napon fogadta, de rend szerint éppen hétfőn s*ofca nem • aríóskodo-'r a* irodában. A fogadón apó: át kellett lennie keddre, vagy szerdára, ám Kolbasin kérlelhetetlen marad : — Nem szerelem rended kenéseiméi megváilkozlatni! — De Jogot Kuamios, már ötödik he a óhajtanaik tárgyain,! önnel! — Nos, jöjjenek a Jövő héten! Még két gyengéje volt Jeg.or Kotbasirmak. Síéra te, ha az újságok irnaik róla. Énért nem muteiszio I el egyetlen ét*«bódéiét sem, igyekezet: mindig az elnöki aszúinál ülni, hogy röggel kék ceruzával aláhúzhassa nevét a lapban. Azután kiol'ha'a lan szenvedély- érzet- a szónoklás iránt. Hiányzót', belől« az. a képesség, hogy mielőtt beszédbe fogna, át is gondolja: miről kell szólnia — sajnos, elméje nélkülöz e a hnjliékonyságo:. No de, oá1,, volt Nozlobnyi, a hivatal e kiváló beosz* toltja, a.kl pompás tollal rendelkezőt és mindannyi* szór megváltó-a a f&nőkjö: nehéz helyzetéből. Nem akad': olyan súlyos értekezlet és nőm leheltek olyan ré'zle cs 'ézisek, amelyekéi Nozlobnyi ne szállító I volu.'.i Időre j kénycvemszcrcto Kolbu»!nnak. és senki- som kiméin-« rekedtre beszélte torkát az önkritikáról. Légii óbb azu-án' Fegyasin instruktor is szót kért ez értekezleten és némi célzá«: tét; arra, hogy Kolbasin igazán fogadba né látogatói1'. E megbo- csa hatatlan merészség hallatára * főnök arca vérpirossá vál és es « magához rendelte Fogyását* az irodába. — Nos-, —- monda — barátja vagyok a k ni Ink An ah, de nem bármilyennek. Az. ön kritikája, már bocsén£'Ot kérek, nem kritika, hanérn ellenségeskedés! Fégyasini, azutáni kiszállásra küldték egy 'távoli holy- Régbe, A hiv.Valbsin egy időre elaludt a dolog, de nem bosszú időre, mer: isméi hangok hal látszották arról, hogy Kolbaam nem fölei meg a helyéit. Különösen Prjatofa hevesied«»',, bár bölcsebb kartá-rsai óva mtftt'iélk: — Ne bolondulj mag, Al.josa! Kolbasint úgy sem tudod á nevelni, de te elveszted az, állásodat! S így iis tör-ént Prjahint felmentették' állásától a „főnökség bizalma hiányában". De ez: már a, csend és a nyugalom legmegrögzötlobb fanatikusai sem bírták kt. Volt a hnvaJZilbam egy szelíd ember, Kuricin, aki vizsgálatoktól. Azt szokta mondani, nem szereti az semmiö) sem félt jobban, min; a bizottságoktól és ilyesmit. Csakhogy, az ügy már olyan fordulatok«' veit, hogy Kuricin epéje is felforrt és megkezdte- a folyosón a sugdosAsokat: — If: már bízol',ség nélkül n-sm lehet rendet csinálni! A bizottság nem sokáig várató»', magára. Kiderül', hogy Koibastn-l felülről sem terül« «! a kritika. Néhányszor már megán eték, két ízben meg-fcd’ék, sőt me-g is ró'f'-étk, da mindezt — a gőg okán -—■ titokban tartó- -te hivataléban. A dolog rövid .volt. A bízol ság kiírtján, s miu’in azonnal -élált-ak tpe-gícíelö jelölt«'. Kolbaera helyére, Kuwnics Jegortól haladék -alanu megiszabadito tá-k a hi- va-al'. A 1-egkülönösebb. Ubov és Pero-plo'.kin örvendeztek a legjobban. Szél óben-hos-szában szavalták: — Nem megmond u.k? .. De mos-; végre szabadabban léle-gzünk, más szelek fújd-ogálnaik!... Amj Kolbasimt ilileü, mikor közöl'ék vele. hogy bürokratizmusa és saját személyének ■ úlbecs-ülése miatt 'ovábbá önkri ika hiánya miatt clbocsá ják j szol -' gáláiból, módifeleii1 csodrilikozotl: — Ugyan,, miér:- lenrl-ék én bürök rs- a? Nem mondom, néhányszor előfordul1- bogv mepszédíiliem . . Az! beszél:.k, hotív rendkívül ntci-dapődőt . D? senki sem sajnál:a. műszerek és mérőeszközökkel való pontosabb számítások megdöntötték a Kanl-Laplacc elmélet alapjait, illetőleg hiányosságai valószínűtlenné tették az egész elméletet. Ezekben az években * tökéletesebb műszerekkel már nemcsak a mi nap* rendszerünket >tam»lmányozliatták, és tanulmányozhatják, hanem az u, n. Galatikát vagy Tejútrendszert is. A Tejútrendszerbe a mai naprendszerünkön kfvfll, (amelybe a Nap, a Föld és a fent említett össze* bolygók tartoznak) még számtalan naprendszer tartozik. De nem is csak naprendszerek tömege a Tejútrendszer. Hozzátartoznak az összes csillagok, a kisébb-nagyobb tömegű meteorok (hullócsillagok), üstökösök, stb. Ezeknek egy része szilárd halmazállapotú, a máaik része gáznemű. A szilárd halmazállapotú csillagok anyagukban hasonlók azokhoz a hullócsillagokhoz, amelyek idönkint Földünkre hullnak. Ez a végtelenül nagy tömegű és kiterjedésű Tejútrendszer a központja felé tömöttebb (itt vafi a legtöbb meteor) és • körül a központ körül mozog a naprendszerek és meteorok tömege. .Ez a mozgás megközelítőleg köralakú, A körmozgást úgy képzeljük el, mintha valaki az -egyik karunkra kapaszkodva körülfulna bennünket. Az. aki körülöttünk — tehát, körvonalon fut — legyen az egyik naprendszer. A körülöttünk futót egy erő állandóan arra kényszeríti, hogy megtartsa a hozzánk való távolságát és körpályán mozogjon. Ez a kényszerítő erő mindkettőnk egyik karja. Az az erő, amely*a naprendszereket a tejútrendszer központjától mindig egy bizonyos távolságban kényszeríti forogni: a tömegvonzás. Napunk tehát elindul pályáján, melynek közponija a Tejútrendszer sűrü közepe s megközelítőleg kör alakot ír le. Ahhoz, hogy a Nap ezt » kört leírja, el ág hosrzú idő kétszáz-háromszáz millió év — szükséges. Azonban nemosak a ml napunk és az összes napok -- iehs! az aránylag nagy tömegek — morognak ilyenképpen, hanem a Tejútrend- szer összes kisebb csillaga, meteorja is. mindegyik más, más, de egy meghatározott távolságban mozog. Ha most a Nap — tehát az »tény- lag nagyobb tömeg — közelébe kisebb tömegű meteorok kerülnek keringésük közben, a Nap tömegvonzása magához vonza ezeket a meteorokat ón ' arra kényszeríti őket, hogy önmaga — tehát a Nap körül — mozogjanak, ugyancsak megközelítőleg köri Írva le. (Ezt a kettős körmozgást úgy képzeljük el, mintha az a társunk, aki a kezünket fogva körülöttünk fut, a szabadon maradt kezével egy parittyát is forgatna a feie körül, miközben bennünket is körülfut. A parittya a Nap körül keringő meteorokat jelenti ebben az esetben.) A Nap körül mozgő végtelenül sok meteor mozgása közben gyakran egymásba ütközik. Az összeütközés folytán az egész kicsik ráesnek egy nagyobb meteorra, amelyek iömege így mindig nagyobb és nagyobb lesz, míg végre a meteorok ritkulása folytán már nem lesz számottevő az így megnagyobbodott meteoroknak száma s így az egymással való összeütközés veszélye is kevesebb. A felnövekedett meteorok aztán mint bolygók keringő, nek a nagyobb tömegű Nap körül. így alakult ki a mi naprendszerünk, így alakulnak ki ma is .naprendszerek és ujy kel« keze!' a mi Földünk is. Vörös József.
