Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-19 / 66. szám
two MÁRCIUS r» NAPLÓ 9 Ctkxnj/^iC -^mtí / A mezőhegyesi állami gazdaságban Győrfi Sándor 236 százalékot ért cl boronálásban, a nagytormási állam gazdaságban Vendelik Henrik 203 száz^ékot teljesített, a felsöbogát állami gazdaságban Csontos József kiváló egyéni teljesítményt ért el püspökbólyi állami gazdaságban. Va ki György 182 százalék, az idama jori állam gaz '.tságban, a ligetpusz tai állami gazdaságban, a németbóly állami gazdaságban... A némoíbóly állami gazdaságban Terzics Ferenc 186 százalék, Spon József 160, Suez ter Ferenc 157, Jónás György 154 százalék... I .Jónás fiyörev / ,ál!ami°az,dasá? I 3 • i dolgozo, kocsis Született: valahol Fejér megyében valamelyik gróf, báró vagy püspök birtokán. Ha maga írná le az életraj zét biztosan pontosan megjelölné hogy melyiken. De azért lehet, hogy így harmadik személyben írná az ele jét. Aztán átcsapna első személybe 22 éves koromban a sátorhelyi álla mi gazdaságba kér... Itt megállna. Görbe, nehézkes vonallal áthúzná on nan, hogy „állami“1 * * * * * * 8... Hol volt még akkor állami gazdaság? Az áthúzá fölé beírná: Frigyes főherceg birto kára. Frigyes főherceg sátorhelyi birtok akkoriban arról volt híres az egyik uraságtól a másikhoz vetődő cseléd- emberek között, hogy ott még a töb bieknél is rosszabb volt a cselédek lakása, ott még többet elhúztak kommepcióból, még többet hajszolták az embereket és hogy még az ispánpofonok is nagyobbak voltak, mint másutt. Pedig azokat mindenütt bővebben mérték, mint a kommenciót Itt szabadult fel, innen került Ormánypusztára, majd Németbó'yba. Most már mint állami gazdasági dolgozó. A tavaszi munkák megindulása óta folyamatosan emeli teljesítményét, versenyben áll a mellette vető Ébert Józseffel és saját tervével. Mind a kettőt alaposan elhagyta már eddig is. I Ezek a lények |~ 7*** ! ___________mondani szoktak — száraz tények. Azonban a legszárazabb tények mögött is emberek van. nak. Emberek, akik élnek, dolgoznak, szeretnek, lelkesednek. A tények mögött egyszerű emberek vannak, Jónás Györgyök, akik nehezen beszélnek érzéseikről, akik helyett inkább munkájuk beszél. Jónás György vet és vetésben szorítja felfele nap-nap után százalékát. 8 a vetőgép után maradó sűrű egyenes eorok, melyek távolról a könyv egyenes sűrű soraihoz hasonlítanak, annak aki ismeri Jónás Györgyöt, Jónás György életét, sokat mondanak. A terven felüli első tíz százalék elmondja, hogy szereti Jónás György a Pártot, melynek ő is tagja. Igen, az első tíz százalék a Párté, mely kiegyenesítette Jónás György derekát, melynek, tudja, mindent köszönhet. Az első tíz százalék a kommunista Jónás György túlteljesítése, akinek példát kell mutatnia, élen kell járnia. A második tíz százalékkal a volt cseléd fizet volt- urainak. Azoknak, akik kutvába se vették, akik kora hajnaltól késő éjszakáig hajszolták Jónás Györgyöt. Akik azonban azt remélik, hogy egy újabb háború révén visszaszerezhetik a Jónás Györgyök verejtékével dúsan torinőre öntözött paradicsomot. Ezek ellen erősíti Jónás György a második tíz százalékos túlteljesítéssel a dolgozók hatalmát. f . | dologra bomlik fel a I SoU. apró | ]iarma(p,k tíz százalék. Kerékpárra, rádióra, vagy három öltözet ruhára, cipőkre. Azokra, amelyek Jónás György életét szebbé, kellemesebbé teszik. A harmadik tíz százalékkal azért fizet, hogy szebb, könnyebb lett az élete. Azért, hogy nyolc órát dolgozik naponta, hogy ötkor szabad, mint a madár, hogy nincs gond, hogy a legszükségesebben felül szépen futja másra is. A negyedik válasz az imperialistáknak, az ötödik az ötéves tervnek szól. a hatodik ... A hatodik még nincs ki. De meglesz az is és meglesz a hetedik a nyolcadik is és mindnek meglesz az értelme, mindnek lesz „gazdája“. Es azokat is, mint a már meglevőket át meg át fogja szőni a szeretet, a hála a Szovjetúnió, a szovjet katonák. Sztálin elvtárs iránt. Okét nem lohe; külön választani, ök ott vannak minden mögött. A felszabadulása, a párttagsága, szebb élete mögött. Jónás György versenyez. Versenyez a mellette vető Ebert Györggyel és saját tervével. Mindkettőt igyek szik mégjobban elhagyni. Keményen harcol a százalékokért, s a vetögép nyomán támadó hosszú egyenes sorokkal az új idők új emberének vallomását írja. Békés József. ELMÉLETI PÁRTNAPOK a pártdemokráciáról Kedden és csütörtökön rendezi m eg a Párt Megyei Bizottsága Baranyában másodszor az elmeleti pártna pokat, amelyen ezúttal a pártonbelüli demokrácia kérdését vitatja meg néh ány legfontosabb pártszervezetünk tagsága a Pártközpontból és a Megyei Bizottságtól küldött legjobb előadók előadása nyomán. Rákosi elvtársnak a Központi Ve zetőség február 10-i ülésén elmondott beszéde figyelnveztet bennünket arra, hogy Pártunkat a rá váró feladatok elvégzésére csak úgy tehetjük elég erőssé, ha minél teljesebb mértékben érvényre juttatjuk pártszervezeteinkben a pártonbelüli demokrácia elvét. Nemsokára megkezdődő vezetőségvila sztó taggyíaése'mk is azt a célt szolgálják, hogy a pártfunkcionáriusok alulról felfelé történő választásával erősítsük és széles alapokra helyezzük a pártonbelüli demokráciát. Hogy ezt a feladatot sikerrel mego'djuk, szükséges, hogy párttagságunk széles tömege a marxi-lenini elmélet éles fény ével megvilágítva ismerje meg a Pártunk erejét, a párttagok és pártonkív üli tömegek aktivitását, állandó fejlődésünket és előrehaladásunkat biztosító pártonbelüli demokráciát, az alulról jövő kezdeményezés, cselekvés és eile nőrzés alapját. Azok a pártszervezetek, ahol e!mé leti pártnap tartására kerül sor, a megtárgyalásra kerülő kérdés fontosságát és jelentőségét ismerve készüljenek fel alaposan, szervező, felvilágosító és meggyőző munkával egyaránt, hogy elméleti pártnapjaink a párttagság közé vitt elméletet valóban a gyakorlati cselekvés, a haladás rugójává tehessék. Elméleti pártnapok beosztása a következő: III. hó 21-én kedden, délután fél 5 órakor Zsolnay-gyár, előadó: me gyei bizottsági előadó. 5 órakor, Pécs- bányatelep: megyei bizottsági előadó. 6 órakor Pécsett, a Szakszervezet székházában központi előadóval. 5 órakor, Komlón központi e'őadóval. 23-án, csütörtök d. u. 6 órakor, Mohácson központi előadóval. Tennivalók az üzemi oktatási munka terén (K. J.) Pártunk Politikai Bizottsága 1949 októberében hozott ha tározatában rámutatott az oktatási munkában fennálló hiányosságokra és azok kiküszöbölésének módjára. A határozat Rajk bandája nak aljas munkája nyomán megvilágította, hogy az eszmei-ponti kai képzetlenség milyen károkat okozhat népi demokráciánknak. Ezért fokozott szükség van elmé leti színvonalunk emelésére, külö nős tekintettel a nemzetközi helyzet élesedésére, az előttünk álló feladatok gyorsabb és jobb megoldása érdekében, politikán Bizottságunk határozata óta hat hónap telt el. Ezalatt az idő alatt jelentős javulás állt be a baranyai üzemek oktatásában. Eredményként mérhetjük le, és igen komoly eredmény- kényt, hogy a múlt évhez v'sgo nyiva magasabb színvonalon és i endszeresebben folyik az oktatás. Az elmúlt évhez viszonyítva, megfelelő politikai és szervező munkával elé-íük azt is, hogy az a tervszerütler.ség, ami a múlt évben volt a szemináriumok szervezésénél, lényegileg megszűnt. Maga az a tény, hogy az oktatás rendszeresebb, állandóbb lett és az. hogv a termelés élenjárói jobban bekapcsolódtak az oktatásba, jelentős lépést jelent előre. De vannak eredmények az oktatás minősége terén is. Vannak üzemi pártszervezeteink, ahol jól összekapcsolják az elmé'etet a gyakorlati munkával. Ennek eredménye megmutatkozik a termelés emelkedésében, a politikán képzettség és az öntudat növekedésében. Mohácson a Bőrgyárban az elmélet és a gyakorlat jó összekapcsolását mutatják, az egyéni versenyzők 180—200 százalékos eredményei. Ezeket az elvtársakat az elmélet elsajátítása regífette a termelésben, mert három munkás kivételével a gyár összes dolgozója rendszeresen jár szemináriumra. De jó példa a mohács:! selyemgyár is, ahol az elméleti munka nyomán a szövőnők egymásután térnek át a hatgépes rendszerre. Nyomai vannak már az elmélet helyes alkalmazásának a bányában is, álról az elméleti színvonal fejlődésének nyomán feltör a Sztahánov-mozgalom és továbbmélyül a Szovjetúnióhoz fűződő szeretetJavult az elmúlt évhez viszonyítva az oktatók munkájának színvonala is, ami nagyban hozzájárult az eredmények eléréséhez. A z eredmények mellett termé- szetesen még sok hiányosság is van az oktatási munka terén. Az egyik fő hiba az őiszi oktatási évad megindulásaikor abból adódott, hogy a Megyei Bizottság és a pécsi városi pártbizottság nem a minőségre, hanem a mennyiségre alapozta a szemináriumok megszervezését. Ebbe a hibába estek az üzemi pártszervezetek iis, amelyek nem alkalmazták mindenütt a ' meggyőzést, hanem kiírással osztották be az üzemek dolgozóit a különböző szemináriumokra. Ennek az lett a következménye, hogy alig egy hónap múlva a szemináriumok lemorzsolódtak. Még most is a hiányosságok döntő oka, hogy túlteng a szervezési munka a szemináriumoknál a meggyőzés, felvilágosítás helyett. Súlyos hibája az oktatási munkának, hogy az elmélet kérdéseit Sok helyen, távol a napi politikától és a gyakorlattól tanítják. Ez tapasztalható Komlón a Kos- suth-aknán, az erőműnél, a szigetvári cipőgyárban és még több helyen. Az oktatásban résztvevő elvtársak egyrésze még mindig nem érti meg az e’mélet összekapcsolásának jelentőségét a gyakorlattal. Pedig vannak jó példák az elmélet helyes összekapcsolására. Nézzük meg Nagymányokot, ahol a 3 éves tervet nem tudlak telje siteni, döntően az oktatási munka hiányossága miatt. Ezt az elvtársak lényegileg kiküszöbölték és így az ötéves terv első kethónap- jának tervét túl is teljesítették. Az ellenség is kihasználja az elméletnek a gyakorlattól való elvonatkoztatását és a tudatosító munka hiányát. Példa erre Pécs- bányatelep, ahol több élmunkás és a termelésben élenjáró egyéni versenyző az ellenség hangjára hallgatva, kijelentette: „Mi úgy is tudunk többet termelni, ha nem megyünk szemináriumra!" De vegyük sorra a mutatkozó többi hibát is. Az elmélet jelentőségének meg nem értésére, lebecsülésére is vannak komoly jelek. Vasason például az aknai párt- szervezetben ellenőrző- és instruktor-brigád járt és részletes útmutatást adott az oktatási munka kijavítására. Három hét múlva ellenőrizték az elért eredményeket, de azt tapasztalták, hogy semmit sem tettek a munka megjavításáért. A titkár elvtári kijelentette: „Nem érek rá foglalkozni az oktatás kérdéseivel." Sok helyen még mindig reszort- és kampányfeladatnak tekintik az oktatási munkát és ebben nemcsak az üzemi, hanem a járási párt- bizottságok egy része hibás. TTgyanígy az oktatás káderpolitikájában is hiányosságok mutatkoznak, aminek kijavítása az egyik legdöntőbb feladat az oktatás terén. A pártiskoláról kikerülő elvtáraikat sok helyen nem állítják be képességüknek megfelelő helyre, nem vonják be őket az oktatási munkába. Példa erre Komló, ahol beteglátogatónak é« tejosarnok szervezőnek osztották be a pártiskolát végzett elvtársakat. Ugyanakkor a komlói aknai pártszervezetben káderhiányról panaszkodnak! Pártunk tagságának egy része, de sok funkcionárius sem, nem értette még meg az elmélet jelentőségét. A szigetvári cipőgyárban a 9 tagú vezetősége közül egyik sem vesz részt az oktatásban, elmerülnek a szűk ,,gyakorlati*' munkába. így „érveltek" az ottani elvtársak: „Arra nem is gondoltunk, hogy tanuljunk, de különben sem érünk rá." A szigetvári elvtársak — és rajtuk kívül még jónéhányan — még mindig nem tették magukévá Sztálin elvtár« isziavaiit: ,,A gyakorlat vakká lesz, ha nem világítja meg útját a forradalmi elmélet." gok tennivaló van az oktatás megjavítása terén az egész megyében. Meg kell javítanunk a szemináriumi előadók képzését is. Nem szabad előfordulni annak, ami a komlói járási zártbizottságon történt, hogy „albérletbe" osztotta ki a pártbizottság titkára a szemináriumi előadók oktatását. Fokozni kell a tudatosító munkát a pártszervezetek tagsága felé ós fokozni kel! az egyéni felelősséget az előadó elvtársakban, mert nem egy helyen könnyelműen, lazán, kezelik beosztásukat, nem látják még munkájuk hatalmas jelentőségét. Feladatunk az, hogy a hibákat kijavítsuk, szem előtt tartsuk Pártunk Politikai Bizottságának határozatát, az oktatást megfelelő színvonalra emeljük. Szívleljük meg nagy tanítónk, Sztálin elvtárs szavait: „Bátran kimondhatjuk; ha kádereinket a munka minden területén ideológiailag ki tudnánk képezni és politikailag any• nyira megedzeni, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső é* nemzetközi helyzetben, ha teljesen érett marxista-leninistákká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tucjják' megoldani az ország vezetésinek térítéseit ' — akkor minden alapunk meg volna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már megoldottnak tekintsük." Nem a bírálat a hibák oka, hanem a bírálat meg nem értése A Kokszmíívek válasza bírálatunkra nevelöiminka ro-ssz, azt meg kell ja vítani. Ez — és nem a bírálat — a oka annak is, hogy a cikk megjeli nőse után sem történt olyan mórit hű felajánlás, amilyenre a vezetőié számított. Éppen a bírálat mutatói rá, hogy egynapi népnevelőmunkávj nem lehet komoly, meggyőzésen ah puló eredményeket elérni és a tör téntek ezt igazolták, nőin pedig az' hogy a „ledorongolás“' elvette a mun kások kedvét. Az „alapos körülnézés*1 a Kovácsé vics-brigád munkahelyén, a gencrá toroknál azt bizonyítja, hogy méj itt is pontosan meg lehet határozn a tett felajánlásokat. (Például az ere deti felajánlásban szereplő „apró ja vitásokéról kiderült, hogy az igei komoly felajánlás, ha konkrétan úg; fogalmazzuk meg, hogy „a szerelés munkák elvégzésével a brigád a ja vltóműhely négy munkását köze évente 4 hónapig tartó munka aló tehermentesíti.“) Helytelen volt, hoy, a vezetőség ezt nem magyarázta meg hanem a rosszul fogalmazott fala jón last függesztette ki mintául. Végül a pártvezetőség válaszába! idézi Rákosi elvtárs szavait: „Min den olyan megmozdulást, kezdetné nyezést, ami alulról, a munkásoktól jön, a Párt a legnagyobb készséggé támogassa.“ Pártszervezetünk enne! jegyében járt cl — állapítják meg, ; tények azonban azt bizonyítják, hog; a pártszervezet nem így járt él. Ross, népnevelömunkával nem lehet n. 'tiniről jövő kezdeményezést kifej ’eszten-i és támogatni, másrészt a Ko vácsevies brigád ahhoz az alulról jő vő kezdeményezéshez, hogy a bri jjádtagok eddig üresen töltött mun kaidejüko-t a gépek szerelésére for iftva hasznosítsák, egy satupadé kért. A megtakarítható munkaidő ér ékéhez viszonyítva ennek a támoga tásnak az értéke elenyésző, de a bri rád erre még ígéretet sem kapott 'dézni bizony sokkal könnyebb, min is idézet szellemében cselekedni. A bírálat és a válaszok alapo: megbeszélése után megállapíthatjuk liogy a bírálatban leszögezett teendő két: A rossz népnevelőmunka meg javítását, a bürokratikus módszere! és a kényelmes „speciáMs hely va ryunk“ álláspont elvetését sürgősei neg kell tennie a pártszervezetnek logy az eddig elért — a múlthoz vi ízonvítva feltétlenül szép é« koméi; — eredményeket tovább tudja fej oszteni. Legutóbb írtunk arról, hogy a re esi Kokezmüvek komoly és nagyér tékü felajánlásával teszi lehetővé £ Zsolnay-gyár új alagutkemencéjénel működését. Ebben a cikkben egyúttal megbíráltuk az üzem pártezerve Jetének vezetőségét, amiért ennek s felajánlásnak a végrehajtását neu támasztotta alá a többi üzemrész részéről is újabb és újabb felajánlásokat eredményező alapos, meggyőzésre törekvő népnevelömunkával. A bírálatra választ kaptunk a pártszervezet vezetőségétől, amelyben Móricz Károly helyettes párttilkár ilvtárs egyrészt elismeri, hogy a vezetőség valóban hibázott, amikor o lépnevclőket és pártbizalmiakat főleg Hasításokkal foglalkoztatták, más- ■észt helyteleníti azt a mcgáüapítá- nmkat, hogy a kemencén nem folyik népnevelő munka. Végül azt.a követ ceztetest vonja le, hogy „a cikk meg. ielenése óta igen megcsappant a fel- tjánlások száma, ami annak tulajdo- átható, hogy a cikk élesen bírálta a neg jelent felajánlások egy példányát.“ Válasz érkezett a Kovácscvies brigádtól is, amely a bírált felajánlást ette és ez a válasz ismét arra hivatkozik, hogy a Kokszmü „speciális izem1“, ezért nem lehet a felajánlást tonkrét formában meghatározni. Meg. íllapitja, hogy a bírálni a dolgozó- tat „lebunkózta." és elvette a kedvű- 'cet. Mindkét válász végül azt a taná- :so-t adja számunkra, hogy ha az uj- lágíró kimegy az üzembe, nézzen kö- ill alaposabban, mielőtt bírálatot ma. Az utóbbi tanácsot megfogadva, nielőtt a válaszokat közöltük vo'nt, elmentünk az üzembe, körülnéztünk is megbeszéltük a bírálatot a párt- izervezet vezetőségével és Kovácsc- rice elvtárs brigádjával. A megbeszélés eredményeként címsorban meg kell állapítanunk, hogy i cikknek az az állítása, hogy ,.a \ okszműnrk kemence-üzemrész én lem folyik népnevelőmunka“, pon- atlan. Pontosan úgy kellett volna neghatározni, hogy ha a vezetőség )ivan jónak találja a kemence nőp- tevelőinek munkáját, „aminél jobb nár nem is lehetne“, akkor az ebből •redő elbizakodottság könnyen oda- •ezet, hogy ez a jó népnevelőmunka 'lsekélyesedik, elsorvadt. A megbeszélés további része iga- olta azt. amit a válasz is elismer és írni a bírálat lényege, hogy a nép
