Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-19 / 66. szám

19« MÄROtTS 19 NflPLQ 7 ra már huszonnégy sztaháno vista brigád dolgozik a komlói Ma­gasépítési HV munkálatainál. Huszonnégy... Ma már Kovács János, Czukor Anna, Bálái Ilona, Márk Lajos, Suszter Irén büszkén vallhatják ma­gukénak népköztársaságunk legszebb kitüntetését: « Kossuth-dijat. Ma már büszke az egész üzem, a sztahanovista brigádra. Ma már... De ho­gyan volt eddig? Honnan indult a brigád, hogyan küzdött, harcolt és 'győzött? Bosszú út vezetett idáig. 1949 szeptember 29 Komló. Gesztenyés. A besüppedt, rozsdáié levelek fölé raunkásházakat építő itek. Az erdő mozdulatlan... A há­zaknál azonban zakatol, zeng az élet A középső háznál Kovács János ifjú. sá-gi brigádja, először próbálja meg a sztahanovista falazást. 1940. szep­tember 29. a tervkölosönjegyzés nap­ja. Es a komlói b'/lT. sztahanovista brigád két és fél köbméterről tizenöt köbméterre emeli fel a teljesítményét. Alig pár méterre töltik az ,.öregek1' dolgoznak. Régi szakmunkások, régi módón mozdul a kezük. Néha át-át- néznek az ifi brigádra. Rosezalóan nézik őket. Mit. akarnak? Fölfardi- tant mindent fenekestül. Hogy sza pofázzák.... NTa majd lássuk két óra felé! Láthatták: a brigád az utolsó pilla­natig tartotta magát és megépítette az, amit ajánlott. Háromszázüz szá­zalékra teljesítettek a normát. Az „öregek“ meg százszázalókig teljesí­tették a „normát“ az irigy mogjegy zésekben, a. sértegetésekben, gúnyo­lásban. Azután váj«»(tek. hesty szta- báuovista módszerrel például többet lehet keresni, hogy a sztahanovisták nevét, fölkapta hirtelen az egész épít­kezés, hogy a sztahanovista fiatalok többet tudnak elérni niint ők. Ezért elhatározták; ö kis megpróbálják. Versenyre hívták a fiatalokat. Kgy napra.. • vasárnap délelőtt mérték össze az erejüket az „öregek“ és fia­talok. Az „öregekben forrt a virtus Megmutatjuk, hogy megcsináljuk ugyanazt, amit ők, azután beszélje­nek.“ Az Új irodaépület emeletén kezdik meg a versenyt. Kg, röpül az ifik kezei alatt a munka. A másik , fron­ton se nézik tétlenül. Dolgoznak, do hogy még biztosabb legyen a győze­lem, zsinórokat feszítenek ki a bri­gád Útjáhá, eldugják az anyagot. Ilyen „egyenlő esélyek'' mellett is csak hét-három százalékkal marad le a fiatalok brigádja. És a bare ekkor sem dől el. Az „öregek“ másnap úgy és ott folytatják a munkát, ahogyan és ahol eddig csinálták. Régi mód­szer a munkában, ellenséges magatar­tás a fiatalokkal. Az elsőnek Banner Alajos öreg kőműves — 5G éves — „törik meg“ Elkezdi a sztahanovista munkamód­szert, azután követi a másik, har­madik brigád. Persze nem egyik nap. ró! a másikra. Több mint másfél hó­nap telik el, mikor megkezdődik Kovács Jánosék brigádjának tapasz­talata, munkája nyomán a sztahá- Bovista munka az „öregeknél“, Etténként Orosz elvtársihoz, a párttitkárhoz járnak a fiatalok. Először a pártszorvezet sem figyelt fel a fiatalok munkájára. Másfél hót is eltelik, míg a pártszervezet folfi- gjyel Kovács Jánosékra, figyelem­mel kíséri, hogyan dolgoznak, mik a nehézségeik. De attól a perctől kezd­ve azután nem is engedi el a bri­gádnak a kezét. Bíztatja, bátorítja őket a Párt. Veréssel fenyegetik a brigádot egyesek. Akiknek nem tetszik az új­fajta módon végzett munka. De a brigád nem ijed meg. Alija a sarat. ts dolgozik napról-napra, hétröl-hét- re egyre jobban. Elérik a 2318 szá­zalékot is. Múlnak a hónapok... Kitavaszo­dott. A Magyar Dolgozók Pártja kez­deményezésére összehívják a Ma­gyar Sztahánovisták I. országos ta­nácskozását. Az értekezletre Kovács Jánost, Márki Lajos, Czukor Annát küldik. Budapest. Vasas székház. Fényár­ban úszó terem, vörös drapériák, aniöyló betűk, csillogó, ragyogó sze­mek. Éljenzés és szűnni nem akaró tape zeng föl a teremben, amikor megjelenik Rákosi elvtárs. Czukor Anna is ott van a többiek k'ozött. Es Rákosi elvtársra néz, amikor felszó­lalásában ezt mondja:-\ J*árt ncweJt engem is új emberré, újfajta munkássá. A Párt­nál: köszönhetem, hogy sztahanovista lettem. Tizenegyen, komlói ifjúmun­kások elhatároztuk, hogy brigádot alakítunk... — Figyelőén néznek a fiatal leányra, a tizenhétévé« sztaha­novistára, az ország minden részébő' összesoreglett legkiválóbb dolgozók. A feléje sugárzó tekintetek fényé­ben mondja tovább: — Ha miiünk most a régi reakciós rendszer lenne, akkor napszámoslány lennék. Kupszámoslány, akinek sem­mi joga nincs. Most pedig sztahano­vista vagyok és be tudom bizonyíta­ni, hogy mi, lányok érünk annyit, mint a férfiak. Az állandó hatszáz százalékra, az elért kétezer százalékra gondol, ami­kor mondja: — Az eredményre büszkék va gyünk mindannyian, de egyetlen pil­lanatra sem bízzuk el magunkat. Mi a szovjet sztuhánavistqji példája nyomán indult link el és az ő tapasz- tolatnik szolgálnak további útmuta­tásként. munkánkban. Komló... Távirat a Magasépítési ÚTJA XV-pek- A „komlói tizenegy“, a Ko­vács-brigád utazzon fel Pestre. Át­venni a Kossuth-dijat. Az építkezé­seken szétszaladt a hír. Mindenig örült, mindenki mondott valami jót valami kedveset, valami szépet a bri­gádról. S csak próbáld, kérdezd meg végig a régieket, akik ellene voltuk az ifj brigádnak, akik ellenezték, megnehezítették a munkájukat Egyik sem akarja elismerni, hogy valaha is cUenc. lett volna a Szí nini nov-brlgddnak. Mindenki csak szé­pet, jót tud róluk mondani. A rossz­ra, anyageldugásra. zsinórokra, ve­réssel fenyegetőzésre, gúnyolódásra már senki sem emlékszik. Illetve nem akar emlékezni. A sztahánov brigád megvívta győzelmes harcát. A meg­tett, úton ott állnak á nehézségek, a kiizködések mérkövei. Kgy jó (bi­mbón, azután másféle mérföldkövek következnek. A munkamódszerük to­vábbfejlődésének, a sorozatosan meg­alakuló brigádoknak, pénzbeli jutái inaknak, elismerő szavaknak, sztaha­novista tanácskozásnak mérföldkövei -s a legutolsó aranybetűs felírással a Kossutli-iiíj elnyerésének inórfö'd- köve. Munkájuk ott él a komlói építkezés huszonnégy sztahánov 'a brigádja nak munkájában, Ott él és lélegzik a magasra nyúlt házak között, a Gesz tenyérben, Kökönyösön. a munkás- lakások szélesre tárt ablakai mögött. S úgy ígérték, nem állnak meg az úton. Kovács János igy fogalmazta ezt meg: .­,..l mi nagy Pártunk, a mi legjobb barátunk, Rákosi elvtárs nem fog csalgtkozni bennünk." Lorenz Mária Hétfőn alakul meg Pécsett a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Déldunántúli Csoportja A magyar dolgozó társada'om ha­talmas eredményei, amelyeket a fel­szabadulás óta elért és amelyeket Alkotmányunk szögezett le, kivétele­sen kedvező lehetőséget biztosit a képzőművészet é« iparművészet fej lődésének. Ennek következtében a magyar képzőművészek és iparművé­szek, akik tevékenyen részt akarnak venni alkotásaikkal a szocializmus .építésében, niég a műit 'év őszén el­határozták, hogy megalakítják a Ma. gyár Képzőművészek és Iparművé­szek Szövetségét. A Szövetség főcélja az, hogy e’ő- segítse magas színvonalú, művészi je­lentőségű alkotások létrehozását, me­lyek a szocialista realizmus művésze, ti elve alapján visszatükrözik a dol­gozó társadalom hősi harcait és ame­lyek méltók a szocialista építésnek nagyszerű korszakaihoz. További cél­ja még a Szövetségnek, hogy ezeket az alkotásokat a nép széles' rétegei­vel megismertesse. Meg kell szervez­nie és elő kell segítenie a munkások és a dolgozó parasztság körében lé­vő tehetségeknek kifejlődését és to­vábbképzőiét. Ezért Déldunántűlon is meg­alakul (Pécs központtal) a Magyar Képzőművészek és Iparművészei: Szö­vetségének Déldunántúli Csoportja, mely Baranya, Somogy és Tolna mc nyék területére terjed ki. A Szövet­ség itteni vezetőiével Martvn Feren­cet bízták meg. Ezzel egyidejűleg a Képzőművészek Szabad Szervezete Pécs és Baranya területén megszű­nik. A napokban Pécsett járt Redő Fc renc, a népművelési minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezető­je, valamint Váll Zoltán a Szövetség titkára és kijelentették, hogy az itt látott tevékenység alapján az or­szágban első helyen Pécsett alakul meg a Szövetség. Martyn Ferenc felkéri a volt Kép­TOLLÚT, PEHELYPAPLANT most már megbízható minőségben a TOLLKERESKEDELMI N. V. fiókjában vásárolhat Pécs, Kossuth Laios-út 58. szám zőrníivészek Szabad Szervezetének tagjait,1 hogy a Szövetség megalaki ására. hétfőn délután ü órakor a Szö­vetség otthonában (Városi Múzeum) feltétlenül jelenjenek meg. * Bőség, jólét, gazdagság A kolhozgazdálkodás bőséget, jólétet, gazdagságot jelent a szov­jet kolhozparasztoknak. Ez a gazdaság nemcsak a termény, álla­tok, gépek bőségében, anya- és csecsemövédelfljít intézkedésekben, iskolák, óvodák, szülőo: thonok építésében nyilvánul meg, hanem rá­nyomja bélyegét a lakóházakra is. A szovjet kolhozparaszt szép. tá­gas, egészséges otthonban él. Képünkön a „Kommunista Világító», torony“ nevű kolhoz dolgozóinak házait látjuk. A kolhoz egyik szép csaíádi házában az Uszmanov-család ebédnél öl A kolhoz utcáit {ásították így a falu szebb lett és levegője is egészségesebb. Maurice Aunol derék zálogházi becsüs volt egy kis francia városban és eltalálta, hogy mi hány frankot, ér az államnak, amikor felesége egyenesen neki szült egy fiúgyermeket, a kis Vincent-et. Ez a kis gyermek mag nagyobb gyermek korában is nagyon ügyetlen,. suta és... szóval nem ö találta fel a francia viaszt. Dol­gozni sem szeretett, de egyre főurakról, lovagokról ér, pápákról szóló könyveket olvasott és egyre azt nya­fogta, hogy szeretne ö is királyi társaságba kerülni, király mellé ülni és borral leöntve enni a tejbegrízt. Jó papája ilyenkor mindig az asztal körül kergette, de miután egy kissé reumás volt, megunta a dolgot és a végén így förmedl Víncentre: — A fene egye meg az ebadta kölykét! Nem bá­nom, ha már másra nem való vagy, beadlak jobboldali szoedemnek. így is történt. . Azután jobboldali szocdeméknél Blura Leó jól kioktatta, hogy mit hazudjon a mun­kásoknak, mennyit kérjen a tőkésektől, mit mondjon a kommunistákról és hogy miként kell köpönyeget fordítani. Vincent Auriol jól tanult és papája ennek hírére lemondóan legyintett: „Amilyen ügyes fickó, meg sem áll a köztársasági elnökségig.” Az öregnek megint igaza lett, jól becsülte fel a dolgokat. És most. a budapesti angol követségnek van egy tájékoztatója, abból idézünk szó szerint: „Őfelségéik a király és a királyné kedden fogadást adtak Auriol francia köztársasági elnök és felesége tiszteletére. A díszes körülmények között lefolyt est­ebéd színhelye a Buckingham palota fehér és arany díszítésű táncterme volt. Hat nagy rózsaszínű kris- tálycsiHár és a díszes gyertyatartók száz gyertyájá­nak fénye világították meg a helyiséget.” Ennek el­lenére az a véleményünk, hogy sötét társaság volt együtt, mert újból idézünk: „A 169 vendég számára a királyi gyűjtemény felbecsülhetetlen értékű ezüst tányérjaival terítettek. A vendégek között ott volt. a Canterbury érsek, a miniszterelnök, a nyugatourópai országok nagykövetei feleségeikkel. A diplomáciai tes­tületet képviselő brazil nagykövet szintén helyet foglalt a vendégek sorában " „A királyné külön erre az alkatomra tervezett gyönyörű krlnolinos ruhát viselt. Az ezüst szövetet fehér tüllfodrok díszítették és ezen viselte a királyné a francia becsületrend nagy piros szalagját.” Az angol királyné ezen kívül már csak a kombiné- ján viselte a venezuelai Bánatos Bikarend sokszögét és nemes egyszerűséggel az alatt már nem viselt sem­mit. ,,A szoknyára ás a ruhaderékre ezüst tollak voltak hímezve rubindiszítcssel, amelyek tökéletes színhar­móniát adtak a becsületrend szalagjának színeivel...* Már csak ezért is megérdemelte a kiráfyné nagysá­gos asszony a becsületrendet. „A királyné ékszerei a tiarából és egyéb gyémánt- díszekből álltak.” Azt hiszem itt kell megjegyezni azt, hogy a tár­saságot igen feszélyezte, hogy a Themzén sztrájkoló hajósok gyakori kürtjelekkel beleszóltak a csevegésbe. „Madarno Auriol ruhája fehér francia nehézse­lyemből ezüst hímzéssel készült. A ruha egyszerű, elegáns szabású volt szívalakú felsőrésszel és szűk szoknyával, a szoknyán két legyező alakú uszállyal.” Szc/val a ruha egyszerű volt, feltehető, hogy ilyen egyszerű ruhát visel minden francia bányászasszóny. A szűk szoknyára nekünk nincs megjegyzésünk, ha­bár a díszes társaság tagjainak volt egy pár. A tudósítás ezután nagy részletességgel leírja Er­zsébet hercegnő ruháját, smaragdjait és a francia becsületrend gyémántszalagját, majd ezt írja. „A király is viselte a becsületrend szalagját. Auriol elnök az angol Bath-rendjel kármin szalagját viselt«, amellyel a király néhány órával ezelőtt tüntette ki.. Ez a kitüntetés úgy zajlott le, hogy amikor Vincent Auriol kiment a konyhába egy pohár vizet inni, a király elkísérte és akkor vette észre, hogy milyen csupasz a frakkja, alig volt rajta hét-nyolc rendjel. — Te jó isteni — kiáltott fel a király. — Auriol, maga még nem Bath-tag?.’ — Nem, király elvtársam — válaszolta Auriol. Erre a király gyorsan kutatni kezdett a zsebében és rövidesen megtalálta a Bath-rendjel kárminszatag- jút és igy lett Aurioí Bath-tag. A későbbi felköszöntők során Auriol többek kö­zött a következőket mondta: „Az igazat megvallva türelmetlenül vártam az alkalmat, hogy Felségednek hálánk és csodálatunk mély tiszteletét átadhassam” ... Most az egyszer egy jobboldali szoc. dem. is iga­zat-'beszélt.1 Akkor még Auriol nem tudott arról, hogy ugyanazon az estén egy franciaországi kis­városban, egy zálogházi becsüs miután elolvasta a lapokban a sztrájkokról, békctiintetéskeről és a kom­munisták erősödéséről szóló híreket, így szólt a feleségéhez: — Én úgy látom, hogy a mi Vincentünk már nem sokáig éviekéi, mert Blum Leóval együtt már kezdik kiismerni. , Az öreg Maurice pedig általában jól bccsii/i fel a «*»««* - (S.,.,6)

Next

/
Thumbnails
Contents