Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-19 / 66. szám

1950 MÁRCIUS 19

W A P L ©

teinkben, de a sort meg kell kezdeni, különben nem jutunk előre. A döntő az, hogy a bírálat mindenkor pártszerü legyen, ne zül- lesszen, hanem építsen, ne csorbítsa, hanem erősítse Pártunk tekintélyét. Ne olyan legyen, mint a belvárdgyulai demaigóg felszólalások voltak és ne is olyan, mint a balatonszárszói személyeskedésbe fulladt osete-paté.

Végül mégegyre szeretnénk figyelmeztetni. Arra, hogy az alulról jövő bírálat joga nemcsak a párttagoké. A becsületes pártonkí- vüli dolgozók, akik tevékeny részt

ben, önérzetesen és bizalommal mondjanak véleményt vezetőjük, pártszervezetük tevékenysége felett. Különösen fontos ez ott, ahol a Párt létszáma csekély, de a számtól függetlenül mindenütt nagy szükség v>an tapasztalataikra, becsületes bírálatukra.

Mindezt most, a vezető-égválasztó taggyűlések előtt kü önö- sen figyelembe kell vennünk. Ezeknek a taggyűléseknek döntő módon meg kell szilárdban ok a pártonbelüli demokráciát. Most nem térünk ki arra, hogy a felvetett bírálatnak mindenkor szervesen

vállalnak a szocializmus építésé- össze kell függnie az önbírálattal,

hogy a pártvezetőségek becsü'et- beli kötelességüknek tartsák a helyesen felvetett hibák gyors kiküszöbölését, lássák meg, amit az almamelléki pártszervezetben e szavakkal foglaltak határozatba: ,,A falu dolgozó népe elvárja a pártszervezettől, hogy ezeket a hibákat ki is javítjuk". Csak ezen a módon fognak bízni eiviársaink és a pártonkívüli tömegek Pártunkban, méghozzá nemcsak általában a Pártban és Rákosi elvtársban, hanem minden egyes pártszervezetünkben.

Rákényszerítjiik a kékét a háborús uszítókra

Jran Lufidé beszámolója a Béke Állandó Bizottságának működéséről

A TASZSZ Iroda jelenti Stock hóimból: Jean Lafitte, az Állandó Bizottság főtitkára beszámolójában a többi között ezeket mondotta:

— Á háborús gyújtogatok veresége elkerülhetetlen és elháríthatatlan. Nem elég azonban magunkat abban a meggyőződésben ringatnunk, hogy a fenevad végül is majd meg íog semmisülni. Hasonlóképpen a háborús gyújtogatok bűnös tevékenységének és e tevékenység következményének meghiúsításához sem elegendő az a meggyőződés, hogy törekvéseik reménytelensége egyúttal kudarcukat is biztosítja. Amikor Hitler 1941 júniusában megtámadta a Szovjetuniót, bűncselekményt követett el és egyben saját halálos ítéletét írta aiá. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az új agresszió is elkerülhetetlenül sugalmazóinak pusztulásához vezet. Meg akarjuk menteni az emberiséget a könnyektől és a vértől. Ezért állunk ki egy emberként a béke megvédelmezéstre. Rákényszerüljük a békét a háborús uszí- lókra,

A továbbiakban Lafitte a kapitalista államok fegyverkezési versenyével foglalkozott. Megállapította, hogy azok az összegek, amelyeket Nagybritanniá- ban, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban és az USÁ-ban fegyverkezésre költenek, jelentékenyen túlhaladják az egészségvédelemre és a nép művelésére fordított kiadásokat.

Egészen más a helyzet a Szovje - unióban, ahol

1949-ben a költségvetés 19 százalékát fordították védelmi célokra, kulturális-társadalmi célokra pedig a köF.ségvetés 26 százaléká.t.

— Az Állandó Bizottságnak — mondotta Lafitte —, jelenleg 52 nemzeti Békebizottság a tagja. Ezenfelül kapcsolatot tart fenn az Állandó Bizottság 29 más állam demokratikus szervezeteivel.

— Több országban azonban — mondotta Lafitte —, mint például Nagy- britanniában, az USA-ban és a skandináv államokban, a békemozgalom meg nem bontakozott ki teljesen. Kína felszabadulása, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása és a békcmozgaiom jelentős növekedése megengedi annak kijelentésé'!, hogy

napjainkban ?. föld lakosságának majdnem !ele resztvesz a bekéért folyó nagy harcban.

Az emberiség történelmében még nem volt olyan hatalmas mozgalom, mint a békemozgalom. Ha mindnyájan összefogunk, megnyerjük ezt a csatát, amely minden csaták közül a legnemesebb.

Mindenkit mozgósítani kell a békcliarcra

1 A Béke Hívei Világkongresszusa 'A’tandó Bizottsága március 17-i reggeli ütésén folytatta Jean Lafitte főtitkár beszámolójának megvitatását. Az ülésen Fagyejev elnökölt.

Az első felszólaló Mukarjovszki, a prágai Károly egyetem, rektora volt.

— Csehszlovákiában a békevédő mozgalom élén a munkásosztály áll — mondotta.

Sundstroem, «véd kiküldött megállapította: A béke híveinek állandó b zotHága ülésszakának összehívása jelentős mértékben élénkítette a béke svédországi hívei mozgalmának kiszélesítését és megerősítését.

Kanada küldötte a béke hívei eszméinek a lakosság középrétegeiben való fokozott terjesztésére hívta fel a figyelmet.

Dánia küldötte kijelentette, hogy a skandináv államokban folyó amerikai ideológiai agresszió, a skandináv államok militarizáíása é* az USA gazdaságii behatolása Skandináviába, az amer kai háborús gyuj- tngatóknak arról a komoly törekvéséről tanúskodik, hogy

ezeket az országokat eszközül akarják felhasználni bűnös terveiknek.

A dán békebizo!Iságnak — mondo'- la — nagy nehézségekkel keM mun,jNem lehel feltartóztatni a kommunizmus győzelmét**

Rákosi elvtárs felszólalása az utolsó szó jogán

1925-ben

kájában megküzdenie. E nehézségek ellenére sok üzemben megtervezték a békevédö bizottságokat és a mozgalom fejlődik. így a dokkmunkások megtagadták a hadianyagok be- és kirakása.1.

Pietro Nenni, a béke hívei oKoZ- országi szervezetnek képviselője beszédében helye,eile Joliol Curiienek az atomfegyver- feltélen betiltására irányuló javaslatát.

Ncnnl különösen hangsúlyozta a békemozgalom kiszéiesf.éscnek szükségességét a parasztság körében.

A békéért folytató t harc új szakaszába lépett — mondóba. Az amerikai fegy verízálli'.mányok a legközelebbi hetekben megérkeznek kikötőinkbe. A munka sosz áiyra. különben kikö őmunkásokra és vasutasokra Ion os szerep vár ebben a helyzetben. Feltétlenül szükséges széleskörű támogatásuk megtervezése, mind nemzeti, mind nemzetközi mértékben, mer' a nemzetközi szolidaritásnak nagy je enlősége van.

Napjainkban arról van szó, hogy mindenkit mozgósítsunk a béke- harcra.

Az előkészületeket már ma meg keli kezdenünk. Mindent el .sell köve - nünk, hogy ez a harc általános fejteget öltsön.

Továbbiakban Bernál profes zor 'Anglia). Grohmann (a DÍVSZ nevében). tevábbá Abbas (Afrika). Sndo- voanu (Románia) és Hja Ehrenburg szólalt fel.

Maiik újabb (erele as EJ\$Z-hcs a lm látra licit szakszervezeti vesetők ügy#ben

A TASZSZ iroda jelenti Newyorkból Az ENSZ titkársága közölte, hogy Trygve Lie március 13-án levelet kapott Maliktól, a Szovjetunió küldötté lől az Egyesült Nemzetek szervezetében. Ügy vélem — írja Malik — még egyszer hangsúlyoznom kell, a delim- krntikus szakszervezeti vezetőket ismét kivégzés fenyegeti, mivel az athéni legfelső görög bíróság elutasította fcltcbaz Egyesült Nemzetek szervereiénél: kötelességet hogy megakadályozza a szakszervezeti vezetők ellen rnnyuh't megtorlásokat. A görög küldött nyíltan rámutat, hogy a görög kormány továbbra is kínzásoknak és bánlulmnzéi- soknnk fogja alávetni politikai foglyait a makronizosz-szigeli koncentrációs táborban Ez a körn!meny aggodalomra ad okot o makrórrizosz-szigeii politikai fog’ynk egészségéért és életéért és haladéktalan intézkedéseket kábelesüket. Ilyen körülmények között > vétel az Egyesült Nemzetek szervezetétől.

"fan

júl esik egy kis

édesség!

3 rádiós?enrn*riumGk héticeti műsor i

A „Rákos; per” című most megjelent könyvből vettük ki az alább közölt reszt, Rákosi Mátyás elvtárs felszólalását az utolsó szó jogán 1925 november 15-én a törvény- séki tárgyaláson.

Elnök: Rákosi Mátyásé az utolsó szó joga.

(Rákosi határozott lépésekkel ment az elnöki emelvény felé. S ahogy beszélni kezdett, már legelső szavainál mindenki tudta, hogy nincs szó kegyelemkérésről A tárgyaláson két világ ütközik össze: a hanyatló régi rend és -a győzelmes útján 'feltartóztathatatlanul előrenyomuló szocialista társadalom.)

Enök: Figyelmeztetem, mellőzze azt, hogy itt valami dicsőítő szónoklásba fogjon, csak a vádról és a saját ténykedéséről beszéljen.

Rákosi: Tudomásul veszem az elnöki intelmet — de legelőször mégis nyilatkoznom kell azokról a tényekről, melyeket a vád részéről vágtáik a fejemhez. Való tény az, hogy a művelt világ csakugyan nagyon is idenéz és csodálkozással láthatja, hogy miképpen ítélik meg e teremben ...

Elnök: Már kezdetben elkalandozik. Maradjon szigorúan a tárgynál!

Rákosi: Utalnom kell arra, hogy a kommunista párt nem „csőcselék” és nem „népbolonditók gyülekezete”, akik a munkát kerülik és a népet becsapják — hanem az osztálytudatcs munkásság pártja. Azt a hangot, melyet az ügyész úr megütött a hatvanas évek óta nem használjak már. A „fehér cár” meg a „vörös cár" frázisát hallottam már az ügyészi kihallgatásom alkal mával, de le kell szögezni ilt is, hogy ilyen egyszerűen ma már nem lehet elintézni Oroszországot. Figyelmeztetem az ügyész urat és akiket illet, hogy elmúltak azek az idők, amikor a Szovjetuniót bűn tétlenül lehetett rágalmazni. Kiváló angol tudósok, nagysúlyú politikusok, bizottsága járt. kinn a múlt esztendőben Oroszországban, hogy Szov jetoroszországot tanulmányozza és 260 nyomtatott oldalra terjedő nagy - szerű jelentést adott ki tapasztalatairól. Lehet, hogy az ügyész úrnak jobb információja van ...

Élőnk: Hagyja ezt, hanem kezdje ott, mit csinált ön idehaza.

Rákosi: Az ügyészi rágalommal szemben meg kell állapítanom, hogy a cári Oroszország a világreakcio vezetője volt, míg Szovjetorosz- ország a világreakció ellen a nemzetközi és magyarországi munkásság legnagyobb védőbástyája és reménysége.

Elnök: Azonnal hagyja abba a lazítást! Ne a Kommunista Interna- cionálét és az orosz kommunistákat, hanem önmagát védje.

Rákosi: A Kommunista Inter- nacionále és Szovjeloroszország nem egy. De a Kommunista In- temacionále legjobb katonái orosz elvtársaink és csaik ez az Interna- cionále küzd e szociáldemokrácia által elárult munkásság ügyéért. A magyar szociádemokrata párt a munkanélküliekért nem tesz semmit. A világ minden országában a munkások érdekeinek egyedüli védelmezője a kommunista párt, mert a szociáldemokrácia a burzsoázia oldalára szegődött.

Elnök: Ebben is téved.

Alapfokú szeminárium (üzemi) hétfőn, március 20-án: A munkásosztály íetelö-sége a fzoo'alizmu- építésében.

Másod k rész. Szeminárium 16 30—

17.00-ig Kossuth-rádión. Szerdán,

március 22-én: Kommunista éberség | Rákosi: Lesújtó kritika a szociál- — pártszerü magatartás Előadás és I demokratákra, ha méltóságod ily konzultáció 16.35—17.00 Ko-suth- i i —————

rádió. Hétfőn, márc us 27-én: Kommunista éberség — pártszerü maga tar ás Szeminárium. 16.30—17.00,

Kossuth-rádió. Szerdán, március

29-én: Szociali-ta h»-'í>f!'ág-— proletár nemzetköziség. Előadás és konzultáció. 16.35—17.00. Kossuth-rádió Alapfokú szem nárium (területi, falusi). Szerdán, március 22-én: A Szovjetunió társadalmi rendszere Szeminárium. 19.16—19.40-ig. Kossuh- rádió. Pénteken, március 24-én: A

Szovjeten ó szociálist,, mezőgazdasága. Első rész. Előadás és konzul- tán ó. 19.15—19.40-ig. Kossuth-rádió.

Szerdán, múrciu- 29-én: A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága. Első rész, szeminárium. 19.15—19.40-g.

Kossuth-rádió. Pénteken, március 31-én: A Szcv-etuni ó szociálist,, mezőgazdasága. Második rész. Előadás és konzultáció, 1915—19.40 ig Kossuth-rádió.

Egyéni tanulók konzultációja. Csütörtökön. március 23-án: Népgazdaságunk öíévcs terve. Konzultáció.

19.00— 19.20-ig. Petők-rádió. Csütörtökön. márc us 30-án: Népgazdaságunk ötéves terve. Konzultáció. 19.00—

19.20-ig. Peíőfi-rádió. .

nagyon meg van elégedve a szociáldemokraták működésével. Már Bebel megjegyezte, ha az ellenségei dicsérték: „Féiek, hogy megint butaságot csináltam..

Etnök (újra közbevág): Túlmegy az ön bírálata a megengedettnsi! En nem dicsértem a szocialistákat, ez nem is lehet a feladatom, nem is megfelelő ez a hely arra, félremagyarázta az én megjegyzésemet.

Rákosi: Trianonról szónokolt az ügyész úr, arról beszélt, hogy megcsonkították Magyarországot. Ez csakugyan igaz. De azt elfelejti, hogy mi kommunisták fegyverrel a kezünkben akartuk visszautasítani a trianoni szerződésnél jóval kedvezőbb békeszerződést is. A cseh imperialista fegyverek tömegévei álltunk szemben, ontottuk verün két.

Ügyész (közbekiáltja): A világforradalomért és nem a területi integritásért!

Rákosi: Magyarok által lakott területek visszaszerzéséért harcoltunk, ügyész úr! Különben az ón közbeszólása elismerését jelenti annak, hogy csak a forradalom útján leht harcolni komolyan a nemzetek önrendelkezési jogáért, amint ezt a Szovjetunió nemzetiségi politikája :s igazolja.

Elnök: Hagyja már abba ezeket a dolgokat! Ne Szovjetoroszországol és a kommunizmust védje, védje maga t!

Rákosi: Magamat nincs mit védenem. Az én tevékenységem az volt, hogy segítettem szervezni a kommunista pártot. A kapitalista társadalmi rend összeomlás fee megy és a kultúra egyetlen mentsége, ha átmentjük a kommunista társadalomba. A mi útunk az egyedüli helyes út.

Elnök: Térjen a tárgyra.

Rákosi: Az ügyész mindenféle szemetet összehordott a szocialista mozgalomra és különösen a magyarországi dolgozók 1919-es forradalmára. Az ellenforradalom Magyarországában az ügyész úr ezt büntetlenül teheti. De akadt ügyész, aki annakidején a Párizsi Kom- műm is „maroknyi csavargó kalandjának” nevezte. Ma mégis az egész világ zarándokol a párizsi kommunárdok sírjához. A magyar kommunisták sírjához is zarándokolni fognak a dolgozók. Szúrony- nyal, statáriummal, erőszakkal nem lehet feltartóztatni, nem lehet vérbefojlani a kommunizmus győzelmét.

Elnök: Ha így folytatja, Rákosi, megvonom magától a szót.

Rákosi: A Kommunisták Magyarországi Pártja 1919 óta a szenvedések és megpróbáltatások láng- tengerén ment keresztül, de megsemmisíteni mégsem tudták, mert a mi pártunk a jövőt, a szocialista forradalmat képviseli, mert a mi pártunk a dolgozók pártja és a dolgozók minden áldozatra készek pártjukért.

Elnök: Elég ebből, Rákosi. Nem tűröm ezt a hangot.

Rákosi: A kommunista párt jelentőségéről szólva Lenin megírta ...

Elnök: Már megmondtam, hogy Leninről nem engedem beszélni. Azonnal üljön le!

Rákosi: íme, Lenin nevének még csak az említésétől is retteg a reakció.

Elnök: Kijelentéséért rendreuta- sítom! Felügyelők! Azonnal kísérjék helyére a vádlottat.

Erdei Ferenc rádiónyilatkozata a mezőgazdasági kiállításról

Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyilatkozót a rádióban a mezőgazdasági kiáll! á-ról és a lény észái! alvás árról.

— Március 30-án nyílik meg az ide mezőgazdasági kiállítás és tenyész- áliatvásár — mondot a. — Ez a kiállítás népünk felszabadulásának és országunk fejlődésének öt év ala.t elért eredményeihez méltón mutatja majd be mezőgazdaságunk fejlődését a felszabadulás ó a eltelt idő alatt.

— Ez a kiállítás már olyan mező- gazdaságot mutat be. amelyben megkezdődött a , szocializmus építése. — Megmulatja ez a kiállítás az; is, hogy mezőgazdaságunk szocia'i .!a nagyüzemeiben mi a fejlődés ú ja, milyen módon emeljük fokról-fokra mezőgazdasági termetesünk színvonalát, —

Egészben véve megmutatja ez a kiállítás. hogy megkezdjük mezőgazdaságunk elmaradó tfágának felszámolását és már idei eredményeinkbe!» is feltárul a fejlett szocialista nagyüzemi mezőgazdaság perspektívája.

— A kiállítás jelentőségénél fogva máris példátlanul nagy érdeklődést keltett, mind a falu. mind a város dolgozói körében. A kiállítás március 30-tól április 10-én eslig lesz nyílva. Április 4-én. országunk felszabadulásának 5. évfordulóján tehát mezőgazdaságunk kiállítása is résztvesz a felszabadulás ünepségében 6s mező- gazdasági termelésünk fejlődésének a bemutatásával csatlakozik felszabadulásunk megünnepléséhez.

— Hívjuk és várjuk a kiállításra a falu és a város dolgozóit egyaréut. lássák és tanuljanak belőle s ilyi lódon is ünnepeljék országunk felszabadulásának 5. évfordulóját.